BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

152
tJZAKOeZTÁLYl ÜGYEK
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK,
A növénytani szakosztály 1909. évi április hó 14-én tartott 146. ülésének
jegyzökönyve.
Elnök : Klein Gyula. Jegyz :MoeszGusztáv.
1. Fucskó M. a Papilionatae termésfalának anatómiáját, fejldését
és biológiáját tárgyaló tanulmányát terjeszti elö. (Megjelenik.)
2. Rapaics R. „A hazai sisakvirágok változatossága'^ czimü dolgo-
zatát M e s z G. terjeszti elö. Az Aconitumokat méltán sorolják ugyan a
variáló növények közé, de a génusznak ez a híre nem mindenben felel meg
a valóságnak. A pillás és a pillátlan Aconitumok között való megkülönböz-
tetés nem állja meg a helyét. A megkülönböztetésben fontos szerepet ját-
szik a szrözet. Az Aconitumoknak szre kétféle, de átmeneti alakok is
találhatók, mibl a szerz azt következteti, hogy a két szörtipus közös
eredet. A sisak alapján való megkülönböztetés csakis egy bizonyos fokigjogosult.
A gumó fejlettsége, a szár hossza és erssége, a levélzet sr-
sége, a fürt fejlettsége és a sisak nagysága a legszorosabban összefüggnek
egymással, még pedig kompenzácziósan. Mindezeknek az A. napellus és az
A. paniculatum alakkörének tagolódásában nagy szerepe van. Mindkét alak-
kör egy-egy növényföldrajzi egység.
Az ökológiai különbségek szerint is többféleképen változnak a sisak-
virágok. A nyiltabb helyeket kedvel fajok szára egyenes, a cserjésekben
és erd szélén él fajok ellenben hajlandók a kúszásra. Utóbbiak levele is
endesen nagyobb. Hazai Aconitumaink sokkal jobban variálnak mint a
nyugatiak ; különösen keleti Magj-arország flórája nemcsak a fajok számá-
ban, hanem azok alakkörének tagozódásában is a leggazdagabb.
Az Aconitum fajoknak csak 5 változata él Európa nyugati felében,
míg keleti felében 25.
A szerz végül közli a hazai Aconitumok meghatározó kulcsát.
Szabó Z. hozzászólásában óvatosságra int, mikor Európa keleti
részének flóráját Európa nyugati részének flórájával egybevetik és gazda-
gabbnak mondják. Spanyolország flórája ugyanis még mindig nincs eléggé
kikutatva, a Balkán flóráját aránylag jobban ismerjük. A nyugati kutatók
jobban összefoglalják a változatokat. Végül a hazai kutatók kezébe aránylag
kevés nyugati növény kerül.
3. Szabó Z. „Fejldéstani megfigyelések a Knaiitia fajokon' czún-
mel közli fejldéstani vizsgálatait, a melyeket a Kn. arvensis, drymeia,
macedonica és orientális fajokon végzett. A csírázás 8— 10 nap alatt megy
végbe. A csiranövénykék ersen positiv heliotropikusak, a csiralevelek és
a hypokotyl szár epidermise kidudorodott és lencseszerüen megvastagodott
falú sejtekbl áll. A radiculának diarch edénynyalábja van, a hypokotyl
szárrész a kotyledonok két levélnyomnyalábját tartalmazza. Faji különbségek
alak, szrözet). A rügy
elször az els lombleveleken jelennek meg (ú. m. :
centri-akro-petális sorrendben, keresztben átellenesen elhelyezett leveleket
és ágrügyeket rejt. A virágzat dudora elször félgömbös, a melyen akro-
petális sorrendben a spirális elhelyezdés virágdudorok fejlödnek. A virág-
dudoron a levéldudorok a következ sorrendben fej lödnek : involucellum.