BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

worldlibrary.sg
from worldlibrary.sg More from this publisher
26.06.2013 Views

Botanikai Közlemények. 1909. 2. Del. Moesz. Cordyceps davulata i S c h w.) E 1 1 i s et E v e i Ii.

MOESZ G. : MAGYARORSZÁG C0RDYCEP8-EI 83 M o e s z G. : Magyarország Cordyceps-eí. — 1. táblával. — Két ritka Cordycepsnek megtalálása arra bírt, hogy e uemnek magyarországi fajaival behatóbban foglalkozzam.^ Vizsgálatom anyagát a M. Nemz. Múz. herbáriumában rzött, Hazslinszky Fr., Báumler A. és a magam gyjtésébl származó gombák, továbbá Mágocsy-Dietz S. professzor úr szívességébl, a budapesti tud. egyetem növénytani intézetének két, idevonatkozó gombája, szolgáltatták. Hazslinszky Cordyeeps-ei, melyek felsorolását „Magyarország és társországainaJc Sphaeriái" czímü becses mvében is megtaláljuk, egytlegyig megvannak a M. Nemz. Múz. herbáriumában. Müggenburgi Schultzer Istv. „ Sehwámme und Füze aus Ungarn und Slavonien" czim, kiadatlan, gazdagon és szépen illusztrált nagy munkájában, melyet öt kötetnyi kéziratban a M. Tud. Akadémia könyvtárában riznek, hazánk területérl sem Cördyceps-et, sem rovaron él Isaria-t nem említ. A kolozsvári herbáriumokban, a mint errl Richter Al. professzor úr szívességébl meggyzdtem, nincs hazai Cordyceps. Hazslinszky Fr. öt Cordyceps-et sorol fel. Ezek közül a Cordyceps alutaceus-t^ melyet Kalchbrenner Szepesolaszi mellett, fenyvesben, moha között gyjtött, az újabb felfogás szerint a Podocrea genuszba tartozik s a Podocrea alutacea (P e r s.) S a c c. nevet viseli. Mivel Hazslinszky (Magyarorsz. Sph. 1892. pag. 26) rosszul értelmezte szerkezetét és pontos leírását sem adja, azért — az példányának vizsgálata alapján — pontosabb leírásához, a köveíkez adatokkal járulok: A peritheciura átmérje : 210—360 [J^. Benne számos, hosszú és keskeny ascus van. Az ascus méretei 50—60 : X 3—4'5 |x. Hazslinszky szerint : „a spóra fonálalakú, sok keresztfallal, és a falak irányában gömbded. csak 3 {i. vastag, másodrend spórára oszlanak". Tényleg azonban az ascusban nyolcz kétsejt tojásdad spóra van. A spóra átmérje 3 [>. Egyik sejtje nagyobb, másik kisebb, egymástól már a tömlben széjjel válnak. A Cordyceps Sphingum (T u 1.) S a c c, melyet Hazslinszky (Magyarorsz. Sph. pag. 27) ascusos alakjában nem gyjtött és a melynek hazánk íiórájában való elfordulását egy Isaria-wak /sana-nak. vélt alak Nem más^ alapján jelentette ki, nem bizonyult be mint valamely Orchis páros pollenzsákja. ^ Ezen genusz feldolgozásánál is a kritikai eljárást tztem ki magam elé. Hazánk flóráját még nem irta meg senki. A virágtalan növények nagy sorából még adat is csak kevés van egybehordva. Meggyzdésem szerint világos és tökéletes képet hazánk flórájáról csak úgy nyerhetünk, ha sorra vesszük úgy a virágos, mint a virágtalan növények egyes családjait vagj' nemeit és azokat kritikus szemmel átvizsgáljuk. Egy szóval, meg kell állapitanunk teljes bizonyossággal: mely növényeink vannak? Es a tényleg létezktl el kell választani azokat, melyeknek a köztudatban való létezése csak téves irodalmi adatokon alapszik.

MOESZ G. : MAGYARORSZÁG<br />

C0RDYCEP8-EI 83<br />

M o e s z G. : Magyarország Cordyceps-eí.<br />

— 1. táblával. —<br />

Két ritka Cordycepsnek megtalálása arra bírt, hogy e uemnek<br />

magyarországi fajaival behatóbban foglalkozzam.^<br />

Vizsgálatom anyagát a M. Nemz. Múz. herbáriumában rzött,<br />

Hazslinszky Fr., Báumler A. és a magam gyjtésébl<br />

származó gombák, továbbá Mágocsy-Dietz S. professzor<br />

úr szívességébl, a budapesti tud. egyetem növénytani intézetének<br />

két, idevonatkozó gombája, szolgáltatták. Hazslinszky<br />

Cordyeeps-ei, melyek felsorolását „Magyarország és társországainaJc<br />

Sphaeriái" czímü becses mvében is megtaláljuk, egytlegyig<br />

megvannak a M. Nemz. Múz. herbáriumában.<br />

Müggenburgi Schultzer Istv. „ Sehwámme und Füze<br />

aus Ungarn und Slavonien" czim, kiadatlan, gazdagon és<br />

szépen illusztrált nagy munkájában, melyet öt kötetnyi kéziratban<br />

a M. Tud. Akadémia könyvtárában riznek, hazánk területérl<br />

sem Cördyceps-et, sem rovaron él Isaria-t nem említ.<br />

A kolozsvári herbáriumokban, a mint errl Richter Al.<br />

professzor úr szívességébl meggyzdtem, nincs hazai Cordyceps.<br />

Hazslinszky Fr. öt Cordyceps-et sorol fel.<br />

Ezek közül a Cordyceps alutaceus-t^ melyet Kalchbrenner<br />

Szepesolaszi mellett, fenyvesben, moha között gyjtött, az<br />

újabb felfogás szerint a Podocrea genuszba tartozik s a Podocrea<br />

alutacea (P e r s.) S a c c. nevet viseli. Mivel Hazslinszky<br />

(Magyarorsz. Sph. 1892. pag. 26) rosszul értelmezte szerkezetét<br />

és pontos leírását sem adja, azért — az példányának vizsgálata<br />

alapján — pontosabb leírásához, a köveíkez adatokkal járulok:<br />

A peritheciura átmérje : 210—360 [J^. Benne számos, hosszú<br />

és keskeny ascus van. Az ascus méretei 50—60 : X 3—4'5 |x.<br />

Hazslinszky szerint : „a spóra fonálalakú, sok keresztfallal,<br />

és a falak irányában gömbded. csak 3 {i. vastag, másodrend<br />

spórára oszlanak". Tényleg azonban az ascusban nyolcz kétsejt<br />

tojásdad spóra van. A spóra átmérje 3 [>. Egyik sejtje nagyobb,<br />

másik kisebb, egymástól már a tömlben széjjel válnak.<br />

A Cordyceps Sphingum (T u 1.) S a c c, melyet Hazslinszky<br />

(Magyarorsz. Sph. pag. 27) ascusos alakjában nem<br />

gyjtött és a melynek hazánk íiórájában való elfordulását egy<br />

Isaria-wak<br />

/sana-nak.<br />

vélt alak<br />

Nem más^<br />

alapján jelentette ki, nem bizonyult be<br />

mint valamely Orchis páros pollenzsákja.<br />

^ Ezen genusz feldolgozásánál is a kritikai eljárást tztem ki magam<br />

elé. Hazánk flóráját még nem irta meg senki. A virágtalan növények nagy<br />

sorából még adat is csak kevés van egybehordva. Meggyzdésem szerint<br />

világos és tökéletes képet hazánk flórájáról csak úgy nyerhetünk, ha<br />

sorra vesszük úgy a virágos, mint a virágtalan növények egyes családjait<br />

vagj' nemeit és azokat kritikus szemmel átvizsgáljuk. Egy szóval, meg kell<br />

állapitanunk teljes bizonyossággal: mely növényeink vannak? Es a tényleg<br />

létezktl el kell választani azokat, melyeknek a köztudatban való létezése<br />

csak téves irodalmi adatokon alapszik.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!