SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

Milyen humánerőforrást kíván a munkaerőpiac?
Mire készítsük fel tanulóinkat - mentoráltjainkat?
(Út a szakmához!)
1. Az átalakuló gazdaság és a szociális kompetenciák
A gazdaságban a hirtelen gyorsasággal végbemenő változások a szervezeteket rugalmas
és gyors változásra kényszerítik. A vállalatok a versenyképességük megtartása
érdekében kultúraváltásra kényszerülnek. A kultúraváltásnak a gazdasági élet szereplői
közül a humán szereplőket, a munkavégzés egészét is érintenie kell, különben nem tud
érvényesülni, nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel.
Szükséges az ehhez kapcsolódó új munkakultúra kialakítása. Az átalakuló gazdaság nem
csupán új szakmai kompetenciákat, hanem olyan szociális kompetenciák érvényesítését
igényli, melyre korábban a cégeknek, vállalatoknak nem volt szükségük.
A XX. század 70-es éveitől elinduló változás nem csupán a piacokra, a gazdálkodás
megváltozott eszközrendszerére, a szervezetek struktúrájára, működési mecha-
nizmusára, hanem a gazdálkodás hagyományos és új területeire is vonatkozik.
A gazdaságban megindult kultúraváltás a humán szereplői közül elérte a vezetőket és
alkalmazottakat egyaránt. A kultúraváltás kényszere a gazdálkodás összes érintettjét arra
szorítja, hogy az eddigi gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és viselkedésüket a
gazdaságban bekövetkezett változásnak megfelelően átalakítsák, a régi szokásaikat
újakra cseréljék.
A kérdés az, hogy a megváltozott gazdasági környezetben melyek azok az adekvát
viselkedési formák, amelyek megléte mellett feltételezhető a versenypiaci feltételeknek
való megfelelés, a hatékonyságnövekedés oly módon, hogy a vállalat
vezetése fel tudja használni azt a kollektív emberi erőforrást, amely a rendelkezésére áll.
Olyan módon hagyja érvényesülni az egyéni érdekeket, amelyek optimális összhangba
hozhatók a szervezet céljaival, így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtó erejévé
váljanak. Szabad utat adjon olyan egyéni érdeknek és szükségleteknek, amelyek
optimálisan összhangba hozhatók a szervezet céljaival és így azok a termelés, a
szolgáltatás felhajtóerejévé váljanak. A spontán bekövetkező
magatartás-változásokon túl szükséges-e a folyamat célirányos kezelése.