BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

"^
136 RAPAICS RAYMUND : AZ AQUILÉG1A-GÉNU8Z
Nyugathimalája :
Ladák
ós a körnjezö kerületek.
20. A. fragrans B e n t h. ia M a u n d. Botanist. IV. t. 181.
Nyiigathimalája : Kashmirtol Tibetig.
21. A lactiflora K a r. et K i r. in Bull. Soc. Nat. Mosc. (1841) 374.
Turkesztán : Tarbag'atáj, Alatau.
22. A. viridiflora Pali. in Act. Hort. Petrop. (1779) 260, t. 11.
Keletszibéria, Mongólia, Kína : Kansuig.
23. A. leptoceras F i s c h. et M e y Ind. Gem. Hort. Petrop. (1837) 33.
Keletszibéria, Japán.
Nóta. Bor b ás A. nigricans-sza. és .4. Schottii-}a, l
24. A. canadensis L. Sp. pl. (175H1 752.
^ A) Subsp. americana Rapcs; calcar 1— 2 cm longum.
^ a) var. flavescens -Wats.) Rapcs; A. flavescens Watson
in Bot. King. Exp. 10.
b) var. incarnata Rapcs; ílores carneo-rubescentes.
^ 'X) f. arctica (London) Rapcs; A. arctica London
Hort. Brit. 610.
|3) f. truncata (Fisch et Mey) Rapcs; A. truncata
Fis eh. et Mey Ind. Sem. I'etrop (1843) 8.
;) f. Gartneri (B o r b.) R a p c s ; A. Gdrtneri B o r b. in
herb. ; nectarii lamina carneo-rubesceutia.
(1842), t. 3919.
B) Subsp. Skinneri (H o o k.^ R a p c s ; H
o o k. in Bot. Mag. LXVIII.
Eszakanicrika: Sitkától a Sierra-Madreig keleten és nyugatoa
egyaránt. Legészakabbra hatol az arctica alakzat, legkeletebbre a Gartneri.
Az A. Skinneri csak délen Guatemalában él. A faj fejldésének mai középpontjai
a Rocky Mountains és az Allghany Mountains, de nyugati és keleti
szubtilis fajok még nem különböztethetk meg.
25. A. coerulea James in Bot. Long. Exped. II. 15.
o) var. marcrantha i^H o o k et Amott) Rapcs; A. macraniha
H. et k. Bot. Capt. H e e c h e y Voy. (1841), t. 72.
i^ h) var chrysantha (G r a y) R a p c íí.; A. chrysantha G r a y in.
Gard. Chron. V. (1873) 1335, íig. 304.
u a) f. pubescens (C o v i 1 1 e) R a p c s ; A. pubescens C o v i 1 1 e
^
in Contrib. U. S. Nat. Herb. IV. (1893) 56.
^) f. longissima (G r a y) Rapcs; -4. longissima
ex S. Wats in Proc. Ara. Acad. XVII. (1881—188:::) 317.
A. G r a y
Eszakamerika :
Leonig.
Colorado és Arizouától a Sierra-Madreben Nuevo-
(A szakosztálynak 1908 deczember 9-én tartott ülésébl.)
Mocsz G. : Néhány bevándorolt és behurczolt
növényünk.
Anövényföldrajzuakbizonyáraegyiklegvonzóbbfeiezeteaz,amely földünk
egyes területeinek növénj fajokkal való benépesülését tárgyalja. Kutatja
az okokat, melyek a növényeket régi hazájuk elhagyására kényszerítették
és nyomozza nz utakat, melyeken új hazájukba jutottak.
A phytopalaeontologia földünk régi növényzetének képét — nagy
vonásokban — meg tudja állapítani. Tudjuk például, hogy hazánk