BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

190 FUC8KÓ M. :
rült szrökbl állana. Közvetlen az izületi elválás sikja mellett
rövidebbek lesznek e sejtsorok, mert a termés ürege a parenchyma
bels sejtsorainak transversal irányú megnyúlása folytán tetemesen
megszkül. A kezdetben lágy diafragma csakhamar elfáso-
dik, kivévén a leizesülés síkjában található néhány sejtsort.
Az elfásodott sejtek fala meglehets vékony, gödörkésen vas-
tagodott. Az izek elválása nehezen megy végbe, a mely sajátságaz
elválási sík tájáról vett keresztmetszetbl könnyen magyarázható.
Nevezetesen az edénynyalábok stereomája itt is meg
van, továbbá a rostréteg csak az oldalak felé sznik meg, a két
varrat közelében ellenben megmarad, mindezek pedig olyan fásodott
elemekbl állanak, melyek az elválási síkra merlegesen
nyújtottak, tahát olyanokból, melyek az izekre való töredezést
megnehezítik. Ezekkel szemben az elválási szövetet kísér és
annak síkjával párhuzamosan nyújtott fásodott sejtekbl álló
szövet igen kis térre szorul (diafragma) A parenchymában nem
folytatódik az elválási szövet, mert a parenchymában semminem
differentiatió nem található, mindössze csak azt látjuk, a mit már
említettem is, hogy a bels rétegek az izületek táján a transversal
tengely irányában megnyúltak.
A rostréteg elemei a diafragma övében elvesztik prosenchymás
alakjukat ; az elválási szövet zónájában pedig a
rostok anyasejtjei osztódás nélkül maradva, lágy vékonyfalú és tág
pararenchyma-sejtek alakjában találhatók, miért is a rostréteg a
már emiitett helyen megszakad. A C. Emeriis L.-re még a következ
anatómiai tulajdonságok jellemzk. A rostréteg a háti varratnál
megvékonyodás nélkül megy egyik oldalról a másikra ;
az ereknek fejlett stereomája van, úgy hogy már külsleg is hosz-
szanti bordákkal vannak jelölve.
Sokkal bonyolultabb izületi szöveti diflFerentiálódás található
a Coronillák másik csuportján (13. kép). Az izek eltöredezése
is sokkal könnyebben megy végbe, mint az elöbbin, mert
az izületi differentiatió teljes ; igy az elválás egész síkjában hiányzanak
azok az elemek, úgymint az edénynyalábok stereomája ésa
rostréteg, melyek az eltöredezést megnehezítenék.
A diafragma szerkezetében is nagy eltérés található ; itt
már nem a magpárna izületi részének egyszer elfásodásáról van
szó, hanem még az elfásodást megelzen az elválási sik közelében
olyan természet sejtosztódás megy végbe, mely a trans-
versal sik szerinti hosszmetszeten kifelé tekint hyperboliás sejtsorokat
eredményez {h). Az osztódásnak ez a módja kiterjed a
rostréteg egész zónájára és a parenchyma nagyrészére is. Az ilymódon
létrejött stjtek parenchymásak, az egyes sorok irányára
nagyjában minden egyes ponton merlegesein nyújtottak, azonkívül
az elválási sík felé fokozatosan hosszabbodnak és keskenyednek és
a faluk is vékonyodik. Ilyenformán az elválási síkba es sejtek
a sík áltd metszett sorok b^gvékonyabbfalú és legszkebb sejtjei és
egyúttal az irányuk is párhuzamos e síkkal. Élesen különvált