BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
Share Embed Flag
Download ePaper

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

A PAPILIONATAE TERMESFALA 163 már bonyolultabb esettel szemben, a melynél két irányban haladó sorokat találunk, azonban mindig áll az a szabály, hogy az exo- és mesocarpium sejtsorai megegyez irányúak, az endocarpiumé ezekétl eltér.^ Az iránybeii differentiálódás kétségkívül az egyenes és ferdeirányú sorokat tartalmazó terméseken a legnagyobb, mert ott mind a három alaprétegnek külön meghatározott iránya van, az exo- és endocarpium plagiogonális és egymást keresztez, a merocarpium orthogonális sorokból áll. Ilyen viszonyokat tüntetnek fel a kétkopácsú termések. A termén osutályotíáHa* A Papilionatae termésének si formája a fclnyíJó-tüszo, melynek módosulása révén állott el a másik két termésfaj, ú. m. a zárvamaradó-tüszö és a kétkopácscsal nyíló liürdy. A két utóbbinak az si alakhoz való viszonya nem egyenl érték ; a hüvely sokkal mélyebbreható módosulás eredménye, mint a zárvamaradó tüsz s igy az utóbbit önálló alaknak nem vehetjük. Ezek szerint két f típust lehet megkülönböztetni, ú. m. a tüsz és a hüvely típusát. A termés fejldésének ismertetése. Fejldéstani vizsgálatokat K r a u s G. végzett a Vicia Orobus D. C. termésén (id. m.). A Papilionatae termése fels állású monomer együreg magházból fejldik. A fejldés kiinduló pontjául azt az állapotot veszem, melyben a magház a virág kinyílásakor van. A fejldés kiindulásának ez a megjelölése csak mesterséges, mert a magház anatómiai viszonyai a term dudorának fellépésétl egész a termés éréséig terjed egységes fejldési folyamatnak egy rövid állapotát képezik s így bizonyos fogalmak tisztázása érdekében gyakran már a bimbókorban elért fejlettségi fokára kell visszamennünk. A magház, mint már az elmondottakból is következik, túlnyomóan meristemás szövetekbl áll, az állandósult elemeket jóformán csak a küls epidermisen lev már kész szrök alkotják s így az egész magház vékonyfalú lágy sejtekbl áll, kivételt csak a tracheák képeznek, melyek mindjárt képzdésük után fásodnuk. A termés fbb szövetei közül a küls epidermis, paren- ' Az exo-, meso- és endocarpium elnevezéseket, mint gyííjtö fogal- (makat fleg a szövetek egyszerbb felsorolása czéljából használom. Az exocarpium a küls epidermist (és a hypodermát), a mesocarpium a parenchymát és a ketts rostréteg küls részét, az endocarpium a rostréteget a ketts rostrétegnek csak a bels részét), a magpárnát és a bels epidermist foglalja magában. Ha az endocarpium sejtsorainak irányáról van szó, mindig csak a rostoké értend, mert a bels epidermis és a magpárna sejtjei, de fleg az elbbiek többnyire a szabálj'tól eltéren sorakoznak.

164 rucsKÓ M. chyma és a bels epidermis találhatók a magház falában, a rostok rétege és a magpárna még teljesen hiányzik. A küls epidermis vékonyfalú nyújtott vagy isodiametrikus sokszögletes sejtekbl áll, melyek jóval a virág kinyílása eltt még a hossztengely irányában nyújtva, hosszanti sorokban rendezdtek s késbb új sejtfalak fellépése és a növekedés által az ortho- és a gyengén plagiogonális terméseken harántirányban nyujtottakká lesznek, a mely állapot körülbelül a kinyílás idejében vagy nem sokkal ezután következik be. A harántirányú sejtekre való feldarabolás nyomai még ekkor többnyire világosan láthatók, a vastagabbfalú anyasejtekben harántirányú vékonyabb, utólagosan képzdött sejtfalak jilakjában. A hüvelyeken a kezdetben hosszanti irányban nyújtott sejtek elször isodiamet- rikus szabálytalan sejtekké, majd a virág kinyílási idejére ferde irányban nyujtottakká lesznek, de irányuknak a hüvely hossztengelyéhez viszonyított ferdesége még ekkor kisebb, mint a már kész hüvelyen (22. kép ; 24. kép J), csak késbb a növekedés és megfelel sejtosztódás révén lesz akkorává {24. kép G). A magház alapi és csúcsi része felé, tehát a hol magvak már nem képzdnek, fokozatosan isodiametrikus, majd távolabb hoszszában nyújtott sejtekbl álló sejtsorokba mennek át az epidermis sejtek s ez a nyujtottság különösen a bibe felé fokozódik nagy mértékben. A median sík közelében mindkét varraton az összes terméseken az epidermis sejtek eredeti hosszanti iránya állandóan megmarad, épúgy mint a csúcsi és az alapi részen. A levegnyílások fejldése is már a virág kinyílása eltt megkezddik, még pedig legelször a varratok közelében, mert ott az epidermissejtek a legkisebb mérték alakbeli módosulásnak vannak alávetve és hamarabb is állandósulnak ; az oldalakon csak a virág kinyílásakor kezdenek kialakulni a levegnyí- lások, mikor a varratmentiek már készen vannak. A szrök és emergeníiák a virág kinyílása idején részben már teljesen kifejldtek [különösen a mirígyszrök (22. kép s.?)] részben a fejldésnek még csak a kezdeti fokán állanak. A magház parenchymája még a virág kinyílásakor is hosszirányban nyújtott sejtekbl áll, a melyek késbb az osztódás és a harántirányú növekedés folytán harántirányúakká. vagy csak ettl kissé eltérkké lesznek ; a varratok táján, valamint a bázison és a csúcson mindvégig hosszirányú sorokban maradnak. Sejtrétegeinek száma mindig kevesebb, mint a már kész termésben. A parenchyma sejtrétegeinek számbeli gyarapodása belülrl történik a bels egy, esetleg két parenchyma-sejtréteg sejtjeinek tangentiális osztódása révén (20. kép a; 21. kép o). A termés parenchyniájának váladéktartó sejtjei már a magház parenchymájában jól kivehetk részben a bennük lev váladék, részben a környez sejteket meghaladó nagyságuk miatt. A lysigen váladéktartók képzdése rövid idvel a megtermékenyítés után kezddik.

164 rucsKÓ M.<br />

chyma és a bels epidermis találhatók a magház falában, a rostok<br />

rétege és a magpárna még teljesen hiányzik.<br />

A küls epidermis vékonyfalú nyújtott vagy isodiametrikus<br />

sokszögletes sejtekbl áll, melyek jóval a virág kinyílása eltt<br />

még a hossztengely irányában nyújtva, hosszanti sorokban rendezdtek<br />

s késbb új sejtfalak fellépése és a növekedés által az<br />

ortho- és a gyengén plagiogonális terméseken harántirányban<br />

nyujtottakká lesznek, a mely állapot körülbelül a kinyílás idejében<br />

vagy nem sokkal ezután következik be. A harántirányú<br />

sejtekre való feldarabolás nyomai még ekkor többnyire világosan<br />

láthatók, a vastagabbfalú anyasejtekben harántirányú vékonyabb,<br />

utólagosan képzdött sejtfalak jilakjában. A hüvelyeken<br />

a kezdetben hosszanti irányban nyújtott sejtek elször isodiamet-<br />

rikus szabálytalan sejtekké, majd a virág kinyílási idejére ferde<br />

irányban nyujtottakká lesznek, de irányuknak a hüvely hossztengelyéhez<br />

viszonyított ferdesége még ekkor kisebb, mint a már<br />

kész hüvelyen (22. kép ; 24. kép J), csak késbb a növekedés<br />

és megfelel sejtosztódás révén lesz akkorává {24. kép G).<br />

A magház alapi és csúcsi része felé, tehát a hol magvak már<br />

nem képzdnek, fokozatosan isodiametrikus, majd távolabb hoszszában<br />

nyújtott sejtekbl álló sejtsorokba mennek át az epidermis<br />

sejtek s ez a nyujtottság különösen a bibe felé fokozódik<br />

nagy mértékben. A median sík közelében mindkét varraton az<br />

összes terméseken az epidermis sejtek eredeti hosszanti iránya<br />

állandóan megmarad, épúgy mint a csúcsi és az alapi részen.<br />

A levegnyílások fejldése is már a virág kinyílása eltt<br />

megkezddik, még pedig legelször a varratok közelében, mert<br />

ott az epidermissejtek a legkisebb mérték alakbeli módosulásnak<br />

vannak alávetve és hamarabb is állandósulnak ; az oldalakon<br />

csak a virág kinyílásakor kezdenek kialakulni a levegnyí-<br />

lások, mikor a varratmentiek már készen vannak. A szrök és<br />

emergeníiák a virág kinyílása idején részben már teljesen kifejldtek<br />

[különösen a mirígyszrök (22. kép s.?)] részben a fejldésnek<br />

még csak a kezdeti fokán állanak.<br />

A magház parenchymája még a virág kinyílásakor is hosszirányban<br />

nyújtott sejtekbl áll, a melyek késbb az osztódás és<br />

a harántirányú növekedés folytán harántirányúakká. vagy csak<br />

ettl kissé eltérkké lesznek ; a varratok táján, valamint a bázison<br />

és a csúcson mindvégig hosszirányú sorokban maradnak.<br />

Sejtrétegeinek száma mindig kevesebb, mint a már kész termésben.<br />

A parenchyma sejtrétegeinek számbeli gyarapodása belülrl<br />

történik a bels egy, esetleg két parenchyma-sejtréteg sejtjeinek<br />

tangentiális osztódása révén (20. kép a; 21. kép o). A termés<br />

parenchyniájának váladéktartó sejtjei már a magház parenchymájában<br />

jól kivehetk részben a bennük lev váladék, részben a<br />

környez sejteket meghaladó nagyságuk miatt. A lysigen váladéktartók<br />

képzdése rövid idvel a megtermékenyítés után kezddik.

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!