BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK VIII. KÖTET 1909 - World eBook Library

IRI8-TANULMÁNY0K 75
aljában egy oldalrügy van ; közülök a fiatalabbik ersen kihajt
s ez szolgál rendes körülmények között a rhizoma folytatására,
a mikor a csúcsrügybl földfeletti szár alakul Az egész rhizoma
sötétbarna, de az oldalrügyek fölött következ internodiumok
igen világosbarnák. Végül következik a szár, mely zöldszínü s
egyenesen fölfelé tör. Els internodiuma még rövid, de a második
vagy a harmadik már 10—12 mm, az azután következ
pedig több mint 10 cm hosszú. Az említett számok és méretek
természetesen csak egyes esetekre vonatkoznak s többé-kevésbbé
ingadozhatnak. Nevezetesen sovány talajban ntt vagy igen
fiatal növények rhizomája gyengébb.
Az igen hegyes szögbl kiinduló oldalhajtáson nyáron több
lomblevelet tnlálunk. A lomblevelek 7—15 mm szélesek s 30—55 cm
hosszúak lehetnek. Egy oldalhajtáson nyáron 5—6 kifejldött
lomblevél foglal helyet. A legelsk a leggyengébbek, a csúcs
felé ülök fokozatosan ersebbek s nagyobbak, végül azonban
ismét rövidebbek következnek, úgy hogy nem a legfiatalabb,
hanem az eltte következ els vagy második levél a leghosszabb.
A legelsk nyárára már elhalnak. A hüvely alsó része az él levélen
fehér, kissé merev és kemény. Mihelyest a lemez elhal, a
rhizomát takaró hüvelyrész elbarnul. Az erek legnagyobb része
egyenl ers; 10 mm széles levélen 10—12 ersebb s közel
annyi gyengébb eret olvashatunk. Harántér nem jól látszik s a
levél át nem tetsz.
II. A szár tövén szintén 4—5 lomblevelet találunk, melyek
nyáron még zöldéinek. Ezek többnyire valamivel rövidebbek
mint az oldalhajtásokon lévk s sokszor sarlóalakúan visszahajlanak,
többnyire anélkül, hogy hegyök ismét elre hajlanék,
mint az /. hungarica levelein. Hüvelyrészök igen hosszú, a leg-
fiatalabbé többszörösen hosszabb mint a lemezrésze. Ez a levél
körülbelül a szár félmagasságáig ér hegyével. A szár fél magassága
táján ismét levél van s ezen a lemezrész már elenyész
rövid, úgy hogy hegyével csak a szár következ internodiumának
fél magasságán ér túl. A fölötte következ fellevél hónaljából
végül már virág eredhet. Némely példányon a száron lév levelek
hosszabb lemezzel bírnak, miért is hegyökkel a virágzatot
elérik.
A többé-kevésbbé összenyomott vagy kissé szögletes szár
tövétl legcsúcsáig 45—70 cm hosszú (kolozsváii példányok az
Erdélyi Múzeum - Egyesület herbáriumában). Valamennyi rajta
lev levélképlet — a tleveleken kívül, — igen szorosan hozzásimul
vagy egészen körülfogja a szart. A virágzati ágak is mind
hozzásimulnak, a virágok perigóncsöve is többnyire vele együtt
egyenesen fölfelé irányult. Mindezért az ágas-bogas /ns-faj októl
(1. hungarica^ I. variegata, I. germanica, I. florentina, I. paliida)
az I. suhharbata küls termetre rögtön eltér s az /. gramineaval
való rokonsági kapcsolat tnik szembe.