BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

166 FucsKó M.
A rostréteg fejldésmódját a fentiekben még nem merítettem
ki ; csak arra az esetre adtam felvilágosítást, midn az
tisztán homogén elemeket tartalmaz. Az anatómiai fejezetben
alkalmam nyílt számos géniiszon belül olyan rostréteget kimutatni,
melynek elemei két irány szerint vannak rendezve ; a fejldéstan
beigazolta, hogy ennek a két része nem homológ, a bels
rész mindig a magház bels epidermisébl, s a küls a magház
parenchymájának legbels, tehát az az epidermis-sejtekkel határos
rétegébl fejldik ; kivételt csak a Cytisus, Genista és a
Spartimn-on találunk, melyeken a rostréteg küls része bár nem
minden esetben, de elég gyakran a parenchyma bels, szkebb
sejtekbl álló néhány rétegének egyszer elfásodása által
jön létre.
A rostréteg elfásodása kívülrl befelé halad ; a ketts rostrétegen
a bels rész küls határán indul meg ez a folyamat
befelé és kifelé, az elbbi irányban hamarabb mint az utób-
biban.
A magház edénynyalábjai a három fedénynyalábnak megfelelen
a termlevél két szélén és a gerinczén látható, szabálytalan
elrendezés tracheák révén ismerhetk fel ; a parenchyma
edénynyalábjai ekkor még csak a fejldés kezdeti stádiumán
vannak (20. kép h— l).
Az elválási szövetnek a fejldés e fokán még nyoma sincs,
csak némely esetben látható a hasi varraton két tágabb sejtsor,
melyek a termlevél két szélének behajlása folytán egymásmellé
került küls epidermis-sejtekkel azonosíthatók és a melyek a
median-sík mentén a magház küls epidermisétl egész a magléczek
közti befüzdésig követhetk. Ebbl a két sejtsorból fejldik
ki a hasi elválási szövet. A háti varrat elválási szövete
nincs így elöképezve, hanem a fejldés folyamán a különböz
szövetek dififerentatiója utján jön létre. Az elválási szövet bizonyos
részeinek elkutinosodása a rostok fásodási folyamatával egyidben
megy végbe.
A magvak fejldése nem tart lépést a pericarpium rohamos
növekedésével, úgy hogy a megtermékenyítést követ idszakban
a pericarpium fejldése dominál. A termés szöveteinek állandósulása
és növekedésének megsznése vagy legalább is megcsappanásakor
és a rostok fásodási folyamatának megindulásakor
kezddik a magvak gyors növekedése. A növekv magvak a kezdetben
ersen lapított pericarpiumot fokozatosan felduzzasztják.
E folyamat jellemzésére kiválóan alkalmas példákkal találkozunk
a hüvelytermés génuszokban. A Vicia és a Lathyrus hüvelye
a megtermékenyítés után rövid id alatt befejezi a hosszúság és
a szélesség irányában való növekedést, miközben az alig észreveheten
fejld magvak a köldök fokozatos növekedése folytán
a hasi varattói egyre távolodván, állandóan körülbelül a hüvely
középtengelye mentén találtatnak, úgy hogy a két varrattól
majdnem egyenl távolságban sorakoznak. A termés növekedésé-