BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

196 FucsKó M.
0. spinosa L. Mind a háromféle szr megvan. A bunkós
mirigyszrök hossza a hasi varrat csiicsi része közelében 0'418 mm. ;
a legrövidebbek hossza 0'082mm.
lejebb az oldalakon rövidebbek ;
A trichomák 0'163 mm. hosszúak,
0. natrix L. A bunkós mirigyszr hossza a csúcs közelében
1'0S6 mm., lejebb rövidebbek. A trichomák 0'326 mm.
A kétkarú váladéktartalmú szrök hossza 0'277 mm. és vastagsága
032 mm
0. hircina J a c q. Mirigyszrök hossza 0'244 mm. : a trichomák
hossza a csúcs közelében 0'749 mm.
.V. Vicia. Fjellemvonása, hogy az elválási szövetnek
csak a legküls része, azaz a varratmenti epiderrais-sejtek küls
fala kutinosodott el (8. kép). A küls epidermis a hüvelyre jellemz
tipus szerint képzdött. Ide tartoznak a Vicieae-génuszaiból
a Vicia, Lathijrus, Pisum, Lens. Részletes leírásukat elhagyom,
jellemzésük Gr. Kraus^ {Vicia orohusD. C), Zimmermann^
[Lathyrus vernus (L.) Bernh.], Steinbrinck^ {Lathyrus
odoratus L.) és L e c 1 e r c d n Sablon^ {Físum) értekezéseiben
megtalálható.
b) Ketts rostréteg ü magpár na nélküli hüvely.
A Genisteae tribus három génusza, ú. m. a Genista^ Spartium
és a Cytisus a tipusos képviseli. A Lupinus és a Laburnum
a rostréteg szerkezete alapján, noha szintén a Genisteae
tribusból valók szorosan nem tartoznak ide, de egyéb jellemvonások
és a rendszertani rokonság révén az elbbi csoporthoz
való átmenetként ide sorozom ket.
A küls epidermis nyújtott, kihegyezett, igen vastagfalú
sejtekbl áll, mely alatt egy- vagy többréteg hypoderma található,
mely különösen a Spartium-on szembetn. A parenchyma
vékonyfalú sejtekbl nll. A rostréteg ketts, küls része a mesocarpiumhoz
tartozik és a parenchyma-sejtekével egyez irányban
nyújtott rendkívül ers gödörgés vastagodású haráutirányban
rendezett makrosklereidákból áll, melyek, a legküls sejtréteget
kivéve, oldalt ersen összenyomottak. A gödörkék tágak
és elágazók (19. kép). A rostréteg bels fele az endocarpiumhoz
tartozik, befelé mindinkább vékonyodó és kevesebb gödörkétl
átjárt rostokból áll, melyek iránya a hüvely típusos rostirányát
mutatja. A bels epidermis-sejtek vékonyfalúak, isodiametrikusak,
gyakran szrökbe nyúlnak meg. Az elválási szövet néhány Cytisus
kivételével, mind a két varraton megvan és elkutinosodása
a Cytisus., Genista és a Spartium- on a varratmenti küls epi-
1 Id. m.
' I.f m.
^ Über den Ötfnungsmecbanismus der Hülsen. — Ber. d. Deutsch. Bot.
Ges. B. I. 1883.
* Id m.