07.06.2013 Views

Download (3484Kb) - REAL-d

Download (3484Kb) - REAL-d

Download (3484Kb) - REAL-d

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

3.2.6. A PVP K25 szabad filmek vízoldhatósági együtthatóinak változása a tárolás<br />

során<br />

Általában a vízoldhatósági együttható úgy definiálható, mint a polimer<br />

vízkoncentrációjának (cw) és a közeg relatív nedvességtartalmának hányadosa (S =<br />

cw/relatív nedvességtartalom), amely alacsony nedvességtartalmú közegben tárolt<br />

mintáknál közel azonos. Jóllehet e minták víztartalma 0,14 % és 0,32 % között<br />

változik, a vízoldhatósági együttható 0,56 körüli érték marad. Csak egy nagyon kis<br />

emelkedés figyelhető meg a 45 % és 55 % relatív nedvességtartalmú közegben 30<br />

napig tárolt mintáknál. A 65 %, vagy annál magasabb relatív nedvességtartalmú<br />

közegben tárolt PVP K25 minták esetén ez az általános tendencia megtörik<br />

(21. ábra). A vízoldhatósági együtthatók értékét nemcsak a minták aktuális<br />

víztartalma, hanem a tárolási történés is meghatározza. 1 napos tárolási idő után a<br />

vízoldhatósági együttható jelentősen csökkent, majd később növekedett. 30 napos<br />

tárolás után, mind a minták víztartalma, mind az oldhatósági együtthatója jelentősen<br />

megnőtt. Ez a növekedés a legszembetűnőbb, ha a mintákat a tárolási körülmények<br />

szerint válogatjuk szét (21. ábra szaggatott vonal). A 21. ábra alapján<br />

megállapítható, hogy 65 % relatív nedvességtartalom felett a PVP szerkezete nagyon<br />

gyorsan módosul, és a szerkezeti változást a polimer feletti víz relatív gőznyomása<br />

határozza meg. Hosszabb tárolási időtartam alatt az újonnan képződött szerkezet<br />

további vizet abszorbeál, és az így kialakuló szerkezet meghatározza a polimer<br />

tulajdonságait (pl. oldhatósági együttható, porozitás, elaszticitás). A kapott<br />

eredmények jó összhangban vannak korábbi vizsgálatok eredményeivel [121, 122],<br />

azaz a PVP üvegszerű/kaucsuk-rugalmas átalakulása a polimer porozitás-<br />

csökkenésével jár. Ez a változás a PVP kezdeti oldódási sebességét lecsökkentette. A<br />

XI. táblázat foglalja össze a különböző minták tárolási körülményeit, valamint az<br />

azokhoz tartozó mért víztartalom-értékeket és az oldhatósági együtthatókat. A<br />

polimer oldatok Flory-Huggins elmélete szerint, ha a keveredési folyamat hajtóereje<br />

az entrópia gradiens (nem poláris oldószer), akkor az oldhatósági együttható<br />

növekszik a vízkoncentráció növekedésével. Az oldószer és a polimer közötti<br />

endoterm interakció esetén ( > 0), az oldhatósági együttható lecsökken. A PVP K25<br />

esetén ez az elmélet csak abban az esetben alkalmazható, ha a különböző relatív<br />

nedvességtartalmú közegben tárolt mintákat különállóként kezeljük. A vízoldhatósági<br />

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.<br />

59

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!