BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

AZ AQUILEÜIA-GÉNUSZ 119
kezik hasonló pararéteg', a mely meg a belet odvasitja ki. Ez a
két pararéteg a kambium felé folyton elnyomulva a bélsugarak
mentén végre is összeér és ekkor aztán az egész gyökérbl csak
a fanyalábok, kambiumdarabok és egyes részek a másodlagos
kéregbl maradnak meg, a melyek hálózatosán lyukgatott hengert
alkotnak.
A gyökér észrevétlenül megy át a gyökértörzshe, a mely
vagy sokfej gyökérfejjé törpül, vagy talaj szintesen kúszó gyökértörzszsé
^ nyúlik meg. Jellemz, hogy úgy a gyökérfejen, mint
a gyökértörzsön nincsenek pikkeljdevelek ; szerepüket a tölevelek
hüvelyei töltik be, a melyek mindjárt fejldésük kezdetén ersek,
a rügyet teljesen beborítják, késbb szszel pedig, a mikor a légbeli
részek (tehát a levél lemeze és nyele is) elpusztultak, egyideig
pikkelylevelek módjára a jöv évben kibújandó hajtásokat
védik, hogy aztán, mikor már ez a feladatuk is megsznik,
mesophylljuk elkorhadjon, erezetük pedig, mint sr szálkafonadék
a rhizomának szolgáljon köntösül.
A földbeli szár szimpodiuma minden évben több hajtással
telel át, a melyek fejldésük második évében elbújnak a földbl,
leveleket és virágzó egynyári földfeletti szárat fejlesztenek.
Ez a szár vagy alacsony és levéltelen és ekkor rendesen egy-
virágú, vagy pedig ersebben fejlett, nehúny levelet hord és
ekkor több, néha sokvirágú.
A leveleket Zimmeter nagyon pontosan leírta, úgy hogy
nekem itt csak annyit kell megjegyeznem, hogy az alacsonyabb
szárú akvilégiák levelei kicsinyek, sokszor parányiak, míg az
ersebb szárral a levél is jobban megnövekedik.
Úgy az a körülmény, hogy a földbeli szár gyökérfejjé
zsugorodik össze, vagy pedig gyökértörzszsé nyúlik meg, mint
az, hogy a földfeletti szár alacsonyabb marad, levelet nem visel,
csúcsát csak egy virág koronázza, a tlevélrózsa levelei pedig
aprók, szóval a növény törpe marad, vagy hogy a szár er-
sebb, leveleket hord, több virág van rajta, a tlevélrózsa levelei
is megnövekednek, szóval a növény hatalmasabb termetet ölt, az
ökológiai körülmények eredménye.
A hegyi tájon (avagy a kertekben másutt is) az akvilégiák
földbeli szára nagyon szorosan összefügg a fgyökérrel és mint
gyökérfej koronázza azt, ellenben a havasi tájon a földbeli szár
elágazó és talaj szintesen kúszó rhizomává ersödik meg. Ennek
az oka az, hogy alacsonyabb tájakon hamarább feléled a vege-
táció, a földbeli szár áttelelt rügye hamarosan kibújhatik a földbl
és leveleket fejleszthet, maga a törpeszártagú földbeli rész
azonban alig növekedik, ellenben a havasi tájon, vagy másutt
is, ahol a vegetáció ideje rö\dd és a vegetáció késn ébred, az
áttelelt hajtásnak eleinte a földben kell még fejldnie, meg kell
tehát a földbeli szárnak is nyúlnia és csak késbb kerül sor
' B r b á s tévesen indának nevezi az akvilégiát gyökértörzsét.
11