BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
TARTALOM. TABLE DES MATIÉRES. — INHALT. Oldal Pro dán Gy. : Adatok a Bükk- és clöhegyeinek flórájához . . 103 Rapaics Rajmund: Az Aqailegia-génusz. De genere Aquilegia 117 Moesz G. : Néhány bevándorolt és behurczolt növényünk . . 136 Növénytani repertormm 148 Szakosztályi ügyek 152 Gy. Pro dán: Beitriige zar Flóra des Bükk-Gebirges .... (31) R. Rapaics: Die Gattung Aquilegia. De genere Aquilegia . . (32) G. Moesz: Einige eingewanderte und eingeschleppte Pflanzen Ungarns (38) Sitzungíberichte (43)
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA VIII. KÖTET. 1909. VI. 30. 3. FÜZET. ProdánGy,: Adatok a Bükk- és elöhegyeínek flórájához. A Sajó, Bán és Eger folyók völgyei között terül el a Magyar- Középhegység Duna balparti részének legkeletibb tagja, a Bükkhegység. Ezen hegység túlnyomóan erds nagyfensík, telehintve kerekded töbörökkel, ravaszlyukakkal és barlangokkal. Legmagasabb csúcsai, melyek aránylag kevéssé emelkednek ki a Bálványos (957 m.), Ispánhegy (955 környezetbl, a következk : m.), TarU (932 m.). Örves vökjyfö (918 m.\ Háromk (889 m.), SimaJcö (848 m.). Leggazdagabb flórája van ezen csúcsok közül a TarJcö- és Háromkö-nek, a többieket nagyobbára erd borítja. A Bükk fensikja minden irányban kisebb-nagyobb ágakat bocsájt. Délre, Eger környékén húzódó ágainak hegyei a szarvaski Várhegy, Nagy- és Kiseged, Tiba, Cigléd, Álmagyar, Ráczhegy, Nagy- és Kis-Kocs és az ostorosi hegyek. Geologiailag a Bükköt az Alpok szigetszerüleg fellép északkeleti nyúlványának tekintik és csak a tövében fellép rhiolith-hegyek kölcsönöznek magyar jelleget. Uralkodó kzete a juramész és a nummulithmész. Az elbbi alkotja a Bükk legmagasabb csúcsait (Bálványos, Tark stb.), az utóbbi a Kis- és Nagyeged zömét. A két elshöz szorosan csatlakozik az oligocen- és neogen-agyag, továbbá a homokk. Sajátságos és legrégibb kzete az agyagpala (Felstárkány). Eruptiv kzetei a diabas és a rhiolith. A diabas, mely agyagpalán tör keresztül, érdekesen van feltárva Szarvask vidékén, hol azon ormot is alkotja, melyen a várrom áll. A fiatalabb rhiolithból állanak az Eger völgye, a Rácz és az ostorosi hegyek. A Bükk flórája — S i m o n k a i felosztását követve — középhelyet foglal el a tátrai, középdunai, alföldi és a pannóniai flórajárások között. Közelebbrl,, azon növénygeografiai sávhoz tartozik, a melyet B o r b á s Ösmátra néven említ, ahová a Bakony, a Vértes, Pilis, Nagyszál, Cserhát, Mátra és a Hegy- alja megszaggatott sorozata tartozik. Ezen öv jellemzbb elemei a Bükkben is fellelhetk [Medicago 2wostata, Cerastium matrense, Vicia sparsifiora, Sesleria budensis X Heufleriana ?). A Bükk érdekességét növeli bensztilöttje a Hesperis Vrabelyiana, továbbá néhány havasalji növény : Botrichium Matri- 10
- Page 81 and 82: 60 SZEMÉLYI hírek az egyetem rend
- Page 83 and 84: A „Botanikai Közlemények" díj
- Page 85 and 86: TARTALOM. TABLE DES MATIÉRES. —
- Page 87 and 88: 62 RÓNA JEN vidékökhezi viszonya
- Page 89 and 90: 64 BERNÁT8KY JEN von Nendtvich den
- Page 91 and 92: 66 BERNATSKY JEN de 2—3 mm-nél j
- Page 93 and 94: 68 BERNATSKY JEN nagyságú (28—5
- Page 95 and 96: 70 BERNÁTSKY JEN dékán, mint sz
- Page 97 and 98: 72 BERNÁT8KY JEN centralis orient
- Page 99 and 100: 74 BERNÁTSKY JEN és a temesmegyei
- Page 101 and 102: 76 BERNÁTSKY JEN III. A szár fél
- Page 103 and 104: 78 BERNÁTSKY JEN más esetben 60 m
- Page 105 and 106: 80 BERNÁT8KY JEN internódiumot be
- Page 107 and 108: 82 BERNÁT8KY JEN : IRIS-TANULMÁNY
- Page 109 and 110: MOESZ G. : MAGYARORSZÁG C0RDYCEP8-
- Page 111 and 112: MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 85 B a u
- Page 113 and 114: MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 87 szerz
- Page 115 and 116: MAGYARORSZÁG C0RDYCEP8-EI 89 Bresa
- Page 117 and 118: MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 91 sok u
- Page 119 and 120: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 93 —
- Page 121 and 122: 17—26. old. NÖVÉNYTANI REPERTÓ
- Page 123 and 124: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 97 —
- Page 125 and 126: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 99 climat
- Page 127 and 128: SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK 10 a melyen k
- Page 129 and 130: A szakosztály július, augusztus
- Page 131: VIII. KÖTET. 1909. VI. 30. 3. FÜZ
- Page 135 and 136: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEQYEINEK FL
- Page 137 and 138: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEGYEINEK FL
- Page 139 and 140: ADATOK A BÜKK É6 ELÖHEGYEINEK FL
- Page 141 and 142: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEGYEINEK FL
- Page 143 and 144: ADATOK A BÜKK É8 ELÖHEGYEINEK FL
- Page 145 and 146: ADATOK A BÜKK ÉÖ ELÖHEGYEINRK F
- Page 147 and 148: RAPAICS RAYMUND ." AZ AQUILEGIA-GEN
- Page 149 and 150: AZ AQUILEÜIA-GÉNUSZ 119 kezik has
- Page 151 and 152: AZ AQUILEGIA-GÉNUBZ 121 hogy alapj
- Page 153 and 154: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 123 A virág
- Page 155 and 156: 1. Campylocentrae, 2. Ambiguae. AZ
- Page 157 and 158: AZ AQUILEGIA-GENUSZ 127 ségét, en
- Page 159 and 160: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 129 egyes eset
- Page 161 and 162: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 131 5. Clavis
- Page 163 and 164: (K 1 s c h y I). AZ AQUILEGIA-GÉNU
- Page 165 and 166: AZ AQUILÉGIA GÉXÜSZ 135 Diagn. I
- Page 167 and 168: M0E6Z G. : NÉHÁNY BEVÁNDOROLT N
- Page 169 and 170: NÉHÁNY BEVÁNDOKOLT NÖVÉNYÜNK
- Page 171 and 172: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 173 and 174: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 175 and 176: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 177 and 178: NÉHÁNY BEVÁNDOROLT NÖVÉNYÜNK
- Page 179 and 180: Kunszt János, néhai : A NÖVÉNYT
- Page 181 and 182: NÖVÉNYTANI RKF ERTORIUM 151 Gyjte
<strong>BOTANIKAI</strong> <strong>KÖZLEMÉNYEK</strong><br />
A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT<br />
NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA<br />
<strong>VIII</strong>. <strong>KÖTET</strong>. <strong>1909</strong>. VI. 30. 3. FÜZET.<br />
ProdánGy,: Adatok a Bükk- és elöhegyeínek flórájához.<br />
A Sajó, Bán és Eger folyók völgyei között terül el a Magyar-<br />
Középhegység Duna balparti részének legkeletibb tagja, a Bükkhegység.<br />
Ezen hegység túlnyomóan erds nagyfensík, telehintve<br />
kerekded töbörökkel, ravaszlyukakkal és barlangokkal. Legmagasabb<br />
csúcsai, melyek aránylag kevéssé emelkednek ki a<br />
Bálványos (957 m.), Ispánhegy (955<br />
környezetbl, a következk :<br />
m.), TarU (932 m.). Örves vökjyfö (918 m.\ Háromk (889 m.),<br />
SimaJcö (848 m.). Leggazdagabb flórája van ezen csúcsok közül<br />
a TarJcö- és Háromkö-nek, a többieket nagyobbára erd borítja.<br />
A Bükk fensikja minden irányban kisebb-nagyobb ágakat<br />
bocsájt. Délre, Eger környékén húzódó ágainak hegyei a szarvaski<br />
Várhegy, Nagy- és Kiseged, Tiba, Cigléd, Álmagyar, Ráczhegy,<br />
Nagy- és Kis-Kocs és az ostorosi hegyek. Geologiailag<br />
a Bükköt az Alpok szigetszerüleg fellép északkeleti nyúlványának<br />
tekintik és csak a tövében fellép rhiolith-hegyek kölcsönöznek<br />
magyar jelleget. Uralkodó kzete a juramész és a nummulithmész.<br />
Az elbbi alkotja a Bükk legmagasabb csúcsait<br />
(Bálványos, Tark stb.), az utóbbi a Kis- és Nagyeged zömét.<br />
A két elshöz szorosan csatlakozik az oligocen- és neogen-agyag,<br />
továbbá a homokk. Sajátságos és legrégibb kzete az agyagpala<br />
(Felstárkány). Eruptiv kzetei a diabas és a rhiolith. A<br />
diabas, mely agyagpalán tör keresztül, érdekesen van feltárva<br />
Szarvask vidékén, hol azon ormot is alkotja, melyen a várrom<br />
áll. A fiatalabb rhiolithból állanak az Eger völgye, a Rácz és<br />
az ostorosi hegyek.<br />
A Bükk flórája — S i m o n k a i felosztását követve —<br />
középhelyet foglal el a tátrai, középdunai, alföldi és a pannóniai<br />
flórajárások között. Közelebbrl,, azon növénygeografiai sávhoz<br />
tartozik, a melyet B o r b á s Ösmátra néven említ, ahová a<br />
Bakony, a Vértes, Pilis, Nagyszál, Cserhát, Mátra és a Hegy-<br />
alja megszaggatott sorozata tartozik.<br />
Ezen öv jellemzbb elemei a Bükkben is fellelhetk [Medicago<br />
2wostata, Cerastium matrense, Vicia sparsifiora, Sesleria<br />
budensis X Heufleriana ?).<br />
A Bükk érdekességét növeli bensztilöttje a Hesperis Vrabelyiana,<br />
továbbá néhány havasalji növény : Botrichium Matri-<br />
10