BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

80 BERNÁT8KY JEN
internódiumot betakarja. A murváskodó felleveleken a hártyás
szegély nem állandó s általában elenyész. A perigónsallangok
rendszerint 40 cm-nél rövidebbek. A küls perigónsaUang közepe
táján világos alapon 3 sötét hosszér van, nem pedig álszakáll.
A termés nem fényl, csre felé hegyesed.
Mivelhogy az irodalom szerint nyugati Európában honos
növényt a tulaj donképeni I. spuria-nak tekintik, azért kimond-
hatjuk, hogy az itt közölt jellemvonások a tipikus I. spuria faji
bélyegéhez tartoznak.
Tehát az említettek alapján a hazai I. subbarbata és a
nyugateurópai I. spuria egymással Tcözel rokon, de a levélképletek,
virág és termés, st némileg az egész termet, úgyszintén a
növényföldrajzi elterjedés alapján egymástól jól megkülönböztethetk.
Mivelhogy nemcsak a vegetatív szervekben, hanem a
virágban és termésben is különbség van, azért a két növény
nem két fajváltozat, hanem határozottan két jó fajnak minsíthet.
Hogy a rhizoma tekintetében van-e különbség, az préselt
herbáriumi növényeken nem állapitható meg.
Vn. A keleti fajokra vonatkozólag a következ adatokra
sikerült szert tennem.
1. Az I. halophila Pali. (Reisen H. 1777, Anh. p. 37—38)
nagy, felfúvódott, hártyás szegély fellevelekkel bír. A M. N.
Múz. külf. herb. alapján az ,J. Güldenstüdtiana Rehmann Exsicc.
itineris chersonici" a szár lomblevelei a virágzaton kissé túl
érnek, úgy hogy azoknak hegyei a legmagasabban álló virággal
körülbelül egy magasságban vannak. A fellevelek hártyás
szegélyek. A virág sárga. A Reichenbac h-féle rajz (Plantae
Criticae 1230, „I. Grüldenstaedtii Lep."*) tökéletlen.
2. Az „/. notha'' M. Bieb. a Cent. Ross. t. 77 (1843)
alapján az 1. spuria-yal és az I. subbarbata-\a\ rokon, de feltn
eltérések is vannak. A kék perigónsallangok miatt az
I. subbarbata-hoz látszólag nagyon közel áll, mert a küls perigón-
sallangon élénk sárga, jó 2 mm széles sáv van, a mi álszakállnak
nézhet. Ámde a lombozat más. A száron lev levelek a
virágzatot jól elérik. A fellevelek is hosszú lemezzel tnnek ki,
hártyás szegély nélküliek. A levelek hosszú lemeze és a tartólevelek
nagyon hosszú hegye („spathae . . .longissime acuminata"
I. c.) alapján az 1. subbarbata-tól és /. spuria-tól jól megkülön-
böztethet- Azonkívül a küls perigónsaUang a rajz szerint jó
70 mm hosszú, lemezrésze 25 mm széles. A termn 6 kiugró
szárnyalakú lécz van, a mi az I. graminea-ra, emlékeztet.
A H a y n a 1 d-féle exot. herb.-ban van egy példány Kachetiából,
gy. H h e n a c k e r. A tartólevelek keskenyen hártyás
szegélyek, de csak alsó részükön ; hosszú hegyök zöld s nem
hártyás.
Hogy ha ezekre az adatokra építeni lehet, akkor az
1. halophila (vagy /. Gueldenstaedtiana) és az /. notha két