BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

IRI8- TANULMÁNYOK
perigónsallaiigján vékony sárga és sötét hosszerek vannak
álszakáll helyett. Késbb szedésü példányon a termés nem fényl
s a csr felé hegyesed, de nincs ersen kihegyezve.
Portiragnes-ból (Hérault) származó példányok fentebbivel
egyezk.
„Prairies maritimes prés d'Hyéres." (Magyar Nemz. Múz.)
A termés nem fényl, a csr felé hegyesed, de nincs hirtelenül
kihegyezve.
2. Az Erd. Múz. Egy. herbáriumában lév franczia példányok:
A virágzaton kevés a virág, van 1-virágú is. A száron két-három
levél van s ezek a szart egészen körülveszik, úgy hogy csupasz
internódium nem látszik. A murváskodó leveleken a hártyás
szegély rövid, néha semmi; legföljebb 2—3 mm széles. A bels
perigónsallang 42 mm hosszú és 12 mm széles ; a küls perigónsallang
leniezrésze 18 X lo, körömrésze 33 X 7 ram méret.
A termés 35 mm hosszú s ebbl 12— 13 mm a csrre esik.
3. Ugyancsak az Erd. Múz. Egy. herbáriumában fekv
dániai példányok (B a e n i t z exsicc.) : Az egész növény jó 60 cm
magas, a virágzat 24 cm hosszú. A kék virág küls perigónsallangjának
lemezrésze 21 X 18 mm, körömrésze 22 X 8 mm
méret. A bels perigónsallang 37X13 mm méret.
A legfels medd levélen hosszú lemezrész van s ez
hegyével a következ internódiumon nagyon túl ér. A virágzat
alsó részén lév murváskodó leveleken hártyás szegély nincs ; a
felskön hártyás csúcsrész van.
VI. Ha a III., IV. és V. alatt közölt adatokat összevetjük,
a következket állapithatjuk meg.
A hazai példányok egymással egyeznek abban, hogy a szár
legfels medd, virágzat alatti levele a virágzatot alig vagy
egyáltalán nem éri el. miért is a virágzat alatti internódium
fels részén csupasz. A \drágzat fellevelei hártyásszegélyek s ez
a szegély a csúcs felé 5— 8, st 10 mm-t érhet el ; késbben a
levelek csúcsukon könnyen széjjelfoszlanak. A virágzat rendszerint
20 cm vagy ennél is hosszabb, valamint az egész növény
rendszerint fél méternél magasabb. A perigónsallangok többnyire
40 s több cm hosszúak. A küls perigónsallangon élénksárga
álszakáll van. A termés fényl, csre felé kihegyezett.
Minthogy ezek a jellemvonások az erdélyi példányokon épp
úgy feltalálhatók, mint a többi hazai példányon, azéit kimondhatjuk,
hogy azok a jellemvonások az I. subharhata faji bélyegéhez
tartoznak s valamennyi hazai példánya L subbarhata.
A franczia és dán példányok ettl eltérleg abban egyeznek
meg, hogy sok esetben az egész növény fél méternél kisebb s a
virágzat sok esetben 20 cm-nél rövidebb, st 1 - virágúak is
akadnak. Ennél fontosabb s állandóbb, hogy a virágzat alatt
következ legfels medd levélnek rendszerint zöld lemezrésze
is van, a melylyel a virágzatot jól eléri s a fölötte következ
79