You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
spektroszkópia. Az ESR-rel vizsgálható anyagok egyik csoportját a párosítatlan<br />
elektronokat tartalmazó molekulák, ionok alkotják. Ilyen például az O2, az NO és az<br />
NO2. A másik csoportba tartoznak a szintén párosítatlan elektronokat tartalmazó szabad<br />
gyökök, gyökionok, amelyek általában nem stabilak. Az ESR alkalmazásának feltétele<br />
általában az, hogy a gyökök élettartama legalább 1 s legyen. Az ún. spinjelölő<br />
molekulákkal a spektroszkópiai módszer segítségével információt kaphatunk mind a<br />
mozgási állapotukról, mind a környezetük tulajdonságairól. Amikor egy anyagban<br />
párosítatlan spinű elektronok vannak, de nincs külső mágneses tér, a mágneses<br />
momentumok rendezetlenül helyezkednek el a térben. Mágneses térben rendeződés<br />
következik be, az eredő mágneses momentum nullától különböző lesz. Emellett az<br />
eredetileg degenerált energiaállapotok felhasadnak, és az eredeti mágneses tér nélküli<br />
állapothoz képest kisebb és nagyobb energiájú állapotok jelennek meg. Abban az<br />
esetben, ha megfelelő frekvenciájú elektromágneses sugárzást bocsátunk az anyagra,<br />
elnyelés következik be, amit detektálni tudunk, és abszorpciós spektrumként<br />
jeleníthetünk meg [95]. Polimerek esetében a spinjelölőket vagy diffúzió útján juttatják<br />
az anyag belsejébe, vagy kovalens kötéssel a polimer-láncokhoz kapcsolják őket. Az<br />
ESR-spektrumokból a jelölők környezetére, azaz a polimer szerkezetére vonatkozóan<br />
nyerhetünk információkat. Az amorf polimerek spektrumai általában meglehetősen<br />
összetettek, és még az üvegátalakulási hőmérséklet alatt is gyors és lassú mozgásokra<br />
egyaránt utaló komponenseik is vannak. Ezek a szabadtérfogat eloszlására vezethetők<br />
vissza, és segítségükkel a szabadtérfogati üregek mérete megbecsülhető [96, 97].<br />
1.9.2.3. Fluoreszcencia spektroszkópia<br />
Fluoreszcens molekulákat elsőként Loutfy alkalmazott molekula-mobilitás<br />
nyomon követésére. Poli(metil-metakrilát) polimerizációja során arra lett figyelmes,<br />
hogy a viszkozitás növekedésével hirtelen megnőtt a fluoreszcencia, jelezve, hogy a<br />
rendszer érzékenyen reagál az üvegszerű állapotra [68].<br />
A méréshez szükséges valamilyen fluoreszcens molekula, mint például a<br />
julolidénmalononitril (JMN), amely fényelnyelés révén gerjesztett állapotba kerül.<br />
Innen kétféle módon juthat vissza alapállapotba: kötéselfordulással járó, sugárzás<br />
nélküli mechanizmussal, vagy fotonemisszió és fluoreszcencia útján. Amennyiben a<br />
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.<br />
28
Change language