Download (3484Kb) - REAL-d

1.3. Amorf anyagok lágyítása
Amorf anyagok üvegátalakulási folyamatával kapcsolatban külön megfontolást igényel
a sokkomponensű rendszerben együttesen jelenlevő anyagok, különösen a víz hatása az
üvegátalakulási hőmérsékletre. Amorf gyógyszeranyagok keverékeinek alkalmazása
egy lehetséges eljárás a termék üvegátalakulási hőmérsékletének emelésére, annak
érdekében, hogy stabilitás-növekedést érjünk el [34, 35]. Az amorf keverék-elmélet
Gordon és Taylor [36] munkáján alapszik, akik először írták le a polimer-keverékek
viselkedését. A Gordon-Taylor egyenlet a szabad térfogat elméleten alapszik, két
komponensű keverékek üvegátalakulási hőmérsékletét (Tgmix) az alábbi összefüggés adja
meg, feltéve, hogy a két komponens között nem játszódik le interakció:
Tgmix = φ1Tg1 + φ2Tg2, (1)
ahol φ a térfogattört, az indexek a két komponenst jelölik. A térfogat-tört a
komponensek tömegarányából (w) is meghatározható a következőképpen, φ=(wΔα)/ρ,
ahol Δα a hőtágulásban bekövetkező változás Tg-nél és ρ az anyag sűrűsége. Az (1)
egyenlet a tömegarányokkal kifejezve az alábbi:
ahol:
Tgmix = [(w1 Tg1) + (Kw2 Tg2)]/ [w1 + Kw2], (2)
K = ρ1Δα2/ ρ2Δα1, (3)
amely a Simha-Boyer szabály alkalmazásával az alábbi formára egyszerűsíthető:
K = ρ1Tg1/ ρ2Tg2, (4)
K úgy tekinthető, mint a két komponens szabad térfogatainak aránya.
A mérési adatok Gordon-Taylor egyenletre történő illesztésének jósága a két
komponens kompatibilitására utal, valamint előre jelezhető a második komponens
különböző mennyiségének a hatása a keverék Tg-jére [37]. Gyógyszer-rendszerek
esetén különösen fontos szerepe van a víz hatásának az üvegátalakulási hőmérsékletre.
Jólismert, hogy a maradék víztartalom fontos tényező mind a kémiai stabilitás, mind
pedig a mechanikai tulajdonságok meghatározásában [38-42]. Jóllehet a víz jelentős
Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.
10