BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

A PAPILIONATAE TERMESFALA 173
nyélen ül mirigyes része kihegyezett és 4—5 emeletre oszlik,
minden emelet 4—4 sejtbl áll ; hosszúsága O'OSo tnm., az egész
szré O'OSl mm.
Melilotus. A mechanikus szövetek itt sem fásodottak.
A küls epidermis sejtjei a termés hossztengelyére merlegesen
nyújtottak, küls faluk a collenchyma típus szerint ersen vastagodott
és sírna kutikulát választ ki. A mesocarpium sejtjei szin-
tén harántirányúak s legbels rétegük calciumoxalát-kristályokat
tartalmaz. A kristályok prismatikusak, mint a TrifoUiim-on és a
kristálytartó sejtek fala ugyanúgy, mint a Trifolium-ná\, igen
vastagok. A Tri/bímm-okkal szemben a fokozottabb differentiátió
különösen a rostok jelenléte által jut kifejezésre, melyek hosszirányúak,
azonban az elfásodás nem, vagy csak alig észrevehet
3. ábra. Trifolium pratense L.
k, a mesocarpium elágazó keményíttartalmú sejtjei; /, sejtközök. Felületi metszet.
módon következik be. A bels epidermis majdnem isodiametrikus
sejtjei vastagfalúak, az oldalfalak úgy mint a Trifoliumnál létrás
vastagodásúak. Az edénynyalábtörzsek sztereomája nem fásodik
el, elemei éppen úgy, mint a rostrétegéi collenchymásan vas-
tagodott prosenchyma-sejtek. A stereoma-ívek küls oldalát calciumoxalat-kristályok
kísérik. A hasi varraton ers befzdés
van, a hol a küls epidermis sejtjei megszkülnek s folytatásukként
a collenchyma-sejtekbl áíló elválási szövet következik.
A varratok keresztmetszete az elmondottak alapján a Trifoliumtipustól
nem sokban különbözik.
A 31. alhus D e s r. és a M. offícinalis L. termését vizsgáltam
s a kett közti fkülönbség abban van, hogy az utóbbinál
már külsleg kivehet harántirányú ránczok vannak,
melyekben egy-egy edénynyaláb fut végig; az edénnyalábágak
alatti parenchyma-sejtek oszloposán^ a termés felületére merleges
irányban nyújtottak. Az elbbin ezek a ránczok gyengébbek.
Trigonella. A rostréteg és az edénynyalábok stereomája
fás, A T. coerulea (L.) S é r., továbbá a T. Foenum graecum
9*