BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

8IM0NKAI L.
Símonkaí L.: Hazánk és az Adria északkeleti mel-
lékeinek shonos valamint honosított ,^Ri be s*^- fajai
és azok fajváltozatai.
Synopsis specierum generís ,^Ríbes^% ín Hungária ínque dítione
Adríae septentríonalí-oríentalis, — spontanearum caltarum-que.]
Bibes L. Gen. plánt. 1752, — ex L. Spec. 1753 Tp. Aiictorum
et p. 200.
[Ribiszke, Ribizli, Piszke, Pöszméte, Köszméte, Egres. Füge.]
Európa, Észak-Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika shonos
cserjéi, mintegy 152 fajjal és számos fajváltozattal meg
alakkal.
Leveleik csavaros állásúak, kifejletten pálhátlanok, (némely
fajuk elsd fejldésú levelei azonban pálliások), egyszerek, többékevésbbé
karélyosak, ritkán mélyebb beszabdalásúak.
Virágaik többnyire ötös-^ ritkábban négyes-tagualc. 5, (ritkán
4) porzójúak, ugyanannyi szirmúak, 2 bibéjek, 5 hasábú,
fels-állású csészével, meg az annak bels párkányából ered
5 szirommal. Szirmaik a csésze hasábjainál rendszerint kisebbek.
Virágaik ivarossága szerint két fcsoportra oszlanak, ú. m. a
Monoclinia és a Diclinia csoportra.
A Monoclinia fcsoportba tartozó fajok virágai szabályszeren
kétféle ivarúak (Lásd 4. és 5. ábrát), vagyis ezeknek
valamennyi cserjéjén csupán oly virágok fejldnek, a melyeknek
a vaczokkal összentt alsóállású maghona felett vaczokkorong
(discus epigynus) lapul el és a melyeknek e vaczokkorongja felett
termékenyít porú porzók és 2 fogamzós bibe található. A Diclinia
fcsoportba tartozó fajaik virágai, — noha mindenikökben
látunk porzókat és két bibét, lényegben véve mégis porzós-Mtlakiak
(andro-dioicia) : egyik cserjéjükün ugyanis csupán olyan
virágok fejldnek, a melyeknek vannak termékenyít porú kifejlett
jjorzóik, — de nincs maghonuk (c?. 2. ábra, különösen a
h rajz); másik cserjéjükön ellenben csupán olyan virágok (?. 1.
ábra), a melyeknek világosan meglátszik az alsóállású maghona,
a melybl megkötdés után hogy ó-termést érlelnek, —
de porzóik meddk, vagyis termékenyít virágport nem igen
érlelnek.
Termésük bogyó. Virágaik és bogyóik többnyire fürtösek
(1 — 4. ábra), kevesebb fajuknál magánosak, vagy pedig 2 —3-ával
állók. Bogyójuk 1-odvú, odvának falához két átellenes mag-
léczen, köldökzsinegével számos mag van odaersítve (1. ábra).
Magvuk küls héja leves, bels héja pergamentszerü. Apró,
hengerded kétszik csírájuk, a húsos magfehérje köldöki csúcsába
van rejtve (1, ábra e, f). Viráguk kocsána-tövén mindig fejldik
egy almurva (bractea), melyet a magános virágú Grossularia