Sorkapcsok szétosztott kezelése

Szétosztott sorkapocsok
Különleges esetekben szükség lehet arra, hogy egy sorkapcsot ábrázolás szempontjából elemeire
bontsunk és a rajzban az egyes elemeket más-más helyen illesszük be úgy, hogy azt az automatikus
funkciók továbbra is egy egységként kezeljék. A kapcsolási rajzban az egyes részelemek
kereszthivatkozással mutatnak egymásra.
Példa:
Rajzrészlet 1 Rajzrészlet 2
Megjegyzés:
Csak akkor használja ezt a lehetőséget, ha az feltétlenül fontos. A sorkapcsok
hagyományos ábrázolása áttekinthetőbb a rajz értelmezése szempontjából!
A szétosztott sorkapcsokhoz speciális szimbólumokat kell készíteni. Gyakorlatilag a következő logika
követhető:
A sorkapcsok hagyományos ábrázolása során a szimbólum három jól definiált
elemből (csatlakozási pontból) áll.
1. Belső csatlakozás (Ábránkon a belső cél ponttal jelölve)
2. Áthidaló csatlakozás
3. Külső csatlakozás
A szétosztott sorkapocs szimbólumok készítésekor lehetséges egy vagy két alapelemből álló
variációkat készíteni. Mindig a megfelelő szimbólumtípust állítsa be! (Lásd részletesen a
„Szimólumeditor – Szimbólumtípus” fejezetben!)

A továbbiakban a rész-szimbólumok használata nagyon hasonlít a WSCAD-ben általánosan használt
„Főelem/Mellékelem” funkciónál megismertekhez.
A különbségek miatt azonban itt a „főelem” helyett az
„alapelem” definíciót használjuk. Csak az „alapelem”hez
rendeljünk gyártói anyagadatot a beillesztéskor!
Az első sorkapocsrész betöltését követően (anyagadat
rendelhető hozzá), kattintsunk rá jobb egérgombbal,
majd a „Paraméterek” dialógus „Szétosztott
sorkapocs: alapelem” sorára. Az ettől fogva egy
„pipa” jellel lesz megjelölve.
Fontos!
Egy sorkapocsnak csak egy alapeleme lehet, a
mellékelemeket nem kell jelölni.
Egy sorkapocs sorban (azonos tervjel) több
szétosztott sorkapocs lehet. Ezek egymáshoz
rendelését az automatika a ’Sorkapocsszám’ alapján
végzi. Több azonos sorkapocsszám esetén (pl.: több
L1) a „Szétosztott sorkapocs azonosító” határozza
meg a kapcsolatot.
A ’Sorkapocs böngésző’-ben ehhez további
támogatást kap.

További sorkapocsrész(ek) betöltése esetén a tervjelek (Példánkban: –X9) és a sorkapocsszámok
(Példánkban: L1, L2, L3, N) határozzák meg a kapcsolatot az alap- és mellékelem(ek) között. Ezért
az elhelyezést követően adja meg a sorkapocsszámot! A ’Sorkapocs böngésző’-ben ellenőrizze a
helyes párosításokat! Itt módosíthat is!
Tipp:
Professional verzióban csak az alapelemhez rendeljen anyagadatot! Ha a
szimbólumböngészőből további mellékelemeket választ, a pozicionáláskor nyomja le a
gombot! Az anyaghozzárendelési dialógus nem fog megjelenni!
Amennyiben a kereszthivatkozások iránya vagy
pozíciója igazítást igényel, a gomb
lenyomásával együtt kattintson jobb egérgombbal a
kereszthivatkozásra, majd a megjelenő dialógus
segítségével módosítson!
Amikor elhelyezte a szétosztott
sorkapcsokat, az ’Automatika’ menüben
hozza létre a kereszthivatkozásokat!
A szétosztott sorkapcsokat az automatika egyként kezeli. A ’Sorkapocs-böngésző”-ben az elemek
szétosztva is megtekinthetők és további lehetőségek állnak rendelkezésére! (Lásd részletesen a
„Sorkapocs-böngésző” fejezetben!)
Megjegyzés:
A „Szétosztott sorkapocs” funkció még számos további felhasználási lehetőséget kínál!
További fejlesztési lehetőségek érdekében korlátozásokat mellőztünk. Emeletes
sorkapcsok esetén ne használja ezt a funkciót!

Szétosztott sorkapocsok a ’Sorkapocs-böngésző’-ben
Különleges esetekben szükség lehet arra, hogy egy sorkapcsot ábrázolás szempontjából elemeire
bontsunk és a rajzban az egyes elemeket más-más helyen illesszük be úgy, hogy azt az automatikus
funkciók továbbra is egy egységként kezeljék. A kapcsolási rajzban az egyes részelemek
kereszthivatkozással mutatnak egymásra.
Példa:
Rajzrészlet 1 Rajzrészlet 2
A szétosztott sorkapcsokat az automatika egyként kezeli. A ’Sorkapocs-böngésző’-ben az első
oszlopban álló + jelre kattintva „intézőszerűen kinyithatjuk” a sorkapcsot és elemenként sorolja az
adatokat.

Az első oszlopban megjelenhetnek figyelmeztető jelzések is:
T Az alapelem és a mellékelem(ek) ’Funkciószöveg’, ’Text1’ és ’Text2’ paraméterei nem
egyeznek. Ebben az esetben a dialógus alján lévő ’T Auto javítás’ gombbal
automatikusan korrigálhatunk.
? Elemek száma nem szabályos. Lehetséges okok: Nincs alapelem, több alapelem van,
nincs meg a megfelelő mellékelem, több mellékelem is van. Nem feltétlenül jelent
hibát! (Lásd a következő példát!)
Példa (folytatás):
Most a korábbi példának egy olyan változatát mutatjuk be, ahol a belső cél alapelemhez több (jelen
esetben két) külső cél mellékelemet csatolunk. Azaz a sorkapocs külső célba két vezetéket kötünk
be. (És azt a rajz más pontján ábrázoljuk…)
Rajzrészlet 1 Rajzrészlet 2+3

Ebben az esetben a sorkapocsböngészőben:
Természetesen az első oszlopban a fáziskapcsoknál kérdőjelet látunk, hiszen az alapszabály szerint
1 belső cél, 1 híd és 1 külső cél lehet. Most 2 külső cél van. Azonban a külső célok és a
kereszthivatkozások korrektek! Egyelőre ne használjon kettőnél több külső célt!
Az automatikusan generált sorkapocsterv
(a megfelelő űrlappal, most:
Sorkapocsterv4.0001) szintén a
kapcsolási rajznak megfelelő állapotot
mutatja:

A sorkapocs böngésző további segítséget ad a gyakorlatban előforduló esetek kezelésére.
Amennyiben egy sorkapocstömbben (azonos tervjel) több azonos jelölésű (számú) szétosztott
sorkapocs elem van (Pl.: L1), szükség lehet azok manuális párosítására.
Példa:
Rajzrészlet 1 Rajzrészlet 2
A böngészőben szükséges az egyes kapcsok párosítása:
Jelöljük ki az összetartozó kapcsokat (a + bal egérgomb), majd jobb egérgombbal
rákattintva egyesítsük!
Az ’Egyesít’ parancs két vagy több kijelölt részelemet a „Szétosztott sorkapocs azonosító” (ID)
azonossá tételével egyesít.
A ’Feloszt’ parancs két vagy több kijelölt részelem „Szétosztott sorkapocs azonosító”-ját törli, hogy
új párokat hozhassunk létre.

Az eredmény:
Most már generálhatjuk a kereszthivatkozást!
Példa (folytatás):
Rajzrészlet 1 Rajzrészlet 2