BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

206 FucsKó M.
bülésére gondoltak. E téves felfogás kialakulására és általános
elterjedésére az adott okot, hogy a torzió lefolyását senki sem
kísérte figyelemmel, csak a végs stádiumát nézték. A torziónak
ilyetén jellemzése a kopácsok csavarodását nem hogy megvilá-
gítaná, de elhomályosítja és megnehezíti a megértését. Jó jellemzést
csak ügy adhatunk, ha az egész folyamatot elejétl végig
leírjuk. A kopácsok, mint a fejldéstani fejezetben tárgyaltam,
a magvak növekedése folytán már a termés felnyílása eltt kisebbnagyobb
mérték görbülettel bírnak, melynek tengelye a hüvely
hossztengelyével esik össze. A kopácsnak ilyen alakja mellett a
rostokkal párhuzamosan rögzített tengely körül való közvetlen
görbülés lehetetlen, mert a kopács, mint azt a kísérletek bizo-
nyítják, a sík lappá való kifeszítessél szemben nagy ellenállást
fejt ki ; már pedig az említett görbülésnek az volna az egyetlen
lehet föltétele, hogy a kopács mindjárt a felnyílás pillanatában
egy sík lappá terüljön ki. A csavarodásnak szükségképen ügy
kell végbemennie, hogy az ellenállást nem egyszerre, hanem
fokozatosan s így
való mesterséges
könnyebben gyzi le. A kopácsnak ilyen módon
csavarása a legkisebb ert igényli. A természetes
csavarodás is így megy végbe, s hozzá még avval az elnyös
körülménynyel kapcsolatban, hogy a rostok a csavarodás közben
önmaguktól fokozatosan az egyenes felé hajlanak. A rostok a
csavarodás kezdetén nkkora szöget képeznek a torzió tengelyével,
mint a hüvely tengelyével, mert e két tengely még ekkor
egybeesik.
Ha a kopács alakját a csavarodás különböz stádiumaiban
összehasonlítjuk, látni fogjuk, hogy a legnagyobb görbületek tengelye
a rostok irányához viszonyítva nem rögzített, hanem folytonosan
változik, még pedig úgy, hogy a csavarodás kezdetétl
a befejezéséig a rostok irányával folyton kisebbed szöget képez,
de már annyira nem csavarodik be a kopács, hogy ez a szög
0^ lenne (24. kép K). A rostréteg csavarodása- ugyanígy megy
végbe, de ott a csavarodás valamivel elbb megsznik. A csavarodásnak
e/. a módja, mint egy torzióra kényszerített papír-
szalagról (melyen a rostok iránya jelölve van), leolvashatjuk,
valódi torzió és így nem állhat az a szabály, hogy a kopács a
rostokkal párhuzamos tengely körül csavarodik be. A torzió tengelye,
minthogy valódi torzióval van dolgunk, állandó, hanem a
rostoknak a tengelyhez viszonyított helyzete változó.
Ennek a sajátságos körülménynek az a magyarázata, hogy
nemcsak a kopács, de a rostok maguk is torziót végeznek, a
mit Zimmermann tagadott.^ Azt mondja Zimmermann, hogy
rostoknak activ torziós törekvése nincsen, mert a rostrétegnek a
rostokkal párhuzamosan vágott lemeze nem csavarodik be. A rostok
torziójának bizonyítására szolgáljanak a következ kísérletek:
Mindenekeltt a teljes rostrétegbl készült hosszanti lemez vagy
1 Id. m.