BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

4 SIMONKAI L.
honosították. Az északamerikai aranyszín- virágú Bihes auremn-ot,
a mely a nyesést is kitnen állja, — már gyepnek is hasz-
náljuk.
Kibeseink fajainak csoportosítása.
I. DicUnia. Virágaik kétlakiak; rügypikkelyeik szárazhártyásak.
1. §. Legalább a nyári medd hajtás lapostüskéjü. —
1. B. diacantha Pali.
2. §. Tüskétlen boJcroJc. — 2. R. orientale D e s f. —
3. R. alpinum L. — 3/b. R. Senneni (Pau). 3/c. R. 'pallidigemmmn
S i m k.
kétivarúak.
II. Monoclinia. Virágaik megannyian maghonosak és
8. §. TüskéÜenek, rügypikkel tjeik száraz kártyások.
4. R. midtiflórum Kit. — 5. R. urceolatum T a u s c h. 6. R.
petraeum W o 1 f. — 6/b. R. Biebersteinii B e r 1. 7. R. Kitaibelii
Dörfler. — 8- R. Jiolosericeum Dietr. et Ottó. — 9. R.
rubrum L. — 9/b. R. Houghtonianum Jancz. — 9/c. R.
hortense H e d 1 u n d.
4. §. Tüskétlenek ; rügypikkelyeik brszerek, kissé húsosak.
Mezük vagy egyszeren pelyhes, vagy pedig olyan mirigyszr,
a melyek mirigyei nem olajosak, hanem tisztanedvek,
vagy mézgásak.
10. R. aureum Pursh. — 11. B. Gordonianum Lem.
— 12. R. glutinosum Benth. — 12/b. R. albidum Paxt. —
—- 12/c. R. megalanthos Simk. 13. R. Carrieri S chne iá. —
14. R. Spdthianum K o e h n e. — 15. R. cereum D o u g 1. —
16. R. mogollonicum G r e e n e.
5. §. Tüskételenek, rügypikkelyeik brszerek ;
végrügyük
leveles hajtássá fejldik ki. Rügyp)ikkelyeik, leveleik, — fképp
fonákukon — és viráguk maghona, fképp fiatal korban olajos
mirigyekkel (többé-kevésbbé srn) behintettek.
17. R. floridum L'Herit. 18. R. procumbens Pali. —
19. R. nigrum L. — 20. R. Cidverwelli Macfarlane.
6. §. Tüskések. Néha csupán a medd hajtásaikon fejlesztenek
tüskéket. Virágaik magánosak, vagy párosak, vagy csak
3— 5-en tesznek egy kis virágzatot.
21. R. niveuni Lindl. — 22. R. divaricatum Dougl. —
23. R. oxyacanthoides L. -— 24. R. grossidaria L. — 25. R.
pseudocynosbati S i m k. — 26. R. cynosbati L, — 27. R. stenocarpum
Maxim.