BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
142 M0E8Z G. 1902. p. 151). Utóbbi helyen, erdírtásban bven. Ugyancsak B o rbás 1899-beu Hiívösvölgy felé, erd .szélén. (M. R. L. 1902. p. 151). Ugyan e helyen közli B o r b á s, hogy 18y3-ban Entz Géza és Pillitz Zirczen gyjtötték. Mindeddig csak a dunántúli megyékben terjeszkedett. 189(j-ban hirtelen megjelenik llontmegyében. Kupcsok Samu néhányat talál BaJcabányán, erdirtásban. Következ évben szintén, (le azután többé hiába kereste (Kupcsok S. levele). Nagyobb szerencséje volt Kmef-nek, ki már 1896-ban Németi községben, erdirtásban. 1897-ben ugyanott és BerencsfaJuhan nagy mennyiségben találta (Kupcsok J. levele és Kmef: Sbornik Slov. Museal Spoloc- nosti. Túróczszentraárton 1»99). E vidéken tovább is terjeszkedett, mert Kmet levélben közli As eh e r s o n-nal, hogy 1901-ben meg- találta a hontmegyei FeJshágyon községben is (Ascherson P. Verh. Prov. Brandbg. 1903. p. XXX.). 189y-ben Piers a vasmegyei Bot községben megtalálja a f. minor-t (Waisbecker: Ö. B. Z. 1899. p. 106). 1902-ben a közlések egész sora szól az Erechthitesnek pozsonyi elfordulásáról. Báumler megtalálja Pozsonyian, az ú. n. „Bodinggraben"-en (Nemz. Múz, herb. !); Beér a pozsonyi Zerpre-hegy keleti lejtjén és a pozsonyszentgyörgyi ,.Schur"' erdben. Utóbbi helyen gyjtötte Rechinger K.is. Zahlbruckner pedig a szentgyörgyi gyümölcskertekben nagy mennyiségben (Pozs. orv. és termv. Közi. 1902. p. 33, 98 és 109). Mindannyian 1901 szén gyjtötték. Ugyanekkor Beér közli, hogy 1901-ben megtalálta az Erech- thites-t a sopronmegyei Fehéregyhdzdn, erdvágásban és Nyitra mellett a Zohor hegyén. 1903-ban Kis-CzeU-vö\ lesz ismeretessé, hol Gayer Gyula gyjtötte (M. B. L. 1903. p. 209). 19ü4-ben Jávor ka Sándor találja a Pilishegyen, a „ Velka Szkala" mögötti vágásban bven (Növ. Közi. 1904. p. 120). 1905-ben már Borsod megyében bukkan fel. Budai József, ki fáradhatatlan szorgalommal kutatja Borsodmegye flóráját, két éven belül négy helyen találta. 1905 aug. 2ó-én Tapolczán^ Nagy-Kmázsa alatt, erdei vágásokban; 1906 júl. 26-án Répáshután és szept. 20-áa Dédesen (mindannyi a M. Nemz. Múz. herb.-ban !). Ezeken kívül levelében még az alsó-hámori elfordulásról is értesir. 1906-ban jelent meg Gombocz Endre könyve Sopronmegye flórájáról. Saját szavai szerint „a soproni hegysétrben ma már el van terjedve : Lakompálc, Karló, Rámócz, Borsmonostor, Ólmod, Kéthely körül". 1908 aug. 24-én ráakadtam Barsmegyében, Aranyosmarót mellett, a „Fekete-major" fölött, erdírtásban. Nem volt belle sok. de nagyra nttek. Társaságában láttam a következket : Senecio viscosus L., Cirsium lanceolatum (L.) S c o p., Atropa Belladonna L., Filago arven- sis L., Gnaphalium silvaticum L., Inula Conyza D. C, Picris hieracioi- des L., Melampyrum vulgatnni P e r s. srb.
NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK 14:3 A talaj trachitköves. Az irtás már több esztends. Aschersoii is Idinutatta már, hogy az Erechthites nem válogatós a talajnemben. A közlötte talajokhoz hozzáfzhetem a trachit-közetet is. Megersíthetem azt is, hogy az Erechthites 300— 4 00 ra.-nél magasabbra nem emelkedik hazánkban. Míg Zágrábtól kiindulva, 1901-ben észak felé eljutott Nyitráig, addig dél felé nem terjeszkedett. Horvátországban keskeny sávban el- jutott Eszékig. Hirc 190o-ban a következ helyeken találta : Mosla- vina (Belovár-Krös ra.), Garesnice (Belovár-Körös m,^. Itt grániton. Gjulaves, Konanica és Vrieska közt (Pozsega m.). Utóbbi helyen megmvelt talajon. Végre Pivnica. Veröczemegyében (Hirc-, Giasnik Hrvat. Nar. Drustra. Zagreb, 1901 p. 163).^ Végigtekintve az elfordulások hosszú során, azok szinte lánczszemként illeszkednek egymás mellé. íme: Zágráb, Gye^n'ifüses, Kszeg, Sopronmegye, Pozsony, Nyitra, Aranyosmarót, Hontmegyében több helyen, Borsodmegye. Ez az egyik láncz. Zágráb. Kszeg, Balaton, Zircz, Budapest, FiUshegy, Hontmegye. Ez a terjeszkedésnek második valószín vonala. A harmadik vonal a horvátországi elfordulások sorozata. A mejztalálás ideje csak nagyjában lehet mértékadó. Például Nyitra város környékén 19
- Page 121 and 122: 17—26. old. NÖVÉNYTANI REPERTÓ
- Page 123 and 124: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 97 —
- Page 125 and 126: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 99 climat
- Page 127 and 128: SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK 10 a melyen k
- Page 129 and 130: A szakosztály július, augusztus
- Page 131 and 132: VIII. KÖTET. 1909. VI. 30. 3. FÜZ
- Page 133 and 134: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 135 and 136: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEQYEINEK FL
- Page 137 and 138: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEGYEINEK FL
- Page 139 and 140: ADATOK A BÜKK É6 ELÖHEGYEINEK FL
- Page 141 and 142: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEGYEINEK FL
- Page 143 and 144: ADATOK A BÜKK É8 ELÖHEGYEINEK FL
- Page 145 and 146: ADATOK A BÜKK ÉÖ ELÖHEGYEINRK F
- Page 147 and 148: RAPAICS RAYMUND ." AZ AQUILEGIA-GEN
- Page 149 and 150: AZ AQUILEÜIA-GÉNUSZ 119 kezik has
- Page 151 and 152: AZ AQUILEGIA-GÉNUBZ 121 hogy alapj
- Page 153 and 154: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 123 A virág
- Page 155 and 156: 1. Campylocentrae, 2. Ambiguae. AZ
- Page 157 and 158: AZ AQUILEGIA-GENUSZ 127 ségét, en
- Page 159 and 160: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 129 egyes eset
- Page 161 and 162: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 131 5. Clavis
- Page 163 and 164: (K 1 s c h y I). AZ AQUILEGIA-GÉNU
- Page 165 and 166: AZ AQUILÉGIA GÉXÜSZ 135 Diagn. I
- Page 167 and 168: M0E6Z G. : NÉHÁNY BEVÁNDOROLT N
- Page 169 and 170: NÉHÁNY BEVÁNDOKOLT NÖVÉNYÜNK
- Page 171: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 175 and 176: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 177 and 178: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 179 and 180: Kunszt János, néhai : A NÖVÉNYT
- Page 181 and 182: NÖVÉNYTANI RKF ERTORIUM 151 Gyjte
- Page 183 and 184: ZAKOBZTÁLYI ÜGYEK 153 párta, cs
- Page 185 and 186: A szakosztály július, augusztus
- Page 187 and 188: VIII. KÖTET. 1909. X. 20. 4. és 5
- Page 189 and 190: Zavarok kikerülése végeti felhí
- Page 191 and 192: 156 FUCSKO M. : Steinbrinck; Über
- Page 193 and 194: 158 FüCSKÓ M. kéktl átjárt vas
- Page 195 and 196: 160 FucsKó M. termésekben szakít
- Page 197 and 198: 162 FUCBKÓ M. : tsen állandó. A
- Page 199 and 200: 164 rucsKÓ M. chyma és a bels epi
- Page 201 and 202: 166 FucsKó M. A rostréteg fejldé
- Page 203 and 204: 168 }. FucsKó M. A tüsz típusa a
- Page 205 and 206: 170 FucsKÓ M. gyakran érintkezés
- Page 207 and 208: 172 FucsKó M. levegnyílások elli
- Page 209 and 210: 174 FUCSKO M. L.-oii, de különös
- Page 211 and 212: 176 FucsKó M. : tulajdonságai ala
- Page 213 and 214: 178 FÜC8KÓ M. GlycyrPhiza. A szö
- Page 215 and 216: 180 FücsKó M. R. Pseud-acacia f.
- Page 217 and 218: 182 FÜCSKÓ M. A magvak a rekeszfa
- Page 219 and 220: 184 KucöKó M. (a mi akkor látszi
- Page 221 and 222: 186 FUC8K0 M. ellipsoid-alakú lysi
142 M0E8Z G.<br />
1902. p. 151). Utóbbi helyen, erdírtásban bven. Ugyancsak B o rbás<br />
1899-beu Hiívösvölgy felé, erd .szélén. (M. R. L. 1902. p. 151).<br />
Ugyan e helyen közli B o r b á s, hogy 18y3-ban Entz Géza és<br />
Pillitz Zirczen gyjtötték.<br />
Mindeddig csak a dunántúli megyékben terjeszkedett.<br />
189(j-ban hirtelen megjelenik llontmegyében. Kupcsok Samu<br />
néhányat talál BaJcabányán, erdirtásban. Következ évben szintén,<br />
(le azután többé hiába kereste (Kupcsok S. levele). Nagyobb szerencséje<br />
volt Kmef-nek, ki már 1896-ban Németi községben, erdirtásban.<br />
1897-ben ugyanott és BerencsfaJuhan nagy mennyiségben<br />
találta (Kupcsok J. levele és Kmef: Sbornik Slov. Museal Spoloc-<br />
nosti. Túróczszentraárton 1»99). E vidéken tovább is terjeszkedett,<br />
mert Kmet levélben közli As eh e r s o n-nal, hogy 1901-ben meg-<br />
találta a hontmegyei FeJshágyon községben is (Ascherson P.<br />
Verh. Prov. Brandbg. 1903. p. XXX.). 189y-ben Piers a vasmegyei<br />
Bot községben megtalálja a f. minor-t (Waisbecker: Ö. B. Z. 1899.<br />
p. 106).<br />
1902-ben a közlések egész sora szól az Erechthitesnek pozsonyi<br />
elfordulásáról.<br />
Báumler megtalálja Pozsonyian, az ú. n. „Bodinggraben"-en<br />
(Nemz. Múz, herb. !); Beér a pozsonyi Zerpre-hegy keleti lejtjén és<br />
a pozsonyszentgyörgyi ,.Schur"' erdben. Utóbbi helyen gyjtötte<br />
Rechinger K.is. Zahlbruckner pedig a szentgyörgyi gyümölcskertekben<br />
nagy mennyiségben (Pozs. orv. és termv. Közi. 1902. p.<br />
33, 98 és 109). Mindannyian 1901 szén gyjtötték.<br />
Ugyanekkor Beér közli, hogy 1901-ben megtalálta az Erech-<br />
thites-t a sopronmegyei Fehéregyhdzdn, erdvágásban és Nyitra mellett<br />
a Zohor hegyén.<br />
1903-ban Kis-CzeU-vö\ lesz ismeretessé, hol Gayer Gyula<br />
gyjtötte (M. B. L. 1903. p. 209).<br />
19ü4-ben Jávor ka Sándor találja a Pilishegyen, a „ Velka<br />
Szkala" mögötti vágásban bven (Növ. Közi. 1904. p. 120).<br />
1905-ben már Borsod megyében bukkan fel. Budai József,<br />
ki fáradhatatlan szorgalommal kutatja Borsodmegye flóráját, két éven<br />
belül négy helyen találta. 1905 aug. 2ó-én Tapolczán^ Nagy-Kmázsa<br />
alatt, erdei vágásokban; 1906 júl. 26-án Répáshután és szept. 20-áa<br />
Dédesen (mindannyi a M. Nemz. Múz. herb.-ban !). Ezeken kívül levelében<br />
még az alsó-hámori elfordulásról is értesir.<br />
1906-ban jelent meg Gombocz Endre könyve Sopronmegye<br />
flórájáról. Saját szavai szerint „a soproni hegysétrben ma már el van<br />
terjedve : Lakompálc, Karló, Rámócz, Borsmonostor, Ólmod, Kéthely<br />
körül".<br />
1908 aug. 24-én ráakadtam Barsmegyében, Aranyosmarót mellett,<br />
a „Fekete-major" fölött, erdírtásban. Nem volt belle sok. de nagyra<br />
nttek. Társaságában láttam a következket :<br />
Senecio viscosus L.,<br />
Cirsium lanceolatum (L.) S c o p., Atropa Belladonna L., Filago arven-<br />
sis L., Gnaphalium silvaticum L., Inula Conyza D. C, Picris hieracioi-<br />
des L., Melampyrum vulgatnni P e r s. srb.