BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

124 RAPAIC8 RAYMUND
feketék. Simonkai ama megjegyzése,' hogy az A. vulgáris
magvai rtszinúek, herbáriumban megtöppedt, éretlen vagy legalább
is nem teljesen érett magvak alapján íródott, mert az
érett A. vulgaris-mdig'vsik éppen olyan feketék, mint minden
más akvilégia magja. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a
magvak fényes vagy fénytelen feketesége tekintetében lenne
különbség egyes fajokban.
A szrök mindig egysejtek és vagy tartalmaznak mirigyes
váladékot, tehát mirigyszrök, vagy pedig ebbeli funkcziójukat
már elvesztették és így váladék nem található bennük. Egyes
fajokat csupasznak írtak le ismertetik, mint például az A. sibrica-t,
de még ezeken is található néhány, teljesen degenerált szr
más fajok többé-kevésbbé szrösek, st egyes alakkörökben
olyan alakok is akadnak, a melyeket tettl-talpig fényesen csillogó
mirigyszrök borítanak.
3. Az akvUégiák rendszere.
Az akvilégiákat legelször tulajdonképen Baker foglalta
rendszerbe, mert az, hogy M orrén magánrajzában földrészek
szerint csoportosítja az egyes fajokat, nem minsíthet rendszerezésnek
; ezt különben három csoportján belül Baker is
megteszi.
Baké r-nek alapul a virág nagysága szolgált és e szerint
megkülönböztette a Micranthae (a kinyílt virág átmérje 2"5
3'8 cm), Mesanthae (a kinyílt virág átmérje 5 cm) és Macranthae
(a kinyílt virág átmérje 6'3— 7"6 cm) szekciókat.
Hogy ez a beosztás mesterséges, a mennyiben ennek alapján
a fajok rokonsági \dszonya nemcsak hogy kifejezésre nem
jut, hanem ellenkezleg kevésbbé rokon fajok kerülnek egymás
mellé és viszont közel rokon fajok különböz csoportokba, bizonyítani
nem szükséges. Ámde más hibája is van ennek a beosztásnak,
az tudniillik, hogy teljesen Idvihetetlen. Mentl több
akvilégia áll rendelkezésünkre, annál inkább változik az a szám,
a melyet a különböz mérések középs értékeként meg kell álla-
pítanunk. De meg azután mit csináljunk azokkal a fajokkal,
a melyek mind a három csoportba tartozó virágokat mutatnak
fel, mint például az A. vulgáris
Baker rendszerét, ha ugyan ennek egyáltalában nevezhet,
B r b á s kísérletté meg átdolgozni. Rendszere a fbb vonásokban
a következ :
I. Subscaposae.
1. Orthocentrae,
2. Campylocentrae.
II. Elatiores.
A) Brevicornes,
B) Vulgares.
1 En. FI. Transs. (1886) 58.