Találkozások magazin 2008. november - T-Mobile
Találkozások magazin 2008. november - T-Mobile
Találkozások magazin 2008. november - T-Mobile
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Találkozások</strong><br />
<strong>2008.</strong> <strong>november</strong><br />
Együtt. Veled<br />
Exkluzív<br />
Zoób Kati<br />
Havadtôy Sámuel<br />
Fecskefarok<br />
Antik Mercedes<br />
Turizmus<br />
Gombászás Szatmárban<br />
Hátizsákkal a Szentföldön<br />
iWiW<br />
Már 3,6 millióan használják<br />
Tengernyi energia<br />
Erômû az óceánon<br />
Válaszúton<br />
Plazma vagy LCD, térkép helyett Google Earth,<br />
téveszmék vagy hiedelmek
SZEDJ FEL<br />
ÚJ ZENÉKET!<br />
1 Ez a szolgáltatás a hálózattól és/vagy a SIM-kártyától függôen változhat, illetve nem érhetô<br />
el. Szolgáltatási díjat, adatforgalmi és/vagy egyéb pótdíjakat felszámíthatnak. A MOTOROLA és<br />
a stilizált M logó a US Patent & Trademark Offi ce-nál bejegyzett védjegy. Minden egyéb termék-<br />
vagy szolgáltatásnév a birtokosuk tulajdona. © Motorola, Inc. <strong>2008.</strong> Minden jog fenntartva.<br />
Motorola szakbolt és szerviz: Budapest II., Retek u. 6., telefon: 336-1286, Budapest XIII., Tisza<br />
u. 8., telefon: 343-0307, infovonal: 06/40-200-800, www.motobolt.hu<br />
MOTO EM330<br />
Nem ismered a számot, ami<br />
szól a klubban? Nem nagyon<br />
emlékszel, ki énekli? Csak tartsd<br />
fel a MOTO EM330 mobilodat és<br />
a SongID 1 majd megoldja.<br />
Hamarosan a T-<strong>Mobile</strong> boltokban!<br />
HELLOMOTO www.motorola.hu<br />
T-<strong>Mobile</strong><br />
60 Csoma kereke<br />
A Kitchen Budapest nemcsak álmokat szô<br />
Kütyük, innováció<br />
12 3D Budapest<br />
Új dimenziók a Google Earth-ön<br />
18 A legnagyobb<br />
A Megyeri-híd rekordjai<br />
22 LCD vs plazma<br />
Lapostévét, de melyiket?<br />
42 Tengernyi energia<br />
Megoldások az óceán<br />
erejének kiaknázására<br />
50 Merci<br />
Fecskefarkú, de nem madár<br />
Fogadott hívás<br />
6 Csipkeverés<br />
Zoób Kati és Havadtôy Sámuel<br />
Tudomány<br />
16 Rákosi bunkere a Kossuth téren<br />
Társadalom<br />
34 Helyesírásverseny<br />
Szövegszerkesztôk csatája<br />
38 Le is út, fel is út<br />
Bizarr közéleti gondolatfordulatok<br />
Roaming<br />
28 Szentföldi bakancsos túra<br />
Jézus nyomában<br />
Galéria<br />
Sport<br />
4 Képmutogatók<br />
Képnézési formák és szokások<br />
a fotográfia feltalálása elôtt és után<br />
10 A Másik<br />
Téveszmék és hiedelmek<br />
14 Kint van a vízbôl<br />
Túri György sikere<br />
Barangoló<br />
46 Biotúrák Szatmárban<br />
Itthoni csodák<br />
18<br />
28<br />
46<br />
TARTALOM<br />
A <strong>Találkozások</strong> <strong>magazin</strong> havonta jelenik meg 175.000 példányban. Terjesztése: a tárgyhavi Platinakártyás ügyfelek számára postán, illetve a T-<strong>Mobile</strong><br />
üzletein keresztül, díjmentesen. Szerkeszti a Szerkesztôbizottság. Kiadó: [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. Vezérigazgató: Fischer András<br />
Lapmanager: Kocsis Miklós Hirdetésfelvétel: Buczó András, Tel: +36 1 371 3984, E-mail: talalkozasokhirdetes@origo.hu<br />
A szerkesztôség címe: 1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2. D., Tel.: +36 1 371 3801 SMS/MMS: +36 30 303 0500 E-mail: talalkozasok@origo.hu<br />
Nyomás: R.R. Donelley ISSN: 1417-6645 Címlapfotó: Red Dot<br />
50
BEJÖVÔ HÍVÁSOK<br />
Kedves Olvasónk!<br />
Ahol a fenti ikont látják, ott a cikk<br />
témájához kapcsolódó interaktív<br />
információkat találnak.<br />
* Az interaktív logóval jelölt tartalmak kapcsán ezúton<br />
hívjuk fel a figyelmet, hogy az elküldött SMS ára a<br />
T-<strong>Mobile</strong> magyarországi hálózatán belül díjmentes.<br />
Amikor a válaszüzenetben egy WAP-linket kap, akkor<br />
arra kattintva rögtön a megfelelô t-zones WAP-oldalra<br />
juthat. A letölthetô tartalmakért külön kell fizetnie,<br />
az árakról a letöltés elôtt mindig tájékoztatjuk!<br />
A t-zones oldalak megjelenítéséhez és a digi tális<br />
tartalom letöltéséhez megfelelô készülékkel és beállításokkal<br />
kell rendel keznie. A letöltés során a havi-<br />
és adatforgalmi díj a beállított díjcsomag függvénye.<br />
A 400-as számra küldött SMS díja megegyezik a<br />
magyarországi T-<strong>Mobile</strong> elôfize tôknek küldött normál<br />
SMS díjával.<br />
<strong>Találkozások</strong> 2. oldal<br />
Exkluzív<br />
Egy virág, ami ôsszel<br />
sem hervad el<br />
Novemberi<br />
ajándékunk ez az<br />
ingyenes háttérkép.<br />
Küldje a NOVEMBER<br />
szót SMS-ben<br />
a 17123-as, díjmentes<br />
számra, ha le<br />
szeretné tölteni!<br />
Apple notebookokkal bôvült a T-<strong>Mobile</strong> kínálata.<br />
Az egyre népszerûbb Apple MacBook és a különleges vékony, fémborítású<br />
Apple MacBook Air mobilinternet-elôfizetéssel kapható, ráadásul Arany- és<br />
Platinakártyás ügyfelek akár kamatmentes részlefizetéssel is megvehetik ezt<br />
a két különleges számítógépet. iPhone 3G rajongóknak „kötelezô” ajánlat, érdemes<br />
felkeresni a T-<strong>Mobile</strong> honlapját, ahol a vásárlás címszó alatt, a mobilinternetes<br />
akcióknál minden aktuális információ elérhetô.<br />
Találd ki!<br />
MMS-játékunkra ebben a hónapban a legtöbb kép a Megyerihídról<br />
készült. Ezek közül Szabó Gézáné felvételét választottuk.<br />
Olvasónk nyereménye egy Nokia 6650-es telefon, a Nokia és a T-<strong>Mobile</strong><br />
közös fejlesztése. Az elegáns, stílusos készülékkel élmény a mobilozás!<br />
A 2 megapixeles kamerával fotókat készíthet, böngészhet a világhálón,<br />
elérheti e-mailjeit, valamint a beépített GPS és a Nokia térképek segítségével<br />
könnyen tájékozódhat az ismeretlen helyeken is.<br />
Nyereménytelefonja átvételérôl értesíteni fogjuk. Ha Ön is szeretne<br />
játszani és nyerni, fotóját küldje MMS-ben szerkesztôségünknek<br />
a +36 30 3030500 számra (TALALD KI + a feladó neve + a megoldás).<br />
Internet<br />
Nemrég elhatároztam, veszek valamit. Nagyobb<br />
értékû dologról lévén szó, elôzetesen körülnéztem<br />
az interne ten. Lassan ez már amolyan kötelezô gyakorlat:<br />
rákeresünk az adott termékre vagy szolgáltatásra.<br />
Ismerkedünk vele, olvasunk róla, a fórumok hozzászólásait<br />
bújjuk, árakat hasonlítunk össze, videókat<br />
nézünk, címeket és telefonszámokat vadászunk.<br />
Ahogy fejlôdik a virtuális világ, úgy egyre több dolgot<br />
akár az interneten is megrendelhetünk. Amennyiben<br />
ragaszkodunk ahhoz, hogy körbejárjuk az adott terméket,<br />
akkor sem hagyhatjuk számításon kívül a világháló<br />
elônyeit. Aki jelen van az interneten, az „létezik”.<br />
INTRO<br />
Akire nem ad találatot a keresô, az hosszabb távon<br />
bezárhatja a boltot. A kereskedôk és szolgáltatók<br />
léte függhet attól, mennyire veszik komolyan az<br />
egyre inkább online tájékozódó vásárlókat. A vásár -<br />
lók pedig más megfontolásból nem nélkülözhetik az<br />
internet-hozzáférést. Akár otthon a számítógépen,<br />
akár egyre inkább mobilunkról kényelmesen körülnézhetünk<br />
a kereskedôk kínálatában, néha még<br />
pénzt is megtakaríthatunk. Ajánlom ehhez a T-Home<br />
és T-<strong>Mobile</strong> internetcsomagokat, együtt akár ol csóbban<br />
is! Természetesen minden információ elérhetô<br />
az interneten: www.t-home.hu, www.t-mobile.hu<br />
Winkler János, T-<strong>Mobile</strong><br />
<strong>Találkozások</strong> 3. oldal<br />
FOTÓ: Körmendi Imre
GALÉRIA GALÉRIA<br />
Képmu togatók<br />
Képnézési formák és szokások<br />
a fotográfia feltalálása elôtt és után<br />
A fotográfia és a mozgókép feltalálása<br />
hosszú kultúrtörténeti tanulási folyamat<br />
végeredménye. A természeti népek fiai még<br />
néhány évtizeddel ezelôtt sem voltak képesek<br />
a róluk készült fényképet önmagukkal<br />
azonosítani. A tanulás során az európai ember<br />
bensôséges viszonyba került a képi<br />
ábrázolásokkal, elfogadta és igényelte a<br />
háromdimenziós valóság kétdimenziós megörökítését,<br />
illetve a világ mozgásának imitációját.<br />
E kultúrtörténeti folyamatban egya ránt<br />
szerepet játszottak a tudomány képviselôi<br />
(az optika, a vizuális eszközök fejlôdésével)<br />
és a populáris kultúra (vásári mutatványosok,<br />
vizuális játékok, szabadidôs szórakozásformák).<br />
Mai képfaló világunk polgáraként<br />
alig elképzelhetô, micsoda varázsa volt<br />
a képnek egy-két évszázaddal ezelôtt.<br />
A Mai Manó munkatársai azt gondolják, hogy az emberek<br />
tízezer, ötszáz és öt évvel ezelôtt sem úgy látták az ôket<br />
körülvevô világot, mint ma. A szem megtanult látni,<br />
egyre bonyolultabb áttételek során felismerni a való ság<br />
elemeit, bármilyen formában is jelenjék az meg. Mostani<br />
kiállításuk ebbôl a folyamatból mutat meg valamit.<br />
A Mai Manó Ház a Szerdai<br />
Fotó szabadegyetemen a<br />
nagyközön ségnek szóló fotószakmai<br />
elôadá sokkal, a Képmutogatók<br />
Hétvégéken rendszeres<br />
hétvégi családi programokkal,<br />
a reneszánsz jegyében szervezett<br />
múzeumpedagógiai és egyéb<br />
interaktív foglalkozásokkal,<br />
tárlatvezetések kel, filmvetítésekkel,<br />
elôadásokkal és koncertekkel,<br />
látványos fényké pezési attrakciókkal,<br />
a legkisebbeknek bábosokkal<br />
és egyéb látványosságokkal várja<br />
a látogatókat. Karácsony elôtt<br />
Fotókarácsony címmel a Magyar<br />
Fotográfusok Házában korábban<br />
kiállított kortárs alkotók mûveit és<br />
keres kedelmi galériák fotográfiáit<br />
lehet megvásárolni.<br />
A kiállításon a Magyar Fotográfiai Múzeum optikai<br />
különgyûjteményének anyaga mellé sorakoztatjuk<br />
az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár optikával<br />
kapcsolatos tárgyait és más közgyûjtemények,<br />
magángyûjtôk, kortárs alkotók e témába vágó tárgyait is.<br />
KINCSES KÁROLY<br />
<strong>Találkozások</strong> 4. oldal <strong>Találkozások</strong> 5. oldal
FOGADOTT HÍVÁS FOGADOTT HÍVÁS<br />
Zoób Kati és Havadtôy Sámuel nem<br />
is merték<br />
egymást a telefonbeszélgetés<br />
elôtt. A Találko zások felkérésére<br />
hívták egymást, és a rejtôzködésrôl<br />
beszélgettek.<br />
Csipkeverés<br />
Havadtôy Sámuel: Jól értettem, reggel utazik?<br />
Zoób Kati: Igen, holnap utazunk Dubaiba, ahol<br />
egy nagybemutatónk lesz, és borzasztó komplikált<br />
a dolog, mert ugyanazon a napon itt, Budapesten<br />
is lesz egy bemutatónk, és ráadásul<br />
a kollekciónak a fele Párizsban van a divathéten<br />
egy show-roomban… úgyhogy úgy rakjuk össze<br />
a dubai show-t, hogy a kollekció felét nem látjuk,<br />
úgy visszük ki, hogy nem ismerjük a lányokat,<br />
akiken bemutatjuk, és úgy hagyunk itthon egy<br />
másik kollekciót egy másik show-ra, hogy azon<br />
meg nem leszünk itt. Most szó szerint éjjel-nappal<br />
dolgozik az egész csapat, hogy ez mûködjön.<br />
H.S.: Szóval akkor ezért van az, hogy a lányoknak<br />
mind egy méretûeknek kell lenniük, ugye?<br />
Z.K.: A modellek nagyjából egy kialakult méretnek<br />
megfelelnek, de hát azon belül mindenki<br />
válogat. Én például azt szeretem, ha egy lánynak<br />
a lába hosszú és nem a dereka vagy a háta,<br />
mert ha valakinek nagyon hosszú a háta, akkor<br />
azt a ruhát nem tudjuk eladni másnak, akkor<br />
abból nem tudunk soha többet eladható darabot<br />
csinálni.<br />
H.S.: Szóval abból egy modell van csak,<br />
és azzal be van fejezve.<br />
Z.K.: Hát igen, és azért ezek nagyon-nagyon<br />
kényes anyagok, nagyon finom, drága holmik,<br />
komoly kézmûves munkák, és a legjobb az<br />
volna, ha mindegyik megtalálná a gazdáját.<br />
H.S.: Szívbôl remélem, hogy mind a három<br />
bemutató sikeres lesz.<br />
Z.K.: Szeretném, ha a rengeteg befektetett<br />
energiából visszatérne valami.<br />
<strong>Találkozások</strong> 6. oldal<br />
H.S.: Ismerôs érzés. Én is egy éve dolgozom<br />
a következô kiállításomon, ami most lesz majd<br />
<strong>november</strong>ben a B55-ben…<br />
Z.K.: Mikor lesz a kiállítás?<br />
H.S.: November 13-án van a meghívott megnyitó<br />
és 14-tôl lesz nyilvános. És úgy értettem,<br />
azért gondoltak a <strong>Találkozások</strong>nál arra, hogy<br />
én Önnel beszélgessek, mivel az én képeim<br />
csipkére készülnek, és ezért valahogy a szerkesztôk<br />
úgy gondolták, hogy itt van valami<br />
összeköttetés kettônk között, az ön ruhái<br />
és az én csipkém között.<br />
Z.K.: Mit jelent az, hogy csipkére készül?<br />
Mi a felület? A csipke? Arra kerül a festék?<br />
H.S.: Akrilfestékkel festek, a csipkét pedig<br />
azért használom, mert amikor New Yorkban<br />
éltem, azt éreztem, hogy a csipke kiesett a<br />
köztudatból. Valahogy snasszá vált lakberendezési<br />
tekintetben. Ezért elkezdtem gyûjteni<br />
ôket, különösen a régi csipkéket. Arra gondoltam,<br />
hogy a csipke a leggyönyörûbb nôi mûvészeti<br />
alkotás az évszázadok során. És<br />
ott vannak azok a nôk, azok az asszonyok,<br />
akik ezeket a szabadidejükben, miután már<br />
mostak, fôztek, szültek, gyereket neveltek,<br />
a földön mindent elláttak, utána még erre volt<br />
erejük és energiájuk, hogy ilyen gyönyörû, ízléses<br />
dolgokat alkossanak. De ezek a csipkék<br />
ki lettek dobva, ahogy megsérültek vagy elszakadtak.<br />
Nem voltak becsületben tartva, sem<br />
megtisztelve, mint mûalkotások. Tiszteletbôl<br />
kezdtem gyûjteni, és elôször csak befestettem<br />
ôket különbözô színûekre, és párnákat készí-<br />
tettem belôlük, amikor éppen olyan stílusú<br />
házat rendeztem be. Amikor elkezdtem festeni,<br />
akkor arra gondoltam, hogy miért ne rakjam<br />
fel a vászonra, és aztán majd arra festek,<br />
és amikor a nézô nézi, tudat alatt is elôtte van<br />
egy alkotás, amit ezek az asszonyok készítettek.<br />
És a másik ok szintén, amiért én ezt használom,<br />
mert ugye a régi kultúrában a halotti<br />
lepel az arcon, az csipke volt. És ahogy én írok<br />
szövegeket a képek alá, amiket aztán elrejtek<br />
és a csipkével letakarom, akkor ez tulajdonképpen<br />
lepellé válik.<br />
Z.K.: Nagyon érdekes, hogy arra gondoltak, mi<br />
beszélgessünk egymással, mert a csipkével<br />
kapcsolatosan több dolog is összeköt minket.<br />
Részben, hogy szintén gyûjtöm a régi csipkéket,<br />
pontosan ugyanezzel a motivációval. Kézmûves<br />
világban élek és ôrzöm a magyar kézmûves kultúrának<br />
azt a részét, amit már nagyon kevesen<br />
ismernek és készítenek. Ma ugye egy nô büszke<br />
arra, hogy nem tud gombot varrni, ugyanakkor<br />
régen elképesztôen gyönyörû kézimunkákat<br />
csináltak. Én is vonzódom a csipkéhez, és különösen<br />
nagyon vonzódom azokhoz a csipkékhez<br />
– mint például a vert csipke, vagy a kitöltött<br />
csipkék – amikbe életképek vannak hímezve.<br />
Nekem is van ebbôl egy meglehetôsen érdekes<br />
gyûjteményem. Másrészt én is festettem csipkére.<br />
Színházaknak dolgoztam sokáig, például<br />
filcbôl, textilbôl páncélokat készítettem,<br />
és a filc páncélra fölragasztottam a festék alá<br />
csipkéket, és aztán azt festettem meg úgy, mintha<br />
fém lenne, és ettôl aztán cizellált, fémmûves<br />
November 25-én lesz a T-<strong>Mobile</strong>-lal közös nagy programunk,<br />
egy nagy divatbemutató, ami most éppen tízéves ünnepet ül,<br />
mert hogy tíz éve dolgozunk együtt.<br />
<strong>Találkozások</strong> 7. oldal
FOGADOTT HÍVÁS FOGADOTT HÍVÁS<br />
A csipke a leggyönyörûbb nôi mû vészeti alkotás az évszázadok során. És ott vannak<br />
azok a nôk, azok az asszonyok, akik ezeket a szabadidejükben, miután már mostak,<br />
fôztek, szültek, gyereket neveltek, a földön mindent elláttak, utána még erre volt erejük<br />
és energiájuk, hogy ilyen gyönyörû, ízléses dolgokat alkossanak.<br />
páncélnak hatott. Nagyon szerettem én is<br />
a csipkét festeni, mert a csipkébôl adódó textúragazdagság<br />
rettenetesen jó alap a festéshez.<br />
Nagyon, nagyon élveztem…<br />
H.S.: Hát akkor remélem, hogy egyszer majd<br />
meglátogathatom önt, hogy megnézzem<br />
a csipkéit, nagyon érdekelne, hogy miket<br />
gyûjtött össze. Ilyen egybeesést! Hihetetlenül<br />
szép dolgokat lehet találni. A képekhez csak<br />
olyanokat használok, amik már sérültek, vagy<br />
elszakadtak, vagy valami gond van velük, mert<br />
ami teljesen jó állapotban van, azt én nem<br />
vagyok hajlandó megmásítani.<br />
Z.K.: Sérültben is néha van nagy lehetôség, én<br />
például néhány éve felfeszítettem rámára egy<br />
olyan függönyt, amin egy gyönyörû életkép-riseliô<br />
van. Sok helyen szakadt. Ha van egy kis idôm,<br />
akkor fogom a rámát és restaurálom a csipkét.<br />
Mert sok mindent meg lehet menteni. A csipkének<br />
különben reneszánsza van, például az idei<br />
téli divatszenzáció, hogy a Prada divatház klaszszikus<br />
mintázatú csipkébôl készít kosztümöket<br />
meg táskákat. A Pradának az egész világra szóló<br />
kampánya ez a csipke, és ettôl aztán új hangulatot<br />
és új jelentést kapott a divatban. De hát a<br />
kézmûves divatban a csipke az mindig alapvetô<br />
anyag.<br />
H.S.: Mikor elkezdtem csipkét gyûjteni, valamennyire<br />
utánanéztem. Elôtte nem tudtam,<br />
hogy a csipke honnan ered. Kiderült, hogy<br />
amikor az egyiptomiaknak elkezdett foszladozni<br />
a drága selyemruhájuk, azokat javították ezzel<br />
a módszerrel. Ez a csipke eredete.<br />
Z.K.: Ezt még nem hallottam, nagyon érdekes.<br />
H.S.: Aztán legközelebb a 15. században elôször<br />
a mandzsettákon meg a gallérokon jelenik<br />
meg, hiszen nagyon értékes, nagyon<br />
idôigényes munka. Csak kis elemekként használták<br />
a ruhákon.<br />
Z.K.: A másik szempont, hogy külön kell tisztítani,<br />
nem lehet ugyanolyan tisztításnak kitenni,<br />
mint egy brokátruhát. Mit mondott, mikor lesz<br />
a kiállítása?<br />
„Húsz évig együtt éltem Yoko Onóval,<br />
és amikor elváltunk, akkor kaptam<br />
ajánlatokat, hogy írjak egy önéletrajzi<br />
könyvet. Természetesen nem rám<br />
voltak kíváncsiak, hanem, hogy pletykáljak<br />
a hírességekrôl. Ezzel én teljesen<br />
tisztában vagyok, nem vagyok<br />
annyira beképzelt, hogy ne tudjam,<br />
hogy errôl van szó. Mindig utáltam<br />
az ilyen könyveket.”<br />
H.S.: A megnyitó 13-án, Szilvia-napon.<br />
Z.K.: Nekünk <strong>november</strong> 25-én lesz a T-<strong>Mobile</strong>-lal<br />
közös nagy programunk, egy nagy divatbemutató,<br />
ami most éppen tízéves ünnepet ül, mert hogy<br />
tíz éve dolgozunk együtt. Jó lenne még elôtte<br />
találkoznunk, hogy én is láthassam ezeket a<br />
csipke-képeket, mert ki tudja, nem lehetne-e<br />
valamit összekapcsolni.<br />
H.S.: Köszönöm szépen. Ezeket a képeket<br />
azért csináltam, mert kint voltam Angliában<br />
két évvel ezelôtt és ott volt egy kiállítás: ,,Három<br />
kínai császár”. Namost, ez a három kínai<br />
császár, amikor megdöntötte az elôzô dinasztiát,<br />
természetesen kivégeztette az addigi császárt<br />
és annak családját, de utána rögtön örökbefogadták<br />
az elôzô dinasztiának az ôseit.<br />
Igen, elmentek a sírjukhoz, és örökbe fogadták<br />
ôket. Úgyhogy a dinasztia folytatódott. És<br />
soha nem rabolták ki a palotát, nem égették le.<br />
Ez a három kínai császár író, festô és hadvezér<br />
volt mellesleg. És az egyik kínai császár – ami<br />
engem nagyon megragadott – átnézte a leltárt,<br />
és talált még két 13. századi képet, ami már<br />
ott lógott a palotában, összesen négy volt a<br />
leltárban, és ezért építtetett egy szobát a palotában,<br />
összerakta a négy képet, és a szobának<br />
az volt a neve, hogy ,,Végre együtt van mind a<br />
négy”. Engem azért lepett meg és azért hatott<br />
meg, mert a mi kultúránkban csak rombolunk<br />
és temetünk és megint újrakezdünk mindent,<br />
mintha a múlt nem történt volna meg. Így ez a<br />
kínai kiállítás bizonyos szempontból a folyamatosságot<br />
jelképezi. Ahogy a csipke is.<br />
Z.K.: Ezek rettenetesen fontos gondolatok, mert<br />
én is azt érzem és azt látom, hogy a fogyasztói<br />
társadalom kitermelte ezt a torzulást, hogy állandóan<br />
mindig mindent eldobni és mindenbôl újat<br />
csinálni, mindig mindent lebontani. Ezért aztán<br />
eltûnnek alapdolgok, amitôl utána az ember<br />
gyökértelenné válik. Én bízom azért az európai<br />
kultúrában és abban is, hogy felébred a világ,<br />
és hogy ezt a túlzott fogyasztást és újdonságkeresést<br />
egy idô után fel fogja váltani a folyamatosságra<br />
vágyás. Enélkül nem lehet stabil alapokat<br />
építeni. És nagyon vonzódom azokhoz a kultúrákhoz,<br />
ahol ez a fajta ôsiség és ez a fajta folyamatosság<br />
mûködik.<br />
H.S.: Angliában volt tavaly egy cikk, valamilyen<br />
alkalomból, valamibôl 300. évforduló volt<br />
Angliában, és a politikailag korrekt újságok elkezdték<br />
írni, hogy Anglia és London különösen<br />
tele van olyan szobrokkal és emlékmûvekkel,<br />
amelyekre a mai kultúrában ôk nem lehetnek<br />
büszkék, vagyis rabszolgatartók, birodalomalapítok,<br />
és így tovább, és így tovább… És erre<br />
a másik újság írt egy nagyon hosszú cikket,<br />
hogy a mi nemzetünk ennek az ötvözete, a jónak<br />
és a rossznak. Ha mindent elviszünk, ami-<br />
re ma nem vagyunk büszkék, akkor a királyi<br />
sírok üresek lesznek és mindent elölrôl kezdhetünk.<br />
Mi ez vagyunk, a jót el kell fogadjuk a<br />
rosszal. A kínai kiállítás és ez a cikk egyszerre<br />
jött az életembe, és nagyon mély nyomott<br />
hagyott bennem azzal kapcsolatban, hogy<br />
mi mit csinálunk itthon.<br />
Z.K.: Miket ír a képek alá?<br />
H.S.: Húsz évig együtt éltem Yoko Onóval,<br />
és amikor elváltunk, akkor kaptam ajánlatokat,<br />
hogy írjak egy önéletrajzi könyvet. Természetesen<br />
nem rám voltak kíváncsiak, hanem,<br />
hogy pletykáljak a hírességekrôl. Ezzel én<br />
teljesen tisztában vagyok, nem vagyok annyira<br />
beképzelt, hogy ne tudjam, hogy errôl van szó.<br />
Mindig utáltam az ilyen könyveket. Ezért döntöttem:<br />
megírom ugyan az életrajzom, de nem<br />
adom ki az életemet. A festményeim eredetileg<br />
50x50 centiméteresek, mint egy könyvlap.<br />
Örkényistvánosítok kis sztorikat, ráírom festékkel<br />
a vászonra, és utána ugyanolyan színû<br />
festékkel lefestem, hogy véletlenül se lehessen<br />
elolvasni. Lesztornózom ôket, jön a halotti<br />
lepel, a csipke, és akkor arra ráfestek.<br />
Úgyhogy a képek alatt mindenféle kis sztorik,<br />
történetek, anekdoták vannak.<br />
Z.K.: Részben nagyon szellemes, részben<br />
nagyon irigylésre méltó, mert így a titkait el is<br />
dugja meg ki is nyitja. Másrészt szép allegórikus<br />
dolog, amint egyszerre tud nyitott és rejtôzködô<br />
lenni. Nagyon-nagyon tetszik. Nagyon.<br />
H.S.: El is mondtam mindent, és diszkrét is<br />
maradtam. Nem vetkôztem le nyilvánosan.<br />
A sejtelmes ruha szexibb, mint a pucérság,<br />
mondjuk így…<br />
Z.K.: Hát ezzel nagyon egyetértünk. Igen, ez<br />
nálunk is örök harc: mit mutatunk meg és<br />
mit nem. Az arab világban tudja, mennyire más<br />
az erkölcs és mennyire más a nôideál? Óriási<br />
élmény, hogy most az egész kollekcióm ezt<br />
a meseszerû szépséget kell, hogy hordozza.<br />
Az ottani nyitottság meg a föltárulkozás egészen<br />
más léptékû, mint ahogy ezt Európában<br />
megszok tuk. Az is nagyon érdekel, hogy a ruháimhoz<br />
vajon mit szólnak az arab férfiak.<br />
H.S.: És ebbôl lesz valami a magyar<br />
kollekcióban is?<br />
Z.K.: Hát az egészet hazahozzuk, mert az az<br />
igazi nagy élmény, amikor az itthoni közönség<br />
láthatja. Fantasztikus dolog, hogy járhatom<br />
a világot, és megmutathatom, hogy mit csinálunk,<br />
de azt nem szabad elfelejteni, hogy ezt<br />
annak köszönhetem, hogy a magyar vevôink,<br />
a magyar barátaim segítettek ezt a márkát felépíteni.<br />
Az érdeklôdésükkel. Ôk ugyanúgy benne<br />
vannak a jövômben és az életemben, mint eddig.<br />
Ezért talán a legfontosabb dolog, hogy évrôl évre<br />
megmutatjuk itthon, hogy hol tartunk. Négyezer<br />
ember szokott eljönni.<br />
H.S.: Hát jó, akkor most négyezer-egy lesz,<br />
mert most én is jövök <strong>november</strong> 25-én.<br />
<strong>Találkozások</strong> 8. oldal <strong>Találkozások</strong> 9. oldal<br />
FOTÓ: Körmendi Imre
GALÉRIA GALÉRIA<br />
<strong>Találkozások</strong> 10. oldal<br />
A Másik<br />
Téveszmék<br />
és hiedelmek<br />
A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008<br />
programsorozat keretében nyílt kiállítás a Néprajzi<br />
Múzeumban. A másikról alkotott néha<br />
vicces, néha végzetesen ostoba elôítéleteinket<br />
szemléletesen bemutató rendezvény a Néprajzi<br />
Múzeum, a Genfi Néprajzi Múzeum (MEG)<br />
és az Artemisszió Alapítvány közös kiállítása.<br />
Az antropológia, az emberi szokások, életmódok, viselkedések tanulmányozásának tudománya<br />
az elôzô századfordulón a legdivatosabb tudomány lett, és napjainkban megint az. Úgy tûnik tehát,<br />
hogy olyankor terelôdik a figyelem tudományos értelemben is a másikra, amikor gazdasági, politikai<br />
és/vagy kulturális szükségünk van a különbségek és a hasonlóságok alapos feltérképezésére.<br />
A kiállítás bevallottan európai szemszögbôl tekinti át az etnocentrizmus, vagyis a másikat csakis<br />
és kizárólag a saját népem oldaláról szemlélô gondolkodás kultúrtörténetét. Megmutatja, hogy<br />
Európa, az európai ember hogyan látta különbözô történelmi korszakokban a rajta kívüli, nem<br />
európai világot. És azt is, ahogy ez a fajta gondolkodás elvezet a kizsákmányolás és a leigázás<br />
különbözô formáihoz.<br />
PROGRAMOK<br />
Ne maradjon le az idei év kulturális eseményeirôl!<br />
Küldje a KULT szót SMS-ben a 17123as,<br />
ingyenes számra, és böngéssze kulturális<br />
programajánlónkat, összeállításainkat!<br />
KULTÚRA<br />
Olvassa a legújabb kulturális híreket, értesüljön<br />
az aktuális programokról, színházi darabokról<br />
naponta MMS-ben. Regisztráljon infoMMS szolgáltatásunkra,<br />
küldje a #KULTURMMS kódszót a<br />
777-es hívószámra. A szolgáltatás ára 499 Ft/hó.<br />
A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />
A Másik mint szörny?<br />
Az információ és a távoli tájakon élô<br />
em berekkel való közvetlen érintkezés<br />
hiánya miatt az európai képzeletvilág<br />
legendás történetekbôl és elôítéletekbôl<br />
táplálkozott, vagy éppen olyan felkavaró<br />
tényekbôl, mint amilyenek a természet<br />
rendellenességei. Ebbôl adódóan a Másik<br />
mindenféle fantazmagória tárgya lett.<br />
A szörny a Másik félreismerésébôl,<br />
az ôt körülvevô rejtélybôl és a feltámadó<br />
félelembôl születik, mint azt a nyomasztó<br />
alakokat elôhívó, különös és sötét erdô<br />
hangulata sugallja.<br />
Emellett a Másik – mint a képzelet szüleménye<br />
– tájaink néprajzának is része.<br />
A busóálarcok vagy az alpokbeli hagyományokból<br />
született maszkok, a gyermekkorunk<br />
meséiben megjelenô emberevô<br />
óriások vagy éppen a Frankenstein<br />
és Drakula alakjához fûzôdô népszerû<br />
történetek mára mind a moziipar fontos<br />
termékeivé váltak.<br />
<strong>Találkozások</strong> 11. oldal<br />
SZÖVEG: Szabó Bea FOTÓ: Néprajzi Múzeum
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
3D Budapest<br />
Új dimenzók a<br />
Google Earth-ön<br />
Szállni a város felett, anélkül, hogy elmozdulnánk a számítógép<br />
képernyôje elôl, nagy mulatság. Alattunk suhannak<br />
a mûholdas felvételek, felismerhetô a Margitsziget meg a<br />
Rákóczi út is. Egyszer csak egy torony csúcsa súrolja az elképzelt<br />
repülôgépünk alját. Majdnem a Szent István Bazilika<br />
3D-s virtuális makettjébe ütköztünk.<br />
Az elképzelt repüléshez nem kell semmiféle<br />
drága számítógépes játék és semmi ördöngösség.<br />
A Google Earth ingyenes mûholdas térképszolgáltatásnak<br />
a világon már 350 millió felhasználója<br />
van, akik közül naponta több tízmillióan<br />
barangolnak a virtuális földgömbön, és így nézik<br />
meg például, hol lakik New York-i barátjuk vagy<br />
hova mentek nyaralni a szomszédok. Azt, hogy<br />
a domborzatra simuló felvételekbôl különbözô<br />
épületek élethû 3D-s számítógépes modelljei<br />
emelkednek ki, az amerikai nagyvárosokban,<br />
Párizsban vagy Barcelonában repkedôk már<br />
régebben megtapasztalhatták. Szeptember<br />
közepétôl azonban Budapest látványosságai is<br />
új dimenzióba törnek. Megelevenedett a Budai<br />
vár a Mátyás-templommal és a Halászbástyával,<br />
a Citadella, a Gellért- és a Széchenyi-fürdô, a Parlament,<br />
a Hôsök tere, az Erzsébet- és a Lánchíd,<br />
összesen majdnem harminc építmény. Mindegyik<br />
aprólékosan kidolgozva, nagyon pontos fotófelvételek<br />
alapján textúrázva, körberepülhetôen, a<br />
mûholdfelvételekkel ellentétben nagyon élesen.<br />
Kedvünk lenne benézni.<br />
Virtuális túra<br />
Térképre telepíthetô térhatású modelleket bárki<br />
ingyen készíthet a Google Sketchup nevû, 3Ds<br />
tervezôprogrammal, amivel a fôvárosunk nevezetességei<br />
is készültek. Mostantól azonban<br />
nem kell külön letölteni és telepíteni, elég csak<br />
kipipálni a 3D opciót. A körbejárható, több tengelyen<br />
forgatható épületek melletti információs<br />
A 3D maketthez információk<br />
is tartoznak<br />
buborékok további fotókat, leírásokat, elérhetôségeket<br />
tartalmaznak az adott épületrôl vagy<br />
intézményrôl, amibe bármilyen link elhelyezhetô.<br />
Ebben a projektben a budapestinfo.hu turisztikai<br />
oldalt linkelte be – a munkát a felhasználók<br />
helyett elvégzô – tervezô és a modelleket elkészítô<br />
cég, hiszen mindez nem játék, hanem komoly<br />
turisztikai célzattal készült.<br />
A Google alapú navigációs rendszerek és számítógépes<br />
megoldások támogatásával foglalkozó<br />
Virtual Hungary ugyanis a Fôvárosi Önkormányzat<br />
turisztikai marketingszervezetének a megrendelésére,<br />
összesen hatmillió forintért dolgozta<br />
ki a harminc darabos modellkollekciót. „A felhasz<br />
nálók elsôsorban turisztikai céllal használják<br />
a szoftvert, azaz a tervezett nyaralásuk, utazásaik<br />
helyszíneit nézegetik vele” – mondta Peresztegi<br />
Zoltán, a Google Magyarország képviselôje<br />
a projektrôl. A közkincsek figyelemfelkeltô,<br />
tekintetet vonzó kihelyezése a Google Earthre<br />
a városvezetés és a gyártó cég szerint is komoly<br />
turisztikai marketingértékkel bír.<br />
Nemcsak marketing,<br />
építészeti érték is<br />
A modellekkel nemcsak általában Budapestre<br />
lehet a turistákat csalogatni, hanem szállodák,<br />
éttermek, áruházak is magukhoz csábíthatják az<br />
idelátogatókat. Egy szálloda esetében akár három<br />
kattintással el lehetne jutni a modelltôl a szobafoglalásig.<br />
De Balogh András, a tavasszal alakult<br />
cég ügyvezetôje a <strong>Találkozások</strong>nak elmondta,<br />
fontos, hogy a projekt építészeti értéke is megmaradjon.<br />
„Tartottunk attól, hogy az érdeklôdôk majd<br />
az összes bankautomatájukat vagy benzinkútjukat<br />
szeretnék 3D-ben megjeleníteni, de szerencsére<br />
nem ez történt. Amellett, hogy számos vidéki<br />
önkormányzat is érdeklôdik, tárgyalunk egy multinacionális<br />
céggel, amelyik szponzorációs jelleggel<br />
támogatna egy nagy projektet” – vallotta be.<br />
A fôváros jövôre is mintegy hatmillió forintért rendelne<br />
modelleket, a cég reményei szerint összefüggô<br />
házsorokat, mint például az Andrássy utat<br />
vagy a körutat. Balogh András szerint a jövô egész<br />
városrészek, vagy az összes magyarországi vár,<br />
szecessziós épület vagy templom lemodellezése<br />
lenne, amiben a költségeket üzleti vállalkozások<br />
állják. Egy épület most 50-250 ezer forint, és ha<br />
sok támogató van, a középületeket a városoknak<br />
akár ingyen készítené a cég.<br />
Az érdekes és kihívásokkal teli projektekbe lelkes<br />
építészek, fotósok és amatôrök is bekapcsolódnak,<br />
így a tökéletes modellezés a fotózással<br />
és a kézi textúrázással mintegy két-három hétig<br />
tart. A parlament leképezését például meggyorsította,<br />
hogy a cég már egy hobbyból elkészített<br />
modellt javított fel, és emelte a hivatalosan elfogadott<br />
minôségre. A Google Earth-re felkerülést<br />
legkésôbb két hónappal késôbbre ígérik, a modelleket<br />
és az információs paneleket ugyanis<br />
a keresôóriás központjai helyezik el a szolgáltatásban.<br />
Bár Balogh szerint „Magyarország sajnos<br />
nincs a Google figyelmének középpontjában”,<br />
a partneri viszony elônyei kétségtelenek. „Aki ma<br />
kereskedni akar, annak meg kell jelennie angolul<br />
és meg kell jelennie a Google-on” – fogalmazott<br />
az ügyvezetô.<br />
Elsôsorban külföldiek klikkeltek rá elsô nap<br />
<strong>Találkozások</strong> 12. oldal <strong>Találkozások</strong> 13. oldal<br />
SZÖVEG: Megyeri Dóra
SZÖVEG: Szalay Péter FOTÓ: Burger Barna<br />
SPORT SPORT<br />
Kint van a vízbôl<br />
Turi György sikere<br />
A négy évvel ezelôtt elterjedt mendemondák látványos cáfolataként<br />
Cseh László háromszoros olimpiai ezüstérmes lett<br />
Pekingben, edzôjét, Turi Györgyöt pedig más klubok és országok<br />
úszói is arra kérik, hogy legyen a mesterük. Csábítják külföldre<br />
is, jó pénzért, a titkaiért, de marad: itt akar bizonyítani.<br />
Huszonnyolc éve foglalkozik úszókkal, kicsikkel<br />
és nagyokkal, kezdôkkel és nagy bajnokokkal.<br />
Mint minden nagy próbatétel után, Pekingbôl<br />
hazatérve is elôször alapos önvizsgálatot<br />
tartott, hogy szembesítse magát minden jóval<br />
és a kevés rosszal.<br />
Nincs tökéletes ember és csalhatatlan módszer,<br />
hibát mindig lehet találni és azt meg is kell<br />
keresni – avat szakmai ars poeticájának alapjaiba<br />
a mesteredzô már beszélgetésünk kezdetén.<br />
– Az önvizsgálat visz közel a legnagyobb igazságokhoz,<br />
ezt tanítjuk a gyerekeknek is, és persze<br />
azt is, hogy az önkritikának sem szabad elmaradnia.<br />
Ez így talán kicsit filozofikusan hangzik,<br />
de az uszodába érkezve egyszer csak minden<br />
életszerûvé válik. Mindennapi valósággá.<br />
Egy-egy esti gyors vagy évadzáró nagyobb<br />
vizsgálódás után szokott haragudni önmagára,<br />
fôleg akkor, ha kiderül, hogy valamit eltolt?<br />
Hirtelen haragú ember vagyok, de gyorsan megbocsátó.<br />
Büszke vagyok arra, hogy a hibát elôször<br />
mindig magamban keresem. Magamban, de<br />
aztán ugyanolyan alapossággal és kevés kimélettel<br />
másokban is. Néha a sorsszerûséget kutatom<br />
dolgaink alakulásában, máskor az apró és mégis<br />
meghatározó részleteket igyekszem felfedezni.<br />
Hibázni lehet, a hibákból nem tanulni viszont vétek,<br />
legalább is az én értékrendem szerint.<br />
Ha már ennyire mélyre néztünk, beszélhetünk<br />
ôszintén jó és rossz tulajdonságairól, és azok<br />
mérlegérôl?<br />
Miért is ne? Kezdjük a rosszal. Néha túl gyorsan<br />
felmegy bennem a pumpa, elvesztem a türelmemet,<br />
és akkor nehezen türtôztetem magam.<br />
Olyan embert is meg tudok bántani, akit nagyon<br />
szeretek, de a harag gyorsan elszáll. Nagy szívem<br />
van, ezek a kilengések is beleférnek. De nem vagyok<br />
szélsôséges és kiszámíthatatlan. Örülök<br />
annak, hogy jószívûnek születtem, akire számíthatnak<br />
a bajba jutottak. Olykor az utcán sem tudom<br />
megtagadni magam, például ha egy elesett<br />
ember kerül az utamba. A sunyiságot megvetem,<br />
mert én mindig úgy vagyok, hogy ami a szívemen,<br />
az a számon is. Ezért dühítenek azok a névtelen<br />
vagy jeligés üzenetek, amelyekre egyik vagy<br />
másik honlap „hozzászólások” rovatában találok.<br />
A téma és a módszer négy éve változatlan. Aki<br />
nem hiszi el, hogy az eredményeink mögött emberfeletti<br />
munka áll, az mondja ezt a szemembe<br />
és sorolja a bizonyítékait. Legyintenem kellene,<br />
de képtelen vagyok. Nálam bölcsebb emberek<br />
azt tanácsolják, örüljek inkább a sikereinknek,<br />
Cseh Laci csodálatos eredményeinek, meg<br />
annak, hogy az ország egy hôst tisztel benne.<br />
Akkor az is kimondható, hogy edzôi pályafutása<br />
legszebb napjait idén Pekingben élte meg,<br />
ez volt az a csúcs, ahová fel akart jutni?<br />
Ha a boldogság fokmérôje 2008-ban csak nyolcast<br />
mutat, akkor annak csak egy oka lehet. Húsz<br />
évvel ezelôtt, amikor Egerszegi Krisztina Szöulban<br />
kétszeres olimpiai bajnok lett, a mutató a<br />
képzeletbeli skálán a tízesnél állt meg. A legjobb<br />
értéknél: a felülmúlhatatlannál. Négy évig foglalkoztam<br />
Egérrel, és 1986-ban kértem meg Kiss<br />
Lászlót, a tanítómesteremet arra, hogy gondozza<br />
ô inkább ezt az Isten adta tehetséget. Mert tudtam,<br />
hogy vele többre viheti. Két év sem kellett<br />
ahhoz, hogy Krisztina minden idôk legfiatalabb<br />
olimpiai bajnokaként két számban is aranyérmet<br />
nyerjen. És én mégis akkor kaptam meg az élettôl<br />
azt az indíttatást, amelybôl ma is meríteni tudok.<br />
Mit szól majd ehhez Cseh László, akinek az<br />
útját immár nyolc esztendeje egyengeti és<br />
akit Pekingben háromszor egymás után csak<br />
egy „földönkívüli” tudott legyôzni, de az se<br />
könnyûszerrel?...<br />
Nem fog megorrolni rám. Ismeri a véleményemet,<br />
tudja, hogy azoknak is mindent megadtam, akiket<br />
csak pályára állítottam, és azoknak is, akiket<br />
a csúcsra tudtam juttatni. Sok tanítványom van<br />
most is, de messze a legtöbbet Lacival foglalkoztam<br />
a pekingi olimpiai elôtt. Még az sem titok,<br />
hogy az energiám közel kilencven százalékát<br />
az ô boldogulásának szolgálatába állítottam.<br />
Húsz évvel ezelôtt, amikor Egerszegi Krisztina Szöulban<br />
kétszeres olimpiai bajnok lett, a mutató a képzeletbeli<br />
skálán a tízesnél állt meg.<br />
Hálás lehet Turi Györgynek Egerszegi Krisztina<br />
és Cseh László mellett még egy sor magyar<br />
úszó, köztük az olimpiai bajnok Kovács Ágnes<br />
és az „örök második” Güttler Károly is, hogy<br />
csak a legjobbakat említsük. Csupa boldogság<br />
és semmi csalódás? Mikor került edzôi karrierje<br />
mélypontjára?<br />
Volt úgy, és nem is egyszer, hogy rosszul éreztem<br />
magam a bôrömben, de a nagy „gödröket”<br />
sikerült elkerülnöm. Attól a naptól kezdve, hogy<br />
tanárként elkezdtem dolgozni, majd amikor<br />
katona lettem és egyszer csak az Akadémián<br />
találtam magam, a Jóisten mindig vigyázott rám.<br />
Én a szerencse fia vagyok.<br />
Talán még lottózóként vagy telitalálatos totószelvények<br />
kitöltôjeként is?<br />
Nem vonzanak a szerencsejátékok, és a nagy<br />
dáridók sem. De nem is vagyok aszkéta. Szeretem<br />
a jó társaságot, kikapcsolódásként szívesen megyek<br />
el horgászni, és bár belecsöppentem már<br />
néhány tóparti vetélkedôbe, ott sem a zsákmány<br />
érdekel, hanem a csend, a nyugalom, a kikapcsolódás.<br />
Ahogy korosodom, egyre inkább vágyakozom<br />
a magányos elvonulásokra, amikor egyedül<br />
nézhetem a vizet és szinte érzem, ahogy töltôdnek<br />
fel az energiaraktáraim. Amikor egyszer Kiss Lászlóval,<br />
a szövetségi kapitánnyal mentünk ki a partra<br />
és én elkezdtem az úszásról beszélni, gyorsan<br />
leintett. Ez nem az a hely, ahol dolgozni kell.<br />
Itt csak elmélkedni szabad. És milyen igaza volt.<br />
Gyakran említi Kiss László nevét, egyszer még<br />
azt is nyilatkozta, hogy ô az életében minden<br />
jó elindítója…<br />
Ezt csak megerôsíteni tudom. Laci az, aki pályakezdôként<br />
nevelt és tanított, aki megosztotta velem<br />
minden tudását, és akitôl még üzleti és baráti<br />
tanácsokat is kaphattam. Tizenhét évvel idôsebb<br />
nálam, és mindig ugyanennyivel tapasztaltabb<br />
is volt. Ha nem ô a fônököm és a barátom, aligha<br />
viszem annyira, amire most büszke lehetek.<br />
És mi lett volna Cseh Laciból, ha nyolc esztendôvel<br />
ezelôtt nem találkoznak?<br />
Sikeres és jellemes ember, kiváló sportoló.<br />
Akiben bízhat az edzôje, aki kiszámítható partner<br />
a munkában. Biztos, mert ilyennek született.<br />
Néhanapján persze ô is be tudja vágni az ajtót,<br />
ahogy én is, de aztán lecsendesedünk, és a<br />
nap végén már mindig béke honol közöttünk.<br />
A pekingi sikerek még erôsebbre fûzték a kapcsolatunkat,<br />
és így megyünk tovább. Laci a vízben,<br />
én a parton. Remélem, egészen Londonig.<br />
<strong>Találkozások</strong> 14. oldal <strong>Találkozások</strong> 15. oldal
TUDOMÁNY TUDOMÁNY<br />
Rákosi bunkere<br />
a Kossuth téren<br />
A pártvezér menekülési útvonala volt<br />
Kevesen tudják, de hatalmas bunkerrendszer<br />
húzódik a belváros alatt: a Kossuth és a Szabadság<br />
terek alatt található létesítményt még az<br />
ötvenes években kezdték építeni, és eredetileg<br />
Rákosi Mátyás és a vezetô pártfunkcionáriusok<br />
– összesen több mint kétezer ember – háború<br />
idején történô elhelyezésére szolgált.<br />
<strong>Találkozások</strong> 16. oldal<br />
A bunker pontos elhelyezkedése – bejáratainak<br />
címe – a mai napig titkos, s bár építészeti<br />
szaklapokban született már részletes leírás az<br />
objektumról, a bejárás elôtt munkatársunknak<br />
is titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnia.<br />
A bunkert a 2-es metró építésének idején kezdték<br />
kialakítani – ez magyarázza, hogy a hatalmas<br />
létesítmény még ma is a Budapesti Közlekedési<br />
Vállalat tulajdona. Az üresen álló, semmire nem<br />
használt bunker zárt, nem látogatható, kivételes<br />
alkalmakkor, szervezett körülmények között<br />
azonban bemutatják.<br />
Nem tudni, mettôl<br />
meddig építették<br />
A bunker az F4 nevet kapta, ami nem valami<br />
titkos jelölés, hanem a piros metró építési területeinek<br />
számozásából adódó kód: az F betû a földalatti<br />
vasút kezdôbetûjébôl származik, a négyes<br />
pedig a munkaterület neve (az F5-ös például a<br />
Baross téren volt, az F6-os pedig a Rákóczi út 66.<br />
szám alatt, ahol egészen a közelmúltig üres telek<br />
árválkodott). Az elnevezés mindmáig él, valamenynyi<br />
nyilvántartásban így szerepel a bunker.<br />
Sajátos, de a kor hidegháborús, világháborús<br />
hisztériájából adódó titkosítási koncepció logikus<br />
következménye, hogy a bunker építésének<br />
kezdô és befejezési idôpontja meglehetôsen<br />
homályos. Míg a metrót 1950-ben kezdték építeni<br />
(1954-ben azonban leállították a nagyszabású<br />
beruházást), a bunkerrel kapcsolatban csak<br />
annyi tudható, hogy 1951 elôtt biztosan nem<br />
kezdték el a munkálatokat. A létesítmény kialakításának<br />
célja az volt, hogy a pártvezetésnek háborús<br />
idôszakban védelmet és menekülési utat<br />
biztosítson. A bunkernek saját víz- és elektromos<br />
energia ellátása volt, továbbá légszûrôk segítségével<br />
friss levegôt juttattak az óvóhelyre.<br />
Egy atomtámadás esetén akár négy órát is biztonságban<br />
átvészelhettek a bent tartózkodók –<br />
összesen 2200 fô elhelyezésére volt lehetôség.<br />
A gépészeti berendezések ma már nem mûködnek:<br />
lepukkanva állnak, mint egy technikatörténeti<br />
kiállítás nem túl jelentôs darabjai.<br />
Hamis legendák<br />
A legendákkal ellentétben foglyok, kényszermunkások<br />
nem dolgoztak az építkezésen, a munkákat<br />
fôként vidéki bányászok végezték. Érdekes,<br />
hogy a metróépítés elsô három évében sem használtak<br />
fúrópajzsot, azt csak 1953-ban indították<br />
el, egész addig hagyományos bányászati módszerrel<br />
végezték az alagutak kialakítását, akárcsak<br />
a bunkernél. A bányászoknak valószínûleg<br />
fogalmuk sem volt arról, hogy a pártvezetés majdani,<br />
szigorúan titkos bunkerét építik: vidékiek<br />
voltak, akik nem ismerték a várost, a föld alatt<br />
dolgoztak, közel a metróépítés tényleges helyszínéhez,<br />
így joggal hihették, hogy ôk is a földalatti<br />
alagútját fejtik.<br />
A létesítményt megszakításokkal ugyan, de folyamatosan<br />
építették. 1956-ra – Rákosi leváltása<br />
idejére – már szerkezetkész állapotban volt.<br />
Maga a pártfôtitkár végül soha nem tette be a<br />
lábát az óvóhelyre. Az ’56-os forradalom idején<br />
a még befejezetlen építményt megnyitották a<br />
lakosság elôtt, ezzel elvesztette titkos jellegét,<br />
így az eredeti elképzelés, miszerint vezénylési<br />
központként funkcionálhat egy háború idején,<br />
értelmét vesztette. Az 1960-as évek elejére lett<br />
kész, és mint tömegóvóhelyet tartották számon.<br />
Míg korábban az Államvédelmi Hatóság felügyelte,<br />
elkészülte után két minisztériumhoz kerültek<br />
a kezelési feladatok.<br />
Titkos járatok<br />
A bunker elágazásait a közvélemény ma sem ismeri<br />
pontosan. Annyit biztosan lehet tudni, hogy<br />
a Szabadság térre vezet egy szellôzôakna, amelybe<br />
az eredeti tervektôl eltérôen lépcsôt is építettek,<br />
így tulajdonképpen be- vagy kijáratként is<br />
használható. A térbe torkolló egyik utca bérházának<br />
hátsó – zárt – traktusából nyílik a „fôbejárat”,<br />
ugyanitt helyezkedik el a lift is, amit akkoriban<br />
az ország leggyorsabb felvonójaként tartottak<br />
számon – ez a mai napig mûködôképes.<br />
Csendes pusztulás<br />
A metróalagúthoz is kiépült egy összekötô folyosó,<br />
ennek a célja az volt, hogy a pártvezetés háború<br />
esetén a metró alagútján keresztül eltávozhasson<br />
a városból akár a Déli pályaudvar, akár<br />
a Kerepesi út irányába. Az óvóhely 48 méteres –<br />
16 emeletes – mélységben fekszik, épp két szinttel<br />
lejjebb, mint maga a metróvonal (a metróalagúttal<br />
összekötô folyosó csatlakozási pontján is<br />
érezni a szintkülönbséget). Minden bizonnyal<br />
a Parlament felé is vezet egy lefalazott folyosó,<br />
és elképzelhetôk más leágazások is, ezeket azonban<br />
csak azok tudhatják, akik látták a ma is titkos<br />
tervrajzot.<br />
Még villany sincs benne<br />
2200 fô elhelyezésére elég<br />
NATIONAL GEOGRAPHIC<br />
MOBILON<br />
Nézze Mobil TV-n a National Geographic-ot! Küldje<br />
a MOBTV szót SMS-ben a 17123-as, ingyenes<br />
számra, és tudjon meg mindent a Mobil TV-rôl!<br />
Múzeum, diszkó, bortrezor<br />
A létesítménynek egészen 1992-ig viselték gondját,<br />
addig egy házaspár amolyan gondnoki státuszban<br />
látta el az állagmegóvási feladatokat.<br />
Az óvóhelyet sosem tudták hasznosítani semmire,<br />
háborús helyzet szerencsére nem adódott, elszigeteltsége,<br />
adottságai miatt pedig csak megvalósíthatatlan<br />
ötletekkel jöttek elô: a BKV sajtóirodájától<br />
kapott tájékoztatás szerint múzeumként,<br />
diszkóként, esetleg bortrezorként mûködhetett<br />
volna. Az objektum további hasznosításáról<br />
egyébként jelenleg is folynak tárgyalások.<br />
Vizes bejárat<br />
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi<br />
Fôigazgatóság szóvivôje érdeklôdésünkre elmondta:<br />
az F4-es a polgári védelmi kataszterben<br />
– azaz az óvóhelyek nyilvántartásában – nem<br />
szerepel, mivel korábban nem a lakosság számára,<br />
hanem vezetési pontként épült, azaz háború<br />
esetén innen irányíthatták volna az országot.<br />
Ugyanakkor a munkatársai tudnak a létezésérôl<br />
és vészhelyzetben használnák is, ám manapság<br />
realitásként nem kell számítani háborús konfliktus<br />
kialakulására. A katasztrófavédelem szempontjából<br />
nem fontos az építmény, hiszen nincs<br />
olyan katasztrófatípus, amelynek a kapcsán<br />
ésszerû megoldási lehetôségként szóba jöhetne<br />
az óvóhely hasznosítása.<br />
Jelenleg a közel ötvenéves létesítmény üresen áll,<br />
villany sincs benne, a talajvíz beszivárgása miatt<br />
– a rendszeres szivattyúzás ellenére – sok helyütt<br />
pallókon és téglákon egyensúlyozva lehet csak<br />
közlekedni benne. Állandó személyzet nem vigyázza,<br />
a lejáratokat zárva tartják, nem látogatható.<br />
A hatalmas erôfeszítéssel – mai áron számolva<br />
8 milliárd forintos költséggel – megépített objektum<br />
hosszú évek óta üresen és sötéten bújik meg<br />
a város alatt.<br />
<strong>Találkozások</strong> 17. oldal<br />
SZÖVEG: [origo] FOTÓ: MTI
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
A leg nagyobb<br />
A Megyeri-híd<br />
rekordjai<br />
Megindult a forga lom a Megyeri-hídon. Az építésén dolgozók elbeszéléseibôl<br />
kiderül, miben egyedülálló az M0 Északi Duna-híd, hogyan jutottak föl nap mint<br />
nap a munkások a pilon tetejére, hogyan kerül a hídra „mókus kerék”, miként<br />
lehet felkészülni hídépítés kor az idôjárás okozta nehéz ségekre, és miért fontos,<br />
hogy az össze sen 1800 ton nányi teherautó éjsza ka végezte a terhelési teszteket.<br />
NEM AKAR<br />
A DUGÓBAN ÁLLNI?<br />
Értesüljön SMS-ben a forgalomkorlátozásokról,<br />
útfelújításokról, balesetekrôl. Az Úton kategóriában<br />
az autópályák, fôutak közlekedési helyzetérôl<br />
informáljuk, napi 1-8 SMS-ben.<br />
A szolgáltatás ára: 399 Ft/hó<br />
<strong>Találkozások</strong> 18. oldal <strong>Találkozások</strong> 19. oldal
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
A Hídépítô Zrt. 2006-ban kezdte meg a híd építését,<br />
amelynek érdemi szakasza a sikeres próbaterheléssel<br />
már augusztusban lezárult, szeptember<br />
végén pedig a híd, amely összekapcsolja az<br />
M0-s körgyûrût a budai oldallal és tehermen te sí ti<br />
az Árpád hidat, belépett a fôváros közlekedé sének<br />
vérkeringésébe. Ez lett a Duna magyaror szági<br />
szakaszának tizenkilencedik hídja, amely nek<br />
ferdekábeles kialakítású Duna-fôági szakasza<br />
a 21. század technikai színvonalát hirdeti.<br />
Az M0 Északi Duna-híd 1861 méteres hosszúságával<br />
jelenleg hazánk legnagyobb folyami hídja,<br />
amely öt, egymás után kapcsolódó különbözô<br />
hídszerkezetbôl áll, áthidalva a Duna mindkét<br />
ágát és a Szentendrei-sziget déli részét. Az ártéri<br />
hidak valójában két-két hidat foglalnak magukba,<br />
amelyek egymástól légréssel vannak elválasztva,<br />
így az autópálya két forgalmi iránya külön<br />
pályán halad. Hasonlóan dupla felszerkezetû<br />
a Szentendrei Duna-ág hídja is, ám míg elôbbiek<br />
vasbetonból épültek, utóbbi acélszerkezetû.<br />
A majd’ két kilométer hosszú híd kétségkívül<br />
leglátványosabb szakasza a Duna fô ága fölötti<br />
ferdekábeles rész, ahol a pályaszerkezetet<br />
88 acélkábel függeszti fel a 100 méter magas,<br />
A betût formáló két pilonra.<br />
„A ferdekábeles Nagy Duna-ági részt a maga<br />
590 méteres hosszával és 300 méteres legnagyobb<br />
támaszközével emblematikus alkotásnak<br />
tartom – mondta Rapkay Kálmán, a Hídépítô Zrt.<br />
igaz gatója. – Ez egy rendkívül korszerû híd.<br />
Megjelenésére talán az a szó illik leginkább,<br />
hogy elegáns. És itt nemcsak a száz méter<br />
hosszú pilonokra és a ferdekábelre gondolok,<br />
hanem a harmonikus összképre, amivel a nézô<br />
a teljes látvány befogadásakor szembesül.”<br />
Az A betût formáló karcsú pilonok egymás felé<br />
hajló vasbeton szárait egymástól függetlenül<br />
kezdték el építeni tavaly februárban, majd 60<br />
méteres magasságban kötötték össze ôket egy<br />
szintén vasbeton folyosóval, amelynek statikai<br />
szerepe van. A képet nézve szinte hihetetlennek<br />
tûnik, de e fölött a platform fölött még egy nyolcemeletes<br />
épület nagyságú rész magasodik.<br />
A háromszög alakú részt üvegfallal fedték,<br />
amelynek az építésztervek szerint vitorlát szimbolizáló<br />
szerepe van. Az üvegtáblák nem kis<br />
terhet jelentenek: a legnagyobb táblaméret<br />
3700x1600 mm, súlya pedig meghaladja a 320<br />
kg-ot. „A zöldes árnyalatú üvegfelület mögött<br />
átsejlik a belsô szerkezet, középen egy lifttel<br />
– folytatja Rapkay Kálmán. – A lift homlokzata<br />
piros, ám a teljes híd halványszürkébe hajló elegáns<br />
fehér színe mellett (amelyet a beton ad) ez<br />
nem tûnik hivalkodónak. Az üvegfal fölött a pilonfô<br />
bordázott kialakítású. Vasbetonból kihozni valamit,<br />
ami a 100 méterrel mélyebben közlekedô<br />
szemlélô számára is látszik és még szép is, nos,<br />
ez nem volt könnyû feladat. Minimális díszítésû,<br />
mégis mutatós és látványos lett. Ilyen megoldást<br />
más külföldi példákon még nem láttam.”<br />
A híd az építés fázisának utolsó mozzanata, a<br />
próbaterhelés során is jól vizsgázott. A teszt<br />
során összesen 42, egyenként 43 tonna összsúlyú,<br />
homokkal megrakott teherautót engedtek<br />
a hídra. A méréseket éjszaka végezték, mert<br />
a napsütés miatt a híd alja és teteje között kialakult<br />
hômérsékletkülönbség befolyásolta volna<br />
a mérési eredmények helyes kiértékelését.<br />
Ám az eredmények azt mutatták, hogy a terhelést<br />
a híd jól bírja, a mért lehajlások, alakváltozások<br />
rendre a tervezett értékek alatt maradtak.<br />
A szerkezet még akkor sem hajlott meg fél méternél<br />
jobban, amikor a legtöbb teherautó állt<br />
a hídon. A híd megépítése 29 hónapig tartott.<br />
Történetek a híd építésérôl<br />
(A következô idézeteket a Hídépítô Zrt. Az én<br />
hidam, a Megyeri-híd címû kiadványából változtatás<br />
nélkül, a kiadó engedélyével közöljük.<br />
A munkám legnagyobb részét a 7. pilon képezte, a kúszóállványzat mozgatása az én kis<br />
csapatom feladata volt. Ezáltal kizárólagos jogot szereztünk ahhoz, hogy mi láthassuk<br />
elôször a pilonról nyíló panorámát a mindig új magasságban. Elôször a Dunát és a hajókat,<br />
a szigetet, késôbb a budai hegyeket és a Szabadság-szobrot, végül pedig már Budapest<br />
teljes északi felét lehetett látni a pilonról, mindig egy kicsivel többet. A felvonulási<br />
terület a Szentendrei-szigeten létesült, így egy munkanap általában egy Dunát átszelô<br />
motorcsónakos száguldással kezdôdött és fejezôdött be. Az iroda- és étkezôkonténerek<br />
a folyópart mellett, az épülô híd és a Duna panorámája nem mindennapi élmény. De én<br />
minden nap élvezhettem. Elôfordult olyan reggel is – árvíz idején –, hogy az irodámat<br />
nem a Duna mellett, hanem bent a folyóban találtam, és csak csónakkal lehetett eljutni<br />
az ajtóig. A kúszóállványra való feljutáskor idô és kényelmi szempontok figyelembevételével<br />
lehetett dönteni. A feljutás a pilon feléig felvonóval nyolc perc, de a gépkezelô<br />
újságjaiból és rádiójából a napi hírekkel képbe lehetett kerülni. Gyalog három perc le és<br />
öt perc fel, de ez nem volt naponta ajánlott, mivel 347 lépcsôfok volt! Toronydaru függôkosarával<br />
fél perc, ha ráért a daru, bár ezt sokan nem szerették valamiért.<br />
Gyalog András Hídépítô Zrt., mh. üzemmérnök<br />
A korábban épült hidakhoz képest mûszaki szempontból is több újdonsággal találkoztunk. Magyarországon ez az elsô ferdekábeles, ez a leghoszszabb<br />
Duna-híd, ez az elsô olyan híd, amely szabadszereléses technológiával épült és minden kapcsolata – gyári és helyszíni egyaránt – hegesztett<br />
kialakítású. (A legutóbbi szabadon szerelt hidunk a Lágymányosi-híd volt még NF csavaros kapcsolatokkal. Az elsô teljes egészében hegesztett<br />
kapcsolatokkal készült Duna-hidunk, a dunaújvárosi Pentele-híd azonban más szereléstechnológiával épült.) Most elôször alkalmaztunk hazai híd<br />
esetén hidraulikus lengéscsillapítót, melynek jellemzôje, hogy a hirtelen nagymértékû erôhatásokkal szemben ellenáll, míg a lassú erôhatásoknál<br />
szemben kitér. Ezáltal alkalmas a földrengésbôl származó erôhatások felvételére, ugyanakkor a hômérsékletváltozásból származó mozgások szabadon<br />
végbe tudnak menni. Ám számomra a legkülönlegesebb és teljes egészében újszerû a Nagy Duna-híd alátámasztási rendszere. A megszokott<br />
szemlélettel esetleg elôször nem is érthetô: a hídnak nincs hagyományos értelemben vett fix pontja, a híd hosszirányban a hômérséklet hatására<br />
szabadon elmozdulhat. Egy tapasztalt kollégámmal vitába is keveredtem emiatt, szerinte ugyanis olyan nincs, hogy egy hídnak nincs fix pontja!<br />
Gonda Ildikó, Ganz Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt., projektvezetô<br />
2006 februárjában mentünk ki elôször<br />
terepfelmérést végezni, ekkor a nyomvonalat<br />
még csak néhány kitûzô karó<br />
jelezte. Nehéz volt elképzelni, hogy itt<br />
valaha híd lesz. A 28-as támasz, vagyis<br />
a budai hídfô helyén a régészeti feltárások<br />
nyomaként hóval borított földkupacok<br />
voltak, a Szentendrei-sziget pedig<br />
tipikusan olyan dzsungel volt, ahová<br />
emberi kéz még „nem tette be a lábát”.<br />
Így úttörônek érezhettük magunkat, amikor<br />
lábujjhegyen beosontunk a védett területre,<br />
késôbb pedig minden beszállított<br />
anyagot grammonként minôsítve tudtunk<br />
behordani, hogy – kis túlzással élve – a<br />
meztelencsigák bôrének pH-jára se legyenek<br />
negatív hatással. Természetesen rengeteg<br />
probléma és gond merült fel építés<br />
közben, sokszor pattanásig feszült volt a<br />
helyzet, de ez érthetô is annak tükrében,<br />
hogy mennyi új, addig még nem alkalmazott<br />
módszerrel, megoldással kerültünk<br />
szembe. Rengeteg mûszakilag megoldhatatlannak<br />
tûnô problémával küzdöttünk<br />
meg, például: hogyan betonozzunk takarófalat<br />
szegély alá, vagy fúrjunk lyukat<br />
födémbe, mely felett 10 cm-rel már a felszerkezet<br />
van (ezt a feladatot még a legalacsonyabb<br />
munkatársak kiválogatásával<br />
sem sikerült megoldanunk).<br />
Vöneki Zoltán, STRABAG Zrt.,<br />
területi vezetô<br />
A Duna-hídhoz kapcsolódó útépítési munkák elôtt a lôszerek és robbanószerek eltávolítását<br />
2006 márciusában kezdte el és augusztusában fejezte be a Hídépítô egyik alvállalkozója a bal<br />
parton a Váci úti csomópontban. A fenti dátumok között eltelt idôszak felért egy hadtörténeti<br />
akadémiai kurzuson és egy honvédelmi terepi gyakorlaton szerezhetô együttes tapasztalatáradattal.<br />
Több tonnára (!) tehetô azoknak a hatástalanul kiásott, illetve kiásás után hatástalanított<br />
pokolgépeknek a tömege, melyek errôl a kis területrôl elôkerültek. Mindenki életben maradt.<br />
Böjti Péter, STRABAG Zrt., építésvezetô<br />
Tizenhat éve veszek részt acélszerkezetû hidak gyártásában. Az M0 Északi Duna-hídjának<br />
kivitelezése során a legjelentôsebb feladat a szekrényes fôtartók gyártása volt.<br />
A tartó fô méretei: hosszúság 12 m, magasság 4 m és szélesség 2 m. Egy elem súlya 30<br />
tonna, 102 darabot kellett gyártani. A szigorú mûszaki-gazdasági követelmények biztosításáért<br />
a mûszaki elôkészítésben, kivitelezésben résztvevôk kiötlöttek egy olyan forgatókészüléket,<br />
melybe a fôtartót behelyezve, azt 90 fokos jobbra, illetve balra forgatásokkal<br />
építhettük, hegeszthettük. A forgatókészülék egy 8 méter átmérôjû hengerkerék. A szerkezetet<br />
– a kialakítása miatt – hamar „mókuskeréknek” neveztük el, a bele kerülô tartókat<br />
pedig mókusoknak. Ezek az elnevezések annyia elterjedtek, hogy nemcsak az üzemben<br />
dolgozók használták a napi kommunikáció során, hanem sokszor a termelési értekezleteken<br />
is így hangzott a kérdés: „Nos, hogy állunk a mókusokkal?”<br />
Szél László, Ganzacél Zrt., üzemvezetô<br />
A híd nagyon sok arcát mutatta a kivitelezés során, de a legérdekesebb talán a Váci Duna-ágon égnek meredô pilonszárak és a felszerkezetet<br />
körülölelô ferdekábelek impozáns megjelenése a lenyugvó nap fényeivel és színeivel. Számtalan alkalmam volt ezt az élményt megtapasztalnom,<br />
amikor a híd díszvilágítási munkáit végeztük. Talán költôi túlzásnak hangzik, de állítom, hogy a naplemente és a napkelte váltakozása inspirálta<br />
a tervezô és kivitelezô kollégákat a pilonszárak északi és déli oldalának megvilágítása során. A híd sok tekintetben eltér elôdeitôl, és nincs ez<br />
másképp a megvilágításban sem. A külföldi példák alapján – Magyarországon egyedülálló módon – itt került elôször a híd északi és déli pályájára<br />
mintegy 3800 méter hosszban a 21. századi technológiáknak és környezetvédelmi elôírásoknak megfelelô, energiatakarékos LED fényforrás.<br />
Ez az acélszegélyek megvilágítását és egyben a híd ívének hangsúlyozását szolgálja. A híd egyik legmeghatározóbb elemét, a ferdekábeleket<br />
a kábelek dôlésszögét követô speciális, nagy teljesítményû fényvetô lámpa világítja meg teljes hosszban.<br />
Lépi Roland, Hídépítô Zrt., mh. üzemmérnök<br />
<strong>Találkozások</strong> 20. oldal <strong>Találkozások</strong> 21. oldal<br />
SZERZÔ: [origo] FOTÓ: Csécsei Pál, Hídépítô Zrt.
LCD vs.<br />
plazma<br />
KÜTYÜ KÜTYÜ<br />
A Sharp a környezettudatos<br />
vásárlókat célozza:<br />
cél az egyre kisebb<br />
fogyasz tás és a környezetbarát<br />
anyagok felhasználása.<br />
Lapos tévét, de melyiket?<br />
Európában a lapos tévék csatája eldôlni látszik: az LCD televíziók<br />
teszik ki az eladások 80 százalékát, a plazmák a maradék 20 százalékon<br />
osztoznak. A képet árnyalja, hogy az USA-ban épp fordított a helyzet –<br />
a plazmatévék viszik a prímet, az LCD eladások lassan emelkednek.<br />
Vajon mi lehet a döntô: az ár, a méret, a tartósság vagy épp a képminôség?<br />
Tévévásárlásnál alaposan mérle geljünk és bátran higyjünk a saját<br />
szemünknek.<br />
A képátló 1 méter,<br />
a vastagság alig 1 cm<br />
— az LCD-ben vannak<br />
rejtett tartalékok.<br />
<strong>Találkozások</strong> 22. oldal <strong>Találkozások</strong> 23. oldal
KÜTYÜ KÜTYÜ<br />
Plazmaképernyô<br />
A plazmatelevíziókban alkalmazott technológia az egyes képpontokat gáz hevítésével elért foszforeszkálással hozza létre.<br />
Minden képponthoz egy cella tartozik, amelyet egy-egy külön elektróda vezérel. Elektromos áram hatására a cellában lévô<br />
gáz túlhevül, és elektromosan töltött plazmává változik. Ez a plazmaanyag gerjeszti a cella elejére feljuttatott foszforeszkáló<br />
anyagot, színes fényt hozva létre.<br />
A méret a lényeg?<br />
Az folyadékkristályos LCD kijelzôket elôször csak<br />
kisebb képátlójú monitorokon és televíziókban<br />
alkalmazták, de az elmúlt 10 évben a technológia<br />
ugrásszerûen fejlôdött. A nagyképernyôs lapos<br />
tévé (flat screen) elôször egyet jelentett a plazmával,<br />
ma viszont a méteres képátló sem luxus, és<br />
az LCD uralja a piacot. A méret tehát nem akadály<br />
többé. Akkor az ár lenne a döntô tényezô?<br />
Aligha — jelenleg a legnépszerûbb 107 cm-es kategóriában<br />
ugyanis a két konkurens technológia<br />
nagyjából azonos áron kínálja modelljeit.<br />
Ugyanakkor a méret az oka annak, hogy Európában<br />
miért alakulnak másként az eladási adatok<br />
és miért vezet az LCD, szemben az USA eladási<br />
adataival, ahol a plazma a népszerûbb. Amerikában<br />
ugyanis a lakószobák alapterülete lényege-<br />
Egy átlagos LCD televízió<br />
8 cm vastag, de szinte<br />
minden gyártó kínál<br />
feleennyire vékony modelleket.<br />
Aki falra akarja<br />
szerelni a tévét, ezeket<br />
keresse.<br />
sen nagyobb, ehhez mérten nagyobb tévét<br />
vásárolnak, 120 centiméter fölötti képátlónál<br />
pedig a plazmakészülékek lényegesen olcsóbbak,<br />
és sokszor jobb képminôséget produkálnak.<br />
A kialakult piaci helyzet tehát nem feltétlenül<br />
tükrözi a technológiák minôségi jellemzôit,<br />
azzal együtt, hogy szakemberek szerint több<br />
fejlesztési lehetôség rejlik az LCD technológiában.<br />
Sokan a most még méregdrága és leginkább<br />
kísérleti OLED kijelzôkben látják a jövôt.<br />
Árverseny<br />
Érdemes persze figyelembe venni, hogy a televíziók<br />
ára egy képméreten belül is széles határok<br />
között mozog. A fô árkülönbségek elsôsorban a<br />
készülékek felbontásából és egyes szolgáltatásaiból<br />
adódnak. Az olcsóbb, úgynevezett HD Ready<br />
107 cm-es (42 collos) plazmatelevíziók 1024x768<br />
felbontásúak. Ezeknél valamivel drágábbak,<br />
mivel kicsit több vízszintes képpontot kínálnak<br />
a szintén HD Ready 1366x768 LCD tévék. Erre<br />
a két felbontásra a képsorok száma miatt egységesen<br />
720p névvel hivatkoznak. Árban tovább<br />
lépve következnek az 1920x1080 képpontos ún.<br />
1080p, valódi HD (full HD) LCD televíziók, amelyek<br />
maradéktalanul képesek a jelen legi legnagyobb<br />
felbontású HD adások megjelenítésére is.<br />
A full HD plazmatévéket még borsosabb áron<br />
mérik, és lényegesen drágábbak a velük megegyezô<br />
pixelszámú 1080p LCD televízióknál.<br />
46 collos képátlóval LCD és plazmatelevízió<br />
is kapható, de ennél nagyobb képméretek esetén<br />
a két technológia különbözô szabvány<br />
képátlóval kerül forgalomba. A plazmamodelleket<br />
125 cm-es (50 coll), és 152 cm-es (60 coll)<br />
méretben gyártják, míg az LCD televíziók 119<br />
cm-es (47 coll) és 132 cm-es (52 coll) képátlóval<br />
kerülnek forgalomba. Az aktuális készülékek<br />
árának értékelésénél mindig vegyük figyelembe,<br />
hogy 720p HD Ready vagy 1080p full HD modellrôl<br />
van-e szó. A felbontást varázsigeként szokták<br />
mantrázni eladók és vevôk egyaránt, pedig nem<br />
érdemes túl nagy szerepet tulajdonítani annak,<br />
hogy hány pixelt tud a készülék megjeleníteni:<br />
tesztek bizonyítják, hogy a HD Ready és full HD<br />
televíziók képe közötti különbséget legfeljebb a<br />
televízió képátlójának kétszeresének megfelelô<br />
távolságról lehet észrevenni. Ennél messzebbrôl<br />
a kép ugyanolyan.<br />
Mikor melyik elônyös?<br />
Tetszik vagy nem — nincs tuti tipp. Mindenkinek<br />
saját igényeihez kell megtalálni a megfelelô<br />
készüléket. Fontos alapelvek és megszívlelendô<br />
tanácsok viszont vannak.<br />
Az LCD tévék egyik legnagyobb hátránya a lassú<br />
képmegjelenítés, amely azt eredményezi, hogy a<br />
gyorsan mozgó objektumok elmosódottan, szellemképesen<br />
jelennek meg a képernyôn. Sajnos<br />
ez rossz hír azoknak, akik focimeccset és akciófilmeket<br />
néznek leginkább. A jelenleg boltokban<br />
kapható modellek közül a 100 Hz-es LCD tévék<br />
A Sony idén kezdte meg Európában a mindössze<br />
3 mm vastag OLED (szerves LED) televíziójának<br />
forgalmazását. A készülék mindössze 27 cm-es<br />
képátlójú, a nagyobb képernyôk még váratnak<br />
magukra.<br />
már elfogadható mozgókép megjelenítést biztosítanak,<br />
de ezek a készülékek jóval drágábbak<br />
a hagyományos 50Hz-es modelleknél. A 100Hzes<br />
LCD tévék is csak 10 ms reakcióidejûek, a<br />
plazmatévék ennél sokkal gyorsabbak is lehetnek.<br />
Az LG például az idei IFA kiállításon olyan<br />
plazmatévét mutatott be, amely 600 Hz-es<br />
képfeldolgozást alkalmaz. Ezt a legjobb LCD<br />
képernyôvel is nehéz lekörözni.<br />
Az LCD televíziók viszont egyértelmûen jobb választásnak<br />
bizonyulnak világos helyiségekben,<br />
mégpedig több szempontból is. A folyadékkristályos<br />
kijelzôk általában 500 candella/m 2 fényerôt<br />
biztosítanak, a plazmakészülékek ennek jó esetben<br />
is csak körülbelül a negyedét. Bár a plazmakijelzôk<br />
adatlapján sokszor 1500 cd/m 2 fényerôt<br />
tüntetnek fel, ez az érték a gyakorlatban nagy<br />
világos felületek visszaadásánál drasztikusan<br />
lecsökken. A plazmatelevíziókban (a képcsöves<br />
televíziókhoz hasonlóan) a tápegységet a teljesen<br />
fehér képernyô megjelenítéséhez szükséges<br />
áramerôsség 15-20 százalékára tervezik,<br />
ugyanis a normál mûsorokban az átlagos világos<br />
képrészletek aránya. Az LCD tévék háttérvilágítása<br />
azonban állandóan világít, így azoknál ilyen<br />
probléma nem állhat fenn.<br />
Ha a televíziót világos helyre akarjuk állítani, és<br />
fôként ha közvetlen fény éri, a plazma azért sem<br />
jó megoldás, mert a képernyôn alkalmazott foszforréteg<br />
a beesô fény hatására maga is világítani<br />
kezd, így romlik a készülék kontrasztaránya.<br />
Ha viszont sötétíthetô helyiségben alakítunk<br />
ki moziszobát, akkor mindenképpen a plazma<br />
ajánlható, fôként ha szempont, hogy a képernyôt<br />
egyszerre többen, eltérô nézôszögbôl nézzék.<br />
E tekintetben a legtöbb LCD tévé elmarad még<br />
a plazmáktól – jóllehet a gyári adatlapok 178<br />
fokos hasznos nézôszöggel büszkélkednek.<br />
Jelentôs eltérés van a színek megjelenítésében<br />
is. Az átlagos LCD kijelzôk 16,2 vagy 16,7 millió<br />
színárnyalat megjelenítésére alkalmasak, ugyanis<br />
az RGB három alapszíne (piros, kék, zöld)<br />
árnyalataihoz 8-8 bitet használnak (összesen<br />
24 bit). Ezzel szemben a plazmatelevíziók<br />
alapszínenként 9-12 bit jelfeldolgozással több<br />
milliárd szín megjelenítésére alkalmasak.<br />
Van ugyan néhány olyan LCD tévé a piacon,<br />
amelyek 10 bites paneljeikkel képesek már<br />
1 milliárd színárnyalat megjelenítésére, de<br />
ezek jelenleg még sokkal drágábbak az azonos<br />
képátlójú plazmamodelleknél.<br />
Energia<br />
A lapos televíziók fogyasztásával kapcsolatban<br />
is számtalan legenda kering. Sokan úgy tartják,<br />
hogy a plazmatelevíziók áramfelvétele magasabb.<br />
A gyakorlati tapasztalatok azonban épp az<br />
ellenkezôjét mutatják. Az LCD tévék fogyasztása<br />
ugyanis állandó (egy 107 cm-es modellnél körülbelül<br />
200 watt), hiszen a háttérvilágítást adó neonok<br />
folyamatosan égnek. Ezzel szemben a plazma<br />
fogyasztása folyamatosan változik, és csak a legvilágosabb<br />
jelenetek megjelenítésénél emelkedik<br />
az LCD fogyasztási szintjére, vagy a fölé. A szabályozható<br />
háttérvilágítású LCD készülékek ebbôl a<br />
szempontból kedvezôbb értéket mutatnak, hiszen<br />
ezeknél a sötét jeleneteknél a képernyôt átvilágító<br />
fl uoreszcens izzók fényereje csökken.<br />
TUDTA-E?<br />
Számos tévécsatornát tud mobiltelefonján is<br />
nézni! Bôvebb információért küldje a MOBTV<br />
kódszót SMS-ben az ingyenes 17123-as számra!<br />
Zongoralakk utánzatú keret, fénylô, érintésre mûködô bekapcsológomb:<br />
az LG Scarlet LCD televíziói rafinált formát adnak a csúcstechnológiának.<br />
Kontraszt<br />
A szabályozható háttérvilágításnak köszönhetô<br />
az egyik legmegtévesztôbb mûszaki adat, amivel<br />
a gyártók legtöbbet varázsolnak: a dinamikus<br />
kontraszt. Az LCD tévékre a legtöbb gyártó<br />
ma 5000:1, vagy akár 50000:1 kontrasztértéket<br />
ír ki, de ez csak az úgynevezett be-kikapcsolási<br />
kontraszt, vagyis a fekete és fehér képernyô<br />
közötti fényerôkülönbség. Valós képekkel a<br />
legtöbb LCD TV az 500:1 kontrasztarányt sem<br />
éri el. A plazmatelevíziók ebbôl a szempontból<br />
is lényegesen jobban teljesítenek, normál kontrasztjuk<br />
általában 2000:1 és 10000:1 közötti<br />
értékû.<br />
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy<br />
napjainkra a lapos televíziók képmegjelenítése<br />
olyan sokat fejlôdött, hogy a legtöbb felhasználó<br />
már nem is veszi észre a közöttük lévô képminôség-különbséget.<br />
Így a képminôség helyett az ár,<br />
a készülék formaterve és szolgáltatásai válnak<br />
egyre fontosabb döntôtényezôvé. Ezzel együtt,<br />
ha vételre adjuk a fejünket, maradjunk a jól bevált<br />
módszernél: próbáljunk ki minél többféle<br />
készüléket, és higgyünk a szemünknek.<br />
LCD — Liquid Crystal Display<br />
A folyadékkristályos technológia lényege, hogy bizonyos kristályok elektromos<br />
tér hatására kristálysíkonként kicsit elfordulnak – úgy, mint a fényszûrô<br />
spaletták az ablak elôtt, ezzel fénytörésüket megváltoztatják és szûrôként<br />
viselkednek. A videokép elôállításához két átlátszó – általában mûanyag –<br />
lap közé sok százezernyi folyadékkristályt tartalmazó egységet, úgynevezett<br />
cellát helyeznek el, melyek egy-egy pixelnek felel meg. A lap mögé fluoreszcens<br />
izzókat, vagy manapság LED lámpákat helyeznek el, amelyek fénye<br />
az LCD kristályokon átjutva létrehozza a látható képet.<br />
<strong>Találkozások</strong> 24. oldal <strong>Találkozások</strong> 25. oldal<br />
SZERZÔ: Komáromi Zsombor FOTÓ: ÉO Design, Löwe, Sony, Sharp, JVC, LG
SZERZÔ: Deluxe Magazin FOTÓ: Europress, profimedia.hu<br />
JÓTÉKONYSÁG<br />
Jótét lelkek<br />
Ôslakosoknak adományozza<br />
vagyonát a milliárdos<br />
Egyre több milliárdos<br />
dönt úgy, hogy jótékony<br />
célra fordítja<br />
vagyonát. Bill Gates<br />
és Warren Buffet után<br />
most Ausztrália leggazdagabb<br />
embere<br />
jelentette be, hogy<br />
az ôslakosokra hagyja<br />
vagyonát.<br />
Andrew „Twiggy” Forrest vagyonát a Forbes<br />
<strong>magazin</strong> 6,5 milliárd dollárra becsülte, és ezzel<br />
a világ 145. leggazdagabb embereként tartják<br />
számon. A milliárdos a Fortescue Metals nevû,<br />
vasérccel foglalkozó cég irányítója. „Nem törekszem<br />
arra, hogy hatalmas vagyonom legyen,<br />
és egyáltalán nem bánom, ha nem gazdag<br />
emberként fogom elhagyni a földet” – mondta<br />
a milliárdos.<br />
Hasonlóan döntött egy idôs New York-i milliárdos,<br />
Chuck Feeney is, aki mintegy 8 milliárd<br />
dollár szétosztását tervezi a következô 8 évben.<br />
A 76 éves mágnás névtelenségbe burkolózva<br />
kezdte meg több százmillió dolláros adományainak<br />
osztogatását.<br />
A milliárdos személyes példáján keresztül folyamatos,<br />
élethosszig tartó adakozásra akarja buzdítani<br />
a világ leggazdagabb embereit. Alapítványa,<br />
az Atlantic Philanthropies fôleg egyetemek<br />
és kórházak részére utal át hatalmas összegeket,<br />
a milliárdos pedig mindvégig ügyel arra, hogy a<br />
neve sehol ne szerepeljen. Az Atlantic Philanthropies<br />
munkatársai évekig nem árulhatták el még<br />
családtagjaiknak sem, hogy hol dolgoznak.<br />
Warren Buffett, a világ jelenleg leggazdagabb<br />
embere 2006-ban nyilvános ígéretet tett arra,<br />
hogy vagyona nagy részét jótékony célokra fogja<br />
fordítani. A 62,2 milliárd dollárral rendelkezô üzletember<br />
jelentôs összegeket fog juttatni barátai,<br />
Bill és Melinda Gates alapítványának.<br />
Bill Gates is bejelentette, hogy 2008 júliusától teljes<br />
mértékben a Bill & Melinda Gates Alapítványnak<br />
szenteli magát.<br />
A szervezet tôkéje csaknem 38 milliárd dollárra<br />
tehetô. 2007 szeptemberében 200 millió dollárt<br />
(33 milliárd forintot) utaltak át egy tuberkulózis elleni<br />
vakcinák fejlesztésével foglalkozó alapítvány<br />
számára, ezenkívül hátrányos anyagi helyzetû<br />
tanulókat is támogatnak.<br />
Azt nem mondta meg pontosan, hogy milyen célra<br />
fogja felajánlani ezt a hatalmas összeget, annyi azon -<br />
ban biztos, hogy a bányamágnás már régóta a szívén<br />
viseli az ausztrál ôslakosok ügyét. Annyit elárult,<br />
hogy 50 ezer, teljes munkaidôs állást kíván teremteni<br />
számukra. Tavaly ôsszel 80 millió dollárt adományozott<br />
egy gyermekjóléti szervezetnek.<br />
Ingyenes szoftverletöltés:<br />
www.fotokidolgozas.origo.hu
ROAMING ROAMING<br />
A fórumokon közzétett turista-beszámolók szerint a történelem és Jézus tanításai ásai<br />
ebben a formában sokkal inkább képesek megelevened ni.<br />
Szentföldi<br />
bakancsos túra<br />
Jézus nyomában<br />
Nemcsak a hithû keresztények számára született<br />
az úgynevezett „Jézus tanösvény”, hiszen a tapasztalatok<br />
szerint a történelem és a vallás iránt<br />
fogékony ateista utazók is szívesen követik Jézus<br />
lábnyomát azon a túrán, amelyet tavasszal indítottak<br />
útjára a Szentföldön. A négy-öt napos,<br />
hatvan kilométeres kirándulás mellôzi a forgalmas<br />
turistalátványossá gokat, és inkább csendes,<br />
vad zabbal benôtt, olajfák övezte, járatlan utakon<br />
vezeti az utazókat Galilea legszebb vidékein.<br />
Izraelben idén a wellness- és egészségturizmusnak<br />
köszönhetôen közel öt százalékkal nôtt a turistaérkezések<br />
száma. Azonban ez a csekélynek<br />
látszó növekedés máris lendületbe hozta a turizmusban<br />
tevékenykedô kisvállalkozókat, sôt az<br />
egyéni kezdeményezéseket is, amelyek ötletes,<br />
innovatív programcsomagokkal készülnek már az<br />
idei ôszre, és egyben a következô év kora nyári<br />
idôszakára.<br />
A közelmúltban útjára indított „Jézus tanösvény”<br />
annyiban tér el a korábbi, hasonló tematikájú kirándulásoktól,<br />
hogy egyetlen túrában csoportosítja<br />
azokat a kevéssé látogatott helyszíneket, ahol<br />
Jézus megfordult és tanítványaival elmélkedett,<br />
és amelyek a nagyközönség számára csak a<br />
Bibliából ismertek. Ez az útvonal tökéletes<br />
alternatívája a hagyományos buszos szentföldi<br />
körutaknak, amelyek kizárólag a frekventált<br />
helyeken állnak meg és idôznek el.<br />
A fórumokon közzétett turista-beszámolók<br />
szerint a történelem és Jézus tanításai ebben<br />
a formában sokkal inkább képesek megelevenedni.<br />
A turisták úgy vélik, hogy az olajfák árnyéka, a<br />
vadkapor illata vagy a szabad ég alatt eltöltött éjszaka<br />
átszellemültebb gondolatokat és mélyebb<br />
érzéseket gerjeszt, mint bármelyik istentisztelet.<br />
Mivel a kirándulást mindenki szabadon alakíthatja<br />
és saját tempójában járhatja végig, sôt meg<br />
is szakíthatja, a turisták összességében kreatív<br />
és innovatív kezdeményezésnek tartják a vállalkozást.<br />
A „Jézus tanösvény” gazdája pontosan ezzel<br />
a céllal hívta életre ötletét: ahogy David Landis<br />
TUDOMÁNYOS<br />
HÍREK SMS-BEN<br />
Kíváncsi a tudományos felfedezésekre, szenzációkra,<br />
érdekességekre, évfordulókra?<br />
Regisztráljon infoSMS szolgáltatásunkra,<br />
küldje a #TUDOMANY kódszót SMS-ben a 777-es<br />
telefonszámra. A szolgáltatás ára 399 Ft/hó.<br />
A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />
<strong>Találkozások</strong> 28. oldal <strong>Találkozások</strong> 29. oldal
SZERZÔ: [origo] Sz.K., Vass László FOTÓ: profimedia.hu<br />
ROAMING ROAMING<br />
<strong>Találkozások</strong> 30. oldal<br />
A turisták GPS-koordinátákat töltenek le a tanösvény<br />
site-járól, amelyek segítségével egyedül járják végig<br />
a négynapos túrát, de igény szerint akár idegenvezetôt<br />
is bérelhetnek.<br />
fogalmaz, a túra a 21. századi elvárásokhoz igazított,<br />
emberközelibb, kalandosabb élményt kínál<br />
az arra fogékony utazóknak. Tisztában vagyunk<br />
vele, hogy ma már önállóbbak, találékonyabbak<br />
a turisták, nincs szükség rá, hogy kézen fogva<br />
vezessük ôket – mondja Landis.<br />
A turisták GPS-koordinátákat töltenek le a tanösvény<br />
site-járól, amelyek segítségével egyedül<br />
járják végig a négynapos túrát, de igény szerint<br />
akár idegenvezetôt is bérelhetnek. Az interneten<br />
a szervezôk, néhány hasznos információ mellett,<br />
rövid tájékoztatást nyújtanak arról, hogy az érintett<br />
városokban hol érdemes szállás után nézni,<br />
hol vannak a legjobb kempinghelyek, és hogy<br />
mely szolgáltatókhoz lehet bizalommal fordulni,<br />
ha valaki segítségre szorulna.<br />
Az útvonal<br />
A kirándulás Názáretbôl indul, a következô állomás<br />
a tôle 5 kilométerre fekvô Sepphorison és<br />
Kanán keresztül a Hattin-szirthez és az ott található<br />
míves mecsethez, a Nebi Suebihez vezet.<br />
Innen egy nem túl meredek kaptatón a tengerszint<br />
feletti 250 méteres magasságig gyalogolnak<br />
a turisták a Galileai-tenger, vagy más néven<br />
Genezáreti-tó észak-nyugati csücskében található<br />
Arbel sziklához. Ez az egész tanösvény egyik<br />
legszebb pihenôhelye, ahonnan remek kilátás<br />
nyílik a Jordán folyó völgyére, a Golán-fennsíkra<br />
és a távoli Hermann-hegy bérceire.<br />
A Genezáreti-tó<br />
A GPS-koordináták ezután Tagba felé mutatják<br />
az utat. A turisták rendszerint nem hagyják ki a<br />
kenyér- és halszaporítás helyszínét, ahol Jézus<br />
bôkezûen adakozott az általa megtört kenyérbôl.<br />
A Biblia szerint öt cipóval és két hallal lakatta jól<br />
a mintegy ötezer fôt számláló tömeget. Legalább<br />
ilyen népszerû megálló a Nyolc Boldogság hegye,<br />
ahol egykor a Hegyi beszéd elhangzott.<br />
Követve Jézus útját, a következô állomás a Genezáreti-tó<br />
északi partján fekvô Kapernaum, ahol<br />
beszédében Jézus ígéretet tett az Oltáriszentségre.<br />
A Genezáreti-tó partján álló Szent Péter háza<br />
is útba esik, ahol egy ideig Jézus maga is lakott.<br />
Tiberiás<br />
Tiberiás városát – ahol a feltörô források csábítanak<br />
fürdôzésre – Heródes alapította Tiberius<br />
császár tiszteletére. A városban nívós szállodák,<br />
egyszerû motelek és panziók között is válogathatnak<br />
a turisták. Az út végét a Názárettôl 9 kilométerre<br />
található Tábor-hegy és a Jordán folyó zárja.<br />
Hasznos<br />
A kirándulást ajánlott ôszre, október-<strong>november</strong><br />
környékére vagy a februártól májusig terjedô<br />
idôszakra tervezni, mert nyáron (júniustól szeptemberig)<br />
elviselhetetlen a forróság. Péntekenként<br />
közvetlen járattal érkezhetünk Názáretbe.<br />
A buszok délután fél egykor indulnak a jeruzsá lemi<br />
buszpályaudvarról. Jóllehet a GPS-koordinátákon<br />
az ivóvíz-lelôhe lyeket is feltüntetik, a tapasztalt<br />
túrázók szerint a túra minden napjára ajánlott<br />
legalább öt liter folyadékot bekészíteni, és szandál<br />
helyett még a legnagyobb melegben is kizárólag<br />
bakancsot viselni. Érdemes hosszú nadrággal<br />
készülni, mert a templomokba sortban nem lehet<br />
belépni. A vadkemping nem tiltott Izraelben, ám<br />
ajánlott minden esetben meggyôzôdni arról, hogy<br />
nem tartózkodunk-e természetvédelmi területen.<br />
Nem ritkán elôfordul, hogy a helyiek felajánlják<br />
saját hátsó kertjüket kempingezésre, így a<br />
túrázók biztonságban tölthetik az éjszakát, sôt<br />
a házigazdák gyakran meleg vacsorára is meginvitálják<br />
ôket.<br />
<strong>Találkozások</strong> 31. oldal
IWIW IWIW<br />
Fotóalbumot lehet<br />
készíteni az iWiW-en<br />
A felhasználók az eddiginél jóval több képet<br />
feltölthetnek az iWiW-re, és albumokba is<br />
rendezhetik azokat, amelyeket el is rejthetnek<br />
mások szeme elôl.<br />
<strong>Találkozások</strong> 32. oldal<br />
iWiW MOBILRÓL<br />
A t-zones WAP és web’n’walk portálról<br />
könnyedén bejelentkezhet az ország legnagyobb<br />
közösségi oldalára. Küldje az IWIW<br />
szót SMS-ben a 17123-as, ingyenes számra!<br />
Az eddigi két megabájtos felsô határ megszûnt,<br />
és havonta száz megabájtnyi fotót tölthetnek fel<br />
a felhasználók az adatlapjukhoz – adták hírül az<br />
üzemeltetôk. Így elvileg bármennyi képet fel lehet<br />
tölteni, csak ki kell várni az egy hónapot egy-egy<br />
százmegás adag között.<br />
A feltöltött képeket albumokba is lehet rendezni,<br />
és szabályozni lehet, hogy ki láthatja azokat.<br />
A hozzáférést mindenki, csak az ismerôsök, vagy<br />
bizonyos csoportok számára lehet engedélyezni.<br />
Az adatlapokhoz eddig tartozó képek egy Profilképek<br />
nevû albumba kerültek, ezek továbbra is<br />
mindenki számára publikusak lesznek. Az albumokban<br />
ugyanúgy megadható egy alapértelmezett<br />
kép, mint a profilképeknél.<br />
További újdonság, hogy egyidejûleg több kép is<br />
feltölthetô párhuzamosan, az albumokban a képek<br />
sorrendje szabályozható, a képeket át lehet<br />
mozgatni az albumok között. A képeknek külön<br />
címet és leírást lehet adni, illetve elláthatók<br />
cimkékkel is. Hamarosan újabb, a képekkel kapcsolatos<br />
funkciókat is bevezetnek – adták hírül<br />
az üzemeltetôk.<br />
Érd el egyetlen SMS-sel<br />
az összes ismerôsöd!<br />
Mostantól SMS-ben is írhatsz az iWiW üzenôfalára.<br />
Hitelesítsd gyorsan és egyszerûen a telefonszámod, és már<br />
üzenhetsz is az ismerôseidnek, bárhol is légy! Sikeres hitelesítés<br />
után küldd az üzenôfalra szánt üzeneteidet az alábbi<br />
számra: 06 30 4444 244 (Normál díjas SMS, T-<strong>Mobile</strong> hálózatból<br />
Tartalom SMS szolgáltatás)<br />
Az iWiW tulajdonosa a lapunkat is kiadó [origo] Zrt.<br />
Új elôfizetéses és Dominós<br />
iWiW díjcsomag<br />
3,6 millió felhasználójával a legnépszerûbb hazai közösségi<br />
oldal, az iWiW és a T-<strong>Mobile</strong> Magyarországon olyan<br />
különleges, az interneten megrendelhetô díjcsomagot kínál,<br />
amellyel az iWiW-en regisztrált, az iWiW díjcsomagokra elôfizetôk<br />
egész nap kedvezô percdíjjal hívhatják egymást.<br />
Havidíjas és kártyás elôfizetésként egyaránt elérhetô<br />
újdonságnak köszönhetôen az iWiW közösségének tagjai<br />
az internet mellett mobilon is egyszerûbben megoszthatják<br />
élményeiket egymással. Az új, havidíjas iWiW díjcsomag<br />
esetén egész nap percenként 10, Dominós iWiW díjcsomaggal<br />
pedig 15 forintért telefonálhatnak és küldhetnek SMS-t<br />
azoknak, akik szintén valamely iWiW díjcsomagot választják.<br />
Az elôfizetéses iWiW díjcsomag havidíja 2000 forint,<br />
amelyet teljes egészében belföldi hívásokra és SMS-ekre<br />
lehet felhasználni. A Dominós iWiW díjcsomag 30 napra<br />
szóló idôszaki díja 490 forint. Érdemes a lehetô leghamarabb<br />
elôfizetni valamely iWiW díjcsomagra, mert a T-<strong>Mobile</strong><br />
<strong>2008.</strong> december 31-éig a két iWiW díjcsomag esetében a<br />
belföldi hívásokra közel 50%-os percdíjkedvezményt biztosít!<br />
Azaz az iWiW-es kedvezményes percdíjakon túl a havidíjas<br />
iWiW csomaggal a belföldi vezetékes és mobilhálózatokba<br />
egész nap 16, Dominósként pedig 18 forintos percdíjjal<br />
lehet telefonálni! Sôt, ezen felül 2009. március 31-ig havonta<br />
10 SMS díjmentesen küldhetô az iWiW üzenôfalára!<br />
Az iWiW az elsô olyan díjcsomag Magyarországon, amely<br />
közösségi oldalhoz kapcsolódóan kínál elônyös díjakat.<br />
Az iWiW-díjcsomag azonban abban is újszerû, hogy kizárólag<br />
az iWiW-rôl, a bejelentkezést követôen kezdeményezve,<br />
az interneten keresztül igényelhetô. Akár már<br />
meglévô T-<strong>Mobile</strong> elôfizetôrôl, akár most a T-<strong>Mobile</strong>-t<br />
választó ügyfélrôl van szó. Természetesen a díjcsomaghoz<br />
új elôfizetés vagy lejárt havidíjas hûségnyilatkozat esetén<br />
új készülék is választható.<br />
Mindkét díjcsomagot kizárólag az iWiW-ben regisztrált<br />
felhasználók igényelhetik (felhasználónként egyet), és az<br />
iWiW regisztráció törlése esetén a díjcsomag használatának<br />
lehetôsége is megszûnik, és az iWiW csomagokat<br />
a T-<strong>Mobile</strong> az elôfizetés típusától függôen automatikusan<br />
Eco vagy Domino csomagra váltja át.<br />
Az iWiW csomagok valamelyikét választók a kedvezô díjakon<br />
felül nyerhetnek is. Azok közül, akik <strong>2008.</strong> december<br />
2-áig fizetnek elô valamely iWiW díjcsomagra, hetente<br />
a harmincadik elôfizetô kerékpárt kap ajándékba.<br />
Emellett azok közül, akik az új iWiW díjcsomagot választják,<br />
és legalább öt ismerôsük szintén elôfizet valamelyik<br />
iWiW díjcsomagra, az elsô 250-en USB pendrive-ként<br />
használható mûanyag figurát kapnak ajándékba.<br />
<strong>Találkozások</strong> 33. oldal<br />
SZERZÔ: [ [origo] Vámosi Gergô FOTÓ: Red Dot
TÁRSADALOM TÁRSADALOM<br />
Helyesírás verseny<br />
Szövegszerkesztôk csatája<br />
Mire jó egy helyes írásellenôrzô?<br />
Sokan rá legyintenének,<br />
hogy semmire,<br />
de ez így azért<br />
nem igaz. Az elütések<br />
zömét meg mu tatja, a<br />
klasszikus he lyesírási<br />
hibákat kiszûri, de az<br />
egybeírás-különírás<br />
kérdésében kifejezetten<br />
béna mindegyik.<br />
Három nagy helyesírás-ellenôrzô programot vettünk<br />
szemügyre – a feladat nagysága és szerteágazó<br />
volta miatt a teszt szót kerüljük, bár születtek<br />
összesítô eredmények. Az OpenOffice<br />
nevû ingyenes irodai programcsomag és a Firefox<br />
által is használt Hunspell nevû helyesírás-ellenôrzôt,<br />
a Microsoft Office használta, a hazai<br />
Morphologic által fejlesztett Helyesek nevû programot,<br />
valamint a Google Dokumentumok szolgáltatás<br />
webes helyesírás-ellenôrzôjét nézegettük.<br />
Mit nem néztünk? Nem néztük a programok<br />
elválasztás-ellenôrzô, valamint a szinonima- és<br />
nyelvhelyesség-ellenôrzô moduljait (ez utóbbi<br />
csak a microsoftos Office-ban található).<br />
Mire jó?<br />
Az ellenôrzô programok nem értelmezik a szöveget,<br />
nem tudják kitalálni, hogy a szerzô mit akart<br />
írni. Nem alkalmasak tehát a zsinórdíszítés (sujtás)<br />
és az ütés (sújtás) közül kiválasztani a megfelelôt,<br />
hiszen mindkettô helyes lehet a maga<br />
mondatában, de az ellenôrzô nem tudja, hogy<br />
épp melyik mondatról van szó. Épp ezért a különírás-egybeírás<br />
kérdésében sincs okunk sok<br />
reményre. Az összetett kifejezéseket alkotó szavak<br />
ugyanis külön-külön is lehetnek értelmesek<br />
pl.: fa, kanál és fakanál, vagy tucat, számra és<br />
tucatszámra, a program pedig nem tudja, hogy<br />
mit gondolt a szerzô: két szóra vagy csak egyre.<br />
A programok ilyen esetekben a legritkábban<br />
tesznek javítási ajánlatot, tehát a hibásan különírt<br />
szavak kérdésében nemigen érdemes rájuk<br />
hagyatkozni. Ez még akkor is igaz, ha az Office<br />
nyelvhelyesség-ellenôrzôje néhány esetben képes<br />
legalábbis figyelmeztetni; az általunk kipróbált<br />
24 külön-, illetve egybeírási hibát tartalmazó<br />
tesztmondtatból 23 esetben elsiklott a baki felett<br />
a szoftver (az OpenOffice-nak nincs nyelvhelyességi<br />
modulja ugyan, de pont ugyanennyi hibát<br />
vett észre, azaz: egyet).<br />
A hibásan egybeírt szavak vonatkozásában<br />
már valamivel jobb a helyzet, hiszen itt egyetlen<br />
szóról kell eldönteniük a programoknak, hogy<br />
az jó-e úgy leírva. Mindenesetre érdemes figyelembe<br />
venni, hogy az ellenôrzôk megengedôek<br />
az összetett szavak kezelését illetôen, így például<br />
a cipôasztal és a cserépvezetô szavakat egyaránt<br />
elfogadják, bár ezeknek semmi értelmük nincs.<br />
A hibásan egybeírt szavak közül az ismert, gyakran<br />
használt kifejezések tekintetében gyakrabban<br />
találtunk helyesen felkínált javítási lehetôséget,<br />
míg a ritkábban használt vagy teljesen értelmetlen<br />
kifejezésekre a programok nem reagáltak.<br />
Eltérô filozófia<br />
Érdekes a két, megkeresésünkre válaszoló szakember<br />
véleménye a szoftverrôl. Az Org/Firefox<br />
Hunspelljét fejlesztô Németh László azt emelte<br />
ki, hogy nagyon odafigyelnek arra: egy hiba<br />
javításának égisze alatt ne kövessenek el még<br />
nagyobb hibát. Dr. Prószéky Gábor, a Microsoft<br />
Office által használt ellenôrzôt fejlesztô Morphologic<br />
vezetôje pedig arra hivatkozik: a szoftvereknek<br />
a feladata inkább az, hogy megállítsák<br />
és elgondolkoztassák a szerzôt, hogy valóban<br />
helyes-e, amit írt.<br />
A különféle megközelítést magyarázza a háttérben<br />
húzódó filozófia. A hunspelles Németh<br />
szerint egy olyan ember, aki nem olvasott, nem<br />
mûvelt – vagy egyszerûen csak nagyon fiatal –,<br />
szociális hátrányba keveredhet, ha a helyesírása<br />
alapján ez kiderül róla. A szoftver nekik segíthet<br />
a legtöbbet azzal, hogy a leggyakoribb hibákra<br />
ráirányítja a figyelmet. Így egy elektronikus<br />
formában szerkesztett önéletrajz vagy dolgozat<br />
alapján nem alakulhatnak ki elôítéletek.<br />
A Helyeseket fejlesztô Prószéky arra hívja fel<br />
a figyelmet, hogy a magyar nyelv szabályai nagyon<br />
sok elvi lehetôséget biztosítanak különféle<br />
írásmódra. A helyesírás-ellenôrzôk szerepét abban<br />
látja, hogy megállítsák és elgondolkodtassák<br />
a szerzôt, hogy bár elméletben lehetséges<br />
az, amit leírt, gondolja át, hogy a gyakorlatban is<br />
mûködik-e. A helyesírás-ellenôrzô számos esetben<br />
az utolsó állomás, hogy egy szöveget a véglegesítés<br />
elôtt javítsanak. Ezért szerinte nem baj,<br />
ha több a figyelmeztetés, mint amennyi a valódi<br />
hiba; nagyobb baj, ha hibásan kerül ki a szöveg<br />
a szerzô keze alól.<br />
Szabad szoftver vagy<br />
fizetett fejlesztôk<br />
Míg a Hunspell szabad szoftver, amit bárki fejleszthet,<br />
a szólistát pedig – ellenôrzötten – bôvítheti,<br />
a Morphologic szoftverét zárt fejlesztôi<br />
csapat készíti. Persze az újdonságok a szabad<br />
szoftverben is tervezetten jelennek meg, például<br />
az OpenOffice újabb kiadásával. Az általunk<br />
mindkét fejlesztônek megküldött, az ellenôrzô<br />
szoftver által hibásan hagyott szavakat tartalmazó<br />
jegyzék sorsa is érdekes volt. A Hunspell fejlesztôje<br />
tételes visszajelzést küldött arról, hogy mely<br />
kifejezéseket vette fel a szoftver következô kiadásába<br />
vagy milyen új szabályt alkotott, hogy ezeket<br />
legközelebb már javítsa a program. A Morphologicnak<br />
megküldött jegyzékkel kapcsolatban ilyen<br />
visszajelzést nem kaptunk – igaz, ott bonyolultabb<br />
a helyzet, mert a Microsoft a megrendelô,<br />
a fejlesztésekért a szoftveróriás fizet – ha fizet.<br />
Folyamatos fejlesztések<br />
A Morphologic szoftverét nem csak az Office-hoz<br />
adják, ugyanez mûködik a kiadványszerkesztô<br />
QuarkXPress, a EuroOffice, a MagyarOffice,<br />
az Adobe és néhány Corel program mellett is.<br />
A fejlesztéseket a vásárlók, azaz a nagyobb<br />
szoftverkiadók határozzák meg, hiszen azt az<br />
összeget tudják a fejlesztésekre fordítani, amit<br />
a piacon kapnak a szoftverekért. A ma elvégzett<br />
Az új Office helyesírás-ellenôrzôje munka közben<br />
<strong>Találkozások</strong> 34. oldal <strong>Találkozások</strong> 35. oldal
SZERZÔ: [origo] FOTÓ: Red Dot<br />
TÁRSADALOM<br />
javítgatások, fejlesztések például a Microsoft<br />
programok esetén már csak az Office 2011-es<br />
változatában jelennek meg – legközelebb akkor<br />
adják ki az irodai szoftvercsomagot.<br />
A Google helyesírás-ellenôrzôje egyelôre teljesen<br />
használhatatlan, most tulajdonképpen bekapcsolni<br />
is értelmetlen, de folyamatosan dolgoznak<br />
azon, hogy jobb legyen a a szolgáltatás,<br />
és várják a visszajelzéseket.<br />
A „tesztrôl”<br />
Egy olyan táblázatban szereplô szavakon futtattuk<br />
át a három ellenôrzôt, melyet az [origo] olvasószerkesztôje<br />
gyûjtött sok éven át – számos tipi kus<br />
és atipikus hiba szerepelt a jegyzékben.<br />
Egy oszlopban szerepeltek a helytelen, egy másikban<br />
a helyes kifejezések. Cirka 4-500 szavas<br />
gyûjteményrôl van szó, melyben a kifejezések a<br />
legváltozatosabb területekhez köthetôk. A helyesírás-ellenôrzôk<br />
(a Google kivételével, mely szinte<br />
valamennyi szót hibásnak találta) a rosszul leírt<br />
szavak mintegy felét látták hibásnak, és közel<br />
50 esetben voltak eltérô véleménnyel arról, hogy<br />
az adott szó valóban hibás-e, vagy egyöntetûen<br />
jónak tartották a rossz verziót. A használt szoftverek<br />
az OpenOffice.org 2.4.1-es és a Microsoft<br />
Office 2007-es változatai voltak – mindkét esetben<br />
a szövegszerkesztôt próbálgattuk. Mint fentebb<br />
kiderült, számos esetben nem használható<br />
az ellenôrzô program, ezért csak azt az ellentmondásos<br />
félszáz esetet vettük fi gyelembe, amikor<br />
eltért a két szoftver véleménye (azaz ha már az<br />
egyik felismerte, hogy valami nem stimmel, a másik<br />
is megtehette volna), vagy mindkét szoftver<br />
átsiklott a hiba felett. Nem számoltuk bele az<br />
eredménybe azokat a hibákat, amelyek több értelemben<br />
használható szavak miatt mutatkoztak<br />
(például a had, hadd szavakat egyik sem jelezte<br />
hibának, és önmagában nem is azok, csak ha<br />
nem a megfelelô helyen használja valaki). Szintén<br />
nem számoltuk bele az összesítésbe a több szóból<br />
álló kifejezések hibáit fel nem ismerô eseteket,<br />
különös tekintettel a földrajzi nevekre – no nem<br />
mintha nem lenne elvárható, hogy a „New York”-i<br />
kifejezést leírva valaki meggyôzôdhessen annak<br />
helyes voltáról, de erre egyelôre még várni kell.<br />
Pontoztuk az ellenôrzôk munkáját: ha valamelyik<br />
felismerte és javította az adott szót, egy pontot<br />
kapott, ha egy jó szót akart egy hibás változatra<br />
javítani, akkor mínusz egyet. Ha felismerte, hogy<br />
rossz a szó, de nem adott tippet, fél, ha csupa<br />
rossz tippet adott, mínusz fél ponttal honoráltuk<br />
a reakciót. Ha valamelyik nem ismert fel egy<br />
hibát, egyszerûen nem adtunk pontot.<br />
Vita alakult ki azonban a pontszámítás módszerével<br />
kapcsolatban: Prószéky szerint ha egy<br />
program kihagy egy hibát, az nem nulla pontot,<br />
hanem mínuszt ér. Mi azért döntöttünk végül<br />
a nulla pont mellett, mivel egy hibákat fel nem ismerô<br />
program semmivel nem viszi sem elôrébb,<br />
sem hátrább a felhasználót (tehát mintha nem is<br />
lenne helyesírás-ellenôrzôje), mint ahogy a nulla<br />
is se pozitív, se negatív minôsítést nem jelent.<br />
Az eredeti koncepció szerint összeadogatott pontok<br />
alapján meglepôen elhúzott az OpenOffice.<br />
org ellenôrzôje: 18,5 pontot kapott, míg a Microsoft<br />
Office mínusz egyet (Egyébként kiszámoltuk<br />
a Prószéky-féle módszerrel is: ha mínusz fél pontot<br />
adtunk volna a kihagyott ziccerekért, plusz 8,<br />
illetve mínusz 14,5 pont lett volna a végeredmény<br />
az OpenOffice javára.).<br />
Érdemes szem elôtt tartani, hogy a magyar nyelv<br />
szókincse – és ezzel együtt a szavak helytelenül<br />
való leírásának a lehetôsége is – természetesen<br />
jóval nagyobb, mint az általunk vizsgált négyszáz<br />
szó. Ezért nem tekintjük reprezentatívnak a vizsgálódást,<br />
de érdemes felfigyelni a kigyûjtött szavak<br />
változatosságára és a relatíve nagy mintára<br />
is. A teljes szógyûjtemény az origón letölthetô.<br />
Összességében többnyire alkalmasak a helyesírás-ellenôrzôk az elgépelések, elütések javítására (pontosabban az erre való<br />
fi gyelmeztetésre), zömmel alkalmasak a durva helyesírási hibák, mint a j és ly összekeverésének, a hosszú-rövid ékezetek<br />
hibáinak kiküszöbölésére, feltéve, ha a hibás változat nem értelmes más szövegkörnyezetben. Például az egyenlôre és az<br />
egyelôre összekeverése súlyos hibának számít, de mivel mindkettô értelmes szó, ha egy elütés kapcsán kerül elô a szövegben,<br />
az ellenôrzô nem fog fi gyelmeztetni. Épp az egyelôre-egyenlôre közti különbségre az Offi ce nyelvhelyesség-ellenôrzô modulja<br />
(a zöld aláhúzásos) fi gyelmeztet ugyan, de a had (hadsereg), illetve hadd (hadd menjen) közti különbségre nem, tehát a megállapítás<br />
– miszerint ha értelmes a rosszul írt szó, nem lehet építeni a szoftverekre – igaz.<br />
Egyik sem biztos<br />
helytelen helyes OOO MSOW<br />
120-szobás 120 szobás nem ajánl felismeri, de nincs ötlete<br />
áfá-val áfával jót ajánl felismeri, de rossz tippet ad<br />
alsórakpart alsó rakpart jót ajánl nem ajánl<br />
amatôrizmus amatörizmus jót ajánl nem ajánl<br />
Anyák Napja anyák napja nem ajánl nem ajánl<br />
bármilye bármije nem ajánl jót ajánl<br />
Buckingham Palota Buckingham-palota jót ajánl nem ajánl<br />
euro (pénznem) euró (pénznem) jót ajánl nem ajánl<br />
gargalizál gargarizál nem ajánl nem ajánl<br />
feljelentés-kiegészítés feljelentéskiegészítés nem ajánl jó helyett rosszat ajánl<br />
foci Eb foci-Eb nem ajánl jó helyett rosszat ajánl<br />
Guiness Guinness felismeri, de rossz tippet ad jót ajánl<br />
gr g jót ajánl, de bizonytalanul nem ajánl<br />
Hong-Kong Hongkong jót ajánl nem ajánl<br />
jelentôsség jelentôség csak automatikusan javít jót ajánl<br />
Karácsony karácsony nem ajánl nem ajánl<br />
Húsvét húsvét nem ajánl nem ajánl<br />
kerthelység kerthelyiség nem ajánl nem ajánl<br />
kollega kolléga jót ajánl nem ajánl<br />
mennyasszony menyasszony jót ajánl nem ajánl<br />
<strong>Találkozások</strong> 36. oldal<br />
T-HÍREK<br />
Legyen képben a legfrissebb informatikai hírekrôl!<br />
Küldje a MOBIT szót SMS-ben a 17123as,<br />
ingyenes számra, és böngéssze a Mobil,<br />
IT világ érdekes információit!
TÁRSADALOM TÁRSADALOM<br />
Le is út,<br />
fel is út<br />
Bizarr közéleti gondolatfutamok<br />
Mi történne, ha Magyarország egyik napról a másikra, se szó,<br />
se beszéd, eltûnne a Föld színérôl? Nyolcvannégy ismert közéleti<br />
személyiség válaszol e furcsa, bizarr kérdésre Hankiss<br />
Elemér és Heltai Péter beszélgetôs kötetében. Van, aki nagyon<br />
komolyan, van aki játékosan, van aki játékos komolysággal.<br />
Baán László<br />
KI TÛNJÖN EL?<br />
Nemzetek, egykor erôs, virágzó nemzetek is nemegyszer letûntek a történelem<br />
porondjáról. Eképp a kérdésfelvetés történetileg jogosult, bár ma<br />
nyilvánvalóan nem aktuális – hacsak nem a globalizáció egyfajta végletes<br />
metaforájaként, de akkor ebben európai nemzettársaink is osztoz(ná)nak<br />
velünk. A kérdés sokkal inkább az elemzô gondolkodást segítô egyfajta<br />
módszertani felvetésként értelmezendô: mit hagytak eleink örökül ránk és a<br />
világra, s milyen értékeket teremtünk mi magunk, itt és most, az emberiség<br />
nagy családi inventáriumába?<br />
Nos, ha eltûnne a magyar, mindenekelôtt és legfôképpen a nyelvünk tûnne<br />
el, amelyet csak ez a nemzet beszél, amin csak mi érzünk, gondolkodunk<br />
és álmodunk. Magyar anyanyelvû olvasó híján soha többé senki nem élhetné<br />
meg az egyetemes igazság gyönyörûségét és játékát, amit Arany János,<br />
József Attila, Weöres Sándor és a magyar irodalom számos más géniusza<br />
mûveivel a világra hagyományozott. Zenénk, festészetünk, filmjeink, épületeink,<br />
sôt a történelmünkrôl való tudás is „belakható” lenne a bennünket<br />
túlélô más nemzetek által – de az Ódához mi kellünk.<br />
Ha a rajtunk kívül megmaradó Európa elfogulatlanul számba venné, hogy<br />
mit örökölt e különös nyelven beszélô, 1100 évig vele élt nemzettôl, egy<br />
rövid idôre tán mélyen megrendülne. Ám a történelem nem elfogulatlan.<br />
Az emberiség történelmi öntudata a múltat rendre újraírja, a jelen önigazoló<br />
igényei, félelmei és vágyai szerint. Csak meg kell nézni a szomszédos<br />
országok történelemkönyveit, hogy hányféle módon interpretálható<br />
a Magyar Királyság és ezzel együtt a magyar nemzet mintegy 1100 éves<br />
története, s könnyen konstatálhatjuk, hogy még el sem kell tûnnünk ahhoz,<br />
hogy eltûnjön a történelmünk.<br />
S ha már itt tartunk: igen, Trianon megkerülhetetlen a magyarság 20. századának,<br />
de jelenének, s még jó ideig jövôjének megértéséhez is. Trianon<br />
egyszerre okozat és ok, a magyar elit katasztrofális nemzeti érdekérvényesítésének<br />
következménye, s egyben a késôbbi kudarcok tán legfôbb elôidézôje.<br />
Bármely élô organizmus, amelynek kétharmadát amputálják, ha túl is éli,<br />
egészséges hosszú-hosszú ideig nem lesz. Volt és van politikai erô a környékünkön,<br />
amely még ezt a maradék egyharmadot is minden szívfájdalom<br />
nélkül felszámolta volna vagy éppen felszámolná: mondván, ez a csonkolt<br />
entitás is csak bajt kever.<br />
A globalizáció, legújabban a világháló segítségével, viharos gyorsasággal<br />
egynemûsíti az emberi közösségeket, az inter- és intragenerációs kommunikációt.<br />
A tradicionális közösségek felszámolása, a múlt mind erôteljesebb<br />
eltörlése egyfelôl csökkenti a régvolt sérelmeibôl táplálkozó „törzsi” marakodást,<br />
ám a történelem felszámolása egyben az európai civilizáció több<br />
évszázados morális és civilizációs értékrendjének mind súlyosabb erodálását<br />
is jelenti. A „törzsiség” démonának kiiktatásáért cserébe felnô majd az<br />
értékközösségek híján maradó tömeg démona.<br />
Vajon képes lesz-e az ember valaha is arra, hogy ne a másik emberbe<br />
vetített frusztrációját próbálja legyilkolni: képes lesz-e békében élni önma<br />
gával? Valószínûleg nem kevesebben kívánták, kívánják a magyarság<br />
eltûnését, mint ahány magyar ugyanúgy más népcsoportokét – hogy akkor<br />
majd jobb lesz. Nem lesz jobb. Akkor lesz jobb, ha ki-ki jobbá válik, ha legelsôül<br />
a maga dolgát teszi rendbe.<br />
Heltai Péter<br />
az ötletgazda<br />
Balázs Péter – HOGYAN TÛNIK EL EGY ORSZÁG?<br />
Az ország eltûnését én természeti katasztrófaként képzelném el. Mondjuk világszerte fokozódik a vulkánok<br />
aktivitása, fölerôsödnek a tektonikus kéregmozgások, azután egyetlen éjszaka ismét megjelenik az<br />
európai kontinens közepén a hajdani Pannon-tó, a miocén kori Pontusi-tenger egykor már létezett leszármazottja.<br />
Ezúttal azonban a víztükör kontúrjai pontosan követnék a Magyar Köztársaság államhatárának<br />
vonalát, vagyis a föld éppen a politikai térképen látható Magyarországot nyelné el nyomtalanul. A helyén<br />
pedig keletkezne egy gyönyörû, édesvizû beltenger. A Hankiss által feszegetett bizarr hipotézisben tehát<br />
nem a magyarság tûnne el, mint Örkény hasonlóképpen valószerû egypercesében, hanem csupán a magyarok<br />
maradék országa. A többi magyar megmaradna. … Javulna a világban a magyarokról alkotott kép.<br />
A melldöngetô, erôszakos, elôzgetô volt anyaországiak helyett a kisebbségi létben megedzôdött, több<br />
nyelven beszélô, türelmes és okos kisebbségi magyarok nagyobb elismerést vívnának ki világszerte.<br />
Békefi Antal<br />
MIT ADTUNK, ADUNK A VILÁGNAK?<br />
Hogy mi lenne, ha nem lennénk? Mi, magyarok?<br />
Megszûnnénk létezni, egyik napról a másikra?<br />
Semmi! A világ lakosságának legnagyobb része<br />
nem tudja, mi az a Magyarország. És nem kell<br />
ehhez Fekete-Afrikába vagy Amerikába menni<br />
(ajánlom a kis amerikai szôke Legyen ön is milliomos<br />
videóját a YouTube-on). Fel vagyunk háborodva,<br />
amikor külföldön a verárjufrom-ra adott<br />
válaszunk után sajnálkozva azt hiszik, hogy mi<br />
mindig éhesek vagyunk… De gondoljunk csak<br />
bele! A világ lakosságának kb. másfél ezrelékét<br />
tesszük ki, harmadannyian vagyunk, mint ahányan<br />
Sao Paulo városában laknak. …<br />
És mint minden, ez a kérdéskör is nézôpont és<br />
viszonyítás kérdése. Magyarország a világnak<br />
annyi, mint mondjuk Körmend városkája a magyaroknak.<br />
Mi történne, ha Körmend eltûnne<br />
az ország térképérôl? Valószínûleg attól még<br />
tovább menne sok minden a maga útján (bocs,<br />
körmendiek), és azok, akiket valaki vagy valami<br />
ehhez a vasi kisvároshoz fûz, nagyon sajnálnák<br />
a dolgot. …<br />
Politikailag labdába sem rúgunk (sajnos a határainkon<br />
belül is többnyire öngólokat…), ezt<br />
a vonalat nem érdemes tovább elemezni. Katonailag<br />
úgyszintén. Gazdaságilag pedig, ki lehet<br />
számolni, hogy ha eltûnnénk, az nem rázná meg<br />
annyira a világot, mint egy komolyabb, országokon<br />
átívelô madárinfluenzajárvány, vagy néhány<br />
nagyobb nemzetközi bank csôdje. A legtöbb világcég<br />
profitjához Magyarország hozzájárulása<br />
elenyészô, többnyire a kerekítési hibahatárukon<br />
belül van. …<br />
A mérleg másik serpenyôjében ott vannak hivatalosan<br />
is elfogadott értékeink, a hungarikumok. …<br />
<strong>Találkozások</strong> 38. oldal <strong>Találkozások</strong> 39. oldal
SZERZÔ: Hankiss Elemér – Heltai Péter FOTÓ: Médiamix, MTI<br />
TÁRSADALOM<br />
Magyarország lovas nemzetként vágtat el, a nyeregben Gábor Zsazsa és Széchenyi,<br />
hónuk alatt számítógép, hidrogénbomba, Rubik-kocka, kezükben 56-os lyukas zászló.<br />
Van, aki egy félig nyitott ajtót lát, amelyen valaki örökre eltávozott…<br />
Bojár Gábor<br />
NEM SZERETEM EZEKET<br />
A KÉRDÉSEKET<br />
Mi történne, ha Hollandia egyik napról a<br />
másikra, se szó, se beszéd eltûnne a Föld<br />
felszínérôl? Vagy Dánia vagy Norvégia? Vajon<br />
felteszi ezt a kérdést magának egy holland,<br />
dán vagy norvég? Lehet, hogy van, aki néha<br />
náluk is felteszi, de tényleg csak néha és<br />
legfeljebb magának, de nem hiszem, hogy<br />
olyan gyakran és olyan sokan, olyan keserûen,<br />
és olyan drámaian világgá kürtölve, mint mi<br />
tesszük. Azt hiszem, messze sokkal, de sokkal<br />
többet foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy<br />
mit gondol rólunk a világ, mint azt a nálunk<br />
egészségesebb nemzeti öntudattal bíró népek<br />
teszik. Ha valami eredményre vagyunk büszkék,<br />
akkor szinte kötelezôen hozzátesszük,<br />
hogy „ezzel jó hírünket viszi a világba”, ha<br />
pedig szégyellnünk kell valamit, akkor azt,<br />
hogy „mit fognak ezért gondolni rólunk”.<br />
Soha nem azt, hogy ezért magunk elôtt, a<br />
saját jó vagy rossz érzésünkért kell büszkének<br />
lenni vagy szégyenkezni. Maga a kérdésfeltevés<br />
tükrözi legjobban azt a kisebbségi érzést,<br />
ami egyik legnagyobb hibánk. Bizonyítva szeretnénk<br />
látni, hogy fontosak vagyunk a világnak,<br />
és úgy gondoljuk, hogy ez ad létünknek<br />
legitimitást. Pedig nem a világnak kell fontosnak<br />
lennünk, hanem elsôsorban magunknak,<br />
és ha mi elégedettek tudunk lenni létünkkel<br />
(legalább többé-kevésbé), akkor ez már elég<br />
ok arra, hogy legyünk.<br />
Dér András<br />
MAGYARORSZÁG ZSUPSZ…<br />
Akkor nem lesz pöttyös rudi? Se gyôri édes,<br />
se tokaji, se a szerbeknek vízipóló ellenfelük?<br />
És hiába szakadtak meg hokisaink?<br />
É. Kiss Katalin<br />
A NYELVEK 90 %-a EL FOG TÜNNI<br />
Ha Magyarország megszûnne létezni – mert<br />
például beleolvadna egy Európai Egyesült<br />
Államokba – elôbb-utóbb a magyar nyelv is<br />
megszûnne államnyelv lenni. Ez súlyos következményekkel<br />
járna a magyar nyelv jövôjére<br />
nézve. A világon ma mintegy 6500 nyelvet<br />
beszélnek. Az ezredfordulót megelôzôen<br />
a lipcsei Evolúciós Antropológiai Intézet kutatási<br />
adatok alapján azt jelezte, hogy a 21.<br />
század végére a világ nyelveinek legalább a<br />
fele, de lehet, hogy 90%-a el fog tûnni.<br />
Bozóki András<br />
MAGYAR TENGER, AVAGY<br />
KOMPJÁRAT SZABADKA ÉS POZSONY KÖZÖTT<br />
„A sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül” – írta a nagy magyar romantikus költô, Vörösmarty<br />
Mihály, a 19. században. Drámai kép. Lefordítva a 21. század nyelvére: mint a futballisták a kezdôkörben,<br />
összefogódznak a népek, átölelik egymást, szorítanak a társukért. De látják, hogy társuk a<br />
döntô pillanatban kihagyja a tizenegyest, így a csapatuk elbukik. Férfiasan tarják magukat, de belül<br />
már rázza ôket a sírás. Arcukon lassan könnycseppek peregnek le. Senkiben sem bujkál káröröm,<br />
tudják, hogy társuk hibájával ôk is veszítettek. Marad a szolidaritás – a közönség is sportszerûen<br />
megtapsolja a vesztest. … Úgy indulna az eltûnés, hogy az ország süllyedni kezd. Kiöntene a Balaton,<br />
megsüllyednének a hegyek, a Gellérthegy belecsúszna a Dunába, a Hortobágy elmocsarasodna,<br />
majd víz alá kerülne. Egyre reménytelenebb lenne megtalálni Attila sírját a Tisza mélyén, mert a Tisza<br />
és a Kôrösök is kiáradnának medrükbôl, és lassan, de biztosan elnyelnék Szentest, Csongrádot, mint<br />
ahogy víz alá kerülnének a Szegedi Szabadtéri Játékok is. A világmédia úgy tekintene Magyarország<br />
süllyedésére, ahogy a thaiföldi cunamira vagy a myanmari katasztrófára reagált – míg mi a mindent<br />
elöntô vízben kapálóznánk, vagy mentôcsónakon evickélnénk, addig a CNN, a BBC és az Al-Dzsazira<br />
International helikopterei köröznének felettünk. A „Megfulladó Magyarország” címmel készített<br />
fotósorozatukat kiemelten díjaznák a következô évi World Press Photo pályázaton. … A Google Earth<br />
új szolgáltatással bôvülne: lehetôvé tenné az érdeklôdôk számára, hogy megnézzék az elsodort falut.<br />
… Varsóban elmormolnák a „polak-wenger dwa bratanki”-t. Madridban levetítenék Puskás Öcsi<br />
góljait. Szépen búcsúzna tôlünk a világ.<br />
<strong>Találkozások</strong> 40. oldal<br />
KÖNYV<br />
Ha jót akar nevetni és jól fel akarja magát<br />
idegesíteni, mindenképp rendelje meg a<br />
kötetet a mediavilag@mediamixonline.hu<br />
címen. Ára: 2.800 Ft, amely a postaköltséget<br />
is tartalmazza.<br />
Chikan Attila<br />
RENGETEG NEMZET ELPUSZTULT<br />
… A világ abba az irányba fejlôdik, hogy az országhatárok<br />
jelentôsége egyre kisebb. Ez ígéretes<br />
gondolatmenet, nem valaminek a végét jelenti,<br />
hanem egy folyamatban keressük a helyünket,<br />
hogy mi lesz velünk ezek után.<br />
Közgazdászként magam is foglalkozom a globalizációval,<br />
ez egy feltartóztathatatlan folyamat,<br />
ami ráadásul történelmileg is mélyen gyökerezik.<br />
Mert az emberiség mindig arra törekedett, hogy<br />
az akkor ismert világra kiterjessze magát, ilyen<br />
szempontból már az ókorban igyekeztek nemzetköziek<br />
lenni. Ennek megnyilvánulásai elsôsorban<br />
hatalmi jellegûek voltak abban a korban. Az egyházak<br />
is, a kereskedôk is, a kultúra emberei is<br />
mióta világ a világ, próbálnak globálisan terjeszkedni,<br />
magyarán ez nem most kezdôdött.<br />
Az, hogy ez intenzívebbé vált az elmúlt pár évtizedben,<br />
az én nézôpontomból nézve elsôsorban<br />
a technika fejlôdésének eredménye. Ezen belül<br />
egyrészt az informatikáé, másrészt a logisztikáé,<br />
az emberek és az áruk szabad mozgásáé. Mindezek<br />
– ráépítve arra a történelmi törekvésre, hogy<br />
ismerjük meg a világot, és ha lehet, hajtsuk uralmunk<br />
alá – felerôsítették a folyamatot és egy új<br />
fázist állítottak elô, ahol a nemzetállamok jelentôsége<br />
ténylegesen megváltozik.<br />
Ez nem azt jelenti, hogy megszûnik vagy jelentéktelenné<br />
válik. Közgazdászként nézve a<br />
világot: nagyon sok területe van a gazdasági-társadalmi<br />
létnek, ahol az állam szerepe megkerülhetetlen,<br />
ismereteink mai szakaszában legalábbis.<br />
Ilyen értelemben nem hiszem, hogy az<br />
országhatár is teljesen elvesztené az értelmét<br />
vagy jelentôségét.<br />
Ugyanakkor az egész világot behálózzák a multinacionális<br />
vállalatok, és ez egy olyan erôs háló,<br />
aminek a csomópontjai nem feltétlenül országokhoz<br />
kapcsolódnak. Az életünk bizonyos súlypontjai<br />
megmaradnak nemzetállami kereteken<br />
belül, más súlypontjai kikerülnek belôle. Felhasználói<br />
szempontból lényegtelen, hol gyártottak<br />
egy bizonyos terméket, ugyanazt a minôséget<br />
várom el tôle.<br />
Fontos végiggondolni, hogy ez az új helyzet<br />
milyen következményekkel jár a mi életünkre<br />
és a következô generációkéra vonatkozólag.<br />
Azt gondolom, hogy azok az országok lesznek<br />
sikeresek, ahol az értelmiség képes ennek a<br />
végiggondolására, és képes a fejében összeegyeztetni<br />
a nemzetközi folyamatokat a nemzeti<br />
érdekekkel és értékekkel. Hiszek benne, hogy<br />
vannak ilyenek itthon is.<br />
Összehozzuk a jó üzleteket<br />
Válassza a Nokia E71-et új Siker üzleti<br />
díjcsomaggal, év végéig 0 Ft-os havi díjjal.<br />
Ráadásul most 3 hónapig havi díj nélkül<br />
próbálhatja ki az internetes és e-mail<br />
szolgáltatásokat a Net 80 adatdíjcsomaggal.<br />
www.t-mobile.hu<br />
Net 80<br />
adatdíjcsomag<br />
3 hónapig<br />
havidíjmentesen<br />
Nokia E71<br />
új üzleti előfizetéssel,<br />
2 éves hűségnyilatkozattal<br />
19 950 Ft<br />
kezdőrészlettel<br />
12 havi kamatmentes részletre<br />
Teljes ár: 69 990 Ft<br />
■ Beépített GPS<br />
■ 3,2 MP-es kamera<br />
■ QWERTZ billentyûzet<br />
■ 3 hónapig érvényes hangos navigációval<br />
Az akciós díjcsomagajánlat <strong>2008.</strong> <strong>november</strong> 1-től december 31-ig érvényes. Az üzleti díjcsomagok igénybevételéhez kisvállalkozói megállapodás aláírása szükséges.<br />
A készülékakció <strong>november</strong> 1-től visszavonásig, vagy a készlet erejéig érvényes. A Net 80 kedvezményt a telefonos illetve önkiszolgáló ügyfélszolgálaton, SMS-ben vagy<br />
a T-Pontokban aktiválhatja. Az érvényességi idő a hangos navigáció aktiválásának napjától számít. Az ajánlatokra vonatkozó részletes és teljes körű feltételek a T-Pontokban,<br />
üzleteinkben, a www.t-mobile.hu honlap Üzleti ügyfelek oldalán, a 1430-as, illetve 06-1/265-9210-es ügyfélszolgálati számon érhetők el.
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
A világ áramszükségletének 15 százalékát lehetne<br />
fedezni a tengerek és óceánok hullámzásának energiájából.<br />
Ez két szer annyi energia, mint amennyit jelenleg<br />
a világ összes atomerômûve termel. Az egymás után<br />
megjelenô érdekes technológiai ötletek közül néhány<br />
még fejlesztés alatt álló, illetve mostanában üzembe<br />
helyezett megoldást mutatunk be.<br />
Tengernyi<br />
energia<br />
Megoldások<br />
az óceán erejének<br />
kiaknázására<br />
„Az óceánok energiáját hasznosító technológiák<br />
mindössze öt évvel vannak lemaradva a<br />
szélerômûvek mögött” – nyilatkozta nemrég a<br />
Reutersnek Matthew Clayton, az angol Triodos<br />
Renewables cég beruházási igazgatója. A cég,<br />
amely mögött a hasonló nevû holland Triodos<br />
Bank áll, arra kínál lehetôséget ügyfeleinek, hogy<br />
pénzüket alternatív energiaforrások fejlesztésére<br />
fordíthassák. Szélenergia-programokat már húsz<br />
éve, a csernobili atomerômû-baleset óta támogatnak.<br />
Legújabb célkitûzésük szerint ezentúl<br />
az óceánokban rejlô energiák megcsapolására<br />
összpontosítanak.<br />
Ennek elsô lépéseként idén júliusban elindították<br />
SeaGen fantázianevû árapály erômûvüket (Marine<br />
Current Turbines), amelybe 1,8 millió fontot<br />
fektettek. Pénzügyi várakozásaik korántsem alaptalanok,<br />
mivel az angol kormány nemrég ígéretet<br />
tett arra, hogy 2009-tôl fokozott állami támogatásban<br />
részesíti az energiaszektor eme részterületét.<br />
A Triodos Renewables az elmúlt években<br />
alaposan megvizsgálta az óceánok megújuló<br />
energiaforrásainak kiaknázására kiötölt technológiai<br />
lehetôségeket. „Úgy látjuk, hogy a jelenleg<br />
versengô 30-40 érdekes és változatos megoldás<br />
közül 3-6 olyan van, amely hosszú távon is életképes”<br />
– mondja Clayton.<br />
A tengerek és az óceánok valóban hihetetlen<br />
mennyiségû energiát rejtenek magukban, ám ezt<br />
a kézenfekvônek tûnô lehetôséget igen csekély<br />
mértékben használjuk ki. Bár az utóbbi idôben világszerte<br />
egyre több cég foglalkozik a kérdéssel,<br />
a kezdeti bizonytalanságot jól mutatja, hogy az<br />
évrôl évre feltûnô, sziporkázóan érdekes technológiai<br />
ötletek nagy része rendre megragad a kísérleti<br />
stádium szintjén.<br />
Az óceánok energiáját hasznosító berendezések<br />
a klasszikus megoldásokon át a meghökkentôen<br />
fura elképzelésekig alapvetôen négy alaptípusra<br />
vezethetôk vissza, úgymint árapály-, hullám-, tengeráram-<br />
és az óceánok vertikális hômérsékletére<br />
épülô erômûvek. Híveik szerint elônyük nemcsak<br />
környezetbarát mivoltukban rejlik. Többnyire<br />
egyszerû elven mûködô szerkezetekrôl van szó,<br />
amelyek megépítéséhez nincs szükség drága<br />
anyagtechnológiai fejlesztésekre (ellentétben<br />
például a foto-villamosenergia-átalakítókkal), és<br />
mûködésük minden más megújuló energiafajtánál<br />
megbízhatóbban elôrejelezhetô. Az alábbiakban<br />
bemutatunk néhány mostanában üzembe helyezett,<br />
vagy éppen fejlesztés alatt álló megoldást.<br />
A példák többsége Nagy-Britanniából való, ami<br />
nem véletlen – az angol kutatók és mérnökök igen<br />
fogékonyak a megújuló technológiák fejlesztésére.<br />
TERMÉSZET INFOMMS<br />
A természet csodái képekben. Heti 3 MMSben,<br />
pénteken, szombaton és vasárnap<br />
gyönyörû képekben ismerheti meg a természet<br />
egy-egy különlegességét. Ára: 499 Ft/hó.<br />
Regisztráljon infoMMS szolgáltatásunkra,<br />
küldje a #TERMESZET kódszót SMS-ben<br />
a 777-es telefonszámra! A regisztrációs<br />
SMS díja 72 Ft.<br />
SeaGen<br />
Idén április elején egy Belgiumból hozott különleges daru emelte<br />
a helyére a fenti képen látható, 1000 tonnás szerkezetet, amely azóta<br />
próbaüzemét végzi. Az 1,2 MW-os (tehát körülbelül 1000 háztartás<br />
energiaigényét kielégítô) kis erômû a nagy-britanniai Strangford és<br />
Portaferry között félúton, 400 méterre a parttól található. A szerkezet a<br />
szélerômûvekkel megegyezô elven mûködik, ám az energiatermelést<br />
itt nem a légáramlat, hanem az elkeskenyedô tengerárokban keletkezô<br />
gyors és egyenletes vízáramlás teszi lehetôvé. A 16 méter átmérôjû<br />
ikerrotorok naponta 18-20 órán keresztül forognak és mûködtetik szakadatlanul<br />
a rendszerhez kapcsolt generátorokat. Az ikerrotorok különlegessége,<br />
hogy a tengely mentén felemelhetôk, így a szükséges karbantartást<br />
a tenger felszínén is el lehet végezni. Komoly elôkészületet<br />
jelentett a szerkezet tengerfenékhez rögzítése: hogy az erôs áramlás<br />
el ne sodorja, 9 méter mélyen az aljzatba fúrt cölöpökhöz erôsítették.<br />
A tervek szerint a késôbbiekben az elsô<br />
mellé újabb turbinákat állítanak, hasonló<br />
„farmot” kialakítva, mint a szélkerekek<br />
szokás. A SeaGen tervezôi szerint az ô konstruk<br />
ciójuk több szempontból is kedvezôbb,<br />
hiszen a széllel ellentétben a tengeráramlás<br />
sokkal kiszámíthatóbb, kisebb méretû rotorok<br />
tervezhetôk (hiszen a víz sûrûbb, mint<br />
a levegô) és látványukkal sem csúfítják el a<br />
környezetet. A tenger élôvilágára gyakorolt<br />
hatását pontosan még nem ismerik, ennek<br />
megfi gyelésére több egyetem és kutatóintézet<br />
munkatársait kérték fel.<br />
<strong>Találkozások</strong> 42. oldal <strong>Találkozások</strong> 43. oldal
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
Úszó sziget – Manchester Bobber<br />
A szerkezet legfeljebb a búvárokat és a halakat zavarná<br />
látványával: teljes egészében a víz alá süllyesztenék<br />
Tengeri gomba – az Archimedes Wave Swing<br />
Szintén a hullámerômûvekhez sorolható az Archimedes Wave Swing, amely elsô pillantásra úgy néz ki, mint egy tengerfenéken növô hatalmas moszat.<br />
Az AWS Ocean Power cég által fejlesztett szerkezet két részbôl áll. Az alsó hengeres részt, amelynek belsejében levegô van, stabilan a tengerfenékhez<br />
rögzítik. A kúpos tetejû, szintén hengeres felsô rész úgy illeszkedik erre, mint egy sapka. A kettôt rugalmas membrán és hidraulikus szerkezetek kötik<br />
össze oly módon, hogy a felsô rész szabadon elmozdulhat. Amikor az óceán nyugodt, a szerkezet mozdulatlanul áll, ám hullámzáskor a felsô része fölle<br />
mozog. A hullámfront közeledtével (amint a víznyomás nô) lefelé, a hullám távoztával (amint a víznyomás csökken) felfelé. Eközben a szerkezetben<br />
lévô levegô úgy viselkedik, mint egy rugó: hol összenyomódik, hol kitágul. A keletkezô mozgási energiát ebben az esetben is hagyományos energiaátalakító<br />
rendszer konvertálja árammá.<br />
A szerkezet meglehetôsen robusztus, átmérôje 8-12 méter, teljes hossza egyes források szerint 50-60, más források szerint nagyjából száz méter.<br />
Teljes mértékben víz alá süllyesztik, legmagasabb pontja is minimum 6 méterrel a felszín alatt van. Teljesítménye függ a méretétôl is, tervezôi szerint<br />
a jelenlegi 500 kW-os egységek akár 1 MW-ra is felfejleszthetôk. Az Archimedes Wave Swing teljes méretû prototípusát még 2004-ben próbálták<br />
ki elôször Portugália partjainál. A kísérletet annyira sikeresnek ítélték, hogy a fejlesztô cég azóta egy nagyobb telep létrehozásán dolgozik. A tervek<br />
szerint a nagy-britanniai Orkney partjaitól nyugatra létrehozott farm idén vagy jövôre kezdi meg mûködését, 2010-ig száz egységet telepítenének ide.<br />
A Manchesteri Egyetem kutatói által fejlesztett díjnyertes konstrukció<br />
a hullámzás mozgási energiáját hasznosítja. A fejlesztés négy éve<br />
kezdôdött, egyelôre még csak néhány, különbözô mértékben kicsinyített<br />
prototípust készítettek és próbáltak ki a gyakorlatban. Az elképzelések<br />
szerint 60 méternél nagyobb vízmélységû helyre telepítve<br />
szabadon lebegne a szerkezet, ennél sekélyebb részeken a tengerfenékhez<br />
rögzítenék.<br />
Az úszó sziget platformjához 25 darab üreges henger kapcsolódik<br />
függôlegesen, melyek mindegyike egy-egy 500 kW névleges<br />
teljesítményû önálló egység. A henger belsejében, rugalmas szálra<br />
rögzítve, félgömb alakú test lóg lefelé. A szálat a henger tetején lévô<br />
csigakeréken vezetik át. A hullámzás következtében a himbálózó test<br />
hol emelkedik, hol süllyed, ezáltal mozgásra késztetve a csiga tengelyét<br />
és a hozzá kapcsolódó lendkereket. Az energiaátalakítást az ehhez<br />
kapcsolt generátorok végzik, a megtermelt áramot pedig a tengerfenéken<br />
kígyózó távvezeték szállítja el. A kutatók a Bobber elônyei között<br />
emítik az egyszerû, hagyományos energiaátalakítási módot, és azt,<br />
hogy a szerkezet bármely irányból érkezô hullámzás és extrém idôjárási<br />
körülmények esetén is kiválóan mûködôképes.<br />
A Manchester Bobber vízen lebegô szerkezete bármely<br />
irányból érkezô hullám energiáját képes hasznosítani<br />
Gátrendszer a Swansea-öbölben<br />
Az árapály-erômûvek hagyományos és egyszerû rendszerét egészen újszerû felfogásban közelíti<br />
meg a dél-wales-i Swansea-öbölben most épülô gátrendszer. A feljegyzések szerint már<br />
az idôszámításunk elôtti évszázadokban is építettek tengeröblökbe, folyótorkolatokba gátakat,<br />
hogy az árapály jelenséget kihasználva az elrekesztett vízzel malomkerekeket hajtsanak. Mára<br />
a kerekeket felváltották a korszerû vízturbinák, és sok helyen a geográfiai lehetôség is adott<br />
– az árapály-erômûvek mégsem terjedtek el a világban tömegesen.<br />
Ennek nemcsak a gátak horribilis építési és karbantartási költsége az oka, hanem a környezetre<br />
gyakorolt negatív hatás is (hajózási útvonal elzárása, halak vándorlásának ellehetetlenülése,<br />
dagálykor elöntött terület méretének megváltozása). Új koncepciójával ezen<br />
kíván változtatni a Tidal Electric. A cég szakemberei az öböl eltorlaszolása helyett egy észrevétlenül<br />
meghúzódó, mesterséges lagúnát álmodtak meg. Az elgondolás lényege, hogy a<br />
Swan sea-öböl sekélyebb részén elhatárolnak egy kör alakú medencét. Falát kôbôl, homokból,<br />
sóderbôl, vagyis csupa természetes anyagból emelnék, és a kerülete mentén bizonyos<br />
távolságokban vízturbinákat építenének be. Dagálykor az emelkedô víz feltölti az öblöt, és a<br />
turbina lapátokat megforgatva beömlene a mesterségesen kialakított medencébe is. Apálykor<br />
ennek fordítottja játszódna le, és a visszahúzódó víz ismét beindítaná a vízturbinákat.<br />
A Tidal Electric által tervezett medence öt négyzetkilométernyi területû lenne, a gát falában<br />
24 vízturbina hajtaná a generátorokat, amelyek összességében 60 MW teljesítményt produkálnának.<br />
Számítások szerint 25-30 olyan hely van a világon, ahol az árapály-erômûvek e típusát<br />
meg lehetne valósítani.<br />
TUDOMÁNYOS MÛSOROK<br />
TELEFONON<br />
Nézze mobilján a National Geographic<br />
ismeretterjesztô filmjeit! Küldje a MOBTV<br />
szót SMS-ben a 17123-as, ingyenes számra,<br />
és tudjon meg mindent a Mobil TV-rôl!<br />
Fantáziakép a Swanseaöbölbe<br />
tervezett árapályerômû<br />
három részre<br />
osztott medencéjérôl<br />
Egy ötlet<br />
a 19. századból<br />
OTEC (Ocean Thermal Energy)<br />
Az óceánok vertikális (függôleges) hômérsékletkülönbségét<br />
kihasználó energiatermelés a legnehezebben<br />
megvalósítható ötletek közé tartozik,<br />
és számítások szerint az ily módon üzemelô<br />
erômûvek maximális elméleti hatásfoka mindössze<br />
6-7 százalék. Elsôként Jacques-Arsene<br />
d’Arsonval francia fizikus vetette fel a 19. században,<br />
hogy az óceánok felszíni és mélységi vízrétegei<br />
közötti hômérsékletkülönbségre alapozva<br />
hôerôgépet lehetne létrehozni. Mivel ehhez legalább<br />
20 °C hôfokkülönbség szükséges, megvalósítása<br />
csak a trópusokon lehetséges, ahol a tengerek<br />
felszíne 24-33 °C -ra is melegedhet, míg<br />
500-1000 méterrel mélyebben a sarkokról érkezô<br />
hideg áramlatok mindössze 5-9 fokosak.<br />
A közvetlenül a tengerpartra vagy úszó szigetekre<br />
telepített erômûvek jól ismert termodinamikai<br />
körfolyamatok alapján mûködtethetôk. Az egyik<br />
megoldás szerint a felszíni vízzel folyékony ammóniát<br />
melegítenek, amely gôzzé alakul és meghajt<br />
egy turbinát. A turbinából kilépô ammóniát<br />
a tenger mélyérôl felszivattyúzott vízzel lehûtik,<br />
és visszavezetik a folyamat elejére, hogy ismét<br />
felmelegíthessék és gôzzé alakíthassák. A rendszerben<br />
keletkezô mechanikai munkát generátorok<br />
alakítják villamos energiává.<br />
A zárt ciklusú OTEC<br />
erômû mûködési elve<br />
Az OTEC technológián alapuló elsô komolyabb<br />
kísérletek az 1970-es években kezdôdtek Hawaii<br />
mellett. A Keahole Point-i kutatóközpont ma is<br />
a legtapasztaltabb kutatóhelynek számít a témában.<br />
Az elmúlt harminc évben több alkalommal<br />
is beindítottak itt néhány tíz, majd néhány száz<br />
kW-os egységeket, de mindössze pár hónapig<br />
üzemeltették ôket. Az utolsó kísérletet még az<br />
1990-es évek végén végezték, és jelenleg csak az<br />
adminisztrációs épületek és a laboratóriumok légkondicionáló<br />
berendezéseinek mûködtetéséhez<br />
használják a felszivattyúzott hideg tengervizet.<br />
Terveik szerint a következô lépésben már 1 MWos<br />
erômûvet építenének, amelyet jelenleg a rendkívüli<br />
költségek nehézkes elôteremtése és a<br />
pénzügyi befektetôk hiánya gátol. Pedig ha elsôk<br />
szeretnének lenni, jó lesz sietniük, hiszen nemrégiben<br />
India is bejelentette szándékát egy hasonló<br />
nagyságú OTEC-erômû felállítására.<br />
<strong>Találkozások</strong> 44. oldal <strong>Találkozások</strong> 45. oldal<br />
SZERZÔ: Jónás Katalin [origo] FOTÓ: marineturbines.com, manchesterbobber.com, awsocean.com, tidalelectric.com
BARANGOLÓ BARANGOLÓ<br />
Biotúrák<br />
Szatmárban<br />
<strong>Találkozások</strong> 46. oldal<br />
Itthoni csodák<br />
Az Alföld erdeinek uralkodó fája<br />
hajdanán a kocsányos tölgy volt<br />
Gombászás, madárles, lepkevadászat, kosbor-túra és gyógynö vénygyûjtés<br />
– mind a négy évszakra találhatunk megfelelô szabadlevegôs<br />
elfoglaltságot hétvégére. Iskolás csoportok, baráti társaságok, nyugdíjasklubok<br />
és csapatépítô trénerek ideális célpontja lehet Szatmár-<br />
Beregben egy vezetett túra.<br />
Kosbor-túra: Hazánkban több ôshonos orchideafaj<br />
él, melyek közül sok a Beregi-síkon is elôfordul,<br />
mint a pompás kosbor vagy a sarkvirágok.<br />
Ezek május végén, június elején virágzanak a szibériai<br />
nôszirommal egyetemben. Ezeknek a pompás<br />
növényeknek a megtekintéséhez a botanikai<br />
tudás mellett fontos a jó helyismeret is, melyekrôl<br />
az Egyesület szakemberei gondoskodnak.<br />
Gyógynövényismeret és -gyûjtés: Az utóbbi<br />
idôben egyre többen ismerik fel a gyógyteákban<br />
rejlô értékeket. Azonban ahhoz, hogy hatásos<br />
segítséget nyújtsanak a gyógyuláshoz vagy<br />
az egészség megôrzéséhez, fontos ezek pontos<br />
ismerete, szakszerû gyûjtése, szárítása és tárolása.<br />
A gyógynövény-túra során, szakember segítségével<br />
lehetôség nyílik arra, hogy a résztvevôk<br />
megszerezzék ezt a tudást. A túra során akár<br />
házipatikánkat is bôvíthetjük tiszta, a környezetszennyezés<br />
hatásaitól mentes területrôl származó<br />
gyógynövényekkel.<br />
Nappali lepkék a Beregi-síkon: Árnyas erdei ösvényeken<br />
és hangyás-fás legelôkön követhetjük<br />
nyomon a színes és kevésbé színes, de annál érdekesebb<br />
életmódú nappali lepkék életét. Megfigyelhetjük<br />
ôket az egyszerû apró petéktôl az<br />
olykor kicsit ijesztô hernyókon át a bábig, majd a<br />
kifejlett gyönyörû imágóig. Közben érdekes beszélgetéseket<br />
folytathatunk a lepkék titokzatos<br />
világáról.<br />
Legszebb éjszakai lepkénk a nagy pávaszem<br />
Lápok-mocsarak élôvilága: Ha igazi mesevilágot<br />
akarunk látni, be kell pillantanunk az égeres<br />
láperdôk belsejébe. Ott saját gyökérzetükbôl alkotott<br />
piramisok csúcsából három-négyesével<br />
nôtt égerszálak közt a bakacsin-aljú medencében<br />
meggyûlô, felülrôl feketének tûnô víztükör fogad,<br />
amelyben megbújik a rence ezernyi virágfeje,<br />
máshol szelíd rózsaszínnel tündökölnek a békaliliom<br />
szirmai. Az égertalpak törzs-csokraihoz a<br />
Természet, mint kedves virágáruslány, díszítésül<br />
dús páfránylevél-csomókat köt hölgyharasztból,<br />
szálkás pajzsikából, tôzegpáfrányból.<br />
Szatmár-Bereg – euró pai mércével is – egyedülálló<br />
értékei a tôzegmohás lápok. Ilyen a Csaroda, a<br />
Beregdaróc és Gelénes határában található Bábtava<br />
és a Nyíres-tó. Az ötféle tôzegmoha faj alkotta<br />
párna több igen ritka, védett növénynek ad otthont,<br />
mint például a húsevô kereklevelû harmatfû<br />
és a hazánkban egyedül itt elôforduló, fokozottan<br />
védett tôzegorchidea.<br />
Az értékes növénytársulás látogatása természetvédelmi<br />
engedélyhez kötött, és szakember vezetését<br />
igényli – errôl az egyesület gondoskodik.<br />
Erdôk-mezôk élôvilága: A vizektôl távolabb, a<br />
jobbára ármentes magaslatokon maradtak fenn<br />
a táj legértékesebb erdôtársulásai, a gyertyános<br />
tölgyesek, keményfaligetek. A tarpai Téb- és<br />
Nagyerdôben száz meg száz egyéb szép és ritka<br />
növény közt különösen nagy tömegben csodálhatjuk<br />
a tavaszi tôzikét, berki szellôrózsát, szagos<br />
mügét, csillagvirágot, hóvirágot. Túránk során<br />
megismerhetjük az erdôvidék gazdag madárvilágát.<br />
A madarak a tájon megfigyelt közel 250 fajából<br />
(belôlük mintegy 140 költ itt) gyakori a holló,<br />
a feketególya, a fekete harkály féltucat rokonával.<br />
Az énekesek népes serege közönséges errefelé,<br />
s nem ritka fészkelô a darázsölyv és néha még<br />
a kerecsensólyom. Találkozhatunk az errefelé<br />
népes elevenszülô gyíkokkal is.<br />
Legelô magyar szürkemarhák a Túr mentén<br />
ÁRAK:<br />
Minimális csoportlétszám 10 fô,<br />
ebben az esetben egy személynek<br />
650 Ft a részvételi díj. Osztálykirándulások,<br />
munkahelyi csoportok<br />
esetén szállás házban: 1200 Ft/fô,<br />
saját sátorban 600 Ft/fô, napi háromszori<br />
étkezés 1500 Ft. Idôpontegyeztetés:<br />
E-misszió Természet<br />
és Környezetvédelmi Egyesület<br />
http://www.e-misszio.hu,<br />
Tel/fax 42/ 504-403, 423-818<br />
VARÁZSOLJA AZ ERDÔK<br />
HANGULATÁT MOBILJÁRA!<br />
Küldje az ERDO szót SMS-ben a 17123-as,<br />
ingyenes számra a szebbnél-szebb erdei<br />
háttérképekért!<br />
<strong>Találkozások</strong> 47. oldal
SZERZÔ: Závodszky P. Árpád FOTÓ: Lesku Balázs (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága), Szôke Zsuzsa, Baranyi Tamás<br />
Szatmár-Bereg – euró pai mércével is – egyedülálló<br />
értékei a tôzegmohás lápok. Ilyen a Csaroda, a Beregdaróc<br />
és Gelénes határában található Bábtava és a<br />
Nyíres-tó. Az ötféle tôzegmoha faj alkotta párna több,<br />
igen ritka védett növénynek ad otthont, mint például a<br />
húsevô kereklevelû harmatfû és a hazánkban egyedül<br />
itt elôforduló, fokozottan védett tôzegorchidea.<br />
Az ôszi madárvonulás megfigyelése a barabási<br />
Tipet-hegyen: Megfigyelhetjük a hazánkon átvonuló<br />
színes madárvilágot szakavatott madarászok<br />
segítségével, akik bemutatják, hogyan mûködik a<br />
madárbefogás, madárgyûrûzés.<br />
Ha szerencsénk van, olyan madarakkal találkozhatunk,<br />
amelyek ritkán vagy talán még soha nem<br />
bukkantak fel Magyarországon. Lenyûgözô természeti<br />
környezetben tölthetünk el egy napot az<br />
Alföld egyik legszebb vulkanikus tanúhegyén.<br />
Kékcinege<br />
BARANGOLÓ<br />
Gombaismereti túra: Ha gombaevésrôl van szó,<br />
a legtöbb ember számára csak a termesztett példányok<br />
jönnek számításba, pedig az erdôkbenmezôn<br />
növô kalapos barátaink zamatosabbak,<br />
fogyasztásuk több gasztronómiai élvezetet okoz.<br />
Természet ébredése erdôn-mezôn<br />
Kockásliliom túra<br />
Kosbortúra<br />
Gyógynövény ismeret és gyûjtés<br />
Nappali lepkék a Beregi síkon<br />
Lápok – mocsarak élôvilága<br />
Erdôk-mezôk élôvilága<br />
Ôszi madárvonulás a Tipet-hegyen<br />
Gombaismereti túra<br />
Tanúhegyek a Beregi síkon<br />
Történelmünk nagyjai nyomában<br />
A népi építészet mûremekei<br />
<strong>Találkozások</strong> 48. oldal<br />
Gyûjtésüknél azonban körültekintôen kell eljárni,<br />
mivel hazánkban megközelítôleg két és félezer<br />
fajuk él, melyek közül kis számban mérgezôek is<br />
elôfordulnak. Ismeretük nagy szaktudást igényel,<br />
amirôl túráink során gombaszakértôink gondoskodnak.<br />
Ne feledjük, a gombák fogyasztása mellett<br />
a gyûjtésük is sok örömmel és élménnyel jár!<br />
Tanúhegyek a Beregi-síkon: Kevesen tudják,<br />
hogy az Alföld is büszkélkedhet hegyekkel, no<br />
persze nem olyan magasakkal, mint a Börzsöny<br />
vagy a Mátra. Egyedülálló vulkanikus hegyek<br />
ezek, amelyek mondhatni fiatalnak számítanak<br />
a földtörténeti kor szerint, ugyanis csupán 10<br />
millió évesek.<br />
A barabási Tipet-hegy és a tarpai Nagy-hegy különleges<br />
növény- és állatvilágával is felkelti az<br />
utazó érdeklôdését. Szakmai beszélgetéssel és<br />
kôzetvizsgálattal egybekötött kirándulást tehetünk<br />
arrafelé, és közben gyönyörû kilátás nyílik<br />
a Kárpátok elôhegyeire és a Beregi-síkra.<br />
Történelmünk nagyjai nyomában: Irodalmi és<br />
történelmi emlékhelyek meglátogatása a Beregi<br />
és a Szatmári síkságon.<br />
A térség ingergazdag környezete sok írónkat,<br />
költônket ihlette meg Petôfitôl Móriczig, a környék<br />
maga pedig neves történelmi események<br />
színhelye volt a tatárjárástól a Rákóczi-féle szabadságharcig.<br />
Érdekes információk, adalékok,<br />
helyszínek történelmünkbôl.<br />
Láposodó holt medrek varázslatos hínárja a békaliliom<br />
A népi építészet mûremekei: A szatmár-beregi<br />
építészetre oly jellemzô tornácos parasztházak<br />
végigkövetik a térség útjait.<br />
A falusi porták világa különleges, romantikus hangulatot<br />
áraszt, nagyanyáink idejébe repít minket.<br />
Megfigyelhetjük, hogy a falvak hogyan alkalmazkodtak<br />
építészetükben, szerkezetükben a lápos,<br />
mocsaras víz uralta környezethez. Ne felejtsük el<br />
megtekinteni a csakis erre a térségre jellemzô fa<br />
haranglábakat, harangtornyokat, amelyek hamarosan<br />
a világörökség részét fogják képezni.<br />
Csarodai templombelsô<br />
TERMÉSZET INFOMMS<br />
A természet csodái képekben. Regisztráljon<br />
infoMMS szolgáltatásunkra, küldje a<br />
#TERMESZET kódszót SMS-ben a 777-es<br />
telefonszámra. A szolgáltatás ára 499 Ft/hó.<br />
A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />
T E R EPI S ZAKMAI VEZETÉS IDÔ BEOSZTÁS A<br />
Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
Merci<br />
LEGYEN SAJÁT<br />
SPORTAUTÓJA!<br />
Küldje a AUTOHK szót SMS-ben a 17123-as,<br />
díjmentes számra a szemet gyönyörködtetô<br />
négykerekû háttérképekért!<br />
<strong>Találkozások</strong> 50. oldal <strong>Találkozások</strong> 51. oldal
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ<br />
Lehet-e aktuálisabb Magyarországon a Mercedes-téma, mint most, amikor éppen<br />
idetelepül? Lehet, hogy Barényi-díj is lesz elôbb vagy utóbb?<br />
A német szóval Hátuszonyosnak (Heckflossen)<br />
nevezett, magyarul Fecskefarkúra finomított elnevezést<br />
azokra a maguk korában újszerû és<br />
igen modern vonalvezetésû Mercedesekre használták,<br />
amelyek a rivális amerikai autógyártók<br />
hosszított, szinte szárnyakat növesztett cirkálóira<br />
adott válaszként, azok kecses, európai változataiként<br />
kerültek be a köztudatba és a közúti forgalomba.<br />
Na persze nem nálunk, a vasfüggöny<br />
mögött, hanem elsôsorban Németországban,<br />
majd Nyugat-Európa más országaiban.<br />
Persze eljutottak mihozzánk is: eleinte csak<br />
vastag pénztárcájú, nyugatnémet turisták gördültek<br />
át velük a határon, általános csodálatot keltve,<br />
majd lassacskán megjelentek diplomaták,<br />
orvosok, állami vezetôk és nagyvállalatok jármûveiként.<br />
A határok megnyílását követôen, a típus<br />
szerelmeseinek hála, importáruként Magyarországra<br />
került jó néhány, s hogy napjainkban is<br />
Heckflossen azaz Hátuszonyos<br />
akad belôlük bôven, jelzi, hogy a kötet magyar<br />
kiadásának elôszavát a hat éve alakult Mercedes-<br />
Benz Classics Magyarország Egyesület jegyzi.<br />
Német mentalitás<br />
Mivel negyven-ötven évet kell visszalépni az idôben,<br />
nyilvánvaló, hogy a kiadvány nemcsak azoknak<br />
csemege, akik Mercedes-, netán kifejezetten<br />
Fecskefarkú-fanatikusok. Azok is kimerítô módon<br />
tájékozódhatnak a gyártást megelôzô évek<br />
idevonatkozó eseményeirôl, a számos technikai<br />
újítás részletes leírásáról, az egyes típusok gyártásának<br />
körülményeirôl, akik nem számítanak<br />
profinak a témában. Sok újdonsággal ismerkedhetnek<br />
meg, akiket érdekelnek az akkori viszonyok,<br />
a német emberek gondolkodása és igényei,<br />
az autógyártás aktuális problémái és az<br />
azokra adott válaszok, a ma már kezdetlegesnek<br />
tûnô reklámok és közvélemény-kutatások, vala-<br />
A nyugatnémet csoda<br />
AUTÓHANGOK, EFFEKTEK<br />
CSENGÔHANGNAK!<br />
Ha szeretné, hogy mobilja autók hangján<br />
csörrenjen meg, küldje az AUTO szót<br />
SMS-ben a 1723-as, ingyenes számra,<br />
és válasszon a realtone effektek közül!<br />
mint az autóversenyzés és a modellautózás<br />
idevonatkozó fejezetei.<br />
200 km/óra<br />
A német gazdasági csoda tényleges kibontakozásának<br />
ideje ugyanis a tárgyalt évtized, amikor a<br />
népautó, a Bogárnak becézett, kerek hátú Volkswagen<br />
már német családok sokaságát szállította,<br />
a luxust viszont kevesek engedhették meg maguknak.<br />
Amikor még csak kibontakozóban volt a tömeges<br />
autós turizmus, s a jövô ígérete az Európát<br />
keresztül-kasul átszelô autópálya-rendszer. Amikor<br />
álomhatárnak tekintették a 200 km/órás sebességet,<br />
ám a száguldás féktelen hajhászói mai<br />
mércével mérve is tömegesen maradtak az autóroncsok<br />
között. Amikor nem létezett még a biztonsági<br />
öv intézménye sem, s a konstruktôröknek<br />
csak egyike-másika gondolkodott azon, miként<br />
lehetne az autókat biztonságosabbá tenni.<br />
A kasztni, a séró és a tûsarkú király volt 1959-ben<br />
Barényi Béla<br />
Biztonságtechnika terén a Fecskefarkú modellek<br />
történelmet csináltak, hála konstruk tôrüknek, a<br />
félig magyar származású, idehaza sajnos kevéssé<br />
ismert Barényi Bélának. Hogy mi módon, arról<br />
több fejezet is szól. Köztük az egyik legérdekesebb,<br />
amelyik a feltaláló, a késôbbi professzor dicsôséges<br />
pályafutását mutatja be a kezdetektôl,<br />
amikor 1939-ben ifjú fejlesztômérnökként megjelent<br />
a rettegett igazgatói szobában, és a felvételi<br />
interjún bíráló szavakkal merészkedett illetni az<br />
akkori kor csúcstechnológiájával készült, ám korántsem<br />
utasbiztos jármûvei. Bepillantást nyerünk<br />
a sok évtizedes alkotói folyamatba, megannyi zseniális<br />
újítás – így a máig milliók életét megmentô<br />
passzív biztonság elve – kidolgozásának és autóba<br />
„öntésének” történetébe, a rengeteg (szám<br />
szerint 2500!) szabadalom alkotóját elismerô<br />
nemzetközi kitüntetések és díjak sokaságába.<br />
VÁLTSA VALÓRA ÁLMÁT!<br />
Legyen legalább a telefonján Meseautó!<br />
A Meseautó címû dallamcsengôt mindössze<br />
90 Ft-ért letöltheti a 6887213-as kód<br />
30/80-40-400-as számra történô elküldésével.<br />
A passzív biztonság elvét Barényi találta ki<br />
Fecske<br />
Mi az: fecskefarkú, de nem madár, négy keréken mégis száll? A kérdést az<br />
alkalom szülte, az a kötet, amely nemrégiben jelent meg a Maróti Könyvkereskedés<br />
és Könyvkiadó Kft. gondozásában (Matthias Röcke: Mercedes autók sorozat,<br />
„Fecskefarkú” modellek, 1959-1968). A kiadó nevének említése segítségül<br />
szolgálhat a kérdésre adandó válaszhoz, hiszen sokan tudják: ôk azok, akik hazai<br />
és külhoni jármûtechnikai szakkönyveket jelentetnek meg, immár közel húsz éve.<br />
<strong>Találkozások</strong> 52. oldal <strong>Találkozások</strong> 53. oldal<br />
SZERZÔ: Csémi Klára FOTÓ: Matthias Röcke
TÖRTÉNELEM TÖRTÉNELEM<br />
Megfejtették<br />
a Wesley-kódot<br />
A metodista egyházatya naplója<br />
A metodista himnuszköltô, Charles<br />
Wesley nemrég meg fejtett, 270 éves<br />
naplójából kirajzolódik szerzôje depressziója,<br />
felesége elvetélése miatt<br />
érzett aggodalma, és a bátyjával folytatott<br />
vita a metodista egyház jövôjérôl.<br />
Kenneth Newport professzornak úgy sikerült<br />
megfejtenie a kódot, hogy a Wesley által titkosírással<br />
saját használatra leírt evangéliumok szövegét<br />
összevetette a Jakab király Bibliájával,<br />
a kód jeleit és rövidítéseit alkalmazva. „A kód<br />
sok rövidítést tartalmaz, gyakran még magánhangzók<br />
sincsenek benne. Egy része vallási<br />
szöveg, ahol az ismert mondatokat csupán egy<br />
betû jelöli” – magyarázza Newport. A professzor<br />
egyébként anglikán lelkész, akit több területen is<br />
megihletett Charles Wesley.<br />
„A naplóban az a legérdekesebb, hogy nyíltan,<br />
szerkesztés nélkül beszél a dolgokról. Bepillantást<br />
kapunk egy régóta halott férfi világába.<br />
A napló sok tekintetben olyan, mint a többi<br />
hasonló írás. Wesley gyakran szenvedett<br />
depressziótól. Megismerhetjük belôle a betegséggel<br />
vívott harcát, a hibáit, de erôsségeit és<br />
erényeit is.” A napló megerôsíti, hogy Wesley<br />
hevesen ellenezte az anglikán egyháztól való elszakadást.<br />
„Charles világos álláspontot képviselt<br />
az elsza kadással kapcsolatban. Azt írta: ’Elsô az<br />
egyház, a metodizmus csak utána következik’”.<br />
Az írásokból egy nagyon furcsa egyezség is kiderül,<br />
amelyet Wesley a testvérével kötött. „A bátyám<br />
és én megígértük egymásnak, hogy a másik<br />
tudta és beleegyezése nélkül nem házasodunk”<br />
– írta Charles. Késôbb azonban Charles kifejezte<br />
megdöbbenését John és Grace Murray tervezett<br />
házassága felett: „John teljesen közömbös saját<br />
könnyelmûségével és a veszéllyel, valamint az<br />
ôt csodálatosan védelmezô isteni jósággal<br />
szemben.”<br />
Charles beszámol felesége elvetélésérôl is, és<br />
azon tûnôdik, hogy nem felelôs-e ezért legalább<br />
részben. „Sally lassan visszanyeri erejét a múlt<br />
heti vetélés után. Nem tudom, mennyiben okozta<br />
ezt a szomorúságunk, de a bátyám megmérgezte<br />
a földi áldásokat, és elpusztított mindent, ami<br />
hasznos volt a templom számára.”<br />
TÖRTÉNELEM<br />
Ókor, középkor, közemúlt – a legtöbbet<br />
a www.mult-kor.hu történelmi portálról<br />
tudhat meg.<br />
John Wesley<br />
A metodista egyház és az angol megújulási mozgalom alapítója 1703 és 1791 között<br />
élt. Részben öccse tanácsára az anglikán egyház keretein belül tevékenykedett.<br />
Charles Wesley (1707-1788) 1735-ben követte apját és bátyját a metodista egyházba,<br />
és a metodista mozgalom vezetô tagja lett. Sok népszerû himnusz írója. Ô alapította<br />
a braytoni Wesley kápolnát is.<br />
Az 1736 és 1756 között<br />
keletkezett napló<br />
jel rend szerét egy<br />
liver pooli professzor,<br />
Kenneth Newport fejtette<br />
meg: mintegy tíz<br />
éven át dolgozott az<br />
ezeroldalas, kézzel írott<br />
munkán, amely személyes<br />
és vallási témákat<br />
egyaránt tartalmaz.<br />
A titkosírással írt<br />
részek bôl kiderül,<br />
hogy Charles mélyen<br />
helytelenítette John<br />
há zas ságát, és nem<br />
értett egyet bátyjával<br />
az anglikán egyháztól<br />
való elszakadás kérdésében<br />
sem.<br />
<strong>Találkozások</strong> 54. oldal <strong>Találkozások</strong> 55. oldal<br />
SZERZÔ: Sz.K. [origo], múlt-kor FOTÓ: profimedia.hu
S<br />
K A<br />
N DI<br />
N ÁV<br />
REJTVÉNY REJTVÉNY<br />
15 perc szünet!<br />
Ezen az oldalon csak a részvétel a fontos, ne küldjék be a megoldást.<br />
<strong>Találkozások</strong> 56. oldal <strong>Találkozások</strong> 57. oldal<br />
S<br />
K A<br />
N DI<br />
N ÁV
S<br />
U<br />
D<br />
O KU<br />
FOTÓ: ImageSource<br />
REJTVÉNY AJÁNLÓ<br />
32 balettcsillag<br />
8 társulat<br />
1 színpadon<br />
Négy ôsbemutató – meghívott<br />
sztárvendég: St. Martin<br />
<strong>2008.</strong> <strong>november</strong> 9-én este a Budapest Kongreszszusi<br />
Központban Magyarország szinte összes<br />
híres balettmûvésze és balett-társulata (a Magyar<br />
Nemzeti Balett, a Gyôri Balett, a Szegedi Kortárs<br />
Balett, a Pécsi Balett, a Magyar Fesztivál Balett, a<br />
Magyar Balett Színház (Gödöllô), a Bozsik Yvette<br />
Társulat) fellép.<br />
A Balettcsillagok Gálaest meghívott vendég mûvésze<br />
St. Martin elôadómûvész.<br />
Szinte elképzelhetetlen, hogyan sikerült idôpontot<br />
egyeztetni minden mûvésszel, s azokkal is,<br />
akik külföldön tartózkodnak. Egészen biztos,<br />
hogy egyszeri és megismételhetetlen alkalomról<br />
van szó.<br />
A szervezôk meglepetéssel is szolgálnak: a rendkívüli<br />
gálaestre meghívták azokat a régi nagy<br />
sztárokat is, akik már nincsenek színpadon; ôk<br />
azok, akik megalapozták a magyar balett világhírnevét.<br />
Róluk filmösszeállítást vetítenek a gálaesten.<br />
A 32 Balettcsillag Gálaestre mindenki elsô szóra<br />
vállalta a szereplést, többen, például az Amszterdamban<br />
dolgozó Nagy Tamás és a világjáró<br />
Solymosi Tamás is erre az alkalomra jön haza.<br />
Az esten Solymosi Tamás Ledán Eszterrel egy<br />
Magyarországon még sosem látott koreográfiát<br />
mutat be Lehár Ferenc A víg özvegy címû operettjének<br />
balettverziójából. Tunyogi Henriett<br />
Nagyszentpéteri Miklóssal Paroni koreográfiáját<br />
adja elô St. Martin élô zenéjére.<br />
A fellépôk<br />
Bacskai Ildikó, Bajári Levente, Balássy<br />
Szilvia, Boros Ildikó, Cserta József, Dóri<br />
István, Gombai Szabolcs, Haller János,<br />
Jónás Zsuzsa, Kerényi Miklós Dávid,<br />
Keveházi Krisztina, Kozmér Alexandra,<br />
Krausz Aliz, Lázár Eszter, Ledán Eszter,<br />
Nagy Tamás, Nagyszentpéteri Miklós,<br />
Oláh Zoltán, Pap Adrienn, Pátkai Balázs,<br />
Popova Aleszja, Schneiderova Linda,<br />
Solymosi Tamás, Sóthy Virág, Szegô<br />
András, Tunyogi Henriett, Vladimir<br />
Arhangelski, Volf Katalin, Weisz Sára.<br />
A gálaest rendezôje és a mûsor szerkesztôje Fodor Gyula,<br />
a Magyar Állami Operaház balettmestere a <strong>Találkozások</strong>nak<br />
elmondta: Lehár zenéjére, Hynd koreográfi ájával<br />
Bécsben is, és a Kanadai Nemzeti Balett elôadásában is<br />
sikerrel játsszák a Vígözvegy c. két felvonásos balettet.<br />
A balettcsillagok gáláján most Ledán Eszter és Solymosi<br />
Tamás táncolja a balett II. felvonásának pas de deux -jét.<br />
Magyarországon még nem táncolták ezt a koreográfi át.<br />
<strong>Találkozások</strong> 58. oldal <strong>Találkozások</strong> 59. oldal<br />
Popova Aleszja<br />
NagyTamás<br />
Volf Katalin<br />
Solymosi Tamás
T-MOBILE PR T-MOBILE PR<br />
Csoma kereke<br />
A Kitchen Budapest nem-<br />
csak álmokat szô, hanem<br />
meg is valósítja azokat<br />
Kitchen Budapest.<br />
Vajon mit takar ez<br />
a név? És hogyan<br />
kapcsolódik a<br />
Kitchen Budapest<br />
Tibethez?<br />
Tibeti zarándoklat<br />
Kôrösi Csoma Sándor a magyar ôshaza keresése<br />
közben, 1823 júliusában érkezett Zangla kolostorába,<br />
Dél-Tibetbe. Ottléte alatt több ezer tibeti<br />
nyelvû könyvet olvasott át, miután a zanglai erôdben<br />
lakó vörössüveges szerzetesekkel kellôképpen<br />
összeismerkedett, és 12 tibeti nyelvjárás<br />
ismerete után megtanulta tôlük a 13. tibeti nyelvjárást<br />
is. Ekkora tudás birtokában kezdett neki<br />
az elsô tibeti-angol szótár lejegyzésének, melyet<br />
másfél éves ottléte során összesen 30 000<br />
szóval egészített ki, és ezzel beírta nevét a világ<br />
legnagyobb tudósai közé. Csoma Sándor a legnagyobb<br />
hidegben, egy apró, háromszor három<br />
méteres cellában, fûtés és tûz nélkül volt kénytelen<br />
dolgozni, mivel a kéménytelen szobában<br />
tibeti szokás szerint a földre rakott tûz átható<br />
füstje miatt képtelen volt olvasni. Fô eledele<br />
a jakvajas tea volt, árpával kiegészítve.<br />
A kolostor számos kutató zarándokhelyévé vált<br />
az évek során, akik leginkább nevüket, gondolataikat<br />
vésték be – például így járt el Baktay<br />
Ervin festômûvész, orientalista, Csoma Sándor<br />
egyik legmérvadóbb életrajzírója is 1928-ban,<br />
aki Kôrösi Csoma Sándor szobájának bejárata<br />
fölé a találó – vagy inkább magától értetôdô –<br />
„Csoma’s Room” (Csoma szobája) feliratot hagyta<br />
maga után.<br />
„Itt a patakon túl emelkedô magas, kopár hegy<br />
tetején pillantottam meg elôször a zanglai lámakolostort.<br />
Csúcsa még a lenyugvó nap rôt fényében<br />
égett, amely a szemközti part hegysorának<br />
egy bevágásán át mintha csak azért árasztotta<br />
volna reá utolsó sugarait, hogy én a magyar<br />
zarándok, ebben a misztikus fényben láthassam<br />
meg Kôrösi Csoma Sándor elsô zanszkári<br />
otthonát” – olvashatjuk „A Világ tetején” címû<br />
könyvében.<br />
<strong>Találkozások</strong> 60. oldal <strong>Találkozások</strong> 61. oldal
SZÖVEG: T-<strong>Mobile</strong> FOTÓ: KIBU<br />
T-MOBILE PR AJÁNLÓ<br />
A falba vésett felirat megmaradt, de az épület<br />
gyors hanyatlásnak indult, falai lassan kidôltek,<br />
gerendái megroppantak. Lelkes egyetemi hallgatók<br />
létrehoztak egy alapítványt a Kulturális Örökségvédelmi<br />
Szakszolgálat és az Angkor Alapítvány<br />
segítségével, mely a zanglai palotakolostor<br />
felújítására, és így Kôrösi Csoma Sándor elsô tibeti<br />
lakhelyének megmentésére fordítja minden<br />
energiáját. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat<br />
és támogathatja azt akár egy vályogtégla,<br />
akár egy gerenda online megvásárlásával, melyre<br />
rákerül a támogató személy neve is. Alig egy<br />
hónap alatt tucatnyi fiatal építész, bölcsész és<br />
szervezet jelentkezett munkára az alapítványnál,<br />
hogy biztosítani tudják a zanglai kolostor távlati<br />
fennmaradását.<br />
“A jövôben nagy hangsúlyt fektetünk Csoma jelentôségének<br />
helyi megismertetésére. A környékbeli<br />
iskolákban oktatást, a kolostorokban<br />
bemutató látogatásokat szervezünk. Ösztöndíjat<br />
alapítanánk, amely Csoma nevét viselné. A helyi<br />
iskolában 80-90 diák tanul. Ötvenezer forintos<br />
éves ösztöndíj elegendô arra, hogy a tanárok<br />
segítségével kiválasztott rászoruló diák teljes iskoláztatási<br />
költségének jelentôs részét fedezze<br />
arra az idôszakra” – nyilatkozta a jövôbeli célokról<br />
Irimiás Balázs projektvezetô.<br />
A helyreállításnál az építészek, önkéntesek<br />
nagyon ügyeltek a tradicionális technikák<br />
Az installáció különleges kapcsolatot fejez ki Magyarország, Zangla,<br />
Kôrösi Csoma Sándor és a felújítást végzô építészek között, a Kitchen<br />
Budapest lendületével fûszerezve<br />
használatára, amit leginkább az nehezített, hogy<br />
a munkában helyiek is részt vettek. A világvégi,<br />
lélegzetelállító kolostor felújítási munkálatai során<br />
elôfordult, hogy a helyi mesterekkel falakat<br />
kellett visszabontatni, vagy már restaurált ajtókat<br />
kellet újra megrendelni, mert nem autentikusan<br />
készítették el ôket.<br />
A kezdeményezéshez csatlakozott a Kitchen<br />
Budapest (KIBU) is, a Magyar Telekom innovációs<br />
laborja, ahol tehetséges kutatók dolgoznak<br />
azért, hogy az ötletekbôl kísérletek, a kísérletekbôl<br />
pedig prototípusok szülessenek.<br />
Mit is jelent ez pontosan? Készült már itt kinetikus-elektronikus<br />
imamalom a zanglai kolostorba,<br />
valós idejû animációs szoftver, különféle<br />
kreatív játékok mobilra, ökológiai lábnyom-mérô<br />
és leheletangyalka is. Ahogy a <strong>Találkozások</strong>ban<br />
már többször beszámoltunk.<br />
A rejtély megoldása<br />
Nézzük hát, hogyan is kapcsolódik a Kitchen<br />
Budapest Tibethez! A KIBU által delegált újságíró<br />
nemrég Tibetben járt, Kôrösi Csoma Sándor<br />
egykori szállásán, ahol egy kinetikus-elektronikus<br />
imamalmot helyezett el a 3700 méter<br />
magasan fekvô palotakolostorban. A Csomakerék<br />
valójában egy LED-ekkel mûködô vetítô,<br />
mely a hozzá kapcsolt üvegbeton képernyôn<br />
egy örökké vándorló emberi alakot hoz létre.<br />
Csoma kerék<br />
A Csoma-kerék valójában egy LED-ekkel mûködô vetítô, mely a hozzá kapcsolt<br />
üvegbeton képernyôn egy örökké vándorló emberi alakot hoz létre.<br />
A szerkezet egyszerre áll egyszerû alkatrészekbôl,<br />
például kerékpár-abroncsokból, hengerekbôl,<br />
és újító anyagokból, mint például a fényáteresztô<br />
üvegbeton, amely teljesen magyar<br />
találmány.<br />
A fényáteresztô üvegbeton a kerekek forgatásával<br />
fényt kap, és az imamalom palástján a<br />
rajta elhelyezkedô lyukaknak köszönhetôen<br />
végül megjelenik a végtelenbe gyalogló vándor<br />
az elektromosságtól és egyéb technikai vívmányoktól<br />
elzárt erôdben.<br />
A KIBU a Csoma-kerékkel a világ elsô angol-tibeti<br />
szótárának megalkotója, Kôrösi Csoma Sándor<br />
elôtt szeretett volna tisztelegni, és eljuttatni<br />
megvalósított ötletét oda, ahol a szótár 185 évvel<br />
ezelôtt megszületett. Az installáció különleges<br />
kapcsolatot fejez ki Magyarország, Zangla,<br />
Kôrösi Csoma Sándor és a felújítást végzô építészek<br />
között, a Kitchen Budapest lendületével<br />
fûszerezve.<br />
„Nem valami népmûvészeti tárgyat akartunk<br />
kiállítani, hanem inkább egy olyan kortárs mûvé<br />
szeti alkotást, amivel a jelenlegi tudásunkat<br />
és a kreativitásunk irányait mutathatjuk meg” –<br />
mondta Nagy Robin, a Kitchen Budapest<br />
veze tôje a Csoma-kerékkel kapcsolatban.<br />
Az Év Szoftvere<br />
A KIBU lelkes csapata nemrégiben elnyerte az<br />
„Év Szoftvere 2009” díjat Európa egyik legrangosabb<br />
elektronikus mûvészeti fesztiválján, a<br />
Pixelache fesztiválon Helsinkiben. A 2009-es év<br />
szoftvere pedig nem más, mint a KIBU Animata<br />
elnevezésû munkája. Az Animata elsôsorban<br />
színházi, zenei, tánc vagy performansz elôadások<br />
interaktív díszleteként szolgálhat, hiszen<br />
egy valós idejû animációs szoftverrôl van szó:<br />
a karaktereket – például egy jazz-zenekar tagjait<br />
– élôben mozgathatjuk egy meglévô kép és<br />
egy arra felépített csontváz-rendszer segítségével.<br />
Ha zenét is kapcsolunk az animációnkhoz,<br />
a figurák a muzsikára reagálva tudnak mozogni,<br />
azaz azonnal reagálnak a környezetükre, számtalan<br />
ez idáig ismeretlen, új lehetôséget teremtve<br />
a hétköznapokban és a szórakoztatóiparban<br />
egyaránt.<br />
A Kitchen Budapestrôl<br />
A városi terekkel, mobil kommunikációval és internettel<br />
foglalkozó multifunkcionális laborban<br />
a szakemberek, kutatók és mûvészek rendszeres<br />
beszélgetések, fejtágítások keretében ismerkedhetnek<br />
meg a legújabb kísérleti eredményekkel,<br />
fejleszthetik meglévô tudásukat és megoszthatják<br />
egymással ötleteiket, gondolataikat. Az elektronikus,<br />
digitális technológia legújabb vívmányait<br />
ötvözik itt különféle tudományokkal, mûvészeti<br />
irányzatokkal.<br />
Cifra Palota<br />
Interaktív programok tanulni vágyó<br />
gyermekeknek és felnôtteknek<br />
<strong>2008.</strong> <strong>november</strong> 23.<br />
vasárnap 10:00 – 15:00<br />
MÜPA<br />
Üvegterem, Elôcsarnok<br />
A már jól ismert és rendkívül népszerû Cifra<br />
Palota vasárnaponként továbbra is várja a<br />
kézmûvesség, az ügyességi, készségfejlesztô és<br />
logikai játékok, a szellemi vetélkedôk, valamint<br />
a különbözô színpadi elôadások iránt érdeklôdô<br />
gyerekeket és szüleiket.<br />
A programok témáját egy-egy alkalommal<br />
az aktuális ünnepek, évfordulók, világnapok<br />
adják, köréjük épülnek a színpadi mûsorok<br />
és a kézmûves foglalkozások. A látogatók játékos<br />
formában szerezhetnek ismereteket az adott<br />
ünnepekrôl, világnapokról, de kipróbálhatják<br />
magukat többek között szövésben, nemezelésben,<br />
gyöngyfûzésben, agyagozásban, bábozásban<br />
is, néptáncokat tanulhatnak, s ha éppen<br />
úgy tartja kedvük, akár együtt is zenélhetnek<br />
a fellépô mûvészekkel. A sorozat keretében<br />
Hetedhét ország címen minden hónap utolsó<br />
vasárnapján egy-egy magyarországi város,<br />
térség kultúrája is bemutatkozik.<br />
A rendezvénysorozat házigazdája:<br />
Várkonyi Attila (DJ Dominique).<br />
A belépés díjtalan!<br />
Budapest Bár<br />
Dalok a múltból<br />
<strong>2008.</strong> <strong>november</strong> 06.<br />
MÜPA<br />
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem<br />
Elôadók: Frenk (Hiperkarma), Keleti András (Colorstar), Kiss Tibor<br />
(Quimby), Kollár-Klemencz László (Kistehén tánczenekar), Lovasi<br />
András (Kispál és a Borz, Kiscsillag), Németh Juci (ex Anima Sound<br />
System), Ruttkai Bori (Specko Jedno), Szalóki Ági, Szûcs Krisztián<br />
(HS7), Budapest Bár zenekar (Farkas Róbert – hegedû, gitár, Farkas<br />
Mihály – cimbalom, Ökrös Károly – harmonika, zongora, Farkas<br />
Richárd – nagybôgô). Elektronikus alapok: Jutasi Tamás, vetítés:<br />
Kiégô Izzók<br />
Generációk, mûfajok és kultúrák találkozása a Budapest Bár.<br />
Farkas Róbert (Romano Drom, Kistehén tánczenekar) meghívásának<br />
örömmel tettek eleget az izgalmas együttmûködésre vállalkozó<br />
énekesek. Ôk és a zenészek olyan régi slágereket szólaltatnak meg,<br />
amelyek annak idején kávéházakban, bárokban, elegáns mulatókban<br />
és filmekben hangzottak el, s amelyek mindmáig ismertek. Mintegy<br />
furcsa hungarikumként, közös emlékezetünk részeként kezeljük ôket.<br />
Jegyárak: 2200.-, 3100.-, 4500.-, 5600.- Ft<br />
Erre a koncertre jegyét a Mûvészetek Palotája jegypénztárában<br />
üdülési csekk, Sodexho Pass Kultúra- és Ajándékutalvány,<br />
valamint Mûvészetek Palotája ajándékutalvány beváltásával is<br />
megvásárolhatja.<br />
Árvaház<br />
November 13-án mutatja be a Budapest Film az idei év egyik filmszenzációját,<br />
a spanyol thrillert. Az Árvaház (El Orphanato) az eddigi összes<br />
munkájában zseniális Guillermo del Toro produkciója. A szokatlan,<br />
merész és nagyon érdekes filmben sokak kedvence, Geraldine Chaplin<br />
is szerepel.<br />
<strong>Találkozások</strong> 62. oldal <strong>Találkozások</strong> 63. oldal
FOTÓ: Red Dot<br />
KIMENÔ ÜZENETEK<br />
Mit nyújt a Mix díjcsomag?<br />
A Mix díjcsomag a számlás és a Dominós elônyöket<br />
ötvözi. A díjcsomag az elôfizetéseshez<br />
hasonló kedvezô percdíjakat és kényelmes,<br />
utólagos havi számla alapján történô fizetési módot<br />
kínál. Ugyanakkor, ha Ön Mix díjcsomaggal<br />
rendelkezik, a Dominós elôfizetôkhöz hasonlóan<br />
kontrollálhatja költségeit, mert a teljes egészében<br />
leforgalmazható havi díj felhasználását<br />
követôen fel kell töltenie egyenlegét.<br />
Mit kell tudnom a Mix díjcsomagról?<br />
A Mix díjcsomag havidíja 2750 Ft, melyet az<br />
általános havidíjas elôfizetésekhez hasonlóan<br />
a használat hónapját követôen kiküldött számla<br />
alapján kell befizetni. A Mix havidíját telefonálásra,<br />
üzenetküldésre, internetezésre és WAPozásra<br />
használhatja fel. A havidíj felhasználását<br />
követôen a szolgáltatások további igénybevételéhez<br />
a Dominósoknál már ismert módon fel<br />
kell töltenie egyenlegét. A Mix díjcsomag díja a<br />
felhasználástól függetlenül kiszámlázásra kerül,<br />
annak fel nem használt része a következô hónapra<br />
nem vihetô át. A 2750 Ft-os havidíjon felül,<br />
az Ön által pluszban megrendelt szolgáltatások<br />
havidíja is a havonta kiküldött számlában kerül<br />
kiszámlázásra.<br />
Hogyan tudom megrendelni<br />
a Mix díjcsomagot?<br />
A Mix díjcsomagot meg tudja vásárolni új<br />
elô fizetésként, vagy lehetôsége van Dominós<br />
elôfize tését Mix díjcsomagra váltani SIM<br />
kár tyájának lecserélésével.<br />
Külföldön tudok hívást indítani, amennyiben<br />
Mix díjcsomaggal rendelkezem?<br />
Amennyiben Ön Mix díjcsomaggal rendelkezik<br />
és külföldön szeretné elôfizetését használni –<br />
a Dominós elôfizetésekhez hasonlóan – utazása<br />
elôtt be kell kapcsolnia a roamingszolgáltatást<br />
(*104#hívásindítás), ezután tud hívást indítani<br />
és fogadni külföldön. Bekapcsolt roamingszolgáltatás<br />
mellett a hívásátirányítás, a hangposta<br />
<strong>Találkozások</strong> 64. oldal<br />
és a hívásértesítô szolgáltatás nem érhetô el.<br />
A szolgáltatás a Dominósoknál már megszokott<br />
módokon történhet:<br />
• Mix Roaming esetén – amennyiben elôzetesen<br />
aktiválta a roamingszolgáltatást – külföldrôl<br />
a következô kódsor bebillentyûzésével és elküldésével<br />
kezdeményezhet hívást:*101*telefonszám#.<br />
A kódsor elküldése a hívásindító<br />
gombbal történik. A kódsorban megadott telefonszám<br />
az Ön által felhívni kívánt hívószám<br />
nemzetközi formátumban (+országhívószámkörzetszám-hívószám).<br />
• Mix Roaming Direkt segítségével nincs<br />
szükség kódsor alkalmazására, bekapcsolt<br />
roaming szolgáltatás esetén a hívásindítás<br />
minden esetben a telefonszám nemzetközi<br />
formátumban való tárcsázásával történik<br />
(pl. +36-30/123-4567 vagy +44-12/345-6789).<br />
A T-<strong>Mobile</strong> Mix Roaming szolgáltatását 118<br />
ország 213 hálózatán, a Mix Roaming Direkt<br />
szolgáltatását pedig 75 ország 107 hálózatán<br />
vehetik igénybe. A Mix Roaming és MIX Roaming<br />
Direkt partnereinkrôl a www-t-mobile.hu honlapunkon<br />
az Egyéni ügyfelek/Szolgáltatások/<br />
Roaming menüpontban tájékozódhat.<br />
A roaming szolgáltatás igénybevételhez rendelkezni<br />
kell a mindenkori minimum roamingegyenleggel,<br />
amely jelenleg 1125 Ft.<br />
A díjazásról bôvebben a Mix Roaming, Mix<br />
Roaming Direkt, és Mix GPRS, EDGE, 3G/<br />
HSDPA alapú roamingszolgáltatások díjtájékoztatójából<br />
tájékozódhat.<br />
Külföldön tartózkodása idején a 1777-es központ<br />
száma nemzetközi formátumban hívható<br />
(+ 36-30/1777). A Hungary Direct szolgáltatás<br />
a Mix roaminggal nem vehetô igénybe. A Mix<br />
díjcsomagról részletesen a www.t-mobile.hu<br />
honlapunkon a Tarifák menüpont alatt tájékozódhat.<br />
Hol érem el az Önkiszolgáló<br />
ügyfélszolgálatot?<br />
Általános elôfizetéses T-<strong>Mobile</strong>-os ügyfélként<br />
a rendelkezésre álló szolgáltatásait, kedvezményeit,<br />
aktuális díjcsomagját bármikor<br />
egyszerûen, gyorsan ellenôrizheti, módosíthatja:<br />
• a 1430 magyar nyelvû menüjébôl a „#” gomb<br />
megnyomásával a telefonos önkiszolgáló<br />
ügyfélszolgálaton,<br />
• a www.t-mobile.hu címen elérhetô honlapunk<br />
nyitóoldalán a My T-<strong>Mobile</strong>-ba belépve az<br />
internetes ügyfélszolgálatunkon,<br />
• a wap.t-zones.hu oldalon található t-zones<br />
WAP portálunk T-<strong>Mobile</strong> menüjének<br />
„Ügyfélszolgálat” pontján, illetve<br />
• a T-<strong>Mobile</strong> hazai hálózatából a 1430-as<br />
díjmentes SMS-számra küldött megfelelô<br />
hívószavakkal az SMS-ügyfélszolgálaton is.<br />
Szolgáltatásaink és a díjcsomagok részleteirôl a<br />
mindenkor hatályos Díjszabásból tájékozódhat.<br />
Használhatom-e jelszó nélkül<br />
az önkiszolgáló ügyfélszolgálatokat?<br />
Amennyiben az ügyintézés során a hívószáma<br />
alapján az elôfizetése azonosítható, és elôzetesen<br />
másképpen nem rendelkezett, az önkiszolgáló<br />
felületekre történô belépéshez nem kérünk<br />
jelszót. Interneten a hívószám-azonosítással<br />
egyenértékû a véletlenszerûen létrehozott és<br />
SMS-ben kézbesített „egyszer érvényes jelszó”.<br />
A belépést követôen egyes szolgáltatások<br />
módosításához minden esetben szerzôdés vagy<br />
folyószámla-jelszó szükséges.<br />
Az önkiszolgáló felületeket kizárólag ötszámjegyû<br />
elôfizetôi jelszóval veheti igénybe.<br />
Amennyiben jelszava nem ötjegyû, azt a<br />
1430 „#” gombja alatt található „Jelszócsere”<br />
menüpontban díjmentesen vagy a személyes<br />
és telefonos ügyfélszolgálaton a mindenkor<br />
hatályos Díjszabásban meghatározott díj ellenében<br />
módosíthatja.<br />
További részletekrôl a mindenkor hatályos<br />
Üzletszabályzatból és ügyfélszolgálatainkon<br />
tájékozódhat.
Teljes ár: 49 980 Ft<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Nokia 6220 classic<br />
9900 Ft kezdőrészlettel