BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

142 M0E8Z G. 1902. p. 151). Utóbbi helyen, erdírtásban bven. Ugyancsak B o rbás 1899-beu Hiívösvölgy felé, erd .szélén. (M. R. L. 1902. p. 151). Ugyan e helyen közli B o r b á s, hogy 18y3-ban Entz Géza és Pillitz Zirczen gyjtötték. Mindeddig csak a dunántúli megyékben terjeszkedett. 189(j-ban hirtelen megjelenik llontmegyében. Kupcsok Samu néhányat talál BaJcabányán, erdirtásban. Következ évben szintén, (le azután többé hiába kereste (Kupcsok S. levele). Nagyobb szerencséje volt Kmef-nek, ki már 1896-ban Németi községben, erdirtásban. 1897-ben ugyanott és BerencsfaJuhan nagy mennyiségben találta (Kupcsok J. levele és Kmef: Sbornik Slov. Museal Spoloc- nosti. Túróczszentraárton 1»99). E vidéken tovább is terjeszkedett, mert Kmet levélben közli As eh e r s o n-nal, hogy 1901-ben meg- találta a hontmegyei FeJshágyon községben is (Ascherson P. Verh. Prov. Brandbg. 1903. p. XXX.). 189y-ben Piers a vasmegyei Bot községben megtalálja a f. minor-t (Waisbecker: Ö. B. Z. 1899. p. 106). 1902-ben a közlések egész sora szól az Erechthitesnek pozsonyi elfordulásáról. Báumler megtalálja Pozsonyian, az ú. n. „Bodinggraben"-en (Nemz. Múz, herb. !); Beér a pozsonyi Zerpre-hegy keleti lejtjén és a pozsonyszentgyörgyi ,.Schur"' erdben. Utóbbi helyen gyjtötte Rechinger K.is. Zahlbruckner pedig a szentgyörgyi gyümölcskertekben nagy mennyiségben (Pozs. orv. és termv. Közi. 1902. p. 33, 98 és 109). Mindannyian 1901 szén gyjtötték. Ugyanekkor Beér közli, hogy 1901-ben megtalálta az Erech- thites-t a sopronmegyei Fehéregyhdzdn, erdvágásban és Nyitra mellett a Zohor hegyén. 1903-ban Kis-CzeU-vö\ lesz ismeretessé, hol Gayer Gyula gyjtötte (M. B. L. 1903. p. 209). 19ü4-ben Jávor ka Sándor találja a Pilishegyen, a „ Velka Szkala" mögötti vágásban bven (Növ. Közi. 1904. p. 120). 1905-ben már Borsod megyében bukkan fel. Budai József, ki fáradhatatlan szorgalommal kutatja Borsodmegye flóráját, két éven belül négy helyen találta. 1905 aug. 2ó-én Tapolczán^ Nagy-Kmázsa alatt, erdei vágásokban; 1906 júl. 26-án Répáshután és szept. 20-áa Dédesen (mindannyi a M. Nemz. Múz. herb.-ban !). Ezeken kívül levelében még az alsó-hámori elfordulásról is értesir. 1906-ban jelent meg Gombocz Endre könyve Sopronmegye flórájáról. Saját szavai szerint „a soproni hegysétrben ma már el van terjedve : Lakompálc, Karló, Rámócz, Borsmonostor, Ólmod, Kéthely körül". 1908 aug. 24-én ráakadtam Barsmegyében, Aranyosmarót mellett, a „Fekete-major" fölött, erdírtásban. Nem volt belle sok. de nagyra nttek. Társaságában láttam a következket : Senecio viscosus L., Cirsium lanceolatum (L.) S c o p., Atropa Belladonna L., Filago arven- sis L., Gnaphalium silvaticum L., Inula Conyza D. C, Picris hieracioi- des L., Melampyrum vulgatnni P e r s. srb.

NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK 14:3 A talaj trachitköves. Az irtás már több esztends. Aschersoii is Idinutatta már, hogy az Erechthites nem válogatós a talajnemben. A közlötte talajokhoz hozzáfzhetem a trachit-közetet is. Megersíthetem azt is, hogy az Erechthites 300— 4 00 ra.-nél magasabbra nem emelkedik hazánkban. Míg Zágrábtól kiindulva, 1901-ben észak felé eljutott Nyitráig, addig dél felé nem terjeszkedett. Horvátországban keskeny sávban el- jutott Eszékig. Hirc 190o-ban a következ helyeken találta : Mosla- vina (Belovár-Krös ra.), Garesnice (Belovár-Körös m,^. Itt grániton. Gjulaves, Konanica és Vrieska közt (Pozsega m.). Utóbbi helyen megmvelt talajon. Végre Pivnica. Veröczemegyében (Hirc-, Giasnik Hrvat. Nar. Drustra. Zagreb, 1901 p. 163).^ Végigtekintve az elfordulások hosszú során, azok szinte lánczszemként illeszkednek egymás mellé. íme: Zágráb, Gye^n'ifüses, Kszeg, Sopronmegye, Pozsony, Nyitra, Aranyosmarót, Hontmegyében több helyen, Borsodmegye. Ez az egyik láncz. Zágráb. Kszeg, Balaton, Zircz, Budapest, FiUshegy, Hontmegye. Ez a terjeszkedésnek második valószín vonala. A harmadik vonal a horvátországi elfordulások sorozata. A mejztalálás ideje csak nagyjában lehet mértékadó. Például Nyitra város környékén 19

142 M0E8Z G.<br />

1902. p. 151). Utóbbi helyen, erdírtásban bven. Ugyancsak B o rbás<br />

1899-beu Hiívösvölgy felé, erd .szélén. (M. R. L. 1902. p. 151).<br />

Ugyan e helyen közli B o r b á s, hogy 18y3-ban Entz Géza és<br />

Pillitz Zirczen gyjtötték.<br />

Mindeddig csak a dunántúli megyékben terjeszkedett.<br />

189(j-ban hirtelen megjelenik llontmegyében. Kupcsok Samu<br />

néhányat talál BaJcabányán, erdirtásban. Következ évben szintén,<br />

(le azután többé hiába kereste (Kupcsok S. levele). Nagyobb szerencséje<br />

volt Kmef-nek, ki már 1896-ban Németi községben, erdirtásban.<br />

1897-ben ugyanott és BerencsfaJuhan nagy mennyiségben<br />

találta (Kupcsok J. levele és Kmef: Sbornik Slov. Museal Spoloc-<br />

nosti. Túróczszentraárton 1»99). E vidéken tovább is terjeszkedett,<br />

mert Kmet levélben közli As eh e r s o n-nal, hogy 1901-ben meg-<br />

találta a hontmegyei FeJshágyon községben is (Ascherson P.<br />

Verh. Prov. Brandbg. 1903. p. XXX.). 189y-ben Piers a vasmegyei<br />

Bot községben megtalálja a f. minor-t (Waisbecker: Ö. B. Z. 1899.<br />

p. 106).<br />

1902-ben a közlések egész sora szól az Erechthitesnek pozsonyi<br />

elfordulásáról.<br />

Báumler megtalálja Pozsonyian, az ú. n. „Bodinggraben"-en<br />

(Nemz. Múz, herb. !); Beér a pozsonyi Zerpre-hegy keleti lejtjén és<br />

a pozsonyszentgyörgyi ,.Schur"' erdben. Utóbbi helyen gyjtötte<br />

Rechinger K.is. Zahlbruckner pedig a szentgyörgyi gyümölcskertekben<br />

nagy mennyiségben (Pozs. orv. és termv. Közi. 1902. p.<br />

33, 98 és 109). Mindannyian 1901 szén gyjtötték.<br />

Ugyanekkor Beér közli, hogy 1901-ben megtalálta az Erech-<br />

thites-t a sopronmegyei Fehéregyhdzdn, erdvágásban és Nyitra mellett<br />

a Zohor hegyén.<br />

1903-ban Kis-CzeU-vö\ lesz ismeretessé, hol Gayer Gyula<br />

gyjtötte (M. B. L. 1903. p. 209).<br />

19ü4-ben Jávor ka Sándor találja a Pilishegyen, a „ Velka<br />

Szkala" mögötti vágásban bven (Növ. Közi. 1904. p. 120).<br />

1905-ben már Borsod megyében bukkan fel. Budai József,<br />

ki fáradhatatlan szorgalommal kutatja Borsodmegye flóráját, két éven<br />

belül négy helyen találta. 1905 aug. 2ó-én Tapolczán^ Nagy-Kmázsa<br />

alatt, erdei vágásokban; 1906 júl. 26-án Répáshután és szept. 20-áa<br />

Dédesen (mindannyi a M. Nemz. Múz. herb.-ban !). Ezeken kívül levelében<br />

még az alsó-hámori elfordulásról is értesir.<br />

1906-ban jelent meg Gombocz Endre könyve Sopronmegye<br />

flórájáról. Saját szavai szerint „a soproni hegysétrben ma már el van<br />

terjedve : Lakompálc, Karló, Rámócz, Borsmonostor, Ólmod, Kéthely<br />

körül".<br />

1908 aug. 24-én ráakadtam Barsmegyében, Aranyosmarót mellett,<br />

a „Fekete-major" fölött, erdírtásban. Nem volt belle sok. de nagyra<br />

nttek. Társaságában láttam a következket :<br />

Senecio viscosus L.,<br />

Cirsium lanceolatum (L.) S c o p., Atropa Belladonna L., Filago arven-<br />

sis L., Gnaphalium silvaticum L., Inula Conyza D. C, Picris hieracioi-<br />

des L., Melampyrum vulgatnni P e r s. srb.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!