BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

MAGYARORSZÁG CORDYCEPS-EI 85
B a u m 1 e r Pozsonyban lepkebábon talált és a melyet „Isaria
farinosa, gehört zu Torrnhia müitaris'' jelzéssel látott el. Konidiumai
szintén elliptikusak, nagyságuk 2*2— : 3 [jl X 1"5 [J- Bár
e gombán a hypháknak. a koremiumokhoz hasonló, buzogányos
alakzatokba való laza tömörülése már észrevehet, ez még nem
zárja ki azt, hogy itt is
De Bary^ hangsúlyozza,
a Botrytis tenella-ra. ne gondoljunk.
hogy a hernyókon él Botrytis Bassiana
hyphaszövedéke a rövidszöszös állapottól egészen a felemelked
párnákig, st az Isariához hasonló, szilárd, gyakran
ágasnyelü buzogányalakig mindenféle átmenetet tüntet fel. A mondottak
alapján Báumler^ azon adata, mely a pozsonyi Isaria
farinosa-rsb vonatkozik, Botrytis tenella S a c c.-ra igazitandó.
Azon rokonsági összefüggés, mely a Botrytis Bassiana, az
Isaria farinosa és a C. militaris között a legnagyobb valószínség
szerint fennáll, arra ösztökélt, hogy B a u m 1 e r gyjteményében
azt a gombát is megvizsgáljam, melyet Schneller
Pozsonyban, egy szrös hernyón talált. Schneller a herb.
czédulán Isaria farinosa-nak nevezte. Baumler a herb. czédula
tanúsága szerint elször Sporotrichum densum-nak tartotta,
végre — helyesen — Botrytis Bassiana-nak határozta.^ E gomba
konidiumai gömbösek, átmérjük 2— 2'5 : [x, csomókba csoportosultak.
A budapesti tud. egyetem növénytani intézetének gyjteményébl
két gombalepte lepkét
vignettán a C militaris nevet
is vizsgáltam, mert a gomba a
viselte. A hyphafonalak itt is
nagy hajlandóságot mutattak a koremiumképzdéshez s ezért
érthet, ha els pillantásra Isaria-i sejtünk benne. Ám a mikroszkópos
vizsgálat arról gyz meg, hogy e gomba tulajdonképen
a Penicillium-geYiVi^z valamely faja. A konidiumok hosszú
fonalak végein rendszerint ecsetszer, hármas csoportokban foglalnak
helyet. A konidium nagysága: 3 X 1'5 Az ecsetszerü
I^csoport
hosszasága ca. 35 fi. A hyphafonalak szélessége : 22
2"5 [1. Hogy a Penicillium-félék hyphái is hajlanak a koremiumokba
való tömörüléshez, arra több példát ismerünk. (Pl. a
P. crusiaceum
Link stb.
(L.) F r i e s ; P. luteum Z u k a 1 ; P. candidum
n. C. ophioglossoides (Ehrh.) Link.
Sphaeria oph. Ehrh.: Beitráge (1788) III. pag. 88.
C. oph. Link: Handbuch. (1833) III. pag. 347.
Torrubia oph. Tulasne: Sel. Fung. (1865) IH. pag. 20.
C. oph. H a z s 1. : Magyarorsz. Sph. (1892) pag. 26.
Hazánkban mindezideig csak Hazslinszky találta, még
pedig Eperjesen, rothadó földalatti gombán. {Elaphomyces-en)
[M. Nemz. Múz. herb.]
1 De Bary: in Bot. Zeit. (1867) pag. 11.
* Baumler: in Pozs. orv. termv. Közi. (1887) Nr. 261.
* B a u m 1 e r : in Pozs. orv. termv. Közi. (1897.) pag. 101 Nr. 1456.