BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

216 MOESz G.:
Budapest; herbáriumi növényen. A perithecium átm.
95 — ISOjJ., sárga; ascus: 16"5—20X13— 16"5[x; spóra: átm.
15—18 (JL, színtelen, lencseszer, széle karimás, gyengén fodros
a konidiumtartó fejének átm. : 33—57 |x ; a konidium zöldes szín,
érdes, 16'5—23'5 X 13—20 \i nagy. Feltn a spóra nagysága.
Schrter a spóra átmérjét 8—10 [x nagynak mondja.
Pyrenomycetineae.
12. Sphaerotheca humulí (0 C.) B u r r : in Bull. 111. State
Labor. Nat. Hist. (1887) II. 400. — Salmon: Mon. Erys. (1900)
45. — Sph. Castagnei L é v. in Ann. se. nat. 3 sér. XV. 139.
Budapest: Lágymányoson a Bidens tripartita él levelén,
a Róniai-fürdnél, a Sanguisorba officinalis él szárán és levelén
Oszszel
Ascus: 66—83X53— 60 fx; spóra: 18—23 X 15— 16-5 {i.
{Bidens tripartita.) Ascus: 83—96X60—63 [x; spóra: 26—30 X
16—20 [J- {Sanguisorba o/f.)
13. Erysibe cichoracearum D C. : Flore fran9. (1805) 11.
274. — Salmon: Mon. Erys. (1900) 193.
Budapest., a Római- fürdnél az Inula salicina él levelén;
a Hvösvölgyben a Centaurea Jacea var., pannonica Heuff.
száraz szárán és levelén. Oszszel.
A perithecium átm.: 116— 133 [i, benne 8—14 ascus ; ascus:
40—57X23— 30 [J., benne két spóra ; spóra: 20-27X 13— 17íx.
14. Erysibe galeopsidis D C: Flore fran^ (1815) VI. 108. —
Salmon: Mon. Erys. (1900) 204.
Budapest, Svábhegy, a Ballota nigra él levelén. Nyáron
még fejletlen.
15. Erysibe polygoni DC: Flore franc. (1805) II. 273.
Számos szinonym neve közül az ismertebbek : Erysibe communis
Link; Er. pisi D C. ; Er. heraclei D C. ; Er. convolvuli D C.
Er. Mártii L é v ; Er. umbelliferarum d e B y.
Budapest., a Hvösvölgyben a Hypericum hirsutum él
levelén ; a Lágymányoson a Rumex limosus él levelén és az
Anchusa officinalis él és elhervadt levelén és virágzatán, a
Farkas- völgyben a /S'isí/w&rmm síncíissmmw él levelén (Szurák).
Nógráduercze, a Galium Aparine él részein (Filarszky).
A perithecium átm. : 100—150/^, benne kevés ascus; ascus :
50—67X20—37 (X, benne 2-6 spóra; spóra: 23—33X10—17 [x.
16. Trichocladia astragali (D C.) Néger: in Kryptfl.
Brandbg. (1905) VII. 1. Heft. 122. — Erysibe astragali D C. —
Microsphaera astragali Trev. — Salmon: Moii. Erys. (1900) 127.
Budapest., a Hvösvölgyben az Astragalus glyciphyllos él
levelén, fképpen alul. Nyáron és szszel.
Perithecium átm.: 100— 115[x, függelékei 4—8-szor hoszszabbak
a perithecium átmérjénél, el nem ágazók, fonálszerüek,
színtelenek, csak alul barnulok és itt egy válaszfallal. Számuk 12.