A kismedencei diagnosztikus és operatív laparoscopia helye a ...

A kismedencei diagnosztikus és operatív laparoscopia 

helye a meddőség kivizsgálásában 

Doktori (Ph.D.) értekezés 

Készítette: Dr. Szendei György 

Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár 

Semmelweis Egyetem Doktori Iskola 

Klinikai Orvostudományok (vezető: Dr. Tulassay Zsolt egyetemi tanár) 

2/2. Magzati és Újszülöttkori Orvostudomány Ph.D. program 

(programvezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár) 

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar 

I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 

Budapest, 2005 

Szigorlati Bizottság: Hivatalos bírálók: 

Dr. Tóth Zoltán egyetemi tanár Dr. Harsányi László egyetemi docens 

Dr. Csapó Zsolt egyetemi docens Dr. Gerő György osztályvezető főorvos 

Dr. Sziller István egyetemi docens

A kismedencei diagnosztikus és operatív laparoscopia 

helye a meddőség kivizsgálásában 

Doktori (Ph.D.) értekezés 

Készítette: Dr. Szendei György 

Témavezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár 

Semmelweis Egyetem Doktori Iskola 

Klinikai Orvostudományok (vezető: Dr. Tulassay Zsolt egyetemi tanár) 

Magzati és Újszülöttkori Orvostudomány Ph.D. program 

(programvezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár) 

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar 

I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 

Budapest, 2005

TARTALOMJEGYZÉK: 

1. Összefoglalás 4 

2. Summary 6 

3. Bevezetés 8 

4. Célkitűzések 15 

5. Anyag és módszer 17 

5.1. Első vizsgálati szakasz: 1991. szeptember 1. és 1995. december 31. 

közötti időszak 17 

5.1.1. Meddőség miatt vizsgált betegek vizsgálati protokollja 17 

5.1.1.1. Hysterosalpingographiát követő laparoscopos vizsgálati módszer 21 

5.1.1.2. Laparoscopos vizsgálati módszer 

5.1.1.3. Hysterosalpingographiát követő laparoscopos vizsgálati leletek és 

21 

laparoscopos vizsgálati leletek összehasonlítási módszere 21 

5.1.1.4. Meddőség miatt kezelt betegek összesített terhességi adatai 21 

5.1.2. Krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált betegek vizsgálati 

protokollja 

5.1.2.1. Krónikus kismedencei fájdalom miatt végzett laparoscopos vizsgálati 

22 

módszer 24 

5.2. Második vizsgálati szakasz: 1996. január 1. és 2000. szeptember 1. 


5.2.1. Meddőség és krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált 

165 endometriosis beteg vizsgálati módszere 

5.2.1.1. Meddő betegek operatív – GnRH analóg gyógyszeres – operatív 

27 

kezelése során a fájdalom score értékelés módszere 

5.2.1.2. Meddő betegek operatív – GnRH analóg gyógyszeres – operatív 

27 

kezelése után bekövetkezett terhességek 

5.2.1.3. A meddő endometriosis betegek szoptatást követően alkalmazott 

oralis anticoncipiens kezelése során a krónikus kismedencei fájdalom 

27 

értékelésének módszere 28

5.2.2. Endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom 

miatt vizsgált 181 beteg vizsgálati módszere 

5.2.2.1. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegek operatív - 

GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelése során a fájdalom score 

28 

értékelés módszere 

5.2.2.2. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegeknél alkalmazott 

28 

oralis anticoncipiens kezelés során a fájdalom score értékelés módszere 

5.2.2.3. Az oralis anticoncipiens gyógyszeres kezelésben részesülők és nem 

részesülők csoportjában az endometriosis recidíva miatt végleges 

operatív megoldást igénylő esetek összehasonlítása meddőségben és 

29 

krónikus kismedencei fájdalomban szenvedő betegeknél 29 

6. Eredmények 30 

6.1. Első vizsgálati szakasz: 1991. szeptember 1. és 1995. december 31. 


6.1.1. Meddőség miatt vizsgált 186 betegnél talált elváltozások 30 

6.1.1.1. Hysterosalpingographiát követő laparoscopos vizsgálat során talált 

elváltozások eredményei 31 

6.1.1.2. Laparoscopos vizsgálat során talált elváltozások eredményei 


33 

laparoscopos vizsgálati leletek összesített eredményei 34 

6.1.1.4. Meddőség miatt vizsgált 186 beteg összesített terhességi eredményei 36 

6.1.2. Krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált betegek eredményei 38 

6.1.2.1. Krónikus kismedencei fájdalom miatt végzett laparoscopia során 

talált elváltozások 38 

6.2. Második vizsgálati szakasz: 1996. január 1. és 2000. szeptember 1. 


6.2.1. Meddőség és krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált 

165 endometriosis beteg eredményei 

6.2.1.1. Meddő betegek operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív 

40 

kezelése során a fájdalom score értékek változása 40 

2

6.2.1.2. Meddő betegek operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív 

kezelése után 12 hónapon belül bekövetkezett terhességek 

6.2.1.3. A meddő endometriosis betegek szoptatást követően alkalmazott 

oralis anticoncipiens kezelése során a krónikus kismedencei fájdalom 

49 

score értékek változásának eredményei 50 

6.2.2. Endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom 

miatt vizsgált 181 beteg eredményei 

6.2.2.1. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegek operatív - 

GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelése után a McGill fájdalom 

54 

score értékek változása 

6.2.2.2. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt 181 betegnél alkalmazott 

oralis anticoncipiens kezelés 24 hónapos nyomon követése során 

54 

elért fájdalom score értékek változása 

6.2.2.3. Oralis anticoncipiens gyógyszeres kezelésben részesülők és nem 

részesülők csoportjában az endometriosis recidíva miatt végleges 

operatív megoldást igénylő esetek gyakorisága meddőségben és 

62 

krónikus kismedencei fájdalomban szenvedő betegeknél 66 

7. Megbeszélés 69 

8. Következtetések 84 

9. Rövidítések jegyzéke 86 

10. Köszönetnyilvánítás 87 

11. Irodalom 88 

12. Saját irodalom jegyzéke 98 

12.1. Az értekezés témakörében felhasznált saját irodalom jegyzéke 98 

12.2. Az értekezés témakörében megjelent könyvrészletek 99 

12.3. Tudományos munkásságot megalapozó további közlemények 100 

12.4. Tudományos munkásságot megalapozó további könyvrészletek 103 

12.5. Idézhető absztraktok 103 

3

1. ÖSSZEFOGLALÁS 

Az utóbbi évek demográfiai adatai alapján a magyar népesség lélekszáma néhány 

évtized múlva kevesebb, mint kilencmillióra csökkenhet. A csökkenés oka egyrészt a 

népesség elöregedése, másrészt az általános egészségi állapotának romlása miatti magasabb 

halálozás. Azonban a gyermekvállalási kedv is csökken, amely az utóbbi évtizedekben 

kifejezetten érezteti hatását. E mellett kimutatható a meddő házaspárok számának 

emelkedése is, amely napjainkban a házaspárok 15-20%-át érinti. A civilizált 

társadalmakban az orvostudomány alapkutatási témái között a meddőség kutatása előkelő 

helyre került, a meddőség statisztikai számokkal is igazolható emelkedése következtében. 

Az 1970-es évek végétől a laparoscopia széles körben való elterjedésével új 

lehetőség nyílott a meddőségi diagnosztikában. Magyarországon az 1990-es évektől 

alkalmazzák, mint rutin eljárást. 

A meddőség okaként szerepelhetnek az egyre gyakrabban előforduló krónikus 

kismedencei elváltozások, különös tekintettel a szexuális úton terjedő betegségekre és az 

endometriosisra. Az operatív laparoscopia a kismedencei szervek állapotának 

meghatározásával és operatív kezelésével hatékonyan láthatja el a meddőség feltételezett 

kiváltó okát, megteremtve ismét a spontán teherbeesés lehetőségét. A petevezeték 

irreversibilis károsodása esetén a megfelelő operatív beavatkozással (hydrosalpinxsalpingectomia) 

pedig a modern asszisztált reprodukció eredményességének esélyeit 

javíthatja. 

A szerző 10 éves diagnosztikus és operatív laparoscopos tevékenységének 

elemzésével, az eredmények összefoglalásával a laparoscopia szerepét kívánja 

hangsúlyozni a meddőség kezelésében, továbbá a meddőséghez is gyakran társuló krónikus 

kismedencei fájdalom ellátásában. Meghatározza az endometriosis hazai prevalenciáját és a 

krónikus kismedencei fájdalom hazai okainak előfordulási gyakoriságát. A kismedencei 

szervek funkcionális állapotának megítélésben a diagnosztikus és operatív laparoscopia 

eredményeit hasonlítja össze más a meddőségben használt vizsgáló módszerekkel, különös 

tekintettel a hysterosalpingographiára. 

4

A meddőség és a krónikus kismedencei fájdalom miatt jelentkező betegek számára a 

szerző az általa kidolgozott kivizsgálási protokollban meghatározza a diagnosztikus és 

operatív laparoscopia javallatát. A protokollt alkalmasnak tartja mindkét esetben az 

endometriosis, a krónikus kismedencei gyulladás és következményeinek minél korábbi 

diagnózisára és operatív ellátására. A korai diagnózis és operatív ellátás - különös 

tekintettel a belső nemi szervek funkcionális állapotának meghatározásával és 

helyreállításával - a meddőség kezelésének további hatékony lehetőségét teremti meg, 

szükség esetén modern asszisztált reprodukciós technikák igénybevételével. A meddőség 

mihamarabbi eredményes kezelése nemcsak a meddő házaspár kívánalmát, hanem az 

egészségügyi ellátó rendszernek az érdekét is szolgálja. A krónikus kismedencei fájdalom 

kiváltó okának korai diagnózisában és célirányos ellátásában a laparoscopia hasonló fontos 

szerepet tölt be. 

Szerző az endometriosis miatt operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív 

kezelése után a vizsgált meddő betegek gestatios esélyeit vizsgálja. A 12 hónapos nyomon 

követés során értékeli a spontán és asszisztált reprodukciós technikák igénybevételével 

bekövetkezett terhességek sorsát. 

Az endometriosis miatt operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelése 

után - hazánkban először alkalmaz az endometriosisra visszavezethető krónikus 

kismedencei fájdalom (KKF) kezelésére nem szokványosan használt monofázisos oralis 

fogamzásgátló kezelést. 

A gyógyszeres kezelés hatékonyságát vizsgálja a KKF panaszok alakulásának 

függvényében. A betegeket 3-6 hónapig folyamatosan szedett monofázisos oralis 

anticoncipiens kezelés mellett 24 hónapig követi nyomon. A kezelésben részesülők és nem 

részesülők adatainak elemzése alapján ismerteti az endometriosis recidíva gyakoriságát. A 

nyomon követés során vizsgálja a feltehetőleg endometriosisra visszavezethető krónikus 

kismedencei fájdalom súlyosságának alakulását, összehasonlítva a fenti kezelésben nem 

részesülő betegek fájdalom score értékeivel. A nem szokványosan alkalmazott oralis 

anticoncipiens kezeléssel a fájdalom score értékek szignifikánsan csökkenthetők voltak. 

Különös tekintettel érvényes ez a panaszok miatt végleges megoldást igénylő 

(hysterectomia + adnexectomia l.u.) esetek számának alakulására. 

5

2. SUMMARY 

The role of diagnostic and operative laparoscopy in the treatment of infertility 

The demographic data of the last few years indicate that Hungarian population may 

decrease to nine million people in few decades. The reason for this fact can be found one 

the one hand in the decline of the average life expectancy, the causes of which are the 

general ageing and the worsening state of health of the population. On the other hand, birth 

rate has also been falling during the last decades due to unwillingness to have more than 

one or two children. Besides, we can notice an increase in the number of sterile couples, 

whose proportion may reach 15-20 % these days. As a result of the statistically growing 

number of the infertility patients, the medical research on infertility has been in the 

limelight all over the civilized world. 

Laparoscopy, which has been widely used in the world since the 1970s, has opened 

new perspectives in the diagnostics of infertility. It has become a routine method in 

Hungary since the 1990s. 

The more and more frequent chronic pelvic alterations - with special regard to ones caused 

by endometriosis and different types of infectious diseases spreading by sexual intercourse 

- may play a role in infertility. Operative laparoscopy helps not only with defining the 

status of the pelvic organs but with the treatment of them, which may give the patient a 

chance of a spontaneous pregnancy. In the case of irreversibly damaged organs operative 

laparoscopy provides conditions for the use of modern assisted reproductive techniques. 

The author summarizes the results of his ten year work on the field of operative 

laparoscopy. He determines the frequency of the causes of chronic pelvic pain in Hungary. 

He compares the results of operative laparoscopy to that of other examination methods. He 

calls attention to the importance of operative laparoscopy as a new examination method in 

the treatment of sterility and chronic pelvic pain. 

The author first has drewn up a diagnostic protocol for patients suffering from 

infertility and/or chronic pelvic pain. In the protocol he included the indications for 

diagnostic and operative laparoscopy. In the case of infertility patients he compared the 

6

HSG findings with the later performed LSK findings. The more and more frequent chronic 

pelvic alterations - with special regard to ones caused by endometriosis and different types 

of infectious diseases spreading by sexual intercourse - may play an important role in 

infertility. Operative laparoscopy helps not only with defining the status of the pelvic 

organs, but with the treatment of them, so it may give patients a chance for a spontaneous 

conception. In the case of irreversibly damaged oviducts the operative laparoscopy 

increases the success rate of the modern assisted reproductive techniques. 

Laparoscopy or laparotomy was performed and the patients suffering from 

histological verified endometriosis received a 6 month GnRH analóg treatment. In 8-10 

weeks after the medical treatment a second–look laparoscopy was suggested. The necessary 

surgical interventions (cystectomy, ovarian resection, endocoagulation, adhaesiolysis) were 

made during both operations. He is publishing the data of spontaneous or ART conceptions 

within 12 month by the infertility patients getting individualized ovulation-induction 

treatment. 

Due to CPP caused by endometriosis the patients received surgical - GnRH analóg - 

surgical treatment, after which similarly to infertility patients he used first in Hungary a 

non-conventionally administered, monophasic, oral contraceptive treatment containing 

third generation gestagen. He worked up the McGill pelvic pain scores given by the 

patients before the first surgical intervention, those of given before the second–look 

laparoscopy after the medication, and those of given at the end of the 6 th , 12 th , 18 th , and the 

24 th month after the control operative intervention, or after the and of stilling. 

The recurrence of CPP complaints decreased by half thanks to the nonconventionally 

administered, monophasic oral contraceptive therapy, which was indicated. 

The results of the 24-month check-up period show that with the help of this therapy the 

recidivism of PP and DM decreases by half, and that of DP decreases by third. The number 

of the cases needing radical surgical solution (hysterectomy+adn.lu.) is significantly lower 

in the group of patients successfully treated for infertility than in the group treated for only 

CPP. 

7

3. BEVEZETÉS 

A meddőség egyidős az emberiséggel. A házaspároknál a meddőség kb. 40%-ban 

kizárólag női, 40%-ban férfi, míg a fennmaradó részben mindkettőjükre visszavezethető 

okok miatt alakul ki. Gyógyításának lehetőségei végigkísérik az emberiség történelmét. Az 

ősidőkben a különböző gyógymódok (teafüvek, gyógyiszapok, varázsigék, stb.) lehet, hogy 

valamilyen hatást elértek, de a meddőség kezelésében ma már nem tekinthetők korszerű 

kezelési módnak. Az emberi szervezet anatómiai, élettani folyamatainak egyre pontosabb 

megismerésével, különös tekintettel a meddőség kialakulásában központi szerepet betöltő 

endokrinológiai ismeretanyag bővülésével, újabb és újabb diagnosztikus és terápiás 

lehetőségek váltak hozzáférhetővé. 

Az endokrinológia fejlődése természetesen kihatással volt a férfi nemzőképesség 

zavarainak pontosabb feltérképezésére is. A bevezetésre kerülő új diagnosztikus, 

gyógyszeres, műtéti és terápiás lehetőségek birtokában az esetek többségében a férfi 

meddőség is eredményesen kezelhetővé vált. Az andrológia, mint önálló tudományág 

különválásával és rohamos fejlődésével a meddőség kialakulásában kb. 40%-ban részesedő 

férfiak kezelési lehetőségei jelentősen javultak. 

A meddőség eredményes kezelésében az asszisztált reprodukciós technikák (ART) 

rutinszerű alkalmazása újabb robbanást jelentett. Az ART segítségével, a 20 évvel ezelőtt 

még reménytelennek tűnő esetekben is hathatós segítség nyújtható a meddő párok számára. 

Az ART segítségével sem lehet azonban mindent orvosolni. Az eljárás ráadásul kifejezetten 

költséges. A nem megfelelően kivizsgált és kezelt betegnél (pl. endometriosis, 

hydrosalpinx) az ART eredményessége jelentősen csökken. 

Néhány meddőséget okozó krónikus kismedencei megbetegedés a fejlett 

országokban, de a fejlődő országokban is emelkedő tendenciát mutat. Ezen betegségek 

diagnózisában, az esetlegesen szükségessé váló operatív kezelésben az operatív 

laparoscopia nyújt előrelépést. 

8

A meddőség kivizsgálása során három fő tényező tisztázása indokolt: 

1. a női endokrin és reproduktív faktorok vizsgálata, 

2. a férfi nemzőképesség vizsgálata (andrológiai vizsgálat), 

3. a petevezeték, a petefészek, a méh - azaz a belső nemi szervek - fejlődési 

rendellenességeinek és megbetegedés okozta elváltozásainak és 

következményes funkcionális állapot változásának vizsgálata. 

Munkám során andrológiával, valamint az ovárium endokrinológiai és reproduktív 

rendellenességeivel nem kívánok foglalkozni. A belső nemi szervek fejlődési 

rendellenességeinek vizsgálata és azok kezelési lehetőségei sem képezik értekezésem 

tárgyát. 

Vizsgálataim során - a belső nemi szervek és a kismedence két leggyakoribb 

megbetegedésének, nevezetesen az endometriosis és a kismedencei gyulladásos 

megbetegedések (pelvic inflammatory diseases - PID) korai diagnózisára és az általuk 

okozott elváltozások hatékony, minimálisan invazív operatív ellátására - az operatív 

laparoscopia szerepére és helyére koncentráltam. Mindkét megbetegedés két leggyakoribb 

tünete: 

- a meddőség és 

- a krónikus kismedencei fájdalom. 

Az endometriosisra nagy valószínűséggel visszavezethető KKF kezelésére nem 

szokványosan alkalmazott oralis anticoncipiens (OAC) kezelést vezettem be, majd 

vizsgáltam annak hatékonyságát a krónikus kismedencei panaszok súlyosságának 

alakulására két éves nyomon követés során a tablettát nem szedőkkel szemben. 

Munkám sokszor egymástól nehezen elkülöníthető, de egymással szorosan 

összefüggő területeket ölel fel, amelyek mindegyikében az operatív laparoscopia 

lehetőségeit, jelentőségét, eredményességét próbáltam meghatározni. 

Értekezésem egyik fő témája a petevezeték átjárhatóságának és funkcionális 

állapotának megítélése, valamint az azt befolyásoló megbetegedések prevalenciájának 

meghatározása. 

9

A petevezeték átjárhatóságának és funkcionális állapotának megítélésére számos 

vizsgáló módszer terjedt el. A petevezeték átjárhatóságának széndioxid gázzal történő 

vizsgálata (perflatio), vagy a portiora felerősített eszköz segítségével metilénkék festéknek 

a méh üregén és tubákon keresztül a hasüregbe való jutásának igazolása Douglas punctióval 

nyert mintából (chromopertubatio) ma már elavult vizsgáló módszernek tekintendő. Az 

1970-es évektől a röntgen kontrasztanyaggal végzett hysterosalpingographia (HSG) lépett 

elő rutin eljárássá. A vizsgáló eljárás tökéletesítésére különböző izotóp technikákat 

fejlesztettek ki, azonban ezek nem terjedtek el. Az 1990-es évektől az ultrahang (UH) 

technika fejlődésével speciális UH kontrasztanyag alkalmazásával, non invazív módszerrel 

(hysterosalpingo-contrast sonography - HyCoSy) próbálták a röntgentechnikát kiváltani. A 

két technika diagnosztikai értéke gyakorlatilag azonos, a non invazivitás előnyt jelent, 

költség igénye azonban háttérbe szorítja a HyCoSy-t. 

Értekezésem másik fő témája a meddőségben és a KKF-ben szerepet játszó kóroki 

tényezők vizsgálata. 

Az utóbbi évtizedekben a meddőségben szerepet játszó kóroki tényezők az irodalmi 

adatok alapján növekedést mutatnak. Ezek közül két kiemelkedően fontos betegség 

csoportot tanulmányoztam: 

1. A szexuális úton terjedő megbetegedések (sexually transmitted diseases - STD), 

amelyek közül külön kiemelem a Chlamydia trachomatis okozta elváltozásokat 

és azok következményeit [15,19,49,51,68,108,117]. 

2. A kismedencei endometriosist és következményeit [7,13,99,116]. 

Mindkét betegség csoport előfordulási gyakoriságának emelkedése jelentősen növeli a 

meddőségben és a KKF-ben szenvedő betegek számát. 

1. A szexuális úton terjedő megbetegedések megfelelő felvilágosítással 

megelőzhetők. Ha azonban mégis bekövetkezik, időben diagnosztizálva a kórokozót, a 

megfelelő antibiotikus kezeléssel a betegség gyógyítható. Késői diagnózis vagy nem 

megfelelő antibiotikus terápia miatt a betegség krónikussá válhat, időnként akut 

exacerbatióval, következményként meddőséget és KKF-t okozó kismedencei 

10

szövődményeket okozva. Az akut és krónikus gyulladás a következményes összenövések 

miatt a petevezeték funkcionális károsodását okozhatja [15,48,49,50,51,52,53]. 

A szexuális úton terjedő betegségek száma világszerte növekszik. Ebben szerepet 

játszik a nagyobb „világ mobilitás”, a turizmus növekedése, de természetesen a szexuális 

szokások megváltozása is. A fiatalkorban elkezdett szexuális élet, a gyakori partnercsere, a 

házastársi hűség hanyatlása, továbbá az egészségügyi alapismeretek hiányosságai fokozzák 

az STD-k számát. Az STD-k egyik leggyakoribb következménye az akut kismedencei 

gyulladás, amely gyakran krónikussá fajul. A kismedencei gyulladások kórokozói közül a 

Chlamydia trachomatis az egyik leggyakrabban előforduló kórokozó. A World Health 

Organisation (WHO) becsült adatai alapján a közép-európai felnőtt, szexuálisan aktív 

lakosság Chlamydia trachomatis fertőzöttsége 5-6% körüli. A fertőzés legfontosabb 

kockázati tényezője az életkor. Az összes fertőzés 40-50%-a 0-20 év közötti, 75%-a 25 év 

alatti korcsoportban fordul elő [15]. Az első fertőzés gyakran igen tünetszegényen zajlik le, 

az újrafertőződés azonban hatványozottan emeli a gyulladás szövődményeit, a krónikus 

kismedencei fájdalmat, az adhaesiokat, a belső nemi szervek funkcionális károsodását; 

ezzel is növelve a méhen kívüli terhességek és a meddőségi betegek számát [49,105,117]. 

Westrom első fertőzés után 11%, második fertőzés után 23%, harmadik fertőzés után 54%ban 

állapított meg petevezeték elzáródást [115]. 

2. Endometriosisnak azon stromából és mirigyszövetből álló endometrium szigetet 

nevezzük, amely a méh üregén kívül helyezkedik el, és a női szervezet hormonális 

állapotának megfelelően az endometriummal csaknem azonos, de önálló életet él [7,12,13]. 

A peritonealis, ovarialis és a rectovaginalis mély („deep”) endometriosist Nisolle és 

Donnez pathomechanismusát illetően három különböző entitásnak tartja [73,74]. Az 

endometriosis klasszikus tünetei a dysmenorrhoea (DM), a dyspareunia (DP) és a ciklustól 

független kismedencei fájdalom (KF), amelyek krónikussá válhatnak. A tünetek a 

legkülönbözőbb erősséggel és variációban fordulhatnak elő. A folyamat aktivitása az 

endometriosis „finom” megjelenési formáinak megismerésével, - melyet Brosens és 

Donnez ismertetett - ítélhető meg [12]. A klasszikus értelemben vett barnás-feketés 

endometriosis góc a már „kiégett” elváltozást takarja. A peritonealis felszínen észlelhető 

11

vörös-lángszerű hólyagcsák az aktív, a fehéres-opálos felrakódások a semi-aktív 

endometriotikus folyamatot képezik. Ezen elváltozások felismerésére az endoscopos 

vizsgálatok során különös gondot kell fordítanunk. 

Az endometriosis pathomechanismusa teljes részletességében nem ismert, ezért a gyógyítás 

lehetőségei is limitáltak. Azok sokszor hipotéziseken, mint ok-okozati összefüggéseken 

alapulnak. Az endometriosis pathomechanismusában a legvalószínűbb a nők 95%-ában 

igazolt „retrograd menstruáció” miatt a menstruációs szövettörmelék hasüregbe való jutása, 

majd a peritonealis felszínén való megtapadása [13]. A megtapadásban a legújabb 

tudományos adatok alapján˙a szervezet meggyengült immunvédekező rendszere is szerepet 

játszik [13,88]. Az immunrendszer meggyengülésében vélhetően olyan anyagok játszanak 

fontos szerepet, amelyeket ma a civilizált élet nélkülözhetetlen vívmányaiként tartunk 

számon (növényvédő szerek, konzerválószerek, táplálékszínező- és adalék anyagok, stb.). 

Az endometriosis a reproduktív kor betegsége, azonban a napjainkban egyre szélesebb 

körben alkalmazott kombinált hormonpótló kezelés következtében a betegség 

menopauzában való kiújulásával is számolnunk kell [9]. Az endometriosis önmagában 

valószínűleg kevésbé, azonban a következményesen kialakuló hegesedések, összenövések 

és a kismedencei fájdalom krónikussá válása miatt a fertilis korban levő nők fertilitási 

esélyeit jelentősen befolyásolják, rontják [7,12,13,21]. 

Az operatív laparoscopia elterjedése és az endometriosis finom elváltozásainak 

megismerése bizonyosan szerepet játszott a szövettanilag is igazolt endometriosis esetek 

számának emelkedésében. A finom elváltozások felismerése szinte kizárólag a laparoscopia 

nyújtotta optikai nagyítás segítségével lehetséges. Így a korai stádiumban való diagnózis és 

az operatív laparoscopia nyújtotta minimálisan invazív sebészeti ellátás lehetőségei, a 

betegség hatékony kezelésében felbecsülhetetlen előnyt élveznek. 

A hasüreg első eredményes áttekintéséről - hasmetszés nélkül - Kelling 1902-ben 

számolt be. A hastükrözés vagy más néven laparoscopia újra felfedezése Európában és 

világszerte 1976-tól Kurt Semm nevéhez fűződik. A laparoscopos új műtéti technikák 

kidolgozásában, fejlesztésében és széles körben való elterjesztésében Palmer, Albano, 

Steptoe, Philips, Semm és a magyar származású Veress végzett úttörő munkát [37,84,86]. 

Hazánkban az operatív laparoscopia az 1990-es években indult fejlődésnek. 

12

Az operatív laparoscopia előnyei: 

1. A beteg számára kisebb megterhelést jelent: 

• A postoperatív fájdalom a jelentősen kisebb hasfali sebzés miatt jelentősen 

csökken. A beteg hamarabb mobilizálható, rövidebb kórházi ápolást igényel. 

• Az alkalmazott technikák miatt (electrocoagulator, laser, ultrahangkés, stb.) a 

műtét alatti vérveszteség jelentősen csökken. A kisebb hasfali sebzések miatt is 

a csökken a vérveszteség. 

• A beteg hamarabb emittálható a kórházból és hamarabb nyeri vissza 

munkaképességét is. 

2. Az egészségügyi ellátást finanszírozó előnyei: 

• Rövidebb hospitalizáció. 

• Rövidebb betegállomány. 

• Hatékony módszer a differenciál-diagnosztikában, amely költség-hatékonyan 

tudja megtervezni a beteg további ellátását. 

Az operatív laparoscopia olyan új diagnosztikus és terápiás lehetőséget biztosít a 

nőgyógyász számára, amelynek segítségével költség-hatékonyan tud kórokot megállapítani, 

ellátni és a további kezelés irányelveit meghatározni. Ez különösen igaz az emelkedő 

tendenciát mutató meddőséget is eredményezhető krónikus kismedencei gyulladásokra és 

az endometriosisra. Mindkét folyamat késedelmes, vagy ex juvantibus ellátása nem csak a 

sikertelenül kezelt meddő házaspárok számát, de az ellátás költségeit is növeli. A 

diagnosztikus késedelem miatt irreverzibilissé váló kismedencei elváltozások 

következtében a spontán teherbeesés esélye csökken, az csak a beteg és az egészségügyi 

finanszírozó számára is még költségesebb ART alkalmazásával valósítható meg. 

A belső nemi szervek STD és endometriosis következtében kialakult funkcionális 

elváltozását és károsodását a HSG vagy a HyCoSy csak valószínűsíti. Lezárt és/vagy 

gyulladásos folyadékkal feltelődött tuba igazolható ezekkel az eljárásokkal, de a krónikus 

gyulladás vagy endometriosis miatt kialakult adhaesióknak csak a lehetőségét tudja felvetni 

mindkét vizsgáló módszer. Az endometriosis diagnózisa csak szövettani mintavétel alapján 

13

lehetséges. Ez is egyik oka lehetett annak, hogy az operatív laparoscopia nőgyógyászati 

alkalmazása gyorsan és széles körben terjedt el. 

Értekezésem harmadik fő témája a kismedencei elváltozások - különös tekintettel az 

endometriosissal és következményeivel nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható 

krónikus kismedencei fájdalom - hosszú távú gyógyszeres kezelésének lehetősége, a KKF 

recidívájának hatékony csökkentése érdekében. Az endometriosis növekvő előfordulási 

gyakorisága miatt, továbbá az általa okozott panaszok (meddőség, KKF) alapján az USAban 

és több európai ország egészségügyi ellátó rendszerében a krónikus betegségek közé 

kerül besorolásra hasonlóan, mint a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás betegség. 

Hazai előfordulási gyakorisága alapján népbetegségként való kezelése mérlegelendő. A 

korai diagnózisban és ellátásban az operatív laparoscopia elsődleges. A betegség 

kórfolyamatának hiányos ismerete miatt a krónikus betegség eredményes, hosszú távú 

gyógyszeres kezelésének lehetőségei sokszor tapasztalati tényeken alapul. 

Hazánkban először alkalmaztam monofázisos fogamzásgátló kezelést, amellyel a 

menstruációk számának és a menstruációs vérzés mennyiségének jelentős csökkentésével a 

betegeknek a KKF tüneteit szignifikánsan csökkenteni tudtam a tablettát nem szedő 

kontroll csoporttal szemben két éves nyomon követése során. 

14

4. CÉLKITŰZÉSEK 

A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a diagnosztikus 

és operatív laparoscopia az 1980-as évek elején került bevezetésre. Rutinszerű eljárásként 

1990-től alkalmazzuk. 

Vizsgálataimat az általam készített protokollok alapján prospektív módon végeztem. 

Az általam kidolgozott protokollok alapján a laparoscopia diagnosztikus és terápiás 

értékét kívántam meghatározni az alábbi kérdések alapján: 

1. Meddő betegeknél elvégzett hysterosalpingographia és laparoscopia során talált 

leletek összehasonlítása, értékelése. 

2. Mi a diagnosztikus és operatív laparoscopia helye és szerepe a meddőséghez vezető 

kismedencei kóros elváltozások diagnosztikájában és ellátásában? 

3. Mi a diagnosztikus és operatív laparoscopia helye és szerepe a krónikus 

kismedencei fájdalom lehetséges kiváltó okainak diagnosztikájában és ellátásában? 

4. Az endometriosis és a PID hazai előfordulási gyakoriságának meghatározása. 

5. Az endometriosis és a PID előfordulási gyakorisága alapján igényel-e szemléleti 

változtatást az ellátásban? 

6. Jelent-e előrelépést a laparoscopia, az endometriosisra visszavezethető meddőség 

operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelése a későbbi fertilitási esélyek 

megítélésében? 

7. Jelent-e előrelépést a laparoscopia, az endometriosisra visszavezethető krónikus 

kismedencei fájdalom kezelése a KKF panaszok hatékony kezelésében? 

8. Az endometriosisra visszavezethető meddőség és krónikus kismedencei fájdalom 

miatt operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelését követően hosszú 

távon, nem szokványos módon alkalmazott monofázisos oralis anticoncipiens 

(OAC) kezelés hatékonyságának vizsgálata. A kezelés hatása az endometriosisra 

visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom tüneteire két éves nyomon követés 

során a fenti kezelésben nem részesülőkkel szemben. 

15

9. A nem szokványosan alkalmazott monofázisos oralis anticoncipiens kezelés 

hatásának vizsgálata a panaszok miatt végleges operatív megoldást igénylő esetek 

gyakoriságára az OAC kezelésben nem részesülőkkel szemben. 

10. A sikeresen kiviselt terhességnek van-e hatása az endometriosisra visszavezethető 

KKF panaszok hosszú távú alakulására? 

16

5. ANYAG ÉS MÓDSZER 

A Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 

Endokrinológia-Endometriosis Ambulanciáján 1991. szeptember 1. és 2000. szeptember 1. 

között meddőségi panaszok és/vagy krónikus kismedencei fájdalom miatt jelentkező 

betegek kivizsgálása és kezelése során szerzett tapasztalataimat értékeltem. A teljes 

vizsgálati időszakot két külön szakaszra bontottam. 

5.1. Első vizsgálati szakasz: 1991. szeptember 1. és 1995. december 31. közötti időszak 

Az első periódusban a meddőség és/vagy a krónikus kismedencei fájdalom miatt 

jelentkező betegek számára egy kivizsgálási protokollt állítottam össze. Ebben elhelyeztem 

a diagnosztikus és operatív laparoscopia javallatait. Az így elvégzett laparoscopos 

beavatkozások során diagnosztizált elváltozások adatait ismertetem, különös tekintettel az 

endometriosis, a PID és következményeinek előfordulási gyakoriságára. 

5.1.1. Meddőség miatt vizsgált betegek vizsgálati protokollja 

A meddőségi betegek kivizsgálása általam összeállított protokoll alapján történt, 

melyben elhelyezetem a laparoscopia alkalmazásának lehetséges javallatait. 

A meddő betegek kivizsgálási protokollját az 1. ábrán vázoltam. 

A protokoll alapján a meddő betegeknél elvégzett hysterosalpingographia (HSG) 

leletét vetettem össze a később elvégzett laparoscopia (LSK) során találtakkal. 

A meddő házaspároknál az első jelentkezéskor részletes anamnesis felvétel és 

nőgyógyászati vizsgálat (kolposcopia, cytologia, bimanualis vizsgálat) történt. A beteg 

rutin laboratóriumi (Hgb, Htk, fvs, WE, Thb, vércukor, májfunkciós, vesefunkciós, lipid 

anyagcsere, ion háztartás) és endokrinológiai (FSH, LH, Prolactin, E2, Progesteron, 

Testosteron, TSH, Free-Thyroxin-4, SHBG, Androstendion, DHEA-S, Cortisol, Free-T) 

kivizsgálását rendeltem el. Egyidejűleg kezdeményeztem a férj andrológiai vizsgálatát. A 

következő spontán ciklusban a beteg ciklusa közepén transvaginalis ultrahangvizsgálatban 

17

(TVS-UH) részesült a kismedencei szervek megítélése, folliculometria céljából. Fenti 

leletek birtokában javasoltam invazív vizsgáló módszert a kismedencei szervek állapotának 

további megítélésére a kivizsgálási protokoll alapján (1. ábra). 

18

1. ábra: Meddő betegek kivizsgálási protokollja 

MEDDŐ BETEGEK KIVIZSGÁLÁSI PROTOKOLLJA 

Bimanualis, TVS-UH, Labor ( rutin, endokrinológia) 

NEGATÍV POZITÍV 

HSG JOBB TUBA BAL TUBA 

NEM ÁTJÁRHATÓ NEM ÁTJÁRHATÓ ▼ 

ÁTJÁRHATÓ NEM ÁTJÁRHATÓ ►FELSZÍVATÓ KEZELÉS 

NEM ÁTJÁRHATÓ ÁTJÁRHATÓ ▲ ▌ 

ÁTJÁRHATÓ ÁTJÁRHATÓ ▌ 

▼ ▌ 

HAT CIKLUS VÁRAKOZÁS ▌ 

▼ ▌ 

LAPAROSCOPIA ◄ ◄ ▌ 

JOBB TUBA BAL TUBA 

NEM ÁTJÁRHATÓ NEM ÁTJÁRHATÓ ▼ 

ÁTJÁRHATÓ NEM ÁTJÁRHATÓ ► CÉLZOTT KEZELÉS 

NEM ÁTJÁRHATÓ ÁTJÁRHATÓ ▲ ▌ 

ÁTJÁRHATÓ ÁTJÁRHATÓ ▌ 

▼ ▌ 

HAT CIKLUS VÁRAKOZÁS ▌ 

▼ ▌ 

SECOND LOOK LAPAROSCOPIA ◄ ▌ 

▼ 

▼ 

ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓ 

19

Ha a labor (fvs >10,0×10³/mm³; We >10 mm/h) és/vagy a tapintási lelet 

(mozgatásra érzékeny uterus, egy vagy mindkét oldali tömeges érzékeny adnexum) 

indokolta, a beteg első lépésben széles spektrumú antibiotikum (doxycyclinum 200 mg/die, 

vagy clindamycinum hydrochloricum 1200 mg/die) és metronidazol 1000 mg/die 

kezelésben részesült legkevesebb 12 napig. 

Ha egy hónap múlva a tapintási lelet vagy a panaszok változatlanok maradtak HSG 

mellőzésével első lépésben LSK-t javasoltam a betegnek. Amennyiben a bimanualis 

vizsgálat és az ultrahangvizsgálat önmagában benignus adnex folyamat alapos gyanúját 

vetette fel, laparoscopia vagy laparotomia végzését mérlegeltem. 

Negatív labor és tapintási lelet birtokában első lépésben HSG-t végeztem. Ha a HSG 

bármilyen kóros elváltozást igazolt, felszívató kezelést követően (a fent leírt széles 

spektrumú antibiotikum és metronidazol kezelés) LSK-ra került sor. Ha a HSG kórosat nem 

talált és a férj kielégítő andrológiai lelettel rendelkezett, valamint hat igazolt ovulatios 

ciklus után sem jött létre terhesség, LSK-t javasoltam. A laparoscopia során meghatároztam 

az eltéréseket és elvégeztem az indokoltnak tartott operatív beavatkozásokat (cystectomia, 

ovarium resectio, endometriosis endocoagulatio, adhaesiolysis és egyéb beavatkozások). 

A talált és szükség szerint szövettanilag is igazolt elváltozásokban a beteg célzott 

gyógyszeres (antibiotikum, GnRH analóg) és tüneti kezelésére (NSAID, stb.) került sor. 

Indokolt esetben a gyógyszeres kezelés hatékonyságának és a petevezeték funkcionális 

állapotának megítélésére second look laparoscopiat mérlegeltem. A petevezeték végleges 

károsodása esetén (hydrosalpinx) annak operatív megoldása (salpingectomia) után, vagy a 

petevezeték funkcionális károsodása, vagy kedvezőtlen andrológiai lelet birtokában ART 

igénybevételét véleményeztem. Az endokrinológiai leletek birtokában személyre szabott, 

célzott ovulatio-inductios kezelést kezdeményeztem. Kedvezőtlen andrológiai lelet esetén a 

megfelelő ART (IUI, IVF-ET) mellett döntöttem. 

Az elvégzett laparoscopos beavatkozások eredményességét 12 hónapos nyomon 

követés során bekövetkezett terhességek kimenetele alapján értékelem. 

20

5.1.1.1. Hysterosalpingographiát követő laparoscopos vizsgálati módszer 

A vizsgált 186 meddő betegből 124-nél HSG, majd a kivizsgálási protokoll alapján 

laparoscopos vizsgálatot végeztem [I. csoport: HSG/LSK (n=124)]. A talált eltérések, kóros 

elváltozások adatait ismertetem. 

5.1.1.2. Laparoscopos vizsgálati módszer 

A vizsgált 186 meddő betegből a protokoll alapján 62 betegnél a HSG elvégzésének 

feltételei hiányoztak, a HSG mellőzésével első lépésben laparoscopiát indítványoztam [II. 

csoport: LSK (n=62)]. A laparoscopia során talált eltérések, kóros elváltozások adatait 

ismertetem. 


laparoscopos vizsgálati leletek összehasonlítási módszere 

A 186 meddőség miatt végzett laparoscopos beavatkozás során a talált kóros 

elváltozások adatait ismertetem. Az elvégzett beavatkozások során diagnosztizált 

endometriosis és PID esetek kapcsán azok előfordulási gyakoriságát kívánom 

meghatározni. Ismertetem az általam indokoltnak tartott operatív beavatkozások 

gyakoriságát [I. csoport (n=124) és II. csoport (n= 62) összesített adatai]. 

5.1.1.4. Meddőség miatt kezelt betegek összesített terhességi adatai 

Az elvégzett 186 laparoscopos beavatkozás után a 12 hónapos nyomon követés 

során fogant terhességek kimenetelének adatait értékelem. A laparoscopia során elvégeztem 

a szükségesnek tartott operatív beavatkozásokat (adhaesiolysis, cystectomia, 

endocoagulatio, salpingectomia, neostomia, stb.). A petevezeték funkcionális állapotának 

megítélése után a megfelelő ART technikát (IUI, IVF-ET) vettem igénybe [I. csoport 

(n=124) és II. csoport (n= 62) összesített terhességi adatai]. 

21

5.1.2. Krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált betegek vizsgálati protokollja 

Krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegek kivizsgálása általam 

összeállított protokoll alapján történt, melyben elhelyezetem a laparoscopia alkalmazásának 

lehetséges javallatait. 

A KKF miatt jelentkező betegek kivizsgálási protokollját a 2. ábrán ismertetem. 

A KKF miatt vizsgált betegnél az első jelentkezéskor a részletes anamnesis felvétel 

és nőgyógyászati vizsgálat (kolposcopia, cytologia, bimanualis vizsgálat) történt. A beteg 

rutin laboratóriumi (Hgb, Htk, fvs, WE, Thb, vércukor, májfunkciós, vesefunkciós, 

lipidanyagcsere, ion háztartás) és transvaginalis ultrahang (TVS-UH) vizsgálatát 

javasoltam. Fenti leletek birtokában mérlegeltem a laparoscopiát a kismedencei szervek 

állapotának megítélésére, a KKF okának felderítésére. 

Ha a labor (fvs >10,0×10³/mm³; We >10 mm/h) és/vagy a tapintási lelet 

(mozgatásra érzékeny uterus, egy vagy mindkét oldali tömeges érzékeny adnexum) 

indokolta, a beteg első lépésben széles spektrumú antibiotikum (doxycyclinum 200 mg/die, 

vagy clindamycinum hydrochloricum 1200 mg/die) és metronidazol 1000 mg/die 

kezelésben részesült, legkevesebb 12 napig. Ha 1 hónap múlva a tapintási lelet vagy a 

panaszok változatlanok maradtak, illetve ha a gyógyszeres kezelést követő 3 hónapon belül 

a panaszok ismét kiújultak, laparoscopiát javasoltam. Amennyiben a bimanualis vizsgálat 

és az ultrahangvizsgálat önmagában endometriosis vagy más betegség alapos gyanúját 

vetette fel, laparoscopiát vagy laparotomiát mérlegeltem. Negatív laboratóriumi, tapintási 

és ultrahang lelet birtokában, amennyiben a KKF-es panaszok több mint 6 hónapja 

fennállottak, laparoscopia mérlegelését javasoltam. 

22

2. ábra: Krónikus kismedencei fájdalom (KKF) miatt kezelt betegek kivizsgálási 

protokollja 

KKF MIATT KEZELT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSI 

PROTOKOLLJA 

Bimanualis, TVS-UH, Labor 

NEGATÍV POZITÍV 

Felszívató kezelés LAP/LSK 

három hónap múlva recidíva célzott kezelés 

6 hónapja meglévő krónikus panaszok szükség szerint 

LAPAROSCOPIA 

23

5.1.2.1. Krónikus kismedencei fájdalom miatt végzett laparoscopos vizsgálati módszer 

1991. szeptember 1. és 1995. december 31. közötti időszakban 210 betegnél 

végeztem a protokoll alapján KKF miatt LSK-át. Ennek során elvégeztem az általam 

indokoltnak tartott operatív beavatkozást (adhaesiolysis, endometriosis endocoagulatio és 

egyéb beavatkozások). A talált és szükség szerint szövettanilag is igazolt elváltozásokban a 

beteg célzott gyógyszeres kezelését (antibiotikum, GnRH analóg) és tüneti kezelését 

(NSAID, stb.) javasoltam. A KKF miatt elvégzett laparoscopos beavatkozások során talált 

lehetséges kiváltó okok előfordulási gyakoriságát ismertetem 210 beteg kapcsán. 

5.2. Második vizsgálati szakasz: 1996. január 1. és 2000. szeptember 1. közötti időszak 

Klinikánkon 1996. január 1. és 2000. szeptember 1. között 511 beteget kezeltünk 

szövettanilag igazolt különböző elhelyezkedésű és stádiumú endometriosis miatt. A 

betegek között sigma-, gát-, hólyag- és tüdő endometriosis esetek is kezelésre kerültek. 

A laparotomia és a laparoscopia során szövettanilag igazolt endometriosis betegek 

3-6 hónapig GnRH analóg gyógyszeres kezelésben részesültek. A GnRH analóg 

gyógyszeres kezelés után 8-10 héttel second look laparoscopiát kezdeményeztem. Mindkét 

operatív beavatkozás során az indokolt sebészi beavatkozásokat elvégeztem (cystectomia, 

ovarium resectio, endocoagulatio, adhaesiolysis és egyéb beavatkozások). 

Az endometriosis kiterjedtségét az American Fertility Society (AFS) 1986-ban 

átértékelt ún. revised-AFS (R-AFS) pontrendszere alapján határoztam meg [4]. 

Az operatív laparoscopos beavatkozásokat Karl Storz (Tutlingen) videolaparoscoppal 

végeztem. 

Az endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom (KKF) 

értékelésére a Melzack által javasolt rövidített McGill kérdőívet használtam. A kérdőív 

külön értékeli az endometriosisra visszavezethető kismedencei fájdalom (KF), a 

24

dyspareunia (DP) és a dysmenorrhoea (DM) fájdalom score értékeit. A különböző 

fájdalmakat (KF, DP, DM), azok súlyossága alapján, a beteg egy 0-3-ig terjedő skálán 

értékeli (3. ábra). 

Moore és Prentice definíciója alapján krónikus fájdalomnak nevezzük, a 

menstruációtól és a szexuális aktivitástól függetlenül jelentkező alhasi, vagy kismedencei 

folyamatos vagy intermittáló fájdalmat, amely legalább hat hónapig panaszt okoz a beteg 

számára [63]. 

McGurgan és O’Donavan definíciója értelmében krónikus fájdalomnak kell 

tekinteni a hat hónapnál hosszabb ideje fennálló, a kismedence területére lokalizálódó, 

sebészi vagy gyógyszeres kezelést igénylő fájdalmat [63]. 

Az International Association for Study of pain nemzetközi társaság értelmezésében 

a fájdalom egy kellemetlen érzékelési vagy érzelmi esemény, amely aktuális vagy 

potenciális szövetkárosodással hozható összefüggésbe [63]. 

Prentice értelmezésében „A fájdalmat értékelnünk kell, ha a fájdalmat megélő 

személy azt fájdalomként értékeli.” [83]. A definíció szerint a fájdalom egy kellemetlen 

szenzoros, vagy emocionális élmény, amelynek hátterében szövetkárosodás is lehet. 

25

3. ábra: Melzack által javasolt rövidített McGill kérdőív 

Mély dyspareunia (DP) 

nincs 0 

enyhe - jelen van, de még elviselhető 1 

közepes - olyan mérvű, amely a sexualis intercursus megszakításához vezet 2 

súlyos - a sexualis intercursus mellőzését eredményezi 3 

Dysmenorrhoea (DM) 

nincs 0 

enyhe - a munkavégzés hatékonyságát csökkenti 1 

közepes - a nap során a beteget ágyba kényszeríti, munkáját elvégezni nem képes 2 

súlyos - egy, vagy több napra ágyba kényszerül, munkaképtelen 3 

Kismedencei fájdalom (KF) 

nincs 0 

enyhe - alkalomszerű kismedencei dyscomfort, vagy praemenstrualis fájdalom 1 

közepes - a ciklus során mindvégig jellemző kismedencei fájdalom 2 

súlyos - a ciklus során mindvégig jellemző, erős fájdalomcsillapítókat igénylő 

fájdalom 3 

A pontszámok összeadása után a betegeket három csoportba sorolhatjuk: 

I. Enyhe 1-3 

II. Közepes 4-6 

III. Súlyos 7-9 

26

Hosszú távon a betegek nem szokványos módon alkalmazott harmadik generációs 

gestagent tartalmazó monofázisos oralis anticoncipiens kezelésben részesültek. A 

készítményt lehetőleg 3-6 hónapig folyamatosan szedték. Amennyiben a tartós kezelés 

során 5 napnál hosszabb ideig tartó pecsételő vérzés jelentkezett, 7 nap szünetet követően 

az oralis anticoncipiens tablettát a fenti módon szedték tovább. Kontroll csoportként az 

anticoncipiens kezelést igénybe nem vevő betegek McGill-score adatait értékelem. 

Vizsgálataimat két csoportban végeztem. Feltételezhetően endometriosisra 

visszavezethető meddőség és krónikus kismedencei fájdalom miatt 165, továbbá 181 

krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt endometriosis beteget vizsgáltam. 

5.2.1. Meddőség és krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált 165 endometriosis 

beteg vizsgálati módszere 

165 meddő beteg adatait értékelem, akiknél a kezelés indoka elsődlegesen az 

endometriosisra visszavezethető infertilitás, másodlagosan a KKF volt. 

5.2.1.1. Meddő betegek operatív – GnRH analóg gyógyszeres – operatív kezelése során 

a fájdalom score értékelés módszere 

Meddő betegek operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelése után a 

McGill fájdalom score értékek változását elemzem. 

Külön vizsgálom az endometriosis R-AFS stádiuma és a McGill-score közötti 

összefüggést. 

5.2.1.2. Meddő betegek operatív – GnRH analóg gyógyszeres – operatív kezelése után 

bekövetkezett terhességek 

Az operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelés után a petevezeték 

funkcionális állapotának és az andrológiai leletnek a figyelembe vételével, szükség esetén 

megfelelő ART technika igénybevételével, személyre szabott, célzott ovulatio-inductios 

27

kezelést alkalmazva a 12 hónapon belül bekövetkezett gestatios események adatait 

értékelem. 

5.2.1.3. A meddő endometriosis betegek szoptatást követően alkalmazott oralis 

anticoncipiens kezelése során a krónikus kismedencei fájdalom értékelésének 

módszere 

Az első operatív beavatkozást megelőző, majd a gyógyszeres kezelést követő 

kontroll beavatkozás előtti, majd a sikeres terhesség és szoptatás végén, majd az azt követő 

6., 12., 18., és 24. hónap végén a nem szokványosan használt OAC kezelés mellett a beteg 

által értékelt McGill-féle kismedencei fájdalom adatokat dolgoztam fel. Kontroll 

csoportként az anticoncipiens kezelést valamilyen ok miatt igénybe nem vevő betegek 

adatait értékeltem. 

5.2.2. Endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált 

181 endometriosis beteg vizsgálati módszere 

181 KKF miatt vizsgált beteg adatait értékelem, akiknél a kezelés indoka 

elsődlegesen az endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom volt. 

5.2.2.1. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegek operatív- GnRH analóg 

gyógyszeres –operatív kezelése során a fájdalom score értékelés módszere 

A feltehetőleg endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom 

miatt vizsgált betegek operatív - GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelése után a 

McGill fájdalom score értékek változását ismertetem. 

Külön vizsgálom az endometriosis R-AFS stádiuma és a McGill-score közötti 

összefüggést. 

28

5.2.2.2. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegeknél alkalmazott oralis 

anticoncipiens kezelés során a fájdalom score értékelés módszere 


kontroll beavatkozás előtti, majd a 6., 12., 18., és 24. hónap végén a nem szokványosan 

használt OAC kezelés mellett a beteg által értékelt McGill-féle kismedencei fájdalom 

adatokat dolgoztam fel. Kontroll csoportként az anticoncipiens kezelést valamilyen ok 

miatt igénybe nem vevő betegek adatait értékeltem. 

5.2.2.3. Az oralis anticoncipiens gyógyszeres kezelésben részesülők és nem részesülők 

csoportjában endometriosis recidíva miatt végleges operatív megoldást igénylő esetek 

összehasonlítása meddőségben és krónikus kismedencei fájdalomban szenvedő 

betegeknél 

Külön vizsgáltam a meddőség és a KKF, valamint a csak KKF miatt kezelt 

betegeknél az OAC kezelésben részesülők és nem részesülők csoportjában az endometriosis 

recidíva miatt végleges operatív megoldást igénylő esetek gyakoriságát (hysterectomia et 

adn. l.u.). 

Vizsgálataim adatait a műtéti jegyzőkönyvek, továbbá a klinika rendjének 

megfelelően bevezetett beteg vizsgálati kartonok alapján gyűjtöttem össze. Az így nyert 

adatokat számítógépes program segítségével dolgoztam fel és értékeltem ki. 

A krónikus kismedencei fájdalom Melzack által javasolt rövidített McGill-score 

értékek változását az idő függvényében a betegek százalékában adtam meg. 

alkalmaztam. 

További statisztikai kiértékelésre az egymintás student t-próbát, továbbá a χ2 próbát 

29

6. EREDMÉNYEK 

6.1. Első vizsgálati szakasz: 1991. szeptember 1. és 1995. december 31. közötti időszak 

6.1.1. Meddőség miatt vizsgált 186 betegnél talált elváltozások 

1991 és 1995 között összesen 186 meddő beteget vizsgáltam. Az elvégzett HSG 

és/vagy laparoscopia leleteit hasonlítottam össze, különös tekintettel a finom szállagos 

kismedencei összenövésekre és a tubák funkcionális állapotára [96]. 

Az általam javasolt kivizsgálási protokoll alapján 124 betegnél adottak voltak a 

HSG feltételei, majd később ugyanezen betegeknél laparoscopos vizsgálatra is sor került 

[I. csoport: HSG/LSK (n=124)]. 

A protokoll alapján 62 betegnél a HSG elvégzésének feltételei hiányoztak, így 

annak mellőzésével első lépésben LSK történt [II. csoport: LSK (n=62)]. 

Az 1. táblázatban ismertetem a primaer és secundaer steril betegek megoszlását a 

két csoportban. 

1. táblázat: A primaer és secundaer steril betegek megoszlása a két csoportban 

I. csoport HSG/LSK II. csoport LSK Összesen Átlag életkor 

S-I 82 (44.1%) 34 (18,2%) 116 (62,3%) 28,3±4,2 

S-II 42 (22,5%) 28 (15,10%) 70 (37,6%) 29,9±5,1 

Összesen 124 (66,6%) 62 (33,3%) 186 (100%) 28,6±4,9 

S-I = primaer steril; S-II = secundaer steril 

Az I. csoportban a primaer steril betegek (S-I) aránya kétszerese a secundaer steril 

betegekének (S-II) (82/42 beteg), míg a II. csoportban csaknem azonos (34/28 beteg). Az 

átlag életkor vonatkozásában a primaer és secundaer steril betegek között különbség nem 

mutatható ki. 

30

6.1.1.1. Hysterosalpingographát követő laparoscopos vizsgálat során talált 

elváltozások eredményei 

A vizsgált 186 meddő betegből 124-nél HSG, majd laparoscopos vizsgálat történt. 

A talált eltérések adatait ismertetem. A 2. táblázatban a HSG vizsgálat, a 3. táblázatban 

ugyanezen betegeknél 6 hónap múlva elvégzett laparoscopos beavatkozások eredményeit 

ismertetem (neostomia, adhaesiolysis, endocuagulatio és egyéb). Az eredményeket a 

vizsgált petevezeték (adnexum) száma alapján százalékos megoszlásban adom meg. 

2. táblázat: A hysterosalpingographia során talált elváltozások az I. csoportban 

(124 beteg = 248 tuba/adnexum). 

Petevezeték S-I Jo S-I Bo S-II Jo S-II Bo Összesen n=248 

tuba/adnexum 

Átjárható 40 46 20 20 126 

Intramuralis stop 16 18 18 16 68 

Fimbrialis-Ampullaris stop 6 2 2 0 10 

Peritubaris adhaesio 20 14 2 6 42 

Korábban eltávolított tuba 0 2 0 0 2 

Összesen 82 82 42 42 248 

Jo = jobb oldal; Bo = bal oldal S-I = primaer steril; S-II = secundaer steril 

31

3. táblázat: A hysterosalpingographia, majd a később elvégzett laparoscopia során 

talált elváltozások az I. csoportban (124 beteg = 248 tuba/adnexum) 


tuba/adnexum 

Átjárható 70 74 30 34 208 

Intramurális stop 12 6 12 8 38 

Fimbrialis-Ampulláris stop 8 6 6 4 24 



Összesen 82 82 42 42 248 


Az 4. táblázatban hasonlítom össze az I. csoport betegeinél a 

hysterosalpingographia, majd a később elvégzett laparoscopia során talált elváltozásokat. 

4. táblázat: A hysterosalpingographia, majd a később elvégzett laparoscopia során 

talált elváltozások (A HSG során találtak %-ában kifejezve) 

Petevezeték HSG LSK LSK/HSG% 

Átjárható 126 208 165% 

Intramurális stop 68 38 55,8% 

Adhaesio 42 76 180,9% 

Fimbrialis ampulláris stop 10 24 240,9% 

32

Az eredmények alapján az operatív laparoscopia minden szempontból (tubaris 

átjárhatóság, tuba intramuralis stopja, periadnexalis adhaesiok, tuba fimbrialis ampulláris 

stop) szignifikánsan jobb eredményt adott a tubák megítélésének szempontjából. 

Az LSK során 180 %-al több periadnexalis adhaesiót találtam (p < 0,0001), mint 

amennyit a HSG vélelmezett (76/42 tuba). 165 %-al több átjárható tubát találtam az LSK 

során (p < 0,000001), szemben a HSG-vel (208/126 tuba). 

Hasonlóan szignifikáns eltérés mutatkozik az intramuralis illetve a fimbrialis 

ampulláris stop megítélésében.A LSK során 240%-al több fimbriális ampulláris stop-ot 

találtam (p < 0,000001), mint amennyit a HSG valószínűsített (24/10 tuba). 

Intramuralis stop-ot azonban csak feleannyit (55,8%) találtam az LSK során, mint 

amennyit a HSG során (38/68 tuba). A különbség azonban itt is szignifikáns (p < 0,0001). 

6.1.1.2. Laparoscopos vizsgálat során talált elváltozások eredményei 

A HSG feltételeinek hiánya miatt első lépésben végzett laparoscopia során talált 

elváltozások és elvégzett operatív beavatkozások adatait foglalom össze [II. csoport: LSK 

(n=62)]. 

Az 5. táblázatban ismertetem a II. csoportban végzett laparoscopos beavatkozások 

során talált elváltozásokat és az elvégzett beavatkozások utáni eredményeket (neostomia, 

adhaesiolysis, endocuagulatio és egyéb beavatkozások). 

33

5.táblázat: A laparoscopia során talált elváltozások a II. csoportban 

(62 beteg = 124 tuba/adnexum) 


tuba/adnexum 

Átjárható 28 26 20 16 90 

Intramurális stop 6 6 2 12 26 


Összesen/beteg 34 32 22 28 124 


Neostoma 1 2 1 1 5 



laparoscopos vizsgálati leletek összesített eredményei 

A protokoll alapján vizsgált 186 meddőségi beteg 21,5 %-ában lezajlott krónikus 

kismedencei gyulladás nyomait, 23,7%-ában pedig endometriosist találtam [I. csoport 

(n=124) és II. csoport (n= 62) összesített adatai]. Az adatokat a 6. táblázatban ismertetem. 

34

6. táblázat: A PID és az endometriosis előfordulási gyakorisága a 186 meddőség 

miatt vizsgált betegnél [I. csoport (n=124) és II. csoport (n=62)] 

PID 

S-I S-I/% S-II S-II/% Összesen 

I. és II. csoport 

35 

n=186 

% 

I. csoport (n=124) 82/10 12,19% 42/10 23,80% 20 16,13% 

II. csoport (n=62) 34/8 23,52% 28/12 42,85% 20 32,25% 

Összesen (n=186) 116/18 15.51% 70/22 31.42% 40 21,50% 

Endometriosis 

I. csoport (n=124) 82/22 26,82% 42/3 7,14% 25 20,16% 

II. csoport (n=62) 34/12 35,29% 28/7 25,00% 19 30,64% 

Összesen (n=186) 116/34 29.31% 10 16.1% 44 23,65% 

S-I = primaer steril; S-II = secundaer steril 

Az adatok alapján a PID és következményei a secundaer steril betegeknél több mint 

kétszer gyakoribb, mint a primaer steril betegeknél (S-I: 15.51%; S-II: 31.42%). Az 

endometriosis és következményei viszont a primaer steril betegeknél gyakoribb, csaknem 

kétszerese a secundaer steril betegekhez képest (S-I: 29,31%; S-II: 16,1%). 

Az endometriosisban szenvedő betegeknél 59,09%-ban, míg a PID betegeknél 

72,5%-ban oldottam finom periadnexalis adhaesiokat. Az adatokat a 7. táblázatban 

ismertetem.

7. táblázat: Endometriosis, PID, appendectomia és előzetes hasi műtétek után talált 

periadnexalis adhaesiok előfordulási gyakorisága a 186 meddőség miatt vizsgált 

betegnél [I. csoport (n=124) és II. csoport (n=62)] 

n=186 I. csoport II. csoport Összesen Adhaesio %-os gyakoriság 

Endometriosis 25 19 44 26 59,09% 

PID 20 20 40 29 72,50% 

Appendectomia 14 14 28 18 64,28% 

Laparotomia 8 20 28 22 78,57% 

Külön hangsúlyoznám, hogy appendectomia után 64,28%-ban, míg előzetes 

hasműtétek után 78,57%-ban találtam hasonló finom periadnexalis adhaesiokat. 

6.1.1.4. Meddőség miatt vizsgált 186 beteg összesített terhességi eredményei 

A meddőség miatt elvégzett összes laparoscopos beavatkozás után egy évig 

követtem nyomon a betegeket. Ha a laparoscopos lelet vagy az andrológiai lelet indokolta, 

ART igénybevételét javasoltam. A 12 hónapos nyomon követés során 98 beteg (52,6%) 

spontán terhes lett. Intrauterin inseminatio (IUI) segítségével további 27 beteg (14,51%), 

IVF-ET igénybevételével újabb 52 beteg (27,99%) lett terhes. Összesen 177 beteg, a 

betegek 95,16%-a fogant meg. A korai és középidős vetélés az említett csoportokban 11- 6- 

6 betegnél, összesen a betegek 12,36%-ában zajlott le. A megfogant terhességekre 

számolva a vetélés 12,99% -ban következett be. Az adatokat a 8. táblázatban ismertetem. 

36

8. táblázat: A 186 operatív laparoscopia után 12 hónap alatt spontán és 

ART (IUI, IVF) útján létrejött terhességek, élveszülések és vetélések összesen 

I. II. Összesen n=186 abortus/ 

csoport csoport 

%-os arányában terhesség 

Spontán fogant-élveszülés 

(gr.s.≥ 25-40) 

61 26 87 46,77% 

Spontán abortus(ab) 

gr.s. ≤ 25 

(missed ab., korai és 

középidős vetélés) 

7 4 11 5,91% 

11,22% 

Terhesség összesen 68 30 98 52,65% 

IUI fogant-élveszülés 

(gr.s. ≥ 25-40) 

15 6 21 11,3% 


gr.s. ≤ 25 



3 3 6 3,21% 

22,22% 


IVF fogant-élveszülés 

(gr.s. ≥ 25-40) 

25 21 46 24,78% 


gr.s. ≤ 25 



4 2 6 3,21% 

11,53% 


Élveszülés összesen 154 82,79% 

Abortus összesen 23 12,36% 12,99% 

A diagnosztikus és operatív laparoscopia alkalmas a női kismedencei szervek 

megbetegedéseinek diagnosztikájára és szükség szerinti operatív ellátására. A célzott 

gyógyszeres kezelést követően a petevezeték funkcionális állapotának megítélésével 

segítséget nyújt a teherbeesés módjának megválasztásában a kívánt terhesség 

bekövetkezéséhez. 

37

6.1.2. Krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált betegek eredményei 

Az általam javasolt kivizsgálási protokoll alapján krónikus kismedencei fájdalom 

miatt végzett 210 laparoscopos beavatkozás eredményeit ismertetem. 

6.1.2.1. Krónikus kismedencei fájdalom miatt végzett laparoscopia során talált 

elváltozások 

Az általam javasolt protokoll alapján krónikus kismedencei fájdalom miatt 210 

betegnél végeztem laparoscopos beavatkozást. KKF miatt jelentkező betegek közül 

korábban már többen konzervatív kezelésben részesültek. Az LSK során a betegeknél a 

diagnózis birtokában elvégeztem az általam szükségesnek tartott operatív beavatkozásokat 

(adhaesiolysis, endometriosis endocoagulatio és egyéb beavatkozások). A 210 betegnél 

célzottan KKF miatt végzett operatív laparoscopos beavatkozások adatait a 9. táblázatban 

foglaltam össze. A KKF miatt végzett LSK-os beavatkozások 51,9%-ában különböző 

stádiumú endometriosist, 12,38%-ában PID nyomait, 22,8%-ában előzetes műtétek után 

kialakult adhaesiókat találtam. A betegek 3,81%-ában a latum lemez varicositasa volt 

igazolható. A beavatkozások 9,05%-ában a KKF magyarázatára objektív okot nem találtam 

(9. táblázat). 

9 táblázat: Krónikus kismedencei fájdalom miatt a 210 betegnél végzett 

laparoscopia során talált elváltozások 

Endometriosis 109 51,9% 

PID 26 12,38% 

Adhaesio 48 22,86% 

Latum lemez varicositas 8 3,81% 

Ismeretlen eredet 19 9,05% 

Összesen 210 100% 

38

Az általam javasolt kivizsgálási protokoll időveszteség nélkül, időben lehetőséget 

ad a krónikus kismedencei fájdalom feltételezett okainak korai differenciál 

diagnosztikájára. A korai diagnózis és a célirányos hatékony kezelés jelentős 

költségcsökkenést jelent az országos egészségbiztosító számára (ismételt antibotikus 

kezelések, betegállomány, psychosomaticus kórképek ellátása, stb.). 

Az endometriosis és következményeinek diagnosztizálásban az operatív laparoscopia 

elsődleges, sőt szinte egyetlen módszer. Az endometriosis magas hazai előfordulási 

gyakorisága a reproduktív korban felhívja az egészségügyi hatóságok figyelmét annak 

népegészségügyi gondként való kezelésére. 

Az STD-k kismedencei következményei hatást gyakorolnak a fertilitásra, továbbá a 

krónikus kismedencei kórképekre. 

A KKF miatt célzottan végzett laparoscopia során 9,05%-ban (19/210 beteg) kézzel 

fogható okot igazolnom nem sikerült. Ezen betegek további ellátásában más társszakmák 

segítségét vettem igénybe (belgyógyászat, urológia, psychologia, psychiatria, 

rheumatológia, stb.). 

6.2. Második vizsgálati szakasz: 1996. január 1. és 2000. szeptember 1. közötti időszak 

Vizsgálataim tárgyát az endometriosis kiterjedtsége, stádiuma (R-AFS score) és az 

endometriosisra visszavezethető kismedence fájdalom súlyossága, valamint az ezek közötti 

esetleges összefüggések tanulmányozása képezte. Külön vizsgáltam az endometriosis 

stádiuma és az alkalmazott operatív – GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelés és a 

kismedencei fájdalom súlyossága közötti összefüggéseket. Vizsgálataimat két csoportban 

végeztem. Endometriosisra visszavezethető 165 meddőségi és 181 KKF miatt kezelt, 

összesen 346 beteg adatai értékelem. 

39

6.2.1. Meddőség és krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált 165 endometriosis 

beteg eredményei 

165 meddőségi beteg adatait értékelem, akiknél a kezelés indoka elsődlegesen 

endometriosisra visszavezethető infertilitás, másodlagosan a KKF volt. Külön ismertetem 

az alkalmazott operatív – GnRH analóg gyógyszeres - operatív kezelés után elért gestatiós 

eredményeket. 


kontroll beavatkozás előtti, majd a sikeres terhesség és szoptatás végén, majd az azt követő 

6., 12., 18., és 24. hónap végén a nem szokványosan használt OAC kezelés mellett a beteg 

által értékelt McGill-féle kismedencei fájdalom adatokat dolgoztam fel. Kontroll 

csoportként az anticoncipiens kezelést igénybe nem vevő betegek adatait értékeltem. 

6.2.1.1. Meddő betegek operatív – GnRH analóg gyógyszeres – operatív kezelése során 

a fájdalom score értékek változása 

A 165 meddőség miatt kezelt endometriosis beteg közül 91-en (55,15%) korábban 

más kezelésben nem részesültek. A betegek közül 40-en (24,24%) Danoval, 1 beteg 

Danoval+antibioticum (0,61%), 3 beteg Danoval+GnRH analóg (1,81%), további három 

beteg Danoval+gestagen (1,81%) kezelésben részesült. Antibioticum kezelésben 24 beteg 

(14,54%), antibioticum+GnRH analóg kezelésben pedig 1 beteg (0,61%) részesült. GnRH 

analóg és gestagen kezelés alatt állt 1-1 beteg (0,61% - 0,61%) más intézetben. 

A 165 beteg közül 114 (69,09%) már korábban rendelkezett szövettani 

eredménnyel. A szövettannal rendelkezőknek csak 43,85%-a, azaz 50 beteg részesült 

korábban Danoval, vagy antibiotikum, vagy GnRH analóg, vagy gestagen, vagy ezek 

kombinációs kezelésben. Az ismételt kezelésekre recidíva miatt került sor. Az 51 szövettani 

lelettel még nem rendelkező beteg közül hárman, ex juvantibus Danoval (1,81%), míg 21 

beteg (12,72%) ismételt antibiotikum terápiában részesült. Az adatokat a 10. táblázatban 

összegeztem. 

40

10. táblázat: Az anamnesis alapján korábban alkalmazott terápia a 165 meddőségi 

betegeknél 

Korábbi therápia Szövettan van Szövettan nincs Összesen %-os megoszlás 

Nem volt 64 27 91 55,15% 

Danoval 37 3 40 24,24% 

Antibitikum 3 21 24 14,54% 

Antibitikum+GnRH analóg 1 0 1 0,61% 

Danoval+Antibitikum 1 0 1 0,61% 

Danoval+GnRH analóg 3 0 3 1,81% 

Danoval+Gestagen 3 0 3 1,81% 

GnRH analóg 1 0 1 0,61% 

Gestagen 1 0 1 0,61% 

ÖSSZESEN 114 51 165 100% 

Feltűnő, hogy a korábban szövettani lelettel rendelkező betegeknek csak 41,22%-a 

(47/114 beteg) részesült hatékony postoperatív gyógyszeres kezelésben (GnRH analóg, 

Danoval, Gestagen), másrészt a szövettannal nem rendelkező csoport 41,1%-a (21/51 

beteg) ismételt antibiotikus terápiában részesült. 

A 165 steril beteg, akiknél szövettanilag is igazolható volt a különböző stádiumú 

endometriosis és az arra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom, a KKF értékeit - 

az utolsó műtét előtt, majd a műtétet követő 6 hónap GnRH analóg kezelés vége után 8-10 

héttel elvégzett kontroll laparoscopia, vagy laparotomia előtt - a beteg által értékelt 

összesített McGill-score értékeket a 11. táblázatban ismertetem. 

41

11. táblázat: A 165 meddő betegek műtét előtti majd a GnRH analóg kezelést 

követő kontroll LSK előtti McGill fájdalom score értékek százalékos megoszlása 

McGill-score KF % DM % DP % 

Kezelés előtt 

0 12 7,27% 34 20,61% 98 59,40% 

1 71 43,03% 80 48,49% 36 21,82% 

2 71 43,03% 39 23,63% 22 13,33% 

3 11 6,67% 12 7,27% 9 5,45% 

Összesen 165 100% 165 100% 165 100% 

Kezelés után 

0 121 73,33% 112 67,88% 140 84,85% 

1 42 25,45% 53 32,12% 25 15,15% 

2 1 1,21% 0 0% 0 0% 

3 1 0% 0 0% 0 0% 

Összesen 165 100% 165 100% 165 100% 

KF = kismedencei fájdalom; DM = dysmeorrhoea; DP = dyspareunia; 

KKF = krónikus kismedencei fájdalom; 0,1,2,.3= rövidített McGill-score ponték 

42

165 beteg közül 134 primaer, míg 31 secundaer steril beteg volt. Feltűnően magas a 

primaer steril betegek aránya (81,2%). Az átlagéletkor vonatkozásában (31,81 és 34,82 év) 

jelentős különbséget nem tapasztaltam. Az adatokat külön táblázatban nem ismertetem. 

A kombinált operatív és gyógyszeres kezelés eredményeként bekövetkezett McGillscore 

értékeket a kismedencei fájdalom, a dysmenorrhoea és a dyspareunia vonatkozásában 

a 3., 4. és az 5. ábrán foglaltam össze. A legmeggyőzőbb javulás a kismedencei fájdalom 

értékekben látható (3. ábra). 

3. ábra: Kismedencei fájdalom (KF) McGill-score szerinti megoszlása az operatív és 

GnRH analóg gyógyszeres kezelés előtt és után 

43

4. ábra: Dysmenorrhoea (DM) McGill-score szerinti megoszlása az operatív és GnRH 

analóg gyógyszeres kezelés előtt és után 

DM McGill-score kezelés előtt és után 

5. ábra: Dyspareunia (DP) McGill-score szerinti megoszlása az operatív és GnRH analóg 

gyógyszeres kezelés előtt és után 

Esetszám 

160 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

0 

DP McGill-score kezelés elött és után 

0 1 2 3 

McGill-score 

44 

DP KEZELÉS ELŐTT 

DP KEZELÉS UTÁN

A kismedencei fájdalom „0” score értéke 7,27%-ról 73,33%-ra (12/121 beteg), a 

dysmenorrhoea „0” score értéke 20,61%-ról 67,88 %-ra (34/112 beteg), míg a dyspareuniás 

panaszok „0” score értéke 59,40%-ról 84,85%-ra (98/140 beteg) emelkedett. A McGill „1”es 

score értéke kismedencei fájdalom vonatkozásában 43,03%-ról 25,45%-ra (71/42 beteg), 

dysmenorrhoea vonatkozásában 48,49%-ról 32,12%-ra (80/53 beteg), míg dyspareunia 

esetében 21,82 %-ról 15,15%-ra (36/25 beteg) változott. A McGill-score „0”-„1”-es 

csoportba tartozó betegek százalékos megoszlása összesítve 50,3%-ról 98,78%-ra (83/163 

beteg) emelkedett. Dysmenorrhoeát illetően 69,1%-ról 100%-ra (114/165 beteg), míg 

dyspareunia vonatkozásában 81,22%-ról 100%-ra nőtt (134/165 beteg) a score értéke (3., 

4., 5. ábra). 

A primaer és secundaer steril betegek között a McGill-score értékekben különbséget 

nem találtam. Ezen adatokat külön nem tüntettem fel. 

Ha a kismedencei fájdalmat a McGill-score függvényében a R-AFS stádiumok 

alapján csoportosítjuk, harang alakú görbéket kapunk a kezelés előtt, vagyis az 

endometriosis kiterjedtsége és az általa okozott kismedencei fájdalom nincs egymással 

egyenes arányban. Ugyanakkor az operatív és GnRH analóg gyógyszeres kezelést követően 

a görbék ezt már nem támasztják alá (6. ábra). A görbék balra toltak és csaknem szimultán 

lefutásúak. Mindezek bizonyítják, hogy a stádium és az általa okozott fájdalom nincs 

egyenes arányban egymással. Az operatív – GnRH analóg gyógyszeres kezelés után 

bekövetkező változás már az endometriosis miatt kialakult vissza nem fordítható 

elváltozások okozta maradandó panaszok fájdalom score értékeit mutatja. A görbe balra 

tolódása az operatív – GnRH analóg gyógyszeres kezelés hatékonyságát bizonyítja. 

Hasonlóság mutatható ki a dysmenorrhoea vonatkozásában is az R-AFS stádium és 

McGill-score között. Ezt az magyarázhatja, hogy a dysmenorrhoeás panaszok fájdalom 

megélése az endometriosis gócok felszámolása és az összenövések oldása után nem az 

endometriosis stádiumátával, hanem kizárólagosan az adenomyoticus elváltozások 

súlyosságával hozható összefüggésbe (7. ábra). A bekövetkező jelentős javulás csak 

részben az operatív kezelés eredménye, a GnRH analóg gyógyszeres kezelés is kedvezően 

befolyásolja. 

45

Dyspareunia vonatkozásában, amely alapvetően a „deep” endometriosissal hozható 

összefüggésbe, a kezelés előtti és a kezelés utáni R-AFS stádiumhoz tartozó McGill-score 

értékek szinergista balra tolódását bizonyítja, vagyis a dyspareunia megítélését a 

kismedencei összenövések oldása nem befolyásolja, míg a gyógyszeres kezelés a 

retrocervicalis endometriosis megkisebbedése miatt egységes javulást eredményez a 

fájdalom megítélésében (8. ábra). 

6. ábra: A kismedencei fájdalom (KF) McGill-score szerinti megoszlása az endometriosis 

R-AFS stádium beosztása alapján kezelés előtt és után 


Esetszám 

Esetszám 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 

50 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 


KF-McGill-score az R-AFS-stadium szerint kezelés előtt (n=165) 

0 1 2 3 

McGill-score 

K F -M cG ill-score az R -A F S-score szerint kezelés után 

(n=165) 

0 1 2 3 

M c G ill s c o re 

46 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

RAF-S-III 

RAF-S-IV 

R A F - S - I 

R A F - S - II 

R A F - S - III 

R A F - S - IV

7. ábra: A dysmenorrhoea (DM) McGill-score szerinti megoszlása az endometriosis R- 

AFS helyzet beosztása alapján kezelés előtt és után 

Esetszám 


ESETSZÁM 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 


D M -M cG ill-score az R -A FS -stádium szerint-kezelés elő tt (n=165) 

0 1 2 3 

McGill- score 

D M -M c G ill-s c o re a z R -A F S -s tá d iu m s z e rin t- k e z e lé s u tá n (n = 165) 

0 1 2 3 

M c G ill-s c o re 

47 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

R A F-S-III 

RAF-S-IV 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

RAF-S-III 

RAF-S-IV

8. ábra: A dyspareunia (DP) McGill-score szerinti megoszlása az endometriosis R-AFS 

stádium beosztása alapján kezelés előtt és után 

Esetszám 

Esetszám 

50 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 


60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 


DP-McGill-score az R-AFS-score szerint kezelés elő tt (n=165) 

0 1 2 3 

McGill-score 

DP-McGill-score az R-AFS-score szerint kezelés után (n=165) 

0 1 2 3 

M cG ill-sco re 

48 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

RAF-S-III 

RAF-S-IV 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

R A F -S -III 

RAF-S-IV

6.2.1.2. Meddő betegek operatív – GnRH analóg gyógyszeres – operatív kezelése után 

12 hónapon belül bekövetkezett terhességek 

A 165 meddőségi betegnél végzett kontroll - second-look operatív laparoscopos 

beavatkozást követően egy év alatt a megfelelő ovulatio-inductios kezelés alkalmazásával 

83 spontán terhesség fogant (50,3%). Amennyiben andrológiai, vagy tubaris faktor azt 

indokolttá tette, homológ intrauterin inseminatiót (IUI), vagy más ART technikát (IVF-ET, 

ICSI, stb.) javasoltam. Ezek segítségével 48 terhesség intrauterin inseminatio (29,0%), 

további 29 pedig IVF alkalmazásával fogant (17,5%). 

A 160 bekövetkezett terhességből 24 korai vagy középidős vetélés formájában 

megszakadt (15%). Ez megközelítőleg azonos a hazai statisztikai adatokkal. A további 136 

terhességből koraszülött vagy érett magzatok születtek. 12 esetben (7,5%) kettős iker, egy 

esetben (0,62%) hármas ikreket segítettünk a világra. Az adatokat a 12. táblázatban 

foglaltam össze. 

49

12. táblázat. A kombinált operatív gyógyszeres kezelés után fogant és kiviselt 

terhességek száma 1 év nyomon követés során (n=165) 

Terhesség n=165 Élveszülés ab./beteg 

%-os arányában 

(ab./grav.) 

Spontán fogantélveszülés 

(gr.s.≥ 25-40) 

72 43,63% 43,63% 

Spontán abortus (ab.) 

gr.s. ≤ 25 



11 

6,66% 

6,66% 

(15,27%) 

Terhesség összesen 83 50,3% 

IUI fogant-élveszülés 

(gr.s. ≥ 25-40) 

41 24,8% 24,84% 


gr.s. ≤ 25 



7 4,24% 

4,24% 

(17,07%) 


IVF fogant-élveszülés 

(gr.s. ≥ 25-40) 

23 13,93% 13,93% 


gr.s. ≤ 25 



6 3,63% 

3,63% 

(26,08%) 


Összesen élveszülés 136 82,42% 

Összesen abortus 24 14,54% 

(15,00%) 

6.2.1.3. A meddő endometriosis betegek szoptatást követően alkalmazott oralis 

anticoncipiens kezelése során a krónikus kismedencei fájdalom score érték 

változásának eredményei 

A 165 meddő beteg közül 118-at (71,5%) tudtam a szülés és szoptatás után 2 évig 

nyomon követni. A nyomon követésben résztvevők közül 97-en (82,2%) nem 

szokványosan alkalmazott 3-6 hónapig folyamatosan szedett, majd 7 nap szünet 

megvonásos vérzése után hasonló ideig folytatott harmadik generációs gestagént tartalmazó 

monofázisos, kisdózisú oralis anticoncipiens kezelésben részesültek. Kontroll csoportként 

azon 21 beteg (17,8%) adatai szerepelnek, akik a fenti kezelésben nem részesültek. 

50

Az általam bevezetett nem szokványosan használt monofázisos fogamzásgátló 

kezelésben részesülők és nem részesülők 24 hónapos nyomon követés eredményeit a 9., 

10., 11-es ábrán ismertetem. A KF, a DM, és a DP McGill-score értékek romlása a 

kezelésben részesülők csoportjában lassúbb. 

Az OAC kezelésben részesülők és nem részesülők között 24 hónap után a KF „0” 

score értéke 81,14%-ról 61,1%-ra csökkent. Hasonló a százalékos változás a DM „0” score 

értékében, 82,4%-ról 61,19%-ra, míg a DP „0” score értéke 64,9%-ról 38,0%-ra csökkent. 

Másképpen fogalmazva 24 hónap után a valamilyen panasszal rendelkezők száma 

kétszerese a kezelésben nem részesülők csoportjában, azaz a recidíva valószínűsége 

csaknem felére csökkenthető. 

9. ábra: Kismedencei fájdalom (KF) McGill-score érték változása a 24 hónapos nyomon 

követés során az OAC kezelésben részesülők és nem részesülők csoportjában 

OAC kezelésben részesülők OAC kezelésben nem részesülők 


51

10. ábra: Dysmenorrhoea (DM) McGill-score érték változása a 24 hónapos nyomon 

követés során az OAC kezelésben részesülők és nem részesülők között 


52

11. ábra: A dyspareunia (DP) McGill-score érték változása a 24 hónapos nyomon követés 

során az OAC kezelésben részesülők és nem részesülők között 


A két éves nyomon követés során mindkét csoportban a recidiváló panaszok 

súlyossága miatt egy-egy esetben (1,69%) kellett végleges megoldást javasolni 

(hysterectomia et adn. l.u.). Az esetek alacsony száma statisztikai konzekvenciák levonását 

nem teszi lehetővé, azonban megjegyzendő, hogy a csak KKF miatt hasonló módon 

Klinikánkon kezelt 181 betegből 18 betegnél (9,9%) kényszerültünk hasonló megoldásra a 

panaszok súlyossága miatt. A végleges megoldást igénylő recidívák számának 

csökkenésében a kiviselt terhesség immunmodulátor hatása is szerepet játszhat, amely az 

endometriosis pathomechanismusában feltételezett immunológiai faktorokra hívja fel a 

figyelmet. A csak KKF miatt azonos módon kezelt betegeknél a nem szokványosan 

alkalmazott OAC kezelés mellett szignifikánsan csökkent a végleges megoldást igénylő 

esetek száma (21. ábra). Mindezen megfigyelés további vizsgálatokat igényel. 

53

6.2.2. Endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált 

181 beteg eredményei 

Vizsgálataim tárgyát az endometriosis kiterjedtsége, stádiuma és az endometriosisra 

visszavezethető krónikus kismedence fájdalom megítélésének változása, valamint ezek 

közötti esetleges összefüggések tanulmányozása képezte, az alkalmazott operatív – GnRH 

analóg gyógyszeres - operatív kezelés eredményeként. 

6.2.2.1. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegek operatív - GnRH 

analóg gyógyszeres – operatív kezelése után a McGill fájdalom score értékek változása 

A 181 elsődlegesen endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom 

miatt kezelt beteg közül 114-en (62,9%) korábban más kezelésben nem részesültek. A 

fennmaradó 67 beteg közül 31 beteg Danoval (17,1%), 3 beteg Danoval+GnRH analóg 

(1,6%), 3 beteg Danoval+gestagen (1,6%), 25 beteg ismételt antibiotikum (13,8%), 2 beteg 

gestagen (1,1%), 2 beteg GnRH analóg (1,1%) kezelést kapott, további 1 beteg (0,55%) 

balneoterápiás kezelésben részesült. A 181 beteg közül 121 már korábban rendelkezett 

szövettani lelettel, ezen betegek 35,09%-a (29/121 beteg) korábban GnRH analóg, Danoval 

vagy Gestagen kezelésben részesült. A 60 szövettannal még nem rendelkező beteg közül 20 

beteg (33,33%) ismételt antibiotikus kezelésben, míg 10 beteg (10%) ex juvantibus 

Danazol terápiában részesült (13. táblázat). 

54

13. táblázat: Az elvégzett első operatív beavatkozás előtt alkalmazott konzervatív 

kezelési módok előfordulási gyakorisága KKF miatt kezelt betegeknél 

Korábbi therápia Szövettan van Szövettan nincs Összesen %-os megoszlás 

Nem volt 80 34 114 62,9% 

Danoval 25 6 31 17,1% 

Antibiotikum 5 20 25 13,8% 

Antibiotikum+GnRH analóg 0 0 0 - 

Danoval+Antibiotikum 0 0 0 - 

Danoval+GnRH analóg 3 0 3 1,6% 

Danoval+Gestagen 3 0 3 1,6% 

GnRH analóg 2 0 2 1,1% 

Gestagen 2 0 2 1,1% 

Balneotherápia 1 0 1 0,5% 

Összesen 121 60 181 100% 

A 181 KKF miatt kezelt beteg, akiknél különböző stádiumú endometriosis 

szövettanilag is igazolható volt, az endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei 

fájdalom értékeit az utolsó műtét előtti, majd a műtétet követő 6 hónap GnRH analóg 

kezelés vége után 8-10 héttel elvégzett kontroll laparoscopia, vagy laparotomia előtt a beteg 

által értékelt összesített McGill-score értékeit a 14. táblázatban ismertetem. 

55

14. táblázat: A 181 KKF miatt kezelt betegnél elvégzett LSK előtti és azt követő 

GnRH analóg kezelés utáni McGill-score értékek megoszlása 

Mc Gill-score 


KF 

% DM % DP % 

0 16 8,83 46 25,41 105 58,01 

1 55 30,38 85 46,96 34 18,78 

2 87 48,06 36 19,88 30 16,57 

3 23 12,7 14 7,73 12 6,62 

Összesen 181 181 181 


0 137 75,69 118 65,19 155 85,63 

1 41 22,65 63 34,8 24 13,25 

2 2 1,1 0 0 2 1,1 

3 1 0,55 0 0 0 0 

Összesen 181 181 181 

KF = kismedencei fájdalom, DM = dysmeorrhoea, DP = dyspareunia 

0-1-2-3 = rövidített McGill-score pontértéke, % = százalékos megoszlás 

A kombinált operatív és GnRH analóg gyógyszeres kezelés során a beteg által 

értékelt KF, DM, DP McGill-score adatokat külön-külön a 12., 13., 14. ábrán foglaltam 

össze. 

56

Esetszám 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

0 

12. ábra: Kismedencei fájdalom (KF) McGill-score szerinti megoszlása az operatív 

és GnRH analóg gyógyszeres kezelés előtt és után (n=181) 

13. ábra: Dysmenorrhoea (DP) McGill-score szerinti megoszlása az operatív és 

GnRH analóg gyógyszeres kezelés és után (n=181) 

DM-KEZELÉS ELŐTT-UTÁN (n=181) 

0 1 2 3 

M cGill-score 

57 

DM-KEZELÉS ELŐ TT 

DM-KEZELÉS UTÁN

Esetszám 

180 

160 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

14. ábra: Dyspareunia (DP) McGill-score szerinti megoszlása az operatív és GnRH 

analóg gyógyszeres kezelés előtt és után (n=181) 

0 

DP-KEZELÉS ELŐ TT-UTÁN (n=181) 

0 1 2 3 

McGill-score 

A legmeggyőzőbb javulás a kismedencei fájdalom értékelésében látható. A 

kismedencei fájdalom „0” score értéke 8,83%-ról 75,69%-ra (16/137 beteg), a 

dysmenorrhoea „0” score értéke 25,41%-ról 65,19%-ra (46/118 beteg) nőtt. A dyspareunia 

panaszok „0” score értéke 58,01%-ról 85,63%-ra (105/155 beteg) emelkedett. A McGill 

„1”-es score értéke kismedencei fájdalom esetén 30,38%-ról 22,65%-ra (55/41 beteg), 

dysmenorrhoeát illetően 46,96%-ról 34,8%-ra (85/63 beteg), míg dyspareunia esetén 

18,78%-ról 13,25%-ra (34/24 beteg) változott. A McGill-score „0”-„1”-es csoportba 

tartozók összesített százalékos megoszlása a kismedencei fájdalmat illetően 39,21%-ról 

98,34%-ra (71/178 beteg) emelkedett. A dysmenorrhoeás panaszok 72,37%-ról 100%-ra 

(131/181 beteg), míg dyspareuniás panaszok értékei 76,79%-ról 98,88%-ra (139/179 beteg) 

változtak. 

58 

DP-KEZELÉS ELŐ TT 

DP-KEZELÉS UTÁN

Amennyiben az endometriosis okozta KF érzetet a kezelés előtt az R-AFS 

stádiumok alapján csoportosítjuk a McGill-score függvényében, harang alakú görbét 

kapunk, vagyis az endometriosis kiterjedtsége, stádiuma és az általa okozott kismedencei 

fájdalom nincs egyenes arányban. Ugyanakkor az operatív és GnRH analóg gyógyszeres 

kezelést követő görbék ezt már nem támasztják alá bizonyítva az operatív-gyógyszeres 

kezelés eredményességét (15. ábra). 

15. ábra: A kismedencei fájdalom (KF) McGill-score szerinti megoszlása az 

endometriosis R-AFS stádium beosztása alapján kezelés előtt és után (n=181) 


Esetszám 

ESETSZÁM 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

35 

30 

25 

20 

15 

10 


0 

5 

0 

KF-McGill KEZELÉS ELŐTT (n=181) 

0 1 2 3 

McGill score 

KF-McGill KEZELÉS UTÁN (n=181) 

0 1 2 3 

McGill-score 

59 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

RAF-S--III 

RAF-S-IV 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

RAF-S-III 

RAF-S-IV

Az operatív - GnRH analóg gyógyszeres kezelés után a görbék lefutási jellegében 

bekövetkező változás már az endometriosis miatt kialakult vissza nem fordítható 

elváltozások okozta maradandó panaszok fájdalom score értékeit mutatja. 

Hasonlóan nincs lineáris összefüggés a DM és a DP, valamint az endometriosis 

súlyossága között. A DM McGill-score értékek némileg hasonlóan változnak, mint a KFnél, 

de a harang görbe laposabb. Ezt az magyarázhatja, hogy a dysmenorrhoeás panaszok 

fájdalom megélése az endometriosis gócok felszámolása és az összenövések oldása után 

nem az endometriosis stádiumától, hanem kizárólagosan a méh adenomyoticus 

elváltozásának súlyosságával hozható összefüggésbe (16. ábra). 

16. ábra: A dysmenorrhoea (DM) McGill-score szerinti megoszlása az 

endometriosis R-AFS stádium beosztása alapján kezelés előtt és után (n=181) 

Esetszám 


Esetszám 

4 0 

3 5 

3 0 

2 5 

2 0 

1 5 

1 0 


5 

0 

50 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 

D M - M c G il l K E Z E L É S E L Ő T T ( n = 1 8 1 ) 

0 1 2 3 

M c G ill-s c o re 

DM-McGill KEZELÉS UTÁN (n=181) 

0 1 2 3 

McGill-score 

60 

R A F - S - I 

R A F - S - I I 

R A F -S -III 

R A F - S - I V 

RAF-S-I 

RAF-S-II 

RAF-S-III 

RAF-S-IV

Dyspareunia vonatkozásában, amely alapvetően a „deep” endometriosissal hozható 

összefüggésbe, a kezelés előtti és a kezelés utáni R-AFS stádiumhoz tartozó McGill-score 

értékek szinergista balra tolódását mutatja, vagyis a dyspareunia megítélésében a 

kismedencei összenövések oldása kevésbé szól bele, míg a gyógyszeres kezelés a 

retrocervicalis endometriosis megkisebbedése miatt egységes javulást eredményez a 

fájdalom megítélésében (17. ábra). 

17. ábra: A dyspareunia (DP) McGill-score szerinti megoszlása az endometriosis 

R-AFS stádium beosztása alapján kezelés előtt és után (n=181) 

Esetszám 


Esetszám 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 


DP-McGill KEZELÉS ELŐTT (n=181) 

0 1 2 3 

McGill-score 

DP-McGill KEZELÉS UTÁN (n=181) 

0 1 2 3 

McGill-score 

61 

R-AFS-I 

R-AFS-II 

R-AFS-III 

R-AFS-IV 

R-AFS-I 

R-AFS-II 

R-AFS-III 

R-AFS-IV

6.2.2.2. A krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt 181 betegnél alkalmazott oralis 

anticoncipiens kezelés 24 hónapos nyomon követése során elért fájdalom score 

értékek változása 

A kontroll operatív beavatkozás után 24 hónapon keresztül követtem nyomon a 

betegeket. A nem szokványosan alkalmazott, 3-6 hónapig folyamatosan szedett harmadik 

generációs gestagént tartalmazó monofázisos oralis anticoncipiens kezelésben 118-an 

részesültek, amelyet 7 nap szünet után a betegek folytattak. Kontroll csoportként azon 63 

beteg adatai szerepelnek, akik a fenti anticoncipiens kezelésben valamilyen ok miatt nem 

részesültek. A két csoport McGill-score értékeit hasonlítom össze. Az általam bevezetett, 

nem szokványosan használt monofázisos fogamzásgátló kezelésben részesülők és nem 

részesülők 24 hónapos nyomon követésének eredményei a 18., 19., 20. ábrán láthatóak. 

18. ábra: A kismedencei fájdalom (KF) McGill-score szerinti százalékos megoszlása az 

OAC kezelésben részesülők (n=118) és nem részesülők (n=63) csoportjában 

62

19. ábra: A dysmenorrhoea (DM) McGill-score szerinti százalékos megoszlása az OAC 

kezelésben részesülők (n=118) és nem részesülők (n=63) csoportjában 

63

20. ábra: A dyspareunia (DP) McGill-score szerinti százalékos megoszlása az OAC 

kezelésben részesülők (n=118) és nem részesülők (n=63) csoportjában 

Az OAC kezelésben részesülők és nem részesülők KF, DM és DP McGill-score 

értékek romlása a kezelésben részesülők csoportjában lassúbb. KF-ben a kezelésben 

részesülők és nem részesülők között 24 hónap után a „0” score értéke a kezelésben 

részesülőknél 87,2%-ról (103/118 beteg) 84,7 %-ra (100/118 beteg), míg a nem 

részesülőknél 87,3%-ról (55/63 beteg) 74,6%-ra (47/63 beteg) csökkent. Hasonló a 

százalékos változás DM-ben is, a „0” score értéke a kezelésben részesülőknél 85,6%-ról 

(101/118 beteg) 80,5%-ra (95/118 beteg), míg a nem részesülőknél 82,5%-ról (52/63 beteg) 

63,5 %-ra (40/63 beteg) csökkent. A DP-ben a kezelésben részesülőknél a „0” score értéke 

78,8%-ról (93/118 beteg) 64,4 %-ra (76/118 beteg), míg a nem részesülőknél 73,0%-ról 

(46/63 beteg) 41,2%-ra (26/63 beteg) csökkent. Másképpen fogalmazva a 24 hónap után a 

panaszok enyhe kiújulása másfél - kétszerese a tablettával nem kezeltek csoportjában %-os 

64

arányban. Összességében elmondható, hogy a nem szokványosan alkalmazott tabletta 

szedésével a panaszt is okozó recidíva a felére volt csökkenthető. 

A valamilyen KF panasszal rendelkezők száma az OAC kezelésben részesülőknél 

12,7%-ról 15,3 %-ra, míg az OAC kezelésben nem részesülőknél 12,6%-ról 25,4 %-ra 

emelkedett. A DM vonatkozásában ez a kezelésben részesülő betegeknél 14,4%-ról 19,5%ra, 

míg a kezelésben nem részesülő betegeknél 17,7%-ról 36,5%-ra emelkedett. A DP 

panasszal rendelkező kezelésben részesülő betegeknél pedig 21,8%-ról 35,6%-ra, míg a 

kezelésben nem részesülő betegeknél 26,98%-ról 58,8 %-ra emelkedett (18., 19., 20. ábra). 

65

6.2.2.3. Oralis anticoncipiens gyógyszeres kezelésben részesülők és nem részesülők 

csoportjában az endometriosis recidíva miatt végleges operatív megoldást igénylő 

esetek gyakorisága meddőségben és krónikus kismedencei fájdalomban szenvedő 

betegeknél 

A 165 meddőség és krónikus kismedencei fájdalom miatt kezelt betegből 

sikeresen kiviselt terhesség, majd szoptatást követően 118 beteget tudtam 24 hónapon 

keresztül nyomon követni. A többi 47 beteg vagy nem esett teherbe 1 éven belül, vagy 

újabb terhességet kívánt. A 24 hónapos nyomon követés során az oralis anticoncipiens 

kezelésben részesülők (n=97) és nem részesülők (n=21) panaszainak recidívája miatt 

végleges megoldást (hysterectomia+kétoldali adnexectomia) mindkét csoportban egy-egy 

esetben kényszerültem végezni. Az esetek számát az idő függvényében a 15. táblázatban 

foglalom össze. 

15. táblázat: A 118 meddőség miatt kezelt beteg szülés és szoptatás utáni 24 hónapos 

nyomon követése során a panaszok recidívája miatt végleges megoldást igénylő esetek 

száma az idő függvényében 

OAC kezelésben 0. hónap 6. hónap 12. hónap 18. hónap 24. hónap Összesen 

részesülő 

(n=97) 

0 0 0 1 1(1,03%) 

nem részesülő 

(n=21) 

0 0 0 1 1 1(4,76%) 

Statisztikai következtetés az idő függvényében az alacsony esetszám miatt nem volt 

lehetséges. 

A 181 KKF miatt kezelt beteg kontroll műtétet követő 24 hónapos nyomon 

követése során az oralis anticoncipiens kezelésben részesülők (n=118) és nem részesülők 

(n=63) panaszainak recidívája miatt végleges megoldást (hysterectomia+kétoldali 

66

adnexectomia) igénylő betegek számát az idő függvényében a 16. táblázatban foglalom 

össze. 

16. táblázat: A 181 KKF miatt kezelt beteg second look műtét utáni 24 hónapos nyomon 

követése során a panaszok recidívája miatt végleges megoldást igénylő esetek száma az idő 

függvényében 

OAC kezelésben 0. hónap 6. hónap 12. hónap 18. hónap 24. hónap Összesen 

részesülő 

(n=118) 

0 0 0 2(1,69%) 5(4,23%) 7(5,93%) 

nem részesülő 

(n=63) 

0 1(1,58%) 2(3,17%) 3(4,76%) 5(7,93%) 11(17,46%) 

p< 0,015 p

21. ábra: A KKF miatt kezelt 24 hónapig nyomon követett 299 betegnél a panaszok 

recidívája miatt végleges megoldást igénylő esetek százalékos gyakorisága 

Szazalékos gyakoriság 

20 

18 

16 

14 

12 

10 

8 

6 

4 

2 

0 

Végleges megoldást igénylő esetek %-os gyakorisága 

1 2 3 4 

KKF OAC kezelt 0 0 1,69 5,93 

Meddő OAC kezelt 0 0 0 1,03 

KKF OAC nem kezelt 1,58 4,76 9,52 17,46 

Meddő OAC nem kezelt 0 0 4,76 4,76 

Vizsgálati időpontok: 6, 12, 18, 24 hónap 

1= 6. hónap 2= 12. hónap 3= 18. hónap 4= 24. hónap 

68 

KKF OAC kezelt 

Meddő OAC kezelt 

KKF OAC nem kezelt 

Meddő OAC nem kezelt 

A KKF miatt kezelt betegek adatai értelmében a nem szokványosan alkalmazott 

kisdózisú OAC alkalmazásával a panaszok súlyosbodása miatt végleges műtéti megoldást 

igénylő esetek száma a tablettával kezeltek esetében harmadára volt csökkenthető. 24 

hónap alatt a kezelésben részesülőknél 7 (5,93%), míg a kezelésben nem részesülőknél 11 

(17,4%) esetben javasoltam végleges megoldást. A χ2 próbát alkalmazva a különbség 

szignifikáns (p

7. MEGBESZÉLÉS 

A hasüreg első sikeres áttekintését annak megnyitása nélkül Kelling írta le először 

1902-ben [86]. Ezen vizsgálatok kutyákon történtek, céljuk a máj, az epehólyag, a gyomor 

és más hasüregi szervek szem ellenőrzése mellett történő megtekintése volt. A beavatkozást 

Kelling „zoelioscopia”-nak nevezte el. 

Első alkalmazása a nőgyógyászatban 1947-ben Palmer nevéhez fűződik, aki az 

eszközt nőgyógyászati betegségek diagnosztikájában előbbre valónak tartotta, mint az 

addig alkalmazott culdoscopiát. Széles körben való elterjedését azonban a technika 

fejletlensége miatt a magas szövődmény ráta hátráltatta. 

A nőgyógyászati endoscopia újabb lendületét Semm munkássága alapozta meg 

1976-ban. Ebben a munkában hasonlóképpen oroszlánrészt vállalt Frangenheim, Steptoe és 

Lindemann - legalábbis Európában [86]. Az operatív technika rutin eljárásként való 

alkalmazásában alapvetően az endoscopia technikai feltételeinek megteremtése és 

továbbfejlesztése adott lendületet. 

Magyarországról Veress neve érdemel említést, aki 1938-ban alkalmazta először az 

általa módosított, mind a mai napig használatos insufflatiós tűt [36,84]. 

Hazánkban a 80-as években „fehér hollóként” már alkalmazták a nőgyógyászatban 

a laparoscopiát, annak széles körben való telterjedése azonban az 1990-es évekre tehető. A 

Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endoszkópos Társaság 1993-ban Kaposvárott tartotta 

alakuló ülését. Az endoscopia elterjesztésében a nőgyógyászok úttörő szerepet játszottak, 

kedvező tapasztalataik alapján ők adtak annak lendületet a sebészetben és más operatív 

szakmákban való elterjedéséhez [11,21,30,37,44,53,94,107,112]. Az első magyar nyelvű 

operatív laparoscopiával foglalkozó szakkönyvek Rákóczi, Gerő és Hercz nevéhez 

fűződnek [36,84]. 

Vizsgálataim során arra törekedtem, hogy a diagnosztikus és operatív laparoscopia 

helyét meghatározzam a meddőség, a meddőség és a kismedencei fájdalom, továbbá a 

krónikus kismedencei fájdalom diagnosztikájában és kezelésében. 

69

Meddő házaspár fogalma: 

Az irodalom alapján meddő házaspárnak azon párok tekinthetők, akiknél egy éves 

védekezésmentes, rendszeres házasélet mellett terhesség nem következik be. 

A civilizált társadalmakban a csökkenő születésszám mellett jelentős emelkedést 

mutat a meddő házaspárok száma, becsült adatok alapján napjainkban ez kb. 15-20 %-ra 

tehető. A magyar populációt figyelembe véve, évente ez 7 500-10 000 új házaspárt jelent az 

egészségügyi ellátórendszer számára. A meddőség multifaktoriális kóreredetét figyelembe 

véve, a meddőség gyors és eredményes kivizsgálása és kezelése megfelelő protokollok 

igénybe vételét indokolja. A célirányos diagnosztika, differenciál diagnosztika teremti meg 

az adequat terápia alkalmazásának lehetőségét. Mindez természetesen megfelelő technikai 

háttér nélkül (endokrinológiai labor, operatív laparoscopia, laser, operatív andrológia stb.) 

elképzelhetetlen. A kívánt terhesség szakmai hiányosságok miatti késedelme, vagy 

elmaradása a házaspárt frusztrálttá, bizonytalanná teszi. Sokan ezek közül a tartóssá váló 

testi és lelki panaszok miatt terhelik saját környezetüket, de terhelik az egészségügy más 

szakterületét is (psychosomaticus tünetegyüttes, betegállomány, gyógyszeres kezelés 

költségei, stb.) [92,104]. 

Krónikus kismedencei fájdalom definiciója 

Moore és Prentice definíciója alapján krónikus kismedencei fájdalomnak nevezzük 

a menstruációtól és a szexuális aktivitástól függetlenül jelentkező alhasi, vagy kismedencei 

folyamatos vagy intermittáló fájdalmat, amely legalább 6 hónapig panaszt okoz a beteg 

számára [67,83]. 

McGurgan és O’Donavan definíciója értelmében krónikus kismedencei fájdalomnak 

kell tekinteni a hat hónapnál hosszabb ideje fennálló, a kismedence területére lokalizálódó, 

sebészi vagy gyógyszeres kezelést igénylő fájdalmat [63]. 

Az International Association for Study of pain - nemzetközi társaság 

értelmezésében a fájdalom egy kellemetlen érzékelési vagy érzelmi esemény, amely 

aktuális vagy potenciális szövetkárosodással hozható összefüggésbe [83]. Véleményük 

70

szerint a krónikus kismedencei fájdalom definíciója egy hármas funkcionális egységet 

képez. Krónikus kismedencei fájdalomnak tekintjük a fájdalmat: 

1. ha az 6 hónapnál hosszabb ideje fennáll - függetlenül annak eredetétől, 

2. ha a negatív laparoscopos leletre alapozva nincs megalapozott anatómiai oka, 

amellyel az magyarázható lenne, 

3. ha az affectív viselkedésváltozás alapján, hangulati vagy fizikai aktivitás változás 

talaján alakulhat ki. 

A fájdalom mérésére, értékelésére számos módszer terjedt el. Ezek között szóbeli 

értékelő skálák, analóg vizuális skálák és egyéb multidimenzionális értékelő skálák 

terjedtek el [88]. Munkám során a Melzack által módosított rövidített McGill fájdalom 

score kérdőívet használtam, amely az endometriosisra visszavezethető krónikus 

kismedencei fájdalom a (KF), a dysmenorrhoea (DM) és a dyspareunia (DP) beteg által 

megjelölt súlyosságát hivatott értékelni endometriosisban szenvedő betegeknél. 

71

A KKF lehetséges okait a 15. táblázatban ismertetem: 

15. táblázat: A krónikus kismedencei fájdalom okai 

I. Nőgyógyászati okok 

Ciklikus Folyamatos 

1/ Primaer dysmenorrhoea 1/ Adhaesio 

2/ Secundaer dysmenorrhoea 2/ Krónikus kismedencei fájdalom 

• Asherman syndroma 3/ Endometriosis 

• Cervicalis stenosis 4/ Ovarian remnant syndroma 

• Hymen inperforatus 5/ Krónikus kismedencei pangás 

• Utero-vaginalis anomália 6/ Kismedencei szervek prolapsusa 

• Endometriosis 7/ Tumor (myoma, cysta stb.) 

• Adenomyosis 

• Krónikus kismedencei pangás 

• Ovarium remnant syndroma 

• Krónikus funkcionális cysta 

3/ Középidős fájdalom 

II. Gastrointestinalis okok III. Urogenitalis okok 

1/ Irritabilis colon syndroma 1/ Recidiv urininfectio 

2/ Gyulladásos bélbetegség 2/ Interstitialis cystitis 

3/ Obstipatio 3/ Urethra 

4/ Diverticulitis 4/ Kiáramlási obstructio 

5/ Hernia 5/ Atopiás vese 

6/ Hasi angina 

7/ Visszatérő partialis obstructio 

8/ Malabsorptios syndroma 

9/ Visszatérő appendix colica 

10/ Carcinoma 

11/ Felső hasűri fájdalom kisugárzása 

6/ Carcinoma 

72

IV. Musculosceletalis okok V. Neurológiai okok 

1/ Arthritis és degeneratív gerinc elváltozások 1/ Ideggyökök gerincoszlopi szűkületei 

2/ Neurinoma 2/ Osteoporosis 

3/ Neurofibromatosis 

4/ Scoliosis/kyphosis-congenitalis anomáliák 

5/ Neoplasia 

3/ Coccygeodynia 

VI. Egyéb okok 

1/ Abdominalis migrén 

2/ Acut intermittaló porphyria 

3/ Aneurisma 

4/ Herpes zooster 

5/ Sarlósejtes anaemia 

6/ Fertőző hasmenés 

A KKF leggyakoribb oka a krónikus kismedencei gyulladás, az endometriosis, az 

előzetes hasműtétek után kialakuló adhaesiók, továbbá a ligamentum latum varicositasa 

(„pelvic congestion” syndroma) miatti vénás pangás okozta fájdalom. További okok 

lehetnek a bélrendszerrel és a húgyhólyaggal összefüggésbe hozható kismedencei fájdalom, 

a csont- és vázizom rendszerrel, valamint az idegrendszer működésével kapcsolatos 

elváltozások [63]. A KKF 10%-ában objektív okot kimutatni nem sikerül, ezen betegek 

gyógykezelésében a részletes pszichológiai exploráció, valamint kezelés nyújthat segítséget 

[7,12,67,83,88,99]. 

Krónikus kismedencei fájdalom és kismedencei gyulladások 

Angliában a 15-70 éves korosztály között a KKF prevalenciáját 38/1000-nek 

találták, mely adatok csaknem teljesen egyeznek az asthma 37/1000-es, vagy a 

gerincfájdalom 41/1000-es gyakoriságával. A KKF okai között a kismedencei 

73

endometriosis a krónikus kismedencei gyulladások után a második leggyakoribb okként 

szerepel [7,12,67,83,88,99]. 

Az Egyesült Államokban a reproduktív korban lévő nők 16%-a krónikus 

kismedencei fájdalommal küzd. Az elvégzett hysterectomiák 10%-át KKF miatt végzik. Az 

amerikai biztosító évente több mint 880 millió dollárt költ ezen betegekre [63]. 

Hazai statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre sem a krónikus kismedencei 

fájdalom, sem az emiatt elvégzett nőgyógyászati műtétek gyakoriságáról. A KKF két 

leggyakoribb okának (PID és endometriosis) hazai prevalenciájának feltérképezése váratott 

magára. A két megbetegedés és következményeinek (hegesedés, adhaesio, meddőség, stb.) 

korai diagnózisa és hatékony terápiás ellátása a minimálisan invazív sebészi lehetőségeket 

kínáló diagnosztikus és operatív laparoscopia nélkül szinte lehetetlen. Más képalkotó 

eljárások, mint a CT vagy az MR csak valószínűséget igazol, más vizsgáló eljárás, mint 

tumor marker (CA-125) nem alkalmas a betegség diagnózisának felállítására és 

súlyosságának nyomon követésére. 

A krónikus kismedencei fájdalom kialakulásában a lezajlott akut kismedencei 

gyulladások maradványaként kialakuló hegesedések és összenövések növekvő arányban 

szerepelnek. A többségében szexuális úton terjedő megbetegedések (STD), a társadalmi 

mobilitás és a szexuális szabadosság következtében világszerte emelkedő tendenciát 

mutatnak [49,117]. A PID és következményeinek megállapításában a laparoscopia 

diagnosztikai értéke elsődleges szerepet játszik [19,20,49,68,117,118]. A Chlamydia 

trachomatis által okozott fertőzések az STD-k kialakulásában kiemelt szerepet játszanak 

[15]. A Chlamydia trachomatis fertőzés diagnózisa megfelelő laboratóriumi teszttel is 

igazolható [1,15,49]. A lezajlott fertőzés fertilitásra gyakorolt kihatásainak felmérésére 

egyesek a szerológia és a HSG, vagy TVS-UH együttes alkalmazását elegendőnek tartják 

[10,106]. A szerzők többsége azonban a laparoscopos diagnosztikai módszert helyezi 

előtérbe [19,21,26,30,35,36,37]. Saját adataim alapján is a krónikus kismedencei panaszok 

differenciál diagnosztikájában és a fertilitási esélyek megítélésében a laparoscopia előtérbe 

helyezése mérlegelendő [94,96]. Az általam javasolt kivizsgálási protokollok alapján 

célzottan elvégzett laparoscopos vizsgálatok során a meddőségi betegek 23,6%-ban 

endometriosist, 21,5%-ban PID jeleit és következményeit igazoltam. Az endometriosis 

betegek 59,09%-ánál, a krónikus PID betegek 72,5%-ánál periadnexalis adhaesiok 

74

oldásával a tubák funkcionális állapota helyreállítható volt. A KKF betegeknél elvégzett 

LSK során 12,3%-ban krónikus PID-et és következményeit, 51,9%-ban különböző 

stádiumú kismedencei endometriosist igazoltam. 

Krónikus kismedencei fájdalom és endometriosis 

A krónikus kismedencei fájdalom kialakulásában a másik leggyakrabban előforduló 

megbetegedés a kismedencei endometriosis különböző formái és annak következményei 

(hegesedések, összenövések). Az endometriosis prevalenciáját a reproduktív korban az 

irodalom 2-50% közé teszi [12,32,51,67,83,88,99,111]. Nemzetközi irodalmi adatok 

alapján nőgyógyászati laparoscopos műtétek során 5-53%-ban, nőgyógyászati hasműtétek 

során 1-50%-ban, infertilitás miatt végzett endoscopos beavatkozások során 15-80%-ban, 

laparoscopos sterilizáció során 2-4%-ban találtak endometriosist [7,12,13,32,67,83,85,111]. 

Az endometriosis a reproductív kor betegsége, a nem szült nőknél szignifikánsan 

gyakrabban fordul elő. Ezt saját adataim is alátámasztják az endometrisois miatt kezelt 

betegek 81,2%-a primaer steril volt. A menopauzában azonban a kombinált hormonpótló 

kezelés hatására a tünetek kiújulhatnak. Magtibay és mtsa. menopauzában előforduló 

feltehetően endometriosisra visszavezethető rectum adenocarcinoma esetét is ismerteti [58]. 

Anaf és munkatársai [5] nőgyógyászati kismedencei endometriosis miatt IVF kezelésre 

szoruló betegeknél az alkalmazott ovulatio-inductios kezelés során az élettaninál jóval 

magasabb hormonszintek miatt az endometriosis genitalis és extragenitalis tüneteinek rövid 

időn belüli súlyosbodását írták le. 

Az endometriosis pathomechanismusa mind a mai napig nem tisztázott, 

legvalószínűbbnek a retrográd menstruáció és a menstruációs detritus eltakarításában 

szerepet játszó meggyengült immunfolyamatok jönnek szóba [13,16,42,60,88,91,121]. A 

diagnosztizált endometriosis esetek száma világszerte emelkedést mutat. Ennek egyik oka a 

diagnosztikus lehetőségek javulására, a laparoscopia rutinszerű használatára 

[18,19,21,22,36,37,48,53,54,72,75,78,81,89,90,92,95], továbbá az endometriosis mikroelváltozásainak 

megismerésére vezethető vissza [12,13,73,74,81,88,90,114,115]. A 

multifaktoriális kóreredetet alapul véve, - hangsúlyozva a mechanikai tényezőket és a 

folyamat kialakulásában feltételezhető immunfolyamatokat - külön kiemelném a betegség 

75

feltételezett civilizációs etiológiai okait (nitrogén-oxid, diazoxin, peszticidek, konzerváló 

szerek, stb.), amelyek többek között az immunmechanizmus zavarát eredményezhetik, azaz 

az endometriosist egyesek civilizációs betegségként fogják fel [7,67,88,93]. 

A peritonealis, ovarialis és a rectovaginalis mély endometriosist Nisolle és Donnez 

pathomechanismusát illetően három különböző entitásnak tartja [73]. A bélendometriosis 

legközelebb a peritonealis endometriosis pathomechanismusához van. Donnez a 

retrocervicalis és a hólyagendometriosis megjelenési formája és pathomechanismusa között 

azonosságot talált, amely különbözik az ovarialis és peritonealis endometriosis 

pathomechanismusától [25]. 

Az endometriosis extragenitalis lényegesen ritkább, mint az endometriosis interna 

(adenomyosis). Endometriosis extragenitalis a szervezetben bárhol előfordulhat, 

legfrekventáltabb helye a nőgyógyászati műtétekkel összefüggő területek (episiotomia, 

laparotomia, húgyhólyag), de előfordulhat a bél bármely szakaszában, a bronchusokban, 

vagy az agyban is. 

Extragenitalis formáknál a tünetek az érintett szervre specifikusak, de a 

menstruatiós ciklussal összefüggően catamenialis jellegűek (haematuria, haemoptoe, 

haematochesia, agyvérzés) [50,70,71,76,87,97,98,102,113,120]. 

Az endometriosis klasszikus tünetei a dysmenorrhoea (DM), a dyspareunia (DP) és 

a ciklustól független kismedencei fájdalom (KF). A tünetek a legkülönbözőbb erősséggel és 

variációban fordulhatnak elő, gyakran akár néhány napos munkaképtelenséget, életminőség 

romlást okozva. Az eredménytelen, vagy helytelen kezelés miatt a persistaló tünetek 

következményeként szuperponálodó psychés tünetek a környezetre is kihatnak. A másik 

klasszikus tünet az infertilitás, amelynek eredménytelen, vagy helytelen kezelése szintén 

szuperpozíciós psychés tüneteket okozhat. A meddőség és a KKF együttes előfordulása 

során a szuperpozíciós tünetek hatványozottan fordulhatnak elő. 

A folyamat aktivitása az endometriosis „finom” megjelenési formáinak 

megismerésével, - melyet Brosens és Donnez tett közzé - ítélhető meg [12]. A klasszikus 

értelemben vett barnás-feketés endometriosis góc a már „kiégett” elváltozást takarja. A 

peritonealis felszínen észlelhető vörös-lángszerű hólyagcsák és fehéres-opálos felrakódások 

képezik a folyamat valóban aktív megjelenési formáit. A vörös elváltozás az aktív, a fehér- 

76

opálos a semi-aktív endometriotikus folyamatot jelzik. Ezen elváltozások felismerésére az 

endoscopos vizsgálatok során különös gondot kell fordítanunk. Felismerésükben az 

endoscopia nyújtotta nagyítás nélkülözhetetlen. 

Az R-AFS stádium beosztás [4] és az endometriosis okozta kismedencei panaszok 

nincsenek egymással arányban [7,13,32,51,73,74,88,108,120]. Saját eredményeim is 

alátámasztják, hogy a tünetek súlyossága és az endometriosis R-AFS stádium beosztása 

között nincs szoros összefüggés. Ezért magam is javaslom a Nisolle és Donnez által leírt 

három feltételezett pathomechanizmus szerint a megbetegedés és az általa okozott panaszok 

külön betegségként való szétválasztását, a betegség jobb megértése és kezelhetősége 

céljából [12,73,74]. Véleményemet munkám során azon egymástól különböző 

eredményekre alapozom, amelyeket a dysmenorrhoea, dyspareunia és a kismedencei 

fájdalom operatív –GnRH analóg gyógyszeres - operatív ellátása során tapasztaltam. 

Véleményemet továbbá az általam javasolt nem szokványosan alkalmazott OAC kezeléssel 

elért KKF McGill-score érték változások is alátámasztják, összehasonlítva a gyógyszeres 

kezelésben nem részesülőkkel [101,102]. 

Vizsgálataimat általam előre megtervezett vizsgálati protokoll alapján végeztem 

Klinikánk Endokrinológia - Endometriosis Ambulanciáján. Célom az volt, hogy a 

hatékonyabb kivizsgálás érdekében az operatív endoscopia helyét meghatározzam a 

meddőség és KKF miatt Klinikánkon jelentkező betegek kivizsgálása során a talált leletek 

alapján. Külön hangsúlyt fektettem az endometriosis, valamint az STD-k és 

következményeinek korai diagnosztizálására és eredményes kezelésére. A prospektív 

vizsgálati protokollokat a meddőség és a KKF kivizsgálására, különös tekintettel az 

operatív laparoscopiára az 1. és 2. ábra ismerteti. 

Vizsgálataim első periódusában az operatív laparoscopia diagnosztikus értékét 

kívántam összevetni a HSG diagnosztikus értékével a belső nemi szervek funkcionális 

állapotának megítélésében. Valamennyi vizsgált paramétert (petevezeték átjárhatóság, 

petevezeték intramuralis elzáródása, peritubaris vagy periadnexalis finom adhaesiok 

jelenléte, fimbrialis ampulláris elzáródás) illetően a laparoscopia szignifikásan bizonyította 

elsőbbségét a HSG-vel szemben (5. táblázat). 

77

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a HSG abszolút elvetendő 

diagnosztikus módszer, és csak a laparoscopia az egyetlen üdvözítő megoldás. Sokkal 

inkább támasztja alá azon megállapításomat, hogy egyébként kielégítő leletekkel 

rendelkező házaspárnál UH-val igazolt 6 ovulatiós ciklus után a laparoscopia mérlegelése 

indokolt. Saját anyagomban a meddőség miatt laparoscopos vizsgálaton átesett betegek 

21,5%-ában krónikus PID-et és következményeit, míg 23,6%-ában kismedencei 

endometriosist és következményeit tudtam igazolni. Ez a teljes beteganyag csaknem felét 

(45,1%) érintette. 

A krónikus kismedencei fájdalom miatt az általam javasolt kivizsgálási protokoll 

szerint elvégzett laparoscopos beavatkozásoknál 12,38%-ban krónikus PID-et, a betegek 

51,9%-ánál különböző stádiumú endometriosist igazoltam. Ez a KKF miatt célzottan 

vizsgált beteganyag 64,28%-a, azaz kétharmada. 

Hazai beteganyagon először határoztam meg az endometriosis, a PID és 

következményeinek előfordulási gyakoriságát meddőségi és krónikus kismedencei 

fájdalomba szenvedő betegeknél. Az általam javasolt vizsgálati protokoll lehetőséget teremt 

a két megbetegedés és következményeinek korai diagnózisára, továbbá hosszú távon való 

célirányos ellátására. 

Külön hangsúlyoznám, hogy az endometriosis betegek 59,09%-ánál, míg a krónikus 

PID-ben szenvedők 72,5%-ánál találtam finom pókhálószerű peritubaris, periovarialis 

adhaesiokat. Bár az esetek kb. felében a HSG is felvetette az adhaesiok lehetőségét, ezen 

valószínűségi arány egyrészt alacsony, másrészt alkalmatlan a felvetett diagnózis 

megoldására. Laparoscopos beavatkozás során nem csak a diagnózis állítható fel, de az 

adhaesiok minimál invazív sebészeti ellátásának maximális szem előtt tartásával azok 

elláthatóak, elhárítva ezzel a kívánt terhesség elmaradásának, továbbá a krónikus 

kismedencei fájdalom okának gyakran egyetlen okát. 

Vizsgálataim alapján figyelemre méltó adat, hogy az előzményben szereplő 

appendectomia után 64,3%-ban, míg előzetes nőgyógyászati hasműtétek után 78,6%-ban 

találtam - a kismedencei szerveket érintő - periadnexalis adhaesiokat. Az adat különösen 

felhívja figyelmünket, hogy amennyiben a meddő vagy KKF panasszal rendelkező beteg 

78

anamnesisében appendectomia, vagy előzetes hasműtét szerepel, a diagnosztikus és 

operatív laparoscopia elsőbbséget élvezhet. 

Az irodalmi adatok azt támasztják alá, hogy a meddőségi kivizsgálás során előtérbe 

helyezendő az operatív laparoscopia más diagnosztikus vizsgáló módszerekkel szemben 

[8,12,18,19,22,23,26,30,36,37,40,47,54,78,82,80,95,96,107,117]. Egyes szerzők azonban 

jobbnak tartják az ultrahanggal kombinált kontrasztanyagos vizsgálóeljárást, mint a 

laparoscopiát [10,17,29,34]. Fő érvük a vizsgáló módszer olcsósága és ambuláns 

elvégezhetősége. 

Eredményeim alapján megfelelő kivizsgálás után a HSG az első lépésben végzendő 

vizsgálat. HSG-vel igazolt mindkét oldali petevezeték átjárhatóság eseteiben is 6 igazolt 

ovulatios ciklus után a diagnosztikus laparoscopia mérlegelését tartom indokoltnak. 

További esetekben a meddő beteg kivizsgálását a javasolt kivizsgálási protokoll alapján 

történő endoscopos beavatkozások elvégzését javaslom. 

A vizsgálati eredményeim is alátámasztják a laparoscopia mérlegelésének 

indokoltságát. Egyrészt az endometriosis, a PID és következményei csak ezen módon 

diagnosztizálhatóak, másrészt nemcsak diagnosztikus lehetőséget ad, hanem egyben 

operatív lehetőséget is biztosít. A beteg számára minimális megterhelést jelentő, operatív 

lehetőséget is biztosító módszer segítségével jelentősen lerövidíthető a meddőség és a KKF 

hatékony kezelésének időtartama. Egyrészt a kiváltó ok (endometriosis, PID, adhaesio, stb.) 

operatív és célirányos gyógyszeres szanálásával, másrészt a tubák végleges vagy 

funkcionális károsodása esetén az ART igénybevételével, annak eredményességét tudja 

biztosítani (hydrosalpinx-salpingectomia). 

A korai diagnózis és a célirányos kezelés költséghatékonyabb, mint az ex juvantibus 

végzett terápia. A meddőség miatt célzottan vizsgált, szövettannal nem rendelkező LSK-os 

betegek 41,1%-a (21/51 beteg), míg a KKF miatt célzottan vizsgált csoportban a betegek 

33,3%-a (20/60 beteg) ismételten nem adekvát antibotikus kezelésben részesült az 

anamnesztikus adatok alapján. A vakon kezelés egyrészt az ellátási költségeket emeli, 

másrészt az endometriosis tüneteinek rövid távú átmeneti javulása után azok súlyosabb újra 

kialakulását eredményezik a folyamat progressziója miatt. 

79

Véleményem szerint a HSG és a HyCoSy azonos diagnosztikai értékű vizsgáló 

módszer. 3D ultrahanggal végzett HyCoSy vizsgálati eredmények nem állnak 

rendelkezésre, ezen módszerrel azonban valószínűsíthető, hogy a HyCoSy diagnosztikai 

értéke jobb, mint a HSG-é. 

A HSG értéke a méh fejlődési rendellenességeinek a diagnosztizálásában 

vitathatatlan, bár a laparoscoppal egy ülésben elvégzett hysteroscopia hasonló értékű. A 

hysteroscopia azonban más méhüregi elváltozások (polypus, myoma, stb.) diagnosztikájára, 

de műtéti ellátására is alkalmas. Ennek megítélése azonban nem képezte értekezésem 

tárgyát. 

A KKF előfordulási gyakorisága miatt népegészségügyi gondot okoz. A KKF tartós 

manifesztálódása jelentős életminőség romlást eredményez, amelynek társadalmi, 

pszichoszociális következményei miatt, továbbá az egészségbiztosítóval szemben 

támasztott anyagi kiadások miatt (betegállomány, gyógyszerköltség, stb.) is külön 

figyelmet érdemel. A korai diagnózis és a célzott kezelés nemcsak a beteg 

panaszmentességét biztosítja, hanem az egészségbiztosító számára is jelentős 

költségcsökkenést eredményezhet. A számos kiváltó ok között a kismedencei 

endometriosis, a krónikus kismedencei gyulladás és az irritabilis colon syndroma a 

leggyakoribb. Az irritabilis colon syndromával kezelt betegeknél is az elvégzett 

laparoscopos vizsgálat 50%-ban igazolt bélendometriosist [27]. 

Saját anyagomban a meddőség miatt végzett operatív laparoscopos beavatkozások 

után 52,65%-ban (8. táblázat) spontán terhesség jött létre. Az endometriosis miatt operatív - 

GnRH analóg gyógyszeres - operatív ellátása után a betegek 79,3%-ban (12. táblázat) 

spontán terhesség jött létre. ART technikák igénybevételével a két csoportban a betegek 

további 27,99%-a, illetve 17,5%-a esett teherbe. 

A számadatok egyértelműen bizonyítják az operatív laparoscopia létjogosultságát. 

Évi 40 000 házasságkötéssel, ebből 8000 (20%-os) meddőségi rátával számolva a hazai 

endometriosis prevalenciát figyelembe véve (23,6%), megközelítőleg 1900 új meddő 

endometriosis beteggel számolhatunk. Az általam javasolt protokoll alapján elvégzett 

operatív LSK és adequat gyógyszeres kezelés eredményeként bekövetkezett 79,3%-os 

spontán terhességi rátát, évi 1500-1600 házaspárral csökkenthető a reménytelenek száma. 

80

Az endometriosis operatív – GnRH analóg gyógyszeres - operatív ellátásának költsége 

töredéke az IVF-re fordított kiadásoknak. 

KKF miatt az általam javasolt protokoll alapján végzett laproscopos beavatkozás 

51,9%-ban igazolt endometriosist. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábban szövettannal 

nem rendelkező betegek 33%-a panaszai alapján ismételt antibiotikus kezelésben részesült, 

továbbá a szövettannal rendelkezők közül csak 23,96% (29/121 beteg) (13. táblázat) kapott 

Danazolt, vagy GnRH analóg kezelést korábban, joggal veti fel a kérdést bennem: a KKF 

panasszal rendelkező betegek hazai ellátása megfelelő-e? 

A protokoll alapján elvégzett operatív – GnRH analóg gyógyszeres - operatív 

kezeléssel elért eredményeim egyértelműen bizonyítják a diagnosztikus és operatív LSK 

létjogosultságát a KKF differenciál diagnosztikájában és adekvát gyógyszeres ellátásában. 

Az endometriosis hosszú távú kezelésében a GnRH analóg kezelés, annak osteoporogen 

hatása miatt tartósan nem jön szóba [9,12,13,63]. Kivételes esetekben, különös tekintettel 

még le nem zárt reprodukciós terv miatt, azonban mindent el kell követnünk a fertilitás 

megőrzése érdekében. Ennek biztosítására jelen ismereteink szerint több lehetőség adódik: 

1. operatív 

2. gyógyszeres 

3. kombinált 

Az operatív lehetőségek terén elért eredményeimet már ismertettem. 

Az utóbbi évtizedekben az endometriosis finom formáinak megismerésével [12,13] 

az operatív laparoscopia rutin eljárásként történő alkalmazásával, úgy az endometriosis, 

mint a krónikus PID és következményeinek diagnosztikájában az operatív laparoscopia 

előtérbe került [7,12,19,21,23,24,26,37,51,56,81,88,94]. Saját eredményeim is 

alátámasztják, hogy az időben elvégzett operatív laparoscopos beavatkozás effektíve segít a 

differenciál diagnosztikában (magas PID és endometriosis prevalencia), továbbá operatív 

lehetőséget is biztosít, amelynek segítségével a panaszok (fertilitás, KKF) jelentősen 

csökkenthetőek, vagy megszüntethetőek. A helyes diagnózis birtokában az ex juvantibus 

kezelés megszűnhet, a diagnózisnak megfelelő célirányos gyógyszeres kezelés azonban 

eredményesen végezhető. 

81

Az endometriosis gyógyszeres kezelésében a Danazol és GnRH analóg kezelés a 

leginkább elfogadott [9,12,24,51,52,67,83]. Mindkét gyógyszer az általa okozott 

reversibilis menopauzális, hormonális állapot miatt 6 hónapnál tovább tartósan úgynevezett 

„add back” monofázisos hormonpótlás mellett csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett 

alkalmazható. A csak gestagen tartalmú készítmények széles körben nem terjedtek el. 

Számos tanulmány számol be az oralis anticoncipienseknek az endometriosisos tünetek újra 

kialakulásában kifejtett kedvező hatásáról [24,46,51,58,63,69,77,88,108,110,116]. Az 

alkalmazott alacsony hormontartalmú készítményekkel szerzett kedvező tapasztalatok, 

többségében a szokványos módon kerültek alkalmazásra (21 nap gyógyszerszedés, 7 nap 

szünet) újabban azonban a megfelelő OAC megválasztásával a menstruáció tartós 

felfüggesztése került előtérbe, amellyel jobb eredmények voltak elérhetőek a KF, a DM és 

a DP vonatkozásában is [69,77]. 

Tudományos kutatásom második periódusában endometriosisban szenvedő 

meddőségi betegek reprodukciós tervének teljesülése után 118 beteg (97 OAC kezelésben 

részesülő és 21 OAC kezelésben nem részesülő), továbbá 181 endometriosisra 

visszavezethető KKF-ben szenvedő beteg (118 OAC kezelésben részesülő és 63 OAC 

kezelésben nem részesülő) részesült nem szokványosan alkalmazott, 3-6 hónapig 

folymatosan szedett harmadik generációs gestegent tartalmazó monofázisos oralis 

anticoncipiens kezelésben. A betegeket 24 hónapon keresztül követtem nyomon. A 

kiértékelés alapját a betegektől 6 havonta regisztrált McGill-score fájdalom érték 

összesítése szolgálta. 

Mindkét csoportban a nem szokványosan alkalmazott OAC kezelésben részesülők 

panaszainak újra kialakulása szignifikánsan csökkenthető volt a kezelésben nem 

részesülőkkel szemben. A 24 hónapos nyomon követés során a tablettával kezeltek és nem 

kezeltek KF, DM, és DP McGill-score értékek romlása a kezelésben részesülők 

csoportjában lassúbb. Másképpen fogalmazva, a 24 hónap után a recidiváló különböző 

score értékű betegek száma másfél - kétszerese az OAC-vel nem kezeltek csoportjában, 

százalékos arányban. 

Összességében elmondható, hogy a nem szokványosan alkalmazott tabletta szedésével a 

panaszt is okozó recidíva a felére csökkenthető. Hasonlóan alkalmazott gyógyszeres 

82

kezelés mellett a KKF tünetek súlyosságának kedvező változásáról az irodalomban nem 

kerültek közlésre. 

A kontroll műtétet követő 24 hónapos nyomon követés során a KKF miatt nem 

szokványos oralis anticoncipiens kezelésben részesülők és nem részesülők panaszainak 

recidívája miatt végleges megoldást (hysterectomia+kétoldali adnexectomia) igénylő 

betegek száma szignifikánsan csökkenthető. 

Az adatok értelmében a nem szokványosan alkalmazott kisdózisú OAC 

alkalmazásával a panaszaik súlyosbodása miatt végleges műtéti megoldást igénylő esetek 

száma a kezelésben részesülők esetében felére volt csökkenthető. Műtétet 24 hónap alatt a 

kezelésben részesülőknél 7 esetben (5,93%), míg a kezelésben nem részesülőknél 11 

esetben (17,4%) javasoltam. A χ2 próbát alkalmazva a különbség szignifikáns (p > 0,02; 

RR: 1,14; /95% CI/ ). A nyomon követés során a 6. és a 12. hónapnál szignifikáns eltérés a 

két csoport között még nem mutatkozott, a 18. hónapnál azonban már szignifikáns 

különbség mutatkozott. A nem szokványosan alkalmazott oralis anticoncipiens kezelésről 

szóló kedvező eredményeket elsőként közöltem a nemzetközi irodalomban is. 

Összességében összehasonlítva a nemzetközi adatokkal az általam javasolt terápiás 

elv hatékonysága szignifikánsabb jobb a gyógyszeres kezelésben nem részesülőkkel 

szemben, továbbá a 28 napos OAC kezeléshez képest is kedvezőbb eredményeket 

biztosított. [24,46,51,69,77,85,109]. 

83

8. KÖVETKEZTETÉSEK 

1. A HSG és az LSK leletek összevetése alapján az LSK szignifikánsan megbízhatóbb 

információt nyújt a petevezeték átjárhatóságáról, az elzáródás helyéről, azaz a belső 

nemi szervek funkcionális állapotáról, emellett operatív lehetőséget is biztosít. 

2. A diagnosztikus és operatív laparoscopia a belső nemi szerveket érintő 

meddőséghez vezető megbetegedések, az endometriosis, a PID, az előzetes hasi 

műtétek és következményeinek differenciáldiagnosztikájában és ellátásában hatékony 

módszer. A fertilitást helyreállító laparoscopos beavatkozás előtérbe helyezésének 

mérlegelését javaslom a HSG-vel szemben. 

3. A KKF lehetséges - kismedencét érintő - okainak és következményeinek 

differenciáldiagnosztikájában és ellátásában, a további hatékony célirányos kezelés 

megtervezésében az operatív laparoscopia hatékony segítséget nyújt. 

4. Az endometriosis és a krónikus PID hazai prevalenciáját a kivizsgálási protokollok 

alapján végzett célzott laparoscopos beavatkozások során a következőnek találtam: 

Meddőség miatt végzett LSK során 23,6%-ban endometriosist, 21,5%-ban PID-et és 

következményeit igazoltam. KKF miatt végzett LSK során 51,9%-ban endometriosist, 

12,3%-ban PID-et és következményeit találtam. 

5. Az endometriosis és a PID magas hazai előfordulási gyakorisága a reproduktív 

korban felhívja az egészségügyi ellátók figyelmét annak népegészségügyi gondként 

való kezelésére. A korai diagnózis és megfelelő operatív ellátása feltétele a betegek 

eredményes és hatékony kezelésének. 

6. Az endometriosisra visszavezethető meddőség operatív - GnRH analóg gyógyszeres 

kombinált kezelése eredményesnek bizonyult. A későbbi fertilitási esélyek 

megítélésében a second-look laparoscopia előrelépést jelent. Az elért magas 50,3%-os 

84

spontán- és a 29,0%-os IUI terhességi ráta alátámasztja, hogy az operatív laparoscopia 

segítségével a spontán teherbeesés a kezelt esetek 79,3%-ban megvalósulhatott. 

További 17,5% IVF útján fogant terhesség jött létre. 12 hónapon belül a betegek 

96,8%-nál terhesség jött létre. 

7. Az endometriosisra visszavezethető krónikus kismedencei fájdalom operatív - 

GnRH analóg gyógyszeres kombinált kezelése ugyancsak eredményesnek bizonyult. 

Az objektív diagnózis birtokában a beteg célirányos kezelésének feltételeit teremti meg. 

8. Az általam bevezetett nem szokványosan használt monofázisos fogamzásgátló 

kezelés mellett - 24 hónapos nyomon követés során - a KKF panaszok felére, 

harmadára csökkentek. A nem szokványos módon alkalmazott oralis anticoncipiens 

adásával a 24 hónapos nyomon követés eredményei alapján a kismedencei fájdalom és 

a dysmenorrhoea kiújulásának valószínűsége felére, míg dyspareunia vonatkozásában 

harmadára csökkenthető. 

9. A KKF miatt OAC kezelésben részesülő betegek csoportjában 7 betegnél (5,93%), 

míg a nem részesülők csoportjában 11 betegnél (17,4%) vált végleges műtéti megoldás 

szükségessé (hysterectomia + adn. lu.). Meddőség miatt hasonlóan kezelt betegek 

csoportjában ez 1-1 beteg volt mindkét csoportban (1,03%, illetve 4,76%). 

10. Az eredményesen kezelt meddőségi betegek szoptatás utáni OAC kezelésben 

részesülők és nem részesülők csoportjában egy-egy esetben (0,01%; 0,04%) vált 

szükségessé végleges műtéti megoldás (hysterectomia + adn. lu.). Mindez felveti a 

terhesség kedvező immunmodulátor hatását az endometriosisra. 

85

9. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 

ART = asszisztált reprodukciós technika 

DM = dysmenorrhoea 

DP = dyspareunia 

GnRH = gonadotrop releasing hormon 

HSG = hysterosalpingographia 

HyCoSy = hystero-contrast-sonography 

IUI = intrauterin inseminatio 

IVF = in vitro fertilisatio 

KF = kismedencei fájdalom 

KKF = krónikus kismedencei fájdalom 

LSK = laparoscopia 

OAC = oralis anticoncipiens 

PID = pelvic inflammatory disease 

S-I = primaer steril 

S-II = secundaer steril 

STD= sexual transmitted disease 

TVS = transvaginalis sonographia 

UH = ultrahang 

86

10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 

Édesanyámnak és Édesapámnak, hogy a világra jöhettem, hogy becsülettel 

felneveltek és tisztességes hivatás megszerzését lehetővé tették számomra. 

Papp Zoltán professzor úrnak, aki Édesanyám korai, majd Édesapám halála után 

tiszta szívből vállalta felettem az apai gondoskodás sokszor nehéz feladatát. Munkámat 

mindenre kiterjedő körültekintéssel támogatta, szakmai tanácsaival azt mindig jó útra 

terelte. 

Szűk körű családomnak, akiknek hathatós noszogatása nélkül, továbbá a 

noszogatások eredményeként megerősödő, mindannyiunk számára sok időt és energiát el 

pazarló tudományos felbuzdulásaim családra projektálódó negatív hatásait elviselték és 

mosolyukkal újabb erőt adtak a folytatáshoz. 

A Klinika valamennyi dolgozójának, akik részt vettek a betegek ellátásában. 

• Ezen belül is a laparoscopos „pokoli torony” munkacsoport valamennyi 

tagjának - külön kiemelve a műtősnők és anaesthesiológusok hatékony 

közreműködését, akik elviselték hangulati változásaimat, de mindig 

segítőkészek maradtak és támogattak, hogy ez a munka létrejöhessen. 

• A szűkebb értelemben az Endokrinológia-Endometriosis Ambulancia, 

bővebben az Asszisztált Reprodukciós Osztály dolgozóinak, akik segítsége, 

támogatása nélkül eredmény nehezen lenne felmutatható. 

• Páger Margó, Dr. Hernádi Zsolt segítségét, akik oroszlánrészt vállaltak az 

adatok bevitelében, feldolgozásában, kiértékelésében és a munka sajtó kész 

állapotba hozásában. 

Barátaimnak és ismerőseimnek, akiktől mindvégig biztatást kaptam. 

Mindazoknak, akik támogattak, de lehet, hogy egyik csoportban sem szerepelnek. 

87

11. IRODALOM 

1. Akande VA., Hunt LP., Cahill DJ., Caul EO., Ford WC., Jenkins JM.: 

Tubal damage in infertile women: prediction using chlamydia serology. 

Hum. Reprod. 2003, 18: 1841-1847. 

2. Akande VA., Hunt LP., Cahill DJ., Jenkins JM.: 

Differences in time to natural conception between women with unexplained 

infertility and lifetime women with minor endometriosis. 

Hum. Reprod: 2004, 19: 96-103. 

3. Alborzi S., Motazedian S., Parasanezhad ME.: 

Chance of adhesion formation after laparascopic salpingo-ovariolysis: is there a 

place for second-look laparascopy? 

J. Am. Assoc. Gynecol. Laparosc. 2003, 10:172-176 

4. American Fertility Society: 

Revised American Fertility Society classification of endometriosis. 

Fertil. Steril. 1985, 43: 351-352. 

5. Anaf V., El Nakadi I., Englert Y. 

Large bowel endometriosis and ovarian stimulation. 

Hum. Reprod. 2000, 15: 790-794. 

6. Anaf V., Simon Ph., Fayt I., Noel J.-C.: 

Smooth muscles are frequent components of endometriotic lesions. 

Hum. Reprod. 2000, 15: 767-771. 

7. Ballweg M.L. and the Endometriosis Association. 

The endometriosis sourcebook. 

Contemporary Books, 1995. 

8. Beretta P., Franchi M., Ghezzi F., Busacca M., Zupi E., Bolis P.: 

Randomized clinical trial of two laparoscopic treatments of endometriomas: 

cystectomy versus drainage and coagulation. 

Fertil. Steril. 1998, 70: 1176-1180. 

9. Bergqvist A., Theorell T.: 

Changes in quality of life after hormonal treatment of endometriosis. 

Acta Obstet. Gynecol. Scand. 2001, 80: 628-637. 

10. Bernstein RC., Yalcinkaya TM.: 

Utilizing Chlamydia trachomatis IgG serology with HSG to diagnose 

tuboperitoneal-factor infertility. 

W V Med J. 2003, 99: 105-107. 

11. Bódis J., Csaba I.: 

Extrauterin graviditas kezelése laparoscopiával. 

Orv. Hetil. 1992, 133: 543-545. 

12. Brosens I. (Guest Editor): 

Endometriosis. 

Bailliere’s Clin. Obstet. Gynec. 1993, 7: 4-32. 

13. Brosens I. A.: 

Endometriosis – A disease because it is characterized by bleeding. 

Am. J. Obstet. Gynecol. 1997, 176: 263-267. 

88

14. Brosens I., Puttemans P., Campo R., Gordts S., Brosens J.: 

Non-invasive methods of diagnosis of endometriosis. 

Curr. Opin. Obstet. Gynecol. 2003, 6: 519-522. 

15. Cseh Imre (szerkesztésében): 

Genitalis chlamidia trachomatis fertőzések jelentősége a szülészeti és nőgyógyászati 

betegellátásban. 

Magy. Nőorv. L. 2003, 66, Supplementum. 

16. Calhaz-Jorge C., Costa AP., Santos MC., Palma-Carlos ML.: 

Peritoneal fluid concentration of interleukin-8 in patients with endometriosis depend 

on the severity of the disorder and are higher in the luteal phase. 

Hum. Reprod. 2003, 18: 593-597. 

17. Cambell S., Bourne TH., Tan SL., Collins WP.: 

Hysterosalpingo contrast sonography (HyCoSy) and its future role within the 

investigation of infertility in Europe. 

Ultrasound Obstet. Gynecol. 1994, 4: 245-253. 

18. Capelo FO., Kumar A., Steinkampf MP., Azziz R.: 

Laparascopic evaluation following failure to achive pregnancy after ovulation 

induction with clomiphene citrate. 

Fertil. Steril. 2003, 80: 1450-1453. 

19. Chaparro MV., Ghosh S., Nashed A., Poliak A.: 

Laparascopy for the confirmation and prognostic evaluation og pelvic inflammatory 

disease. 

Int. J. Gynecol. Obstet. 1978, 15: 307-309. 

20. Cibula D., Kuzel D., Fucikova Z., Svabik K., Zivny J.: 

Acute exacerbation of reccurent pelvic inflammatory disease. 

J. Reprod. Med. 2001, 46: 49-53. 

21. Csiszár P.: 

Infertilitást okozó organikus megbetegedések pelviszkópos megoldásai. 

Magy. Nőorv. L. 1994, 57: 395-396. 

22. Cusumano P.G., Deprest J.A.: 

Advanced gynecologic laparosopy a practical guide. 

New York, London, Parthenon Publishing, 1996. 

23. Donnez J., Nisolle M.: 

An atlas of laser operative laparoscopy and hysteroscopy. 

New York, London, Parthenon Publishing, 1994. 

24. Donnez J., Pirard C., Smets M., Jadoul P., Squifflet J.: 

Pre- and post-surgical management of endometriosis. 

Semin. Reprod. Med. 2003, 21: 235-242. 

25. Donnez J., Spada F., Squifflet J., Nisolle M.: 

Bladder endometriosis must be considered as bladder adenomyosis. 

Fertil. Steril. 2000, 74: 1185-1181. 

26. Drozgyik I., Szabó I.: 

Krónikus alhasi fájdalom: laparoszkópia. 

Magy. Nőorv. L. 2003, 66, 305-309. 

27. Elsheikh A., Milingos S., Loutradis D., Kallipolitis G., Michalas S.: 

Endometriosis and reproductive disorders. 

Ann. N Y Acad. Sci. 2003, 997: 247-254. 

89

28. Evers J. L. H.: 

The second-look laparoscopy for evaluation of the result of medical treatment of 

endometriosis should be performed during ovarian suppression. 

Fertil. Steril. 1987, 47: 502-504. 

29. Exacustos C., Zupi E., Carusotti C., Lanzi G., Marconi D., Arduini D.: 

Hysterosalpingo-contrast sonography compared with hysterosalpingography and 

laparascopic dye pertubation to evaluate tubal patency. 

J. Am. Assoc. Gynecol. Laparosc. 2003, 10: 367-372. 

30. Gerő Gy., Nemes A., Rákóczi I.: 

Laparoszkópia: a nőgyógyászati sebészet egyik új kihívása. 

Orvosképzés 1995, 70: 319-325. 

31. Gordts S., Campo R., Brosens I., Puttemans P.: 

Endometriosis: modern surgical management to improve fertility. 

Best Pract. Res. Clin. Obstet. Gynaecol. 2003, 17: 275-287. 

32. Gruppo Italiano per lo Studio dell’ Endometriosi. 

Relationship between stage, site and morphological characteristics of pelvic 

endometriosis and pain. 

Hum. Reprod. 2001, 16: 2668-2671. 

33. Györke T., Karlinger K., Galgóczy H.: 

Endometriosis MR diagnózisa: irodalmi összefoglalás egy eset kapcsán. 

Magy. Radiol. 1997, 71: 157-160. 

34. Hamilton J., Latarche E., Gillott C., Lower A., Grudzinkas JG.: 

Intrauterine insemination results are not affected if Hysterosalpingo Contrast 

Sonography is used as the sole test of tubal patency. 

Fertil Steril. 2003, 80: 165-171. 

35. Heinonen PK., Leinonen M.: 

Fecundity and morbidity following acute pelvic inflammatory disease treated with 

doxycycline and metronidazole. 

Arch. Gynecol. Obstet. 2003, 268: 284-288. 

36. Hercz P. Szerk: 

Nőgyógyászati laparoszkópos sebészet 

Petit Kft. Budapest, 1997. 

37. Hercz P.: 

Laparoszkópos sebészet a nőgyógyászatban: reform a sebészetben. 

Orv. Hetil. 1997, 138: 271-274. 

38. Hollett-Caines J., Vilos GA., Penava DA.: 

Laparascopic mobilization of the rectosogmoid and excision of the obliterated culde-sac. 

J. Am. Assoc. Gynecol. Laparosc. 2003, 10: 190-194. 

39. Hubacher D., Grimes D., Lara-Ricalde R., de la Jara J., Garcia-Luna A: 

The limited clinical usefulness of taking a history in the evolution of women with 

tubal factor infertility. 

Fertil. Steril. 2004, 81: 6-10. 

40. Husby GK., Haugen RS., Moen MH.: 

Diagnostic delay in women with pain and endometriosis. 

Acta Obstet. Gynecol. Scand. 2003, 82: 649-653. 

90

41. Imaoka I., Wada A., Matsuo M., Yoshida M., Kitagaki H., Sugimara K.: 

MR imaging of disorders associated with female infertility: use in diagnosis, 

treatment, and management. 

Radiographics 2003, 23: 1401-1421. 

42. Inagaki J., Sugiara-Ogasawara M., Nomizu M., Nakatsuka M., Ikuta K., Suzuki N., 

Kaihara K., Kobayashi K., Yasuda T., Shoenfeld Y., Aoki K., Matsuura E.: 

An association of IgG anti- lainin-l autoantibodies with endometriosis in infertile 

patients. 

Hum. Reprod. 2003, 18: 544-549. 

43. Inaudi P., Mazzini M., D’Aniello G., Trosso P., Joghtapour A., Petraglia F.: 

Ovarian hyperstimulation-like syndrome after administration of triptorelin to a 

woman with endometriosis. 

Gynecol. Endocrinol. 2002, 16: 403-405. 

44. Inovay J., Szabó I., Csabay L., Szendei Gy., Papp Z. 

Laparoscopic management of ectopic pregnancy by salpingostomy. 

Acta Chirg. Acad. Sci. Hung. 1994, 34: 315-322. 

45. Inovay J., Szendei Gy. 

A kismedencei összenövések jelentősége a nőgyógyászatban. A megelőzés 

lehetőségei. 

Orv. Hetil. 1997, 138: 2511-2516. 

46. Jensen JT, Speroff L.: 

Health benefits of oral contraceptives. 

Obstet. Gynecol. Clin. North Am. 2000, 27: 705-721. 

47. Jones K.D., Sutton C.J.G.: 

Laparoscopic management of ovarian endometriosis: a critical review of current 

practice. 


48. Kabdebó O., Veszelovszky I., Józsa G., Szabó A.: 

A laparoscopos adhaesiolysis jelentősége a krónikus kismedencei fájdalom 

kezelésében. 

Magy. Nőorv. L. 1994, 57: 287-289. 

49. Kahn JG., Walker CK., Washington AE., Landers DV., Sweet RL.: 

Diagnosting pelvic inflammatory disease. A comprehensive analysis and 

consideration for developing a new model. 

JAMA. 1991, 266: 2594-2604. 

50. Keckstein J., Ultich U., Kandolf O., Wiesinger H., Wustlich M.: 

Laparascopic theraphy of intestinal endometriosis and the ranking of drug 

treatment. 

Zentralbl. Gynakol. 2003, 125: 259-266. 

51. Keckstein J.: 

Endometriose. (3. kiadás). 

Würtzburg, Diametric Verlag, 2002. 

52. Keresztúri A., Daru J., Pál A.: 

Nafarelinkezelés endometriosisban. 

Magy. Nőorv. L. 2002, 65: 107-111. 

91

53. Kocsis I., Takács T., Gaál J.: 

A laparoszkópia helye és szerepe a nőgyógyászati diagnosztikában a Borsod-A.-Z. 

megyei Kórházban. 

Borsodi Orv. Szle. 1990, 6: 49-57. 

54. Komori S., Fukunda Y., Horiuchi I., Tanaka H., Kasumi H., Shigeta M., Tuyi Y., 

Koyoma K.: 

Diagnostic laparascopy in infertility: a respective study. 

J. Laparoendosc. Adv. Surg. Tech. A. 2003, 13: 147-151. 

55. Kortelahti M., Anttila MA., Hippelainen MI., Heinonen ST.: 

Obstetric outcome in women with endometriosis –a matched case-control study. 

Gynecol. Obstet. Invest. 2003, 56: 207-212. Epub 2003 Nov 11. 

56. László J.: 

Az endometriozis és terápiája. 

Magy. Nőorv. L., 1991, 54: 203-210. 

57. Laufer MR., Sanfilippo J., Rose G.: 

Adolescent endometriosis: diagnosis and treatement approaches. 

J. Pediatr. Gynecol. 2003, 16: S3-S11. 

58. Ludwig H.: 

Dysmenorrhoea. 

Ther. Umsch. 1996, 53: 431-441. 

59. Magtibay P. M., Heppell J., Leslie K. O.: 

Endometriosis-associated invasive adenocarcinoma involving the rectum in 

postmenopausal female: Report of a case. 

Dis. Colon Rectum 2001, 44: 1530-1533. 

60. Mahutte NG., Matalliotakis IM., Goumenou AG., Vassiliadis S., Koumantakis GE., 

Arici A.: 

Inverse correlation between peritoneal fluid leptin concentration and the extent of 

endometriosis. 

Hum. Reprod. 2003 Jun; 18 (6): 1205-1209. 

61. Malik E., Berg C., Meyhofer-Malik A., Haider S., Rossmanith WG.: 

Subjective evaluation of the therapeutic value of laparascopic adhesiolysis: a 

retrospective analysis. 

Surg. Endosc. 2001, 15: 102-103. 

62. Mathias SD, Kuppermann M, Lieberman RFR.: 

Chronic pelvic pain prevalence, health-related quality of life and economic 

correlates. 

Obstet. Gynecol. 1996, 87: 321-327. 

63. McGurgan P., O’Donovan P.: 

Chronic pelvic pain: presentation, investigation and management. 

1999 TMG Healthcare Communication Ltd. 

64. McLaughlin D.S.: 

Laser in Gynecology. 

Lippincott, Philadelphia, 1991. 

65. Meden-Vrtovec H., Illei Gy., Gardó S.: 

Az endometriosis etiológiája, patofiziológiája és klinikuma. 

Orv. Hetil. 1992, 133: 709-714. 

92

66. Melzack R.: 

The short-form McGill pain questionnaire. 

Pain 1987, 30: 191-197. 

67. Moore J.; Kennedy S.: 

Causes of chronic pelvic pain. 

Bailliere’s Best Practice Research 2000, 14: 389-403. 

68. Morcos R., Frost N., Hnat M., Petrunak A., Caldito G.: 

Laparascopic versus clinical diagnosis of acute pelvic inflammatory disease. 

J. Reprod. Med. 1993, 38: 53-56. 

69. Muzzi L., Marana R., Caruana P., Catalano G.F., Margutt F., Panici P.B.: 

Postoperative administration of monophasic combined oral contraceptives after 

laparoscopic treatment of ovarian endometriosis: A prospective, randomized trial. 


70. Nagy Gy. R., Szendei Gy., Dévényi N., Csapó Zs.: 

Endometriosis miatt húgyhólyagresecalt majd GnRH analóggal kezelt nőbeteg 

spontán fogant és kiviselt terhessége. 

Magy. Androl. 2004, 8: 77-83. 

71. Nagy P.: 

Episiotomia hegében endometriosis talaján kialakult méhnyálkahártya carcinoma. 

Orv. Hetil. 2003, 144: 373-374. 

72. Nezhat FR., Crystal RA., Nezhat CH., Nezhat CR.: 

Laparascopic adhesiolysis and relief of chronic pelvic pain. 

JSLS. 2000, 4: 281-285. 

73. Nisolle M., Donnez J.: 

Peritoneal endometriosis, ovarian endometriosis, and adenomyotic nodules of the 

rectovaginal septum are three different entites. 

Fertil. Steril. 1997, 68: 585-596. 

74. Nisolle M.; Donnez J.: 

Peritoneal, ovarian and recto-vaginal endometriosis. 

The identification of three separate diseases. 

Parthenon Publishing, 1997. 

75. Ojha K., Philipis Z., Darne FJ.: 

Diagnosis infertility in a district general hospital: a case- note and cost analysis. 

Hum. Fertil. 2003, 4: 169-273. 

76. Pánovics J., Székely E., Szabó K.: 

Endometriosis húgyhólyagban: esetismertetés. 

Magy. Urol. 2003, 15: 26-30. 

77. Parazzini F, Di Cintio E, Chatenoud L, Moroni S, Mezzanotte C, Crosignani PG: 

Oral contraceptive use and risk of endometriosis. Italian Endometriosis Study 

Group. 

Br. J. Obstet. Gynaecol. 1999, 106: 695-699. 

78. Parkar RB., Thagana NG., Baraza R., Otieno D.: 

Experience with laparascopic surgery at the Aga Khan Hospital, Nairobi. 

East Afr. Med. J. 2003, 80: 44-50. 

93

79. Peipert JF., Ness RB., Blume J., Soper DE., Holley R., Randhall H., Sweet RL., 

Sondheimer SJ., Hendrix SL., Amortegui A., Trucco G., Bass DC., 

Clinical predictors of endometriosis in women with symptoms and signs of pelvic 

inflammatory disease. 

Am. J. Obstet. Gynecol. 2001, 184: 856-863; discussion 863-864. 

80. Pellicano M., Bramante S., Cirillo D., Palomba S., Bifulco G., Zullo F., Nappi C.: 

Effectiveness of autocosslinked hyaluronic acid gel after laparascopic myomectomy 

in infertile patients: a prospective, randomized, controoled study. 

Fertil. Steril. 2003, 80: 441-444. 

81. Porpora M.G., Gomel V.: 

The role of laparoscopy in the management of pelvic pain in women of reproductive 

age. 

Fertil. Steril 1997, 68: 765-779. 

82. Porpora MG., Pultrone DC., Bellavia M., Franco C., Crobu M., Cosmi EV.: 

Reproductive outcome after laparascopic treatment of endometriosis. 

Clin. Ewp. Obstet. Gynecol. 2002, 29: 271-273. 

83. Prentice A.: 

Chronic pelvic pain. 

Bailliere’s Best Practice & Research 2000, 14: 495-501. 

84. Rákóczi I., Gerő Gy. Szerk. 

Nőgyógyászati endoszkópia. 

Golden Book Kiadó Kft., Budapest, 1994. 

85. Schweppe KW.: 

Should we treat endometriosis in teenagers? 

In controversies in obstetrics gynecology and infertility. 

Editors: Z. Ben Rafael and all E. Oren Publisher Ltd. 

International Proceedings Division 2003. 

86. Seidenschnur G., Kolmorgen K, Lindemann H-J., Neumann H-G.: 

Gynäkologische Laparoskopie und Hysteroskopie. 

Leipzig, 1987. 

87. Shah M., Tager D., Feller E.: 

Intestinal endometriosis masquerading as common digestive disorders. 

Arch. Intern. Med. 1995, 155: 977-80. 

88. Shaw R. W.: 

Endometriosis. Current Understanding and Management. 

Blackwell Science 1995. 

89. Soderstrom R.M.: 

Operative laparoscopy. 

Washington, Lippincott-Raven, 1998. 

90. Sutton C.J.G., Ewen S.P., Whitelaw N., Haines P.: 

Prospective, randomized, double-blind, controlled trial of laser laparoscopy in the 

treatment of pelvic pain associated with minimal, mild, and moderate 

endometriosis. 

Fertil. Steril. 1994, 62: 696-700. 

91. Szczepanska M., Kozlik J., Skrzypczak J., Mikolajczyk M.: 

Oxidative stress may be a piece in the endometriosis puzzle. 

Fertil. Steril. 2003, 79: 1288-1293. 

94

92. Szendei Gy., Hernádi Zs., Dévényi N., Patkós P., Csapó Zs.: 

Meddőség, endometriosis és krónikus kismedencei fájdalom. 

Magy. Nőorv. L. 2004, közlésre elfogadva 

93. Szendei Gy., Inovay J. (1997) 

Az endometriosisra visszavezethető infertilitás lehetséges pathomechanizmusai. 

Magy. Androl. 1997, 2: 103-105. 

94. Szendei Gy., Inovay J., Hidvégi J., Konrád S., Papp Z.: 

Laparoscopia útján végzett adhaesiolysis. 

Magy. Nőorv. L. 1997, 60: 281-287. 

95. Szendei Gy., Inovay J., Papp Z.: 

Az endometriosis laparoscopos kezelése. 

Endoscopia 1998, 1: 11-15. 

96. Szendei Gy., Inovay J., Somos P., Sziller I., Hídvégi J., Tanyi J., Börzsönyi A., 

Papp Z.: 

Place of laparoscopy in infertility – judgement of the pelvic organs anatomical and 

functional states. 

Med. Sci. Monit. 1998, 4: 945-950. 

97. Szendei Gy., Máthé Zs., Hernádi Zs., Péter A. Dévényi N.: 

Subileust okozó bélendometriózis. Három eset kapcsán szerzett tapasztalataink. 

Magy. Seb. 2002, 55: 307-312. 

98. Szendei Gy., Szűcs Z., Hernádi Zs., Hagymási L.: 

Császármetszés és húgyhólyag endometriosis. (Esetismertetés). 

Magy. Urol. 2003, 15: 21-27. 

99. Szendei Gy.: 

Az asszisztált reprodukció újabb modern lehetőségei. 

Praxis 1995, 4: 6-12. 

100. Szendei Gy.: 

Új trendek az endometriosis kezelésében. 

Magy. Nőorv. L. 2000, 63: Suppl. 62-68. 

101. Szendei Gy: 


In: Nőgyógyászati endokrinológia (Szerk. Urbancsek J., Papp Z.) 

Springer Hungária Kiadó Kft. 1997, 437-477. 

102. Szendei Gy., Máthé Zs., Hernádi Zs., Péter A. (2004) 

Subileus caused by intestinal endometriosis. Experience from three cases. 

Int. J. Colorectal Disease 19, 502-504. 

103. Szendei Gy., Hernádi Zs., Dévényi N., Csapó Zs. (2004) 

Is there any correlation between stages of endometriosis and severity of chronic 

pelvic pain ? Possibilities of treatment. 

Gynecol. Endocrinol. közlésre elfogadva 

104. Szeverényi P., Bacskó Gy., Hetey M., Kovácsné Török Zs., Csiszár P., Kőrösi P., 

Borsos A.: 

A gyógyulás folyamata nőgyógyászati laparoscopiát követően: adatok a pszichés 

tényezők jelentőségéhez. 

Orv. Hetil. 1999. 140: 1043-1048. 

95

105. Sziller I., Ujházy A., Bardóczy Zs., Szendei Gy., Papp Z.: 

A méhen kívüli terhesség gyakoriságának és mortalitásának alakulása 

Magyarországon (1931-1995). 

Orv. Hetil. 1998, 139: 493-498. 

106. Taipale P., Tarjanne H., Ylostalo P.: 

Transvaginal sosgraphy in suspected pelvic inflammatory disease. 

Ultrasound. Obstet. Gynecol. 1995, 6: 430-434. 

107. Török A., Drozgyik I., Bódis J., Csaba I., Arany A., Gács E., Szekeres S.: 

A laparoscopia jelentősége a pelvipathias diagnosztikájában és terápiájában. 

Magy. Nőorv. L. 1993, 55, 395-400. 

108. Valle RF., Sciarra JJ.: 

Endometriosis: treatment strategies. 

Ann. N Y Acad Sci. 2003, 997: 229-239. 

109. Venturini PL, Fasce V, Gorlero F, Ginocchio G.: 

Chronic pelvic pain: oral contraceptives and non-steroidal anti-inflammatory 

compounds. 

Cephalgia 1997, Suppl.(20): 29-31. 

110. Vercellini P., Cortesi I., Crosigani P.G. 

Progestins for symptomatic endometriosis: a critical analysis of the evidence. 

Fertil. Steril. 1997, 68: 393-401. 

111. Vercellini P.; Trespidi L.; De Giorgi O.: 

Endometriosis and pelvic pain: relation to disease stage and localization. 

Fertil. Steril. 1996, 65: 299-304. 

112. Vereckey G., Bódis J., Csaba I., Gács E.: 

Laparoscopos tubasterilizációval szerzett tapasztalataink. 

Magy. Nőorv. L. 1991, 54: 143-145. 

113. Vitos A., Dezső I., László I.: 

Endometriosissal kezelt eseteink. 

Magy. Seb. 1995, 48: 309-311. 

114. Walter J. A., Hentz J.G., Magdibay P. M., Cornella J.L., Magrina J.F.: 

Endometriosis: Correlation between histologic and visual findings at laparoscopy. 


115. Westrom L: Pelvic inflammatory disease: bacteriology and sequelae. Contraception. 

1987; 36:111 

116. Winkel C.A.: 

A cost-effective approach to the management of endometriosis. 


117. Winkel CA.: 

Evaluation and management of women with endometriosis. 

Obstet. Gynecol. 2003, 102: 397-408. 

118. Wolner-Hanssen P.: 

Pelvic inflammatory disease. 

Curr. Opin. Obstet. Gynecol. 1991, 5: 687-691. Rewiew. 

119. Wolter P., Riedel HH.: 

Retrospective study of pelviscopic adhesiolysis for treatment of chronic lower 

abdominal pain. 

Zentralbl. Gynakol. 2000, 122: 368-373. 

96

120. Wright J. T.: 

The diagnosis and management of infiltrating nodular recto-vaginal endometriosis. 


121. Yoshino O., Osuga Y., Koga K., Hirota Y., Tsutsumi O., Yano T., Morita Y., 

Momoeda M., Fujiwara T., Kugu K., Taketani Y.: 

Concentration of interferon-gamma-induced protein-10 (IP-10), an antiangiogenic 

substance, are decreased in peritoneal fluid of women with advanced endometriosis. 

Am. J. Reprod. Immunol. 2003, 50: 60-65. 

122. Zsolnai B., Szarvas Z., Gouth J., Balogh I.: 

Összehasonlító morfológiai vizsgálatok az endometrium és endometriotikus 

szövetek között Danazol kezelés során. 

Magy. Nőorv. L. 1990, 53: 371-374. 

97

12. SAJÁT IRODALOM JEGYZÉKE 

12.1. Az értekezés témakörében felhasznált saját irodalom jegyzéke 

1. Inovay J., Szabó I., Csabay L., Szendei Gy., Papp Z. (1994) 

Laparoscopic management of ectopic pregnancy by salpingostomy. 

Acta Chirg. Acad. Sci. Hung. 34, 315-322. 

2. Inovay J., Szabó J., Csabay L., Szendei Gy., Papp Z. (1994) 

A méhen kívüli terhesség laparoszkópos kezelése salpingotomiával. 

Orv. Hetil. 135, 357-360. 

3. Szendei Gy. (1995) 

Az asszisztált reprodukció újabb modern lehetőségei. 

Praxis 4, 6-12. 

4. Inovay J., Sztanyik L., Dévényi N., Hidvégi J., Szendei Gy., Belic Z. (1996) 

Polycytás ovarium syndroma laparoszkópos kezelése. Kezdeti eredményeink és 

tapasztalataink. 

Magy. Nőorv. L. 59, 373-378. 

5. Inovay J., Szendei Gy. (1997) 

A kismedencei összenövések jelentősége a nőgyógyászatban. A megelőzés 

lehetőségei. 

Orv. Hetil. 138, 2511-2516. 

6. Szendei Gy., Inovay J., Hidvégi J., Konrád S., Somos P., Papp Z. (1997) 

Laparoszkópia útján végzett adhaesiolysis. 

Magy. Nőorv. L., 60, 281-287. 

7. Szendei Gy., Inovay J. (1997) 

Az endometriosisra visszavezethető infertilitás lehetséges pathomechanizmusai. 

Magy. Androl., 103-105. 

8. Szendei Gy., Inovay J., Somos P., Sziller I., Hídvégi J., Tanyi J., Börzsönyi A., 

Papp Z. (1998) 

Place of laparoscopy in infertility – judgement of the pelvic organs anatomical and 

functional states. 

Med. Sci. Monit., 4 (6), 945-950. 


A fogamzásgátlás aktuális kérdései. 

Háziorvos Továbbképző Szemle 3: 102-106. 

10. Szendei Gy., Inovay J., Papp Z. (1998) 

Az endometriosis laparoscopos kezelése. 

Endoscopia 1, 11-15. 

11. Szendei Gy. (2000) 

Új trendek az endometriosis kezelésében. 

Magy. Nőorv. L., 63, Suppl. 62-68. 

12. Szendei Gy. (2000) 

A magyar és nemzetközi pill-paletta összehasonlítása. 

A hazai fogamzásgátlás története. 

Magy. Nőorv. L. 63, S57-S62. 

98

13. Szendei Gy., Máthé Zs., Hernádi Zs., Péter A. Dévényi N., (2002) 

Subileust okozó bélendometriózis. Három eset kapcsán szerzett tapasztalataink. 

Magy. Seb. 55, 307-312. 

14. Szendei Gy. (2002) 

Az endometriosis korai diagnózisa és kezelése. 

Granum, 3, 22-28. 

15. Szendei Gy. (2003) 

Hormonális fogamzásgátlás. 

Családorvosi havilap, (9/1), 13-19. 

16. Szendei Gy. (2003) 


Szabaduló Szakorvos, III, 1, 27-31. 


Található-e összefüggés az endometriosis stádiumbeosztása és a kismedencei 

fájdalom között? A kezelés lehetőségei. 

Magy. Nőorv. L. 66, 365-372. 

18. Szendei Gy., Szűcs Z., Hernádi Zs., Hagymási L. (2003) 

Császármetszés és húgyhólyag endometriosis. (Esetismertetés). 

Magy. Urol. 15, 21-27. 

19. Nagy Gy. R., Szendei Gy., Dévényi N., Csapó Zs.: (2004) 

Endometriosis miatt húgyhólyagresecalt majd GnRH analóggal kezelt nőbeteg 

spontán fogant és kiviselt terhessége. 

Magy. Androl. 8, 77-83. 

20. Szendei Gy., Hernádi Zs., Dévényi N., Patkós P., Csapó Zs. (2004) 

Meddőség, endometriosis és krónikus kismedencei fájdalom. 

Magy. Nőorv. L. 67, 63-71. 

21. Fancsovits P., Tóth Lné., Murber Á., Szendei Gy., Papp Z., Urbancsek J. (2005) 

Catheter type does not affect the outcome of intrauterine insemination treatment a 

prospective randomized study. Fertil. Steril. 83, 699-704. 

22. Szendei Gy. (2005) 

A krónikus kismedencei fájdalom oka. 

Lege Artis Meddicinae 15, 45-52. 

23. Szendei Gy., Máthé Zs., Hernádi Zs., Péter A. (2004) 

Subileus caused by intestinal endometriosis. Experience from three cases. 

Int. J. Colorectal Disease 19, 502-504. 


Is there any correlation between stages of endometriosis and severity of chronic 

pelvic pain? Possibilities of treatment. 

Gynecol. Endocrin. közlésre elfogadva 

12.2. Az értekezés témakörében megjelent könyvrészletek 


Laparoszkópos adhaesiolysis. 

In: Operatív laparoszkópia. Szerk: Herz P. 

Springer Hungarica Kiadó Kft., Bp. 

99



In: Nőgyógyászati endokrinológia. Urbancsek J., Papp Z. (szerk.) 

Springer, Budapest 


Jelentősebb endokrinológiai zavarok (1999). 

In: Szülészet-nőgyógyászati Protokoll. Szerk: Papp Z. 

Golden Book Kiadó, Budapest, 1999. 


Hyperandrogén állapot, mint rizikó tényező. 

In: Hyperandrogén állapotok korszerű szemlélete. Szerk. Szendei Gy., Paulin F. 

Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság, Budapest, 161-165. 

5. Szendei Gy., Paulin F. (szerk.) (2000) 

Hyperandrogén állapotok korszerű szemlélete. 

Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság, Budapest. 


A laparoscopia, a hysteroscopia és a laparotomia korai postoperativ szövődményei. 

In: Sürgősségi ellátás a szülészet-nőgyógyászatban. Szerk. Papp Z. Medicina 

Könyvkiadó Rt., Budapest, 247-258. 



In: Családorvosok kézikönyve. 

Anonymus Kiadó, Budapest, 415-421. 

12.3. Tudományos munkásságot megalapozó további közlemények 

1. Csapó Zs., Szendei Gy., Hidvégi J., Kiszel J., Német J., Csömör S. (1982) 

Magzati szívfrekvencia akcelerációk jelentősége a szülés alatt 

Magy. Nőorv. L. 45, 348-356. 

2. Szendei Gy., Csapó Zs., Ossmann W. (1982) 

Kardiotokográfia a gyakorlatban. 

Eü. Munka 29, 193-197. 

3. Csapó Zs., Cseh I., Szendei Gy., Herberth J., Paulin F. (1984) 

Magzatmozgásokkal kapcsolatos magzati szívfrekvencia decelerációk jelentősége. 

Magy. Nőorv. L. 47, 48-52. 

4. Csapó Zs., Szendei Gy., Szócska A., Hidvégi J., Patkós P., Kiszel J., Csömör S. 

(1985) 

Ergänzung der antenatalen Kardiotokographie ohne Belastung (Nonstress-Test) 

mittels Autostimulation der mütterlichen Brustwartze. 

Zbl. Gynäk. 107, 670-679. 

5. Csapó Zs., Szócska A., Hidvégi J., Patkós P., Szendei Gy., Kiszel J., Csömör S. 

(1985) 

A nyugalmi antenatalis kardiotokográfia (nonstress test) kiegészítése az anyai 

mellbimbó autostimulálásával. 

Magy. Nőorv. L. 48, 107-112. 

100

6. Csapó Zs., Szendei Gy., Szócska A., Csömör S. (1986) 

Die prognostische Bedeutung der Herzfrequenz-Akzelerationen Fetus in der 

Eröffnungsperiode. 

Zbl. Gynäk. 108, 1493-1500. 

7. Hámori M., Szendei Gy., Kovács I., Somos P. (1986) 

Hiperprolaktinémia és policisztás ovárium szindróma kapcsolata. 

Magy. Nőorv. L. 49, 288-291. 

8. Hámori M., Szendei Gy., Urbancsek J. (1987) 

A gonadotrop hormonok pulzációjának szerepe az amenorrhoea kialakulásában. 

Magy. Nőorv. L. 50, 230-233. 

9. Hámori M., Szendei Gy., Urbancsek J. (1987) 

Die Rolle der pulsatilen Freitsetzung der Gonadotropine bei der Enststehung der 

Amenorrhoe. 

Zbl. Gynäk. 109, 783-787. 

10. Hámori M., Szendei Gy., Kovács I., Somos P. (1987) 

Hyperprolaktinaemie und dem polyzystischen Ovarium-Syndrom. 

Zbl. Gynäk. 109, 539-540. 

11. Hámori M., Urbancsek J., Szendei Gy., Német J. (1988) 

The role of ultrasonography in treatening polycystic ovari syndrome. 

Acta Chir. Hung. 29, 27-34. 

12. Kovács I., Szendei Gy., Berbik I. (1988) 

Usefulness of Ketoconazole (Nizoral) in the Treatment of Androgenization 

Symptoms in Women Suffering Concurrently from Candidiasis or Dermatomycosis. 

Ther. Hung. 36, 174-178. 

13. Szendei Gy., Kárteszi M., Papp Gy., Fedák L., Nagy B. (1990) 

Kisdózisú prednisolonnal kiegészített ovulációindukciós kezelés. 

Magy. Nőorv. L. 53, 155-157. 

14. Nagy B., Gimes R., Inovay J., Szendei Gy., Pulay T., Czuppon A. (1990) 

Sperma antitestek kimutatása donor inszeminált nőknél. 

Magy. Nőorv. L. 53, 52-54. 

15. Papp G., Szendei Gy. (1992) 

Climacterium virile. 

Dermatol. Monatschr, 178, 3-6. 

16. Szendei Gy. (1993) 

Hormonális és anyagcsere-változások a klimaktériumban. 

Orvosképzés 68, 121-123. 

17. Szendei Gy., Papp Gy. (1993) 

Az urogenitális traktus változásai a klimaktériumban. 

Orvosképzés 68, 125-126. 

18. C. Molnár E., Szendei Gy., Magyar Z. (1995) 

A peri- és postmenopausa pszichoszomatikája. 

Magy. Nőorv. L., 58, 455-457. 

19. Szendei Gy. (1995) 

Hirsutismus és virilisatio. Kommentár 

Orvostovábbképző Szle. 2, 131-134. 

101

20. Inovay J., Csabay L., Hidvégi J., Szendei Gy., Perkedi R. (1996) 

Myoma-enucleatio császármetszés során. 

Magy. Nőorv. L. 59, 111-116. 

21. Resch M., Szendei Gy., Nagy Gy., Pintér J. (1998) 

Menstruációs és evészavarok prevalenciája infertilis nők körében. 

Orv. Hetil. 139, 287-291. 

22. Sziller I., Ujházy A., Bardóczy Zs., Szendei Gy., Papp Z. (1998) 

A méhen kívüli terhesség gyakoriságának és mortalitásának alakulása 

Magyarországon (1931-1995). 

Orv. Hetil. 139, 493-498. 

23. Szendei Gy., Tóth-Pál E., Papp Cs., Marton T., Vass Z. (1998) 

Wilderwanck syndroma és primer amenorrhoea együttes előfordulása. 

Magy. Nőorv. L., 61, 331-333. 

24. Resch M., Nagy Gy., Pintér J., Szendei Gy., Haász P. (1999) 

Eating disorders and depression in Hungarian women with menstrual disorders and 

infertility. 

J Psychosom. Obstet. Gynecol. 20, 152-157. 

25. Demeter A., Szirmai K., Szendei Gy., Szánthó A. (2000) 

Emlőrák késői áttéte a petefészekben. 

Magy. Nőorv. L. 63, 63-65. 

26. Krasznai I., Szendei Gy., Papp Z. (2001) 

A Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-syndroma. 

Magy. Nőorv. L. 64, 223-231. 

27. Szendei Gy, Hernádi Zs, Dévényi N (2002) 

Női hyperandrogén állapotok korszerű szemlélete. 

Családorvosi Fórum, 6, 23-28. 

28. Resch M., Szendei Gy. (2002) 

Nőgyógyászati és szülészeti komplikációk evészavarokban. 

Orv. Hetil. 143 (25), 1529-1532. 

29. Resch M., Szendei Gy., Haász P. (2002) 

A bulimia nőgyógyászati és endokrinológiai következményei – hormonális 

eltérések. 

Orv. Hetil. 143 (40), 2279-2283. 

30. Szendei Gy. (2003) 

Oestrogenhiány fertilis korban. 

Magyar Menopausa Társaság kiadványa. 

31. Nagy Gy.R., Szendei Gy., Dévényi N., Csapó Zs. (2003) 

Hypopituitoer primer amenorrhea – kiviselt sikeres terhességek. 

Magy. Nőorv. L. 66, 337-340. 

32. Krasznai I., Bőze T., Garamvölgyi Z., Szendei Gy., Rigó J. Jr. (2004) 

Morris-syndroma: az endokrinológiai gondozás lehetőségeiről három eset kapcsán. 

Magy. Nőorv. L., 67, 265-268. 

33. Visy B., Füst Gy., Varga L., Szendei Gy., Takács E., Karádi I., Fekete B., Harmat 

Gy., Farkas H. (2004) 

Sex hormones in hereditary angioneurotic oedema. 

Clin. Endocrin. 60, 508-515. 

102

34. Resch M., Szendei Gy. (2004) 

Eating disorders from a gynecologic and endocrinologic view: hormonal changes. 

Fertil. Steril. 81, 1151-1153. 

35. Resch M., Szendei Gy., Haász P. (2004) 

Bulimia from a gynecological view: hormonal changes. 

J. Obstet. Gynecol. 24, 907-910. 

12. 4. Tudományos munkásságot megalapozó további könyvrészletek 

1. Varga I., Csömör S., Szendei Gy. (1986) 

Investigations on glomerular filtration rate at imminent abortion. 

In: Practical aspects of urogynecology. Eds: Tankó A., Berbik I., Petri E. 

Akadémiai Kiadó 

2. Papp Gy., Szendei Gy. (1991) 

Túl a negyvenen. Férfi és nő a változás éveiben. 

ÁKV-Budapest Kiadó. 

3. Szendei Gy., Paulin F. (1998) 

Hyperandrogén állapotok korszerű szemlélete. 

Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság I. Tudományos 

ülése, Budapest, 1998. október 22. 

4. Krasznai I., Szendei Gy., Garamvölgyi Z., Bőze T., Dévényi N., Rigó J. Jr. (2004) 

Androgens as markers of preeclampsia. 

Recent Advances in Prenatal Genetic Diagnosis. Medimond International 

Proceedings 201-204. 

12. 5. Idézhető absztraktok 

1. Szendei Gy., Csapó Zs., Kiszel J., Csömör S. (1983) 

Significance of accelerations during labour in patients with EPH gestosis. 

Dilemmas in Gestosis Controversies in Etiology, Pathology, Therapy International 

Symposium, Vienna 1982. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1983, 352-353 p. 

2. Bárándi Zs, Sztanyik L, Szendei Gy, Inovay J, Urbancsek J, Papp Z.: (1996) 

The influence of stimulation protocools and semen chracteristics on the success rate 

of intrauterine insemination in the treatment of infertility. 

Hum. Reprod 11, 1, 213. 

3. Szendei Gy., Dévényi N., Szabó I., Inovay J., Papp Z. (1996) 

Diagnosis and hormonal treatment of endometriosis. 

5 th World Congress of Gynecological Endocrinology 

Barcelona (Spain) 1996. október 2-5. 

Gynecological Endocrinology, 10, Suppl. 4, 171. 

103

4. Szendei Gy., Dévényi N., Szabó I., Inovay J., Papp Z.(1996) 

Diagnosis and hormonal treatment of endometriosis. 

5 th World Congress on Endometriosis 

Yokohama (Japan), 1996. október 21-24. 

In: Abstracts. 160. 

5. Szendei Gy, Inovay J, Sztanyik L, Tanyi J, Papp Z. (1998) 

Laparoscopic adhaesiolyisis -five year experience. 

6 th Annual Congress of the European Society for Gynaecological Endoscopy, 

Birmingham, 1997, december 7-10. 

Gynaecological Endoscopy, 6 (1998); Suppl. 2:75 

6. Bárándi Zs, Fedorcsák P, Sztanyik L, Szendei Gy, Inovay J, Urbancsek J, Papp Z. 

(1998) 

Ovarian stimulation and the female partner's age have the highest impact on the 

success ratew of homologous intrauterine insemination. 

Hum. Reprod. 13, Abstract Book 1, 97 

7. Inovay J, Csaba Á, Szendei Gy. (1998) 

Unilateral ovarian electrocautery for the management of polycystic ovarian disease. 

Preliminary results. 

Fertil. Steril. 70(1998); Suppl. 1:503 

8. Csaba Á, Inovay J, Szendei Gy.(1998) 

Management of Polycystic Ovarian Disease (PCOD) by Bilateral Wedge Resection 

Via Laparotomy and by Multiple Monopolar Electrocautery (Drilling) of the 

Ovaries. Comparison of the Endocrinological Effects. 

Fertil. Steril. 70(1998); Suppl. 1:503. 

9. Urbancsek J., Fedorcsák P., Dévényi N., Murber Á., Sztanyik L., Inovay J., 

Szendei Gy., 

Papp Z.(1998) 

Obesity is associated with decreased luteal phase progesterone levels. 

IFFS'98, 16 th World Congress on Fertility and Sterility and 54 Th Annual Meeting of 

the American Society for Reproductive Medicine 

San Francisco, California (USA), 1998. október 4-9. 

Fertil. Steril. Suppl. S473-474. 

10. Szendei Gy., Ádám Zs.(2001) 

Pelvic pain. 

VIIth European Symposium on Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology 

Debrecen, 27-29 th September 2001 

In: Proceedings of the VIIth European Symposium on Psychosomatic Obstetrics 

and Gynaecology, Ed. Szeverényi P, Nijs P., Richter D., Debrecen, 188, 2001. 

11. Szendei Gy., Hernádi Zs., Dévényi N. (2002) 

Endometriózis és a kismedencei fájdalom összefüggése. 

A Magyar Nőorvos Társaság XXVII. Nagygyűlése 

Budapest, 2002. Augusztus 28-31. 

In: Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle, 4, Szupplementum, 53. 

104

12. Szendei Gy., Hernádi Zs., Dévényi N., Máthé Zs., Péter A. (2002) 

Subileust okozó bél-endometriózis. Három eset kapcsán szerzett tapasztalataink. 




13. Szendei Gy., Hernádi Zs., Dévényi N., Szűcs Z., Hagymási L. (2002) 

Császármetszés és húgyhólyag endometriózis. Két eset kapcsán szerzett 

tapasztalataink. 




14. Szendei Gy. (2002) 

Benignus adnexfolyamatok (cystosus elváltozások, kismedencei gyulladások) 

laparoscopos ellátása. 





Relationship between endometriosis and pelvis pain. 

10 th World Congress of Gynecological Endocrinology 

Wroclaw, Poland, September 21-24, 2002 

In: Gynecological Endocrinology, 16, Suppl. 1, 49. 


Cesarean section and urinary bladder endometriosis. Experience from two cases. 

10 th World Congress of Gynecological Endocrinology. 



17. Szendei Gy., Máthé Zs., Hernádi Zs., Péter A., Dévényi N. (2002) 

Subileus caused by instestinal endometriosis. Experience from three cases. 

10 th World Congress of Gynecological Endocrinology. 



18. Visy B., Füst Gy., Fekete B., Karádi I., Takács E., Szendei Gy., Varga L., Farkas 

H. (2002) 

A sex-hormone binding globulin vizsgálata herediter angioneuroticus oedemában. 

Allergológiai és Klinikai Immunológia 5, 61. 

19. Farkas H., Füst Gy., Harmat Gy., Szendei Gy., Takács E., Fekete B., Karádi I., 

Visy B., Varga L. (2002) 

Investigation of sex-hormone profiles in hereditary angioneurotic oedema. 

European Journal of Allergy and Clinical Immunology 57, (Suppl. 73) 313. 

20. Visy B., Füst G., Varga L., Szendei Gy., Takács E., Karádi I., Fekete B., Harmat 

Gy., Farkas H. (2004) 

Role of sex hormones in HAE, part II. 

J. Allergy Clin. Immunol. 114, S84-S85. 

105

21. Schuler Á., Somogyi Gy., Tasnádi Gy., Kiss E., Tőrös I., Milánkovics I., 

Király Gy., Szendei Gy. (2004) 

Coincidence of two rare diseases: PKU and porphyria in a hungarian family. 

SSIEM 41st Annual Symposium, Amsterdam aug. 31-szept. 3. 

J. Inherit. Metab. Dis. Suppl. 040-A. 

106

A kismedencei diagnosztikus és operatív laparoscopia helye a ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?