BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library
86 M0E8Z G. ni. C. capitata (Holmsk.) Link. Clavaria cap. Holmskiold: Beáta ruris otia . . . (1790—99) I. pag. 38. C. cap. Link: Handbuch. (1833) III. pag. 347. Torrubia cap. T u 1 a s n e : Sel. Fung. (1865) III. pag. 22. C. cap. H a z s I. : Magyarorsz. Sph. (1892) pag. 27. Csak Hazslinszky találta. Eperjes vidékén, „a kajatai fenyvesben, hol valószínleg az ott gyakran található Choiromyces-en ntt." (M, Nemz. Múz. herb.) pag. 22. IV. C. entomorrhiza (Dicks.) Fries. Sphaeria ent. D i c k s o n : Fasc. Pl. Crypt. Brit. (1785) Fasc. I. C. ent. Fries: Summa Veg. Scand. (1846) pag. 381. a gracilis D u r. : Fi. Alg. (1846—49) I. pag. 449. tab. XXV. fig. 2. Torrubia ent. T u 1 a s n e : Sel. Fung. (1865) III. pag. 14. tab. I. fig. 12-18. C. ent. M a s s e e : in Annals of Bot. (1895) IX. pag. 25. 1908. évi június hó közepén, midn Filarszky N. múz. osztályigazgató úr társaságában, néhány napon át a Magas-Tátrában botanizáltam, a jó szerencse néhány igen érdekes gombához juttatott. Ezek egyike a C. entomorrhiza. Találtuk a „NesseJblösse" nevezet, legelnek használt hegyoldalon, a „Késmárki itató" közelében. Sajnos, csak egyetlen egy példányára akadtunk. A gomba földfeletti része közel 3 cm hosszú ; tetején élénk narancscsárgaszín fejes részszel, melynek magassága 4'5, szélessége 6 mm. Két centiméter hosszú földalatti része ágakra oszlik, melyek, egy már fel nem ismerhet rovarnak fejébl erednek. A peritheciumok kiemelked fels részei a gomba fejét érdessé teszik. A perithecium fala sárga^ igen vékony, hártyaszer. A perithecium méretei : 570—643 X 250—430 [x. Az ascus méretei : 150—400 X 5—6"6 [a. Az ascus csúcsán szélesebb, bunkószer vastagodást visel. A spórák színtelenek, igen hosszúak, már az ascusban ízekre szakadoznak. A spóraízek méretei: 4"4—6 X 1*5 {t. A peritheciumokat tartalmazó fejes rész szélesebb, mint hosszú, elliptikus. E tekintetben hasonló azon Cordyceps-liez, melyet D i c k s o n Angliában talált és a melynek képét W a 11roth^ közli. Hasonlít továbbá azon gombához is, melyet Durieu és Montagne Algériában találtak és a melyet C. gracilis-iiek neveztek. „. . . capitulo ellipsoideo, distincto brun- neo . . . Cetté espéce est voisine du C. entomorrhiza., mais elle nous en semble bien distincte par la forme de son capitule, qui est ellipsoíde et non exactement sphérique" mondják a 1 W a 1 1 r o t h : Beitrage zur Botanik (1842) pag. 166. tab. III. fig. 17. Wallroth e gombát Kentrosporium granulattiyn-n&k nevezi.
MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 87 szerzk. T u 1 a s n e-ék a C. entomorrhiza fejecskéjét következen jellemzik: „. . . capitulo ovato, globoso, nitide aureo, millimetra 5 longo, 4 autem crasso.'" Saccardo (Syll. II. pag. 566) a C. entomorrhiza fejecskéjérl így szól: „. . . capitulo subgloboso, fusco." A mint látjuk, a fejecske alakjában és színében némi változatosság tapasztalható. Mindenesetre felfogás dolga, vájjon egyedül a fejesrésznek gömbösebb vagy elliptikusabb alakja, továbbá sárga vagy barna szine elegend-e arra, hogy ezek alapján két fajt különböztessünk meg. Tulasne-ékkal tartok, kik a C. gracilis-t a C. entomorrhiza-hoz vonják. A C. entomorrhiza- 1 hazánkból eddig nem^ ismertük. Bár elterjedési köre Angliától Keletindián keresztül Újzeelandig terjed, mégis csak igen szórványosan kerül szemünk elé. Európaiján eddig csak Angliából, Francziaországból és Németországból volt ismeretes, de mindenütt ritkaság számba megy. V. (í. claviilíita (Scliweiiiitz) Ellis et Everh. Sphaeria clavulata. Schweinitz: Syn. N. Amer. Fungi (1834). C. pistülariaeformis. B e r k. et B r. : in Ann. Mag. Nat. Hist. (1861) Ser. 8. tom. VII. pag. 451. tab. XVI. fig. 22. Torruhia pistülariaeformis. C o o k e : Handbk. (1871) Nr. 2323. C. clav. Ellis and Everhart: North Amer. Pyrenomyc. (1892) pag. 61. tab. 15 C. clav. M a s s e e : in Ann. of Bot. (1895) IX. pag. i2. Isaria lecanücola. J a a p : in Verh. Bot. Ver. Brandenbg. (1908) L, pag. 49. Ezen gombát, melyet ascusos alakjában napjainkig csakis Eszakamerikából és mos alakját is csak Angliából ismertünk és a melynek konidiu- 1908-ban írta le Jaap 0.,^ 19Ö8. évi aug. hónapban gyjtöttem a barsmegyei Fenykosztolány közelében a „Viktória kszéntelep" egyik kertecskéjében. E kertben a Philadelphus coronarius bokrok ágait srn ellepték a pajzstetvek, melyek hulláiból, sugaras irányban, fehéres szín koremiumképzdések emelkedtek ki. (1. ábra.) E koremiumok hossza rendesen 3 mm ; szélessége : 0"3 mm. Alakra nézve igen változatosak (4. és 5. ábra). Rendesen ár- és bunkóalakúak, de vannak lemezalakúak is. Egyesek csúcsa legörbült, másoké kettéosztott. Színük többnyire fehéresszürke, ólomszürke vagy sárgás. Mikroszkópos szerkezetük igen érdekes. A koremium belsejében a színtelen hypliafonalak sr, tömött szövevényt alkotnak és csak a felületen lazul meg e szerkezet, mert itt a kifelé hajló hyphák konidiumot term ágacskákat fejlesztenek, A hj'phafonalak szélessége : 1*5—4'5 {J-, rendesen azonban : 3 jx. Harántfalaik alig láthatók. A szabadon álló hyphafonalak rövid, 1—2 sejt ágacskákat fejlesztenek, többnyire csak az egyik ^ Jaap 0. : Drittes Verz. zu meinem Exsiccatenwerk : „Fungi selecti exsiccati* in 1. c.
- Page 61 and 62: 40 HOLLENDONNER F. : AZ ALY8SÜM AR
- Page 63 and 64: 42 TUZSON J. harmadkori elemek a di
- Page 65 and 66: 4 4 TUZSON J. melyek biztosan nem h
- Page 67 and 68: 46 TUZSON J. A polymorph génuszok
- Page 69 and 70: 48 TÜZSON J. és geológiai adatok
- Page 71 and 72: öQ TUZ80N J. : PAX F. „GRUNDZÜQ
- Page 73 and 74: 52 NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM Fiume
- Page 75 and 76: 54 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK prope Murá
- Page 77 and 78: 56 BZAKOSZTÁLYI ÜGYEK Alapító t
- Page 79 and 80: 58 , 8ZAK08ZTÁI;YI ÜGYEK 2. Gombo
- Page 81 and 82: 60 SZEMÉLYI hírek az egyetem rend
- Page 83 and 84: A „Botanikai Közlemények" díj
- Page 85 and 86: TARTALOM. TABLE DES MATIÉRES. —
- Page 87 and 88: 62 RÓNA JEN vidékökhezi viszonya
- Page 89 and 90: 64 BERNÁT8KY JEN von Nendtvich den
- Page 91 and 92: 66 BERNATSKY JEN de 2—3 mm-nél j
- Page 93 and 94: 68 BERNATSKY JEN nagyságú (28—5
- Page 95 and 96: 70 BERNÁTSKY JEN dékán, mint sz
- Page 97 and 98: 72 BERNÁT8KY JEN centralis orient
- Page 99 and 100: 74 BERNÁTSKY JEN és a temesmegyei
- Page 101 and 102: 76 BERNÁTSKY JEN III. A szár fél
- Page 103 and 104: 78 BERNÁTSKY JEN más esetben 60 m
- Page 105 and 106: 80 BERNÁT8KY JEN internódiumot be
- Page 107 and 108: 82 BERNÁT8KY JEN : IRIS-TANULMÁNY
- Page 109 and 110: MOESZ G. : MAGYARORSZÁG C0RDYCEP8-
- Page 111: MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 85 B a u
- Page 115 and 116: MAGYARORSZÁG C0RDYCEP8-EI 89 Bresa
- Page 117 and 118: MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 91 sok u
- Page 119 and 120: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 93 —
- Page 121 and 122: 17—26. old. NÖVÉNYTANI REPERTÓ
- Page 123 and 124: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 97 —
- Page 125 and 126: NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM 99 climat
- Page 127 and 128: SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK 10 a melyen k
- Page 129 and 130: A szakosztály július, augusztus
- Page 131 and 132: VIII. KÖTET. 1909. VI. 30. 3. FÜZ
- Page 133 and 134: BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. T
- Page 135 and 136: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEQYEINEK FL
- Page 137 and 138: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEGYEINEK FL
- Page 139 and 140: ADATOK A BÜKK É6 ELÖHEGYEINEK FL
- Page 141 and 142: ADATOK A BÜKK ÉS ELÖHEGYEINEK FL
- Page 143 and 144: ADATOK A BÜKK É8 ELÖHEGYEINEK FL
- Page 145 and 146: ADATOK A BÜKK ÉÖ ELÖHEGYEINRK F
- Page 147 and 148: RAPAICS RAYMUND ." AZ AQUILEGIA-GEN
- Page 149 and 150: AZ AQUILEÜIA-GÉNUSZ 119 kezik has
- Page 151 and 152: AZ AQUILEGIA-GÉNUBZ 121 hogy alapj
- Page 153 and 154: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 123 A virág
- Page 155 and 156: 1. Campylocentrae, 2. Ambiguae. AZ
- Page 157 and 158: AZ AQUILEGIA-GENUSZ 127 ségét, en
- Page 159 and 160: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 129 egyes eset
- Page 161 and 162: AZ AQUILEGIA-GÉNUSZ 131 5. Clavis
86 M0E8Z G.<br />
ni. C. capitata (Holmsk.) Link.<br />
Clavaria cap. Holmskiold: Beáta ruris otia . . . (1790—99) I.<br />
pag. 38.<br />
C. cap. Link: Handbuch. (1833) III. pag. 347.<br />
Torrubia cap. T u 1 a s n e : Sel. Fung. (1865) III. pag. 22.<br />
C. cap. H a z s I. : Magyarorsz. Sph. (1892) pag. 27.<br />
Csak Hazslinszky találta. Eperjes vidékén, „a kajatai<br />
fenyvesben, hol valószínleg az ott gyakran található Choiromyces-en<br />
ntt." (M, Nemz. Múz. herb.)<br />
pag. 22.<br />
IV. C. entomorrhiza (Dicks.) Fries.<br />
Sphaeria ent. D i c k s o n :<br />
Fasc.<br />
Pl. Crypt. Brit. (1785) Fasc. I.<br />
C. ent. Fries: Summa Veg. Scand. (1846) pag. 381.<br />
a gracilis D u r. : Fi. Alg. (1846—49) I. pag. 449. tab. XXV. fig. 2.<br />
Torrubia ent. T u 1 a s n e : Sel. Fung. (1865) III. pag. 14. tab. I.<br />
fig. 12-18.<br />
C. ent. M a s s e e : in Annals of Bot. (1895) IX. pag. 25.<br />
1908. évi június hó közepén, midn Filarszky N. múz.<br />
osztályigazgató úr társaságában, néhány napon át a Magas-Tátrában<br />
botanizáltam, a jó szerencse néhány igen érdekes gombához<br />
juttatott. Ezek egyike a C. entomorrhiza. Találtuk a „NesseJblösse"<br />
nevezet, legelnek használt hegyoldalon, a „Késmárki<br />
itató" közelében. Sajnos, csak egyetlen egy példányára akadtunk.<br />
A gomba földfeletti része közel 3 cm hosszú ; tetején<br />
élénk narancscsárgaszín fejes részszel, melynek magassága<br />
4'5, szélessége 6 mm. Két centiméter hosszú földalatti része<br />
ágakra oszlik, melyek, egy már fel nem ismerhet rovarnak fejébl<br />
erednek. A peritheciumok kiemelked fels részei a gomba<br />
fejét érdessé teszik. A perithecium fala sárga^ igen vékony,<br />
hártyaszer.<br />
A perithecium méretei : 570—643 X 250—430 [x.<br />
Az ascus méretei : 150—400 X 5—6"6 [a. Az ascus csúcsán<br />
szélesebb, bunkószer vastagodást visel.<br />
A spórák színtelenek, igen hosszúak, már az ascusban<br />
ízekre szakadoznak.<br />
A spóraízek méretei: 4"4—6 X 1*5 {t.<br />
A peritheciumokat tartalmazó fejes rész szélesebb, mint<br />
hosszú, elliptikus. E tekintetben hasonló azon Cordyceps-liez,<br />
melyet D i c k s o n Angliában talált és a melynek képét W a 11roth^<br />
közli. Hasonlít továbbá azon gombához is, melyet<br />
Durieu és Montagne Algériában találtak és a melyet C.<br />
gracilis-iiek neveztek. „.<br />
. . capitulo ellipsoideo, distincto brun-<br />
neo . . . Cetté espéce est voisine du C. entomorrhiza., mais elle<br />
nous en semble bien distincte par la forme de son capitule,<br />
qui est ellipsoíde et non exactement sphérique" mondják a<br />
1 W<br />
a 1 1 r o t h : Beitrage zur Botanik (1842) pag. 166. tab. III. fig. 17.<br />
Wallroth e gombát Kentrosporium granulattiyn-n&k nevezi.
Change language