BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

TARTALOM. TABLE DES MATIÉRES. — INHALT. Oldal Pro dán Gy. : Adatok a Bükk- és clöhegyeinek flórájához . . 103 Rapaics Rajmund: Az Aqailegia-génusz. De genere Aquilegia 117 Moesz G. : Néhány bevándorolt és behurczolt növényünk . . 136 Növénytani repertormm 148 Szakosztályi ügyek 152 Gy. Pro dán: Beitriige zar Flóra des Bükk-Gebirges .... (31) R. Rapaics: Die Gattung Aquilegia. De genere Aquilegia . . (32) G. Moesz: Einige eingewanderte und eingeschleppte Pflanzen Ungarns (38) Sitzungíberichte (43)

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA VIII. KÖTET. 1909. VI. 30. 3. FÜZET. ProdánGy,: Adatok a Bükk- és elöhegyeínek flórájához. A Sajó, Bán és Eger folyók völgyei között terül el a Magyar- Középhegység Duna balparti részének legkeletibb tagja, a Bükkhegység. Ezen hegység túlnyomóan erds nagyfensík, telehintve kerekded töbörökkel, ravaszlyukakkal és barlangokkal. Legmagasabb csúcsai, melyek aránylag kevéssé emelkednek ki a Bálványos (957 m.), Ispánhegy (955 környezetbl, a következk : m.), TarU (932 m.). Örves vökjyfö (918 m.\ Háromk (889 m.), SimaJcö (848 m.). Leggazdagabb flórája van ezen csúcsok közül a TarJcö- és Háromkö-nek, a többieket nagyobbára erd borítja. A Bükk fensikja minden irányban kisebb-nagyobb ágakat bocsájt. Délre, Eger környékén húzódó ágainak hegyei a szarvaski Várhegy, Nagy- és Kiseged, Tiba, Cigléd, Álmagyar, Ráczhegy, Nagy- és Kis-Kocs és az ostorosi hegyek. Geologiailag a Bükköt az Alpok szigetszerüleg fellép északkeleti nyúlványának tekintik és csak a tövében fellép rhiolith-hegyek kölcsönöznek magyar jelleget. Uralkodó kzete a juramész és a nummulithmész. Az elbbi alkotja a Bükk legmagasabb csúcsait (Bálványos, Tark stb.), az utóbbi a Kis- és Nagyeged zömét. A két elshöz szorosan csatlakozik az oligocen- és neogen-agyag, továbbá a homokk. Sajátságos és legrégibb kzete az agyagpala (Felstárkány). Eruptiv kzetei a diabas és a rhiolith. A diabas, mely agyagpalán tör keresztül, érdekesen van feltárva Szarvask vidékén, hol azon ormot is alkotja, melyen a várrom áll. A fiatalabb rhiolithból állanak az Eger völgye, a Rácz és az ostorosi hegyek. A Bükk flórája — S i m o n k a i felosztását követve — középhelyet foglal el a tátrai, középdunai, alföldi és a pannóniai flórajárások között. Közelebbrl,, azon növénygeografiai sávhoz tartozik, a melyet B o r b á s Ösmátra néven említ, ahová a Bakony, a Vértes, Pilis, Nagyszál, Cserhát, Mátra és a Hegy- alja megszaggatott sorozata tartozik. Ezen öv jellemzbb elemei a Bükkben is fellelhetk [Medicago 2wostata, Cerastium matrense, Vicia sparsifiora, Sesleria budensis X Heufleriana ?). A Bükk érdekességét növeli bensztilöttje a Hesperis Vrabelyiana, továbbá néhány havasalji növény : Botrichium Matri- 10

<strong>BOTANIKAI</strong> <strong>KÖZLEMÉNYEK</strong><br />

A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT<br />

NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA<br />

<strong>VIII</strong>. <strong>KÖTET</strong>. <strong>1909</strong>. VI. 30. 3. FÜZET.<br />

ProdánGy,: Adatok a Bükk- és elöhegyeínek flórájához.<br />

A Sajó, Bán és Eger folyók völgyei között terül el a Magyar-<br />

Középhegység Duna balparti részének legkeletibb tagja, a Bükkhegység.<br />

Ezen hegység túlnyomóan erds nagyfensík, telehintve<br />

kerekded töbörökkel, ravaszlyukakkal és barlangokkal. Legmagasabb<br />

csúcsai, melyek aránylag kevéssé emelkednek ki a<br />

Bálványos (957 m.), Ispánhegy (955<br />

környezetbl, a következk :<br />

m.), TarU (932 m.). Örves vökjyfö (918 m.\ Háromk (889 m.),<br />

SimaJcö (848 m.). Leggazdagabb flórája van ezen csúcsok közül<br />

a TarJcö- és Háromkö-nek, a többieket nagyobbára erd borítja.<br />

A Bükk fensikja minden irányban kisebb-nagyobb ágakat<br />

bocsájt. Délre, Eger környékén húzódó ágainak hegyei a szarvaski<br />

Várhegy, Nagy- és Kiseged, Tiba, Cigléd, Álmagyar, Ráczhegy,<br />

Nagy- és Kis-Kocs és az ostorosi hegyek. Geologiailag<br />

a Bükköt az Alpok szigetszerüleg fellép északkeleti nyúlványának<br />

tekintik és csak a tövében fellép rhiolith-hegyek kölcsönöznek<br />

magyar jelleget. Uralkodó kzete a juramész és a nummulithmész.<br />

Az elbbi alkotja a Bükk legmagasabb csúcsait<br />

(Bálványos, Tark stb.), az utóbbi a Kis- és Nagyeged zömét.<br />

A két elshöz szorosan csatlakozik az oligocen- és neogen-agyag,<br />

továbbá a homokk. Sajátságos és legrégibb kzete az agyagpala<br />

(Felstárkány). Eruptiv kzetei a diabas és a rhiolith. A<br />

diabas, mely agyagpalán tör keresztül, érdekesen van feltárva<br />

Szarvask vidékén, hol azon ormot is alkotja, melyen a várrom<br />

áll. A fiatalabb rhiolithból állanak az Eger völgye, a Rácz és<br />

az ostorosi hegyek.<br />

A Bükk flórája — S i m o n k a i felosztását követve —<br />

középhelyet foglal el a tátrai, középdunai, alföldi és a pannóniai<br />

flórajárások között. Közelebbrl,, azon növénygeografiai sávhoz<br />

tartozik, a melyet B o r b á s Ösmátra néven említ, ahová a<br />

Bakony, a Vértes, Pilis, Nagyszál, Cserhát, Mátra és a Hegy-<br />

alja megszaggatott sorozata tartozik.<br />

Ezen öv jellemzbb elemei a Bükkben is fellelhetk [Medicago<br />

2wostata, Cerastium matrense, Vicia sparsifiora, Sesleria<br />

budensis X Heufleriana ?).<br />

A Bükk érdekességét növeli bensztilöttje a Hesperis Vrabelyiana,<br />

továbbá néhány havasalji növény : Botrichium Matri-<br />

10

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!