ZOOPEDAGÓGIAI HASZNOSKÖNYV - GORILLA ZooNA

Nagy Irén 

ZOOPEDAGÓGIAI 

HASZNOSKÖNYV 

– módszertani segédanyag – 

Fővárosi Állat- és Növénykert

Kiadta: Fővárosi Állat- és Növénykert 

1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12. 

Nyomdai szerkesztés: Magyar László 

A feladatlapok grafikáit készítette: Lukács Albert 

A tablók fotóit készítette: 

Bagosi Zoltán, Golovanova Bea, 

Krsztovicsné Nagy Irén, Krsztovics Sándor 

Valamint képek láthatók egy angliai állatkert (Marwell Zoo) 

oktatóanyagairól és útmutató füzetéből. 

A kiadvány megjelenését támogatta: 

Nemzeti Kulturális Alap 

Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma 

Nyomda: HTS ART 

ISBN 978-963-06-4045-9

Tartalomjegyzék 

Hangulatkeltő 5 

I. fejezet: Elméleti alapok 

Mire nevel az állatkert? 7 

Jövőt építeni a vadvilágért! 9 

Az állatkert-pedagógia alapjai 17 

A hazai állatkertek pedagógiai kínálata 21 

II. fejezet: Zoopedagógiai eszközök 

Mihez kezdjünk az élő állattal? 45 

Az információs rendszer 47 

Készítsünk feladatlapot! 51 

III. fejezet: Zoopedagógiai módszerek 

Tervezz rugalmasan! 59 

Játék, játék, játék! 68 

Zöld rendezvények 75 

IV. fejezet: Témakörök 

Témaötletek mindenkinek 85 

Szeretem vagy „nemszeretem”? 90 

Építsünk állatkertet projekt 94 

Állatok Világnapja vetélkedő 98 

Szakirodalom 114 

Tablójegyzék 115

A könyv alapötletéül a magyarországi állatkertek zoopedagógusainak 

2000. évi zoopedagógiai módszertani tréningje és a Zoopedagógiai 

AlapoZoo című gyűjtés anyaga szolgált, melyet szervezett és 

összeállított Urbán Ágnes és Berényiné Parti Krisztina a Field Study 

Council Magyarországi Tereptanulmányi Központ munkatársai 

valamint Pintér Tibor a Pécsi Állatkert zoopedagógusa. 

Az anyag összegyűjtéséhez hozzájárultak a magyarországi állatkertek 

és vadasparkok oktatással foglalkozó volt és jelenlegi munkatársai: 

Ambrus Imre, Bancsik Györgyi, Bárdossyné Stolár Klára, Fercsik 

Péter, Fodor Bernadett, Golovanova Bea, Gosztonyi Fanni, Gősi Gábor, 

Horváth Miklósné, Huszár György, Juhász Gőz Szilvia, Kapa Ágnes, 

Kiss Gabriella, Komondi Ildikó, Konrád Mónika, Mészáros Judit, 

Ladányi Attila, Marokházi Csabáné, Mező Bálint, Dr. Mező Tibor, 

Pilz Olivér, Révész György, Révészné Petró Zsuzsanna, Sárfalvi Judit, 

Sebestyén Zsolt, Sinka Gábor, Somogyiné Veress Ildikó, Szulovszky 

Ágota, Takácsné Magi Zsuzsanna, Támbáné Bohus Viktória, 

Tóth Tibor, Zentai Zita 

valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Zoopedagógia 

fakultációjának hallgatói. 

A kötet elsősorban a Fővárosi Állat- és Növénykert zoopedagógia 

szakmódszertani képzésén résztvevő egyetemi, főiskolai hallgatóknak, 

illetve továbbképzést végző gyakorló pedagógusoknak készült jegyzet.

Hangulatkeltő 

„Belépek a kapun. Az óriási tiszafa matuzsálem ismerősként üdvözöl. Emlékszem, itt állt a közelben 

a minden tavasszal gyönyörű rózsaszínben virágzó japán cseresznye. A sétányon még mindig 

megcsodálhatom a páfrányfenyő legyező alakú leveleit, kevesen tudják, hogy ebből még mutatós 

karácsonyfadísz is készülhet. Elhaladok a Kert szinte egyetlen kocsányos tölgye mellett, makkot 

keresek az avarban, ősz van, reggel. Ezt az időszakot szeretem, ilyenkor még nincsen látogató a 

Kertben, zavartalanul magamba szívhatom a hely varázsát. Innen-onnan valaki rám köszön, a 

kertészek söprik az avart, elektromos kisautó halad el mellettem zajtalanul, nem sokkal utána 

pedig a lovaskocsi, rajta a takarmány. Minden csendes, nyugodt és friss. A Majomházhoz érve 

felhangzik a sziamangok kánonszerű, bugyborékoló üvöltése, területhatáraikat jelzik. Elsétálok, 

hogy megnézzem az álmosan nyújtózó oroszlánokat, majd látom, hogy belekezdenek a szokásos 

reggeli kergetőzésbe. Mély, öblös hangon köszöntik a reggelt. A szomszéd kifutón lassan előtűnik 

a lombok közül a kis panda, hogy aztán újra eltűnjön a szemem elől. Futó pillantást vethetek 

csak rá, mégis elbűvöl vöröses bundájának szépsége. Következő állomásom az Emberszabásúak 

Háza. Itt vár a csoda, Golo, a fenséges gorillahím áll az üvegfalnál, gyanakodva méreget. Leülök 

az üvegfal mellé. Egy almát veszek elő. Enni kezdem. Golo éberen figyel, de most már kíváncsian 

is. Ismerlek – gondolhatja. Majd elegáns mozdulatokkal tovább sétál, és finom játékba kezd kölykével. 

Nézem őket, majd tovább állok. Az orrszarvú pár mozdulatlanul áll a kifutó közepén. Csak 

hosszú, tölcsér alakú fülüket pörgetik meg néha. Ennél jóval nagyobb a mozgás a páviánoknál. 

Visítás és kergetőzés jelzi, hogy valaki talált egy finom falatot, majd hirtelen rend lesz, és a csapat 

Tomit, a vezérhímet követi. Lenyugszanak a kedélyek, a majmok kurkászásba kezdenek. Én pedig 

megérkeztem, itt az irodám, a Zsiráfház emeletén. Szeretek itt lenni.” 

Számomra ezt jelenti állatkertben lenni. Igaz, hogy időről időre sok minden változik, kifutók 

épülnek át, a régi lakók elmennek, újak érkeznek, de az élmény marad. Az állatkert látogatás 

élménye mindenki számára más és más, mégis van valami, ami közös, a rácsodálkozás az élő 

állat vagy növény tökéletességére, erejére, ugyanakkor védtelenségére. Miért is készült e könyv? 

Miként valósulhat meg a találkozás ember és állat között a ma állatkertjeiben? Ebben szeretnék 

segítséget nyújtani mindazoknak a nevelőknek, legyenek azok óvópedagógusok, tanítók, 

tanárok, leendő pedagógusok vagy akár lelkes szülők, akik elhiszik, hogy a modern állatkertek 

célja, lehetőséget teremteni a gyerekek számára, hogy a folyton száguldó világban egy pillanatra 

megálljanak, egymásra és az őket körülvevő értékekre figyeljenek, megérezzék és megértsék az 

élő szervezetek lényegét és üzenetét, s ezáltal jobb felnőtté váljanak. 

A szerző 

„A környezet fenntartható harmóniáját, esztétikumát, örömforrás-értékét sokan nem tekintik 

az életük minőségét meghatározó tényezőnek.” – ez az értékvesztés új szemléletű pedagógiát 

követel. 

(Lehoczky János)

I. fejezet 

Mire nevel az állatkert? 

Mindannyian jártunk már állatkertben, és szereztünk jó vagy kevésbé kellemes élményeket. 

Ha azt kérdezzük miért jó állatkertben lenni, az előzetes tapasztalatainkhoz mérten különböző 

válaszok adhatók. Lesznek, akiket először meg kell győzni arról, hogy az állatkertek szerepe folyamatosan 

változik, és már nem állatokat kínzó vagy azokat öncélúan fogva tartó intézmények. 

Mások tisztában vannak azzal, hogy az állatkertek egyfajta kellemes kikapcsolódási lehetőséget, 

családi programot jelenthetnek, ahol lehetőség van testközelbe kerülni az élővilággal. 

De miről szólnak valójában az állatkertek a XXI. században? Hogyan valósul meg a személyes 

élményeken és tapasztalatokon keresztül történő ismeretszerzés e csodás természet-megőrzési 

központokban? 

Az állatkertek alapfeladatai 

Elméleti alapok 

1993-ban az Állatkerti Világszervezet (IUDZG, ma WAZA) és a Nemzetközi Természetvédelmi 

Unió (IUCN) Fajtúlélési Bizottsága (IUCN/SSC) Fogságban-tenyésztési Munkacsoportja (CBSG) 

széleskörű nemzetközi összefogással, valamint a Természetvédelmi Világalap (WWF) jóváhagyásával 

létrehozta a világ állatkertjeinek és akváriumainak nemzetközi szabályozását, melyet 

írásban is rögzített (The World Zoo Conservation Strategy, 1993), illetve a fenntarthatóság értelmében, 

2005-ben átdolgozott formában újra megjelentetett (Building a Future for Wildlife – The 

World Zoo and Aquarium Conservation Strategy, 2005). 

A nemzetközi szabályozás (Az Állatkertek Természet-megőrzési Világstratégiája) értelmében a 

rekreációs lehetőség biztosítása mellett az állatkertek alapvető fontossággal bírnak a fenntartható 

fejlődés folyamatában, melyet az alábbi felsorolt funkciókkal biztosítanak: 

❀ Részvállalás a természet-megőrzés folyamatában: 

Az állatkerteknek kialakulásuk óta folyamatosan változott a szerepük és célkitűzéseik: A kezdetben 

kedvtelésből létrehozott uralkodói magángyűjteményeket az állatok igényeit háttérbe szorító 

vásári állatbemutatók és a szűk ketreces menazsériák váltották fel. Ezt követte a tudományos 

szemléletmódot előtérbe helyező állattartás, zoológiai parkok vagy másképp élő múzeumok formájában. 

A XXI. század állatkertjei folyamatosan átalakulnak természet-megőrzési központokká, 

melyek bemutató tevékenységének középpontjában maga a környezet áll, tárgya az ökoszisztémák 

felépítése, védelme és a fajok fejlődése, melyet a holisztikus megőrzés módszerével és 

interaktív bemutatóeszközök felhasználásával tud megvalósítani. A jövő állatkertjeinek szintén 

elengedhetetlen feladata a hálózatba tömörülés, kapcsolattartás, valamint a szemléletformálás. 

A természetmegőrzés tehát egy olyan összehangolt folyamatot jelent, amelyben szerepet kap a 

veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelme, tudományos ismeretek gyűjtése, közéleti és politikai 

figyelemfelkeltés, valamint az oktatás és a nevelés. Az állatkertek és a célközönség közötti kapocs 

az átélt élmény, amely segíti a természet-megőrzési üzenet átadását. 

e 

l 

m 

é 

l 

e 

t 

i 

a 

l 

a 

p 

o 

k

❀ Faj- és élőhelyvédelem 

Az állatkerti gyűjtemények az állatkertek természet-megőrzési feladatainak alapjai, ezért a gyűjtemény 

tervezésénél elsődleges szempont az adott állatkert célja és küldetése, valamint megfelelő 

tartási körülmények biztosítás a bemutatott állatok számára. 

Az állatkertek nagy számban tartanak veszélyeztetett, kipusztuló félben lévő állatfajokat, s azok 

szaporításáért is felelősek, így nagymértékben hozzájárulnak a biodiverzitás (élővilág sokfélesége) 

megőrzéséhez. 

A tervezett állattartáson kívül lényeges feladata az állatkerteknek a veszélyeztetett fajok nemzetközi 

nyilvántartása, az állatgyűjtemények összehangolása, a fajkoordináció valamint törzskönyv 

vezetése az adott fajokról. 

E feladatkör fontos eleme még a mentett állatfajok repatriálása (visszatelepítése), és bekapcsolódás 

a terepi élőhely-védelmi programokba. Az állatkertek feladata az úgynevezett „ex situ” (a 

természetes élőhelyről az állatkertekbe kihelyezett) természetmegőrzés az állatfajok „in situ” (a 

természetes élőhelyen történő) fennmaradásának érdekében. 

❀ Szaktudás és kutatás 

Az állatkertek alapvető természettudományos ismeretek forrásai. Fontos feladatuk a korszerű állattartáshoz 

szükséges szakmai ismeretek, eszközök, módszerek fejlesztése, valamint a dolgozók 

szakképzése. A zárt téri tartás lehetőséget ad az állatok széleskörű tudományos megfigyelésére, 

kutatására. A különböző oktatási és kutató intézményekkel és természetvédelmi szervezetekkel 

való kapcsolattartás, és az állatkertek összehangolt működése ösztönzi az adatgyűjtést és 

adatbankok létrehozását. 

❀ 

Nevelés 

Az állatkertek egyik legfontosabb feladata, hogy hirdessék a természetmegőrzés elveit, valamint 

ökológiai szemléletformálást végezzenek a társadalom minden rétegéből érkező látogatói kör 

(mintegy 600 millió ember) számára. Élményszerű, szórakozással egybekötött ismeretszerzési 

lehetőséget kell biztosítsanak. Mindehhez egy világosan megfogalmazott, egységes állatkerti 

oktatási-nevelési terv és szakképzett állatkert-pedagógus(ok) szükséges(ek). Az állatkerti nevelőmunka 

alapja mindig maga az élő állat és az élőhely-szemléletű kifutók kialakítása. Megfogalmazott 

igény továbbá a különböző oktatási technikák használata, valamint a faj- és élőhely-védelmi 

projektek bemutatása a látogatók számára. (Részletesebben lásd később.) 

A fenti tartalmak, célkitűzések megvalósulása csak nemzetközi összefogással lehetséges. Az 

összefogás biztosítására, az állatkertek közötti kapcsolat megszervezésére állatkerti szövetségek 

jöttek létre. Ez azért lényeges, mert így egy cél érdekében, egyszerre fellépve az állatkertek 

világméretű szemléletformálást tudnak biztosítani. A következőkben felsorolok néhány fontos 

állatkerti szövetséget, természetvédelmi szervezetet és programot. 

WAZA (World Association of Zoos and Aquariums) 

Világ Állatkertjeinek és Akváriumainak Szövetsége. 

www.waza.org 

EAZA (European Association of Zoos and Aquariums) 

Európa Állatkertjeinek és Akváriumainak Szövetsége. 

www.eaza.net 

MÁSZ (Magyar Állatkertek Szövetsége) 

www.zoo.hu 

IZE (International Zoo Educators Association) 

Nemzetközi Zoopedagógusok Társasága. 

www.izea.net 

EZE (European Zoo Educators Association) Európai Zoopedagógusok Társasága. 

MÁZ (Magyar Állatkertek Zoopedagógusai) 

A Magyar Állatkertek Szövetségének Zoopedagógiai Szakcsoportja

WWF (World Wide Found for Nature) Természetvédelmi Világalap. 

www.wwf.org (www.wwf.hu – WWF Magyarország) 

IUCN (The World Conservation Union) Természetvédelmi Világszövetség. 

www.iucn.org (www.iucn.hu – IUCN magyarországi képviselete) 

CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) 

Washingtoni Egyezmény: Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok 

Nemzetközi Kereskedelméről. A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Magyarország 

a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott. 

www.cites.org 

EEP (European Endangered Species Programmes) 

Veszélyeztetett fajok európai szaporítási illetve törzskönyvezési programja. 

Mire nevel az állatkert? 

2005 és 2015 között a fenntarthatóság évtizedét éljük. Eljött a pillanat, ami talán nem is csak 

egy pillanat, hanem egy kollektív tanulási folyamat kezdete, hogy az emberiség megtanuljon másképp 

élni. Ráébredjen arra, hogy ha az eddigiekhez hasonló ütemben használja a Föld készleteit 

és viszonyul a meglévő értékekhez, jövője kétségessé válik. Mindehhez a jelen problémáit azok 

környezeti, gazdasági, társadalmi vonatkozásaiban egyaránt szükséges látni, amihez fontos 

összekötő kapocs a nevelés és az oktatás. 

A fenntarthatóságra nevelés speciális, közoktatási intézményen kívüli, és annak munkáját segítő 

helyszínei az állatkertek, akváriumok, vadasparkok, melyek zászlajukra célul tűzték ki a 

biodiverzitás (az élővilág sokfélesége) megőrzését szolgáló tevékenységüket illetve az ezzel kapcsolatos 

együttműködést, ismeretterjesztő, nevelő feladatot. 

Az állatkerti oktatási-nevelési folyamat célja az élővilág sokféleségének fenntartását célzó ismeretek 

átadása olyan módon, hogy azok belső értékké váljanak a tanulókban, és lehetőség szerint 

megvalósulhasson a kívánt szemléletformálás, attitűdváltozás jöjjön létre a tanulási folyamat 

résztvevőiben. 

A következő alfejezetben Az Állatkertek Világstratégiájának oktatásra vonatkozó része 

olvasható magyar fordításban. 

Jövőt építeni a vadvilágért 

(BUILDING A FUTURE FOR WILDLIFE The World Zoo and Aquarium Conservation Strategy 

WAZA EXECUTIVE OFFICE, BERNE, SWITZERLAND, 2005 

Chapter 5 – Education and Training) 

A Világ Állatkertjeinek és Akváriumainak Természet-megőrzési Sratégiája 

5. fejezet – Oktatás és képzés 

Magyar fordítás: Golovanova Bea 

Szinopszis 

Az oktatás minden állatkert és akvárium egyik központi szerepe, így szerepelnie kell azok szervezeti 

stratégiájában. Ennek szellemében az intézményeknek meghatározott oktatási vezérelvekkel, illetve 

az oktatási tevékenységre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervvel kell rendelkezniük, bizonyítva a 

fenntarthatóság eszméjét („zöld etosz” 1 ). Az oktatási céloknak feltétlenül meg kell jelenniük mind a 

1 Az etosz (görög: erkölcs, érzés) az erkölcsi elvek rendszerét, a szónok erkölcsi tartását jelenti. Ma az etoszt 

az egyéniség és a meggyőződés együttesének tekintjük. 

J 

ö 

v 

ő 

t 

é 

p 

í 

t 

e 

n 

i 

a 

v 

a 

d 

v 

i 

l 

á 

g 

é 

r 

t

10 

gyűjtemény- és kiállítás tervezésben, mind a természetvédelmi programok kialakításában, mind a 

látogatói szolgáltatások tervezésében. Az állatkertekben, akváriumokban folyó oktatás szerepe úgy 

bemutatni az élő gyűjteményt, hogy az nem csupán vonzerőt jelent, hanem ösztönzi, és tudatossá 

teszi bármely korosztály számára a természet védelme érdekében való cselekvést. A zoopedagógusok 

nem csupán az állatok biológiai, de gazdasági, kulturális és politikai környezetét is bemutatják, 

csakúgy, mint a természetet érő emberi hatásokat, azok globális és lokális összefüggéseit. Mindezen 

célok eléréséhez az alkalmazottak (és önkéntesek) megfelelő képzésekkel való támogatására van 

szükség. További lehetőséget biztosít a módszerek egymással való megosztására a Zoopedagógusok 

Nemzetközi Szövetségében 2 , illetve a botanikus kertekben, múzeumokban és tudományos központokban 

dolgozó partnerekkel végzett hálózati munka. Az állatkertek és akváriumok informális 

(önvezérelt, szabadon választott) és formális oktatási szerepet vállalnak, előbbit főleg látogatóik 

számára, utóbbit az iskolákkal, főiskolákkal, egyetemekkel és tanárképző intézményekkel való kapcsolatok 

fejlesztésén keresztül. A tantervfejlesztésben való részvételükkel az zoopedagógusok részint 

naprakészen tarthatják programjaikat, részint gondoskodhatnak arról, hogy a természetvédelem 

beépüljön az alapképzésekbe. Az élő gyűjtemények a biológia témakörén túl jól használhatóak az 

állattartási-, kertészeti-, kiállítás tervezési- és szabadidő-szervezési ismeretek tanítására is, így a 

különböző képzésekben való együttműködések kialakítása tovább szélesíti a bemutatóhelyek oktatási 

feladatait. A szemléletformálás, építve a tudatosságot és támogatottságot, komoly szereplője 

a terepi természetvédelemnek is. Jelen fejezet bemutatja az állatkertek és akváriumok, mint a természetvédelem 

alapvető közreműködőinek képét. Ezen intézmények vezető és tanácsadó szerepet 

töltenek be a társadalom- és kultúrafüggő formális és informális oktatásban, ezáltal befolyásolják 

az emberek természethez, környezethez való viszonyát mind helyi, mind globális szinten. 

Jövőkép 

Az állatkertek, akváriumok a rendelkezésükre álló kivételes állatállományukkal, szaktudásukkal 

és a terepi védelmi programokhoz való szoros kötődéseikkel a formális és informális természetvédelmi 

pedagógiai munka elismert vezető szereplői és tanácsadói. Oktatásban betöltött szerepük 

megfelel az adott társadalomnak, környezetnek és kultúrának. Az emberi magatartásra és 

értékeke gyakorolt hatása által a szemléletformálás alapvető természetvédelmi tevékenységnek 

bizonyul. Az állatkertek és akváriumok biztosítják alkalmazottaik szakmai képzését csakúgy, 

mint az in situ és ex situ munkában részt vevő kollégákét. 

5.1 Bevezetés 

Az állatkertek és akváriumok 3 tökéletes központjai az élővilágról szóló, a természet megóvásának 

szükségességét bemutató információk átadásának. Az itt kiváltott tudatosság az élővilág, az 

emberiség és a természetvédelem hasznára váló cselekvéssé fordítható. Az állatkertek oktatási 

tevékenysége segít majd realizálni azt a víziót, amely az Agenda 21-ben, az 1992-es, rio de janeiro-i 

ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia fő kezdeményezésében jelent meg. Hivatalos megfogalmazása 

szerint „az Agenda 21 egy átfogó, globális, országos és helyi szintű cselekvési terv az 

ENSZ szervezetei, kormányok, és a civil társadalom fő csoportjai számára, és vonatkozik minden 

olyan területre, ahol az emberiség hatást gyakorol a környezetre” 4 . Az Agenda 21 36. fejezete (A 

szemléletformálás, a közfigyelem és a gyakorlati képzés támogatása c.) védnöke minden, a fenntarthatóságra 

neveléssel kapcsolatos, egyéb ENSZ konferenciákon előrevetített tevékenységnek. 

A 36. fejezet átfogja a pedagógia minden irányzatát, mind a formális-, informális- és alapoktatást, 

mind a fenntarthatóságra nevelés kulcskérdéseit, beleértve a környezetei nevelést is. 

A természetvédelmi előrehaladás a társadalmi megértésen múlik, a fajok, a környezet és a humán 

attitűdök, tettek közötti kapcsolat felismerésén. Egyes természetvédelmi stratégiák – mint 

pl. ex situ populációk természetvédelmi célú kezelése, visszatelepítések, élőhely védelem – sikere 

hosszú távon az oktató-nevelő munka viselkedésünkre gyakorolt hatásától függ. 

2 International Zoo Educators Association (IZE) ld. www.izea.net 

3 Továbbiakban csak: állatkert, mivel a dokumentum konzekvensen, minden helyen együtt említi a két intézménytípust. 

4 A dokumentum eredeti, teljes szövege elérhető több (arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol) nyelven 

a www.un.org/esa/sustdev/documents/agenda21/ címen.

Az állatkertek képesek az embereket olyan irányban befolyásolni, hogy szemléljék érdeklődéssel, 

ítéljék meg helyesen, szeressék, tiszteljék a természetet és törődjenek vele. Széles körben mindez 

egyrészt az állatkertek hálózatán keresztül valósulhat meg, melynek tagjai helyi, országos, 

regionális vagy nemzetközi szintű munkát végeznek, másrészt in situ és ex situ projektekben 

való közvetlen részvétel által. 

Szükség van az állatkertekben már meglévő pedagógiai lehetőségek továbbfejlesztésére – nem 

csupán az állatkerti szakemberek, hanem más területeken (természetvédelem, a kutatás, a környezeti 

menedzsment, az oktatás, a közösségfejlesztés stb.) tevékenykedők számára is. 

A világ állatkertjei a közönség igen széles rétegeit érintik, hatalmas látogatói létszámmal. Ennek 

következtében lehetőségük nyílik a környezeti tudatosság, a szemléletformálás és a fenntartható 

jövőért történő tevékenységek kiindulópontjának lenni. A 21. század elején mindannyiunknak 

közös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy újraközpontosítsuk, és új életre keltsük pedagógiai 

programjainkat, rendeljünk ezekhez alkalmas erőforrásokat, építsünk közvetlen kapcsolatokat 

in situ programokkal, és gondot fordítsunk a közönség igényeire, viselkedésére, törekvéseire. Az 

oktatási céloknak az állatkertek működésének minden aspektusában meg kell nyilvánulnia, 

mérettől, földrajzi vagy anyagi helyzettől függetlenül. 

5.1. Tábla 

Oktatási alapelvek 

Az alább összefoglalt alapelveket az Európai Állatkertek Szövetsége Tanácsa fogadta el 

2001 szeptemberében. Más regionális szervezetek szintén dolgoztak ki oktatási előírásokat 

tagintézményeik számára. E dokumentumok eredményeként a tagok képesek fokozni 

hivatásuk szakszerű gyakorlását és szervezett hálózati munkát végezni oktatási teendőik 

és hatékonyságuk tökéletesítésére. 

Az EAZA oktatási alapelveinek összefoglalása (2001) 

1. Az állatkert oktatási szerepe legyen tisztán lefektetve az intézmény alap okirataiban. 

2. Az állatkert rendelkezzen írásos pedagógiai stratégiával, mely meghatározza összetevőit 

és felsorolja módszereit, melyekkel ezen összetevőket a látogatóközönség különböző 

csoportjai számára elérhetővé teszi. A zoopedagógiának az összes látogatót kell 

megcéloznia, nem csupán az oktatási intézményeket. 

3. Az állatkertnek igazolnia kell, hogy teljesíti saját oktatási elveit munkatervében csakúgy, 

mint látogatottságában, a minőségbiztosításban és a kutatásban. 

4. Az állatkerti dolgozók legalább egy tagja feleljen a pedagógiai alapelvek professzionális 

megvalósításáért. 

5. Az állattartó helyeken tisztán és egyértelműen meg kell határozni a tartott fajokat. 

A információs rendszerben hangsúlyozni kell a veszélyeztetett fajokat, illetve a regionálisan-, 

országosan-, és nemzetközileg koordinált tenyészprogramokat. 

6. Amennyiben a programban szerepel állatbemutató annak mindenképpen tartalmaznia 

kell pedagógiai vagy természetvédelmi üzenetet. 

7. Az oktatási program sikerének érdekében az állatokat a lehető legjobb körülmények 

között kell bemutatni. Az állattartó helyek tegyék lehetővé az állatok számára a természeteshez 

leginkább közelítő életvitelt, a természetes magatartásformák lehető 

legjobb bemutatását. 

8. A magyarázat és szemléletformálás az állatkerti bemutatás nélkülözhetetlen része 

kell legyen, a zoopedagógust be kell vonni a kiállítás- és a gyűjteménytervezés folyamatába. 

9. Az állatkert méretének és összetettségének megfelelő referencia könyvtárat kell fenntartani 

és minden dolgozó, illetve ahol lehetőség nyílik rá, a közönség számára is 

elérhetővé tenni. 

10. Az állatkert látogatói és a szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a 

különböző forrásanyagokat és oktatási segédanyagokat, beleértve a szórólapokat, 

állatkerti útmutatókat, tanári jegyzeteket, oktatócsomagokat és feladatlapok. 

11 

J 

ö 

v 

ő 

t 

é 

p 

í 

t 

e 

n 

i 

a 

v 

a 

d 

v 

i 

l 

á 

g 

é 

r 

t

12 

5.2 Állatkertek és akváriumok, mint tudományos szervezetek 

Az állatkerti oktatás (zoopedagógia) holisztikus tudományág, mely egyszerre irányul a látogatókra, 

az ott dolgozókra és a szélesebb közösségre. 

Az állatkertek oktatási filozófiájának a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés alapelveit kell 

egyesítenie, amely „természetvédelmi nevelésként” jelenhet meg. Fel kell ismernünk az állatokról 

és élőhelyekről szóló alapinformációk fontosságát, de emellett meg kell értenünk azt is, hogy a 

világ különböző, kulturális, gazdasági és politikai tényezői nagyban befolyásolják a környezeti 

és természetvédelmi kérdésekre fektetett hangsúlyt. 

A pedagógiai tevékenység jelentőségének elismeréseként annak szerepelnie kell az állatkertek 

küldetésében (mission statement). Tudomásul kell vennünk, hogy az oktatás a szakmai vezetők 

munkájában nélkülözhetetlen, illetve, hogy a nevelési célokat messzemenően figyelembe kell 

venni a gyűjteménytervezésnél, kiállítás- vagy kifutó tervezésnél, természetvédelmi programok 

fejlesztésénél és a látogatói szolgáltatások tervezésekor. 

Minden állatkert és regionális állatkerti szervezet számára szükséges az oktatás stratégiai fejlesztési 

tervének kidolgozása, a pedagógiai alapelvek lefektetése. (ld. 5.1. tábla) 

Minden állatkertben álljon rendelkezésre az oktatási programok fejlesztéséért és felügyeletéért 

felelős, megfelelően képzett dolgozó és hasonlóan jól képzett személyzeti és/vagy önkéntes állomány. 

Amely intézményeknek módjában áll, hozzanak létre zoopedagógus munkakör(öke)t és 

oktatóközpontot vagy hasonló oktatási lehetőséget. 

5.3 Hálózati munka 

Az intézmények serkentsék zoopedagógiai feladatokat ellátó dolgozóik részvételét országos és 

nemzetközi hálózatok munkájában (pl. IZE és annak regionális csoportjai). Az ötletek személyesen, 

vagy írott, elektronikus formában való megosztása lényegi része a hatékony, eredményes 

oktatási bázis fenntartásának. A zoopedagógusok számára lehetőséget és anyagi erőforrásokat 

kell biztosítani, hogy produktív párbeszédeket folytassanak más állatkertekben, illetve intézményekben 

(botanikus kertek, múzeumok, tudományos központok, stb.) dolgozó kollégáikkal. 

5.4 Élő kiállítás 

Az élő állatok hihetetlen nagy vonzerőt képviselnek, a minden érzékszerven keresztül ható tapasztalás 

önmagában is hatalmas pedagógiai jelentősséggel bír. Az élő kiállítás elsődleges célja az ismeretterjesztés, 

ezért a zoopedagógusokat be kell vonni a kiállítások tervezésébe. Az erősödő városiasodás 

korában ez a természettel való közvetlen kontaktus életbevágóan fontos és erre építve kell 

elősegítenünk a természetvédelmi munkát. Ennek érdekében az állatokat természeteshez hasonló 

körülmények között kell bemutatnunk, megfelelő társas kifutóban és/vagy megjeleníthetünk velük 

kapcsolatos történeteket, üzeneteket élményszerűen, sokféle kiállítási technikát használva. 

Az élőhely-szerű bemutató magában kell hogy foglalja az adott fajhoz tartozó kulturális vonatkozásokat 

és egyéb jellegzetességeket, mint például a jellemző növényzet, hangok vagy klíma. A 

látogatók így könnyebben megértik a biológiai sokféleség fogalmát, a fajok, élőhelyek és ökoszisztémák 

egymásrautaltságát, illetve azok összefüggéseit az emberi tevékenységgel. 

Tudnunk kell, hogy az állatkerti látogatók élményeit az állatok jóléte és az állattartó helyek minősége 

is befolyásolja. Ezért az állatkerteknek törekedniük kell arra, hogy a pozitív üzeneteket 

ne veszélyeztessék, vagy zavarják össze esetleges szegényes körülmények. 

5.5 Informális oktatás, önvezérelt (szabadon választott) tanulás 

Látogatóink többsége pihentető, felhőtlen, vidám napot kíván eltölteni az állatkertben, így széleskörű 

ismeretterjesztésre van szükség, amely korra és képességekre való tekintet nélkül, bárki 

számára biztosít információkat. 

Az állatkerti közönség a társadalom széles keresztmetszete, a különféle célcsoportok (pl. döntéshozók, 

az üzleti élet vezetői, fogyasztók, szülők, pedagógusok, tanulók, gyerekek) irányított 

természetvédelmi nevelésre adnak módot. A csoportok széles szociális, kulturális, etnikai és 

gazdasági háttérrel rendelkeznek.

A látogatók nyitottak az állatokkal kapcsolatos információk befogadására, és gyakorta sokkal 

nyitottabbak azok informális megjelenési formákra. Az informális oktatást (pl. ápolói előadások, 

közvetlen kapcsolat az állatokkal: állatsimogatás vagy immerziós kifutók, jól érthető biológiai 

témájú kiállítások) erősíti, ha az intézmény egészét és a dolgozókat áthatja a pedagógiai és természetvédelmi 

meggyőződés. Az szemléletformálás akkor a leghatékonyabb, ha az intézmény nem 

„bort iszik, miközben vizet prédikál”, jó példája ennek a lehetőség szerinti minél „zöldebb”, fenntartható 

üzemeltetés. 

Az állatkertek pedagógiai céljainak tartalmaznia kell az alábbiakat: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Az emberek érdeklődésének felkeltése a természet világa iránt. 

A természetvédelmi tevékenységek és a látogatók személyes szerepének megértetése. 

A természetvédelem ügyének minél több szinten történő közösségi támogatása és akciók 

szervezése. 

Az élmények, anyagok és források gazdag választékának biztosítása a sokrétű látogatóközönség 

számára, a mindennapi életben megalapozott, a környezet és az állatvilág javát 

szolgáló döntéseket meghozásához szükséges információk nyújtása. 

A természetvédelem mindennapi jelentőségének és az emberiség természetben elfoglalt 

helyének éreztetése, megértetése. 

5.6 Formális oktatás 

Minden állatkert és akvárium oktatási intézmények csoportjainak széles körét vonzza. Izgalmas, 

interaktív, rendszerszerű, az adott csoportok speciális igényeire szabott pedagógiai műhelymunka, 

rendezvények vagy foglalkozások és segédanyagok biztosításával az állatkertek 

képesek hozzájárulni az országok tantervi követelményeinek keretein belül folyó oktató-nevelő 

munkához. A zoopedagógia alkalmas a környezeti- és természetvédelmi kérdések összetételének/profiljának 

emelésére és az ezzel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására; továbbá képes a 

környezetvédelem ügyét szolgáló gyakorlati munkát kezdeményezni az oktatási intézményektől 

a közösség magasabb szintjeiig. 

Az oktatással foglalkozó állatkerti szakemberek pedagógiai programjuk tantervi naprakészségét 

a tanárokkal létrehozott kapcsolatokkal tudják biztosítani. A jól kidolgozott, testre szabott 

pedagógiai program az oktatásügyi hatóság támogatását is elnyerheti, egyben az állatkertek 

hálózatának közösségi oktatásban betöltött érdemi szerepét demonstrálja. 

Az élethosszig tartó tanulás eszméjét felismerve az állatkertek feladata életkor- és képességek 

alapján minél szélesebb spektrumú célcsoportokra összpontosítani. Az állatkerti szakma a 

természetvédelmi törekvéseket is segítheti, például a zoopedagógusok közösségi munkája által: 

iskolák, árvaházak, idősotthonok látogatásával, vagy a helyi környezetvédelmi projektekben 

való személyes részvétellel. 

A formális oktatás célkitűzéseit különösen a pedagógusok képzését célzó programok mozdíthatják 

elő, illetve a részvétel a tantervfejlesztő testületek munkájában, amely biztosítja az állatkertek 

természetvédelmi szerepének megjelenését az alapképzésekben. Az állatkertek sajátos helyi oktatóprogramjaikkal 

élő tanteremként működnek, és a helyi főiskolákkal/kollégiumokkal, oktatási 

intézményekkel és pedagógiai szolgáltatókkal együttműködési lehetőségeket dolgoznak ki. 

5.7 Az állatkerti oktatás témái 

Sok állatkert és akvárium specializálódik, például hazai fajok, egyes taxonómiai csoportok vagy 

állatföldrajzi régiók bemutatására. Az intézményekben folyó pedagógiai munka középpontjában 

az élővilág hálózata iránti csodálat, elismerés és a benne betöltött szerepünk áll, illetve ezek affektív 

megközelítése. Erre az élményre építve olyan természetvédelmi attitűd formálható, amely 

cselekvésre késztet. Összefoglalva: vonz – késztet – képessé tesz. 

Az állatkertek módszerek sokaságát tudják használni látogatóik természet iránti kíváncsiságának 

felkeltésére. A közönséget egyrészt tájékoztatni kell a bemutatott fajokról, élőhelyeikről, viselkedésükről, 

védelmükről, másrészt további felfedezésekre kell ösztönözni. Arra kell sarkallni 

őket, hogy megértsék és átérezzék az ökológiai rendszerek fontosságát, a fajok és élőhelyek társadalmi-gazdasági 

értékét, az emberi magatartás hatását az élő és élettelen környezetre. Ezen 

felül cselekvésre kell buzdítani a látogatókat, felismertetve saját felelősségüket a világ iránt, 

melyben mindannyian élünk. 

13 

J 

ö 

v 

ő 

t 

é 

p 

í 

t 

e 

n 

i 

a 

v 

a 

d 

v 

i 

l 

á 

g 

é 

r 

t

14 

Számos biológiai téma bemutatható, felfedeztethető, beleértve az olyan komplex elméleteket is, 

mint a populáció dinamika, anatómiai és fiziológiai adaptáció, evolúció és természetes szelekció, 

természetvédelmi tenyésztés vagy természetvédelmi célú gazdálkodási technikák. Azonban az 

állatkertekbe látogató sokféle ember számára egyéb, releváns témákat is érdemes bemutatni, például 

egyes fajok fontosságát kulturális és vallási hiedelmekben, a fajok háziasítását, a jó tenyésztés 

szempontjait vagy bizonyos egzotikus fajok házi kedvencként tartásának helytelenségét. 

5.8 A természetvédelem támogatása 

Az állatkertek ideális helyek a nyilvánosság támogatásának és érdekképviseletének megnyerésére 

különböző természetvédelmi kampányokhoz, akciókhoz. Irányított tevékenységekkel, 

kampányokkal és a mindennapi életben hozható döntéseik hatásairól szóló információkkal 

segíthetünk látogatóinknak, hogy ne hagyják figyelmen kívül a természetet. 

Néhány látogató számára az állatkertek a természetről, annak törvényes védelméről és a vele 

kapcsolatos alternatív értékrendről szóló információk elsődleges forrásai, fontos lehetőségük 

van tehát az erkölcsi felelősség előmozdítására, illetve a magatartás és értékek megváltoztatására. 

Ahol csak lehetséges, minden állatkertben folyjon olyan környezet- vagy természetvédelmi 

program, amely kézzelfoghatóan kapcsolódik a látogatók saját életéhez, tapasztalataihoz Pl. az 

afrikai bushmeat 5 kereskedelem összehasonlítható az túlhalászat európai hatásaival, így az 

európai állatkertek más régiók ügyeihez csatlakozhatnak, s nem sugallják azt a kényelmes álláspontot, 

miszerint a környezeti problémák csakis valahol máshol történnek – más szavakkal, 

az oktatás a helyi akciókat támogatja. 

5.9 Üzenetközvetítés 

Az állatkertek és akváriumok látogatói a társadalom széles keresztmetszetét képviselik, így sokféle 

kommunikációs módszer használatára van szükség. 

A 21. század elejének állatkerti, akváriumi, botanikus kerti, kiállítási és múzeumi tapasztalatai 

azt mutatják, hogy nyomatékot kell fektetni az élő előadásra, minthogy ez a kommunikáció 

leghatékonyabb módja. Az előadók lehetnek az állatkert alkalmazottai (akár zoopedagógusok, 

akár egyéb munkakörben dolgozók, pl. állatgondozók, kertészek, stb.) vagy önkéntesek, de mindannyiukat 

képezni kell a közönség előtti előadói gyakorlatra, prezentációs technikákra. 

Az alkalmazható kommunikációs technikák igen széles körűek különböző anyagi feltételekkel, 

ám minden állatkertnek meg kell próbálnia az elhelyezkedésük, méretük és költségvetésük 

számára megfelelő lehető legtöbbféle technikát használni. A gyorsan terjedő internet használat 

hatalmas lehetőséget biztosít az állatkertek számára, hogy üzenetüket világszerte terjesszék, 

látogatóik körén kívül is. Az internet segítségével az ötletek, információk cseréjére is könnyebbé 

válik. Az állatkertek és akváriumok nemzetközi hálózata, a világháló segítségével együtt dolgozva 

lehetővé teszi a különböző technikák és források viszonylag olcsó megosztását, s az internet 

technológia speciális pedagógiai tevékenységekben (pl. tréningekben) való felhasználását. 

Természetesen az állatkertek a különböző médiumokon keresztül (újságok, rádió és televízió) is 

hirdethetik üzeneteiket. (lásd még 6. fejezet) 

5.10 In situ természetvédelem oktatása 

Sok országban az oktató-nevelő munka komoly tényező a helyi közösség terepi természetvédelmi 

programjainak megértésében és népszerűsítésében. Csakugyan, az in situ programok hosszú 

távon bukásra ítéltek a helyi lakosság bevonása nélkül, illetve az élőhelyek csökkenésének okai 

vagy a fajokat fenyegető veszélyek nem szólnak a közösséghez. A kulturális tudatosság, a közös 

nyelv használata és a „megértő fül” szintén nélkülözhetetlen. 

A zoopedagógusok speciális gyakorlatának különösen azokban a projektekben kell szerepet 

játszania, melyeket saját intézményük v. szervezetük támogat. Egy-egy állatkert vagy akvárium 

5 Bushmeat (dzsungelhús, bozóthús): elsősorban az esőerdőkben állatvilágát fenyegető, élelemcélú orvva- 

dászat.

evonása egy terepi programba jó lehetőség arra, hogy a nyilvánosság egyetértését és tettvágyát 

megfelelő oktatási tevékenységgel keltsék fel, az adott projekt támogatására. Egy erős projekt 

akár világkereskedelmi döntések felülbírálására késztethet azzal, hogy rávezeti az embereket 

speciális környezetvédelmi célokat támogató termékek vásárlására, vagy a természetes erőforrások 

használatának mérséklésére ösztönöz. 

Az állatkertek, más természetvédelmi szervezetek partnereiként, és/vagy az IZE hálózatán keresztül 

egységes világkampányokkal ébreszthetik fel a tudatosságot és katalizálhatják a természetvédelmi 

tevékenységet. 

5.11 Gyakorlati képzés 

Az állatkertek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy dolgozóik és más, természetvédelmi tevékenységekhez 

kapcsolódó szakemberek gyakorlati képzését messzemenően támogatni tudják. 

Alkalmazottak képzése 

Az állatkerti dolgozóknak feladataik elvégzéséhez jól képzetteknek kell lenniük. Minden alkalmazott 

és önkéntes számára biztosítani kell egy bevezető, általános áttekintést az intézmény szándékairól 

és célkitűzéseiről, beleértve a természetvédelmi és az oktatási tevékenységet is. Mindegy ki 

milyen munkakört lát el, a dolgozóknak tudniuk kell, hogy munkájuknak közös célja van. 

Alkalmazottaik és önkénteseik részére minden állatkert alakítson ki képzési tervet, ezzel biztosítva 

az összes működési területen a legjobb gyakorlatot és támogatva a szakmai fejlődést. 

Míg néhány munkakör speciális képzettséget igényelhet, a mindennapi munka ellátását a legjobban 

a mélyvízbe dobva, gyakorlat közben lehet elsajátítani, világosan megfogalmazott célkitűzésekkel 

és folyamatokkal. Az állatkertek bátran alakítsanak ki bizonyos posztokhoz kiegészítő, 

továbbképzési programokat, különösen azokhoz, melyeknél a technikai jártasság elengedhetetlen, 

illetve a további képzés szükséges az előmenetelhez. Mindezt véghezvihetik más szervezetekkel, 

pl. főiskolákkal, egyetemekkel partnerségben. Egyes intézmények saját képzési programjai 

nyitottak, alkalmazottaikon kívül mások számára is elérhetők. 

Az állatkerti oktatóprogramoknak a biológiánál, természettudományoknál és zoopedagógiánál 

többre kell összpontosítani: a dolgozóknak a szervezet működéséről, csapatépítésről vagy vezetői 

ismeretekről is tanulniuk kell. 

Az állatkerteknek további partnerkapcsolatokat kell létrehozniuk olyan helyi vagy nemzetközi, 

képzést adó szervezetekkel, akik aztán használni tudják az állatkerti és akváriumi dolgozók 

sajátos jártaságát és tudását. 

Serkenteni kell az állatkerti dolgozók részvételét belső vagy külső műhelymunkákban, konferenciákon 

és szemináriumokon. 

Képzési partnerség 

Az állatkertek kiváló hátteret biztosítanak számos tudományág elsajátításához, az állattartástól 

a kertészetig, az információtechnológiától a kiállítás tervezésig, a szabadidő-szervezéstől a 

vendéglátásig. Néhány országban (pl. Svájc) az alkalmazottak képzését a törvény szabályozza, pl. 

csak szakképzett gondozók foglalkozhatnak az állatokkal. Ahol ez a helyzet érvényes, az állatkertek 

szorosan együttműködhetnek a jogi követelményeket felállító és végrehajtó hatóságokkal. 

A formális oktatás számára hasznos a pedagógiai szolgáltatókkal vagy egyéb képzőintézményekkel, 

illetve szakmai szervezetekkel (pl. Európai Állatkerti- és Vadállatorvosok Szövetsége 6 ) való 

együttműködés, így az állatkertek felajánlásával a hallgatók szakmai gyakorlatukat a helyszínen 

teljesíthetik. Az ilyen partnerségek a dolgozói képzési programokban, a tanúsítványok és szakképzettségek 

megszerzéséhez is felhasználhatók, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak a képzési 

költségek finanszírozására. Hasonlóképpen hasznos lehet a különböző természetvédelmi- és 

önkéntes tréningekre specializálódott civil szervezetekkel való kapcsolatépítés (pl. Earthwatch 7 , 

Landcare Australia 8 ). 

6 European Association of Zoo and Wildlife Veterinarians (EAZWV) www.eazwv.org 

7 Terepi tudományos kutatások civilek bevonásával. www.erarthwatch.org 

8 Gazdák és lakosság bevonása az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésébe. www.landca- 

reonline.com 

15 

J 

ö 

v 

ő 

t 

é 

p 

í 

t 

e 

n 

i 

a 

v 

a 

d 

v 

i 

l 

á 

g 

é 

r 

t

16 

A gyakorlatok megosztása a kollégákkal 

Az egyik legnagyszerűbb továbbképzési lehetőséget minden zoológiai gyűjtemény a más állatkertekben, 

vagy hasonló alaptevékenységű intézményekben (nemzeti parkok, természetvédelmi 

területek) dolgozó kollégákkal történő tapasztalatcsere jelenti. 

A gyakorlati képzés lehet mind formális, mind informális. A dolgozók például, látogatást tehetnek 

más intézményben (informális), vagy az állatkert workshopot, konferenciát szervez (formális). 

Utóbbi megoldás feltehetőleg nagyobb hatást és több embert ér el, de erőforrás-függő, amennyiben 

utazással jár, akár költséges is lehet. Költségkímélőbb megoldási lehetőség az internetes- vagy 

videokonferencia technika használata, illetve a különböző publikációk közzététele. 

Ehhez kapcsolódóan a jómódúbb intézmények/szervezetek dönthetnek úgy, hogy egyes szegényebb 

intézmények dolgozóinak konferencia-részvételét szponzorálják, vagy a képzéseket „házhoz 

viszik”. Ez a kapcsolat azonban mindig kétoldalú, hiszen az anyagilag jobban álló intézmények 

is sokat tanulhatnak kevésbé jól szituált társaiktól. 

5.12 Minőségbiztosítás 

Elengedhetetlen, hogy az állatkertek sokrétű módszerekkel vizsgálják oktatási és képzési programjaik 

hatását. Ez befolyásolja majd a további programok tervezését, és segíti azon bizonyítékok 

gyűjtését, melyekkel természetvédelmi oktatóközpontként, az emberi magatartást befolyásoló, 

az élővilág és a társadalom javát szolgáló értékrendszer kialakításának tényezőiként hatékonyságukat 

illusztrálják. 

A minősítés technikáihoz tartozhatnak a különböző kiállítások oktatási hatékonyságának összehasonlító 

értékelései, közvélemény-kutatások és kérdőívek, látogatói viselkedési- interjú- és 

elégedettség vizsgálatok, egyedi kampányokkal vagy üzenetekkel kapcsolatos termékek forgalmának 

eredményei, a kapott támogatások összegének eredményei, petíciók és vállalások visszhangja, 

a média lefedettség eredményei, illetve a formális oktatási programok esetében a pedagógusoktól 

származó visszajelzések. 

Az értékelésnek folyamatosnak kell lennie, a módszereket és eredményeket elsődlegesen az intézmény 

nyilvánosságával kell megosztani, azután a teljes állatkerti-akváriumi közösséggel publikációk és 

konferencia prezentációk formájában (pl. IZE konferenciákon vagy regionális hálózatok találkozóin). 

Az minősítés eredményeinek ismerete elengedhetetlen új kiállítások kialakításához, a fejlesztések 

forrásainak teszteléséhez, az értelmezések ellenőrzéséhez, és a hosszú távú stratégiai 

tervezés megvalósításához. Az értékelést az zoopedagógiai, kutató- és marketing személyzetnek 

kell vezetnie, azonban a külső vélemény szintén nagyon értékes. Az állatkerteknek ki kell használniuk 

pedagógiai szolgáltatásaikat, hogy kapcsolatba kerüljenek olyan helyi felsőoktatási 

intézményekkel, amelyeknek hallgatói társadalmi kutatási projekteket végeznek. Hasznos lehet 

továbbá eszmét cserélni más közintézményekkel. 

5.13 Következtetések 

Az állatkertek és akváriumok oktatási-nevelési szerepe kritikus pont A világ állatkertjeinek és 

akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZACS) célkitűzéseinek elérésében. A természetvédelem 

pedagógiájának célja az élő gyűjtemény bemutatásán keresztül vonzani, ösztönözni, 

és pozitív tettekre sarkallni az embereket. A zoopedagógusok kapcsolatokat építenek számos 

különféle intézménnyel, hálózatokat létesítenek, módszereiket és eredményeiket folyamatosan 

tökéletesítik és minősítik. Így, mind informális, mind formális oktatási formákon keresztül a 

fenntartható életmód kialakítását támogatják és népszerűsítik, akár saját intézményük keretein 

belül, akár azokon kívül. 

Javaslatok 

A világ állatkertjeinek és akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZACS) minden állatkertet 

és akváriumot arra ösztönöz, ismerjék fel az oktatásban saját létjogosultságuk központi 

részét, és nyújtsanak megfelelő támogatást és erőforrásokat e feladat ellátásához. 

A WZACS javasolja, hogy minden állatkerti, akváriumi regionális vagy országos szövetség/szervezet 

dolgozza ki rendszerszemléletű oktatási vezérelveit. Ez legyen az állatkerti alapelvek, stratégiák 

és a minimális oktatási normák vezérfonala.

A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok saját- és szövetségeik igényeinek vonalai 

mentén alakítsák ki, vagy adaptálják pedagógiai politikájukat. 

A WZACS javasolja, hogy az oktatáspolitikai jelentések, kimutatások, stratégiák és standardok 

legyenek könnyedén elérhetőek, rendszeresen átvizsgáltak és naprakészek. 

A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok növeljék a természetvédelmi nevelés 

hatékonyságát szorosan együttműködve más oktatási intézményekkel, szervezetekkel, kormányhivatalokkal 

és minisztériumokkal, illetve a formális oktatás tantervi fejlesztésének aktív 

résztvevőiként és minden korosztály és képességi szint számára kidolgozott formális oktatási 

programjaikkal. 

A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok törekedjenek szervezett képzési programok 

létrehozására, melyek minden alkalmazott és önkéntes számára elérhetőek. 

A WZACS különösen ajánlja, hogy minden állatkert és akvárium alkalmazzon objektív és hiteles 

módszereket természetvédelmi pedagógiai programjaik hatékonyságának mérésére. 

AZ EREDETI DOKUMENTUMOT KIADTA: 

WAZA EXECUTIVE OFFICE, BERNE, SWITZERLAND, 2005 

ANGOL NYELVEN ELÉRHETŐ: www.waza.org 

Az állatkert-pedagógiai alapjai 

A modern kialakítású állatkertek különleges utazást kínálnak a látogatóknak, elhozzák a természet 

egy darabját a város szívébe. A mai városi gyerekek nagy része még valódi tehenet sem 

látott, és valószínűleg az állatvilág bemutatását felvállaló televíziós csatornákról ismeri az elefántot. 

Azonban a méretek, a hangok, az illatok a valóságban mások, mint a képernyő előtt 

ülve, így sokszor éri meglepetés az állatkerti látogatókat egy-egy állat kinézetével, viselkedésével 

kapcsolatban. A személyes, közvetítő csatorna nélküli megtapasztalás mindig hatásosabb és 

felejthetetlenebb élmény. 

Az állatkerti oktató – nevelőmunka alapja tehát, hogy a hiteles átélés érdekében az állatfajokat 

az őket megillető, igényeiket maximálisan figyelembe vevő módon mutassa be. A nevelési cél 

elérése érdekében a kifutókat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak az 

adott állat eredeti élőhelyéhez. A bemutatott példányok egészséges fejlődéséről és jó közérzetéről 

gondoskodni kell. 

A zoopedagógia alapvető eszköze maga az élő állat, amely látható, hallható, szagolható, adott 

esetben tapintható is, vagyis ebben a nevelési – oktatási formában egyszerre minden érzékszerv 

működtethető, és motivációs értéke is jóval nagyobb a hagyományos oktatási formáknál. A módszer 

alapja, hogy mindig a megfigyelésből vezetjük le az ismereteket. 

A Stratégia kimondja azt is, hogy az állatkertek használjanak különböző oktatási technikákat, 

melyek közül részesítsék előnyben a kreativitást és a felfedező képességet mozgósító tevékenységeket. 

Szintén alapvető elvárás a holisztikus szemléletmód alkalmazása az állatkerti nevelésben. 

Mindezen szempontokat figyelembe véve hogyan valósítható meg a szemléletformálás? 

A szemléletformálás szintjei 

A Bristol Zoo Garden (angliai állatkert) jelszava: „See it, sense it, save it!”, ami magyarul annyit tesz: 

Lásd, érezd, védd! E három szóval megmagyarázható az állatkerti tanulás-tanítás lényege. 

Lásd! 

Vedd észre magad körül a dolgokat és jelenségeket, illetve az azok közötti összefüggéseket! Figyelj 

tudatosan, figyelj meg minden apró részletet, hogy azután össze tudd rakni belőle az egészet! 

Minden zoopedagógiai program, megmozdulás alapja a megfigyelés. Lásd, mi az értelme annak, 

amit megfigyeltél! Mi következik belőle? Hogyan függ össze más ismeret területekkel? Vagyis: 

Mit tudsz a megfigyelteken keresztül MEGTANULNI és MEGÉRTENI? 

1 

a 

Z 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

- 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

a 

l 

a 

p 

J 

a 

i

1 

Érezd! 

Érezd az érzékszerveid segítségével! Lásd, halld, szagold és érezd a tapintás útján, tested minden 

idegszálával! Engedd be az élményt! Szerezz tapasztalatokat saját bőrödön keresztül! Ha ezt 

megtetted, máris közelebb kerültél az élőlényhez. Ekkor már tudod csodálni, megérezheted rezdüléseit 

is. Megértheted helyzetét. Vagyis: Mit tudsz a szerzett élmény alapján MEGÉREZNI? 

Védd! 

Az élőlény, amelyet megfigyeltél, megismertél, megéreztél és megértettél, méltán számíthat a 

védelmedre is. Lehetőségeidhez mérten megteszel mindent, hogy az érdekeit képviseld. Vagyis: 

Megváltozik a hozzáállásod az adott élőlényhez (ATTITŰDVÁLTOZÁS). 

Az állatkerti ismeretszerzés során tehát három szinten jelenhet meg a folyamat résztvevőinek szemléletformálása. 

Az első szint, hogy mit tud a zoopedagógus egy élő állat megismertetése kapcsán megtanítani. 

Bármely tantárgyat vagy ismeretterületet, kapcsolódjon az a klasszikus természetismereti 

tárgyakhoz (pl. állatismeret, etológia, ökológia, állatvédelem), vagy tartalmazzon más tantárgyi területeket 

(pl. népcsoportok szokásai, gazdálkodás régen és napjainkban, természetföldrajzi régiók, 

anyanyelvi vagy idegen nyelvi ismeretek, irodalom, mitológia, művészeti tevékenységek). 

A második a megértés szintje, vagyis tudatosítani kell a résztvevőkben, hogy felelősséggel tartoznak 

az általunk veszélybe sodort élőlényekért és a Föld ökoszisztémáinak megőrzéséért. Felismertetni, 

hogy az emberi károsító tényezők hatására hogyan változnak meg az élő rendszerek 

között működő kölcsönhatások, és melyek lesznek a természetes egyensúly felbomlásának következményei, 

valamint mit tehet az egyén a megőrzés érdekében. 

A legfontosabb mégis a három közül a megéreztetés szintje, ami lehetővé teszi, hogy a résztvevő 

számára belsővé váljon az ismeret. Mi ez a felismerés? Egy bármely élő állat, növény vagy akár embertársaink 

iránt érzett csodálat, tisztelet, gyengédség, megértés, kíváncsiság és védő szándék. 

Amennyiben sikerül a résztvevőket eljuttatni a harmadik szintre, remélhetjük, hogy az élővilág 

megőrzésével kapcsolatos attitűdváltozás következik be a fejekben és a szívekben egyaránt. 

Vagyis védeni igazán csak azt tudjuk, amit megismertünk, megértettünk, megszerettünk, és 

felelősséget érzünk iránta. 

Ennek a folyamatnak a közvetítője az állatkert pedagógus, idegen elnevezéssel élve zoopedagógus. 

A zoopedagógus 

A zoopedagógus tehát olyan környezeti nevelő, aki az élő gyűjtemények adta lehetőségeket eszközként 

felhasználva ismerteti meg és szeretteti meg az állat- és növényvilágot és hívja fel a figyelmet 

a természetes élővilág védelmére. 

A zoopedagógia, vagyis állatkert-pedagógia, pedig állatkertekben, akváriumokban, vadasparkokban 

zajló környezeti nevelési forma, melynek célja, hogy speciális módszerek felhasználásával a 

természetes környezet és az élővilág megmentéséért tevékenyen fellépő embert neveljen. 

A zoopedagógus, mint ember: 

❀ Környezeti nevelő, tehát legyen sajátja a környezettudatos magatartás, nem csak tanítani, 

hanem képviselni is tudja ezt a szemléletmódot, váljon hitelessé és példaértékűvé. 

❀ Megfelelő alázattal és tisztelettel viseltessen az élő állat/növény iránt. 

❀ Tudatosítsa magában és a rábízott gyerekekben az állatokkal, és az embertársaikkal szembeni 

toleráns, empatikus viselkedést. 

❀ Rendelkezzen az állatokkal való bánásmódhoz szükséges szeretettel, valamint ennek átadásához 

szükséges módszertani kultúrával. 

❀ Legyen nyitott a különböző alternatív oktatási-nevelési módok befogadására. 

A zoopedagógus szakmai tudása, képességei, készségei: 

❀ Legyen birtokában minél szélesebb körű ismereteknek az élővilág, faj-és élőhely-védelem, 

természetmegőrzés, ökológia, környezetvédelem témakörökben. 

❀ Legyen naprakész a globális és lokális szintű környezeti kérdéseket illetően. 

❀ 

Legyen felkészült a gyermekek mindennapi életét érintő kérdésekben, ismerje a gyerekeket, 

informálódjon, önmagukhoz képest fejlessze őket.

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Rendelkezzen olyan módszer- és eszköztárral, amely alkalmassá teszi őt a 0-99 éves korosztály 

számára történő hatékony ismeret és szemléletmód átadásra. 

Tervezzen precízen, pontosan, vegye figyelembe az összefüggéseket a természeti, társadalmi 

és gazdasági kérdések között. 

Munkavégzését jellemezze a nagyfokú rugalmasság. 

Tudja mozgósítani kreativitását és improvizatív képességét. 

Alkalmazkodjon a váratlan helyzetekhez, cselekedjen gyorsan. 

A zoopedagógus feladatai és célkitűzései: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Ismeretterjesztés. 

Szórakoztatva tanítás – nevelés. 

Tolerancia és empátia képesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben. 

Ökológiai szemléletmód kialakítása (természetvédelem, környezetvédelem állatvédelem). 

Az állatkert nevelés centrikus szemléletének erősítése. 

Együttműködés. 

Arculattükrözés. 

Szakképzés. 

Az állatkert-pedagógia tevékenységi körei, eszközei, módszerei és munkaformái 

A különböző célcsoportok (óvodások, iskolások, családok, felnőttek) számára rendelkezésre álló 

programokat, foglalkozásokat, oktatási anyagokat, eszközöket és módszereket céljuk szerint a 

következő csoportokra oszthatjuk: 

Elsődlegesen az ismeretterjesztést és nagyrészt a formális állatkerti oktatást szolgálják a tematikus 

foglalkozások vagy más néven csoportvezetések, az előadások, a vetélkedők és tanulmányi 

versenyek. Az iskolai tanrendbe remekül beépíthetőek az állatkerti témanapok és projektek, de 

akár erdei iskola program is elképzelhető az állatkerti helyszínen. Az informális állatkerti oktatás 

lehetőségei a szakkörök és az ismeretterjesztő közönség-programok. Az élőszó és személyes 

találkozás kiegészítését pedig a különböző módszertani segédanyagok, feladatlapok, útmutatók, 

kiadványok, a kihelyezett információs rendszer, a speciális szemléltető eszközök, témaasztalok, 

kiállítások, tanösvények és mintakertek szolgálják. 

Fontos feladata az állatkerteknek a szórakoztatás, amelybe elengedhetetlenül beépülnek nevelési 

funkciók is, az úgynevezett szórakoztatva tanulás – tanítás lehetőségei a nyári zootáborok, 

a látványetetések, az etológiai állatbemutatók, a különböző gyermekrendezvények, játszóházak, 

kézműves programok, valamint az interaktív oktató-nevelő játékok. 

Nagy hangsúlyt fektetnek az ökológiai szemléletformálást szolgáló zoopedagógiai programokra és 

módszerekre, melyek például: a zöld akciók, hazai és nemzetközi természetvédelmi és állatvédelmi 

kampányok, jeles napok rendezvényei és a fajmentési programok bemutatása. Mindez akkor működhet 

jól, ha az állatkertek új szemléletű bemutatási technikákat alkalmaznak, illetve partner 

programokat hoznak létre más környezetvédelmi vagy környezeti nevelési szervezetekkel. 

A zoopedagógiai munkát érintő szakképzések elsősorban pedagógusok továbbképzésén, valamint 

a főiskolai és egyetemi hallgatók képzésén keresztül valósulhatnak meg, de érdemes megszervezni 

az állatkert saját dolgozóinak és önkénteseinek szakmai képzését is. 

A fogyatékkal élők számára összeállított ismeretterjesztő, szórakoztatva tanító programok, 

valamint az állatterápia és az állatgondozási gyakorlat, mint módszer, a tolerancia és empátia 

képesség fejlesztésének irányába hatnak. Szintén e csoport módszere a drámajáték, és fontos 

szerepe van a zoopedagógus saját személyiségének. Az állatokhoz való toleráns közeledés példás 

színtere az állatsimogató, valamint az állatkerti örökbefogadás intézménye. 

Az állatkert-pedagógus az iskolai pedagógushoz hasonlóan különböző munkaformák segítségével 

igyekszik átadni az ismereteket a tanulók számára. Ezen munkaformák között megtaláljuk a 

1 

a 

Z 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

- 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

a 

l 

a 

p 

J 

a 

i

20 

hagyományosakat, mint például a frontális munkát, a beszélgetést, az írást, olvasást és rajzolást. 

Az állatkertekben nagy mértékben alkalmaznak az alternatív pedagógiákból merített módszereket 

is, például drámajátékokat, projekt módszert, vitát, interjút, érzékelési gyakorlatokat, fejlesztő 

játékokat, stb. Minden munkaforma közül a legalapvetőbb az élő állat megfigyelése. 

Az állatkerti tanítás – tanulás színterei és körülményei 

Az állatkerti foglalkozások a tantermitől eltérően, speciális körülmények között zajlanak, felépítésükben 

inkább hasonlítanak egy múzeumi órához vagy terepi programhoz. 

A tanítás – tanulás helyszínei: Az állatkertek nyitott (szabadtéri) és zárt (állatházak, tanterem) 

helyszínekkel is rendelkezik, adott esetben egy foglalkozáson belül mindkét helyszín típus szerepel. 

A szabadtéren és az állatházakban a foglalkozás résztvevőin kívül egyéb látogatói csoportok 

találhatók, akár tömeg is előfordulhat egy-egy állat előtt. Rengeteg inger éri a gyerekeket, büfék 

kínálják gyermekcsalogató portékáikat, állatgondozók takarítanak, etetnek, kertészek sürögnekforognak 

mindenfelé, sőt lehet, hogy felhangzik egy olyan állat hangja, amely nem kapcsolódik 

közvetlenül a pedagógus által eltervezett témához vagy a séta útvonalán valami különleges esemény 

(pl. állatorvosi kezelés, állatszállítás) történik. Ezek az események mind-mind elterelik a 

gyerekek figyelmét, ezért a foglalkozás eltervezésekor tudatosan kell számolnunk velük, mint 

ahogy azzal is, hogy a bemutatni kívánt állat éppen nem látható a kifutójában (elbújt, orvosi 

kezelésre vitték, a kifutó felújítás alatt áll stb.). 

Térrendezés a foglalkozás során: A helyszín adott, az állat a kifutóján szabadon mozoghat, elbújhat, 

ezért mindig oda kell figyelni arra, hogy minden gyerek lássa azt, amiről éppen beszélünk. 

Örök kérdés, hogyan helyezkedjen el a zoopedagógus, arccal a gyerekcsoport felé vagy az állat 

felé, ezzel hátat fordítva a gyerekeknek. A legjobb megoldás, úgy állni, hogy a gyerekek is lássák 

a pedagógus arcát, de közben a pedagógus tudja figyelni, mit csinál az állat, hiszen annak viselkedésének, 

mozgásának megfigyeléséből indul ki a magyarázat. Sokszor adódik olyan helyzet, 

hogy a játékok során ki kell jelölni a játékteret. A játéktér megválasztásánál fontos szempont, 

hogy ne legyen a gyerekek számára zavaró külső tényező (pl. gépjármű forgalom), illetve a csoport 

se zavarja játékával a többi látogatót. 

A gyerekek állapota: A gyerekektől is más viselkedés várható. Kötetlenebb a légkör, mint a tanítási 

órán vagy az óvodai csoportszobában. Több a mozgáslehetőség, eleve izgatottabbak a gyerekek, 

könnyebben csapong a figyelem, nehezebben összefogható a csoport, de motivált állapotuk miatt 

könnyebben is aktivizálhatóak a gyerekek. A figyelem összpontosítására, a csoport összefogására 

jól alkalmazható eszköz a játék. 

Az állatkert-pedagógia szerepe az informális oktatásban 

Az állatkertek az intézményes oktatáshoz jól kapcsolható, széleskörű pedagógiai kínálattal rendelkeznek: 

lehetőség van a Nemzeti Alaptantervhez kötődő állatkerti órákon, foglalkozásokon 

való részvételre; kihelyezett, komoly szakórák (biológia, környezetismeret, természetismeret, 

egészségtan) megtartására; illetve komplex, fejlesztésalapú foglalkozások (művészeti tárgyak, 

magyar irodalom, matematika, földrajz, stb.) kidolgozására a különböző állatkerti helyszíneken. 

Külön tematika szerint foglalkoznak sérült emberek csoportjaival. 

Az óvodai vagy iskolai pedagógus számára egy állatkerti foglalkozáson való részvétel több időráfordítást 

és szervezési teendőt igényel, mint egy hagyományos iskolai óra vagy óvodai foglalkozás. 

Azonban nagyon fontos, hogy ne csak maga a látogatás, hanem az előkészítési szakasz is 

megvalósuljon. Sokkal eredményesebb a külső helyszínen történő élményszerzés, ha azt előzetes 

tájékozódással és célirányos felkészítéssel megalapozzuk a gyerekekben. Hiszen a gyerekek az 

állatkertbe lépve egy olyan világba csöppennek, amelynek megvannak a saját szabályai, viselkedési 

normái. Ugyan nem a szabad természetbe érkeznek a gyerekek, de ahhoz, hogy teljes legyen 

az élő állatok, jelenségek és folyamatok megfigyelése, és hogy zavartalan legyen az élményszerzés 

bizony a természetjárás szabályaihoz hasonló viselkedési formák lépnek életbe az állatkertben 

is. Az ökológiai szemléletformálás is csak úgy valósulhat meg, ha a pedagógus már az iskolában 

tudatosan előkészíti az állatkerti foglalkozást, rávilágít a téma más tanulástartalmakkal való 

összefüggéseire.

Nem kevésbé hasznos az állatkerti foglalkozást követő megerősítés, az élmények rendszerezése 

és a további iskolai tanulási folyamatba való beillesztése. Amennyiben így jár el a pedagógus, 

bármely képesség, készség fejleszthető és akármelyik tantárgy tanítható állatkertekben. 

Az iskolai pedagógusnak látnia kell, az állatkertben megszerezhető ismeretek komplexitását. 

Az iskolai pedagógusok felkészülését az állatkerti szakemberek akkreditált pedagógus továbbképzéssel, 

módszertani tréningekkel, konferenciákkal és módszertani kiadványokkal segítik. A zoopedagógus 

az óvodai és iskolai pedagógussal együttműködve segíthet beépíteni az állatkerti környezeti 

nevelést az óvoda nevelési programjába, valamint az iskola helyi illetve kerettantervébe. 

A hazai állatkertek zoopedagógiai kínálata 

Ma Magyarországon 12 állatkert működik, melyek mindegyikében megtalálható valamiféle állatkert-pedagógiai 

tevékenység. Jelenleg még nem minden állatkert rendelkezik zoopedagógusi 

státusszal, de kivétel nélkül mindegyik állatkert célja, hogy lehetőségeihez mérten változatos 

programot, bemutatóteret, élményt biztosítson látogatói számára. E 12 intézmény területi és 

működési adottságai igen eltérőek, van közöttük állat- és növénykert, vadaspark, kultúrpark, 

magán-, állami-, és önkormányzati tulajdonú intézmény is. A bemutatás módját nagyban meghatározza, 

hogy az adott állatkert hazai élőhelyen (vízparton, erdőben), nagyvárosban, bevásárló 

központban, egy nagyváros vagy kisebb település közelében helyezkedik el. Ennek megfelelően 

látható, hogy az alkalmazott zoopedagógiai módszerek, eszközök aránya és kidolgozottsága eltérő 

lehet, ám az állatkertek többségében megtalálhatók ugyanazok az oktatás-nevelési kezdeményezések. 

Éppen ezért nagy jelentősége van az állatkertek oktatási szakemberei közötti együttműködésnek. 

A tapasztalatok megosztása és egy közös stratégia kidolgozása egységesítheti ezt a 

sokféle szempontnak megfelelő állatkert-pedagógiai palettát. E munkafolyamat biztosítására jött 

létre a MÁZ, a Magyar Állatkertek Zoopedagógusainak Társasága, amely a Magyar Állatkertek 

Szövetségének (MÁSZ) egyik szakcsoportja. 

Fővárosi Állat- és Növénykert BUDAPEST 

Az állatkert címe: 

1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12. 

Postacím: 1371 Budapest, Postafiók 469. 

Megközelíthetősége: Földalattival (M1) a Hősök 

tere vagy a Széchenyi fürdő megállóktól 

gyalog. A 4-es, 20-as, 30-as autóbusszal, a 75ös 

és 79-es trolibusszal a Hősök tere megállótól 

gyalog. A 72-es trolibusszal az Állatkert megállónál. 

Honlap címe: www. zoobudapest.com 

Nyitvatartási rendje: Az állatkert az év minden 

napján várja látogatóit. 

Májustól augusztusig – 

Hétfőtől csütörtökig: 9.00–18.00. 

Pénteken, hétvégén és 

ünnepnapokon: 9.00–19.00. 

Március – április – szeptember – október 

hónapokban: 9.00–17.00. 

Novembertől februárig: 9.00–16.00. 

Az állatházak 10 órakor nyitnak. A pénztárak 

1 órával, az állatházak fél órával korábban zárnak, 

mint az állatkert. 

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák 

száma: Zoopedagógiai csoport: 3 fő zoopedagógus, 

1 fő zoopedagógai munkatárs. Az információs 

rendszerért felelős: 1 fő kiállítás szervező, 

1 fő szakíró, 1 fő grafikus-fotós, 1 fő dekoratőr. 

Az etológiai állatbemutató és a kihelyezett 

állatbemutatók működtetését biztosítja: 3 fő 

programasszisztens. Alkalmanként zoopedagógiai 

feladatokat végez a Kommunikációs Osztály 

összes dolgozója és számos állatgondozó. 

Zoopedagógusok telefonszáma: 

06-1/273-4989, 06-1/273-4942, 06-1/273-4944 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: A 

fenntarthatóságra nevelés szellemében megfogalmazott 

szemléletformálás közvetítése minél 

szélesebb látogatói kör számára változatos és széleskörű 

állatkert-pedagógiai módszerek és eszközök 

felhasználásával. Szakmai együttműködések 

kiépítése környezeti neveléssel, valamint 

intézményes oktatással és neveléssel foglalkozó 

21 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

22 

hazai és nemzetközi szervezetekkel. Az életfogytig 

tartó tanulás lehetőségeinek biztosítása gyermek 

és felnőtt csoportok számára egyaránt. 

A budapesti állatkert 

zoopedagógiai kínálata 

Tematikus foglalkozások: 

Az állatkert zoopedagógusai előzetes bejelentkezés 

alapján, vállalják óvodás és iskolás csoportok 

vezetését, bármilyen állatkerti, zoológiai 

vagy botanikai témában. A foglalkozások 

időtartama 60 perc. A csoportvezetés aktuális 

díjszabásáról az állatkert honlapján értesülhetnek. 

Ajánlott témák: 

Minden korosztálynak 

Madaras tanösvény. Növénytani tanösvény. 

Mérgező állatok. Akváriumi látogatás. TapogatóZOO 

(állati „alkatrészek”) – tantermi foglalkozás. 

Általános állatkerti séta. 

Óvodásoknak 

Ahol mindig hideg van. Állati étkek. Élet a vízben. 

Érzékelő túra. Hogyan készülnek az állatok 

a télre? Majomkodó. Meseállatok. Mozgás 

és állati rekordok. Nagytestű állatok. Pöttyösök 

és csíkosak. Szivárvány-állatkert. Tollasbál. 

Alsó tagozatosoknak 

Háziállatok. Távoli tájak háziállatai. Hazai erdők 

növényei. Hazai vizes élőhelyek élővilága. 

Érzékszervek és érzékelés. Állatok és kicsinyeik. 

Házkörüli és hobbiállatok. Állati táplálkozás. 

Felső tagozatosoknak 

Füves puszták élővilága. Sivatagok élővilága. 

Esőerdők élővilága. Távoli tájak állatai. Trópusi 

fűszerek és élvezeti cikkek. Trópusi élelem- és 

haszonnövények. Táplálkozás. Szaporodás. Érzékelés. 

Kültakaró és mozgás. Állatkerti főemlősök. 

Ragadozók nyomában. Madárlesen. 

Középiskolásoknak 

Ökológia. Bioszenzorok. Táplálékspecialisták. 

Alkalmazkodás az állatvilágban. Fajmegőrzés 

és az állatkertek szerepe. 

Előadások: Környezeti neveléssel, intézményes 

oktatással foglalkozó szervezetek szakmai 

összejövetelein, konferenciáin, pedagógus 

továbbképzéseken, felsőoktatásban. Az előadások 

témája elsősorban az állatkertek szerepe 

és célkitűzései, az állatkert-pedagógia alapjai 

és lehetőségei, de bármely állatkerti, zoológiai 

vagy botanikai témában vállalnak előadást. 

Komplex foglalkozások: Olyan speciális állatkerti 

foglalkozások, amelyek többféle szemszögből 

és módszerrel közelítenek egy adott témához. 

Időtartamuk is hosszabb, legalább 3 

óra, de lehet 2 nap is. A témák között szerepel 

az állatkertépítés projekt módszerrel; a természetismeret 

és természetábrázolás komplex óra 

művészeti eszközök felhasználásával; az óceánok 

világának felderítése a biológia, földrajz, 

kémia, fizika, történelem és művészettörténet 

segítségével, valamint tartanak komplex foglalkozásokat 

dramatikus elemekkel. 

Szakkörök: Általában havonta egy alkalommal, 

hétköznap délutánonként, a családi 

programok esetében hétvégenként tartanak 

szakköröket, melyeket zoopedagógusok, állatgondozók, 

esetenként külső szakemberek 

vezetnek. A következő korcsoportok számára 

ajánlanak foglalkozásokat: 4-8 évesek, 7-10 

éveseknek, 11-14 éveseknek, 13-18 éveseknek, 

valamint családoknak. 

Szakköri ajánlat 2007/2008: 

❀ ZeneZOOna – ősi kultúrák művészete, mitikus 

állatok, tradicionális zenék és állattáncok, 

kézművesség (zenepedagógus részvételével). 

❀ 

❀ 

❀ 

Etológia – ismeretterjesztő szakkör megfigyeléssel 

és kutatómunkával. 

ZOOmánia – állatkert ismereti szakkör kezdőknek 

és haladóknak. 

Különböző állatcsoportok ismeretére szakosodott 

szakkörök: A hüllők világa, Madarász 

Suli, Rovarvilág. 

Tanulmányi vetélkedők, akadályversenyek: 

Elsősorban a zöld rendezvényeken és a jeles 

napokon szerveznek vetélkedőket iskolai/óvodai 

csoportoknak vagy akár egész iskoláknak. 

Külön kérésre is lebonyolítanak tanulmányi 

versenyeket. 

Zöld rendezvények: 

❀ Víz Világnapja és Meteorológiai Világnap 

(március). 

❀ Föld Napja (április). 

❀ Madarak és Fák Napja (május). 

❀ Növényvédelmi Nap (május). 

❀ Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap (május) 

vagy Környezetvédelmi világnap (június). 

❀ Óceánok Világnapja (június). 

❀ Állatok Világnapja (október). 

❀ Botanikus Kertek Napja (október). 

❀ 

Felfedezők Napja (november).

Kiállítások: Az állatkert rendezvénytermében 

gyakoriak a fotó- és rajzkiállítások. Az állatok 

bemutatóhelyeihez kapcsolódóan állandó, az 

egyes rendezvényekhez kötődően pedig időszakos 

kiállítások tekinthetők meg a különböző 

népek kultúráiról. 

Feladatlapok: A tematikus foglalkozásokhoz 

és a zöld napi vetélkedőkhöz, rendezvényekhez 

kapcsolódó oktatócsomag kínálatuk folyamatosan 

bővül. A feladatlapok az állatkert információs 

pontján megvásárolhatóak. 

Módszertani segédanyagok: Rendszeresen állítanak 

össze pedagógusok számára módszertani 

kiadványokat, segédanyagokat, melyek 

játékleírásokat is tartalmaznak. 

Kiadványok: Állatkerti útmutató (Budapest 

Zoo), Ablak a Természetre, Állatkerti Állattartás 

Alapjai, Bömbi – Egy kisoroszlán története, 

Állatkerti Hangtár CD, Állatkerti Hangtár Kazetta, 

Akváriumi leporello, Tájak-Korok-Múzeumok: 

A Fővárosi Állatkert. 

Módszertani tréningek: Óvodai nevelőtestületeknek, 

iskolai munkaközösségeknek, főiskolai 

és egyetemi hallgatóknak, környezeti nevelési 

szakembereknek szerveznek tréningeket a 

zoopedagógia módszertana témakörben. Egyéb 

szerveződésben (pl. cégek számára) csapatépítő 

tréningek megszervezését is vállalják. 

A tematikus foglalkozásokhoz és a rendezvények 

témaasztalaihoz kapcsolódóan szemléltető 

preparátumokat és kézbe adható állatokat 

használnak. 

Információs rendszer: Évente több állatkerti 

helyszínen kerül sor az állatok bemutatóhelyéhez 

kapcsolódó teljes információs rendszerek 

kialakítására, melyek próbálnak megfelelni 

a minél nagyobb fokú figyelemfelkeltés és interaktivitás 

követelményeinek. Az intézmény 

egységesen kidolgozott fajtábla rendszerrel 

rendelkezik. 

Interaktív oktató játékok: Mind az információs 

rendszer részeként, mind pedig oktatási módszerként 

alkalmazzák az interaktív játékokat. 

Az állatkert területén kétféle (egy mozgásos és 

egy gondolkodtató/szemléletformáló jellegű, táblákon 

kihelyezett interaktív játék működik. 

Nyári állatbemutatók és látványetetések: 

Rendszeresen állítanak össze, koordinálnak és 

lebonyolítanak ilyen jellegű programokat, elsősorban 

a nagyközönség számára, az informális 

oktatás keretein belül. Az állatetetések mellett 

a látogatók rövid ismeretterjesztő előadásokat 

is meghallgathatnak, egyes helyszíneken állatokat 

is simogathatnak. Szintén több időpontban 

működnek a nyári időszakban kihelyezett 

témaasztalok. 

Az „Állatok akcióban” című etológiai állatbemutatójuk 

során a látogatók állatgondozók 

segítségével ismerkedhetnek meg egyes állatokkal, 

valamint azok természeteshez hasonló 

táplálékszerző viselkedésével. 

A „Házhoz megy az állatkert” programot az 

etológiai bemutatóban szereplő állatokkal bonyolítják. 

Külön csapat működik e feladatkör 

elvégzésére. Iskolák, óvodák vagy akár cégek 

is megfelelő díjszabás ellenében kérhetik ezt a 

programot. 

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: „Zoopedagógia 

fakultáció” (szabadon választható, 2 

féléves akkreditált képzés) működik az Eötvös 

Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző 

Főiskolai Kar hallgatóinak részvételével. Rendszeresen 

tartanak egynapos módszertani képzéseket 

más főiskolák és egyetemek hallgatói 

számára is. 

Szakdolgozat: Szakdolgozatírók mentortanári, 

témavezetői feladatainak ellátása az ELTE 

Természettudományi Kar, ELTE Tanító- és Óvóképző 

Főiskolai Kar, Gödöllői Agrártudományi 

Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 

Károly Róbert Főiskola – Gyöngyös hallgatói 

számára. 

Szakmai gyakorlat: Gyakorlaton lévő hallgatók 

gyakorlatvezetői feladatainak ellátása 

– Gödöllői Agrártudományi Egyetem, ELTE 

Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Kaposvári 

Egyetem ÁTK, Nyugat Magyarországi Egyetem 

Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Eszterházy 

Károly Főiskola, Zsigmond Király Főiskola, 

Szolnoki Főiskola. 

Pedagógus továbbképzés: 

❀ 60 órás, két féléven át tartó, önálló akkreditált 

továbbképzés elsősorban pedagógusoknak 

a zoopedagógia módszertana témában. 

❀ Múzeumpedagógus képzés állatkerti részének 

szervezése. 

❀ Pedagógusok Nyílt Napjának megszervezése, 

tájékoztatás az aktuális állatkert-pedagógiai 

lehetőségekről, eszközökről, módszerekről. 

❀ Rendszeresen tartanak fél- illetve egynapos 

pedagógus továbbképzéseket is. 

23 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

24 

Önkéntesek: A nyári időszakban 14 évnél idősebb 

diák önkénteseket foglalkoztatnak közönségkapcsolati 

és állatgondozói feladatok elvégzésére 

korlátozott létszámban. Egész évben 

várják az állatkerti oktatás, rendezvény szervezés 

iránt érdeklődő felnőtt önkénteseket. 

Zootábor: Az állatkert és a Játékmester Élményprogram 

közös szervezésével a Játékmester 

Élményprogram bonyolítja a tábort a nyári 

szünidő teljes időtartamában, napközis jelleggel, 

környezeti nevelési programmal, kézműves 

és játék tevékenységekre is építve. Célcsoport: 

6-14 éves korosztály. A zoopedagógusok előadásokat 

és foglalkozásokat tartamak a tábor 

résztvevőinek. 

Konferencia: Az állatkert zoopedagógiai csoportja 

rendszeresen szervez hazai és nemzetközi 

konferenciákat. Pl.: Zoopedagógiai konferencia, 

állatorvosi konferencia, 

Együttműködés környezeti nevelési és egyéb 

szervezetekkel: 

❀ Az Európai Állatkertek és Akváriumok 

szövetségének (EAZA), valamint a Világ 

állatkertjei és Akváriumai Szövetségének 

(WAZA) zoopedagógiai csoportosulásaival 

(IZE, EZE) való együttműködés, konferenciákon 

való részvétel. 

❀ A Magyar Állatkertek Szövetségének Zoopedagógiai 

Szakcsoportján belüli (MÁZ) közös 

munka. 

❀ A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok 

Országos Szövetségének tagja. 

❀ Közös munka a következő zöld szervezetekkel: 

Magyar Madártani Egyesület, Energia 

Klub Környezetvédelmi Egyesület, WWF 

(World Wide Found for Nature) Magyarország, 

Hulladék Munkaszövetség, Erdei Iskola 

Alapítvány, Tölgy Természeti Egyesület, 

erdészetek. 

❀ Magyar Természettudományi Múzeum. 

❀ Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. 

❀ Samaritanus Mentőszolgálat Alapítvány 

– mozgóőrség. 

❀ Szent István Egyetem Trópusi Tanszék – kihelyezett 

órák, gyakorlatvezetői feladatok. 

❀ Játékmester Élményprogram – Állatkerti 

tábor szervezése. 

❀ Zuglói Polgármesteri Hivatal – Talpalatnyi 

Föld vetélkedő. 

❀ Fővárosi Pedagógiai Intézet. 

Mint az Európai Állatkertek Szövetségének 

tagja, az állatkert rendszeresen kapcsolódik 

az aktuális fajmentési és természetvédelmi 

kampányokhoz, amelyekről különböző állat- 

kerti programok formájában tájékoztatják a 

nagyközönséget. Madármentő központtal, valamint 

karanténnal rendelkeznek. 

Örökbefogadás: Az állatkertben működik az állatok 

jelképes örökbefogadásának rendszere. Az 

örökbefogadóknak a választott állat életrajzát 

és fényképét adják. Nagyobb összegű támogatás 

esetén az örökbefogadás tényét az állat kifutójánál 

is feltűntetik. Minden évben megrendezik 

az Állatkerti Nevelőszülők Napját, amelyen az 

örökbefogadók találkozhatnak kedvencük gondozójával. 

Részletes információ a www.allatkertialapitvany.hu 

honlapon található. 

Állatsimogató: A Parasztudvar szomszédságában 

elkerített területen található. A gyerekek 

létrán mászhatnak, a felnőttek csapóajtón 

keresztül léphetnek be a területre. Állatfajok: 

házi kecske, házi juh, házi szamár, alpaka. Az 

állatok az állatkerti elárusító helyeken kapható 

zoocsemegével etethetőek. 

Játszótér: Az állatkert területén két szabványos, 

minősített játszótér működik. Egy hagyományos, 

állatfigurás játszótéri elemekkel kialakított 

terület kisebb gyerekeknek: csúszda, 

rugós játékok, homokozó, kötél mászóka. Egy 

élőhely szemléletű, speciálisan kialakított játéktér, 

a hagyományostól eltérő játékelemekkel 

pedig nagyobb gyerekeknek: földalatti járatok, 

faelemes és köteles, esőerdőt szimbolizáló mászóka 

rendszer, sivatagi homokozó, kalózhajó 

és bálna a tengerek élővilágához, drótkötél-pálya. 

Az intézmény területén több helyszínen is 

találhatóak mászható fa állatszobrok. 

Játszóház: Az intézmény területén működik 

a Játékmester Élményprogram Állatkert Játszóháza, 

amely egyedi kialakításával, nagy területen 

várja a családokat és az óvodai/iskolai 

csoportokat egyaránt. Szervezésükben állatkerti 

születésnapi rendezvényeken és a nyári 

zootábor programjain is részt vehetnek az érdeklődők. 

Részletes információk a www.jatekmester.hu 

honlapon találhatók. 

A fogyatékkal élő vagy tanulásban hátráltatott 

gyermekcsoportok számára speciális foglalkozásokat 

tartanak, és minden évben megrendezik 

a Sérült Gyermekek Napját az Értelmi Fogyatékosok 

Országos Szövetségével együttműködve. 

Állatgondozási gyakorlatra elsősorban a nyári 

diák önkéntesek, valamint az intézményben 

szakmai gyakorlaton tartózkodó egyetemi, főiskolai 

hallgatók, illetve az állatgondozói képzés 

résztvevői tehetnek szert.

Családi és egyéb rendezvények: Évente néhány 

alkalommal rendeznek a családoknak 

és más célcsoportoknak szóló rendezvényeket. 

Például: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Farsang (január vége, február eleje). 

Gyermeknap (május). 

Dreamnight (áloméj) az állatkertben beteg 

gyermekeknek (június). 

Szent Iván éji mulatságok. 

Különböző témanapok. 

Sérült Gyermekek Napja (szeptember). 

Nyugdíjas hét. 

Mikulás az Állatkertben. 

Madárbarát Karácsony. 

Zenés nyári esték koncertsorozat, egyéb komolyzenei 

koncertek. 

Alkotói pályázatok. 

Budakeszi Vadaspark Kht. BUDAKESZI 

Az intézményről bővebb információ a megjelölt 

honlapon olvasható. 

Az állatkert címe: 2092 Budakeszi 

Megközelíthetősége: A Moszkva térről induló 

22-es és piros 2-es jelzésű autóbuszról a Szanatórium 

utcánál kell leszállni, majd sétálni a 

Vadasparkig. Gépjárművel szintén ezen az útvonalon 

megközelíthető. 

Nyitvatartási rendje: A Vadaspark egész évben, 

mind a négy évszakban és minden nap 

szeretettel vár minden kedves látogatót! 

Őszi-téli nyitva tartás: 

November 1. és február 28. között 

Hétköznap: 9.00–15.00-ig. 

Hétvégén: 9.00–15.30-ig. 

A pénztár a kapuzárási időpontok előtt 1 

órával zár. Pénztárzárás után a Vadasparkba 

bemenni nem lehet. 

Honlap címe: www. vadaspark-budakeszi.hu 

Telefonszám: 06-23/451-783, 06-30/353 -0901. 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Az állatkert zoopedagógiai 

kínálata 

A zoopedagógiai feladatokat kalandtúrák és játszóház 

formájában valósítják meg. A kalandtúrák 

egy-egy témára specializálódott, játékos feladatokból 

és erdei sétából álló ismeretterjesztő 

programok. A családi kalandtúrákra és a kézműves 

foglalkozásokat tartalmazó játszóházba 

vasárnaponként várják a résztvevőket. Az 

óvodai és iskolai csoportok számára szerdánként 

szerveznek adott témában kalandtúrát. 

Választható kalandtúrák: Mesetúra. Honfoglalás-kori 

túra. 80 perc alatt a Föld körül – élőhelyek. 

Halloween túra. Mikulás túra. Előzetes 

bejelentkezéssel az óvodai iskolai csoportok 

megválaszthatják a kalandtúra tematikáját. Az 

állatkert zoopedagógusa az életkori sajátosságokat 

figyelembe vevő feladatok kidolgozását 

vállalja. 

Az óvodai és iskolai csoportoknak játékos szakvezetést 

és tömbösített természetismeret órákat 

tartanak, amely terepi és tantermi feldolgozást 

egyaránt tartalmaz. Születésnapok és turisztikai 

programok szervezését is vállalják. 

Nagyerdei Kultúrpark Szolgáltató Kht. DEBRECEN 


4032 Debrecen, Ady Endre út 1. 

Megközelíthetősége: Az 1-es számú villamossal, 

a 2, 3, 3E számú trolibusszal, a 10, 12, 13, 

16, 24, 26-os számú busszal (helyi járatok). 

Nyitvatartási rendje: 

Nyári időszámítás szerint: 9-től 18-óráig. 

Téli időszámítás szerint: 9-től 16 óráig. 

Honlap címe: www. zoodebrecen.hu 


száma: 4 fő. 


06-52/310-065, 06-52/413-515. 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: 

A környezeti nevelés és a fenntarthatóságra 

nevelés a közoktatási intézményekkel együttműködve. 

A debreceni állatkert 


Tematikus foglalkozások: Őshonos háziállataink. 

Kölykök és fiókák. A trópusok világa. 

Afrika vadvilága – A szavannák életközössége. 

Állatok végveszélyben – Veszélyeztetett állatok 

25 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

26 

világszerte. A levegő urai – A madarak. Pajzsok, 

páncélok, pikkelyek – A hüllők világa. Nagymacskák 

közelről. Békés növényevők. 

Az általános iskolásoknak hagyományosan 

zoológiai vetélkedőt rendeznek. 

Előadások: A zoopedagógia módszerei és lehetőségei 

a Nagyerdei Kultúrparkban pedagógusok 

számára. 


❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Március 22. Víz Világnapja 

Április 22. A Föld Napja 

Május 10. Madarak és Fák Napja 

Június 5. Természetvédelmi Világnap 

Október 4. Állatok Világnapja 

December 27. Állatok Karácsonya 

A jeles naphoz kapcsolódó témában szakvezetés, 

gyermekcsoportok számára igény szerint 

foglalkozás, akadályverseny illetve játszóház 

várja az érdeklődőket. 

Kiállítások: Madárvédelmi tanösvényen mutatják 

be a különböző etető és odú típusokat, 

illetve az azokat használó madarakat. A Kemény 

– Korngut Alapítvány bábjaiból bábkiállítás 

tekinthető meg. Rendeztek már ásvány és 

kőzet, kerámia, kaktusz, rajz valamint plakát 

kiállítást. 

Feladatlapok: A zoopedagógus által vezetett 

foglalkozást nem igénylők számára feladatlapok 

összeállítása folyamatban van. A zoológiai 

vetélkedőkhöz rendszeresen készülnek feladatlapok. 

Módszertani segédanyagok: Az állatkert 

szakdolgozat írói és az érdeklődő pedagógusok 

számára nem saját szakirodalmat és játékgyűjteményeket 

tudnak ajánlani. 

Kiadványok: A „Nagyerdőn a nagyvilág” címmel 

az állatkertet mutatja be. 

Szemléltető preparátumok használata: Terményekből, 

tollakból és tojásokból készült 

gyűjteményüket a területen található bemutató 

szekrényekben láthatják a látogatók. A zoopedagógus 

által vezetett foglalkozásokon a témához 

kapcsolódóan csontok, bőrök és egyéb 

szemléltető anyagokat vizsgálhatnak meg a 

résztvevők. 

Információs rendszer: Az állatok kifutóinál az 

adott fajt bemutató információs táblák illetve 

tablók találhatók. 

Látványetetések: Jeles napokon, szakvezetéssel 

kísért sétákon, tematikus foglalkozásokon 

és éjszakai sétákon a program részeként vehetnek 

részt a látogatók látványetetésen. 

Etológiai állatbemutató: A jeles napok rendezvényein 

valamint a nyári zoológiai szaktáborban 

vehetnek részt ilyen programon az 

érdeklődők. 

Kézbe adható állatok: Indiai csillagteknős, 

sarkantyús teknős, vörösfülű ékszerteknős, 

görög teknős, mocsári teknős, zöld leguán, gabonasikló, 

királypiton szerepel az állatok közelről 

programokon. 

„Házhoz megy az állatkert” program: Csak az 

Állatok Világnapján van ilyen rendezvényük. 

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Debreceni 

Egyetem vadgazdálkodási valamint természetvédelmi 

szakmérnök képzésében kihelyezett 

tanszékként vesz részt az Intézmény. 

Szakdolgozat írók: Biológia, környezettan, pedagógia 

szakos, valamint biológus hallgatók 

számára nyújtanak szakmai segítséget szakdolgozatuk 

megírásához. 

Szakmai gyakornokok: Nyári zoológiai szaktáboraikban 

pedagógia szakos hallgatók töltik 

nyári szakmai gyakorlatukat. 

Önkéntesek szervezése: Az Életfa Önkéntes 

Központ közvetít ki önkénteseket az Intézménybe. 

Zootábor: Általános iskolások számára a nyári 

szünet első és második, valamint utolsó hetére 

szerveznek zoológiai szaktábort. Óvodák által 

szervezett zoo-ovis csoportok állatok megfigyeléséhez 

kapcsolódó foglalkozásait vezetik. 

Együttműködés környezeti nevelési szervezetekkel: 

A WWF magyarországi csoportjával, 

a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani 

és Természetvédelmi Egyesülettel valamint 

a Zöld Körrel működnek együtt. 

Fajmentési és természetvédelmi programok 

bemutatása: 

A fajmegmentési programban résztvevő fajok 

közül az állatkertben látható: észak-kínai leopárd, 

recés zsiráf, szibériai tigris, örvös medve, 

aranyhasú mangábe, fekete pókmajom, 

fehérkezű gibbon, vöröshasú vagy fehérajkú 

tamarin, fekete-fehér vari, kétujjú lajhár, nyerges 

gólya, sisakos kazuár, marabu. A program-

an való részvételt a fajtáblákon jelzik. Részt 

vesznek az Európai Állatkertek Szövetségének 

nemzetközi kampányain. 

Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal 

hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási körülményeinek 

javításához. 

Az állatkert területén állatsimogató valamint 

két játszótér működik, az állatkerti rendezvényeken 

pedig játszóházat üzemeltetnek. 

Állatterápiás program: Sérült fiatalok számára 

terápiás lovaglásra van lehetőség. 

Állatgondozási gyakorlat: Vadgazda hallgatók 

és mezőgazdasági, valamint környezetvédelmi 

szakközépiskolások vesznek részt az intézményben 

szakmai gyakorlaton. 

Programok fogyatékkal élők számára: Sérült 

fiatalok állatkerti napja visszatérő programként 

szerepel rendezvénynaptárjukban. 

Sérültek csoportjai számára speciális foglalkozásokat 

tartanak. 

Családi rendezvények: Húsvét, gyermeknap 

és az állatok karácsonya a rendszeres és hagyományos 

családi rendezvények napja, de 

ezeken kívül az év során többször szerveznek 

családi programokat. 

Egyéb rendezvények és közönségprogramok: 

Baleset-megelőzési oktatás és közlekedésbiztonsági 

vetélkedő a rendőrség szervezésében. 

Megyei katasztrófavédelmi vetélkedő a Katasztrófavédelmi 

Igazgatóság szervezésében. Gyermeknap 

a TIPP újság szervezésében. 

Xantus János Állatkert Kht. GYŐR 



Az állatkert címe: 9027 Győr, Kiskút liget 

Nyitvatartási rendje: Novembertől márciusig 

10–17 óráig, valamint. Márciustól novemberig 

10–19 óráig minden nap. 

Honlap címe: www. zoogyor.com 

Telefonszám: 06-96/618-368 

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Másfélkét 

órás szakvezetést tartanak elsősorban általános 

iskolai csoportoknak. A csoportvezetés 

aktuális díjszabása az állatkert honlapján olvasható. 

A nyári szünidőben 5 napos, napközis 

jellegű zootábor várja a 6–14 éves korosztályt. 

A tábor programjában állatgondozási gyakorlat, 

előadás, vetélkedő és kirándulás szerepel. 

Rendszeresen tartanak születésnapi rendezvényeket. 

Jászberényi Állat- és Növénykert JÁSZBERÉNY 




5100 Jászberény, Fémnyomó út 3. 


Áprilistól szeptemberig 9–18 óráig, 

Októbertől márciusig 9–17 óráig, 

Novembertől februárig 9–16 óráig. 

Honlap címe: www.jaszberenyzoo.hu 


Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Az intézmény 

specialitása az állatok természet kö- 

zeli kifutókban történő bemutatása, a bemutatóhelyek 

környezetgazdagítási programja, 

egységes, jól használható információs rendszeren 

keresztül történő tájékoztatás, valamint a 

bemutatott állatfajok természeteshez hasonló 

viselkedési formáit bemutató látványetetés 

programok működtetése márciustól novemberig. 

Előzetes bejelentkezéssel óvodai és iskolai 

csoportoknak tematikus foglalkozásokat tartanak. 

Madárvédelmi Mintakert tanösvényük 

bármely korcsoport számára használható, feladatlapok 

és módszertani segédanyagok segítségével 

feldolgozható ismereteket nyújt. Etológiai 

állatbemutatót működtetnek, valamint 

lehetőség van az állatok örökbefogadására is. 

A Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatói 

számára speciális kollégiumot tartanak. 

2 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

2 

Kecskeméti Vadaskert KECSKEMÉT 

Az intézményről bővebb információ az intézmény 

elérhetőségein kérhető. 


Kecskemét, 6000 Műkerti út 1. 

Nyitvatartási rendje: Az év minden napján 

nyitva tart. Nyáron 9-18 óráig, télen 9-16 óráig. 

Honlap címe: Jelenleg kialakítás alatt áll. 



3535 Miskolc, Csanyik-völgy. 

Postacím: 3510 Miskolc, Postafiók 583. 

Megközelíthetősége: Az 1-es busz Majális-parki 

végállomásától 15 perces séta, vagy az 5-ös 

busz menetrendben megjelölt járataival (helyi 

járatok). 

Nyitvatartási rendje: Az intézmény az év minden 

napján látogatható. 

Nyári szezon nyitva tartása március 15. és október 

4. között érvényes. 

Hétköznap: 9.00–18.00 óráig 

Hétvégén és ünnepnapokon: 9.00–19.00 óráig 

Téli szezon nyitva tartása október 5. és március 

14. között érvényes 

Minden nap: 9.00–16.00 óráig. 

Honlap címe: www. miskolczoo.hu 


száma: 2 fő, alkalmanként bevonható több kolléga 

is. 


06-46/332-121, 06-46/403-203 

06-30/3741715. 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: 

Csoportoknak szakvezetést biztosítanak, iskolákban, 

óvodákban tartanak Zoórát, versenyeken 

vesznek részt. Céljuk az érdeklődés felkeltése 

a természet iránt, a szemlélet formálása 

a tudatosság és felelősségvállalás irányába; a 

megfigyelés és felfedezés örömének átadása. 

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Alkalmanként 

csoportvezetést vállalnak. Értékes 

trófeagyűjteményük állandó kiállítás formájában 

megtekinthető. Oktatótermükben kihelyezett 

tanítási órák, ülések és konferenciák 

megtartására van lehetőség. Nyáron különböző 

állatos programok, egész évben pedig állatkerti 

állatok örökbefogadási lehetősége várja a 

látogatókat. 

Miskolci Állatkert és Kultúrpark MISKOLC 

A miskolci állatkert 


Különféle témákban, igény szerint, a zoopedagógussal 

előre egyeztetett tematikus foglalkozásokat 

tartanak. Különböző alkalmakhoz 

szerveznek előadás sorozatokat általában meghívott 

előadókkal. A Zoo Napközi programjait 

komplex foglalkozás keretében valósítják 

meg. A Zoo Órákon és a Zootáborban szemléltető 

preparátumokat és feladatlapokat használnak. 

Az utóbbiakat akár külön kérésre (korosztály, 

témakör, alkalom) is összeállítják. 


Rendszeresen segédkeznek iskolák háziversenyein, 

az erdészet és az erdei iskola akadályversenyein. 

Helyszínt és/vagy tesztet biztosítanak 

felkérés alapján. 


❀ Állatok Világnapja: nagyszabású vetélkedő 

és kulturális programok. 

❀ Madarak és Fák Napja: vetélkedő. 

❀ Húsvéti „nyúlászkodás”. 

❀ Adventi báránysimogató a Városház téren. 

Kiállítások: Alkalmanként rendeznek kiállításokat. 

Például: A British Council Klímaváltozásról 

szóló kiállítása és a témához kapcsolódó 

tanösvény. Az Ifjúsági és Szabadidőházban fotókiállítás 

az állatkerti fotópályázat anyagából. 

Kiadványok: Tájékoztató leporelló az állatkert 

térképével és rövid ismertetővel. 

Információs rendszer: Dekoratív, olvasmányos 

fajtáblák.

Látványetetések: A program március 15-től 

minden nap a pénztárnál feltűntetett időpontok 

szerint működik különböző helyszíneken. 

Például: tigris, párduc, barnamedve, ormányos 

medve, bundermajom, mókusmajom, fehérfarkú 

sül. 

Állatbemutató: Az állatkertben és külső helyszíneken 

is vállalnak élő állatot bemutató foglalkozásokat. 

Kézbe adható állatok: Nyári időszakban rendszeresen 

élő állatokat visznek a látogatók közé. 

Például: Pitont, gabonasiklót, ékszerteknőst, 

szárazföldi teknősöket, kuvikot, csincsillát, 

nyulat, sünt, rókát. 

„Házhoz megy az állatkert” program: Zoo 

Óra keretében a gerincesek témakörben kézbe 

adható állatokkal, preparátumokkal óvodákban, 

általános iskolákban tartanak élménydús 

tanórát. 

Együttműködés: A Bükki és az Aggteleki Nemzeti 

Parkkal együttműködve a régió madármentő 

szolgálatát látják el, közreműködnek a 

Csanyiki Erdészet Erdei Iskola programjában. 

Szintén közösen dolgoznak a Városi és a Megyei 

Pedagógiai Intézettel. 

Esetenként tájékoztatást tartanak szaktanároknak 

az állatkert oktatási lehetőségeiről. 

Érettségi projektmunkák, diplomamunkák 

elkészítését támogatják. Agrár-, vadgazda-, és 

pedagógus hallgatók szakmai gyakorlatát koordinálják. 

Önkéntesek szervezése: 12 évnél idősebb önkénteseket 

várnak az állatkertben nyári munkára. 

Zootábor: Az Ifjúsági Ház szervezésében 3 turnusban, 

2 hetes napközis tábort szerveznek, 

ahol a résztvevők megismerkedhetnek az állatkert 

állataival, etethetik őket, részt vesznek a 

gondozásukban, bepillanthatnak az állatkert 

kulisszatitkaiba, megtanulnak fejni, és lovagolhatnak 

is. 


bemutatása: A Zootábor résztvevői megismerkedhetnek 

az állatkert madármentő központjának 

munkájával. Részt vesznek az Európai 

Állatkertek Szövetségének nemzetközi kampányain. 

A helyi újságokban is hírt adnak ezirányú 

tevékenységükről. 



javításához. Az örökbefogadás 

egy évre szól, az örökbefogadó oklevelet kap, 

nevét pedig kiírják az állat kifutójához. 

Bálint napon „Örökbefogadók Napja” programot 

szerveznek. 

Az Uniós szabványoknak megfelelő játszótér 

várja a gyerekeket a Bunder majmok kifutójával 

szemben. Az állatkert területén állatsimogató 

működik, ahol a háziállatok közül a kecskékkel 

lehet közelebbről megismerkedni. 

Programok fogyatékkal élők számára: A Martin 

János Szakképző Intézet sérült fiataljainak 

biztosítanak gyakorlati képzést, állatgondozási 

gyakorlat formájában. 

Rendezvények és közönségprogramok: 

❀ A Miskolci téli Fesztiválhoz kísérőprogramot 

biztosítanak, vetélkedővel, csoportvezetéssel 

és állatkerti totóval várják a résztvevőket. 

❀ Iskoláknak évnyitókat és közösségformáló 

programokat szerveznek. 

❀ Cégek felkérésére állatkerti családi napokat 

rendeznek. 

Nyíregyházi Állatpark Kht. NYÍREGYHÁZA 


4431 Nyíregyháza – Sóstófürdő, Sóstói út 

Megközelíthetősége: Autóval – Nyíregyházán 

a körútra térve minden kereszteződésben tábla 

jelzi az utat. Helyi járattal – A vasútállomásról 

a 8-as jelzésű autóbusszal, amely a park főbejáratánál 

áll meg. 

Nyitvatartási rendje: Minden nap 9 órától sötétedésig. 

Honlap címe: www. sostozoo.hu. 




06-42/500-535. 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Segítséget 

nyújtanak az óvodák, iskolák nevelési 

programjaiban megfogalmazott környezeti 

2 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

30 

nevelési célok megvalósításához. Lehetőséget 

teremtenek a gyerekek élővilág iránti érdeklődésének 

felkeltéséhez, a természet minél több 

érzékszervvel történő megismeréséhez. 

Erdei iskola program a tanítási időszakban és 

Zoo-suli tábor a nyári szünetben. 

A nyíregyházi 

állatkert zoopedagógiai kínálata 


Óvodásoknak: A parasztudvar lakói. Tollas barátaink. 

Trópusi kalandok (télen javasolt). 

Kisiskolásoknak: Általános állatkerti séta. A 

hazai erdők állatai. Elbűvölő vízvilág. Állatok 

az ember szolgálatában. Afrikai kalandok. 

Iskolásoknak: Sarkvidék panoráma. Trópusi 

esőerdők. Afrikai körutazás. Sivatagi kalandok. 

Az állatok rendszerezése. 

Középiskolásoknak: Állatkertek szerepe a természetvédelemben. 

Előadások: Bármilyen kért témában. 

Szakkörök: A Zoora című szakköri foglalkozássorozat 

programja 

MÁRCIUS 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Bemutatkozunk. Állatkertek története. Élősarok 

kialakítása. 

Állatkerti konyhatitkok. Állatmenük összeállítása. 

Látványetetések. 

Az Óperenciás-tenger. Élet a tengerekben. 

A Víz Világnapja. A víz az élet feltétele. Édesvízi 

parányok. 

„Nemszeretem állatok”. Védjük a kétéltűeket 

és hüllőket! 

ÁPRILIS 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

A jegesmedvék, és pingvinek birodalma. Élet 

a sarkvidékeken. 

Az örök harc színtere. A szavannák lakói. 

A Föld Világnapja. Globális problémák. Az esőerdők 

növényei. Séta a botanikus kertben. 

Fajmegőrzés az állatkertekben. A kihalás 

szélére került állatok. 

MÁJUS 

❀ 

A madarak világa. Séta a Madarak Tavához. 

Látogatás az állatorvosi rendelőben. 

❀ 

❀ 

❀ 

Madarak és Fák Napja. Az Odú Tanösvény 

megtekintése. 

Légi vadászok. Ragadozó madaraink védelme. 

Bagolyköpet vizsgálatok. 

Távoli tájak madarai. A Madárház lakói. 

NYÁRI SZüNET 

A nyári szünet első napjától 4 héten át várja a 

gyerekeket a ZOO-suli! 

OKTÓBER 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Eltűnni és feltűnni. A színek titka. 

Állatok az ember szolgálatában. Háziállataink. 

A táltos paripa. Ló és „lópótló” állataink. 

Élet a Kárpát-medencében. Séta az Ősparkba. 

NOVEMBER 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Éléskamra kívül-belül. Felkészülés a télre. 

Téli álom. Állataink teleltetése. 

Megvendégelt madarak. Madáretetők készítése, 

és kihelyezése. 

Ki lakik odabent? Madárodúk készítése, és 

kihelyezése. 

DECEMBER 

❀ 

❀ 

❀ 

Doromboló fenevadak. A macskafélék családja. 

A mesebeli szánhúzó. A télapó rénszarvasai. 

Mikuláscsomagok készítése. 

Az állatok karácsonya. Madárkalácsok, és 

egyéb finomságok készítése. 

Tanulmányi vetélkedő, akadályverseny: 

Egyre több iskola igényli akadályversenyek 

és vetélkedők megtartását. Külön erre a célra 

készültek a különböző korosztályok számára 

feladatlapok, a nevelőknek pedig javító kulcsok. 

A megfejtések az információs táblákon 

találhatók. 

Zöld rendezvények: A partner iskolák rendszeresen 

érkeznek jeles napok alkalmából is. 

Óriási az érdeklődés, a Föld Napján, a Madarak 

és Fák Napján és az Állatok Világnapján. Ezen 

alkalmakkor, az érdekes előadások, a különleges 

látványetetések mellett, állatok simogatásával 

és arcfestéssel is várják a látogatókat. 

Kiállítások: Az állatkert állandó fotókiállítása 

a Galapagos expedícióról. Szezonálisan ingyenes 

képzőművészeti kiállítások tekinthetők 

meg az állatkert kiállító csarnokában.

Módszertani segédanyagok: Az állatkerti séta 

iránt érdeklődő pedagógusok az óraterv elkészítéséhez 

igénybe vehetik a megszerkesztett 

óravázlatokat. 

Oktatóközpont: 

Ez az épület a bázisa a pedagógusképzésnek, a 

zoo-sulinak és a szakköröknek. Itt találhatóak 

a szemléltető és munkaeszközök, valamint a 

gyerekek által gondozott élősarok. 2003 szeptemberében 

lett kész az új, 60 férőhelyes modern 

eszközökkel felszerelt oktatóközpont! Az 

oktatóköz-pontban kapott helyet az Állatpark 

könyvtára, melyben szakkönyvek és folyóiratok 

találhatók. Az Állatpark dolgozói kikölcsönözhetik, 

a zoo-sulisok és érdeklődők helyben 

használhatják a könyveket. 

Információs rendszer: A fajtáblák minden 

fajról tartalmaznak általános szöveges részt, 

érdekességet és a legfontosabb adatokat. Az 

állatokról fénykép és karikatúra készül. Az Állatpark 

egész területén elhelyezett információs 

táblák lehetőséget adnak arra, hogy az előre 

elkészített feladatlapok segítségével szakköri 

vagy tanórai munkát lehessen végezni. 

Látványetetések: Az etetések során az állatgondozó 

az állatokat táplálékkal ösztönzi mozgásra. 

A látványetetések április 1. – szeptember 

30. között tekinthetők meg. Igény szerint előadással 

kísérik az etetést! A látványetetésben 

szereplő állatok: orángután, jegesmedve, fóka, 

zsiráf, vari, katta. 

A „Házhoz megy az állatkert” program keretében 

kis és közepes méretű, nem veszélyes 

állatok bevonásával, az állatkert zoopedagógusa 

iskolába, óvodákba jár ki órát, illetve foglalkozást 

tartani. 

Erdei iskola program: A folyamatos és nagy 

érdeklődés miatt fogalmazódott meg a vezetőségben 

egy évközben is működő, a gyerekeket 

színvonalas programokkal váró iskola. Ez lenne 

az Erdei Iskola intézménye, mely a tanmenethez 

kapcsolódó több napos, a szorgalmi időszakban 

szervezett, nevelési-tanulási egység. Az Állatparkunk 

programjaink keretében avatott szakemberek, 

pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, 

biztosítva az erdei iskolai foglalkozásokat, a gondos 

felügyeletet. Az Állatpark egy természetes 

tölgyerdőben található, páratlan tanulási lehetőséget 

nyújt, hisz nem csak a hazai állatvilágot, 

hanem valamennyi kontinens állatvilágát bemutatja, 

ezzel megteremtve a választható téma 

sokszínűségét. Amit nyújtanak, nem csupán iskolai 

tananyag, hanem szórakoztató, kalandos, 

változatos programok, melyek alkalmasak erdei 

iskolában történő oktatáshoz. 

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A 

Nyíregyházi Főiskola tanulói nyári szakmai 

gyakorlaton vesznek részt. A tanárképző főiskolák 

biológia, környezetvédelem szakos 

hallgatói számára a Zootábor olyan speciális 

lehetőségeket és tapasztalatokat kínál, amely 

a tantermi órákon nem szerezhető meg, s amelyeket 

a későbbiek folyamán kamatoztathatnak. 

Az Állatpark várja a szakdolgozat írók 

jelentkezését is. 

Pedagógus továbbképzés: Fél napos állatkerti 

módszertani és szakmai tájékoztatót szerveznek 

óvodai és iskolai munkaközösségek számára, 

a pedagógusok megismerkedhetnek az 

állatkert-pedagógiai módszerekkel, állattani 

és állatkerti ismereteket szerezhetnek. Ilyen 

alkalmakkor a pedagógusokat felkészítik az 

állatkerti órák önálló megtartására. 

Zootábor: A zoo suliban szakképzett pedagógusok 

vezetésével környezeti nevelés folyik. A 

legjellemzőbb módszerek; a szemléletesség, a 

közvetlen életszerű bemutatás, tapasztalatok 

szerzése, játékosság. Rendkívül fontos nevelési 

eszköz a gyerek által végzett munka. Ezáltal aktivitásra 

késztetik őket, megszerettetik velük a 

munkát, megtanítják annak értékét, fejlesztik a 

felelősségtudatot. A gyermekek állatgondozási 

gyakorlaton vesznek részt (etetés, állatházak 

takarítása). Segítenek az Állatpark tisztaságának, 

szépségének megőrzésében. Megismerik a 

park belső életét, hogyan kell elhelyezni, gondozni 

az állatokat, miközben közvetlen kapcsolatba 

kerülnek néhány állatfajjal. 

Az állatkert rendszeresen kapcsolódik az Európai 

Állatkertek Szövetségének aktuális kampányaihoz, 

amelyekről tájékoztatják a nagyközönséget 

is. A fajmentési és természetvédelmi 

programok bemutatása informális eszközökkel, 

valamint igény szerint előadásokkal történik. 



javításához. Az adományokból az 

állatok takarmányozását, egészségmegőrzését 

támogatják! Természetesen az örökbefogadott 

állat nem vihetik haza, az továbbra is az Állatpark 

tulajdonában marad. Az örökbefogadás 

1 évre szól, de minden évben meghosszabbítható. 

Egy állatnak több nevelőszülője is lehet, és 

ha a kiválasztott állat elkerül az állatkertből, lehetőséget 

adunk egy új állat kiválasztásához. 

31 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

32 

Az állatkert területén állatsimogató és játszótér 

működik. Az állatkerti rendezvényeken 

igény szerint játszóházat üzemeltetnek. 

Az állatkerti oktatásban gyakran különös figyelmet 

élveznek olyan intézmények, amelyek 

szellemi és testi fogyatékkal élők nevelésével 

foglalkoznak. Számos különleges csoportvezetést 

szerveztek már vak gyerekek számára, 


7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 31. 

Megközelíthetősége: 

Állatkert: (Ángyán János út) – autóval az alagút 

irányából a TV torony felé, autóbusszal a 34., 

35., 35 A jelű helyi járatokkal. 

Akvárium-Terrárium: (Munkácsy Mihály u. 31.) 

– autóval a Kossuth tér irányából a Fürdő utca 

végén jobbra kanyarodva, autóbusszal a Kossuth 

téren és az ÁRKÁD áruháznál megálló 

járatokkal. 


Állatkert: 

Január, február, november, december: 

szombat, vasárnap 9-16 óráig. 

Március 15-től április 30-ig és október: 

minden nap 9-17 óráig. 

Május, június, július, augusztus, szeptember : 

9-18 óráig. 

Akvárium-Terrárium: 

Január, február, március, április, november, december: 

9-17 óráig. 

Május, június, július, augusztus, szeptember, 

október: 9-18 óráig. 

Honlap címe: www. pecszoo.hu 




06-72/532-151. 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: A 

pécsi állatkert nevelési-közművelődési tevékenységének 

célja az intézménybe látogatók 

környezettudatos gondolkodásának fejlesztése, 

illetve annak elmélyítése. Legfontosabb alapelvük, 

hogy az állatkert állatait, mint az élővilág 

amelyen a gyerekek hallás és tapintás útján 

ismerkedhettek meg az állatokkal. 

További programok és lehetőségek: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Kézbe adható állatok. 

Módszertani tréningek. 

Önkéntesek foglalkoztatása. 

Családi rendezvények. 

Egyéb rendezvények és közönségprogramok. 

Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. PÉCS 

sokszínűségének képviselőit a hozzájuk érkező 

gyermekek és felnőttek minél sokoldalúbban, 

saját, élményszintű tapasztalataikra építve ismerjék 

meg. 

Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy 

állatférőhelyeiket, a lakóik igényeit maximális 

figyelembe vevő, s így az állatok természetes viselkedésére 

lehetőséget adó élőhelyekké alakítsák 

át. Erre építve az őket bemutató információs 

rendszert (alapismereteket és életmódbeli 

különlegességeket, ökológiai és természetvédelmi 

összefüggéseket tartalmazó táblák, tájékoztató 

füzetek, szórakoztatva tanító játékok) 

a látogatókat aktív ismeretszerzésre, megfigyelésre 

serkentő módon valósítják meg. 

A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, mint 

a közoktatást és azon belül is a fenntarthatóságra 

nevelést segítő intézmény, egész tanévben, 

a környezeti nevelés módszereivel dolgozó 

zoopedagógusai irányításával, a Nemzeti Alaptantervre 

épülő Zoo ovi és Zoo suli foglalkozásokat 

és órákat tart. A nyári Zoo tábor az állatok, 

a természet iránt különösen érdeklődő 

általános iskolás korosztálynak nyújt állatismereti, 

állatgondozási, természet- és környezetvédelmi 

ismereteket, sőt segít áttérni egy ökotudatosabb 

életmódra. 

Az állatkertben és a terráriumban rendszeresen 

szervezett programokon és kiállításokon, 

az élő állatok látványának varázsát és ebből 

adódóan a látogatók kifogyhatatlan kíváncsiságát, 

sőt tudásvágyát kihasználva, olyan aktív, 

változatos szabadidős elfoglaltságot kínálnak, 

amelyek keretében a gyermekes családok 

és baráti társaságok, fogékonyságuknak megfelelően, 

újra és újra rádöbbenhetnek bolygónk 

csodálatos biológiai rendszerének és alkotó elemeinek 

pótolhatatlanságára, és ez által a Föld 

biológiai rendszerei közti új egyensúly megteremtésének 

szükségességére.

A pécsi állatkert 



Óvodásoknak: Ősszel az erdőben. Állatok a ház 

körül. Kicsi vagyok, majd megnövök. Az oroszlánkirály 

és barátai. Szőrös, tollas, pikkelyes. 

Az állatok is éreznek. A teknős és a nyúl. A béka 

felfuvalkodása. Sün Balázs és barátai. Nálatok 

laknak-e állatok? Némó és más halak. 

Alsó tagozatosoknak: Házi kedvenceink. Mesés 

és valóságos állatok. A négylábú háziállatok. A 

szárnyas háziállatok. A háziállatok és az ember. 

A ház körül élő állatok. Tollas barátaink. 

Emlősök a földön és a fán. Az élőlények és a környezet 

kapcsolata. Vadászok és áldozatok. 

Felső tagozatosoknak: Háziállatok és hasznuk. 

Rágcsálók a ház körül. Rovarpusztítók az erdőn. 

A trópusi esőerdők állatai. Az afrikai szavanna 

állatai. A dél-amerikai hegyvidékek és 

a pampa őshonos és betelepített állatai. Ausztrália 

őshonos és betelepített állatai. Pete, tojás, 

embrió. Fészek, odú, erszény, vacok. Ízeltlábúak, 

halak, kétéltűek, hüllők. Madarak, emlősök. 

Etessünk oroszlánt és vízilovat! Rajzoljunk 

együtt a csimpánzzal! Etessünk krokodilt és 

óriáskígyót! Állatok karácsonya. 

Egyéb választható témák mindenkinek: Halak. 

Csimpánzok. Oroszlánok. Patások. Szurikáták 

és prérikutyák. Futómadarak. Víziló. Terráriumi 

barátkozó. Fogyatkozoo, Az én házam, az én 

váram! Embertelen állattartás. Ne vedd, védd! 

Éjszakai állatok. Az állatok rendszerezése. 

Szakkörök: A fenti témákban és egyéb állatcsoportokról 

szóló ismeretekkel, kiegészítő tevékenységekkel 

működnek állatkerti szakköreik. 

Tanulmányi vetélkedőket, akadályversenyeket 

igény szerint a zöld jeles napokhoz kötődően 

iskolákban, művelődési intézményekben 

tartanak. 


❀ Madarak és Fák Napja az állatkertben: A 

Magyar Madártani Egyesület által kihelyezett 

odúk bemutatói. Vetélkedők. Oktatóprogramok. 

Természetfotó-iskola. 

❀ Assisi Szent Ferenc megemlékezés: Kamarazene. 

Gondolatok Ferencről. Galambok felengedése. 

Virágok elhelyezése Assisi Szent 

Ferenc szobránál. 

❀ Állatok Világnapja és örökbefogadók napja 

az állatkertben és a vidámparkban: Állatversmondó 

verseny. látványos állatetetések 

óránként. Állatfotó kiállítás. Állati vetélkedők. 

Agyagozás. Origamizás. Kedvezményes 

örökbefogadás. 

Kiállítások: Állat-, természet- és környezetvédelmi 

témákban fotó és komplex természettudományos 

kiállítások. 

Feladatlapokat és szemléltető preparátumokat 

rendszeresen használnak a különféle foglalkozásokhoz 

és rendezvényekhez. 

Módszertani segédanyagok: Az állatkert 

szakdolgozat írói és az érdeklődő pedagógusok 

számára nem saját szakirodalmat és játékgyűjteményeket 

tudnak ajánlani. 

Kiadvány: A „Nagyerdőn a nagyvilág” címmel 

az állatkertet mutatja be. 

Szemléltető preparátumok használata: Terményekből, 

tollakból és tojásokból készült 

gyűjteményüket a területen található bemutató 

szekrényekben láthatják a látogatók. A zoopedagógus 

által vezetett foglalkozásokon a témához 

kapcsolódóan csontok, bőrök és egyéb 

szemléltető anyagokat vizsgálhatnak meg a 

résztvevők. 

Interaktív oktató játékok: A külön erre a célra 

berendezett Liliputi faluban a következő interaktív 

elemekkel találkozhatnak a látogatók 

– Falusi gazdasági udvar. Házi disznóságok. 

Családi „disznó” totó. Falusi ABC. Talányos 

kerék. Széna-e vagy szalma? Lovak a minitől 

az óriásig. Hogyan lát a ló? Pata-e vagy patkó? 

Tehén kirakó. Állati hangok. 

Látványetetések: Az állatkertben alkalmanként 

megtekinthető program: 

10.30 – Lámaetetés 

11.00 – Gallérospávián etetés 

11.30 – Gyűrűsfarkú maki etetés 

12.00 – Oroszlánetetés 

13.00 – Ormányosmedve etetés 

13.30 – Szurikáta etetés 

14.00 – Csimpánzetetés és foglalkozás 

14.30 – Mókusmajom etetés 

15.30 – Falabella miniló etetés 

Kézbe adható állatok: Madagaszkári óriáscsótány, 

ausztrál levelibéka, királysikló, gabonasikló, 

görögteknős, ékszerteknős, sarkantyústeknős, 

ugróegér, vadászgörény, rókanyúl. 

„Házhoz megy az állatkert” program: Óvodákba, 

iskolákba, művelődési intézményekbe, 

33 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

34 

falunapra kihelyezett foglalkozások bármely 

állatkerti és akvárium-terráriumi témában, 

valamint a Natrix Hüllővédelmi Csoport foglalkozásai 

iskolákban. 

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: Zoopedagógiai 

módszertani nap biológia szakos 

hallgatóknak. 

Szakdolgozat írók: Zoopedagógia témakörben. 

Szakmai gyakornokok: Nyári pedagógiai gyakorlat 

a zootáborban. 

Pedagógus továbbképzés: Környezeti nevelés 

az iskolán kívül témakörben. 

Módszertani tréningek: Állat- és természetismereti 

játékok és zoopedagógiai ismeretek 

tanítása. 

Önkéntesek szervezése: Középiskolások, felsőoktatási 

intézményekben tanulók és felnőttek, 

akik kisebb számban az állatok gondozásában, 

nagyobb részt a rendezvények lebonyolításában 

és a propagandában segítenek 

Zootábor: A következő tematikával várja a 

résztvevőket – Állatok gondozása, etetése, játékos 

megfigyelése. „Nemszeretem állatok” 

foglalkozás. Interaktív beszélgetések az állatvédelemről, 

az otthon tartott házi kedvencek 

tartásáról és a fenntartható életmódról. Természet-búvárkodás 

mikroszkóppal, távcsővel. 

Játékos vetélkedő. Természetismereti játékok 

tanulása. Állatnyom kiöntés, agyagozás, nemezelés. 

Könnyű Mecsek- túra 


Az állatkert folyamatos szakmai 

kapcsolatot tart fenn a Duna-Dráva Nemzeti 

Parkkal, valamint a Misina Természet- és Állatvédő 

Egyesülettel. A Környezetünkért Közalapítvánnyal 

közös szervezésben vesz részt 

az Európai Autómentes Nap és a Föld Napja 

rendezvényen. 



javításához. 

Az állatkert területén állatsimogató és játszótér 

működik. 

Állatgondozási gyakorlat: Az állatkerti ápoló 

képzésének keretében működő szakmai gyakorlat. 

Programok fogyatékkal élők számára: Igény 

szerinti foglalkozások vakoknak és gyengén látóknak, 

hallássérülteknek és értelmileg akadályozottaknak. 

Családi rendezvények: 

❀ „Rettegett” kígyók és krokodilok hétvégéje a 

terráriumban: A kígyók életmódjának, táplálkozásának 

megfigyelése szakvezetéssel. 

Siklók és óriáskígyók simogatása. Anakonda 

és rombusz krokodil etetése. Tájékoztató 

a kereskedelem miatt veszélybe került hüllők 

és a belőlük készült termékek vásárlásáról 

(CITES). Kígyó készítése nemezeléssel. 

❀ Lego-zoo a terráriumban: Lego-játszóház, 

Lego összerakó verseny. „Állat-lego” pályázat 

eredményhirdetése. Látványos állatetetések, 

állatsimogatás. 

❀ Állatok farsangja a terráriumban: Állati 

arcfestés élő állatmodellek alapján. Maszkkészítés 

állati tollak, szőrök, bőrök felhasználásával. 

Állatetetések, állatsimogató. Nemezelés. 

Mozgásfejlesztő játékok. 

❀ Az éj fantomjai a terráriumban: Séta az „Éjszaka 

házban”, a gyümölcsevő denevérek, 

a farksodrók, a repülőmókusok és a lajhármaki 

birodalmában. Sötét-túra a terrárium 

pincéjében. Pirája, madárpók és skorpióetetés. 

Kézműves játszóház. 

❀ Húsvétváró játszóház a terráriumban: Tojásfestés, 

tojásfa-díszítés. Csibe, kacsa, bárány, 

nyúl simogató. Készségfejlesztő játékok. 

❀ Állatkölykök-emberbébik az állatkertben: Állatkölyök 

névadóverseny. Kölyökokoskodó játék. 

Állatellések és emberszületések filmen, 

egy állatorvos legérdekesebb születés-történetei. 

Ember bébik fotózása. (A Születés hete 

programsorozat rendezvénye.) 

❀ Szivárvány a Mecseken Gyermeknap az állatkertben 

és a Vidámparkban: Vidám műsorok, 

állatsimogatások, kézműves és mozgásfejlesztő 

játszóház, vetélkedők. 

❀ Halloween a terráriumban: A Boszorkánykonyhában 

bájitalkeverés és bátorságpróba. 

A Tökvájó teremben fényképezkedés 

rémekkel, vámpírokkal és az ő kedves 

„házi”állataikkal, tökfaragás. A Pincében délelőtt 

11 és délután 15 órakor gyertyafényes 

látogatás a „csúszómászók” birodalmában. 

❀ 

Adventi készülődés a terráriumban: Gyertyamártás, 

adventi koszorú, adventi színező 

készítése. Betlehemi állatsimogató.

Szegedi Vadaspark SZEGED 


6724 Szeged, Cserepes sor 47. 

Megközelíthetősége: A 3 és 3F jelzésű villamossal, 

valamint a 13, 35, 35 Y, 90-es autóbuszokkal. 

Bejárat és pénztár a Kálvária sugárút felől. 

Nyitvatartási rendje: Az év minden napján 9től 

nyitva. 

Novembertől–márciusig 16 óráig, 

Októberben és áprilisban 17 óráig. 

Májusban és szeptemberben 18 óráig, 

Júniustól–augusztusig 19 óráig. 

Honlap címe: www.zoo.szeged.hu. 



Zoopedagógusok telefonszáma: Juhász Gőz 

Szilvia 06-30/279-4291. Vadasparki központi 

szám: 06-62/542-530, 06-62/542-531 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Az 

állatkert célkitűzése: Ismeretterjesztés, szemléletformálás 

valamennyi korosztályban; a 

tananyag elmélyítésének megkönnyítése a tanórán 

kívüli, de tananyaghoz kapcsolódó foglalkozások 

révén; szabadidő hasznos eltöltése. 

A szegedi állatkert 


Tematikus foglalkozások: Félévenként összeállított 

tematika alapján foglalkozások óvodásoknak 

20-30 perces időtartamban. Általános 

és középiskolásoknak tananyaghoz kapcsolódó 

témák. Évente egy-két alkalommal, havonta 

látogató csoportoknak is tartanak tematikus 

foglalkozásokat, valamint egyéb ismeretterjesztő 

és tapasztalati foglalkozásokat. 

TÉMAAJÁNLATOK 2007/ŐSZ 

Témaajánlat havonta ellátogató csoportok 

számára 

❀ Szeptember – A törpe víziló. 

❀ Október – Jaguárok. 

❀ November – Hogyan készülnek a növények 

a télre? 

❀ December – Hogyan készülnek az állatok a 

télre? 

Témaajánlat kéthetente ellátogató csoportok 

számára 

❀ Szeptember – Törpe víziló. Jaguárok. 

❀ Október – Hogyan készülnek a növények a 

télre? Miért költözött el a gólya? 

❀ November – Miért nem fáznak az állatok télen 

a tanyaudvarban? Bújjunk el a tél elől! 

❀ December – Vastag bunda a hideg ellen. Madaraink 

télen. 

Alsósoknak: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Miért költözik el a gólya télen? 

Madaraink télen. 

Téli madáretetés. 

Búvóhelyek télen. 

Hogyan készülnek a növények a télre és a 

jövő tavaszra? 

Vastag bunda a hideg ellen. 

Nemszeretem állatok – Terráriumi állatsimogató. 

Állatok és földrészek – egy-egy foglalkozás alkalmával 

egy-egy kiválasztott földrész állataival 

ismerkedhetnek meg a gyerekek. 

Játék az érzékszervekkel. 

A tópart ősszel. 

Felsősöknek és középiskolásoknak: 

❀ Egy-egy kiválasztott rendszertani csoportba 

tartozó faj bemutatása. 

❀ Alkalmazkodás az állatvilágban. 

❀ Állatok és földrészek – egy-egy foglalkozás 

alkalmával egy-egy kiválasztott földrész állataival 

ismerkedhetnek meg a diákok. 

❀ Nemszeretem állatok - Terráriumi állatsimogató. 

❀ Otthon tartott kedvencek. 

❀ Természetvédelem az állatkertben. 

❀ Fajmegmentés lehetőségei az állatkertben. 

Előadások: 

❀ 

❀ 

❀ 

A jeles napokon, meghívott előadókkal. 

Állatgondozói képzés keretében történő előadások. 

Főiskolai hallgatók zoopedagógia kurzusának 

részeként. 

Komplex foglalkozások: Egyes tematikus foglalkozások 

kiegészítéseként kézműves foglalkozások, 

illetve a nyári táborok során sokrétű 

összetett tábori program (elmélet, mozgás, kézművesség, 

játék). 

Szakkörök: Állatbarát szakkör (alsó tagozatos 

gyermekeknek), Póni klub. 

35 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

36 


Akadályverseny kisebb csoportok számára, illetve 

rendszeres az iskolai szintű, több száz fős 

rendezvény. 

Zöld rendezvények: Rendszeresen megtartott 

jeles napok – Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak 

és Fák Napja, Állatok Világnapja, Nemzetközi 

Madár-megfigyelő Nap, Nemzetközi 

Denevérest. Rendezvények hétköznapokon az 

oktatási intézmények keretein belül érkezőknek, 

hétvégén pedig családoknak. 

A különböző témájú foglalkozásokhoz feladatlapokat 

és szemléltető preparátumokat (vedlések, 

csontok, tollak, tojások) használnak. 

Alkalmi jelleggel, foglalkozásokon, rendezvényeken 

élő állatokat adnak kézbe. 

Kiállítások: Rajzpályázatok, fotókiállítások. 

Módszertani segédanyagok: A szakirodalmat 

folyamatosan gyarapítják, a versenyek, vetélkedők 

forgatókönyveit és a játékleírásokat gyűjtik. 

Kiadványok: Szórólap (A4-es hajtogatott színes 

kiadvány). Állatkerti útmutató (36 oldalas, 

fotókkal gazdagon illusztrált könyvecske). 

Információs rendszer: Állatokat ismertető táblarendszer, 

amely tartalmazza a fajok leírását 

és előfordulását, egyes állatoknál egyéb ismeretek 

is megjelennek rajta (irodalom, néprajz, 

hit, szimbolika stb.). 

„Házhoz megy az állatkert” program: Évi 

rendszerességgel gyermekkönyvtárak hetén 

előadásokat és állatsimogatást tartanak csongrádi 

kistelepüléseken. A Szegedi Közlekedési 

Vállalat által szervezett gyermeknapon, valamint 

a Környezetvédelmi Világnapon szintén 

állatsimogatót működtetnek. 

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Szegedi 

Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző 

Főiskolai Karának környezetvédelem 

szakos hallgatói fél éves, kötelező zoopedagógiai 

kurzuson vesznek részt az állatkertben. A 

SZTE biológia szakos, óvónőképzős és tanítóképzős 

hallgatatói számára bemutató órákat 

tartanak. Egyéb szakos hallgatóknak választható 

tárgy a zoopedagógia. 

A szegedi állatkert részt vesz az állatkerti állatgondozók 

képzésének szervezésében és lebonyolításában. 

Szakdolgozat írók: Főiskolai, egyetemi szakdolgozatok 

külső konzulensként való segítése. 

Szakmai gyakorlat: Állatorvos hallgatók, állatgondozói 

képzésben részt vevők szakmai 

gyakorlatát biztosítják. 

Pedagógus továbbképzés: Az állatkert környezeti 

nevelő óvópedagógusok egy-egy találkozójának 

helyszíne. Itt rendezik meg a MOZAIK 

Tankönyvkiadó rendezvényeit is, amely pedagógusok 

számára nyújt szakmai segítséget. 

Önkéntesek szervezése: Főként a nyári időszakban 

foglalkoztatnak 12 év feletti diákokat 

önkéntes munka keretében. 

Zootábor: 2007-ben 6 héten keresztül, 1 hetes 

turnusokban, napközis jelleggel működött az 

állatkert nyári tábora. A gyerekek 7.30 – 16.30ig 

vettek részt állatkerti programokon. A programok 

szervezésében és lebonyolításában 

együttműködtek a helyi gyermekházzal, így 

délutánonként kézműves és mesefoglalkozást 

biztosítottak a gyerekeknek. 

Konferencia: „Állatkertek határok nélkül” Szeged 

– a Palics INTERREG pályázat konferenciája 

(Környezetgazdagítási Konferencia), Állatorvosi 

Konferencia, MME nemzetközi konferencia. 


CSEMETE (Csongrád Megyei Természetvédelmi 

Egyesület), MME (Magyar Madártani 

és Természetvédelmi Egyesület), MOZAIK 

Tankönyvkiadó, Szegedi Tudományegyetem 

Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolai Kar 

Biológia Tanszék. 


bemutatása: Információs táblák segítségével, 

tematikus foglalkozások alkalmával. 



javításához. Az örökbefogadás 

éves időszakra szól. Nagyobb összegű támogatás 

esetén a cégek kihelyezhetik táblájukat az 

örökbefogadott állat bemutatóhelyén. 

Állatsimogató: Állandó jelleggel működik 

nyúlsimogató. 

Játszótér: Jelenleg egy szabványos játszótér 

működik fajátékokkal. Tervezik mászható faállatok 

elhelyezését a Vadaspark területén.

Állatterápiás program: „Odú Tanoda” – sérült 

gyermekek foglalkoztatásához állatsimogatót 

biztosítanak. 

Családi rendezvények: Víz Világnapja, Föld 

Napja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, 

Nemzetközi Madármegfigyelő Nap, 

Nemzetközi Denevér-est. Tavasszal madárodú 



Az állatkert címe: 1222 Budapest, Nagytétényi 

út 37-43. (Campona Bevásárlóközpont) 

Nyitvatartási rendje: Az év minden napján 10 

és 20 óra között várják a látogatókat. A pénztárak 

19 órakor zárnak. 

Honlap címe: www. tropicarium.hu 



8200 Veszprém, Kittenberger u. 15. 

Megközelíthetősége: az 1, 3, 5, 10, 13-as számú 

helyi járatú autóbusszal. 


Január, február, 

november, december 9.00-15.00 

Március, október 9.00-15.30 

Április 9.00-17.00 

Május, június, július, 

augusztus, szeptember 9.00-18.00 

Honlap címe: www. zoo.hu/veszprem. 


száma: 1 fő közművelődési referens, 2 fő animátor, 

1 fő lovasoktató, alkalmanként valamennyi 

dolgozó, rendszeresen 4 fő állatgondozó. 


06-88/566-140 (16-os mell.), 06-30/699-0828. 

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Az 

állatkert az évek során bemutató helyből természetvédelmi 

és oktató-központtá vált. Az állatok 

készítése. Ősszel madáretető és madárkalács 

készítése. Karácsonyi díszkészítés december 

egyik hétvégéjén. A rendezvényeket rendszerint 

kézműves foglalkozások is színesítik. 

Egyéb rendezvények: Alkalmanként különböző 

cégek csapatépítő rendezvényeihez helyszínt 

és programot biztosítanak. 

Tropicarium Budapest BUDAPEST 

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Az állatkert 

közös programot szervez a Csodák Palotájával, 

amely magába foglal egy tropicariumi 

órát, egy foglalkozást a Csodák Palotájában, 

valamint egy autóbuszos városnézést. Szintén 

szerveznek biológia és környezetismeret órákat, 

valamint játékos, komplex foglalkozásokat 

a szomszédos játszóházzal közösen. Az interaktív 

biológia órák állatetetéseket és állatsimogatást 

is tartalmaznak. A nem oktatási intézményből 

érkező csoportokat idegenvezetéssel, 

izgalmas kalandtúrával, valamint születésnapi 

rendezvény szervezésével várják. Lehetőség 

van lemerülni a cápamedencébe is. 

Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht. VESZPRÉM 

bemutatótereit és az információs rendszert is ennek 

szellemében alakították ki. Az állatkert sajátságos, 

az országban egyedüli természeti képének 

megőrzése, a látogatók számára a természet 

és ember együttélésének harmóniáját közvetíti. 

Az intézmény névadójának életútja valamint az 

afrikai szavanna élővilágának bemutatása, a természetes 

élőhelyek és élőlények védelmét, a természet 

szeretetét közvetíti. Lovas lehetőségeink 

az állat és ember kapcsolatán kívül a magyarság 

tudatot is erősítik. Az oktatási intézményekben 

folyó oktató-nevelő munkát az élményszerű tanulás 

lehetőségével gazdagítják. 

A veszprémi állatkert 

zoopedagógiai kínálata. 

Tematikus foglalkozások 

Minden korosztálynak: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Madagaszkár élővilága. 

A Madagaszkár kampány bemutatása, ismerkedés 

a vörös varival és a gyűrűsfarkú 

makival 

Bátor nyúl hétpróbája. 

ügyességi állatkerti játék. 

3 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

3 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Mi micsoda az állatkertben? 

Játékos vetélkedő az állatkert lakóiról, különlegességeiről. 

Állatkerti erdő túra. 

Séta az állatkerti tanösvényen a Bakony növény 

és állatvilágának bemutatása. 

Madarak védelme. 

A vizes élőhelyek védelme. Bemutatásra kerülő 

állatok: mocsári teknős, ékszerteknős, 

vidra 

Az állatok viselkedése az állatkertben. A 

csoportok korosztályuknak megfelelően 

etológiai megfigyeléseket végeznek. 

Óvodásoknak: Az óvodapedagógus által kért 

témában. 

Alsó tagozatosoknak: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Gázló és úszó madarak. 

A hazai vizek és vízpartok madarainak 

megismerése. Bemutatásra kerülő állatok: 

tőkésréce, nyárilúd, fehérgólya. 

A hazai erdő állatai. 

Az erdő életközösségében élő állatok megfigyelése. 

Bemutatásra kerülő állatok: vadmacska, 

vaddisznó, dámszarvas, uhu. 

Háziállatok. 

Mi a különbség a vadonélő-és a háziállatok 

között? Bemutatásra kerülő állatok: ló, szamár, 

racka juh, kecske, bárány, szürkemarha. 

Lovaglás alapjainak megismerése. Lovas 

oktató vezetésével. A lovaglás sethland pónikon 

történik egyszerre 14 fő vehet rész a 

programon. 

Felső tagozatosoknak: 

❀ 

❀ 

❀ 

Kittenberger nyomában. 

A szavanna élővilága. Bemutatásra kerülő 

állatok: csimpánz, gnú, grant zebra, kardszarvú 

antilop, impala, falmingó, szurikáta, 

oroszlán, orrszarvú. 

Macskafélék. A különböző éghajlati övekben 

élő macskafélék megfi-gyelése, az élettér és 

testfelépítés közti kapcsolat. Bemutatásra 

kerülő állatok: vadmacska, kárpáti hiúz, 

szervál, párduc, puma, oroszlán, tigris. 

Középiskolásoknak: Az állatkertek szerepe a 

fajok megőrzésében. 

Előadások: Bármilyen kért témában. 

Komplex foglalkozások: A csodaszarvas nyomában. 

A szarv és agancs megfigyelése élő állatokon 

és preparátumokon. A szarvas ábrázolás 

az irodalomban, képzőművészetben, zenében. 

Szakkörök: Állatbarát szakkör (alsó tagozatos 

gyermekeknek), Póni klub. 

Tanulmányi vetélkedőket, akadályversenyeket 

és módszertani tréningeket az éves programtervük 

szerint tartanak. 

Zöld rendezvények: Rendszeresen megtartott 

jeles napok – Föld Napja, Madarak és Fák Napja, 

Állatok Világnapja 

Kiállítások: Európai szoborpark – szabadtéri 

kiállítás. Az állatkert által kiírt pályázatokra 

érkező anyagokból rendszeresen kiállítást 

szerveznek. Képzőművészeti és fotókiállítások 

alkalmanként. Éves programterv alapján tematikus 

kiállítások. 

Feladatlapok: Valamennyi tematikus foglalkozáshoz 

kapcsolódóan készülnek feladatlapok. 

Állatkerti füzetem sorozat – Emlősök, madarak, 

természetvédelem. 

Módszertani segédanyagok: Szakirodalmat 

folyamatosan gyarapítják, a versenyek, vetélkedők 

forgatókönyveit és a játékleírásokat 

gyűjtik. 

Kiadványok: Dörmögőék. Tigrisek. Emlősök. 

Madarak. Természetvédelem. Utazás Zookolóniában. 

Állatkerti útmutató pedagógusok részére. 

Évente megjelenő zoopedagógiai programajánlat. 

A tematikus foglalkozásokhoz és a témaasztalokhoz 

kapcsolódóan szemléltető preparátumokatat 

és kézbe adható állatokat használnak. 

Egységes információs rendszer: Magyar, angol 

és német nyelvű állatismertető táblák. 

Interaktív oktató játékok témái: Madarak, 

tojások, madarak röpképe, nyomkereső, állati 

sebességek, állatcsaládok, a világ majmai. 

Az „Állatok testközelben” című etológiai állatbemutatójuk 

során a látogatók állatgondozók 

segítségével ismerkedhetnek meg egyes állatokkal 

(madár, hüllő). 

A „Házhoz megy az állatkert” programot az 

iskolák és óvodák igény szerint kérhetik. 

Terepi gyakorlatot tartanak az erdei sétaúton 

és a közelben folyó Séd patak és csónakázótó 

környékén.

Erdei iskola program: A tanév ideje alatt hétfőtől 

péntekig naponta 9 és 16 óra között. A 

foglalkozást vezető pedagógusnak a tematika 

összeállításához és a megvalósításához segítséget 

adnak. A program csak szabadtéren valósítható 

meg. Étkezés hozott hidegcsomaggal 

oldható meg. 

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A 

Pannon Egyetem környezettan tanár szakos 

hallgatói számára. 

Környezetmérnök, állatorvos, állattenyésztő, 

pedagógus és turizmus szakos hallgatókat támogatják 

szakdolgozatuk elkészítésében, és 

szakmai gyakorlatuk letöltésében. 

Pedagógus továbbképzés: Nevelőtestületek és 

munkaközösségek részére előre egyeztetett időpontban, 

az állatkertben vagy az oktatási intézményben 

bemutatót és tájékoztatót tartanak. A 

pedagógusok számára a zöld napok programjainak 

megtartásához forgatókönyveket, feladatlapokat, 

javítókulcsokat biztosítunk. Javaslatokat 

és segítséget adnak tanórák állatkertben 

történő megtartásához nem csak a biológia és 

természetismeret tárgykörben. 

Az önkéntesek segítségére elsősorban az állatkerti 

rendezvényeken számítanak. 

Zootábor: 

Bentlakásos tábor 10–16 éves korú gyermekeknek. 

A résztvevők megismerkednek az állatkert 

állataival, az állatkert életével, az állatkertben 

élő hazai és egzotikus állatfajokról 

bővíthetik ismereteiket. A szakmai programokon 

kívül kézműves foglalkozásokon, kiránduláson, 

vetélkedőn vehetnek részt a táborozók. 

Napi ötszöri étkezést biztosítanak. 

Napközis táborok: 

Lovastábor 6–10 éves korú gyermekeknek. A 

kisiskolások megismerkednek a lóval való bánásmód 

gyakorlati és elméleti tudnivalóival. 

Napi egy órában lovas oktató vezetésével shetland 

pónikra is felülnek. A lovak pihenőidejében 

séták során ismerkednek meg az állatkert hazai- 

és egzotikus állatfajaival, kézműves foglalkozásokon, 

ügyességi versenyeken vesznek részt. 

Zoo tábor 6–14 éves korú gyermekeknek. A táborozók 

életkoruknak megfelelően megismerik 

az állatkert életét, az állatkertben élő állatok, 

növények testfelépítését és életmódját. Részt 

vesznek egyes állatok gondozásában. A szak- 

mai programokon kívül kiránduláson, képzőművész 

által vezetett alkotó napon, ügyességi 

versenyeken, kézműves foglalkozásokon, pónikocsikázáson 

vehetnek részt. 

Konferencia: Minden évben megrendezik a hazai 

állatkertek dolgozóinak szakmai tanácskozását. 


❀ Európai Állatkertek és Akváriumok szövetsége 

(EAZA). 

❀ Magyar Állatkertek Szövetsége. 

❀ Csalán Környezet-és Természetvédő Egyesület. 

❀ MME Veszprém Megyei 18. számú csoportja. 

❀ Állatvédő Egyesület. 

❀ Pannon Egyetem. 

Mint az Európai Állatkertek Szövetségének 

tagja, az állatkert rendszeresen kapcsolódik 

az aktuális fajmentési és természetvédelmi 

programokhoz, amelyekről tájékoztatják 

a nagyközönséget is. Madármentő központtal 

rendelkeznek. 

Örökbefogadás: Az állatkertben működik az állatok 

jelképes örökbe-fogadásának rendszere. Az 

örökbefogadóknak emléklapot és az állat fényképét 

adják. Nagyobb összegű támogatás estén 

az örökbefogadás tényét az állat kifutójánál is 

feltűntetik, és éves állatkerti belépőt adnak. 

Az állatkert területén állatsimogató és szabványos, 

minősített játszóterek működnek. Az 

állatkerti rendezvényeken igény szerint játszóházat 

üzemeltetnek. 

Állatterápiás program és állatgondozási gyakorlat 

korlátozott létszámban igényelhető. 

Rendszeresen készítenek programokat fogyatékkal 

élő emberek számára. 

Családi rendezvények: Évente több alkalommal 

rendezik. Például: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Fuss az Állatkertért. 

Szent Iván éji mulatságok. 

Mikulás az Állatkertben. 

Fejlesztésekhez, új állat érkezéséhez kapcsolódóan 

kvíz játékok és programok. 

3 

a 

H 

a 

Z 

a 

i 

á 

l 

l 

a 

t 

k 

e 

r 

t 

e 

k 

Z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

Ó 

g 

i 

a 

i 

k 

í 

n 

á 

l 

a 

t 

a

MŰVÉSZET AZ ÁLLATKERTBEN 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Műemlék épületek 

Szobrok, népek tárgyai 

Gyermeki alkotások 

Természeti értékek

TALÁLKOZÁS AZ ÁLLATVILÁGGAL 

❀ 

❀ 

❀ 

Természetközeli környezet 

Megfelelően gondozott állatok 

Közvetlen megtapasztalás

AZ ÁLLATKERT-PEDAGÓGIA TERÜLETEI 

TOLERANCIA ÉS EMPÁTIA 

KÉPESSÉG KIALAKÍTÁSA A 

TÖBBI ÉLŐLÉNNYEL SZEMBEN 

ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETMÓD 

KIALAKÍTÁSA 

(természetvédelem,állatvédelem, 

környezetvédelem) 

AZ ÁLLATKERT 

NEVELÉSCENTRIKUS 

SZEMLÉLETÉNEK ERŐSÍTÉSE 

z 

o 

o 

p 

e 

d 

a 

g 

ó 

g 

i 

a 

ISMERETTERJESZTÉS 

SZÓRAKOZTATVA 

TANÍTÁS-NEVELÉS 

ARCULATTÜKRÖZÉS 

SZAKKÉPZÉS 

EGYÜTTMŰKÖDÉS

AZ ÁLLATKERT-PEDAGÓGIA ELHELYEZÉSE 

Fenntarthatóságra nevelés 

Környezeti nevelés 

Állatkert-pedagógia 

Az állatkert-pedagógia a környezeti nevelésnek olyan formája, amely az élő gyűjtemények 

(állatkertek, vadasparkok, akváriumok) adta lehetőségeket eszközként felhasználva 

ismerteti meg az élővilágot, és felhívja a figyelmet a természetes élővilág védelmére, 

célja, hogy speciális módszereivel a természetes környezet és az élővilág megmentéséért 

tevékenyen fellépő embert neveljen.

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

AZ ÁLLATKERTEK ALAPFELADATAI 

Természetmegőrzés 

Faj- és élőhely-védelem 

Nevelés 

Kutatás 

Rekreáció 

Az állatkertek alaptevékenysége: hozzájárulni az élővilág 

sokféleségének (biodiverzitás) megőrzéséhez.

II. fejezet 

Zoopedagógiai eszközök 

Mihez kezdjünk az élő állattal? 

Az állatkerti oktató-nevelő munka alapja a tudatosan megválasztott állatgyűjtemény, vagyis 

a fajok tematikus kiválasztása, illetve azok élőhely-szemléletű kifutókban való elhelyezése. Az 

állatkertekben „elhelyezett” egyedeknek küldetésük van, rajtuk keresztül közvetíthető az a természetvédelmi, 

fajvédelmi mondanivaló, amely a természetben élő fajtársaik fennmaradását 

biztosíthatja. Éppen ezért elengedhetetlen feltétele a zoopedagógiának, hogy az állatkerti állatok 

elhelyezése hiteles képet nyújtson az eredeti élőhelyről, valamint az, hogy a bemutatott állatok 

ne csak egészségesek legyenek, de esztétikus látványt is nyújtsanak. A sérült, beteg vagy viselkedészavaros 

egyedek elhelyezését a látogatói területen kívül, karanténban vagy mentőhelyen 

kell megoldani, ez alól kivétel, ha éppen az állatkertek sérült állatok mentési tevékenységét szeretnénk 

bemutatni. 

Minden zoopedagógiai tevékenységi kör legfőbb „eszköze” maga az élő állat, hiszen minden oktatónevelő 

folyamat az állat megfigyelésével kezdődik, ebből vezethető le az összes további ismeret (pl. 

testfelépítés – élőhely kapcsolata, testfelépítés – táplálékszerzés kapcsolata, etológiai megfigyelések 

– az állat szokásai, következtetés a természetbeni viselkedésre, csoportdinamika, stb.). 

Az oktatási-nevelési programban résztvevők számára tehát lehetőséget kell biztosítani az állat 

minél alaposabb megfigyelésére az alábbiak alkalmazásával: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Ismertetni kell a leghatékonyabb megismerés, megfigyelés szabályait. 

Megfigyelési szempontokat kell adni, majd összegezni a megfigyelteket. 

Elég időt kell hagyni a megfigyelésre és az önálló felfedezésre. 

Amennyiben az állatot saját kifutóján figyeljük meg, és a kifutó élőhely szemléletű, következtetéseket 

kell levonni a kifutó kinézetéből a benne élő állatfajra vonatkoztatva. 

Ügyelni kell arra, hogy a csoport minden tagja jól lássa az állatot és a zoopedagógust is, 

ugyanakkor a zoopedagógus is észrevegye mind az állat, mind a résztvevők reakcióit. 

A kézbe adott állatok esetében tegyük meg az összes csoportszervezési és biztonsági intézkedést 

a balesetek elkerülése és az eredményes, fegyelmezett foglalkozás érdekében. 

A zoopedagógus legyen birtokában az adott állatról szóló lehető legtöbb információnak, 

illetve tájékozódjon biztosan az állatkertben. Legyen tisztában azzal is, hogy mennyi időt 

vesz igénybe a megfigyelés. 

A megfigyelésnek mindig legyen jól meghatározott pedagógiai célja. 

Meg kell értetni a gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, hogy nem csak akkor érdemes 

megfigyelni az állatot, amikor mozgásban van, és nem is kényszeríthetjük az állatot folyamatos 

cselekvésre. 

45 

45 

M 

I 

H 

E 

Z 

K 

E 

Z 

D 

J 

Ü 

N 

K 

A 

Z 

É 

L 

Ő 

Á 

L 

L 

A 

T 

T 

A 

L 

?

46 

Kerüljünk közelebb! 

– Jaj de édes mackó! Úgy megsimogatnám! – zoopedagógusként gyakran hall ilyet az ember. Mindenkinek 

az a vágya, hogy minél közelebbről, érintésnyi távolságból ismerkedhessen meg az állatokkal. 

Sokan ezért tartanak kutyát, macskát, hörcsögöt, és rendben is van ez így egészen addig, 

amíg nem gondolják azt, hogy az oroszlán is bármikor megsimogatható. A vadállatokat az különbözteti 

meg a hobbiállatoktól és a háziállatoktól, hogy ivaréretté válva, még ha előzőleg emberi kéz 

is nevelte őket, viselkedésük és reakcióik kiszámíthatatlanná válnak. Éppen ezért még az állatkerti 

dolgozók sem kerülhetnek testközelbe, rács nélküli kontaktusba a legtöbb vadállattal, maximum 

akkor, ha azok éppen altatás és állatorvosi vizsgálat alatt állnak. Jó néhány állatfaj minősül veszélyes 

állatnak az állatkerti tartásban is, ezen fajoknál még takarítani és etetni is csak külön 

előírás szerint lehet. Tehát mondjunk le az „édes kis mackó” megdögönyözéséről! 

Az állatkertekben az állatokhoz való közelebb kerülés egyik fontos színtere, egyben a tanítástanulás 

eszköze az állatsimogató, ahol elsősorban háziállatok feladata a látogatók fenti igényét 

kielégíteni. Szó szerint feladatról van szó, hiszen igen strapabírónak kell lennie annak a kecskének, 

amelyet egy kellemes nyári hétvégén akár több ezren is megsimogatnak. Nem beszélve 

arról, hogy minden látogató csak egy-egy szem zoocsemegével szeretné megetetni ugyanazt a 

kecskét. Az állatsimogatók mégis kihagyhatatlan elemei az állatkerti oktatásnak, hiszen hol lehetne 

jobban elmagyarázni a gyerekeknek az állatokkal szembeni toleráns viselkedést, mint az 

állatok közvetlen közelében. Nagy felelőssége van tehát a gyerekekkel foglalkozó pedagógusnak, 

szülőnek vagy zoopedagógusnak, hiszen úgy kell szemléletet formálnia, hogy közben a bemutatott 

állatok érdeke se sérüljön, és testi épsége is megmaradjon. Az állatok védelme érdekében 

igyekeznek az állatsimogatókat úgy kialakítani, hogy az állatok kedvük szerint védett, látogatóktól 

mentes területre vonulhassanak. 

Az állatsimogatón kívül, a gyerekeknek a zoopedagógus irányításával lehetőségük van egyéb, kézbe 

adható állatokkal megismerkedni. Ezek a fajok elsősorban az úgynevezett „nemszeretem” állatok 

közül kerülnek ki, tehát ellenérzést válthatnak ki az emberekből. Így vicces helyzet áll elő, a látogató 

nagyon szeretne állatot simogatni, de nem azt, amit lehetne, ezért meg kell őt győzni arról, hogy ha 

összeszedi bátorságát, és legyőzi undorát, akár még érdekes élményben is lehet része. 

Az állatok kézbeadásának komoly szabályai és feltételei vannak, amelyet a zoopedagógusnak és 

a látogatóknak egyaránt ismernie kell. 

Élő állat kézbeadásának feltételei 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Csak olyan állatot válasszunk kézbeadásra, amely kontrollált formában biztosan nem okoz 

sérülést a foglalkozás résztvevőinek. 

Csak olyan állatot válasszunk kézbeadásra, amely fizikailag és „lelkileg” is épen kerül ki 

az emberekkel való „találkozásból”. 

Csak abban az esetben adjunk kézbe állatot, ha azt a pedagógiai cél indokolja. 

Csak egészséges, megfelelő fizikai- és lelkiállapotú állat adható kézbe. (Például etetés előtt 

vagy közvetlenül utána, vedlési illetve szaporodási időszakban ne zavarjuk az állatot!) 

Az olyan foglalkozást, amelyen a résztvevők élő állattal közvetlen kontaktusba kerülnek 

alapos szervezési teendők előzik meg: 

• 

• 

• 

Ki kell választani a megfelelő helyszínt, ahol zavartalanul lebonyolítható a simogatás. 

Pontosan el kell tervezni, hova fog állni a csoportvezető, és hol helyezkedik el a csoport 

(Például a csoportvezető háta mögé ne álljon senki, legyen megfelelő távolság az állat és 

a résztvevők között). 

Ki kell találni, hogyan lesz megoldva az állat szállítása (ha szükséges), mi módon kerül 

vissza az állat eredeti helyére, hová helyezzük, hogyan etetjük, itatjuk, melegítjük a foglalkozás 

ideje alatt. 

A foglalkozás vezetője legyen tisztában azzal, mi a teendő baleset esetén. 

Tisztázzuk, van-e a csoportban valaki, aki allergiás vagy fóbiás. 

Az állatok kézbevétele lehetőleg mindig tiszta kézzel történjen, ne legyen a közelben élelmiszer, 

vagy az állatot ingerlő egyéb dolog, mozgás, zaj. 

Tudatosítsuk a résztvevőkben, hogy állatok kézbevétele, simogatása után kötelező a kézmosás.

A megfigyelés módja élő állat kézbeadásánál 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Felismerés, besorolás az adott élőhelyre, ökológiai, rendszertani vagy egyéb szempontú 

csoportokba (azaz Ki ismeri fel? Mi ez?). 

Az állat alapvető viselkedési szokásainak megbeszélése. 

Kivált-e valamilyen ellenérzést az állat a résztvevőkből, ha igen, miből fakadnak a félelmek, 

hogyan tudjuk feloldani ezeket? Melyek a téves elképzelések az állattal kapcsolatban? 

Hogyan szabad hozzányúlni az állathoz, melyek a testtájai (mi hol található)? Hogyan vegyük 

kézbe? Hogyan simogassunk? 

Az állat megsimogatása a foglalkozás vezetőjének folyamatos felügyelete mellett. 

Alapvető információk az állatról. 

További információk, melyek a pedagógiai célt szolgálják (pl. állatvédelem). 

Az információs rendszer 

Állatkerti információs rendszer elnevezés alatt olyan információhordozó felületeket értünk, 

amelyek az állatkert területén megjelennek azzal a céllal, hogy tájékoztassák a látogatókat. 

Az információs rendszerhez soroljuk a különböző táblákat, plakátokat, kiírásokat, hirdetményeket, 

képes, illetve szöveges tájékoztatókat, és egyes interaktív játékokat. Az információs 

rendszernek fontos szerepe van az indirekt ismeretközlésben. Mind a formális mind pedig az 

informális állatkerti oktatásban kitűnően használható. Miért fordulhat elő mégis, hogy az állatkert 

látogatók flamingónak nevezik a pelikánt, görénynek az ormányos medvét, vagy a pedagógus 

lelkesen mesél a csoportjának a jámborantilopról (jávorantilop), pedig az állat fajtáblája 

néhány méterre található tőle? Az egyik ok talán az lehet, hogy az állatkert látogatók nincsenek 

tisztában az információs rendszer használatával, szerepével. A másik ok pedig az érdeklődés 

hiánya. Amennyiben a látogató nem keresi az információkat, elég nehéz dolga van annak, aki 

szeretné átadni az ismereteket. Az érdeklődés felkeltésének kiváló módja az interaktív táblák 

alkalmazása. Mit is jelent az interaktív információs rendszer? Nem csak ismeretet közöl, hanem 

cselekvésre csábítja a látogatót. Ennek egyszerűbb formái a mechanikailag könnyen kivitelezhető 

pörgethető, felhajtható, lapozható táblák, amelyeknél legalább annyira fontos a strapabírás, 

mint a bonyolultabb szerkezeteknél. A mai világ elengedhetetlen tartozéka a számítógép, 

illetve az elektronikus formában működő információs rendszer. Ennek nagy előnye, hogy az 

információ tartalma bármikor, viszonylag egyszerűen megváltoztatható, hátránya a precíziós 

eszközök nagyobb sérülékenysége. Lényeges kérdés, hogy egy adott állatkertben az információs 

rendszer egységes legyen-e vagy illeszkedjen a különböző bemutatóterek tematikájához. 

Máris visszatértünk ahhoz a kérdéshez, hogyan tanítsuk meg a látogatókat az információs 

rendszer használatára. Megoldás lehet egy szigorúan vezetett útvonal, amelyet esetleg hanganyag 

kísér (idegenvezető vagy hangeszközre vett információs anyag), például kisvasúton ülve, 

tematikusan járható végig az állatkert. Kialakíthatóak olyan bemutatóterek is, ahol az összes 

információs tábla az állat élőhelyére jellemző külalakkal készül. Például: délkelet-ázsiai állatok 

kifutóihoz elhelyezhetünk bambuszkeretes táblákat, vagy az afrikai szavanna kifutó elektronikus 

információs rendszerét a látogatók kereshetik egy hagyományos afrikai kunyhóban. Számos 

állatkertben készül az intézmény állatait útvonalterv szerint bemutató tájékoztató füzet 

a látogatók számára. Ez a megoldás azért nagyon hasznos, mert azonnali tájékoztatást nyújt 

az állatkert minden pontján. Egy ötletes megvalósítást láttam a londoni állatkertben, ahol a 

látogatóvezetést egy olyan útmutatófüzet biztosította, amelyben minden egyes oldalszám egy 

adott állatkifutóra vagy állatházra utalt. A látogató rögtön tudta, hol kell kinyitnia a könyvet, 

hiszen az állatkerti utakon folyamatosan felfestett vonal és nyilak jelezték a haladási irányt, 

az egyes állatkifutóknál pedig számok voltak az aszfaltra festve, amely számok megegyeznek 

az útmutató kiadvány oldalszámaival. Az egész állatkertre kiterjedő, egységes információs 

rendszer nagy előnye, hogy könnyen megtanulják használni a látogatók, hiszen bármely kifutóhoz 

mennek, rögtön felismerik az információs felületet. 

47 

47 

A 

Z 

I 

N 

f 

o 

r 

M 

Á 

c 

I 

ó 

s 

r 

E 

N 

D 

s 

Z 

E 

r

48 

Az információs táblák kialakítása 

Az információs táblák mechanikai felépítésük, külső megjelenésük (design) és tartalmuk szerint 

különbözőek lehetnek. A hazai állatkertekben alkalmazott táblákon az információ általában valamilyen 

formában rögzített nyomtatott vagy festett szövegként, képként jelenik meg. A tábla készülhet 

fából vagy egyéb növényi részből, fémből, műanyagból vagy ezek kombinációiból. A szöveget általában 

papírra nyomtatják, és gyakran fóliázzák. Amennyiben elektronikusan működő az információs 

rendszer, akkor természetesen egy megfelelően kialakított számítógépes felületet kell elképzelni (pl. 

időjárás és ütésálló monitor). A rögzítés módja szerint a táblát csavarozzák, kötözik, ragasztják. Állhatnak 

a táblák talpon, kerülhetnek falfelületre, kerítésre, vagy egyéb tereptárgyra, ritkán látni olyat 

is, hogy útfelületre, falra festik az információt. Az információ átadásának egy speciális módja a vakok 

és gyengén látók számára a domborírás (Braille írás), amelyet egyre több állatkertben alkalmaznak. 

Működtetés szempontjából a tábla lehet nem működtethető, mechanikusan működtethető (pl. forgatható, 

felhajtható, lapozható stb.) vagy elektronikusan működő (pl. felvillanó felületek nyomógombokkal, 

számítógép). A tábla bármilyen méretben elképzelhető, lényeg a megfelelő észrevehetőség, illetve 

az, hogy ne takarjon el túl sokat az állat kifutójából. A tábla formája szintén nagyon változatos lehet. 

A leggyakoribb az álló illetve fekvő téglalap, de lehet kör, állatfigura, emberalak, földrészalakú, illetve 

ezek kombinációi, vagy bármely forma megvalósítható, ami illeszkedik a tartalomhoz. A számítógépes 

felület elrejthető valami érdekes formával. Gyakran készítik az információs rendszert egységes színkóddal 

a táblák tartalmi csoportosítása szerint (Például: tiltótáblák piros alapúak, informáló táblák 

sárga alapúak, fajtáblák zöld alapúak, természetvédelmi mondanivaló kék alapon.). Amennyiben a 

táblák azonos szisztéma szerint készülnek, gondoskodni kell arról, hogy a betűtípus és betűméret is 

egységes legyen. Az összetett tartalmú táblák és a játéktáblák esetében a lényeg, hogy minél színesebbek 

legyenek. A játéktáblák nem feltétlenül illeszkednek az állatkert egységes táblarendszerébe, 

ennek oka a figyelemfelkeltés, lehetnek sorozattáblák, tartalmazhatnak rajzolt képeket, nagybetűs 

szöveget, a szöveg elhelyezhető a tábla tartóoszlopán is. Kapcsolódhatnak a játéktáblához kiegészítő 

egységek: billenthető táblarész, állatfigura, gyűjtődoboz stb. 

Információs táblák csoportosítása tartalmuk szerint 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Útjelző táblák: irányjelző nyilak, térképek, állatházak, kifutók névtáblái. 

Informáló táblák: WC, étterem, kijárat, ajándékbolt, üzemi terület, felújítási munkákat 

jelző táblák stb. 

Tiltótáblák: Még zoocsemegével se etess! Bökök, szúrok, harapok! Stb. 

Szobrok feliratai, műemlék épületek táblái, kiállítások feliratai stb. 

Interaktív oktató játékok (játéktábla-sorozatok). 

Állatok fajtáblái. 

Növények fajtáblái. 

Összetett tartalmú táblák: állatvédelmi, természetvédelmi, rendszertani összefoglaló, élőhelyet 

bemutató, érdekességeket leíró, kultúrtörténeti, örökbefogadást jelző stb. 

A jól kialakított információs tábla (fajtábla, összetett tartalmú tábla) 

jellemzői 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Megfogalmazása tömör, egyszerű, világos, jól érthető. 

Jól láthatóan van elhelyezve. 

Figyelemfelkeltő, színes, áttekinthető, lépcsőzetes felépítésű. 

Olvasható, betűmérete és betűtípusa megfelelő és egységes. 

Térképet, elterjedési terület jelölését tartalmazza. 

Képek és ábrák vannak beépítve a szövegbe. 

Alapinformációk és érdekességek is szerepelnek szövegében. 

Piktogramok alkalmazhatók a táblákon a könnyebb megértés érdekében. 

Feladatlapok, játékok, kiadványok kapcsolódhatnak hozzá. 

A „kevesebb gyakran több elv” érvényesül kialakításánál, vagyis nem próbálunk meg egyszerre 

minden információt egy táblára zsúfolni. 

ÁLLATVÉDELMI ÉS/VAGY TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOKAT TARTALMAZ! 

ÉLŐHELY SZEMLÉLETŰ!

FELADAT: Készíts szabadon választott témában, egyéni ötlet alapján a fenti kritériumoknak 

megfelelő, állatkerti információs táblát! A tábla szólhat egy adott fajról (állat vagy 

növény), egy életközösségről, egy élőhely bemutatásáról, történeti kérdésekről, interaktív 

játékról, faj- és élőhely-védelemről. Találd ki a tábla külalakját, ami illeszkedjen a 

kiválasztott témához! Írd le, hová, milyen feltételekkel helyeznéd el a táblát, és mi annak 

anyaga, mérete, formája! 

Információs rendszer és interaktív játékok a jegesmedvéről 

Kialakítható olyan információs rendszer, amely külső megjelenésében illeszkedik az adott állatfaj 

élőhelyéhez. A jegesmedve esetében például ez a sarkvidéki környezet. Ha a hagyományos 

fajtáblától eltérőt szeretnénk alkotni, használhatók az alábbi ötletek: 

❀ 

❀ 

❀ 

A szöveg szerepeljen jégtábla alakú és színű felületeken. 

A szöveg betűtípusa szintén utalhat a jeges környezetre, pl. Frozen betűtípus. 

Az egész információs rendszer épüljön Nanuk, az eszkimógyerek élménybeszámolójára, 

vagyis a figura jelenjen meg minden információs táblán. 

Táblák tartalmi ötletei: 

❀ Nanuk, az eszkimógyerek bemutatkozik. 

Bevezető tábla, amelyen Nanuk bemutatja az Innuit népcsoporthoz tartozó családját. A 

bemutatkozás szöveges formában szerepel a táblán, valamit alkalmazhatunk az eszkimó 

embereket és azok életét ábrázoló valós képeket is. Például: kutyaszán, iglu (sátor), halászat, 

stb. 

❀ 

Meddig vándorol a Nagy Vándor? 

A faj és az élőhely védelméről szóló tábla legyen minél figyelemfelkeltőbb! Lehet a háttere 

a sarkvidékről készült szép fotó. Szerepelhetnek rajta az emberi természet pusztító tevékenységre 

utaló képek, valamint a lehetséges megoldásokat ismertető szöveg. Adhatunk 

feladatot is a tábla olvasójának. Például: Számolja ki, mikorra pusztul ki az összes jegesmedve, 

ha tovább folytatódik az élőhely csökkenése. 

49 

49 

A 

Z 

I 

N 

f 

o 

r 

M 

Á 

c 

I 

ó 

s 

r 

E 

N 

D 

s 

Z 

E 

r

50 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Talpalávaló. 

Kihelyezett jegesmedve talp modell, amely a megfelelő helyeken „szőrrel” (valamilyen műszőr 

borítás) borított, ezt a látogatók megsimogathatják. Ezen ábrázolható a jegesmedve 

bőrszíne is. Egy másik talp modellre lehetne írni a talpakhoz tartozó ismereteket. 

Testtömeg és felület. 

Falra rögzítve, fából kifaragott jegesmedve testkontúr valóságos méretben. Mellette, vagy 

benne összehasonlításképpen más medvefajok kifaragott kontúrja található, illetve a látogató 

számára is jelöljünk ki egy helyet, ahová állva összemérheti magát a jegesmedvével. 

Információ: A jegesmedve a legnagyobb testméretű a medvék között – összefüggés az élőhellyel 

– testtömeg és fajlagos felület aránya – hőmegtartás. A téli álom kérdése – testtömeg 

– hibernált állapot – a medve nem alszik téli álmot – magyarázat. 

Kapcsolódó táblaként készíthető hőtérkép is a jegesmedvéről. 

Medve-méter. 

A jegesmedvét az eszkimók a Nagy Vándor és a Nagy Vadász névvel illetik. A Nagy Vándor 

nevet onnan kapta, hogy igen nagy távolságokat képes egyhuzamban megtenni élelem reményében. 

Akár jégtáblákon úszva is utazik. 

Készíthető egy beépített rugós kilométeróra, kívül csak a kijelző látszik és egy gomb, amit 

ha megnyomnak, addig pörög a számláló, amíg a jegesmedve 1 napi gyaloglását nem mutatja 

kilométerben. 

Az információs rendszerhez kapcsolódóan kialakítható kiállítás is, például: 

Sarkvidéki felfedezőkről szóló kiállítás, egy expedíció története. Sarkvidéki táplálékláncok és 

életközösségek, valamint azokkal kapcsolatos természetvédelmi problémák bemutatása. 

Interaktív oktató – nevelő játékok 

Az állatokkal kapcsolatos információk átadása nem csak a zoopedagógiai foglalkozásokon történhet. 

Számtalan hazai és külföldi állatkertben találhatók a „nagyközönség” számára hozzáférhető, 

információs táblákon megjelenített vagy az állatkert különböző pontjain elhelyezett 

interaktív játékok. 

Példák: 

❀ 

❀ 

Zoodetektív játék: A játékosok feladata, hogy megkeressék egy orvvadász elhagyott tárgyait 

(sisak, ruházat, fegyver stb.) az állatkert területén. Ráakadva az elhelyezett tárgyakra, 

rajzban kiegészíthetik az orvvadász képét, majd az utolsó állomáson választ kapnak arra, 

hogy ki az, aki segíthet az orvvadászokkal szemben az állatvilág megmentése érdekében 

(a választ egy letakart tükör adja, vagyis ők maguk azok, akik cselekedhetnek az állatvilág 

érdekében). 

Zöld ösvény: A gyerekek, az állatkert területén található sövénylabirintuson végighaladva, ismerkedhetnek 

meg a Földet fenyegető veszélyekkel, emberi károsító tényezőkkel. A labirintus 

válaszútjainál információs táblákon olvashatják el a döntési lehetőségeket, majd ők maguk 

dönthetik el melyik cselekedet vezet a helyes irányba (pl. ha azt választják, hogy szelektíven 

kell gyűjteni a szemetet, akkor a helyes irányba haladhatnak tovább, ha pedig az a választásuk, 

hogy minden szemetet egybe öntenek válogatás nélkül, akkor egy másik útvonalon 

zsákutcába jutnak). Az talál ki a labirintusból, aki megtalálja a helyes döntéseket. 

Az információs rendszeren kívül számos olyan tárgyi eszköz és létesítmény szerepel az 

állatkerti oktatásban, amely segíti az indirekt ismeretközlést. Ilyenek például a különböző 

élőhelyekhez vagy állatcsoportokhoz kapcsolható fotó- vagy néprajzi kiállítások, a 

speciális szemléltető eszközök (vedlések, belső- és külső testvázak, tojások, öntött lábnyomok, 

preparátumok). De ebbe a csoportba tartoznak az állatkertek területén kialakított 

növénytani vagy állattani tanösvények, az állatsimogató, a gyermekállatkert, a megfelelően 

berendezett oktatóterem, a kiadványok és tájékoztatók, valamint a különböző játékeszközök 

és az előzőekben ismertetett interaktív oktató-nevelő játékok.

Készítsünk feladatlapot! 

A feladatlap mind a formális mind az informális állatkerti oktató-nevelő munka egyik fontos 

eszköze. Célja: ráirányítja a figyelmet egyes ismerettartalmakra, megfigyelésre késztet, már 

meglévő ismeretek feldolgozásához vagy újak megszerzéséhez ad szempontokat. Segítségével 

önálló, csoportos és frontális munka egyaránt megvalósítható, az ismeretek írásban, rajzban 

vagy egyéb alkotó munkával rögzíthetők. 

Feladat, feladatsor vagy feladatlap? 

Ezt a három fogalmat gyakran összekeverik. Amikor feladatról beszélünk, nem csak egy kérdés 

megválaszolására gondolunk, a feladat lehet egy végrehajtandó cselekvés, egy elvégzendő munkafázis, 

egy játék eljátszása vagy bármely intellektuális tartalom feldolgozása egyszerű, rövid, 

tömör formában. Például adható olyan állatkerti feladat, hogy: Utánozd a gorillák mozgását vagy 

az oroszlánok hangját! 

A feladatsor többnyire egymás után felsorolt feladatokból áll. Szempont lehet az egyes feladatok 

közötti összefüggés, de nem szükséges feltétel. Állatkerti feladatsort bárki könnyedén összeállíthat, 

elég azt tudnia hozzá, hogy mely állatokról szeretne ismereteket közölni és milyen 

módszerrel. 

Példa állatkerti feladatsorra: 

1) Játszd végig a Zoolimpiai Állomások feladatait! 

A feladat lényege, hogy a gyerekek minden állomáson mozgásos feladat segítségével összehasonlíthatják 

saját képességeiket az állatok képességeivel: Vissza tudják-e tartani a levegőt 

olyan sokáig, mint a fókák? Tudnak-e olyan ügyesen lógni az ágakon, mint a majmok? Ki 

ugrik nagyobbat, a gyerek vagy egy béka? 

2) Állatvédelmi kérdéssor: 

a) Honnan szereznél be egy igen ritka kígyót? 

1. Ilyen kígyót nem szabad otthon tartani. 

2. Állatkereskedésből. 

x. Megfognám a természetben. 

b) Melyik állatot nem etetheted zoocsemegével? 

1. A kecskét. 

2. Az oroszlánt. 

x. A zebrát. 

c) Mit jelent az, hogy egy állat veszélyeztetett? 

1. Mérgező, ezért vigyázni kell vele. 

2. Sok van belőle, ezért irtani kell. 

x. Már csak kevés van belőle a Földön, ezért elpusztítani tilos. 

d) Melyik állat védett a felsoroltak közül? 

1. Májusi cserebogár. 

2. Ázsiai elefánt. 

x. Tőkés réce. 

e) Mit csinálsz, ha madártojást találsz kirándulás közben? 

1. Otthagyom. 

2. Hazaviszem és megsütöm. 

x. Elviszem a Madártani Egyesülethez. 

A feladatsor még akkor is csak feladatsornak minősül, ha a feladatok egymással összefüggnek, 

logikus sorrendben következnek egymás után, de további közös tartalommal nem rendelkeznek. 

A feladatlap esetében szükséges elvárás, hogy a feladatok egy adott téma köré csoportosuljanak 

vagy meghatározott logikai rendben, egymásra épülve kövessék egymást. Sőt, lehet a feladatlapnak 

saját története is. Amennyiben a feladatlap csak egy feladatból áll akkor a külalak lesz lényeges. 

A feladatlap mindig rendelkezik egy jól megtervezett külalakkal, amely lehetőség szerint 

51 

51 

K 

É 

s 

Z 

í 

T 

s 

Ü 

N 

K 

f 

E 

L 

A 

D 

A 

T 

L 

A 

p 

o 

T 

!

52 

illeszkedik a tartalomhoz. Szintén megkülönböztető szempont, hogy a feladatlap, a feladattal és 

feladatsorral szemben, mindig írásos, rajzos formában, tehát rögzítve jelenik meg. Ha feladatlapot 

készítünk, minden esetben már előre el kell dönteni, hogy kiknek szól a feladatlap, és minden 

egyes feladatot illeszteni kell az adott életkori sajátosságokhoz, és a megelőző ismeretekhez. A 

leglényegesebb szempont az, hogy milyen célt szeretnénk elérni a feladatlap alkalmazásával. Ha 

mindezeket megfogalmaztuk, következhet a feladattípusok megtervezése. Törekedni kell arra, 

hogy egy feladatlapon belül minél változatosabb feladattípusokat használjunk. A jó feladatlap 

ugyanakkor könnyen áttekinthető, egyszerűen és érthetően megfogalmazott, mentes a helyesírási 

hibáktól, figyelemfelkeltő, szakmailag hibátlan kell, hogy legyen. Az olvashatóság érdekében 

ügyelni kell a megfelelő betűméretre és betűtípusra, valamint arra, hogy elegendő helyet biztosítsunk 

a feladatokra adott válaszokra. 

A feladatlapot szintén nem szabad összekeverni a különböző segédanyagokkal, foglalkozás tervezetekkel, 

tesztfeladatokkal, valamint a vetélkedők menetleveleivel, pontgyűjtő lapjaival. A menetlevél 

például azért nem minősül feladatlapnak, mert a feladatok ismertetése a vetélkedő egyes 

állomáspontjain, személyesen vagy a helyszínen kitöltendő külön feladatlapon történik. 

Példa: Az állatkert különböző pontjain elhelyezett állomásokon olyan feladat várja a gyerekeket, 

amelyben különböző illatanyagokat kell megszagolniuk, tárgyakat kell kitapintaniuk, vagy hangokat 

kell felismerniük. A megoldásokat a játék elején kezükbe kapott „feladatlapon” kell feltűntetniük. 

Lényeges tudni, hogy amennyiben a feladatlapon nem szerepelnek az összes állomás 

kérdései, és tematikailag vagy formailag nincs kidolgozva nem minősül igazi feladatlapnak. 

Amennyiben e sokféle szempontnak megfelel feladatlapunk, már csak egy kérdés marad: Mitől 

lesz állatkerti egy feladatlap? 

A fenti példánkban az Állatvédelmi kérdéssor feladatai például kitűnően megoldhatók anélkül, 

hogy felkeresnénk egy állatkertet, míg a Zoolmpiai állomások feladatait csak a helyszínen lehet 

elvégezni. Ez a leglényegesebb különbség. Tehát egy jól összeállított állatkerti feladatlap esetén 

a feladatok többsége csak az állatkertben legyen megoldható, támaszkodjon az állatok megfigyelésére 

vagy az információs táblákról leolvasható információkra, és ha kis mértékben is, de 

jelenjen meg benne az ökológiai szemléletformálás. 

A fejezet további részében szeretném összefoglalni a feladatlapok tulajdonságait a külső megjelenés, 

a tartalom és a feladattípusok szempontjából a különböző korcsoportok igényeinek függvényében. 

ÓVODÁSOKNAK (vagy 4-8 éveseknek) 

A feladatlap külső megjelenése: 

Fontos szempont a rajzos, ábrás, képes megjelenés, hiszen az óvodáskorú gyerekekkel szemben 

nem elvárás az olvasás képessége. Lehetséges megoldás, ha a feladatlap kinézete illeszkedik egy a 

gyerekek által jól ismert meséhez, tükrözheti a feladatlap mondanivalóját is, de fontos szempont a 

játékos formai megjelenés. Tagoltságát tekintve nagy felületet érdemes hagyni a tényleges feladat 

megoldásra (pl. rajzolásra, montázs készítésére stb.) mert a kicsi gyerekeknek még gyakorolniuk 

kell a finommozgásokat. Tehát a feladat leírása ne foglaljon el nagy területet a feladatlapon, azt 

úgyis a pedagógus olvassa fel a gyerekeknek. 

A feladatlap tartalma: 

Egyszerre csak kevés állatfajra koncentráljon a feladatlap, hogy elérje a kívánt célt, és közben a 

gyerekek is élvezzék a feladatmegoldást. Ha túl sok mindent szeretnénk „belegyömöszölni” egy 

feladatlapba, a gyerekek elvesznek a rengeteg információ között. Az óvodásoknak szóló feladatlap 

lényeges eleme legyen a közös megbeszélés. Szólhat a feladatlap egy mesebeli vagy saját állatról 

is, de a megbeszélésnél mindenképp tisztázzuk a különbséget a mesebeli és a valós állat között 

(pl. a medve nem édes, kedves, simogatni való állat), válasszuk le az állatokról a rájuk ruházott 

emberi tulajdonságokat (pl. a bagoly messze nem a legbölcsebb állat, az őz pedig ritkán szelíd). 

Kapcsolódjon a feladatlap a gyerekek mindennapi életéhez!

A feladatok típusa: 

Egyszerű rajzolási, színezési vagy vonalhúzási technikával megoldható legyen a feladat. Remek 

lehetőséget nyújtanak a párkereső és hibakereső feladatok. Egy másik lehetőség, ha a feladatlap 

és az állat megfigyelésének segítségével, szóban válaszolnak a gyerekek. 

KISISKOLÁSOKNAK (vagy 7-10 éveseknek) 


Mivel ennél a korosztálynál már építhetünk az írás és olvasás képességére, ezért megjelennek a 

szöveges feladatok a feladatlapban. Ezért fokozottan ügyelni kell a megfelelő betűméretre és betűtípusra, 

alkalmazható például szabályos írott betűkészlet, hiszen a gyerekek ez idő tájt tanulják 

a szépírást. Még mindig fontos szempont a rajzos, ábrás, képes megjelenés és az áttekinthetőség. 

A válaszoknak legyen elég hely, mert a kisgyerekek még nagyobb betűkkel írnak. 


A helyesírás és nyelvi feladatok akár be is építhetők az állatkerti feladatok közé, akár csak a 

matematika (mennyiségek, arányok) vagy a különböző készségeket gyakoroltató feladatok. Még 

mindig érvényes „a kevesebb néha több” elv, jól válasszuk meg a feladatlapban feldolgozni kívánt 

ismeretek mennyiségét! A gyerekek érezzék úgy, hogy a feladatlap hozzájuk szól, lehet meseszerű 

is, legyen története. Mint ahogy az óvodásoknál, ennél a korosztálynál is fontos a mese és a valós 

ismeretek közötti különbségek tisztázása, összevetése, akár feladat is épülhet erre a tartalomra. 

A feladatok legyenek játékosak, de ugyanakkor didaktikusak, és ne felejtkezzünk meg az állat- 

és természetvédelmi mondanivalóról sem! Ne adjon a feladatlap egyszerre túl sok információt, 

viszont legyenek új szempontok a megfigyeléshez, vagy erősítse a megfigyelteket. Tartalmazzon 

a feladatlap térképet (élőhelyről, állatkertről), valamint készítsük el a javítókulcsot is. Készíthetünk 

olyan feladatlapot is, amelyben a gyerekek választhatják meg a feldolgozni kívánt témát, 

de ebben az esetben ki kell jelölni a megfelelő kereteket, például: Figyeljenek meg a gyerekek egy 

tetszőlegesen választott afrikai állatot, de adjuk meg hozzá a megfigyelés szempontjait. 


Az óvodás korosztálynál használt feladattípusok itt is alkalmazhatók (színezés, párkeresés, hibakeresés, 

rajz kiegészítése, összekötés), de fontos, hogy összefüggést láttató és gondolkodtató 

feladatokat is beépítsünk. Így a képrejtvények, összerakók (puzzle), egyszerű keresztrejtvények, 

egyszerű kérdések mellett érdekes lehet az alsós gyerekek számára az interjú, nyomozás/kutatás, 

elmutogatós feladat. Törekedjünk arra, hogy csak kismértékben alkalmazzunk eldöntendő 

kérdéseket (igen/nem). Beilleszthetők olyan feladatok is, ahol egyszerre több megoldás lehetséges. 

Fontos, hogy minél több feladattípust ötvözzünk, és hogy a feladatok közösen ellenőrizhetőek 

legyenek. Visszajelzést is kérhetünk a gyerekektől a feladatlap végén. Ez a korosztály nagyon 

kedveli a vetélkedőszerű feladatokat, így összeállíthatunk külön feladatokat az egyes állomáspontok 

szerint. A feladatlap nehezíthető azzal (differenciálás), hogy ha a gyerekeknek egyszerre több 

információforrásra kell támaszkodniuk az egyes feladatok megoldásánál. Épülhet a feladatlap 

csoportmunkára vagy önálló feldolgozásra. 

ISKOLÁSOKNAK (vagy 11-14 éveseknek) 


A képek, ábrák már kisebb százalékát alkotják a feladatlapnak, és magyarázó szöveg kapcsolódik 

hozzájuk. A szövegezés lehetőleg még mindig egyszerű, tömör, a feladatlap áttekinthető, betűtípusa 

jól olvasható. Lényeges szempont, hogy külalakját tekintve minél kevésbé hasonlítson az 

iskolai feladatlapra. A külső megjelenés lehet reklámszerű, humoros, de tükrözheti a tartalmat 

is, például a keret idézheti egy élőhely hangulatát. 


Míg az előzőekben lényeges tartalmi szempont a mese, ennél a korosztálynál inkább a valóság 

felfedeztetése a cél. A felfedezést szolgálják a már meglévő ismeretek, de alkalmazhatunk olyan 

53 

53 

K 

É 

s 

Z 

í 

T 

s 

Ü 

N 

K 

f 

E 

L 

A 

D 

A 

T 

L 

A 

p 

o 

T 

!

54 

feladatokat is, amelyek az információk összegyűjtését tűzik ki célul. Több információforrás kelljen 

a megoldáshoz. A feladatok kapcsolódhatnak az iskolai tananyaghoz, de legyenek érdekesek 

a kérdések, és igyekezzünk más szemszögből megközelíteni a témát. A feladatlapban utaljunk 

minél több műveltségi, illetve tantárgyi terület ismereteire. A nagy mértékben gondolkodtató 

és összefüggést láttató feladatokat logikai sorrendbe fűzzük össze. Nagyon lényeges az állat- és 

természetvédő kisugárzás, valamint az ökológiai kapcsolatok érzékeltetése a feladatlapban. A 

fajok ismerete helyett előtérbe kerülhetnek a fajcsoportokra vagy élőhelyekre utaló, összetettebb 

feladatok. E korosztály esetében se felejtsük el, hogy a feladatok nagy részének alapja a megfigyelés 

legyen. Mindenképp különítsük el a valóságot és a mesék, filmek, hiedelmek világát. Az 

alábbi, kisiskolásoknál már megfogalmazott szempontok itt is érvényesek: térkép, javítókulcs 

használata; közös ellenőrzés; visszajelzés; új szempontok a megfigyeléshez, vagy a régiek erősítése; 

a feladatok történetbe ágyazása; választható témák. 


A rajzos, ábra kiegészítő feladatok és szórejtvények még jelen vannak, de háttérbe szorulnak, vagy 

bonyolultabbá válnak. Megjelenik egy új feladattípus, a teszt, de figyeljünk arra, hogy ez főként 

a megfigyelésre épüljön, különben nagyon hasonló lesz az iskolai tesztfeladatokhoz. Zömében 

alkalmazhatók az összetettebb vagy kutatást igénylő feladatok, interjúk, viták, kifejtős kérdések, 

magyarázatot igénylő válaszok. Az alábbi, kisiskolásoknál már megfogalmazott szempontok itt 

is érvényesek: a feladatok önálló vagy csoportmunkára épüljenek; több feladattípust ötvözzünk; 

egyszerre több helyes válasz is lehet. 

KÖZÉPISKOLÁSOKNAK (vagy 15-18 éveseknek) 


A formai követelmények az előzőekben leírtaknak megfelelnek. Talán a játékosság szerepe kissé 

háttérbe szorul, de azért ne nélkülözzük teljesen a humort a megjelenésben. 


Az előzőekben felsoroltakon kívül nagy szerepet kapnak a következő tartalmi szempontok: ökológiai 

kapcsolatok ábrázolása; új, a tananyagot meghaladó, kiegészítő ismeretek gyűjtése; önálló 

felismerések. 


Az előzőekben felsoroltakon túl itt a hangsúly eltolódik az önálló kutatás és feladatmegoldás 

irányába. A feladatok összetettebbek, következtetéseket, logikus magyarázatot várnak a feladat 

megoldójától. 

Tehát összegezve: Minden feladatlap legyen figyelemfelkeltő, átlátható, lehetőleg 

színes, a hagyományostól eltérő, érdekes, logikus, didaktikus, az életkori sajátosságoknak 

megfelelő, változatos és a helyesírási hibáktól mentes! A feladatlap 

alapozzon az adott állatkertben található egyedek megfigyelésére! 

ÁLLATKERTI FELADATLAPOK TÉMÁI 

Óvodásoknak: 

Állatkép kiszínezése megfigyelés alapján. Élettér rajz készítése. Testrészek és állatképek párokba 

állítása. Állatok hasonló vagy különböző tulajdonságainak összegyűjtése a látottak alapján. 

Egy meseállat megismerése a valóságban. Állatkerti mese. Stb. 

Kisiskolásoknak: 

❀ 

Háziállatok; Vizek és vízpartok állatai; Erdők, mezők állatai – témák komplex feldolgozása. 

A feladatlapokban, az állatkertben megfigyelés alapján gyűjtött ismereteken túl a továbbiak 

szerepelhetnek: versrészlet, meserészlet, mikroszkópi megfigyelés, természetvédelmi 

ismeretek, élőhely-védelem, táplálékláncok kialakítása.

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Egy ismert mese állatainak megismerése feladatlap és megfigyelés segítségével. 

Egyszerűbb feladatlapok: Egy adott faj megfigyelése. Különböző táplálkozási, légzési, szaporodási 

módok. Háziállatok és vadállatok összehasonlítása. Testfelépítés és életmódok. 

Egy adott állatház vagy kifutó ismereteinek feldolgozása megfgyelés alapján. 

Állatkert ismereti/történeti feladatlap – a logikai felépítés az útvonal szerint vagy időrend 

szerint történhet. A feladatok játékosak, és kiemelt állatkerti egyedekhez (állatok) 

kapcsolódnak. 

Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondanivalója. 

A feladatok játékosak, cselekedtetőek legyenek. 

Iskolásoknak: 

❀ A különböző élőhelyek állatai: Mérsékeltövi élőhelyek. Mediterránum. Sivatagok (mérsékeltövi, 

trópusi). Trópusi esőerdők. Füves puszták (mérsékeltövi, trópusi). Tengerek és óceánok. 

Hegyvidékek. Sarkvidékek. A feladatlapokban fontos szempont lehet a különböző fajok 

alkalmazkodása az élőhelyhez, illetve a különböző élőhelyen élő, de azonos rendszertani 

kategóriába tartozó fajok összehasonlítása. Kapcsolódó műveltségi területek: földrajz, néprajz, 

történelem, magyar nyelv és irodalom, stb. 

❀ Állatkert ismereti/történeti feladatlap – a logikai felépítés az útvonal szerint vagy időrend 

szerint történhet. Kapcsolódó területek: történelem, művészettörténet, hitvilág, politika. 

❀ Az állati test működésére utaló feladatlapok: táplálkozás, légzés, keringés, kültakaró, mozgás, 

szaporodás, stb. Ezek a feladatlapok mindenképpen előzetes ismereteket igényelnek. 

❀ Állatmegfigyelés megadott szempontok szerint. 

❀ Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondanivalója. 

A feladatok ökológiai szemléletűek és cselekedtetőek legyenek. 

Középiskolásoknak: 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

❀ 

Fajvédelem és élőhely-védelem a bemutatott állatfajokon keresztül. 

Alkalmazkodás az élővilágban. 

Társas kapcsolatok, versengés, agresszió, együttműködés – együttélési formák az állatvilágban. 

Állatkert ismereti/történeti feladatlap – Az állatkertek felépítése és szerepvállalása. 

Az állati test működésére utaló feladatlapok: táplálkozás, légzés, keringés, kültakaró, mozgás, 

szaporodás, érzékelés stb. Ezek a feladatlapok mindenképpen előzetes ismereteket 

igényelnek. 

Etológiai megfigyelések. 

Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondanivalója. 

A feladatok ökológiai szemléletűek és cselekedtetőek legyenek. 

A családoknak készíthetők játékos, állatkert ismereti vagy a zöld napokhoz kapcsolódó 

feladatlapok. Az állatkerti képzéseken résztvevő felnőtteknek pedig speciálisan 

kidolgozott, módszertani feladatlapok. 

A 4. fejezetben egy 3 részből álló minta feladatlap gyűjtemény olvasható, melynek első darabja 

az óvodás korosztálynak szóló megfigyelés egy madárfajról, a második verzió a Madarak és Fák 

Napja vetélkedő játékos megvalósítása, a harmadik pedig ugyanezt a témát komolyabb mondanivalóval 

dolgozza fel. 

55 

55 

K 

É 

s 

Z 

í 

T 

s 

Ü 

N 

K 

f 

E 

L 

A 

D 

A 

T 

L 

A 

p 

o 

T 

!

Zoopedagógiai esZköZök 1. 

❀ 

A bemutatóhelyen látható élő állat 

és annak természethű környezete.


❀ 

❀ 

❀ 

Speciális szemléltető eszközök 

Feladatlapok, kiadványok 

Oktatóterem


❀ 

❀ 

❀ 

Információs rendszer 

Kiállítás 

Interaktív játék

ZOOPEDAGÓGIAI HASZNOSKÖNYV - GORILLA ZooNA

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?