BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

156 FUCSKO M. :
Steinbrinck; Über ein Baupriiizip der aufspringenden Trocken-
früchte. (Ber. d. Deutsch. Bot. Ges. 11. 8". 1884.)
Steinbrinck: Über den Öffnungsmechanismus der Hülsen.
(Ber. d. Deutsch. Bot. Ges. I. 1883.)
Zimmermanii : Über mechanische Einrichtungen zur Verbr. d.
Samen und Früchte mit besond. Berücksichtigung d. Torsionerschei-
nungen. (Pringsheiras Jahrb. Bd. XII. 1881.)
Leclerc du Sablon: Recherches sur la dehiscence des
fruits á pericarpe sec. (Anii. d. se. nat. Serié YI. T. XVIII. 1884.).
Vizsgálataim ffeladatául tztem ki, hogy a mennyire lehetséges,
az egész alcsalád termésének egységes és áttekint képét
nyújtsam s ez okból nem a fajok vagy a génuszok részletes
leirására, hanem fképen a termésformák jellemzésére és rokonságuk
szerinti egybefzésére törekedtem. A faji különbségek
részletezésére csak az érdekesebb s még teljesen vagy jórészt
ismeretlen génuszok tárgyalásakor terjeszkedtem ki.
A termésformák megalkotása és jellemzése közben mindig'
a biológiai vonatkozások és az ezek szolgálatában álló diíferen-
tiátió elve vezettek.
A fejldéstani és a biológiai megfigyeléseket külön-külön
fejezetben tárgyalom s az utóbbiban a kétkopácsú termések fel-
nyílási jelenségeit fejtegetem nagyobb részletességgel.
Vizsgálataim a következ génuszokra terjesztettem ki
Lupinus L., Spartium L., Genista L., Lahurnum Gris., Cytisus
L., Ononis L., Trigonella h., Medicago h., Melilotus Juss.,
Trifolium L., Dorycnium Will., Lotus h.^ Amorphah.^ Galega
L., Rohinia L., Colutea L., Caragana L., Astragalus L.. Olycyrrhiza
L., Ornithopus L., Coronilla L., Hipptocrepis L., Patagonium
Schrank., Vicia L., Lens Adans., Pisumh., Lathyrus
L., Phaseolus L., Dolichos L.
E helyen sem mulaszthatom el, hogy dr. M á g o c s y-D i e t z:
Sándor egyet. ny. r. tanár úrnak a vizsgálataim során többizben
igénybe vett hasznos útmutatásokért hálás köszönetet ne mondjak.
Általános anatómiai viszonyok.
A Pajnlionatae termésének fbb szövetei a következk r
küls epidermis (s ez alatt némelykor egy-többrétegü hypoderma),
többréteg parenchyma, fásodott, többnyire rostokból álló rostréteg
s legbelül a bels epidermis ; a két utóbbi között némelykor
parenchymás, vékonyfalú sejtekbl álló és a magvakat minden
oldalról körülvev magpárna található. A parenchymában
találjuk az edénynyalábokat és a varratok mentén a médián síkban
fekv elválási szöveteket.
A küls epidermis-sejtek alakja nagyon változatos
szabályos és szabálytalan isodiametrikus vagy nyújtott. Faluk vastagsága
és vastagodási módja is többféle. A felületük többnyire kutikulát
választ ki, a mely sima, kiálló kúpocskáktól vagy tarajos kiemel-