BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
A PAPILIONATAE TERMÉSFALA 211 Legersebb ez a kidomborodás a Caragana-n, a hol a termés sagittalis tengelye rövidebb, mint a transversalis, mert a magvak ügy növekednek, hogy a transversalis tengely irányában nyújtott ellipsoidokat formálnak. A Vicia segetalis T h u i 1 1. magvai gömb, a Lathynis platypliyllus R e t z-éi tömötten egymás Titán sorakozó hengeralakúak. A pericarpium a magvakat egészen megfekszi. A magvak sora a felnyiláskor a két kopács között váltakozva megoszlik két sorra és ugyanabban a pillanatban a hüvely hossztengelyétl kissé eltér tengely szerint hirtelen beálló ers görbület folytán a kopács két széle egymásfelé közeledik és a magvak háti és hasi oldalára nagy nyomást fejt ki. A magvak e n\ omás hatása alatt alakjuk és felületük kisebb-nagyobb mérték simasága folytán a kopács két széle közül kisiklanak. A kiszórás ilyetén módja akkor bír fontosság- gal, midn valami küls beavatkozás a torzió gyors lefolyását lehetetlenné teszi, de még teljes intenzitású csavarodás esetén is van jelentsége, mert a magvaknak a placentával való összefüggését megszakítva a torziós lendület elhajító erejét hathatósabbá teszi. H i l d e b r a n d ^ a Lupinns luteiis L. termésén említ ilyes- féle, szintén a torzión alapuló berendezést, de az ö esete az enyémtl lényegesen különbözik, mert a felnyílás után még visszamaradt magvak kiszorításáról szól, a mi akkor következik be, midn a kopács a csavarodás végs stádiuma felé közeleg. Az én esetem ellenben a torzió kezd állapotában áll fenn, s mint ilyen már eleve lehetetlenné teszi, hogy a mag a kopácsban maradjon, A Lupinus Inteus L.-on a magvak kiszorításának csak az a módja volna lehetséges, a mit Hildebrand leírt s a melyet részemrl számos kísérlet alapján erltetett magyarázatnak kell hogy minsítsek, mert a leinyílás után benn maradt magvak a legtöbb esetben a torzió legszéls határáig csavaró-' dórt kopácsból sem szoríttatnak ki. Dolgozatom befejezéséül vizsgálataim eredményeit röviden a következkben foglalom össze. A Papílionatae termése anatómiai alapon két fötípusba sorozható. Az egyik a tü^z és a másik a hürely. A tüsz- típusba tartoznak a következ génuszok : Trifolium L., Melilotus Juss, Medicago L., Trigonella L., Galega L., Glycyrrhiza L., Rohinia L., Colutea L., Astragalus L., Amorpha L., Pata- gonium Schranck., CoroníUa L., Hippocrepis L., Ornithopus L. Hüvelytermések : a Caragana L., Ononis L., Vicia L., Lathynis L., Lens Adans., Pisum L., Cytisns L., Ge?iista L,, Spartium L,, Lupinus L,, Lahurnum G-ris,, Lotus L,, Dorycniiim Will., Phaseolus L., Dolichos L. — Az Engler-féle 1 Id. m.
212 MOEsz G,: tribusok nagyjában carpologiailag is egységesen jellemezhet génuszcsoportokat képeznek, azonban kivételek vannak. így az Ononis a Trifolieae. a Caragana a Galegeae tribusba sehogysem illeszthet be. A Galegeae termésformái a legnagyobb változatosságukkal tnnek ki, ezzel szemben a Genisteae, Loteae, Vicieae és a Phaseoleae meglehetsen egységes és egymással is közeli vonatkozásban álló tribusok. Fejldéstani vizsgálataim kiemelked eredménye, a rostréteg és a magpárua fejldésének tisztázása. Biológiai vizsgálataim fképpen a hüvely rostrétegének hygroskopikus viselkedésére akarnak fényt deríteni. A kopács torzióját létesít összehúzódás maximuma a rostréteg közbüls részeiben van s a csavarodást nem pusztán a zsugorodási diíferentiából származó feszültség idézi el, hanem fontos szerepe van abban a rostok aktív torziós törekvésének is. Moesz G.: Gombák Budapestrl és környékérl. I. közlemény. 1. lith. táblával. Budapest vidékének gombaflóráját még nem írták meg. Az els, ki e területen gombát gyjtött, Sadler J. volt. A Nemz. Múzeum herbáriumában van néhány gombája, melyet 1818-ban gyjtött Szentendre és a Pilis-hegy között. Tauscher Gy. Ercsi környékén és a Csepel-szigeten gyjtött és gombáinak nagyrésze a Kabenhors t-féle „Fungi europaei" exsiccata kiadásban meg is jelent. L o j k a H.-tól is van néhány csepelszigeti gombánk. Egy idben Szépligeti Gy. is szorgalmas gyjtje volt a budapestvidéki gombáknak. De legtöbbet köszönhetünk Hazs- 1 i n s z k y F r.-nek, ki fáradhatatlan buzgósággal folytatta az ország egész területén megkezdett kutatásait, miközben Budapest közeli környékén is sok gombát gyjtött. Herbáriumában bven vannak gombák, fképpen a „Fungi imperfecti" sorából, melyeket nyilvánosságra sem hozott. Az újabb nemzedék sem érzéketlen a fváros vidékének gombaflórája iránt. Különösen F i 1 a r s z k y N. és M á g o c s j'^- D i e t z S.-ról kell megemlékeznünk, kik nemcsak sokat gyjtöttek, de sokat közre is bocsátottak a „Kryptogamae exsiccatae „Austro-Hungariae" révén. Hollós L.-nak is sok érdekes adatot köszönhet a tudomány. A külföldi tudósok sorából Bubák említend, ki a káposztásmegyeri homokról ismertetett több gombát. Következ felsorolásomban csakis azon gombák szerepelnek, melyeket magam határoztam. Majdnem mindenikérl színes képet készítettem, odajegyezve a gomba fontosabb ismertetjeleit. E képek, úgy mint a gombák is a Magy. Nemz. Múzeum herbáriumában vannak. A gomba termhelye után zárójelbe jegyzem
- Page 195 and 196: 160 FucsKó M. termésekben szakít
- Page 197 and 198: 162 FUCBKÓ M. : tsen állandó. A
- Page 199 and 200: 164 rucsKÓ M. chyma és a bels epi
- Page 201 and 202: 166 FucsKó M. A rostréteg fejldé
- Page 203 and 204: 168 }. FucsKó M. A tüsz típusa a
- Page 205 and 206: 170 FucsKÓ M. gyakran érintkezés
- Page 207 and 208: 172 FucsKó M. levegnyílások elli
- Page 209 and 210: 174 FUCSKO M. L.-oii, de különös
- Page 211 and 212: 176 FucsKó M. : tulajdonságai ala
- Page 213 and 214: 178 FÜC8KÓ M. GlycyrPhiza. A szö
- Page 215 and 216: 180 FücsKó M. R. Pseud-acacia f.
- Page 217 and 218: 182 FÜCSKÓ M. A magvak a rekeszfa
- Page 219 and 220: 184 KucöKó M. (a mi akkor látszi
- Page 221 and 222: 186 FUC8K0 M. ellipsoid-alakú lysi
- Page 223: 188 FUCSKO M. közti távolság fel
- Page 226 and 227: A PAPILIONATAE TERMESFALA 191 lágy
- Page 228 and 229: A PAPIIilONATAE TERMESFALA 193 és
- Page 230 and 231: A PAPILIONATAE TERMESFALA 195 rizte
- Page 232 and 233: A PAPILIONATAE TERMEÖFALA 197 derm
- Page 234 and 235: A PAPILIONATAE TERMESPALA 199 falú
- Page 236 and 237: A PAPIlilONATAE TERMESFALA 201 lev
- Page 238 and 239: A PAPILIONATAE TERMÉSFALA 203 Lecl
- Page 240 and 241: A PAPILIONATAE TERMESPALA 205 Lecle
- Page 242 and 243: A PAPILIONATAE TERMESFALA 207 a mik
- Page 244 and 245: A PAPILIDNATAE TERMÉ8F-ALA 209' eg
- Page 248 and 249: Bofanikai Közlemények. 1909 10. a
- Page 250 and 251: 214 M0E8Z G.: Gypsophila fastujiata
- Page 252 and 253: 216 MOESz G.: Budapest; herbáriumi
- Page 254 and 255: 218 MOESz G. 115 [x; ascus: 46—60
- Page 256 and 257: 220 . M0E8Z G.: 37. Ustiilina maxii
- Page 258 and 259: 222 MOEsz 6.: 50. Melampsora larici
- Page 260 and 261: 224 MOEsz G. a Kamara- erdben, az E
- Page 262 and 263: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 264 and 265: GOMBÁK BUDAPE6T ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 266 and 267: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 268 and 269: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 270 and 271: GOMBÁK BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKÉRL
- Page 272 and 273: GOMBÁK BUDAPEST É8 KÖRNYÉKÉRL
- Page 274 and 275: ADATOK SZEPE8 VÁRMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 276 and 277: AUATüK SZEPES VARMEGYE FLÓRÁJÁH
- Page 278 and 279: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 243 Leitl
- Page 280 and 281: BZEMÉLYl HÍREK 245 SZEMÉLYI HÍR
- Page 282 and 283: A szakosztály július, augusztus
- Page 284 and 285: VIII. KÖTET. 1910. 1/15. 6. FÜZET
- Page 286 and 287: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 288 and 289: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 290 and 291: ADATOK ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 292 and 293: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
- Page 294 and 295: ADATOK ABAUJ- TORNA VÁRMEGYE FLÓR
212 MOEsz G,:<br />
tribusok nagyjában carpologiailag is egységesen jellemezhet<br />
génuszcsoportokat képeznek, azonban kivételek vannak. így az<br />
Ononis a Trifolieae. a Caragana a Galegeae tribusba sehogysem<br />
illeszthet be. A Galegeae termésformái a legnagyobb változatosságukkal<br />
tnnek ki, ezzel szemben a Genisteae, Loteae,<br />
Vicieae és a Phaseoleae meglehetsen egységes és egymással is<br />
közeli vonatkozásban álló tribusok.<br />
Fejldéstani vizsgálataim kiemelked eredménye, a rostréteg<br />
és a magpárua fejldésének tisztázása.<br />
Biológiai vizsgálataim fképpen a hüvely rostrétegének<br />
hygroskopikus viselkedésére akarnak fényt deríteni. A kopács<br />
torzióját létesít összehúzódás maximuma a rostréteg közbüls<br />
részeiben van s a csavarodást nem pusztán a zsugorodási diíferentiából<br />
származó feszültség idézi el, hanem fontos szerepe<br />
van abban a rostok aktív torziós törekvésének is.<br />
Moesz G.: Gombák Budapestrl és környékérl.<br />
I. közlemény.<br />
1. lith. táblával.<br />
Budapest vidékének gombaflóráját még nem írták meg. Az<br />
els, ki e területen gombát gyjtött, Sadler J. volt. A Nemz.<br />
Múzeum herbáriumában van néhány gombája, melyet 1818-ban<br />
gyjtött Szentendre és a Pilis-hegy között. Tauscher Gy.<br />
Ercsi környékén és a Csepel-szigeten gyjtött és gombáinak nagyrésze<br />
a Kabenhors t-féle „Fungi europaei" exsiccata kiadásban<br />
meg is jelent. L o j k a H.-tól is van néhány csepelszigeti gombánk.<br />
Egy idben Szépligeti Gy. is szorgalmas gyjtje volt a<br />
budapestvidéki gombáknak. De legtöbbet köszönhetünk Hazs-<br />
1 i n s z k y F r.-nek, ki fáradhatatlan buzgósággal folytatta az<br />
ország egész területén megkezdett kutatásait, miközben Budapest<br />
közeli környékén is sok gombát gyjtött. Herbáriumában bven<br />
vannak gombák, fképpen a „Fungi imperfecti" sorából, melyeket<br />
nyilvánosságra sem hozott.<br />
Az újabb nemzedék sem érzéketlen a fváros vidékének<br />
gombaflórája iránt. Különösen F i 1 a r s z k y N. és M á g o c s j'^-<br />
D i e t z S.-ról kell megemlékeznünk, kik nemcsak sokat gyjtöttek,<br />
de sokat közre is bocsátottak a „Kryptogamae exsiccatae<br />
„Austro-Hungariae" révén. Hollós L.-nak is sok érdekes adatot<br />
köszönhet a tudomány. A külföldi tudósok sorából Bubák említend,<br />
ki a káposztásmegyeri homokról ismertetett több gombát.<br />
Következ felsorolásomban csakis azon gombák szerepelnek,<br />
melyeket magam határoztam. Majdnem mindenikérl színes képet<br />
készítettem, odajegyezve a gomba fontosabb ismertetjeleit.<br />
E képek, úgy mint a gombák is a Magy. Nemz. Múzeum herbáriumában<br />
vannak. A gomba termhelye után zárójelbe jegyzem
Change language