SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...
SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...
SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>SEGÉDANYAG</strong> <strong>MENTOROKNAK</strong><br />
ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM<br />
PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYAORIENTÁCIÓ
A mentorálás célja, a mentori feladatok, a mentor szerepe<br />
Azokat a munkatársakat (tanítók, tanárok) nevezzük mentornak, akik nemcsak a tanuló<br />
tanulási folyamatának segítésével és figyelemmel kísérésével vállalnak szerepet, hanem<br />
tanácsadó-vezető-védő feladatkört is ellátnak. A mentor képzett és motivált, az oktatás<br />
terén szerzett élet-és szakmai tapasztalatai lehetővé teszik a mentorált széles körű<br />
segítését. Fogékony tanítványa jelzése iránt, arra azonnal igyekszik reagálni, érdeklődik.<br />
Milyen a jó mentor?<br />
Olyan személy, aki határozottan és gyorsan dönt, döntéseiért vállalja a felelősséget,<br />
képes mások lelkesítésére, irányítására, támogatására, alkotó képzelőereje segíti a<br />
munkában.<br />
Nagy empátiás készséggel bír, türelmes, jó szervező. Képes hatást gyakorolni egyes<br />
emberekre, csoportokra, dönteni kritikus helyzetekben, példát mutatni, bátorítani másokat<br />
Emberi tulajdonságai:<br />
- ambíció, kitartás, akadályoktól nem meghátrálás<br />
problémamegoldó képesség, lényeglátás és szelektálás képessége (a<br />
programban érintettekkel való konfliktus esetén nagy szükség van rá)<br />
- erkölcsi értékek (lelkesedés, empátia, őszinteség, becsületesség,<br />
megbízhatóság, hitelesség és nyitottság, humor)<br />
- humorral is hozzá lehet járulni a nehézségek leküzdéséhez<br />
- törekedni kell a kritika elfogadására<br />
- előrelátás – a kockázatvállalás bátorsága<br />
- együttműködési készség fontos a tanulóval, a tanulót körülvevő, az őt tanító<br />
és nem tanító felnőttekkel<br />
- ha a mentornak nincs önbizalma, akkor a mentoráltnak sem tudja kellően<br />
fejleszteni, kialakítani az önbizalmát<br />
- kognitív képességgel, szakértelemmel, kreativitással, rugalmassággal nem<br />
csak a mentornak kell rendelkezni, hanem minden oktatásban<br />
tevékenykedő szakembernek<br />
- képes legyen megfelelő értékrend kialakításával segíteni a célok elérését<br />
- talpraesett legyen, feltalálja magát minden körülmények között<br />
A mentor tanácsadó, önbizalom növelését segítő, erkölcsi támogatást adó, bátorító,<br />
dicsérő, reális önismeretet kialakító személyiség.<br />
2
A mentor feladatai, aki az iskola-és pályaválasztást is segíti:<br />
- tanulási körülmények felmérése<br />
- családlátogatás (nagy szerepe lehet az első családlátogatásnak, a jó<br />
hangulatú, közvetlen beszélgetésnek a későbbi kapcsolattartásra)<br />
- családi körülmények felmérése<br />
- rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal<br />
- a gyerek kompetenciáinak felmérése<br />
- a tanuló érdeklődési területe<br />
- tanulási hiányosságok feltárása<br />
- kapcsolati zavarok felismerése (diák-tanár, diák-diák, szülő-diák)<br />
- pályaválasztás, iskolaválasztási célok<br />
- korrepetálás<br />
- ellenőrzés, értékelés nélkül nem lehet a mentorálás eredményességét<br />
mérni<br />
- életvezetési tanácsok, (leginkább életvitel, osztályfőnöki, etika órán, délutáni<br />
beszélgetések során tehetjük meg)<br />
- szabadidő közös eltöltése (könyvtár, a neten tartalmas programok, a<br />
tantárgyakat segítő kiegészítő anyagok keresése, hétvégi egy napos<br />
gyermekprogramok, egy hetes táborok, melyet a mentor szervez iskolai<br />
szinten, gyermek civil szervezetek programjaiba való bekapcsolódás,<br />
esetleges versenyekre kísérés, egy-egy edzés meglátogatása, kiállítások<br />
megtekintése, osztályszintű mozi látogatás, amelyen a mentorált tanuló is<br />
részt vesz, múzeumlátogatás, minden mentor a saját lehetőségeit használja<br />
ki, stb.<br />
- önképzés (továbbképzések, konzultációk)<br />
- kulturális szokások<br />
- szakemberek bevonása (külső-belső, szükség esetén családgondozó)<br />
- multikulturális nevelés (sokszínűség)<br />
- tehetséggondozás- mindenki tehetséges valamiben, csak szükséges<br />
felfedezni, hogy ki, miben? „ A tehetség olyan, mint a Nap előbb, utóbb<br />
fölfénylik!”<br />
- a mentorok nagymértékben hozzá járulhatnak a hátrányos és halmozottan<br />
hátrányos tanulók tehetségének felismeréséhez, ezzel is biztosítva<br />
számukra az esélyegyenlőséget<br />
3
További feladatok:<br />
- Egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben a tanuló tanulmányi előmenetelét<br />
nyomon követi, különböző pedagógiai eszközökkel (kommunikációs játékok,<br />
önismereti játékok, irányított beszélgetés, helyzetgyakorlatok,<br />
szerepjátékok, érdeklődés, különböző tanulási technikák kipróbálása,<br />
esetmegbeszélések, tesztek töltése, értékelése, ön-és pályaismereti<br />
munkafüzetek, felmérő lapok töltése, amelyek az ön-és pályaismeret<br />
fejlesztését szolgálják).<br />
- Háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését (az értékelésre<br />
meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti<br />
szolgálatot, a gyámhatóságot, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét,<br />
fejlesztő pedagógust).<br />
- Az értékelés eredményét az előrehaladási naplóban rögzíti.<br />
- Legalább heti 3 órában foglalkozik a mentorált tanuló felkészítésével,<br />
fejlesztésével.<br />
- Elősegíti azt, hogy a tanuló tanulmányi eredménye javuljon.<br />
- Részt vesz azokon a rendezvényeken, amelyeket a pályáztató szerv<br />
szervez az Útravaló Ösztöndíjprogram sikeres lebonyolítása érdekében.<br />
- A mentori munka tanórán kívüli feladat.<br />
A mentor tanár szerepe a tanulás segítésében, aki egyben diákja iskolaválasztását,<br />
pályaválasztását is segíti:<br />
- Segít a kérdések megválaszolásában, hogy a tanuló következtetéssel jusson el<br />
a válaszig.<br />
- Bátorítja tanítványát.<br />
- Nem ő mondja meg a választ, hanem rávezeti a tanítványát a válaszra.<br />
- Eléri, hogy a tanuló felelősséget vállaljon a saját tanulási folyamatáért.<br />
- Tudja, hogy a tanulónak minél több egyénileg megoldott példára van szüksége.<br />
- Épít a tanuló előző tudására.<br />
- Fogékony a diákja jelzése, hangulata iránt, és képes azonnal reagálni.<br />
- Motiválja tanítványát a minél több tanulási technikák kipróbálására.<br />
- A mentornak nem kell hatékonyan előadni, tanítani, hanem kedvet kell<br />
kialakítani a tananyag elsajátításához.<br />
4
- A saját tudását a tanuló építi fel, nekünk, mentoroknak, ezt az építkezést kell<br />
segíteni.<br />
- Az ismeretek önálló megszerzésére kell megtanítani a fiatalokat!<br />
- A felismert problémák megbeszélése, esetleg vitája, majd értékelése,<br />
összegzése.<br />
- Fontos az azonnali visszacsatolás.<br />
- Ha a mentor figyelembe veszi tanítványa igényeit (tanulási stílusát, problémáit,<br />
időbeosztását, stb.) nagymértékben hozzá járul tanítványa személyes<br />
fejlődéséhez.<br />
- A jó tanulásszervezés az egyik legfontosabb feltétele a sikernek.<br />
- A program kiemelt feladata a tanuló haladásának folyamatos figyelemmel<br />
kísérése.<br />
Néhány jó tanács mentoráltjainknak!<br />
Tudnod kell, hogy:<br />
- minden szellemileg és testileg egészséges ember a pályák sokaságára alkalmas<br />
- a legtöbb képesség kellő szorgalommal fejleszthető<br />
- alaposan vesd össze képességeidet a kiválasztott iskola, pálya követelményeivel<br />
- a döntés előtt gondolkozz több lehetőségben is<br />
- hallgass meg mindenkit, aki segíteni akar neked, de ne feledd, a legfontosabb az<br />
iskola-és pályaválasztásnál Te vagy!<br />
Nincs rossz iskola és pálya, csak rossz választás!<br />
5
A fejlesztés lehetséges eszközei, az egyéni tanulás segítése<br />
Az oktatással szemben megváltoztak a külső elvárások<br />
A minél több ismeretanyag elsajátíttatása, a lexikális tudás helyett a képességek, az<br />
adottságok megerősítése, az egyéni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás került<br />
előtérbe.<br />
A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek „az iskolai oktatás<br />
valamennyi elemét áthatják”. Az életpálya-építés kerettanterv kiemelten – kezelve az<br />
„énkép, önismeret, tanulás, testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire”<br />
területeket – határozza meg célrendszerét, írja le a tartalmakat és a megvalósításhoz<br />
ajánlott tevékenységeket.<br />
Ez számunkra azt jelenti, hogy felértékelődnek azok a stratégiák, módszerek, amelyekkel<br />
a heterogén csoportokban megvalósíthatók az egyénre szóló személyes törődést segítő<br />
tanulásszervezési eljárások alkalmazása, építve az egymástól tanulás pedagógiai<br />
lehetőségeire.<br />
A sokféle tanulót együtt nevelő tanár feladata, hogy segítse a nagyrészt önálló tanulási<br />
tevékenységet. A tudást ugyanis minden tanuló maga építi fel, ebben a folyamatban a<br />
pedagógus szabályozza, de nem vezérli a tanulási tevékenységet.<br />
A tanulás szervezése<br />
A tanuló számára elegendő időt biztosítsunk a kitűzött készségek elsajátításához és<br />
mérjük, értékeljük, hogy sikerült-e az.<br />
Támogató, segítő tényezők:<br />
a motiváció egyénhez igazított folyamatos fenntartása,<br />
korrekciós lehetőségek,<br />
a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele a fejlesztésben.<br />
A tanulás-szervezés stratégiái, módszerei direkt és indirekt módon történhetnek.<br />
Direkt lehet: magyarázat, kérdezve kifejtés, szemléltetés, gyakorlás, előadás.<br />
Indirekt módszerek: megbeszélés, fogalomalkotás, probléma-megoldás, kutatás.<br />
További változatosságot jelenthet az önálló tanulás, egyéni feladat megoldás (esszé,<br />
mestermunka, számítógépes segítség).<br />
A fejlesztő értékelés az ösztönzés a tanulási képességek fejlesztése visszahat a belső<br />
motivációra, az önbecsülésre, a pozitív énkép kialakítására.<br />
6
Egyéni fejlesztés<br />
Az egyéni fejlesztési tervek hatékony kialakításához elengedhetetlen az aktuális<br />
személyes adottságok pontos feltérképezése, hiszen csak ezek ismeretében jelölhetők ki<br />
a legfontosabb, elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek.<br />
Fejlesztés: Az egyéni vagy csoportos fejlesztési programokat, pontosan azokra a<br />
készségekre, tudásanyagra, személyiségvonásokra fókuszálva lehet megtervezni és<br />
lefolytatni, amelyek közvetlenül befolyásolják az eredményességet, és amelyek kapcsán<br />
a kompetencia-modellen alapuló értékelések szerint fejlesztésre szorul az egyén. Az ily<br />
módon kialakított célzott fejlesztéssel érhető el, hogy a személy valóban azon készségei,<br />
és tulajdonságai mentén tudjon fejlődni, amelyek egyben iskolai teljesítményének alapját<br />
is képzik.<br />
Mi szükséges ehhez?<br />
A tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a<br />
különbségek kezelésének a képessége.<br />
A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő<br />
tanulók együttműködése, a csoportos tanulás lehetősége.<br />
Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi<br />
gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára.<br />
A folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és<br />
megvalósulásának mindennapi nyomon követése.<br />
Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli<br />
szakemberekkel.<br />
A tanulás, mint a tudáshoz vezető út<br />
Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja.<br />
Lépései a következők:<br />
Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor<br />
elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.<br />
Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor,<br />
amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket<br />
teszünk fel velük kapcsolatban.<br />
Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan<br />
elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy<br />
7
kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket ( ábrákat ) rajzolunk, hogy<br />
segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”.<br />
Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már<br />
nem kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket<br />
kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük,<br />
elemezni, összehasonlítani tudunk.<br />
Természetesen az ilyen órákra, foglalkozásokra való felkészülés sok előzetes munkát vár<br />
a pedagógustól.<br />
Segítő algoritmus<br />
Lépések:<br />
A tananyag felosztása kis egységekre (elsajátítás, értékelés)<br />
A leghatásosabb tanítási-tanulási technika alkalmazása az elsajátítás érdekében<br />
Formatív, diagnosztikus tesztek szerkesztése és kitöltése<br />
Kiegészítő eszközöket és tanulást kell biztosítani.<br />
Ellenőrzés szummatív teszttel.<br />
Azokat a tanulókat, akik nem sajátították el az egységet, újratanítjuk úgy, hogy a folyamat<br />
bármelyik részéhez csatolunk vissza, amíg el nem érik a megfelelő szintet.”<br />
A fejlesztés várható eredményei<br />
A program során gazdagodik és formálódik a tanuló énképe.<br />
Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési képességeiről.<br />
Megismeri egyéni adottságait, készségeit, képességeit.<br />
Fejlődik a kritikai gondolkodása.<br />
Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási<br />
módszereket, tanulási technikákat.<br />
Fejlődik döntéshozatali, problémamegoldó képessége, alkalmazza a különböző<br />
konfliktusmegoldó technikákat.<br />
Röviden összegezve: a fejlesztést egy állandóan változó folyamatnak kell tekintenünk,<br />
mivel „A személyiség születése” is egy folyamat része (Carl Rogers alapján ).<br />
8
Egyéni fejlesztési terv<br />
A törvényi előírás alapján a mentor a mentorált tanulóval kapcsolatosan egyéni fejlesztési<br />
tervet készít. Ez lesz a későbbi munka során alapja annak, hogy az osztályfőnök és az<br />
érdekelt pedagógusok bevonásával értékelésre kerüljön a tanuló haladása, fejlődése.<br />
Az egyéni fejlesztési terv<br />
- a mentorált tanuló személyiségéhez, adottságaihoz, tanulmányi szintjéhez,<br />
tanulási módszeréhez alkalmazkodik,<br />
- fejlesztést határoz meg<br />
- időrendre épül<br />
A dokumentum elkészítését segítő gondolatkörök:<br />
1. A mentorált diákot meghatározó főbb elemekből hangsúlyosan kiemelhetőek a<br />
családi háttérre, a személyiségjegyekre, a szociális kompetenciákra és a<br />
tanuláshoz való viszonyra vonatkozó elemek. Ezek alapján a megismerési területek<br />
köre vonatkozhat a családi, szociális háttér feltérképezésére, a családi klíma<br />
megismerésére, az iskolai életút áttekintésére éppúgy, mint mentoráltunk társas<br />
kapcsolatainak, szabadidős szokásainak számbavételére.<br />
A megismerési technikák közül a beszélgetés elsősorban a családról, barátokról,<br />
tervekről, célokról nyújt munkánkhoz alapot. A kérdőív a tanulási szokások, tanulási<br />
stílus feltárása, személyiségvizsgálat, képesség, érdeklődésvizsgálat tekintetében<br />
segít, az interjú a kapcsolatok feltérképezésére szolgálhat. A dokumentumok<br />
(felmérők, egyéb tanulói munkák, írásos feljegyzések, helyzetértékelés, mérésen<br />
alapuló kompetenciakutatás, osztálynapló stb.) elemzése a tanulmányi helyzetről ad<br />
képet.<br />
2. Ahhoz, hogy készségeket és képességeket fejleszteni tudjunk, a fejlesztés<br />
területeit, s a fejlesztés útját ki tudjuk jelölni, két kérdésre kell tudnunk válaszolni.<br />
Hol tart mentoráltunk egy-egy adott területen? Hová akarjuk eljuttatni a fejlesztés<br />
során?<br />
3. A fenti két pont elemei alapot adnak ahhoz, hogy mentor-mentorált közös<br />
munkájának első dokumentumában időrendben a célokat kijelölve elkészülhessen a<br />
terv.<br />
Az egyéni fejlesztési tervben meg kell határozni a területet, amelyre vonatkozik<br />
fejlesztésünk, a célt, melyet elérni kívánunk, az eszközt/módszert, amivel dolgozni<br />
9
fogunk, az időtartamot, mely alatt a célt elérni kívánjuk, s végül az értékelés idejét,<br />
módját, annak tartalmát.<br />
Ezek összefoglaló áttekintése következik a teljesség igénye nélkül.<br />
A fejlesztési terület egyrészt lehet tantárgyhoz kötődő, másrészt mivel a mentor az a<br />
képzett és motivált személy, akinek az oktatás terén szerzett tapasztalatai lehetővé<br />
teszik azt, hogy a mentorált jelzéseire figyeljen, így valamennyi tantárgy tananyagának<br />
elsajátításában segíthet.<br />
A cél kijelölésének legfőbb kívánalmai, hogy legyen fokozatra épülő, vállalható, tartható<br />
és reális.<br />
Az eszköz – módszer – idő hármasában a meglévő gyakorlatra támaszkodva a mentor<br />
választását a terület és a cél figyelembe vétele segíti.<br />
Az értékelés ideje a mentorált időszakon belül – tervünk alapján, a kitűzött célhoz<br />
rendelve – különböző lehet. Az értékelő visszajelzés elvárt követelményei közé tartozik,<br />
hogy fejlessze a tanulót, valamint a nevelés-oktatás színvonalát, biztosítsa annak<br />
minőségét; a tanulói tevékenység bonyolult, összetett jellegét képes legyen<br />
differenciáltan megragadni. Legyen szigorúan következetes, átlátható, objektivitásra<br />
törő, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő. Legyen<br />
továbbá elméletileg megalapozott és kivitelezhető. Az értékelés alapján szükség<br />
esetén kerüljön sor tervünkben korrekcióra.<br />
Összegzés:<br />
Az Egyéni fejlesztési terv olyan reális célok elérését rögzítő dokumentum, amely<br />
elemeiben igazodik a mentorált diák tanulmányait érintően a bemeneti szinthez, ezen túl<br />
az élethelyzethez. Figyeljen tehát a tanulási képességek fejlesztésén túl a társas<br />
kapcsolatok, szociális kompetenciák fejlesztésére is.<br />
10
A szociális kompetencia fejlesztése, segítése<br />
A szociális kompetencia értelmezése, összetevői<br />
A különböző szerzők eltérően, - ki szűkebben, ki tágabban- értelmezik a szociális<br />
kompetenciát. Az azonban biztos, hogy az Útravaló ösztöndíjprogramban részt vevő<br />
tanulók szempontjából elengedhetetlen ezek fejlesztésének középpontba való állítása.<br />
Egyfajta megfogalmazásban:<br />
A szociális kompetenciák<br />
A személyiség önvezérlő képessége: a belső igények felismerése és megfogalmazása.<br />
Realitásérzék: törvények és szabályok betartása.<br />
Szenzibilitás: az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek,<br />
problémáinak figyelembevétele.<br />
Szociális extenzivitás: a társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton<br />
belül.<br />
A legitimitás vizsgálata: a deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges<br />
magatartástól.<br />
Önismeret:<br />
reális és pozitív énkép a reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása;<br />
önbecsülés;<br />
önkontroll;<br />
önmotiválás;<br />
szerepvállalás;<br />
kooperativitás;<br />
kötelezettségvállalás;<br />
egyéni arculatformálás.<br />
Stratégiaalkotás és - megvalósítás:<br />
információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat;<br />
hatékony kommunikáció;<br />
gondolkodási képességek.<br />
A szociális kompetencia társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok,<br />
kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A<br />
szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális<br />
képességek határozzák meg.<br />
11
A társas fejlődés egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek egyszerre integrálódnak<br />
közösségükbe és differenciálódnak, mint önálló egyének. Egyik oldala a szocializáció –<br />
az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és<br />
ismereteit. Másik oldala a személyiségalakulás – ez is egy folyamat, amelyben a<br />
gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz,<br />
amelyekkel a körülményekre reagálnak.<br />
A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok,<br />
szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik.<br />
Ezek alapján két fő csoportot alkothatunk:<br />
- intraperszonális: azaz személyes kompetenciák<br />
- interperszonális: társas kompetenciák<br />
A szociális kompetencia fejlődésének feltétele a szociális komponenskészletek<br />
gyarapodása. A szociális viselkedés a meglévő komponensek aktiválásával, azokból<br />
aktuális komponensek létrehozásával szerveződik.<br />
Vannak a szociális kompetenciának öröklött és tanult komponensei. Az egyén<br />
személyiségét, a családot és az iskolai környezetet tekinthetjük a szociális kompetencia<br />
kialakulását befolyásoló tényezőknek.<br />
A mai társadalomban egyre nő azon munkahelyek száma, ahol a csoport tagjai<br />
úgy működnek együtt, hogy munkájukban az információáramlás is jelentős szerepet<br />
játszik. Ezért a kooperatív munkaformák az oktatásban is fontos szerepet játszanak,<br />
közben a diákok nemcsak új ismereteket tanulnak, hanem társadalmi szempontból is<br />
fontos készségekre tesznek szert.<br />
Halász Gábor megfogalmazása alapján a személyes és szociális kulcskompetencia<br />
elemei:<br />
- Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink azonosításának,<br />
értékelésének és megvédésének képessége.<br />
- Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket alkossunk és<br />
vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki.<br />
- Az a képesség, hogy rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és<br />
erőviszonyokat elemezzünk.<br />
- Az a képesség, hogy együttműködjünk, közösen cselekedjünk és kollektív,<br />
megosztott vezetésben vegyünk részt.<br />
- Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési<br />
rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk.<br />
12
- Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg.<br />
- Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és<br />
értelmezzük e szabályokat.<br />
- Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett<br />
kialkudott rendet alkossunk.<br />
A szociális kompetencia vizsgálható komponensei egy-egy gyerek esetében a<br />
következők lehetnek:<br />
Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés<br />
másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés játék közben, pozitív hozzáállás<br />
másokhoz, helyes kortárs kapcsolatok.<br />
Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés,<br />
érzelmek kifejezése, pozitív én-attitűd, felelősség.<br />
Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során,<br />
figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás,<br />
mások előtti szereplés vállalása.<br />
Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési kultúra, közlekedési morál.<br />
A szociális kompetencia-fejlesztés lehetőségei az iskolában<br />
A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas<br />
kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket,<br />
amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. A<br />
szociális kompetencia fontosságát a környezetben zajló folyamatok eredményei,<br />
következményei révén tapasztalhatja az egyén, és a tapasztalatok birtokában alakíthatja<br />
ki saját értékrendjét.<br />
Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban résztvevőknek<br />
meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában.<br />
A szocializáció tanulható és tanítható folyamat, a szociális képességek és készségek<br />
fejlesztése minden tanuló érdeke, a társadalomnak pedig természetes elvárása.<br />
A szociális viselkedésben megkülönböztethető:<br />
a proszociális, illetve<br />
az antiszociális viselkedésmód.<br />
A proszociális viselkedésmód elsősorban az együttműködések során valósul meg, de<br />
megjelenhet az antiszociális viselkedésmód is, mely az esélyegyenlőség érdekeit sértő<br />
viselkedésmód jellemzője.<br />
13
A proszociális viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek<br />
között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság,<br />
valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a<br />
csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. Az iskolában zajló<br />
fejlesztéseknek támogatniuk kell a proszociális magatartásmód kialakulását, és meg kell<br />
akadályozni az antiszociális magatartásmód megjelenését.<br />
A szociális kompetencia élmény alapú tanulását szolgálják a különböző kollektív<br />
munkaformák alkalmazásai az oktatás során. Fontosak a cselekvések közben<br />
megszerzett tudáselemek és ezek tudatosítása mind a tanár, mind a gyerekek részéről.<br />
Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával a gyerekek kompetenciáinak<br />
szélesebb köre fejleszthető, ahol a tanulók önállóan próbálnak valamit megtanulni,<br />
miközben olvassák akár a tankönyv szövegét, vázlatot írnak, magyarázó ábrákat<br />
készítenek, önállóan elvégeznek pár egyszerű kísérletet, keresnek az interneten, és<br />
mindeközben együttműködnek társaikkal. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha ténylegesen<br />
önálló tanulási szituációkat hozunk létre.<br />
Fejlődnek a tanulókban a szociális kompetenciák:<br />
- az empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, a<br />
sokszínűség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése),<br />
- a motiváció (kezdeményező készség, optimizmus, elkötelezettség,<br />
teljesítményösztönzés),<br />
- a társas készségek (kapcsolatépítés, kommunikáció, konfliktuskezelés,<br />
irányítás, befolyásolás, együttműködés, csapatszellem).<br />
A személyes kompetencia részeként:<br />
- Önismeret, én-tudatosság: egy önmagunkról alkotott reális kép, amely a<br />
szubjektív énkép és a mások által visszatükrözött kép dinamikus<br />
egyensúlyából alakult ki megélt tapasztalatok és rendszeres önértékelés<br />
révén.<br />
- Identitás: az emberi világ különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése,<br />
megélése és tudatos vállalása révén kialakuló önazonosság.<br />
- Önállóság és önbizalom: amely az elfogadottságból fakadó érzelmi<br />
biztonságon, a tévedés jogán, a reális önismereten alapszik<br />
- Ön-motiváltság: optimizmus, teljesítményvágy, kitartás, kezdeményezés,<br />
kreativitás.<br />
14
A társas kompetencia részeként:<br />
- Társas tudatosság: szabálykövetés és szabályalkotás, amely mindenféle<br />
emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele.<br />
- Empátia: a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a<br />
megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés<br />
feltétele, a sokféleség elfogadása és kezelése, mások fejlesztése.<br />
- Társas készségek: személyközi kapcsolatok kialakítása, kezelése.<br />
- Kooperáció: a másokkal való együttműködés képessége, ami a békés<br />
együttélés, a konfliktusok, illetve a problémák megoldásának<br />
nélkülözhetetlen kelléke. Itt jelenik meg a kommunikáció, valamint az<br />
önérvényesítés fontossága is.<br />
A mentor nevelőnek nagyon jól kell ismernie a gyerekeket, tudnia kell, kinek milyen<br />
jellegű feladatot lehet adni<br />
Az önállóságot biztosító munkaformák, a kooperatív tevékenységet igénylő szervezési<br />
módok és az újszerű módszerek alkalmazása rendkívül időigényes, ugyanakkor csak<br />
ezek hosszú távú alkalmazása hozhat sikert.<br />
A kooperatív tanulás közben lehetőség adódik több szociális képesség fejlesztésére, a<br />
mások javát szolgáló, segítő magatartás formálására, amelyek fokozatosan alakulnak ki.<br />
Fejlődik az egyénnek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy közös cél érdekében<br />
együtt dolgozzon másokkal.<br />
A szociális kompetenciák fejlesztése eredményesebb, amikor a tanulók együtt dolgoznak,<br />
hiszen ebben az esetben magától értetődő az, hogy a diákok megosztják egymással<br />
ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek. Nagyon sok lehetőség nyílik a<br />
segítségadásra, a barátkozásra, a társas érintkezéshez szükséges készségek<br />
gyakorlására.<br />
A szociális kompetencia iskolán belüli fejlesztését hátráltathatják:<br />
- személyi feltételek (a tanár személyisége, felkészültsége; a tanár, a gyerek<br />
és a szülő kapcsolata; kiemelten az iskola-szülő viszony) elégtelensége,<br />
- a szervezeti feltételek (tér- és időszervezés, tantárgyi rendszer)<br />
elégtelensége,<br />
- a tanítási módszerek egysíkúsága,<br />
- tárgyi feltételek elégtelensége (például különböző méretű csoportok<br />
működéséhez átrendezhető bútorok).<br />
15
Feladatok, melyek ezekből adódnak módszertani sokszínűségre ösztönöznek<br />
- biztosítsunk minél több lehetőséget a személyes kapcsolatok alakulására,<br />
különös tekintettel a mentor-diák és a mentor-szülő viszonyra, támogató<br />
viselkedés, partneri viszony, facilitátor szerep.<br />
- nagyobb szabadság megteremtésével adjunk lehetőséget a diákoknak<br />
idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra,<br />
- vezessük be az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az árnyalt<br />
értékelést,<br />
- csökkentsük a tanulás verseny jellegét, erősítsük az együttműködést, a<br />
frontális tanulásszervezést egészítsék ki kooperatív és más<br />
tanulásszervezési eljárások módszerek, a differenciálás szélesítése<br />
(mennyiség, feladatok, követelés, értékelés)<br />
- a tananyag problémaközpontú megfogalmazása és feldolgozása tegye<br />
érdekessé a gyerekek számára a tanulást, adjon lehetőséget kreativitásuk<br />
fejlesztésére.<br />
Mindezek megoldásához vegyük igénybe a különböző segítő formákat (pályázatok, tanár-<br />
továbbképzések, tréningek).<br />
Fokozott jelentősége van a szociális kompetencia fejlesztésében a mentorálásnak, hiszen<br />
itt megtapasztalhatja a fiatal a mentorának csak őrá irányuló figyelmét, elfogadó, bíztató,<br />
támogató hozzáállását, melynek hatására a tanuló esélyegyenlősége valóban javulhat.<br />
16
A tantestületen belüli együttműködés lehetőségei a mentori munka sikeressége<br />
érdekében.<br />
A téma indításához a jogszabályi háttér adja az alapot. A mentor rendszeresen<br />
személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, szükség esetén a szaktanárokkal.<br />
Az osztályfőnök és az érintett szaktanárok az adott tantestület tagjai. Így a tantestület<br />
egészét érdemes kiindulási pontként vizsgálni. Két szempontból lehet közelíteni. Egyrészt<br />
a tantestület a pedagógusoknak az a közössége, ahol az egyenrangú munkatársak<br />
munkája több szinten összekapcsolódik a közösen megvalósítandó pedagógiai cél<br />
érdekében. Másrészt az a közösség is egyben, ami értéket, normát képvisel, hiteles,<br />
viselkedési mintát nyújt az egész iskolaközösség számára. A tantestület egésze számára<br />
szükséges és fontos az Útravaló Ösztöndíjprogram céljainak megismerése, az adott<br />
intézményben e tekintetben folyó munka, hisz az együttműködés így lehetséges.<br />
Szakmai munkaközösségek segíthetik munkánkat a gyermek- és ifjúságvédelem, a<br />
szabadidő hasznos eltöltése területén éppúgy, mint a sajátos nevelési igényű és a<br />
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is.<br />
Az alkalmi munkacsoportok konkrét feladat elvégzésére időszakos jelleggel működő<br />
kisebb közösségek.<br />
Így:<br />
1. Osztályfőnök és mentor – mindkettejük szerepe más. Közös munkájuk<br />
akkor eredményes, ha a mentorált tanuló fejlődésére vonatkozó<br />
tapasztalatok kölcsönös átadására, az eredményesség/eredménytelenség<br />
okainak feltárására irányul közös tevékenységük.<br />
2. A mentor – osztályfőnök - mentorált diák hármas munkakapcsolatának<br />
legfőbb értékét a két segítő közös megbeszélése, értékelése, elemzése<br />
adja a mentorálttal.<br />
3. Mentor – ifjúságvédelmi felelős kapcsolata akkor különösen fontos, ha<br />
szakmai munkaközösség híján a mentorált élethelyzete a gyermekjóléti<br />
szolgálat vagy a gyámhatóság közbenjárását is megkívánja.<br />
4. Mentor – pályaválasztási felelős munkakapcsolat a helyes iskolaválasztás<br />
előkészítésének időszakában, a továbbtanulás tervezésénél válik<br />
jelentőssé.<br />
5. Az azonos osztályban tanító nevelők együttműködése a legjobban igényelt<br />
munkaformák közé azért sorolható, mert itt az azonos osztályban tanító<br />
17
nevelők az eredményesség, az osztály fejlődése szempontjából<br />
végezhetnek értékelést, sor kerülhet esetmegbeszélésre, így a mentorált<br />
tanuló vélemények ütköztetésére, a további út kijelölésére.<br />
6. Mikroértekezlet megtartására esetében a mentorált tanuló áll a<br />
középpontban, s a megbeszélésen részt vesz mindenki, aki vele valamilyen<br />
kapcsolatban van. Haszna témánk szempontjából kiemelkedően fontos.<br />
7. Az intézményi kapcsolattartó és a mentor megbeszélése elsődlegesen a<br />
pályázat elkészítésében, a dokumentumok kezelésében megszokott.<br />
Valamennyi megbeszélés alkalmas lehet egyrészt az elvárások, a normák tisztázására,<br />
másrészt a felmerülő probléma megoldásában. Tisztázható, az előrehaladás érdekében<br />
ki milyen elvárásokkal szembesíti a mentorált tanulót. Érdemes ezeket egyeztetni úgy,<br />
hogy egymást erősítsék.<br />
Értékelés a mentori munkában<br />
Az előzőekben vázolt kapcsolatokra építve eleget tudunk tenni a program következő<br />
előírásának is. Az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább<br />
háromhavonta értékelni kell a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató<br />
okokat.<br />
Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat,<br />
a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.<br />
18
A mentorált tanuló fejlődésének követése, a hozzá kapcsolódó dokumentáció<br />
vezetése<br />
A mentor a mentorálási időszak során az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódóan végzi<br />
munkáját:<br />
Egyéni fejlesztési tervet készít<br />
Egyéni előrehaladási naplót vezet<br />
Szakmai beszámolót készít<br />
Az Egyéni fejlesztési terv elkészítésének lehetséges módjával külön anyag foglalkozik<br />
részletesen. Kapcsolódva a mentorálási idő teljes köréhez, ez a dokumentum az alapja<br />
annak, hogy a mentor az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább<br />
három havonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat.<br />
Kapcsolódva a következő dokumentumhoz, az értékelés eredményét – kitérve az<br />
értékelésen résztvevők észrevételeire is - az Egyéni előrehaladási naplóban írásban is<br />
rögzíti.<br />
Egyéni előrehaladási napló a mentorálás kezdetétől a mentor rendelkezésére áll<br />
(táblázatos formában)<br />
Az első táblázata általános adatokat tartalmaz.<br />
A második táblázat az egyéni foglalkozások rendjét rögzítését kéri. Ennek<br />
szempontjai:<br />
- Időrend – a rendelet alapján a mentor legalább heti 3 órában foglalkozik a<br />
mentorált tanuló felkészítésével<br />
- A foglalkozások témája/tartalma, célja, az alkalmazott pedagógiai módszer.<br />
Minden diák esetében külön naplót kell vezetni, mely heti rendszerességgel, s<br />
tanulónként eltérő tartalommal kell kitölteni.<br />
Az egyéni előrehaladási napló mindenfajta mentori tevékenységnek teret enged, a<br />
komplex pedagógiai megközelítés regisztrálását támogatja. Nincsen ajánlott tartalmi<br />
megkötés, minden belefér, a színházlátogatástól kezdve a korrepetálásig (nem kell<br />
kizárólag tantárgyi szintre korlátozni). A diák fejlődésének adott pontjait<br />
dokumentálja. A naplót a mentornak kell vezetnie és tárolnia.<br />
Kitöltése történhet számítógéppel, ehhez segítség, hogy az OKM Támogatáskezelő<br />
honlapján a formanyomtatványnak van kitölthető változata. Kézírás esetén a<br />
nyomtatott nagybetű a kívánalom.<br />
19
A tanuló előrehaladásának értékelése, észrevételek<br />
Ez a 3. táblázat, mely a kötelezően előírt három értékelés dokumentálására<br />
alkalmas.<br />
- Az egyéni fejlesztési terv alapján az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok<br />
bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az<br />
ezeket hátráltató okokat.<br />
- Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a<br />
gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.<br />
- Az értékelés eredményét - kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is,<br />
írásban rögzíti.<br />
Családlátogatás<br />
A családi környezet meghatározó volta miatt a mentorált időszak kezdetén fontos,<br />
munkánkhoz alapot adó információkat szerezhetünk általa. Szerencsés, ha a diák is<br />
aktív résztvevője az itt zajló beszélgetéseknek.<br />
Minden esetben rögzíteni kell az időpontot, a családlátogatás célját és eredményét.<br />
A szülővel alá kell íratnunk a kitöltött dokumentumot abban az esetben, ha a<br />
mentorált kiskorú, egyébként korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.<br />
Szakmai beszámoló<br />
A mentorálási időszak végén az OKM Támogatáskezelő által megadott formátumban a<br />
mentor Szakmai beszámolót készít.<br />
A szakmai beszámoló legfontosabb kérdéseit az egyéni előrehaladási napló már<br />
tartalmazza.<br />
Mindez újbóli áttekintése, s a következő kérdéssorra adott válaszok átgondolása segíti a<br />
mentort a dokumentum kitöltésében.<br />
- Mik voltak a tanév elején meghatározott közös célok?<br />
- A közösen megfogalmazott célok érdekében milyen területeken kellett a<br />
diákot fejleszteni?<br />
- A mentor milyen módszereket alkalmazott a fejlesztés során?<br />
- Az alkalmazott módszer milyen eredményt hozott?<br />
- Milyen csatornákon és hogyan követte a mentor a fejlődést?<br />
- Milyen segítséget nyújtott az iskola a mentori munkához?<br />
- Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a szülőkkel?<br />
- Milyen nehézségekkel találkozott a mentor a munkája során?<br />
20
- Szaktárgyi ismeretek átadása vagy a személyes mentorálás volt a<br />
jellemzőbb?<br />
- Milyen tanulási technika volt eredményes?<br />
- Sikerült-e rászoktatni tanítványát a rendszeres tanulásra?<br />
- Milyen sikereket ért el a mentori tevékenység eredményeként a tanuló?<br />
- Milyen főbb problémák akadályozták a mentori tevékenységet, illetve annak<br />
sikerét?<br />
- Milyen hatással volt a mentorálás a tanuló továbbtanulási terveire?<br />
- Sikerült-e a következő évfolyamba lépnie a diáknak?<br />
- Sikerült-e bejutnia abba a középiskolába, ahová szeretett volna?<br />
- Javult-e a tanulmányi eredménye a tanulónak?<br />
- Sikerült-e bensőséges, őszinte, közvetlen kapcsolatot kialakítani a<br />
mentorálttal?<br />
- Változtak-e életviteli szokásai a tanulónak?<br />
- Mennyire sikerült céltudatos emberré alakítani?<br />
21
A mentor szerepe és feladata a pályaorientációban és pályaválasztásban<br />
„Az iskola szolgáltat, a tanár nem ítél, hanem támogat.”<br />
A pályaválasztási felelős nevelő tevékenysége az általános iskolákban:<br />
Az iskolaválasztás nem azonos a pályaválasztással, két különböző döntési szint.<br />
1. „A tanár és a tanuló közös cselekvései<br />
2. Tanári önálló munka<br />
3. Tanári közösségben végzendő feladatok<br />
1. A tanár és a tanuló közös tevékenységei:<br />
- felvilágosítás<br />
- előadás<br />
- filmvetítés<br />
- látogatások szervezése<br />
- csoportos foglalkozások vezetése (órakeretben, órán kívül)<br />
- csoportos beszélgetés<br />
- csoportos tanácsadás<br />
- egyéni tanácsadás” 1<br />
- tanulási technikák<br />
- önismereti elemek<br />
- pályaismereti elemek<br />
- álláskeresési technikák<br />
- önismereti tréningek<br />
2. Tanári önálló feladatok<br />
- pályaorientációs tevékenység bemutatása,<br />
- részvétel iskolai rendezvények szervezésében,<br />
- pályaválasztási hetek,<br />
- középiskolai tanárok meghívása összevont szülői értekezletre a szülőkhöz,<br />
tanulókhoz,<br />
- középiskolai tanulók meghívása osztályfőnöki órákra,<br />
- pályaorientációs órák beépítése az osztályfőnöki- és háztartástan-életviteli<br />
órákra (tanmenet készítése),<br />
22
- a Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadója látogatásának<br />
segítése,<br />
- külső intézményekkel történő kapcsolattartás)<br />
- számítógépes pályaorientációs program igénybevétele (esetleges<br />
beszerzése, pályázatok útján), könyvtár látogatása, szakirodalom gyűjtése)<br />
- videok, CD-k, DVD-k által szakmák, pályák bemutatása, ebben a témában<br />
weboldalak látogatása a neten).<br />
3. Tanári közösségben végzendő feladatok:<br />
- tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának<br />
kialakítása céljából<br />
- tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási<br />
problémájának megoldása szempontjából<br />
- továbbképzés, közös konzultációkon részvétel<br />
- szülői értekezlet tartása<br />
A pályaorientációs tevékenység<br />
A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények, aki mentor is:<br />
- a tanár pozitív módon közeledik minden tanulójához<br />
- tanulóival személyes kontaktusa alakuljon ki<br />
- csoportfoglalkozást a nyíltság, a tolerancia kell, hogy jellemezze,<br />
- olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon a tanulóval, ahogyan<br />
szeretné, ha hasonló helyzetben vele is bánnának,<br />
- ne szolgáltasson ki olyan információkat, amelyeket, a tanuló és a szülő csak<br />
a tanárnak szánt<br />
- ne kérdezősködjön irreleváns részletek felől<br />
- megfelelő felelősségtudattal rendelkezzen.<br />
A pályaorientációs tevékenység szakaszai:<br />
Hol vagyok? Hol tartok? Hová tartok? Ezek a terveim!<br />
A mentorált tanulóra, a pálya- és iskolaválasztásra ható környezeti tényezők:<br />
- család<br />
- szülők - nagyszülők<br />
- testvérek, rokonok<br />
- baráti kör<br />
- barátok-osztálytársak<br />
- ismerősök<br />
23
- tanárok<br />
- szomszédok<br />
- tömegtájékoztatás (Tv, rádió, folyóiratok-újságok, CD-k, Video-felvételek)<br />
Az Útravaló Ösztöndíjprogram segít abban, hogy a tanulók leküzdjék hátrányaikat és<br />
csökkentsék a családi háttér okozta lemaradást. Otthon nincs net, megfelelő könyvtár,<br />
nem tud a tanuló szakkönyvekhez jutni.<br />
Nekünk, nevelőknek a feladatunk, hogy segítsük a fiatalok szociális hátrányaiknak<br />
lefaragását, az életben való eligazodásukat.<br />
24
A pályaorientációs tevékenységek eszközei<br />
Az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló Kormányhatározat többek között<br />
rendelkezik a mentori feladatokról is. Ennek egyik eleme, hogy a mentori feladatot ellátó<br />
pedagógus „… pályaorientációs tevékenységet végez, melynek célja a régiós, illetve a<br />
helyi igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzése, a későbbi lehetséges<br />
munkahelyekkel való kapcsolat felvétele.”<br />
A pályaorientációs tevékenység értelmezéséhez tisztázandók a következő fogalmak:<br />
pálya, szakma, foglalkozás, hivatás, képesítés, képzettség, pályaelképzelések, stb.<br />
A pályaorientációs tevékenységek elsődleges célja, hogy a pályaválasztó:<br />
- megismerje és érzékelje a választható szakmát, szakmacsoportokat,<br />
szerezzen elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról,<br />
foglalkozásokról,<br />
- fejlessze önismeretét,<br />
- mérje fel saját készségeit, adottságait, képességeit, érzelmi-akarati<br />
tulajdonságait és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás-,<br />
követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét,<br />
- megismerje a választandó szakmát övező munkaszervezeti-társadalmi<br />
viszonyokat<br />
- megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat<br />
- megismerje a tudás és a gyakorlat elsajátíttatását biztosító intézményeket.<br />
- tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a<br />
megalapozottabb döntést a pályaválasztásban.<br />
- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is találják meg az<br />
érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb iskolát, képzést.<br />
A pályaorientációs folyamat legfőbb szereplői<br />
- a pályaválasztásban résztvevők, a diákok<br />
- a szülők,<br />
- a pályaválasztást segítő tanárok: osztályfőnök, pályaválasztási felelős, a<br />
mentor,<br />
- az általános iskola és a középfokú képző intézmények,<br />
- a pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg,<br />
- a munkaadók és munkakörnyezetük, a foglalkoztatási viszonyok.<br />
25
A pályaorientáció eszközeinek csoportjai:<br />
- életkornak megfelelő gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret<br />
létrejöttét szolgáló eszközök,<br />
- életkornak megfelelő tanulást támogató és önismeretét segítő eszközök,<br />
- a munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és<br />
segítségnyújtás a tapasztalatok feldolgozásához, értékeléséhez,<br />
- a tanulási környezet megismerését szolgáló eszközök,<br />
- segítségnyújtás a szerzett tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép<br />
kialakításához.<br />
A pályaorientáció várható eredményei<br />
A pályaorientációs program végére a tanuló:<br />
- ismerje fel saját erősségeit és gyengeségeit,<br />
- legyen képes a pedagógus és társai segítségével reális önértékelésre,<br />
- fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat,<br />
- lehetőségek szerint ismerjen meg minél több pályát, szakmát, foglalkozást,<br />
- tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos<br />
kiadványokban,<br />
- tudjon segítséggel tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről,<br />
- legyen képes egyéni pályaterv kialakítására.<br />
A pályaorientációs tevékenység területei<br />
Osztályfőnöki órák: a tanulók a különböző évfolyamokon már feldolgoznak<br />
pályaorientációval kapcsolatos témákat (Mi az, ami érdekel, amit szívesen csinálok,<br />
miért tanulok. Fizikai és szellemi munka, az iskolaválasztás, jövőnkre készülünk…)<br />
Drámajátékok (önismeret: testi képességek, érzelmi képességek, szociális képességek,<br />
egyéni motivációk …)<br />
Pályaválasztási tanácsadás: munkaügyi központ által szervezett rendezvények,<br />
lehetőségek.<br />
Iskolákkal való kapcsolattartás: nyitott napok, szülői értekezletek.<br />
Pályaválasztási kiállítások, börzék: megyei, körzeti, települési rendezvények.<br />
Útravaló Ösztöndíjprogram: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű<br />
tanulók mentori segítése.<br />
26
A pályaorientáció módszerei<br />
Információs tanácsadás:<br />
- felvilágosítás: információk nyújtása, információk cseréje,<br />
- előadások: diákoknak, szülőknek (meghívott előadók, tanárok ritkán),<br />
- videofilmek: szakmai anyagok vetítése (vizuális úton támogat)<br />
- előny: életszerűbb, több érzékszervre hat. Vitaindítónak kezeljük, célszerű<br />
megbeszélni, az érzelmi hatásokat elmondják a tanulók. A mondanivalókat<br />
nem értékeljük, azt a tanuló önállóan szűrje le.<br />
- munkahelyi látogatások,<br />
- társintézmények meglátogatása (szervezési feladatok).<br />
Egyéni és csoportos beszélgetés, tanácsadás:<br />
- személyközpontú,<br />
- célirányos,<br />
- interaktív,<br />
- problémamegoldó jellegű.<br />
Befejező elmélkedés<br />
A nevelők, a mentorok egyik nagy célkitűzése, hogy a diákokat olyan tapasztalatokkal<br />
lássák el, amelyek lehetővé teszik számukra életük pozitív alakítását. Ez olyan<br />
feladatokat jelent nekünk - nevelőknek, mentoroknak - amelyek merőben eltérnek a<br />
korábbiaktól, amelynek magunk is csak a körvonalait sejtjük. Az információk, a világ olyan<br />
gyors ütemben változik, hogy az előrejelzések szerint a most iskolába lépők felének<br />
várhatóan olyan munkaköre lesz, amelyet ma még nem is ismerünk.<br />
Nem vagyunk tehát abban a kényelmes helyzetben, hogy életük végéig használható<br />
információval lássuk el a mentoráltjainkat. Sokkal inkább az egész életen át tartó<br />
tanulásra, a gondolkodási képességek fejlesztésére kell koncentrálnunk, és arra készíteni<br />
őket, hogyan működjenek a legkülönbözőbb társas helyzetekben.<br />
27
A pályaválasztás segítése<br />
Pályaorientációs munka fejlesztése az iskolában<br />
A pályaválasztás és az ehhez kapcsolódó tanácsadói munka az elmúlt években jelentős<br />
változásokon ment keresztül. A megfelelő pálya megtalálására vonatkozó döntés már<br />
nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével, hanem folytatódik, és ismételten<br />
felmerül az életpálya későbbi szakaszaiban is.<br />
Az egyén számára megfelelő pálya kiválasztására irányuló döntés magában foglalja a<br />
pályaválasztási és a pályamódosítási döntést. A pályaválasztási döntés ebben az<br />
értelemben az első pálya kiválasztását jelenti, amelyet az életpálya későbbi szakaszában<br />
az egyén elsősorban a munkaerő-piac követelményeire reagálva, valamint saját<br />
alkalmasságát figyelembe véve több alkalommal is korrigál. Ez a pályakorrekció<br />
megvalósulhat teljesen új szakma elsajátítása, új végzettség megszerzése révén, vagy a<br />
meglevő végzettség továbbfejlesztésével.<br />
A pályaválasztás ilyen módú, szélesebb értelemben vett fogalmának kialakulása<br />
szorosan összefügg a rendszerváltozást követően hazánkban bekövetkező társadalmi és<br />
gazdasági folyamatokkal. A munkaerő-piac átalakulása, a munkanélküliség megjelenése<br />
és nagy arányúvá válása, majd a 90-es évek második felében és jelenleg az Európai<br />
Unióhoz való csatlakozás követelményei nagymértékben hozzájárultak a pályaválasztás<br />
fogalmának átértékelődéséhez. A pályák, szakmák, az egyes végzettségekkel betölthető<br />
munkakörök tartalmának változása, a fokozódó munkáltatói elvárások, az „egész életen<br />
át tartó tanulás” gondolatának megjelenése és szükségességének tudatosulása új<br />
dimenziókat adott a pályaválasztásnak és az azt segítő tevékenységeknek egyaránt.<br />
A pályaválasztás fogalmának átalakulásával, a pályatanácsadással szembeni<br />
követelmények változásával egyidejűleg a pályatanácsadás rendszere is fokozatos<br />
átalakuláson ment keresztül. A folyamatos változásoknak az eredményeként mára a<br />
pályaválasztási tanácsadásnak egy olyan sokszereplős intézményrendszere alakult ki,<br />
amely az oktatásügy és a munkaügy területén működő szervezetek és szakemberek<br />
formájában biztosítja azt a támogatást, ami az egyre összetettebbé váló életpályára<br />
történő felkészítéshez nélkülözhetetlen.<br />
A pályaválasztás fogalmának és a tanácsadás rendszerének átalakulása következtében a<br />
pályaorientációs tevékenység is egyre komplexebbé vált, egyre sokfélébb és egyre<br />
28
összetettebb ismeretanyagot feltételez a pályaválasztási döntést segítő pedagógus,<br />
pályaválasztási szakember részéről.<br />
A pályaorientációhoz kapcsolódó iskolai tevékenységeket hagyományos funkcióban a<br />
pályaválasztási felelős tanárok látták el. Az átalakuló szakképzésben a pályaválasztáshoz<br />
kapcsolódó tevékenységek koordinálását a különböző szerkezetű iskolák különböző<br />
módon oldják meg. A pályaválasztási felelős tanári (osztályfőnöki) munka<br />
hagyományosan az iskolán belüli munkára vonatkozik, de súlypontja a tanulókkal való<br />
foglalkozásra helyeződik (osztályfőnöki munka, csoportmunka stb.).<br />
Napjainkban számolnunk kell az interdiszciplináris ismeretek előretörésével. Akik<br />
diszciplináris ismereteken nőttek fel, nehezebben barátkoznak meg az összetett<br />
témakörök megjelenésével az iskolában. Azonban az érintkező tudományterületek - jelen<br />
esetben a pályaorientációhoz kapcsolódó pszichológia, közgazdaságtan,<br />
munkatudomány, a jog, a szociológia és az egészségtan - mint önálló tudományágak már<br />
rendszerezett ismeretanyaggal rendelkeznek. Az interdiszciplináris ismeretek átadásához<br />
„új típusú" tanári magatartás szükséges, ez pedig a moderáló tanár, aki nemcsak átad<br />
információt, hanem segíti az információk helyes mederben történő áramlását is.<br />
Amikor pályát, hivatást választunk, két alapvető dologgal kell tisztában lennünk. Először<br />
is ismerni kell önmagunkat. Másodszor, tudnunk kell, mit kínál a világ, milyen<br />
lehetőségeink vannak.<br />
A téma feldolgozásánál szükséges a pályaválasztáshoz kapcsolódó fogalmak tisztázása:<br />
- az iskolaválasztás (mely az általános iskola feladata, s a 14 éves korú<br />
tanulóknál történik) nem azonos a szakmaválasztással,<br />
- az iskolaválasztás nem azonos a pálya kiválasztásával sem (két különböző<br />
döntési szintet jelent),<br />
- a pályaválasztás és a pályaorientáció sem egymás szinonimája.<br />
A pályaválasztás azt jelenti, hogy lehetőségeinkhez mérten, önállóan, vágyainknak<br />
megfelelően választunk ki egy olyan szakmát, amely értékes mind a társadalom, mind az<br />
egyén szempontjából.<br />
A pályaorientáció egy több évet átívelő hosszabb folyamat, amely a tanuló<br />
egyéniségének igénybe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető<br />
legszélesebb információ nyújtásával.<br />
A pályaválasztás és a NAT<br />
A Nemzeti Alaptanterv, mint a közoktatásról szóló alapdokumentum, 10<br />
műveltségterületre osztotta az elsajátítandó ismereteket, amelyek szélesebb egységei a<br />
29
tudományoknak, mint az egysíkú diszciplináris megközelítés volt. Ezek között szerepel az<br />
„Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás,<br />
pályaorientáció”.<br />
A NAT-hoz kapcsolódóan ez a műveltségterület lehetőségeket kínál az iskolák számára a<br />
tanulók személyiségfejlődésének hosszú távú támogatására, a jó választás segítésére.<br />
A pályaválasztási döntések meghozatalához öt, viszonylag jól elkülöníthető terület<br />
feldolgozásával tudunk hozzájárulni.<br />
1. Tanulásmódszertan<br />
A pályaválasztásban a tanulás jelentősége igen nagy mind a pályára való<br />
felkészülésnél, mind a szakma gyakorlása során fellépő feladatok megoldása<br />
szempontjából.<br />
Az iskolai évek alatt minden tanulóban kialakult már valamilyen gyakorlat a tanulásra, van<br />
valamilyen rendszere annak, ahogyan tanul. Nem biztos azonban, hogy a meglévő<br />
tanulási módszerek kellő hatékonyságúak, meghozzák a várt eredményt, és hogy a<br />
gyermek érzelmi viszonya az iskolához, a tanuláshoz kedvező.<br />
A hatékony tanulási módszereket korán ki kell alakítani, de nem elegendő ismerni azokat,<br />
hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia.<br />
A sikeresség elengedhetetlen feltételként szerepel a tanulásmódszertan célkitűzései<br />
között, de nem egy szokásos tantárgyat jelenthet egyetlen módszertani foglalkozás sem,<br />
hanem egy képességfejlesztő, segítő tantárgyról van szó.<br />
Bármikor kezdjük is alkalmazni a tanulásfejlesztést, célszerű egy visszatekintés az<br />
előzményekre, a tanulási szokásokra, hiszen az egyéni tudásanyag mögötti munka igen<br />
eltérő lehet. Ezzel segít szembesülni valamely önvizsgálati kérdőív, amit a magunk<br />
megismerésére végezhetünk el.<br />
Egyúttal az őszinteség iskolája is ez, hiszen a valóságos tényeket érdemes feltárni,<br />
önmagunknak végzik az értékelést a tanulók, a mentor, a tanár csak az értéknormákat<br />
képviseli. Személyes megnyilatkozásra, megbeszélésre csak egyéni formában kerülhet<br />
sor. Természetesen néhány kérdés – amelyről több személynek is van mondanivalója –<br />
megvitatható közösen is. A skála értékeiből akár kérdésenkénti átlagot is számíthatunk,<br />
ami jelzi az egyéni, vagy csoportos problémákat is.<br />
Ezekre épülhet valamely tanulási képességek fejlesztése<br />
- visszatekintés a tanulási előzményekre<br />
- tanulás – tudás; a tanulási tevékenység<br />
- tanulási stílusok<br />
30
- tanulási stratégiák<br />
- tanulási technikák<br />
- megtanulni tanulni<br />
- olvasás (szokás, készség, értő olvasás)<br />
- figyelem<br />
- koncentráció<br />
- szókincsfejlesztés<br />
- emlékezés, memoriterek<br />
- gondolkodás-fejlesztés, agytorna<br />
2. Pályaismeret<br />
- foglalkozások gyűjtése<br />
- pályák objektív követelményei, pályaleírás<br />
- az egyén elvárásai<br />
- szakmacsoportok (moduláris rendszer)<br />
3. Az egyén-pálya megfelelése<br />
- önmeghatározás, azonosságtudat<br />
- önismeret, önvizsgálat, önfeltárás (érdeklődés, képesség, munkamód)<br />
- a személyiség főbb összetevői<br />
- én a társaim szemében<br />
- helyem a környezetben<br />
- céljaim a magánéletben, a közéletben (munkahelyen)<br />
4. Tájékozódás a lehetőségekről<br />
- jövőre irányulás, „én” ideálok<br />
- az ember munkája – társas viszonyok<br />
- munkaerő-gazdálkodás, mobilitás<br />
- foglalkozáspolitika, foglalkozási viszonyok<br />
- foglalkozások, szakmák társadalmi presztízse<br />
- egészségügyi követelmények<br />
5. Esélyeim a munkaerőpiacon<br />
A munkaerőpiac szerkezete:<br />
- lehetséges munkahelyek,<br />
- belépők a munkaerőpiacra (pályakezdők, munkanélküliek, átképző<br />
tanfolyamon résztvevők, bevándorlók),<br />
31
Karrier-terv<br />
- kilépők a munkaerőpiacról (nyugdíjba vonulók, munkanélkülivé válók,<br />
kivándorlók),<br />
A karrierépítés-tervezés nem más, mint annak pontos meghatározása, honnan hová<br />
szeretnénk eljutni. Az előrejutást a szakmai és a személyes fejlődés, az újabb és<br />
érdekesebb feladatok jelentik (nem feltétlen a magasabb rang). Ennek érdekében fel kell<br />
mérnünk saját adottságainkat, képességeinket és lehetőségeinket, aminek függvényében<br />
kialakítható a karrierterv.<br />
Pályakezdőknél a karriertervezés a következő lépésekből áll:<br />
1. Önmagunk megismerése: készítsünk mérleget erősségeinkről és korlátainkról, majd<br />
ez alapján gondoljuk át milyen készségek kellenek a sikerhez (fejlesztendő területek).<br />
2. Céljaink megfogalmazása: annak átgondolása, milyen munka, tevékenység felelne<br />
meg legjobban az igényeinknek (szellemi kihívás, kreativitás, pénz, szabad idő, előre<br />
lépési lehetőség, kötetlen munkaidő,,,). Állítsuk fel ezek fontossági sorrendjét.<br />
3. A lehetőségeink számbavétele: a módszerek összegyűjtése, ahogyan elérhetjük<br />
céljainkat. Annak eldöntése, hogy céljaim és szükségleteim megfelelnek-e az<br />
elképzeléseimnek. Tájékozódjunk, hogy szakmánkban milyen álláslehetőségek vannak,<br />
azok milyen feltételekhez kötöttek:<br />
- képzési követelmények,<br />
- elvárt előzetes tapasztalat,<br />
- elvárt kompetenciák,<br />
- munkafeltételek,<br />
- munkaerő-piaci trendek,<br />
- fizetés,<br />
- jövőbeli kilátások…<br />
A pályakezdők miután megbirkóztak az iskolai rendszer minden erőpróbájával,<br />
megszerezték szakmájukat, ott állnak tanácstalanul, ami az ismeretlentől való félelemből,<br />
a jövőtervek kidolgozatlanságából fakad. Tapasztalat híján nagy valószínűséggel olyan<br />
munkát bíznak a pályakezdőre, amely csak elindítja a karrierje építésében, de nem<br />
feltétlen jelent kihívást számára. Ha a diákévek alatt sikerült némi munkatapasztalatra<br />
szert tenni, lerövidülhet ez a szakasz (szakmai gyakorlat, szünidőben végzett munka, a<br />
tanulással párhuzamosan végzett munka…).<br />
Álláskeresés, álláskeresési technikák (jelentkezés, hirdetés, interjú, munkába állás)<br />
32
Célszerű az újsághirdetések figyelése, ami a napilapok mellett a szakmai és a gazdasági<br />
lapokat is jelenti, hiszen ezek általában több lehetőséget, bővebb információkat<br />
tartalmaznak.<br />
Motivációs levél<br />
A motivációs levél az önéletrajzhoz csatolt személyes hangvételű kísérőlevél, mely a<br />
felsőoktatási felvételihez, illetve egy állás megpályázásához írt modern önéletrajz<br />
melléklete.<br />
Több célt is szolgál:<br />
- keltse fel az olvasó érdeklődését,<br />
- egészítse ki az önéletrajzot személyes információkkal (elvárásaink,<br />
céljaink), esetleg az abból kimaradt adatokkal,<br />
- megerősíti, hogy valóban érdekel az adott iskola, vagy tevékenység, amire<br />
én vagyok a legalkalmasabb személy.<br />
Felépítése, stílusa átlátható, könnyen érthető legyen.<br />
Nyomtatott formában készül, legfeljebb egy oldal: egyszerű, tényszerű, rövid.<br />
Szerkezete:<br />
- fejléc (név, cím, elérhetőség),<br />
- címzett (cég neve, címe, a felelős személy neve, beosztása) megszólítása,<br />
- a megpályázott állás,<br />
- honnan szereztünk róla tudomást,<br />
- miért jelentkezünk,<br />
- milyen személyiségjegyek alapján vagyunk alkalmasak (képességek, végzettségek,<br />
tapasztalatok),<br />
- a befejezés ne lezárás, hanem jövőbe mutató legyen,<br />
- keltezés,<br />
- aláírás.<br />
Fontos, hogy egy pozitív, optimista személy benyomását keltsük, ami alap lehet egy<br />
későbbi személyes találkozóra.<br />
33
Önéletrajz<br />
Továbbtanulásnál, az álláspályázatok benyújtásához szinte mindig csatolni kell az<br />
önéletrajzot (illetve szakmai önéletrajzot).<br />
Sok pályázónak gondot okoz az összeállítása (pl.: előnytelennek vélt tulajdonságok<br />
kezelése, bele írja-e ezeket?).<br />
Az önéletrajz az egyén életútjának bemutatása a születéstől az adott időpontig.<br />
Fajtái: hagyományos és modern típusú.<br />
A hagyományos önéletrajz egy összefüggő szöveg, melyet kézzel írunk.<br />
A modern típusú önéletrajz rövid, vázlatszerű, motivációs levél kíséri.<br />
Általános tanács, hogy terjedelme ne haladja meg az egy oldalt. Ne állítsunk valótlant,<br />
hiszen az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül.<br />
Formáját, típusát, tartalmát mindig a cél határozza meg: azt a részt hangsúlyozzuk,<br />
emeljük ki, részletezzük, amely a célhoz illeszkedik (pl.: egy állás elnyeréséhez az adott<br />
szakmai hozzáértésünket).<br />
Interjún való megjelenés<br />
Az interjú hasonlít egy vizsgára, de itt nem a tudást, hanem önmagát (személyiségét,<br />
képességeit…) kell tudni eladni a végzős fiatalnak. Nem titok, sokan örülnének, ha<br />
eljutnának az interjúig egy álláskeresés során – viszont sokan itt buknak el (nem a<br />
feltételeknek való nem megfelelés miatt). Az interjún gyakran rákérdeznek az<br />
önéletrajzban szereplő adatokra, az őszinteség itt is fontos. Általában több körösek az<br />
interjúk. Néhány javaslat, amire érdemes figyelni:<br />
- legyen magabiztos,<br />
- legyen természetes<br />
- tudjon néhány alapvető információt a cégről<br />
- mutasson lelkesedést<br />
- legyen találékony<br />
- öltözködjön megfelelően<br />
- érkezzen pontosan<br />
- ügyeljen a testbeszédre (mosoly, szemkontaktus, kézfogás).<br />
Nem szabad elkövetni:<br />
- a kudarcokról beszélni<br />
- blöffölés (máshol is van ajánlatom)<br />
- személyeskedés<br />
34
- fizetésre való rákérdezés.<br />
Néhány tipikus állásinterjú kérdés:<br />
- Mit tud a cégünkről?<br />
- Mit szeretne elérni az elkövetkező 5 éven belül?<br />
- Milyen az Ön számára ideális munkakör, munkahelyi légkör?<br />
- Mondjon magáról néhány dolgot, ami az önéletrajzból nem derült ki számomra!<br />
- Miért szeretne itt dolgozni?<br />
- Miért pont Ön a legalkalmasabb erre a pozícióra?<br />
- Mondjon 3 dolgot, amely az Ön erőssége/gyengesége!<br />
- Az állandóságot, vagy a változatosságot kedveli a mindennapi munkában?<br />
- Egyedül, vagy csapatban szeret inkább dolgozni?<br />
- Kit tudna megjelölni referencia-adóként, és miért?<br />
Jogi és vállalkozói alapismeretek<br />
Mielőtt bármilyen felsőoktatási intézménybe, vagy munkahelyre belépünk, tudnunk kell,<br />
hogy mik az alapvető kötelességeink és milyen jogaink vannak az adott területen.<br />
Mivel napjainkban a vállalkozások idejét is éljük, így elengedhetetlen, hogy a<br />
legegyszerűbb jogi, vállalkozási ismeretekkel tisztában legyünk.<br />
Beszélnünk kell tehát néhány ide kapcsolódó gondolatkörről:<br />
a munkába állás jogi vonatkozásai,<br />
a pályakezdőket megillető jogok,<br />
hogyan lássunk hozzá egy vállalkozás indításához, megalapításához,<br />
a könyvelés fortélyai,<br />
az adózás,<br />
piaci szereplők, piackutatás.<br />
Az iskolában, a műveltségi területekben hangsúlyozottan szerepet kap a<br />
pályaválasztáshoz szükséges önismeret és foglalkozásismeret. A kettő közötti „okos”<br />
kapcsolat-megteremtése a cél.<br />
35
A család hatása<br />
A család szerepe a pályaválasztásban<br />
A szülők, testvér, nagyszülők, rokonok, ismerősök azok, akikkel megoszthatják és<br />
megvitathatják a fiatalok az iskola és a pályaválasztás gondjait. A szülők, és a<br />
családtagok, ahogy a pedagógusok látják őket, információ gyűjtés területén az első<br />
számú segítőtársak. A legtöbb visszajelzést a családtagoktól kapják a tanulók a jó és<br />
rossz tulajdonságokról.<br />
Fontos a reális önismeret! A család tudja erősíteni az önbizalmat, biztatnak és<br />
vígasztalnak, segítenek a reális kitűzött cél eléréséhez. Sajnos a család anyagi helyzete<br />
is befolyásolhatja a fiatalok pálya elképzelését. A családi problémák befolyásolhatják a<br />
diák tanulmányi eredményét. A mentor feladata, hogy segítse a kudarcok feldolgozását.<br />
Jelentősége van a családi hagyományoknak, ez lehet előnyös és hátrányos a fiatal<br />
számára. Nem törvényszerű, hogy ha a családnak megvan a felszerelése a régebbtől<br />
űzött mesterséghez, a gyermekük képessége, érdeklődése is szinkronban van vele. Az<br />
otthoni háztartási munka elvégzése mellett fontos a tanulás idő beosztása<br />
A baráti kör lehet hasznos és káros az iskola választás szempontjából.<br />
Kortársaiktól, osztálytársaktól is más korú barátoktól is kaphatnak tájékoztatást a tanulók.<br />
Az iskola jó információs rendszer, adatgyűjtő hely az iskola-választásban.<br />
Az osztályfőnök segít abban, hogy a képességnek megfelelő iskolát válasszanak a<br />
fiatalok.<br />
A tömegtájékoztatás hatása:<br />
- a televízió (üzemben zajló munkák, sikeres ember önéletrajza, különböző<br />
sorozatok- rendőr, orvos, pilóták munkájáról adnak betekintést stb.)<br />
- a rádió: az iskolaválasztással, pályaválasztással kapcsolatos ismereteket sugároz<br />
- könyv, ismertető, szórólap, folyóirat, CD-k, DVD-k, videók, net által<br />
informálódhatnak az érdeklődők.<br />
A legfontosabb: a fiatalok a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő iskolákba<br />
kerüljenek! Nagy jelentősége van a családlátogatásoknak. Ilyenkor tájékozódhatunk a<br />
családról, a közvetlen környezetről. Szükséges a nyíltság és az őszinteség. A<br />
mentornak, aki segíti a pályaválasztást is, a családdal nagyon jól együtt kell működni.<br />
Megbeszélik, kinek milyen elvárása van a másikkal szemben.<br />
A diák mit vár el a mentorától?<br />
- Segítsen átismételni, és megtanulnia a leckét és hozzon gyakorló feladatlapokat.<br />
36
- Laboráns szeretnék lenni, és ezen a területen szeretnék többet tudni a<br />
természettudományokból.<br />
- Ha vannak problémáim, segítsen hozzá, hogy annak ellenére tudjak tanulni.<br />
- Tanítson meg tanulni.<br />
- Bizalmat és támogatást várok tőle.<br />
- Szeretném, ha hozzásegítene ahhoz, hogy a kiszemelt középiskolába bejussak.<br />
- Meg tudjam vele beszélni minden jellegű problémámat.<br />
- Szeretném, ha a szüleimmel sokat beszélgetne.<br />
- Szeretném, ha időnként a szabadidőnket is együtt tölthetnénk.<br />
- Szeretnék olyan rendezvényeken ott lenni, amit a mentorom szervez, iskolában és<br />
iskolán kívül.<br />
- Időnként szeretnék vele elmenni a könyvtárba.<br />
- Szeretném, ha időnként érdeklődne az engem tanító nevelőknél a tanulmányi<br />
előmenetelemről.<br />
- Szeretném elérni a célomat, szeretnék boldog ember lenni.<br />
A mentor mit vár el, és miben szeretne segíteni a diákjának:<br />
- Bizalmat, őszinteséget várok el.<br />
- Különböző tanulási technikák átadásával szeretném, ha minél jobb eredményt érne<br />
a tanulásban (képességének megfelelőt).<br />
- Szeretném növelni az önbecsülését.<br />
- Reális önismeret kialakítása.<br />
- Merjen megszólalni, véleményét kinyilvánítani.<br />
- Rendszeres tanulásra szoktatás.<br />
- Szövegértés fejlesztése.<br />
- Felkészíteni a középiskolai tanulmányokra és a középiskolai évekre.<br />
- Képességeinek kibontakoztatása.<br />
- Logikai gondolkodás fejlesztése.<br />
- Magabiztosság, határozottság elérése.<br />
- Egyéb magánjellegű problémáiban tanácsot, segítséget adni.<br />
- Szeretném az általa kiválasztott középiskolába juttatni.<br />
- Szeretném, ha kiegyensúlyozott, céltudatos, vidám ember válna mentorált<br />
diákomból.<br />
37
A szülő elvárása a mentoráló nevelő felé:<br />
- Szeretném, ha gyermekem tanulmányi eredménye javulna.<br />
- Szeretném, ha segítené gyermekem továbbtanulását.<br />
- Fejlessze az olvasási készséget.<br />
- Rendszeresen tájékoztasson az elért érdemjegyekről.<br />
- Kísérje figyelemmel gyermekem mindennapjait az iskolában.<br />
- Időnként szabadidőben is legyenek együtt (pl. könyvtár, számítógépes<br />
pályaorientációs program igénybevétele stb.)<br />
- A gyermekemet tanító szaktanároknál időnként érdeklődjön haladásáról.<br />
- Tájékoztasson gyermekem magatartásáról.<br />
- Az általa tanított tantárgyából és ahhoz kapcsolódó tantárgyakból segítse<br />
tanulmányait.<br />
- Tanítsa meg gyermekemet tanulni.<br />
A várható eredmények:<br />
- A mentor segítése által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések<br />
száma<br />
- A program hatására minél több tanuló jut be érettségit adó középfokú<br />
intézménybe<br />
- Reális önismerettel a képességének, érdeklődésének megfelelő középfokú<br />
intézménybe jutnak be a fiatalok<br />
- A tanulási motivációval minél több tanuló igyekszik a képességének megfelelő<br />
eredményt elérni<br />
- A fiatalok életvitele pozitívan változik<br />
- A fiatalok felkészülnek az esetleges változásra, az élethosszig tartó tanulásra<br />
Az iskola- és pályaválasztásnál a legfontosabb, hogy a gyermek érdeklődésének és<br />
képességének megfelelően döntsön.<br />
Érdeklődés: a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulása.<br />
Az érdeklődés alakításába nagymértékben beleszólnak a vágyak, elképzelések és a<br />
kíváncsiság!<br />
Az érdeklődés akkor segíti jól a személyiség fejlődését, ha:<br />
- szélesebb körű<br />
- reális és megvalósítható<br />
- előretekintő és fejlődőképes<br />
- válogatott és tartalma<br />
38
Érdeklődési kör: pl. munka, szórakozás<br />
Érdeklődési terület: természettudományok,<br />
Érdeklődési irány: fizika<br />
Érdeklődési téma: mezőgazdasági termelés – dísznövénytermesztés<br />
Érdeklődési tárgy: dísznövény<br />
Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke<br />
- általános képesség. pl. intelligencia, kreativitás<br />
- különleges képesség: pl. kézügyesség, zenei képesség<br />
Amennyiben valaki átlagon felül ügyes, átlagon felül tud megoldani feladatokat, akkor<br />
tehetségről beszélhetünk.<br />
A tehetséges, kreatív gyermekek általában nyitottak, kíváncsiak, szellemileg élénkek.<br />
Mi pedagógusok, figyeljünk fel azokra a gyerekekre, akiknek gyakran vannak értelmes<br />
kérdéseik, akiket foglalkoztat az, hogy megértsék a dolgokat, amikkel találkoznak, legyen<br />
az a növények létezése vagy éppen egy tárgy anyaga. A tehetséges gyerekeket érdeklik<br />
a kihívások, nagy energiát fektetnek be a munkálkodásukba, nagy örömöt jelent<br />
számukra a megoldás, siker. Sikerorientáltak.<br />
Ha a tanuló kitartóan érdeklődik valamilyen téma iránt, ha türelemmel sok időt fordít egy<br />
dologra, figyeljünk oda rá! Sokat tehet egy éles szemű pedagógus, ha felfigyel a fiatalok<br />
kiváló adottságaira, kreativitásukra, érdeklődésükre, azokra, akik feltűnően jól<br />
emlékeznek eseményekre, remek megjegyzésükre.<br />
A tehetséges embereknek jó memóriájuk van, mindig új kihívások elé néznek,<br />
mondhatjuk, önmagukkal örök versenyben állnak. Az átlagosnál jóval nagyobb a<br />
teljesítmény – és önmegvalósítás szükségletük. Nagy bennük a szabadság –és<br />
függetlenségi vágy. Mernek kockázatot vállalni, a kudarc lehetőségével is számolva. Jó a<br />
humorérzékük Egy mentor akkor segít a tehetséges gyereknek, ha sok érdekes témát,<br />
problémát felvillant a saját szaktárgyán belül, figyelnie kell a reagálását, mi ragadja meg<br />
és mi nem. Ha van már többé-kevésbé határozott érdeklődése, adjon segítséget abban,<br />
honnan tájékozódhat, hogyan elégítheti ki ezt az érdeklődését. A tehetséggondozás<br />
során támogassuk, értékeljük a szellemi erőfeszítést, a gondolkodást, a megértésre<br />
törekvést, az érdeklődést, az eredetiséget.<br />
Mindennek oldott, nyugodt, bizalom teli, játékos légkör, jó hangulatban kell történnie!<br />
39
Milyen humánerőforrást kíván a munkaerőpiac?<br />
Mire készítsük fel tanulóinkat - mentoráltjainkat?<br />
(Út a szakmához!)<br />
1. Az átalakuló gazdaság és a szociális kompetenciák<br />
A gazdaságban a hirtelen gyorsasággal végbemenő változások a szervezeteket rugalmas<br />
és gyors változásra kényszerítik. A vállalatok a versenyképességük megtartása<br />
érdekében kultúraváltásra kényszerülnek. A kultúraváltásnak a gazdasági élet szereplői<br />
közül a humán szereplőket, a munkavégzés egészét is érintenie kell, különben nem tud<br />
érvényesülni, nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel.<br />
Szükséges az ehhez kapcsolódó új munkakultúra kialakítása. Az átalakuló gazdaság nem<br />
csupán új szakmai kompetenciákat, hanem olyan szociális kompetenciák érvényesítését<br />
igényli, melyre korábban a cégeknek, vállalatoknak nem volt szükségük.<br />
A XX. század 70-es éveitől elinduló változás nem csupán a piacokra, a gazdálkodás<br />
megváltozott eszközrendszerére, a szervezetek struktúrájára, működési mecha-<br />
nizmusára, hanem a gazdálkodás hagyományos és új területeire is vonatkozik.<br />
A gazdaságban megindult kultúraváltás a humán szereplői közül elérte a vezetőket és<br />
alkalmazottakat egyaránt. A kultúraváltás kényszere a gazdálkodás összes érintettjét arra<br />
szorítja, hogy az eddigi gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és viselkedésüket a<br />
gazdaságban bekövetkezett változásnak megfelelően átalakítsák, a régi szokásaikat<br />
újakra cseréljék.<br />
A kérdés az, hogy a megváltozott gazdasági környezetben melyek azok az adekvát<br />
viselkedési formák, amelyek megléte mellett feltételezhető a versenypiaci feltételeknek<br />
való megfelelés, a hatékonyságnövekedés oly módon, hogy a vállalat<br />
vezetése fel tudja használni azt a kollektív emberi erőforrást, amely a rendelkezésére áll.<br />
Olyan módon hagyja érvényesülni az egyéni érdekeket, amelyek optimális összhangba<br />
hozhatók a szervezet céljaival, így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtó erejévé<br />
váljanak. Szabad utat adjon olyan egyéni érdeknek és szükségleteknek, amelyek<br />
optimálisan összhangba hozhatók a szervezet céljaival és így azok a termelés, a<br />
szolgáltatás felhajtóerejévé váljanak. A spontán bekövetkező<br />
magatartás-változásokon túl szükséges-e a folyamat célirányos kezelése.
2. Milyen és mit vár el a XXI.. század munkaadója, vállalata?<br />
A szervezetek versenyképességük megtartása érdekében arra kényszerültek, hogy<br />
termelési folyamatuk egészét a kihívásoknak megfelelően gyökeresen és következetesen<br />
átalakítsák.<br />
Az átalakítás folyamatából az alábbi trendek meghatározóak:<br />
A változó társadalmi piacoknak való helytállás, a keresletvezérelt termelés a vállalatoktól<br />
megköveteli, hogy piac és vevőorientáltan alakítsák át, és piaci mércével mérjék a belső<br />
kapcsolatrendszerüket és a termelési folyamataikat. Ezt a szemléletváltást a<br />
munkavállalóknak az egyéni versenyképességük érdekében önmagukban is végre kell<br />
hajtaniuk. Olyan új gondolkodás és magatartásmódot kell kialakítaniuk, amire a<br />
hagyományosnak számító termelés mellett nem volt szükségük pl.: együttműködési<br />
hajlandóság, kommunikációs hatékonyság, új ötletek megfogalmazása.<br />
Az információnak, mint korlátlan erőforrásnak a felhasználása a gazdaság egész<br />
működésében elsődleges.<br />
Az emberi észlelés, érzékelés alapján tudássá és tapasztalattá váló ismeret ma az<br />
elsődleges versenytényező. Mindenki észlelési képességeitől függően más-más<br />
információkkal bír. Azt hogy egy adott feladat kapcsán melyik a releváns információ a<br />
párbeszéd és a vita eszközével tudja a csoport eldönteni. A helyes döntés<br />
meghozatalának szempontjából fontos egymás motiválása, a tudások, ismeretek<br />
kommunikálása, az információk megosztása. Jelentőssé válik a különféle információk<br />
közötti szelektálás képessége, a mások és saját információk egybevetése, valamint<br />
általuk való új megoldások létrehozásának a képessége. A legjobb megoldás<br />
kikovácsolása miatti versengés és együttműködés képessége, valamint a kettő együttes<br />
kezelése az eredményesség tekintetében meghatározó.<br />
Mindenoldalú rugalmasság és nyitottság a mai munkaadóknál alapkövetelmény.<br />
Ennek a követelménynek csak akkor tudnak megfelelni, ha az új feltételeknek megfelelő<br />
új kultúrát alakítanak ki.<br />
Szerkezeti, strukturális rugalmasság megvalósítása elsődleges feladat. A hierarchikus<br />
felépítésű, a hatalmi kultúra alapján működő cégek, vállalatok szerkezetüket tekintve igen<br />
merevek,,lassan reagálnak a váltásokra. Azért, hogy a vállalatok rugalmasan, gyorsan<br />
tudjanak a kihívásoknak megfelelni, a hatalom, azaz a pozíciók helyett magukat a<br />
feladatokat helyezik a középpontba. A feladat eredményes elvégzéséhez jól meg kell<br />
választani a folyamat technikáját, a folyamatok kezelésére képes, adekvát<br />
41
munkaerőigényt. A termékek, a szolgáltatások, és minden folyamat elemekre való<br />
bontása teszi lehetővé, hogy az aktuálisan előállított produktum mellett bármikor<br />
lehetséges legyen az elemek variálásával egy új konfiguráció létrehozására. Ehhez az<br />
elgondoláshoz alakítják a vállalat struktúráját, hozzák létre a moduláris szervezeteket A<br />
hihetelen gyorsan változó környezetben a vállalatok csak gyors reagálású, önirányító,<br />
önjáró, piac érzékeny munkacsoportokkal maradhatnak versenyben. A rugalmasságot a<br />
munkacsoportok állandó átszervezhetősége biztosítja oly módon, hogy az adott feladat<br />
elvégzéséhez rendelik a kompetenciákat és a létszámot, ez által is optimalizálva a<br />
termelést. A modulokban, a csoportokban végzett munka, vagy a projekt-tevékenység<br />
ezért kíván az alkalmazottaktól nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.<br />
Az egyes szervezetek, cégek vezetésének szemléletváltása a szervezeti struktúra<br />
megváltozása miatt alapkövetelmény. Az átszervezés következtében a szervezet és a<br />
döntési pontok is decentralizálódnak. A vállalati hierarchia laposodik, a pozíciók<br />
másodlagossá válnak. A vezető irányító, ellenőrző tevékenységről a hangsúly a feladat,<br />
illetve problémavezérelt megoldások keresésére tevődik. Az elvégzendő feladatok<br />
komplexitása, többértelműsége, a kivitelezhető variációk számossága teszi szükségessé<br />
a csoport minden tagjának bevonását a döntés előtti alternatívák felállításába és magába<br />
a döntésbe. A vezető már közel sem mindenható, és minden problémamegoldásban<br />
kompetens személy. A vezető szerepköre egyre inkább felhatalmazó, bevonó, facilitátori,<br />
ezért a döntési kompetenciát nem kisajátító de a felelősséget megosztó vezetői attitűd<br />
kerül előtérbe.<br />
Az időnek, mint rejtett erőforrásnak az erős versenypiaci feltételek miatt értékelődött fel a<br />
szerepe. A piac “just in time” (egy adott időben, helyzetben érvényes információ) módon<br />
működik. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni az elvégzendő feladatok állandó<br />
változására, esetleg azok cserélődő munkatársakkal való elvégzésére, mindamellett hogy<br />
az egyre bonyolultabb feladatok elvégzéséhez új információk halmazát kell gyorsan,<br />
minőség romlás nélkül a csoportnak feldolgoznia. Mára az a helyzet alakult ki, hogy „az<br />
üzleti életben – a legfelső szinttől a legalsóig, a központtól a perifériáig – az emberek a<br />
munkahelyi életüket kísérletezéssel töltik. Semmi sem tekinthető automatikusan jónak,<br />
hatékonynak vagy beváltnak. Az egyetlen, aminek értelme van, a próbálkozás A<br />
csoporton belül szükségszerűen felértékelődik a gyors és hatékony<br />
információfeldolgozás, a hatékony konfliktuskezelés és az ellentmondások tolerálásának<br />
a képessége. A szervezet a gyors termék előállítást, a rugalmas, hatékony reakcióival<br />
tudja elősegíteni, ezzel a versenyképességét növelni.<br />
42
Az egész folyamat hatékonysága tehát nem előre megírt szakmai forgatókönyv<br />
alkalmazásának a kérdése, hanem a szervezet és munkavállalók egy olyan újfajta<br />
együttműködése és állandóan újrakötött kompromisszuma, amelyben az érintettek mindig<br />
hasznuk maximalizálására törekedhetnek. A kölcsönös megelégedettség szempontjából<br />
fontos, hogy az egymással munkakapcsolatban lévő emberek helyesen értékeljék a<br />
tudásukban, a nézeteikben meglévő eltéréseket, és a pozitív vonásokat pedig<br />
azonosítsák egymás nézeteiben. A vállalat a moduláris szervezési elv alapján tud a piaci<br />
igényeknek megfelelően, kevés energia befektetéssel és időráfordítással, költségkímélő<br />
módon működni és a termelését újjászervezni. A munkavállalóknak ehhez a mindig újra<br />
megújuló feltételekhez kell igazodniuk. Ami azt jelenti, hogy a vállalat minden belső<br />
érintettjének újra és újra kell gondolnia és tanulnia a szakmai kompetenciáit, és azokat a<br />
személyes viselkedésmódokat, amelyek az adott feltételek között a munkavégzés és<br />
saját versenyképességük szempontjából a legeredményesebbek lehetnek.<br />
Kompetenciák<br />
Kompetenciák értelmezése<br />
Az ember szerepe valójában a modern gépek alkalmazása mellett is jelentős marad. Az<br />
elméletileg elképzelt és a valóságos folyamatok között adódhatnak eltérések, váratlan<br />
helyzetek, amit az ember tud a legjobb tudása szerint rugalmasan korrigálni, ugyanakkor<br />
a rugalmasság megkövetelte decentralizáció és a felhatalmazó vezetés a<br />
munkavállalóktól is egy új típusú tudást és annak új módon való alkalmazását követeli<br />
meg.<br />
A kompetencia fogalma alatt általánosságban a személyek illetékességét, hozzáértését<br />
értjük. A „mit” és „hogyan” operatív intelligenciáját, ami által megfelelően hatékony vagy<br />
kiváló teljesítmény érhető el egy feladat vagy egy helyzet kapcsán. Az embereknek<br />
különböző területen megnyilvánuló kompetenciái vannak. A különböző kompetenciák<br />
közül az ember mindig csak azokat alkalmazza, amelyek genetikai eredetűek, vagy<br />
amelyekre a környezet, a kultúra inspirálja. A legtöbb vállalat életében mindeddig az<br />
utasítások pontos betartása valamint azon belül maximális végrehajtás volt a helyes<br />
magatartás. Azonban a ma munkavállalóinak a kompetencia készletükből azokat kell<br />
alkalmazniuk, amelyek hozzásegítik őket önállóságuk és öntevékenységük mellett a<br />
csoportos munkavégzéshez, a kollektív gondolkodáshoz, hogy az egyre bonyolultabb<br />
feladatokat határidőn belül sikeresen megoldják. A rugalmasság elve nem fér össze az<br />
előre megszabott normák betartásával, a központilag előírt hatékonynak és<br />
eredményesnek gondolt munkavégzéssel, hanem az együttdolgozóknak kell olyan<br />
43
szabályokat, munkavégzési elveket és módszereket kialakítaniuk, amelyek a mindenkori<br />
célszerűségnek felelnek meg. Ahhoz, hogy ebben az új szituációban a munkavállalók<br />
eredményesek legyenek a szűken vett szakmai kompetenciájukon túl, szükségük van új<br />
kompetenciák beléptetésére.<br />
A legújabb kutatások a vállalati hatékonyság szempontjából az alábbiakat emeli ki:<br />
• Folyamatkompetencia<br />
• Információ. és kommunikációs technológia kompetencia<br />
• Üzemgazdasági kompetencia<br />
• Szervezési és menedzsmentkompetencia<br />
• Szociális kompetencia<br />
A korszerű szervezési struktúrákban az alkalmazottaknak olyan látásmódot és<br />
kapcsolattartási technikákat fontos kialakítaniuk, amellyel az interdiszciplináris területek<br />
áttekinthetők. A munkák elvégzéséhez nem elégséges a szervezet formális információs<br />
rendszerére támaszkodni, hanem öntevékenyen, a saját munkával összefüggő<br />
területekről az informális csatornák interperszonális kapcsolatait is szükséges működtetni.<br />
Szociális kompetencia<br />
A fenti szempontokból következően a gazdálkodó szervezeteknek a hatékony<br />
működésükhöz nem csak a környezeti változásokhoz kell mindig adaptálódniuk,<br />
hanem arra a szemléletváltásra is szükség van, hogy a szervezetek olyan élő<br />
organizmusok, amelyet az emberek kreatívitása, eredményessége tart mozgásban.<br />
Az emberek kreativitása abban nyilvánul meg, hogy:<br />
• Hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot.<br />
• Problémaközpontúak.<br />
• Állandóan készek az események friss látásmódjára.<br />
• Képesek az ellentétes véleményeket is elfogadni.<br />
• A tevékenységet önmagáért méltányolják.<br />
Ezek az emberben meglévő szükségletek lényegében csak a körülmények hatására<br />
aktivizálódnak. A modern vállalatszervezési elvek, a moduláris szervezeti struktúra, az új<br />
vezetési módszerek ugyan építenek ezen szükségletek aktivizálására, de a mai gyakorlat<br />
még csak a hatalmi kultúrában kialakult hierarchikus magatartást, a rugalmatlanságot<br />
tükrözi, a vezetők és a munkavállalók gondolkodásban és magatartásában egyaránt. A<br />
vállalatok többsége már szervezetileg ugyan az új feltételeket biztosítja, de azt az<br />
alkalmazottak még nem tudják maximálisan kihasználni. A vállalatok nem tudják elérni,<br />
44
hogy a munkavállalók munkájukkal növeljék a szervezet alkotóelemeinek<br />
teljesítőképességét, vagyis azt, hogy munkájukban érvényesüljön a szinergia.<br />
Bármiféle tudás társas körben való érvényesítése nagymértékben a szociális<br />
kompetencia, illetve az előbb felsorolt különböző kompetenciák új módon való<br />
összekapcsolásának a függvénye. A munkavégzés minőségi változásához ezért<br />
elengedhetetlen, hogy az új feltételeknek megfelelően megváltozzon a munkahelyi<br />
magatartás és viselkedés.<br />
Ennek előfeltétele:<br />
- a magatartást befolyásoló gondolkodásmód megváltozása, azaz<br />
- az értékrend,<br />
- a norma,<br />
- az emóciók,<br />
- az attitűdváltás, vagyis egy új világkép kialakulása.<br />
Az emberi szokásokban, magatartásmódokban bekövetkező kultúraváltás komplex<br />
feladata közel sem gyors, zökkenőmentes feladat. Ahhoz, hogy a termelésben<br />
valóban minőségi váltás legyen, illetve a társadalmi és az egyéni boldogulás<br />
érdekében a technika adta lehetőségeket az érintettek maximálisan kihasználják,<br />
szükséges az új kihívásoknak megfelelően átgondolni az egész szocializáció<br />
folyamatának tartalmi és módszertani kérdéseit. A szociális kompetenciák<br />
formálódása szinte a születés pillanatában megkezdődő és a halálunkig tartó<br />
folyamat. A társadalmilag kívánt cél elérése szempontjából fontos a különféle<br />
intézményrendszerekben zajló szocializációs folyamatok összhangjának<br />
megteremtése. Ebben az összhangteremtésben egy fontos igazodási pont<br />
magának a gazdaságnak a működése.<br />
Szociális kompetencia fogalma alatt - a társas kapcsolatok olyan kezelését értjük, ami<br />
által a szociális kapcsolatokban a kívánt hatás elérhető. A fő kérdés, az hogy szervezeti<br />
keretek között, egy közösségen belül mennyire és milyen módon tudják a munkavállalók<br />
egymást egy közös cél megvalósulása érdekében befolyásolni, a környezetüket alakítani,<br />
úgy hogy értékelni és hasznosítani tudják a csoport tagjai közötti különbségeket, akkor is,<br />
amikor változó feladatokat, esetleg változó kollégákkal kell sikeresen megoldaniuk. Az új<br />
körülmények nemcsak új kompetenciák bekapcsolását teszi szükségessé, hanem a<br />
munkavállalóktól azt is megkívánja, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően<br />
képesek legyenek kompetencia készletükből a legadekvátabb technikát alkalmazni, azaz<br />
45
képesek legyenek gyors magatartásváltásokra, oly módon hogy a konfliktusok<br />
kialakulását a hatékony kommunikációjukkal minimálisra csökkentsék.<br />
Jelenleg a kutatók között nincs egy egységesen elfogadott definíció a szociális<br />
kompetencia értelmezésére. Abban az állításban viszont egyetértenek, hogy a szociális<br />
kompetencia nem egy „dolog”, hanem sok dolog együttes megjelenését jelenti, „szociális<br />
megismerés, szociális motívumok és készségek, szokások, ismeretek” (Zsolnai 2003).<br />
Nagy József kutató felfogása szerint: „Egy képességrendszer: kommunikáció, segítés,<br />
együttműködés, vezetés és versengés képessége.” (Nagy József 1996). Úgy is<br />
fogalmazhatunk, hogy a kompetenciák egymással kapcsolatban álló viselkedésminták.<br />
Érvényre juttatásuk milyenségét meghatározza az önismeret, az önmegfigyelés és<br />
önszabályozás képessége, az énkép és az érzelmek kezelésére. A vállalatok eddigi<br />
életében az emberi kompetenciáknak erre a területére - annak ellenére, hogy azok<br />
bennünk voltak -nem volt valódi szükség és késztetés. Tehát a megváltozott környezet<br />
lesz az, ami aktivizálja ezeket a képességeinket, de a fentiek alapján ez közel sem egy<br />
automatikusan megvalósuló folyamat.<br />
A ma szükséges szociális kompetenciák közül a legvitatottabb a verseny és<br />
együttműködni tudás képessége. Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy egy<br />
csoporton belül a versengés csak romboló jelenség. „A versengés az ember számára<br />
fontos magatartási forma, amely az élet elkerülhetetlen velejárója, emberek között egy<br />
természetes megnyilvánulás” (Fülöp 2003). A versengést a felek között konstruktívvá kell<br />
tenni, hogy a benne részt vevő felek, és a közösség fejlődését egyaránt szolgája. A<br />
versengés napjainkban azért is kívánatos eszköz, amivel a felek szabadon növelhetik<br />
nyereségüket, mert ebben az esetben a szakértelem, a tudás, az információk a<br />
versengés tárgyai. Az ilyen típusú versengésnek a célja önfelfedezés, az önfejlődés és a<br />
tág értelemben vett tanulás nem pedig a másik személy legyőzése.<br />
Az együttműködés nem olyan természetes vagy önmagától kialakuló készség. Az<br />
együttműködést tanulni kell. Azt kell az együttműködésben elsajátítani, hogyan lehet az<br />
erő és információforrásokat úgy megosztani, hogy abból egy közös „építkezés” legyen.<br />
A versenyt és együttműködést együtt kell kezelni. Versengés és együttműködés nem<br />
egymást kölcsönösen kizáró fogalmak, hanem egy szétválaszthatatlan társas motívum<br />
összetevői, mert az együttműködés és verseny együttesen generálják a viselkedés<br />
lehetséges nyereségeit. Ez a két képesség párhuzamosan létezik az emberekben, és a<br />
legjobb képességűek mindkét magatartásformát egyaránt színvonalasan tudják<br />
alkalmazni.<br />
46
Kutatások kimutatták, hogy a kettő együttes alkalmazása, a kevert stratégia a<br />
legeredményesebb, mivel jobban fejleszti a tudást, a technológiai fejlesztését és a<br />
gazdasági növekedést, mint csak az együttműködés vagy csak a versengés. Ezért fontos<br />
a viselkedésben az állandó stratégiaváltás. Annak eldöntése, hogy az adott szituációban<br />
mi a helyénvaló magatartás, hogyan képesek a partnerek fenntartani vagy jobbá tenni a<br />
viszonyukat. Minden szociális kompetenciát alapjaiban átfog az interperszonális<br />
kommunikáció, mint a kapcsolattartás legelemibb eszköze. A kommunikáció akkor<br />
hatékony, ha a partnerek legrövidebb időn belül adekvátan értelmezik egymás üzeneteit.<br />
A jó kommunikációs készség egyrészt mások üzeneteinek pontos értelmezése, a<br />
figyelem, az aktivitás a hallgatás alatt, másrészt a közlőnek úgy kell megfogalmaznia<br />
üzenetét, hogy azzal segítse hozzá partnerét a megértéshez. Az egyénnek a közlő és<br />
befogadói szerepét azonos hatékonysággal kell működtetnie, mivel a szerepcsere<br />
állandó. Kommunikáció szempontjából akkor vagyunk kompetensek, ha rendelkezünk<br />
mindazzal a tudással és készséggel, amelyekkel társas kapcsolatainkat<br />
zökkenőmentessé tudjuk tenni.<br />
A kompetens viselkedés elsajátítására azért lényeges törekedni, mivel a szakemberek<br />
szerint a kompetencia önjutalmazó motívum. Őnmagában hordja a jutalmat azáltal, hogy<br />
a környezetünkkel – személyi és tárgyi – bánni tudunk. Ez az ember számára egy<br />
kellemes érzés, egy pozitív megerősítés. Általa növekszik az önbecsülés és élvezzük a<br />
környezet elismerését. Így sikeresnek érezi magát az ember.<br />
Konklúzió<br />
A gazdaság működéséhez elkerülhetetlen a termelés emberi oldalának a megváltozása,<br />
de azzal számolni kell, hogy az összes közül ez a legnehezebben, és a leghosszabb<br />
időráfordítással megváltoztatható tényező. Mivel az újmunkakultúra megteremtése<br />
összgazdasági és társadalmi érdek, ezért a társadalom alapintézményeinek, elsősorban<br />
az oktatásnak kell erre reagálnia. Ezért nagyon fontos már az általános iskolában a<br />
munkahelyi elvárásokról említést tenni, felkészíteni a diákokat arra, hogy milyen<br />
elvárásokkal szükséges szembenézniük a munkaerő piacon.<br />
Mely kompetenciák működését szükséges generálni ahhoz, hogy a munkavállaló képes<br />
legyen a meghatározott attitűdjein változtatni. Ehhez szükséges, hogy a szociális<br />
kompetenciák megítélése a szakmai kompetenciákkal egyenrangúvá válik Az iskolai<br />
oktatásban és a munkahelyi képzéseknél a tartós magatartásváltozás érdekében<br />
szakítani kell a szociális kompetenciák oktatásában a csak a technikákra, a trükkökre<br />
47
összpontosító felfogással. Nemcsak azokon a tényezőkön kell változtatni, mely alapján a<br />
magatartás kialakult, a magatartást megfelelő szocializáció mentén finomítani, változtatni<br />
tudjuk.<br />
Segítséget a felismerésben, a módosításban sokat jelenthet a mentor munkája, aki segíti<br />
támogatja a tanulót a tanulási folyamatban.<br />
48
Gyakorlatok<br />
AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM<br />
„Az én életösvényem” című feladat az egyéni segítségnyújtás során mondatok<br />
befejezésével erősíti a mentorált tanulók önismeretét.<br />
Segít elfogadtatni a gyerekkel a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek<br />
természetes voltát. Rávezeti őket önmaguk elfogadására, továbbá elindítja őket azon az<br />
úton, hogy a mentor, a segítő felnőtt irányításával közelebbi, illetve távolabbi célokat<br />
fogalmazzon meg az életpálya kiépítése érdekében.<br />
49
Fejezd be az alábbi mondatokat!<br />
Ma legfontosabb célomnak azt tartom,<br />
AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM<br />
hogy___________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
Aminek a bekövetkezésére leginkább vágyom, az az,<br />
hogy___________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
Ezt úgy segíthetem elő,<br />
hogy___________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
Az, amit leginkább szeretnék megtanulni<br />
a______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
Amit magamban leginkább<br />
megváltoztatnék__________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
Amiben a legjobbat nyújtanám az a<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
_______________________________________________________________________<br />
50
CÍMER<br />
Az Útravaló program keretében az egyik kulcsfontosságú feladat a mentorált tanuló<br />
megismerése. Ez akár egy hosszan tartó feladat is lehet, de célunk a megismerési<br />
időszak lerövidítése, amit célirányos módszerekkel segíthetünk. Egyik lehet ezek közül az<br />
alábbi feladat.<br />
A módszer célja, hogy a tanulók játékos módon mutatkozzanak be egymásnak. Történhet<br />
ez kiscsoportos illetve páros munka keretében. Felhasználhatjuk a mentorált tanulónk<br />
megismeréséhez is.<br />
Minden tanuló kap egy A3-as lapot, amin egy üres címer és egy üres zászló van (ld.<br />
melléklet). A zászlóba be kell írnia a nevét és egy jellemző tulajdonságát, pl. „József, a<br />
beszédes”.<br />
A címer négy részre van osztva, ide kell beírniuk a tanulóknak a különböző, mindenkire<br />
érvényes kérdésekre adott személyes válaszaikat. Alkalmazható kérdések:<br />
Kinek a bőrébe bújnék szívesen?<br />
Mi volt eddigi életemben a legjobb tettem?<br />
Ki a példaképem?<br />
Mi az, ami bosszant?<br />
Mi az, amit nagyon jól tudok csinálni?<br />
Ha egy kívánságom lehetne, mi lenne az?…stb.<br />
A tanuló felolvassa és pár szóval kommentálja a címerét.
CSALÁDFA<br />
A mentorált által felállított családfa hozzájárulhat az iskola- és pályaválasztás<br />
sikerességéhez. A családi hagyományok, munkák feltérképezése<br />
elgondolkodtathatja a tanulót. Megerősítheti döntését abban is, hogy legyen a<br />
hagyományok folytatója; vagy abban a döntésben, ha számára más iskola-, pálya<br />
választása a szerencsésebb.<br />
53
CSALÁDFA<br />
Biztos már te is hallottál arról, hogy vannak családok, amelyek gondosan<br />
összegyűjtik a családra vonatkozó emlékeket, különféle dokumentumokat, leveleket,<br />
s ha kell, könnyen meg tudják írni családjuk történetét is. A családtörténethez tartozik<br />
persze az is, hogy ki mivel foglalkozott, milyen sikereket ért el a pályafutása során.<br />
A családok történetét hagyományosan ún. családfán szokták megjeleníteni. Mi<br />
azonban egy ágrajzon ábrázoljuk családtagjaidat. Az ágrajz után jegyezd föl, hogy mi<br />
a családod tagjainak foglalkozása. Írd be a foglalkozás mellé a legmagasabb iskolai<br />
végzettséget is. Ha tudod, kérd szüleid segítségét. Ha akarod, tovább rajzolhatod az<br />
ágrajzot is, és megjelölheted a távolabbi rokonok foglalkozását, iskolai végzettségét.<br />
Nagyszüleim:<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________<br />
54
Szüleim:<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________<br />
Testvéreim:<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
Más családtagjaim:<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________<br />
1. Számold meg, hányféle foglalkozást találtál a családodban________<br />
Melyek<br />
ezek?_________________________________________________________<br />
_________________________________________________<br />
2. Azt is írd le, hányféle iskolát<br />
végeztek!______________________________________________________<br />
________________________________________________<br />
3. Találsz olyanokat, akiknek azonos a foglalkozása? Mi ez a<br />
foglalkozás?____________________________________________________<br />
________________________________________________<br />
4. Hány azonos foglalkozást Találtál? És hány olyan személyt, akik azonos<br />
foglalkozást űztek?<br />
Az azonos foglalkozások száma:_____________________________<br />
Az azonos foglalkozást űzők száma: _________________________<br />
55
5. Rokon foglalkozást találtál-e?<br />
Mit gondolsz, melyiknek mi a rokon foglalkozása?<br />
______________________________________________________________<br />
________________________________________________<br />
6. Van-e a családodban olyan ember, aki foglalkozása révén ismert,<br />
közmegbecsülésnek örvendő ember? (Azt is jelezd, ha esetleg már nem él!)<br />
Igen – Nem<br />
Mi (volt) a foglalkozása?___________________________________<br />
Mitől vált közismertté,<br />
megbecsültté?____________________________________________<br />
7. Nézd meg a családfát még egyszer, s gondold végig: van-e olyan foglalkozás,<br />
amelyik tetszik neked?<br />
Igen, mert_______________________________________________<br />
Nem, mert_______________________________________________<br />
8. Van-e olyan foglalkozás, amelyet szívesen választanál ugyan, de nincs<br />
lehetőséged az elsajátítására? Nevezetesen:<br />
- ma már nincs ilyen szakma,<br />
- nagyon messze van az iskola, ahol ilyet képeznek,<br />
- kollégiumba kellene mennem, de oda nem sok kedvem van elmenni,<br />
- gyenge a tanulmányi eredményem,<br />
- anyagi okai vannak,<br />
- egyéb oka van, éspedig: _____________________________<br />
9. Igaz, még egy éved van a választás időpontjáig, mégis megkérdezzük:<br />
Ha most kellene választanod, tudnál határozottan felelni arra, hogy mi<br />
szeretnél lenni?<br />
Ha igent mondasz, mi a<br />
válaszod?______________________________________________________<br />
________________________________________________<br />
56
Ha nemet mondasz, mivel indokolod<br />
meg?__________________________________________________________<br />
________________________________________________<br />
10. Foglald össze, amit családod foglalkozástörténetéről megtudtál!<br />
______________________________________________________________<br />
______________________________________________________________<br />
_________________________________________<br />
57
Mi lesz velem egy év múlva?<br />
A pályaválasztás segítése során, a szakmaszerzéshez közeli szakaszban, a<br />
munkaerő piacra való kilépést megelőzően jól „elbeszélgethet” a fiatal önmagával a<br />
„Mi lesz velem egy (két, három…) év múlva?” kérdéseire adott válaszain keresztül.<br />
Szembe nézhet önmagával pályaválasztási döntésének sikerességét vizsgálva.<br />
Mentorként felhívhatjuk figyelmét azon tényekre, hogy a pályaválasztási döntés csak<br />
egy állomás az életében, de nem zárható le véglegesen ez a folyamat. Sokkal inkább<br />
az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fontosságára kell a<br />
hangsúlyt helyezni.<br />
58
MI LESZ VELEM EGY ÉV MÚLVA?<br />
Gondold át, milyen ember leszel miután megtaláltad azt a pályát, amit szerettél<br />
volna, vagy legalábbis közelebb jutottál hozzá.<br />
Ennyire vagyok elégedett pályaválasztásom sikerével:<br />
gyenge kiváló<br />
Így fogok<br />
0 1 2 3 4 5 6 7<br />
kinézni:_____________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
Ezzel fogok<br />
rendelkezni:__________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
Ez lesz a véleményem<br />
magamról:___________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
Így vélekednek majd rólam azok, akiket<br />
ismerek:_____________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
A foglalkozásomat a következő szavakkal tudom majd<br />
jellemezni:___________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
___________________________________________________________________<br />
59
MINDENNAPI DÖNTÉSEIM<br />
Amennyiben a tanuló megszervezi, tervezi napjait, sokkal eredményesebb lesz a<br />
tanulásban, életvitele pozitív irányban változhat.<br />
Ehhez a tervhez szükséges a mentor segítsége is, a közös tervezés előre viszi a<br />
mentorált diákot a fejlődés útján.<br />
Mai<br />
döntései<br />
m<br />
A<br />
felkelés<br />
ideje<br />
Ezt<br />
teszem,<br />
mielőtt<br />
iskolába<br />
megyek<br />
Reggeli<br />
Úton az<br />
iskola<br />
felé<br />
A tanítás<br />
előtt<br />
A<br />
szünetek<br />
ben<br />
Ebéd<br />
Tanítás<br />
után<br />
Mikor<br />
határoztam el<br />
először, hogy ezt<br />
kell tennem?<br />
Milyen<br />
hosszú ideje<br />
nem teszem<br />
ezt?<br />
Rizikó Eredményei,<br />
előnyei<br />
Megtartom,<br />
mert<br />
hasznos<br />
Változtatni<br />
akarok,<br />
mert<br />
káros<br />
60
PÁLYAVÁLASZTÁSI VETÉLKEDŐ<br />
A vetélkedőt a továbbtanulásra való felkészülés időszakában, a jelentkezési lapok<br />
beadása előtt szervezzük.<br />
A vetélkedő kérdéseit, feladatait kettesben is megbeszélgetheti a mentor a tanulóval.<br />
Információt kaphatunk, mi nevelők, osztályfőnökök, mentorok, tanítványaink,<br />
mentoráltjaink tájékozottságáról és szükség esetén lehetőség van a korrekcióra,<br />
kiegészítésre.<br />
Ezekkel a feladatokkal is segíthetjük tanítványainkat, mentoráltjainkat abban, hogy<br />
képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő iskolát, pályát válasszanak.<br />
Forgatókönyv<br />
Készült: a 8. osztályos tanulók számára (3 fős csoportok)<br />
Ideje: január<br />
Zsűri: a diákönkormányzat vezető nevelője, osztályfőnökök<br />
Vezeti: pályaválasztási felelős nevelő<br />
Cél: információ szerzése tanítványaink tájékozottságáról ahhoz, hogy tudjuk,<br />
szükség van-e valamilyen területen megerősítésre vagy további tájékoztatásra<br />
Idő: 60 perc<br />
Előzetes munka a tanulóknak: plakát készítése:<br />
„Nincs rossz pálya, csak rossz pályaválasztás” címmel (max.10 pont)<br />
1. feladat: tájékoztató, beszámoló a középiskolák által szervezett Nyitott<br />
Napokról, mennyire befolyásolt benneteket az iskolaválasztásban? (10 pont)<br />
2. feladat: Jellemezd az alábbi foglalkozásokat a megadott szempontok szerint!<br />
(52 pont)<br />
3. feladat: foglalkozások- végzettség (25 pont)<br />
61
4. feladat: activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást<br />
mutogatnak el a csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja<br />
a foglalkozás nevét, 5 pontot kap.<br />
5. feladat: rajz – szakmák párosítás (15 pont)<br />
Amíg a zsűri dönt, közösen éneklünk a munkával kapcsolatos dalokat.(pl. Már<br />
minálunk babám; 8 óra munka stb.)<br />
Értékelés:<br />
A diákönkormányzat vezetője mindenkit megjutalmaz, csak az értékben van<br />
eltérés.<br />
(mappák, tollak, ceruzák, stb.)<br />
Így mindenki olyan jó hangulatban távozik, mint amilyen jó hangulatban zajlott a<br />
vetélkedő<br />
62
2. FELADAT<br />
Mit tudsz a következő foglalkozásokról?<br />
A FOGLALKOZÁS<br />
NEVE<br />
építészmérnök<br />
közlekedési rendőr<br />
orvos (baleseti sebész)<br />
autószerelő<br />
fodrász (női)<br />
általános iskolai tanár<br />
bőrdíszműves<br />
dísznövénykertész<br />
szobafestő és mázoló<br />
informatikus<br />
EGY ESZKÖZ VAGY<br />
EGY SZERSZÁM<br />
A MUNKAVÉGZÉS<br />
HELYE<br />
A FELADAT, AMIT<br />
MEGOLD<br />
MILYEN ISKOLÁT<br />
KELL ELVÉGEZNI<br />
HOZZÁ?<br />
63
kultúrcikk-eladó<br />
cukrász<br />
óvónő<br />
64
3. FELADAT<br />
Az alábbi foglalkozásokat csoportosítsd aszerint, hogy milyen iskolai végzettség<br />
szükséges a gyakorlásukhoz, vagyis milyen végzettség a feltétele ezeknek a<br />
szakmáknak!<br />
autóbuszvezető, takarítónő, könyvesbolti eladó, növénytermesztő gépész, könyvelő,<br />
könyvvizsgáló, építészmérnök, fodrász, cipész, mezőgazdasági mérnök, titkárnő,<br />
újságíró, ügyvéd, tanár, postás-kézbesítő, varrónő, kozmetikus, autószerelő, kertész,<br />
hegesztő, kőműves, magasépítő technikus, vendéglős, varrómunkás, betegápoló<br />
1. elég az általános iskola 8. osztálya<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_____________________<br />
2. szakiskolai végzettség szükséges<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_____________________<br />
3. középiskolai végzettség (érettségi vizsga, technikusi vizsga) a munkavégzés<br />
feltétele<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_____________________<br />
4. főiskola, egyetemi végzettség szükséges<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________<br />
_____________________<br />
Értékelés: minden jó helyre történő besorolás 1 pont, összesen 25 pont<br />
65
4. FELADAT<br />
Activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást mutogatnak el a<br />
csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja a foglalkozás nevét, 5<br />
pontot kap.<br />
5. FELADAT<br />
Az alábbi szellemes rajzon 15 szakember dolgozik. Felismered-e a különböző<br />
szakmacsoportokat az ábrázolt tevékenység alapján; Ha igen, írd be a négyzetekbe<br />
az ábrán lévő azonosítási számokat!<br />
66
kőműves<br />
épületburkoló<br />
üvegező<br />
villanyszerelő<br />
szobafestő<br />
vas– és fémszerkezet-lakatos<br />
padlóburkoló<br />
vízvezeték szerelő<br />
központifűtés-szerelő<br />
épületasztalos<br />
ács-állványozó<br />
tetőfedő<br />
darukezelő<br />
építőgép-kezelő<br />
vasbetonkészítő<br />
ács-állványozó<br />
67
Gyakorlat<br />
Álláshirdetés<br />
A következő hirdetések tanulmányozása után próbáld megfogalmazni, kik azok, akik<br />
ma sikeresen léphetnek fel a munkaerőpiacon?<br />
ÁLLÁST AJÁNL<br />
1. A Tanuljunk Kft. A Rank Xerox hivatalos dealere, illetve az amerikai BT & C<br />
telefonrendszerek disztribútora, belföldi kereskedelmi tapasztalattal<br />
rendelkező üzletkötőket, illetve üzletág-igazgatót keres fenti két<br />
termékcsoport forgalmazására. Magas kereseti lehetőség jutalékos<br />
rendszerben. A jelentkezéseket önéletrajzzal kérjük a Tanuljunk Kft. Címére<br />
postán eljuttatni.<br />
2. Utazási iroda 30 évnél fiatalabb angolul és németül (vagy olaszul)<br />
beszélő munkatársnőt keres. Önéletrajzot „Mosolyszünet nincs” jeligére a<br />
reklámszerkesztőségbe kérjük.<br />
3. A Gyógyuljunk! Kórház orvosigazgató manuális helyettese felvételt hirdet 6 fő<br />
részére – a Központi Műtőblokkba – műtős asszisztensi munkakörbe. Az<br />
állás azonnal betölthető!<br />
4. Egyedülállóknak garzonházi férőhelyet biztosítunk! Bérezés megegyezés<br />
szerint! Jelentkezni és érdeklődni az ápolási igazgatónál<br />
5. Országos hatáskörű államigazgatási szerv építészmérnöki diplomával,<br />
beruházási és költségvetési gyakorlattal rendelkező főmunkatársat<br />
keres.<br />
6. Ausztriai bankképviselet német, angol nyelvtudással, számítógépes<br />
szövegszerkesztői ismerettel, független, egyedülálló munkatársat keres<br />
titkárnői munkakörbe 35 éves korig. A fényképes önéletrajzokat<br />
„Megbízható” jeligére a hirdetőbe kérjük.<br />
7. Gyakorlott szoftverest keresünk, ipari folyamatirányítási és adatgyűjtési<br />
feladatokra (hőenergetikai gyakorlat előny) eseti megbízással, rész- esetleg<br />
főfoglalkozásban. Pályázatokat részletes szakmai előélet leírásával lehet<br />
beadni.<br />
8. Hőenergetikai, irányítástechnikai gyakorlattal hardver ismeretekkel<br />
villamosmérnököt keresünk minőségi munkára, jó gazdasági<br />
68
lehetőségekkel, önálló munkakörbe. Pályázatokat részletes szakmai előélet<br />
leírással várjuk!<br />
9. Külföldi tulajdonban lévő szállítmányozási Kft. Vasúti fuvarozásban is jártas,<br />
németül vagy angolul beszélő szállítmányozási szakembert keres azonnali<br />
belépéssel. Önálló munkakört és kiemelt fizetést ajánlunk.<br />
10. Versenyképes távközlési cikkeket forgalmazó, agresszív piacpolitikát folytató<br />
Feladat<br />
vegyesvállalat megbízásásból termékmenedzsert/üzletkötőt<br />
(telefonrendszerek) keresünk. Legfeljebb 35 éves olyan szakemberek<br />
jelentkezését várjuk, akik felsőfokú műszaki végzettséggel vagy legalább erős<br />
műszaki érdeklődéssel, eredményes üzletszerzői gyakorlattal rendelkezik.<br />
Társalgási szintű angol nyelvtudás jelent. Határozott, rámenős egyéniségével,<br />
magabiztos fellépésével, jó kommunikációs készségével; tehát<br />
professzionális aktív eladással végzi majd az értékesítést. Külföldi utazások<br />
lehetőségét, szabad mozgásteret, jutalékos rendszerben elszámolt<br />
jövedelmet – amely az Ön által termelt tiszta nyereség akár 50 százalékát is<br />
elérheti - kínálunk cserébe.<br />
Gyűjtsetek a helyi lapokból álláshirdetéseket! Fogalmazzátok meg a<br />
tapasztalatotokat!<br />
…………………………………………………………………………………………………<br />
…………………………………………………………………………………………………<br />
…………………………………………………………………………………………………..<br />
Állást keres:<br />
A.) Fogalmazz meg egy képzeletbeli álláshirdetést, melyben emeld ki az általad<br />
fontosnak vélt saját képességeidet, készségeidet, tulajdonságaidat!<br />
…………………………………………………………………………………………<br />
…………………………………………………………………………………………<br />
………………………………………………………………………………………….<br />
B.) Keress társa(ka)t elképzeléseidhez a többiek közül. Hogyan<br />
érvényesíthetnétek legjobban a képességeiteket a munkaerőpiacon?<br />
69
Bibliográfia<br />
Csányi Vilmos: Az emberi természet., 1999 Bp. Vince<br />
Fülöp Márta: A versengés mint szociális készség fejleszthetősége.=<br />
Szociális kompetencia – társas viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó.<br />
Bp. Gondolat<br />
Az ipari dolgozók képzettsége és kompetenciái a 21.században. -<br />
Humánerőforrás – menedzsment., Bp. OMIKK.2001/3, 12-23<br />
Kao, John: Ötletgyár, avagy a kreatív szervezet., 1999 Bp. SHL Hungary Kft.<br />
Nagy József: Szociális kompetencia és proszocialitás. – Szociális kompetencia – társas<br />
viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó Bp. Gondolat<br />
Szabó Katalin - Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter?, 2002 Bp. Aula<br />
Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában - Nemzeti<br />
Tankönyvkiadó Rt, Budapest<br />
Dr. Buda Mariann: Óriás leszel? – A tehetséges gyerek- Dinasztia Tankönyvkiadó<br />
Carl R. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000 Kft Budapest<br />
Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. A 10-14 éves korosztály nevelőinek<br />
tanári kézikönyve – Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998<br />
Galambos Katalin: Pályaorientáció munkafüzetek középiskolai tanulók számára –<br />
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest, 1994.<br />
Galambos Katalin: Emberismeret 12-13 éveseknek SKANDI-WALD Könyvkiadó Kft<br />
Gönczi Károly: Életpálya építés Pedellus Tankönyvkiadó<br />
Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Pedellus Tankönyvkiadó<br />
Jim Barrett-Geoff Williams: Karrierkalauz- Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest<br />
Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról – AKG alapítvány, Budapest<br />
Oroszlány Péter: Tanulás-módszertan – AKG Kiadó, Budapest<br />
Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás… Nemzeti Tankönyvkiadó RT,<br />
Budapest<br />
Semperger Piroska: Pályaorientáció a 7-8. évfolyam számára Műszaki Könyvkiadó<br />
Dr. Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában – Eszterházy<br />
Károly Tanárképző Főiskola, Eger, 1996.<br />
Dr. Szilágyi Klára: Pályát választok – Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak –<br />
Calibra, Budapest<br />
Dr. Szilágyi Klára: Módszertani útmutató a Pályát választok c. munkafüzet felhasználásához<br />
– Calibra, Budapest<br />
Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez Pedellus<br />
Tankönyvkiadó<br />
Zakar András. Pályaválasztási elméletek Tankönyvkiadó<br />
70