SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK 

ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM 

PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYAORIENTÁCIÓ

A mentorálás célja, a mentori feladatok, a mentor szerepe 

Azokat a munkatársakat (tanítók, tanárok) nevezzük mentornak, akik nemcsak a tanuló 

tanulási folyamatának segítésével és figyelemmel kísérésével vállalnak szerepet, hanem 

tanácsadó-vezető-védő feladatkört is ellátnak. A mentor képzett és motivált, az oktatás 

terén szerzett élet-és szakmai tapasztalatai lehetővé teszik a mentorált széles körű 

segítését. Fogékony tanítványa jelzése iránt, arra azonnal igyekszik reagálni, érdeklődik. 

Milyen a jó mentor? 

Olyan személy, aki határozottan és gyorsan dönt, döntéseiért vállalja a felelősséget, 

képes mások lelkesítésére, irányítására, támogatására, alkotó képzelőereje segíti a 

munkában. 

Nagy empátiás készséggel bír, türelmes, jó szervező. Képes hatást gyakorolni egyes 

emberekre, csoportokra, dönteni kritikus helyzetekben, példát mutatni, bátorítani másokat 

Emberi tulajdonságai: 

- ambíció, kitartás, akadályoktól nem meghátrálás 

problémamegoldó képesség, lényeglátás és szelektálás képessége (a 

programban érintettekkel való konfliktus esetén nagy szükség van rá) 

- erkölcsi értékek (lelkesedés, empátia, őszinteség, becsületesség, 

megbízhatóság, hitelesség és nyitottság, humor) 

- humorral is hozzá lehet járulni a nehézségek leküzdéséhez 

- törekedni kell a kritika elfogadására 

- előrelátás – a kockázatvállalás bátorsága 

- együttműködési készség fontos a tanulóval, a tanulót körülvevő, az őt tanító 

és nem tanító felnőttekkel 

- ha a mentornak nincs önbizalma, akkor a mentoráltnak sem tudja kellően 

fejleszteni, kialakítani az önbizalmát 

- kognitív képességgel, szakértelemmel, kreativitással, rugalmassággal nem 

csak a mentornak kell rendelkezni, hanem minden oktatásban 

tevékenykedő szakembernek 

- képes legyen megfelelő értékrend kialakításával segíteni a célok elérését 

- talpraesett legyen, feltalálja magát minden körülmények között 

A mentor tanácsadó, önbizalom növelését segítő, erkölcsi támogatást adó, bátorító, 

dicsérő, reális önismeretet kialakító személyiség. 

2

A mentor feladatai, aki az iskola-és pályaválasztást is segíti: 

- tanulási körülmények felmérése 

- családlátogatás (nagy szerepe lehet az első családlátogatásnak, a jó 

hangulatú, közvetlen beszélgetésnek a későbbi kapcsolattartásra) 

- családi körülmények felmérése 

- rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal 

- a gyerek kompetenciáinak felmérése 

- a tanuló érdeklődési területe 

- tanulási hiányosságok feltárása 

- kapcsolati zavarok felismerése (diák-tanár, diák-diák, szülő-diák) 

- pályaválasztás, iskolaválasztási célok 

- korrepetálás 

- ellenőrzés, értékelés nélkül nem lehet a mentorálás eredményességét 

mérni 

- életvezetési tanácsok, (leginkább életvitel, osztályfőnöki, etika órán, délutáni 

beszélgetések során tehetjük meg) 

- szabadidő közös eltöltése (könyvtár, a neten tartalmas programok, a 

tantárgyakat segítő kiegészítő anyagok keresése, hétvégi egy napos 

gyermekprogramok, egy hetes táborok, melyet a mentor szervez iskolai 

szinten, gyermek civil szervezetek programjaiba való bekapcsolódás, 

esetleges versenyekre kísérés, egy-egy edzés meglátogatása, kiállítások 

megtekintése, osztályszintű mozi látogatás, amelyen a mentorált tanuló is 

részt vesz, múzeumlátogatás, minden mentor a saját lehetőségeit használja 

ki, stb. 

- önképzés (továbbképzések, konzultációk) 

- kulturális szokások 

- szakemberek bevonása (külső-belső, szükség esetén családgondozó) 

- multikulturális nevelés (sokszínűség) 

- tehetséggondozás- mindenki tehetséges valamiben, csak szükséges 

felfedezni, hogy ki, miben? „ A tehetség olyan, mint a Nap előbb, utóbb 

fölfénylik!” 

- a mentorok nagymértékben hozzá járulhatnak a hátrányos és halmozottan 

hátrányos tanulók tehetségének felismeréséhez, ezzel is biztosítva 

számukra az esélyegyenlőséget 

3

További feladatok: 

- Egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben a tanuló tanulmányi előmenetelét 

nyomon követi, különböző pedagógiai eszközökkel (kommunikációs játékok, 

önismereti játékok, irányított beszélgetés, helyzetgyakorlatok, 

szerepjátékok, érdeklődés, különböző tanulási technikák kipróbálása, 

esetmegbeszélések, tesztek töltése, értékelése, ön-és pályaismereti 

munkafüzetek, felmérő lapok töltése, amelyek az ön-és pályaismeret 

fejlesztését szolgálják). 

- Háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését (az értékelésre 

meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti 

szolgálatot, a gyámhatóságot, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, 

fejlesztő pedagógust). 

- Az értékelés eredményét az előrehaladási naplóban rögzíti. 

- Legalább heti 3 órában foglalkozik a mentorált tanuló felkészítésével, 

fejlesztésével. 

- Elősegíti azt, hogy a tanuló tanulmányi eredménye javuljon. 

- Részt vesz azokon a rendezvényeken, amelyeket a pályáztató szerv 

szervez az Útravaló Ösztöndíjprogram sikeres lebonyolítása érdekében. 

- A mentori munka tanórán kívüli feladat. 

A mentor tanár szerepe a tanulás segítésében, aki egyben diákja iskolaválasztását, 

pályaválasztását is segíti: 

- Segít a kérdések megválaszolásában, hogy a tanuló következtetéssel jusson el 

a válaszig. 

- Bátorítja tanítványát. 

- Nem ő mondja meg a választ, hanem rávezeti a tanítványát a válaszra. 

- Eléri, hogy a tanuló felelősséget vállaljon a saját tanulási folyamatáért. 

- Tudja, hogy a tanulónak minél több egyénileg megoldott példára van szüksége. 

- Épít a tanuló előző tudására. 

- Fogékony a diákja jelzése, hangulata iránt, és képes azonnal reagálni. 

- Motiválja tanítványát a minél több tanulási technikák kipróbálására. 

- A mentornak nem kell hatékonyan előadni, tanítani, hanem kedvet kell 

kialakítani a tananyag elsajátításához. 

4

- A saját tudását a tanuló építi fel, nekünk, mentoroknak, ezt az építkezést kell 

segíteni. 

- Az ismeretek önálló megszerzésére kell megtanítani a fiatalokat! 

- A felismert problémák megbeszélése, esetleg vitája, majd értékelése, 

összegzése. 

- Fontos az azonnali visszacsatolás. 

- Ha a mentor figyelembe veszi tanítványa igényeit (tanulási stílusát, problémáit, 

időbeosztását, stb.) nagymértékben hozzá járul tanítványa személyes 

fejlődéséhez. 

- A jó tanulásszervezés az egyik legfontosabb feltétele a sikernek. 

- A program kiemelt feladata a tanuló haladásának folyamatos figyelemmel 

kísérése. 

Néhány jó tanács mentoráltjainknak! 

Tudnod kell, hogy: 

- minden szellemileg és testileg egészséges ember a pályák sokaságára alkalmas 

- a legtöbb képesség kellő szorgalommal fejleszthető 

- alaposan vesd össze képességeidet a kiválasztott iskola, pálya követelményeivel 

- a döntés előtt gondolkozz több lehetőségben is 

- hallgass meg mindenkit, aki segíteni akar neked, de ne feledd, a legfontosabb az 

iskola-és pályaválasztásnál Te vagy! 

Nincs rossz iskola és pálya, csak rossz választás! 

5

A fejlesztés lehetséges eszközei, az egyéni tanulás segítése 

Az oktatással szemben megváltoztak a külső elvárások 

A minél több ismeretanyag elsajátíttatása, a lexikális tudás helyett a képességek, az 

adottságok megerősítése, az egyéni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás került 

előtérbe. 

A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek „az iskolai oktatás 

valamennyi elemét áthatják”. Az életpálya-építés kerettanterv kiemelten – kezelve az 

„énkép, önismeret, tanulás, testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire” 

területeket – határozza meg célrendszerét, írja le a tartalmakat és a megvalósításhoz 

ajánlott tevékenységeket. 

Ez számunkra azt jelenti, hogy felértékelődnek azok a stratégiák, módszerek, amelyekkel 

a heterogén csoportokban megvalósíthatók az egyénre szóló személyes törődést segítő 

tanulásszervezési eljárások alkalmazása, építve az egymástól tanulás pedagógiai 

lehetőségeire. 

A sokféle tanulót együtt nevelő tanár feladata, hogy segítse a nagyrészt önálló tanulási 

tevékenységet. A tudást ugyanis minden tanuló maga építi fel, ebben a folyamatban a 

pedagógus szabályozza, de nem vezérli a tanulási tevékenységet. 

A tanulás szervezése 

A tanuló számára elegendő időt biztosítsunk a kitűzött készségek elsajátításához és 

mérjük, értékeljük, hogy sikerült-e az. 

Támogató, segítő tényezők: 

a motiváció egyénhez igazított folyamatos fenntartása, 

korrekciós lehetőségek, 

a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele a fejlesztésben. 

A tanulás-szervezés stratégiái, módszerei direkt és indirekt módon történhetnek. 

Direkt lehet: magyarázat, kérdezve kifejtés, szemléltetés, gyakorlás, előadás. 

Indirekt módszerek: megbeszélés, fogalomalkotás, probléma-megoldás, kutatás. 

További változatosságot jelenthet az önálló tanulás, egyéni feladat megoldás (esszé, 

mestermunka, számítógépes segítség). 

A fejlesztő értékelés az ösztönzés a tanulási képességek fejlesztése visszahat a belső 

motivációra, az önbecsülésre, a pozitív énkép kialakítására. 

6

Egyéni fejlesztés 

Az egyéni fejlesztési tervek hatékony kialakításához elengedhetetlen az aktuális 

személyes adottságok pontos feltérképezése, hiszen csak ezek ismeretében jelölhetők ki 

a legfontosabb, elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek. 

Fejlesztés: Az egyéni vagy csoportos fejlesztési programokat, pontosan azokra a 

készségekre, tudásanyagra, személyiségvonásokra fókuszálva lehet megtervezni és 

lefolytatni, amelyek közvetlenül befolyásolják az eredményességet, és amelyek kapcsán 

a kompetencia-modellen alapuló értékelések szerint fejlesztésre szorul az egyén. Az ily 

módon kialakított célzott fejlesztéssel érhető el, hogy a személy valóban azon készségei, 

és tulajdonságai mentén tudjon fejlődni, amelyek egyben iskolai teljesítményének alapját 

is képzik. 

Mi szükséges ehhez? 

A tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a 

különbségek kezelésének a képessége. 

A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő 

tanulók együttműködése, a csoportos tanulás lehetősége. 

Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi 

gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára. 

A folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és 

megvalósulásának mindennapi nyomon követése. 

Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli 

szakemberekkel. 

A tanulás, mint a tudáshoz vezető út 

Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja. 

Lépései a következők: 

Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor 

elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb. 

Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, 

amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket 

teszünk fel velük kapcsolatban. 

Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan 

elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy 

7

kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket ( ábrákat ) rajzolunk, hogy 

segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”. 

Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már 

nem kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket 

kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, 

elemezni, összehasonlítani tudunk. 

Természetesen az ilyen órákra, foglalkozásokra való felkészülés sok előzetes munkát vár 

a pedagógustól. 

Segítő algoritmus 

Lépések: 

A tananyag felosztása kis egységekre (elsajátítás, értékelés) 

A leghatásosabb tanítási-tanulási technika alkalmazása az elsajátítás érdekében 

Formatív, diagnosztikus tesztek szerkesztése és kitöltése 

Kiegészítő eszközöket és tanulást kell biztosítani. 

Ellenőrzés szummatív teszttel. 

Azokat a tanulókat, akik nem sajátították el az egységet, újratanítjuk úgy, hogy a folyamat 

bármelyik részéhez csatolunk vissza, amíg el nem érik a megfelelő szintet.” 

A fejlesztés várható eredményei 

A program során gazdagodik és formálódik a tanuló énképe. 

Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési képességeiről. 

Megismeri egyéni adottságait, készségeit, képességeit. 

Fejlődik a kritikai gondolkodása. 

Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási 

módszereket, tanulási technikákat. 

Fejlődik döntéshozatali, problémamegoldó képessége, alkalmazza a különböző 

konfliktusmegoldó technikákat. 

Röviden összegezve: a fejlesztést egy állandóan változó folyamatnak kell tekintenünk, 

mivel „A személyiség születése” is egy folyamat része (Carl Rogers alapján ). 

8

Egyéni fejlesztési terv 

A törvényi előírás alapján a mentor a mentorált tanulóval kapcsolatosan egyéni fejlesztési 

tervet készít. Ez lesz a későbbi munka során alapja annak, hogy az osztályfőnök és az 

érdekelt pedagógusok bevonásával értékelésre kerüljön a tanuló haladása, fejlődése. 

Az egyéni fejlesztési terv 

- a mentorált tanuló személyiségéhez, adottságaihoz, tanulmányi szintjéhez, 

tanulási módszeréhez alkalmazkodik, 

- fejlesztést határoz meg 

- időrendre épül 

A dokumentum elkészítését segítő gondolatkörök: 

1. A mentorált diákot meghatározó főbb elemekből hangsúlyosan kiemelhetőek a 

családi háttérre, a személyiségjegyekre, a szociális kompetenciákra és a 

tanuláshoz való viszonyra vonatkozó elemek. Ezek alapján a megismerési területek 

köre vonatkozhat a családi, szociális háttér feltérképezésére, a családi klíma 

megismerésére, az iskolai életút áttekintésére éppúgy, mint mentoráltunk társas 

kapcsolatainak, szabadidős szokásainak számbavételére. 

A megismerési technikák közül a beszélgetés elsősorban a családról, barátokról, 

tervekről, célokról nyújt munkánkhoz alapot. A kérdőív a tanulási szokások, tanulási 

stílus feltárása, személyiségvizsgálat, képesség, érdeklődésvizsgálat tekintetében 

segít, az interjú a kapcsolatok feltérképezésére szolgálhat. A dokumentumok 

(felmérők, egyéb tanulói munkák, írásos feljegyzések, helyzetértékelés, mérésen 

alapuló kompetenciakutatás, osztálynapló stb.) elemzése a tanulmányi helyzetről ad 

képet. 

2. Ahhoz, hogy készségeket és képességeket fejleszteni tudjunk, a fejlesztés 

területeit, s a fejlesztés útját ki tudjuk jelölni, két kérdésre kell tudnunk válaszolni. 

Hol tart mentoráltunk egy-egy adott területen? Hová akarjuk eljuttatni a fejlesztés 

során? 

3. A fenti két pont elemei alapot adnak ahhoz, hogy mentor-mentorált közös 

munkájának első dokumentumában időrendben a célokat kijelölve elkészülhessen a 

terv. 

Az egyéni fejlesztési tervben meg kell határozni a területet, amelyre vonatkozik 

fejlesztésünk, a célt, melyet elérni kívánunk, az eszközt/módszert, amivel dolgozni 

9

fogunk, az időtartamot, mely alatt a célt elérni kívánjuk, s végül az értékelés idejét, 

módját, annak tartalmát. 

Ezek összefoglaló áttekintése következik a teljesség igénye nélkül. 

A fejlesztési terület egyrészt lehet tantárgyhoz kötődő, másrészt mivel a mentor az a 

képzett és motivált személy, akinek az oktatás terén szerzett tapasztalatai lehetővé 

teszik azt, hogy a mentorált jelzéseire figyeljen, így valamennyi tantárgy tananyagának 

elsajátításában segíthet. 

A cél kijelölésének legfőbb kívánalmai, hogy legyen fokozatra épülő, vállalható, tartható 

és reális. 

Az eszköz – módszer – idő hármasában a meglévő gyakorlatra támaszkodva a mentor 

választását a terület és a cél figyelembe vétele segíti. 

Az értékelés ideje a mentorált időszakon belül – tervünk alapján, a kitűzött célhoz 

rendelve – különböző lehet. Az értékelő visszajelzés elvárt követelményei közé tartozik, 

hogy fejlessze a tanulót, valamint a nevelés-oktatás színvonalát, biztosítsa annak 

minőségét; a tanulói tevékenység bonyolult, összetett jellegét képes legyen 

differenciáltan megragadni. Legyen szigorúan következetes, átlátható, objektivitásra 

törő, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő. Legyen 

továbbá elméletileg megalapozott és kivitelezhető. Az értékelés alapján szükség 

esetén kerüljön sor tervünkben korrekcióra. 

Összegzés: 

Az Egyéni fejlesztési terv olyan reális célok elérését rögzítő dokumentum, amely 

elemeiben igazodik a mentorált diák tanulmányait érintően a bemeneti szinthez, ezen túl 

az élethelyzethez. Figyeljen tehát a tanulási képességek fejlesztésén túl a társas 

kapcsolatok, szociális kompetenciák fejlesztésére is. 

10

A szociális kompetencia fejlesztése, segítése 

A szociális kompetencia értelmezése, összetevői 

A különböző szerzők eltérően, - ki szűkebben, ki tágabban- értelmezik a szociális 

kompetenciát. Az azonban biztos, hogy az Útravaló ösztöndíjprogramban részt vevő 

tanulók szempontjából elengedhetetlen ezek fejlesztésének középpontba való állítása. 

Egyfajta megfogalmazásban: 

A szociális kompetenciák 

A személyiség önvezérlő képessége: a belső igények felismerése és megfogalmazása. 

Realitásérzék: törvények és szabályok betartása. 

Szenzibilitás: az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek, 

problémáinak figyelembevétele. 

Szociális extenzivitás: a társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton 

belül. 

A legitimitás vizsgálata: a deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges 

magatartástól. 

Önismeret: 

reális és pozitív énkép a reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása; 

önbecsülés; 

önkontroll; 

önmotiválás; 

szerepvállalás; 

kooperativitás; 

kötelezettségvállalás; 

egyéni arculatformálás. 

Stratégiaalkotás és - megvalósítás: 

információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat; 

hatékony kommunikáció; 

gondolkodási képességek. 

A szociális kompetencia társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok, 

kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A 

szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális 

képességek határozzák meg. 

11

A társas fejlődés egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek egyszerre integrálódnak 

közösségükbe és differenciálódnak, mint önálló egyének. Egyik oldala a szocializáció – 

az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és 

ismereteit. Másik oldala a személyiségalakulás – ez is egy folyamat, amelyben a 

gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz, 

amelyekkel a körülményekre reagálnak. 

A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok, 

szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik. 

Ezek alapján két fő csoportot alkothatunk: 

- intraperszonális: azaz személyes kompetenciák 

- interperszonális: társas kompetenciák 

A szociális kompetencia fejlődésének feltétele a szociális komponenskészletek 

gyarapodása. A szociális viselkedés a meglévő komponensek aktiválásával, azokból 

aktuális komponensek létrehozásával szerveződik. 

Vannak a szociális kompetenciának öröklött és tanult komponensei. Az egyén 

személyiségét, a családot és az iskolai környezetet tekinthetjük a szociális kompetencia 

kialakulását befolyásoló tényezőknek. 

A mai társadalomban egyre nő azon munkahelyek száma, ahol a csoport tagjai 

úgy működnek együtt, hogy munkájukban az információáramlás is jelentős szerepet 

játszik. Ezért a kooperatív munkaformák az oktatásban is fontos szerepet játszanak, 

közben a diákok nemcsak új ismereteket tanulnak, hanem társadalmi szempontból is 

fontos készségekre tesznek szert. 

Halász Gábor megfogalmazása alapján a személyes és szociális kulcskompetencia 

elemei: 

- Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink azonosításának, 

értékelésének és megvédésének képessége. 

- Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket alkossunk és 

vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki. 

- Az a képesség, hogy rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és 

erőviszonyokat elemezzünk. 

- Az a képesség, hogy együttműködjünk, közösen cselekedjünk és kollektív, 

megosztott vezetésben vegyünk részt. 

- Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési 

rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk. 

12

- Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg. 

- Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és 

értelmezzük e szabályokat. 

- Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett 

kialkudott rendet alkossunk. 

A szociális kompetencia vizsgálható komponensei egy-egy gyerek esetében a 

következők lehetnek: 

Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés 

másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés játék közben, pozitív hozzáállás 

másokhoz, helyes kortárs kapcsolatok. 

Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés, 

érzelmek kifejezése, pozitív én-attitűd, felelősség. 

Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során, 

figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás, 

mások előtti szereplés vállalása. 

Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési kultúra, közlekedési morál. 

A szociális kompetencia-fejlesztés lehetőségei az iskolában 

A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas 

kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, 

amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. A 

szociális kompetencia fontosságát a környezetben zajló folyamatok eredményei, 

következményei révén tapasztalhatja az egyén, és a tapasztalatok birtokában alakíthatja 

ki saját értékrendjét. 

Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban résztvevőknek 

meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában. 

A szocializáció tanulható és tanítható folyamat, a szociális képességek és készségek 

fejlesztése minden tanuló érdeke, a társadalomnak pedig természetes elvárása. 

A szociális viselkedésben megkülönböztethető: 

a proszociális, illetve 

az antiszociális viselkedésmód. 

A proszociális viselkedésmód elsősorban az együttműködések során valósul meg, de 

megjelenhet az antiszociális viselkedésmód is, mely az esélyegyenlőség érdekeit sértő 

viselkedésmód jellemzője. 

13

A proszociális viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek 

között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, 

valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a 

csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. Az iskolában zajló 

fejlesztéseknek támogatniuk kell a proszociális magatartásmód kialakulását, és meg kell 

akadályozni az antiszociális magatartásmód megjelenését. 

A szociális kompetencia élmény alapú tanulását szolgálják a különböző kollektív 

munkaformák alkalmazásai az oktatás során. Fontosak a cselekvések közben 

megszerzett tudáselemek és ezek tudatosítása mind a tanár, mind a gyerekek részéről. 

Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával a gyerekek kompetenciáinak 

szélesebb köre fejleszthető, ahol a tanulók önállóan próbálnak valamit megtanulni, 

miközben olvassák akár a tankönyv szövegét, vázlatot írnak, magyarázó ábrákat 

készítenek, önállóan elvégeznek pár egyszerű kísérletet, keresnek az interneten, és 

mindeközben együttműködnek társaikkal. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha ténylegesen 

önálló tanulási szituációkat hozunk létre. 

Fejlődnek a tanulókban a szociális kompetenciák: 

- az empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, a 

sokszínűség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése), 

- a motiváció (kezdeményező készség, optimizmus, elkötelezettség, 

teljesítményösztönzés), 

- a társas készségek (kapcsolatépítés, kommunikáció, konfliktuskezelés, 

irányítás, befolyásolás, együttműködés, csapatszellem). 

A személyes kompetencia részeként: 

- Önismeret, én-tudatosság: egy önmagunkról alkotott reális kép, amely a 

szubjektív énkép és a mások által visszatükrözött kép dinamikus 

egyensúlyából alakult ki megélt tapasztalatok és rendszeres önértékelés 

révén. 

- Identitás: az emberi világ különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése, 

megélése és tudatos vállalása révén kialakuló önazonosság. 

- Önállóság és önbizalom: amely az elfogadottságból fakadó érzelmi 

biztonságon, a tévedés jogán, a reális önismereten alapszik 

- Ön-motiváltság: optimizmus, teljesítményvágy, kitartás, kezdeményezés, 

kreativitás. 

14

A társas kompetencia részeként: 

- Társas tudatosság: szabálykövetés és szabályalkotás, amely mindenféle 

emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele. 

- Empátia: a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a 

megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés 

feltétele, a sokféleség elfogadása és kezelése, mások fejlesztése. 

- Társas készségek: személyközi kapcsolatok kialakítása, kezelése. 

- Kooperáció: a másokkal való együttműködés képessége, ami a békés 

együttélés, a konfliktusok, illetve a problémák megoldásának 

nélkülözhetetlen kelléke. Itt jelenik meg a kommunikáció, valamint az 

önérvényesítés fontossága is. 

A mentor nevelőnek nagyon jól kell ismernie a gyerekeket, tudnia kell, kinek milyen 

jellegű feladatot lehet adni 

Az önállóságot biztosító munkaformák, a kooperatív tevékenységet igénylő szervezési 

módok és az újszerű módszerek alkalmazása rendkívül időigényes, ugyanakkor csak 

ezek hosszú távú alkalmazása hozhat sikert. 

A kooperatív tanulás közben lehetőség adódik több szociális képesség fejlesztésére, a 

mások javát szolgáló, segítő magatartás formálására, amelyek fokozatosan alakulnak ki. 

Fejlődik az egyénnek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy közös cél érdekében 

együtt dolgozzon másokkal. 

A szociális kompetenciák fejlesztése eredményesebb, amikor a tanulók együtt dolgoznak, 

hiszen ebben az esetben magától értetődő az, hogy a diákok megosztják egymással 

ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek. Nagyon sok lehetőség nyílik a 

segítségadásra, a barátkozásra, a társas érintkezéshez szükséges készségek 

gyakorlására. 

A szociális kompetencia iskolán belüli fejlesztését hátráltathatják: 

- személyi feltételek (a tanár személyisége, felkészültsége; a tanár, a gyerek 

és a szülő kapcsolata; kiemelten az iskola-szülő viszony) elégtelensége, 

- a szervezeti feltételek (tér- és időszervezés, tantárgyi rendszer) 

elégtelensége, 

- a tanítási módszerek egysíkúsága, 

- tárgyi feltételek elégtelensége (például különböző méretű csoportok 

működéséhez átrendezhető bútorok). 

15

Feladatok, melyek ezekből adódnak módszertani sokszínűségre ösztönöznek 

- biztosítsunk minél több lehetőséget a személyes kapcsolatok alakulására, 

különös tekintettel a mentor-diák és a mentor-szülő viszonyra, támogató 

viselkedés, partneri viszony, facilitátor szerep. 

- nagyobb szabadság megteremtésével adjunk lehetőséget a diákoknak 

idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra, 

- vezessük be az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az árnyalt 

értékelést, 

- csökkentsük a tanulás verseny jellegét, erősítsük az együttműködést, a 

frontális tanulásszervezést egészítsék ki kooperatív és más 

tanulásszervezési eljárások módszerek, a differenciálás szélesítése 

(mennyiség, feladatok, követelés, értékelés) 

- a tananyag problémaközpontú megfogalmazása és feldolgozása tegye 

érdekessé a gyerekek számára a tanulást, adjon lehetőséget kreativitásuk 

fejlesztésére. 

Mindezek megoldásához vegyük igénybe a különböző segítő formákat (pályázatok, tanár- 

továbbképzések, tréningek). 

Fokozott jelentősége van a szociális kompetencia fejlesztésében a mentorálásnak, hiszen 

itt megtapasztalhatja a fiatal a mentorának csak őrá irányuló figyelmét, elfogadó, bíztató, 

támogató hozzáállását, melynek hatására a tanuló esélyegyenlősége valóban javulhat. 

16

A tantestületen belüli együttműködés lehetőségei a mentori munka sikeressége 

érdekében. 

A téma indításához a jogszabályi háttér adja az alapot. A mentor rendszeresen 

személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, szükség esetén a szaktanárokkal. 

Az osztályfőnök és az érintett szaktanárok az adott tantestület tagjai. Így a tantestület 

egészét érdemes kiindulási pontként vizsgálni. Két szempontból lehet közelíteni. Egyrészt 

a tantestület a pedagógusoknak az a közössége, ahol az egyenrangú munkatársak 

munkája több szinten összekapcsolódik a közösen megvalósítandó pedagógiai cél 

érdekében. Másrészt az a közösség is egyben, ami értéket, normát képvisel, hiteles, 

viselkedési mintát nyújt az egész iskolaközösség számára. A tantestület egésze számára 

szükséges és fontos az Útravaló Ösztöndíjprogram céljainak megismerése, az adott 

intézményben e tekintetben folyó munka, hisz az együttműködés így lehetséges. 

Szakmai munkaközösségek segíthetik munkánkat a gyermek- és ifjúságvédelem, a 

szabadidő hasznos eltöltése területén éppúgy, mint a sajátos nevelési igényű és a 

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. 

Az alkalmi munkacsoportok konkrét feladat elvégzésére időszakos jelleggel működő 

kisebb közösségek. 

Így: 

1. Osztályfőnök és mentor – mindkettejük szerepe más. Közös munkájuk 

akkor eredményes, ha a mentorált tanuló fejlődésére vonatkozó 

tapasztalatok kölcsönös átadására, az eredményesség/eredménytelenség 

okainak feltárására irányul közös tevékenységük. 

2. A mentor – osztályfőnök - mentorált diák hármas munkakapcsolatának 

legfőbb értékét a két segítő közös megbeszélése, értékelése, elemzése 

adja a mentorálttal. 

3. Mentor – ifjúságvédelmi felelős kapcsolata akkor különösen fontos, ha 

szakmai munkaközösség híján a mentorált élethelyzete a gyermekjóléti 

szolgálat vagy a gyámhatóság közbenjárását is megkívánja. 

4. Mentor – pályaválasztási felelős munkakapcsolat a helyes iskolaválasztás 

előkészítésének időszakában, a továbbtanulás tervezésénél válik 

jelentőssé. 

5. Az azonos osztályban tanító nevelők együttműködése a legjobban igényelt 

munkaformák közé azért sorolható, mert itt az azonos osztályban tanító 

17

nevelők az eredményesség, az osztály fejlődése szempontjából 

végezhetnek értékelést, sor kerülhet esetmegbeszélésre, így a mentorált 

tanuló vélemények ütköztetésére, a további út kijelölésére. 

6. Mikroértekezlet megtartására esetében a mentorált tanuló áll a 

középpontban, s a megbeszélésen részt vesz mindenki, aki vele valamilyen 

kapcsolatban van. Haszna témánk szempontjából kiemelkedően fontos. 

7. Az intézményi kapcsolattartó és a mentor megbeszélése elsődlegesen a 

pályázat elkészítésében, a dokumentumok kezelésében megszokott. 

Valamennyi megbeszélés alkalmas lehet egyrészt az elvárások, a normák tisztázására, 

másrészt a felmerülő probléma megoldásában. Tisztázható, az előrehaladás érdekében 

ki milyen elvárásokkal szembesíti a mentorált tanulót. Érdemes ezeket egyeztetni úgy, 

hogy egymást erősítsék. 

Értékelés a mentori munkában 

Az előzőekben vázolt kapcsolatokra építve eleget tudunk tenni a program következő 

előírásának is. Az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább 

háromhavonta értékelni kell a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató 

okokat. 

Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, 

a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. 

18

A mentorált tanuló fejlődésének követése, a hozzá kapcsolódó dokumentáció 

vezetése 

A mentor a mentorálási időszak során az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódóan végzi 

munkáját: 

Egyéni fejlesztési tervet készít 

Egyéni előrehaladási naplót vezet 

Szakmai beszámolót készít 

Az Egyéni fejlesztési terv elkészítésének lehetséges módjával külön anyag foglalkozik 

részletesen. Kapcsolódva a mentorálási idő teljes köréhez, ez a dokumentum az alapja 

annak, hogy a mentor az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább 

három havonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. 

Kapcsolódva a következő dokumentumhoz, az értékelés eredményét – kitérve az 

értékelésen résztvevők észrevételeire is - az Egyéni előrehaladási naplóban írásban is 

rögzíti. 

Egyéni előrehaladási napló a mentorálás kezdetétől a mentor rendelkezésére áll 

(táblázatos formában) 

Az első táblázata általános adatokat tartalmaz. 

A második táblázat az egyéni foglalkozások rendjét rögzítését kéri. Ennek 

szempontjai: 

- Időrend – a rendelet alapján a mentor legalább heti 3 órában foglalkozik a 

mentorált tanuló felkészítésével 

- A foglalkozások témája/tartalma, célja, az alkalmazott pedagógiai módszer. 

Minden diák esetében külön naplót kell vezetni, mely heti rendszerességgel, s 

tanulónként eltérő tartalommal kell kitölteni. 

Az egyéni előrehaladási napló mindenfajta mentori tevékenységnek teret enged, a 

komplex pedagógiai megközelítés regisztrálását támogatja. Nincsen ajánlott tartalmi 

megkötés, minden belefér, a színházlátogatástól kezdve a korrepetálásig (nem kell 

kizárólag tantárgyi szintre korlátozni). A diák fejlődésének adott pontjait 

dokumentálja. A naplót a mentornak kell vezetnie és tárolnia. 

Kitöltése történhet számítógéppel, ehhez segítség, hogy az OKM Támogatáskezelő 

honlapján a formanyomtatványnak van kitölthető változata. Kézírás esetén a 

nyomtatott nagybetű a kívánalom. 

19

A tanuló előrehaladásának értékelése, észrevételek 

Ez a 3. táblázat, mely a kötelezően előírt három értékelés dokumentálására 

alkalmas. 

- Az egyéni fejlesztési terv alapján az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok 

bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az 

ezeket hátráltató okokat. 

- Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a 

gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. 

- Az értékelés eredményét - kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is, 

írásban rögzíti. 

Családlátogatás 

A családi környezet meghatározó volta miatt a mentorált időszak kezdetén fontos, 

munkánkhoz alapot adó információkat szerezhetünk általa. Szerencsés, ha a diák is 

aktív résztvevője az itt zajló beszélgetéseknek. 

Minden esetben rögzíteni kell az időpontot, a családlátogatás célját és eredményét. 

A szülővel alá kell íratnunk a kitöltött dokumentumot abban az esetben, ha a 

mentorált kiskorú, egyébként korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen. 

Szakmai beszámoló 

A mentorálási időszak végén az OKM Támogatáskezelő által megadott formátumban a 

mentor Szakmai beszámolót készít. 

A szakmai beszámoló legfontosabb kérdéseit az egyéni előrehaladási napló már 

tartalmazza. 

Mindez újbóli áttekintése, s a következő kérdéssorra adott válaszok átgondolása segíti a 

mentort a dokumentum kitöltésében. 

- Mik voltak a tanév elején meghatározott közös célok? 

- A közösen megfogalmazott célok érdekében milyen területeken kellett a 

diákot fejleszteni? 

- A mentor milyen módszereket alkalmazott a fejlesztés során? 

- Az alkalmazott módszer milyen eredményt hozott? 

- Milyen csatornákon és hogyan követte a mentor a fejlődést? 

- Milyen segítséget nyújtott az iskola a mentori munkához? 

- Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a szülőkkel? 

- Milyen nehézségekkel találkozott a mentor a munkája során? 

20

- Szaktárgyi ismeretek átadása vagy a személyes mentorálás volt a 

jellemzőbb? 

- Milyen tanulási technika volt eredményes? 

- Sikerült-e rászoktatni tanítványát a rendszeres tanulásra? 

- Milyen sikereket ért el a mentori tevékenység eredményeként a tanuló? 

- Milyen főbb problémák akadályozták a mentori tevékenységet, illetve annak 

sikerét? 

- Milyen hatással volt a mentorálás a tanuló továbbtanulási terveire? 

- Sikerült-e a következő évfolyamba lépnie a diáknak? 

- Sikerült-e bejutnia abba a középiskolába, ahová szeretett volna? 

- Javult-e a tanulmányi eredménye a tanulónak? 

- Sikerült-e bensőséges, őszinte, közvetlen kapcsolatot kialakítani a 

mentorálttal? 

- Változtak-e életviteli szokásai a tanulónak? 

- Mennyire sikerült céltudatos emberré alakítani? 

21

A mentor szerepe és feladata a pályaorientációban és pályaválasztásban 

„Az iskola szolgáltat, a tanár nem ítél, hanem támogat.” 

A pályaválasztási felelős nevelő tevékenysége az általános iskolákban: 

Az iskolaválasztás nem azonos a pályaválasztással, két különböző döntési szint. 

1. „A tanár és a tanuló közös cselekvései 

2. Tanári önálló munka 

3. Tanári közösségben végzendő feladatok 

1. A tanár és a tanuló közös tevékenységei: 

- felvilágosítás 

- előadás 

- filmvetítés 

- látogatások szervezése 

- csoportos foglalkozások vezetése (órakeretben, órán kívül) 

- csoportos beszélgetés 

- csoportos tanácsadás 

- egyéni tanácsadás” 1 

- tanulási technikák 

- önismereti elemek 

- pályaismereti elemek 

- álláskeresési technikák 

- önismereti tréningek 

2. Tanári önálló feladatok 

- pályaorientációs tevékenység bemutatása, 

- részvétel iskolai rendezvények szervezésében, 

- pályaválasztási hetek, 

- középiskolai tanárok meghívása összevont szülői értekezletre a szülőkhöz, 

tanulókhoz, 

- középiskolai tanulók meghívása osztályfőnöki órákra, 

- pályaorientációs órák beépítése az osztályfőnöki- és háztartástan-életviteli 

órákra (tanmenet készítése), 

22

- a Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadója látogatásának 

segítése, 

- külső intézményekkel történő kapcsolattartás) 

- számítógépes pályaorientációs program igénybevétele (esetleges 

beszerzése, pályázatok útján), könyvtár látogatása, szakirodalom gyűjtése) 

- videok, CD-k, DVD-k által szakmák, pályák bemutatása, ebben a témában 

weboldalak látogatása a neten). 

3. Tanári közösségben végzendő feladatok: 

- tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának 

kialakítása céljából 

- tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási 

problémájának megoldása szempontjából 

- továbbképzés, közös konzultációkon részvétel 

- szülői értekezlet tartása 

A pályaorientációs tevékenység 

A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények, aki mentor is: 

- a tanár pozitív módon közeledik minden tanulójához 

- tanulóival személyes kontaktusa alakuljon ki 

- csoportfoglalkozást a nyíltság, a tolerancia kell, hogy jellemezze, 

- olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon a tanulóval, ahogyan 

szeretné, ha hasonló helyzetben vele is bánnának, 

- ne szolgáltasson ki olyan információkat, amelyeket, a tanuló és a szülő csak 

a tanárnak szánt 

- ne kérdezősködjön irreleváns részletek felől 

- megfelelő felelősségtudattal rendelkezzen. 

A pályaorientációs tevékenység szakaszai: 

Hol vagyok? Hol tartok? Hová tartok? Ezek a terveim! 

A mentorált tanulóra, a pálya- és iskolaválasztásra ható környezeti tényezők: 

- család 

- szülők - nagyszülők 

- testvérek, rokonok 

- baráti kör 

- barátok-osztálytársak 

- ismerősök 

23

- tanárok 

- szomszédok 

- tömegtájékoztatás (Tv, rádió, folyóiratok-újságok, CD-k, Video-felvételek) 

Az Útravaló Ösztöndíjprogram segít abban, hogy a tanulók leküzdjék hátrányaikat és 

csökkentsék a családi háttér okozta lemaradást. Otthon nincs net, megfelelő könyvtár, 

nem tud a tanuló szakkönyvekhez jutni. 

Nekünk, nevelőknek a feladatunk, hogy segítsük a fiatalok szociális hátrányaiknak 

lefaragását, az életben való eligazodásukat. 

24

A pályaorientációs tevékenységek eszközei 

Az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló Kormányhatározat többek között 

rendelkezik a mentori feladatokról is. Ennek egyik eleme, hogy a mentori feladatot ellátó 

pedagógus „… pályaorientációs tevékenységet végez, melynek célja a régiós, illetve a 

helyi igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzése, a későbbi lehetséges 

munkahelyekkel való kapcsolat felvétele.” 

A pályaorientációs tevékenység értelmezéséhez tisztázandók a következő fogalmak: 

pálya, szakma, foglalkozás, hivatás, képesítés, képzettség, pályaelképzelések, stb. 

A pályaorientációs tevékenységek elsődleges célja, hogy a pályaválasztó: 

- megismerje és érzékelje a választható szakmát, szakmacsoportokat, 

szerezzen elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról, 

foglalkozásokról, 

- fejlessze önismeretét, 

- mérje fel saját készségeit, adottságait, képességeit, érzelmi-akarati 

tulajdonságait és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás-, 

követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét, 

- megismerje a választandó szakmát övező munkaszervezeti-társadalmi 

viszonyokat 

- megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat 

- megismerje a tudás és a gyakorlat elsajátíttatását biztosító intézményeket. 

- tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a 

megalapozottabb döntést a pályaválasztásban. 

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is találják meg az 

érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb iskolát, képzést. 

A pályaorientációs folyamat legfőbb szereplői 

- a pályaválasztásban résztvevők, a diákok 

- a szülők, 

- a pályaválasztást segítő tanárok: osztályfőnök, pályaválasztási felelős, a 

mentor, 

- az általános iskola és a középfokú képző intézmények, 

- a pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg, 

- a munkaadók és munkakörnyezetük, a foglalkoztatási viszonyok. 

25

A pályaorientáció eszközeinek csoportjai: 

- életkornak megfelelő gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret 

létrejöttét szolgáló eszközök, 

- életkornak megfelelő tanulást támogató és önismeretét segítő eszközök, 

- a munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és 

segítségnyújtás a tapasztalatok feldolgozásához, értékeléséhez, 

- a tanulási környezet megismerését szolgáló eszközök, 

- segítségnyújtás a szerzett tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép 

kialakításához. 

A pályaorientáció várható eredményei 

A pályaorientációs program végére a tanuló: 

- ismerje fel saját erősségeit és gyengeségeit, 

- legyen képes a pedagógus és társai segítségével reális önértékelésre, 

- fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat, 

- lehetőségek szerint ismerjen meg minél több pályát, szakmát, foglalkozást, 

- tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos 

kiadványokban, 

- tudjon segítséggel tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről, 

- legyen képes egyéni pályaterv kialakítására. 

A pályaorientációs tevékenység területei 

Osztályfőnöki órák: a tanulók a különböző évfolyamokon már feldolgoznak 

pályaorientációval kapcsolatos témákat (Mi az, ami érdekel, amit szívesen csinálok, 

miért tanulok. Fizikai és szellemi munka, az iskolaválasztás, jövőnkre készülünk…) 

Drámajátékok (önismeret: testi képességek, érzelmi képességek, szociális képességek, 

egyéni motivációk …) 

Pályaválasztási tanácsadás: munkaügyi központ által szervezett rendezvények, 

lehetőségek. 

Iskolákkal való kapcsolattartás: nyitott napok, szülői értekezletek. 

Pályaválasztási kiállítások, börzék: megyei, körzeti, települési rendezvények. 

Útravaló Ösztöndíjprogram: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű 

tanulók mentori segítése. 

26

A pályaorientáció módszerei 

Információs tanácsadás: 

- felvilágosítás: információk nyújtása, információk cseréje, 

- előadások: diákoknak, szülőknek (meghívott előadók, tanárok ritkán), 

- videofilmek: szakmai anyagok vetítése (vizuális úton támogat) 

- előny: életszerűbb, több érzékszervre hat. Vitaindítónak kezeljük, célszerű 

megbeszélni, az érzelmi hatásokat elmondják a tanulók. A mondanivalókat 

nem értékeljük, azt a tanuló önállóan szűrje le. 

- munkahelyi látogatások, 

- társintézmények meglátogatása (szervezési feladatok). 

Egyéni és csoportos beszélgetés, tanácsadás: 

- személyközpontú, 

- célirányos, 

- interaktív, 

- problémamegoldó jellegű. 

Befejező elmélkedés 

A nevelők, a mentorok egyik nagy célkitűzése, hogy a diákokat olyan tapasztalatokkal 

lássák el, amelyek lehetővé teszik számukra életük pozitív alakítását. Ez olyan 

feladatokat jelent nekünk - nevelőknek, mentoroknak - amelyek merőben eltérnek a 

korábbiaktól, amelynek magunk is csak a körvonalait sejtjük. Az információk, a világ olyan 

gyors ütemben változik, hogy az előrejelzések szerint a most iskolába lépők felének 

várhatóan olyan munkaköre lesz, amelyet ma még nem is ismerünk. 

Nem vagyunk tehát abban a kényelmes helyzetben, hogy életük végéig használható 

információval lássuk el a mentoráltjainkat. Sokkal inkább az egész életen át tartó 

tanulásra, a gondolkodási képességek fejlesztésére kell koncentrálnunk, és arra készíteni 

őket, hogyan működjenek a legkülönbözőbb társas helyzetekben. 

27

A pályaválasztás segítése 

Pályaorientációs munka fejlesztése az iskolában 

A pályaválasztás és az ehhez kapcsolódó tanácsadói munka az elmúlt években jelentős 

változásokon ment keresztül. A megfelelő pálya megtalálására vonatkozó döntés már 

nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével, hanem folytatódik, és ismételten 

felmerül az életpálya későbbi szakaszaiban is. 

Az egyén számára megfelelő pálya kiválasztására irányuló döntés magában foglalja a 

pályaválasztási és a pályamódosítási döntést. A pályaválasztási döntés ebben az 

értelemben az első pálya kiválasztását jelenti, amelyet az életpálya későbbi szakaszában 

az egyén elsősorban a munkaerő-piac követelményeire reagálva, valamint saját 

alkalmasságát figyelembe véve több alkalommal is korrigál. Ez a pályakorrekció 

megvalósulhat teljesen új szakma elsajátítása, új végzettség megszerzése révén, vagy a 

meglevő végzettség továbbfejlesztésével. 

A pályaválasztás ilyen módú, szélesebb értelemben vett fogalmának kialakulása 

szorosan összefügg a rendszerváltozást követően hazánkban bekövetkező társadalmi és 

gazdasági folyamatokkal. A munkaerő-piac átalakulása, a munkanélküliség megjelenése 

és nagy arányúvá válása, majd a 90-es évek második felében és jelenleg az Európai 

Unióhoz való csatlakozás követelményei nagymértékben hozzájárultak a pályaválasztás 

fogalmának átértékelődéséhez. A pályák, szakmák, az egyes végzettségekkel betölthető 

munkakörök tartalmának változása, a fokozódó munkáltatói elvárások, az „egész életen 

át tartó tanulás” gondolatának megjelenése és szükségességének tudatosulása új 

dimenziókat adott a pályaválasztásnak és az azt segítő tevékenységeknek egyaránt. 

A pályaválasztás fogalmának átalakulásával, a pályatanácsadással szembeni 

követelmények változásával egyidejűleg a pályatanácsadás rendszere is fokozatos 

átalakuláson ment keresztül. A folyamatos változásoknak az eredményeként mára a 

pályaválasztási tanácsadásnak egy olyan sokszereplős intézményrendszere alakult ki, 

amely az oktatásügy és a munkaügy területén működő szervezetek és szakemberek 

formájában biztosítja azt a támogatást, ami az egyre összetettebbé váló életpályára 

történő felkészítéshez nélkülözhetetlen. 

A pályaválasztás fogalmának és a tanácsadás rendszerének átalakulása következtében a 

pályaorientációs tevékenység is egyre komplexebbé vált, egyre sokfélébb és egyre 

28

összetettebb ismeretanyagot feltételez a pályaválasztási döntést segítő pedagógus, 

pályaválasztási szakember részéről. 

A pályaorientációhoz kapcsolódó iskolai tevékenységeket hagyományos funkcióban a 

pályaválasztási felelős tanárok látták el. Az átalakuló szakképzésben a pályaválasztáshoz 

kapcsolódó tevékenységek koordinálását a különböző szerkezetű iskolák különböző 

módon oldják meg. A pályaválasztási felelős tanári (osztályfőnöki) munka 

hagyományosan az iskolán belüli munkára vonatkozik, de súlypontja a tanulókkal való 

foglalkozásra helyeződik (osztályfőnöki munka, csoportmunka stb.). 

Napjainkban számolnunk kell az interdiszciplináris ismeretek előretörésével. Akik 

diszciplináris ismereteken nőttek fel, nehezebben barátkoznak meg az összetett 

témakörök megjelenésével az iskolában. Azonban az érintkező tudományterületek - jelen 

esetben a pályaorientációhoz kapcsolódó pszichológia, közgazdaságtan, 

munkatudomány, a jog, a szociológia és az egészségtan - mint önálló tudományágak már 

rendszerezett ismeretanyaggal rendelkeznek. Az interdiszciplináris ismeretek átadásához 

„új típusú" tanári magatartás szükséges, ez pedig a moderáló tanár, aki nemcsak átad 

információt, hanem segíti az információk helyes mederben történő áramlását is. 

Amikor pályát, hivatást választunk, két alapvető dologgal kell tisztában lennünk. Először 

is ismerni kell önmagunkat. Másodszor, tudnunk kell, mit kínál a világ, milyen 

lehetőségeink vannak. 

A téma feldolgozásánál szükséges a pályaválasztáshoz kapcsolódó fogalmak tisztázása: 

- az iskolaválasztás (mely az általános iskola feladata, s a 14 éves korú 

tanulóknál történik) nem azonos a szakmaválasztással, 

- az iskolaválasztás nem azonos a pálya kiválasztásával sem (két különböző 

döntési szintet jelent), 

- a pályaválasztás és a pályaorientáció sem egymás szinonimája. 

A pályaválasztás azt jelenti, hogy lehetőségeinkhez mérten, önállóan, vágyainknak 

megfelelően választunk ki egy olyan szakmát, amely értékes mind a társadalom, mind az 

egyén szempontjából. 

A pályaorientáció egy több évet átívelő hosszabb folyamat, amely a tanuló 

egyéniségének igénybe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető 

legszélesebb információ nyújtásával. 

A pályaválasztás és a NAT 

A Nemzeti Alaptanterv, mint a közoktatásról szóló alapdokumentum, 10 

műveltségterületre osztotta az elsajátítandó ismereteket, amelyek szélesebb egységei a 

29

tudományoknak, mint az egysíkú diszciplináris megközelítés volt. Ezek között szerepel az 

„Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás, 

pályaorientáció”. 

A NAT-hoz kapcsolódóan ez a műveltségterület lehetőségeket kínál az iskolák számára a 

tanulók személyiségfejlődésének hosszú távú támogatására, a jó választás segítésére. 

A pályaválasztási döntések meghozatalához öt, viszonylag jól elkülöníthető terület 

feldolgozásával tudunk hozzájárulni. 

1. Tanulásmódszertan 

A pályaválasztásban a tanulás jelentősége igen nagy mind a pályára való 

felkészülésnél, mind a szakma gyakorlása során fellépő feladatok megoldása 

szempontjából. 

Az iskolai évek alatt minden tanulóban kialakult már valamilyen gyakorlat a tanulásra, van 

valamilyen rendszere annak, ahogyan tanul. Nem biztos azonban, hogy a meglévő 

tanulási módszerek kellő hatékonyságúak, meghozzák a várt eredményt, és hogy a 

gyermek érzelmi viszonya az iskolához, a tanuláshoz kedvező. 

A hatékony tanulási módszereket korán ki kell alakítani, de nem elegendő ismerni azokat, 

hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia. 

A sikeresség elengedhetetlen feltételként szerepel a tanulásmódszertan célkitűzései 

között, de nem egy szokásos tantárgyat jelenthet egyetlen módszertani foglalkozás sem, 

hanem egy képességfejlesztő, segítő tantárgyról van szó. 

Bármikor kezdjük is alkalmazni a tanulásfejlesztést, célszerű egy visszatekintés az 

előzményekre, a tanulási szokásokra, hiszen az egyéni tudásanyag mögötti munka igen 

eltérő lehet. Ezzel segít szembesülni valamely önvizsgálati kérdőív, amit a magunk 

megismerésére végezhetünk el. 

Egyúttal az őszinteség iskolája is ez, hiszen a valóságos tényeket érdemes feltárni, 

önmagunknak végzik az értékelést a tanulók, a mentor, a tanár csak az értéknormákat 

képviseli. Személyes megnyilatkozásra, megbeszélésre csak egyéni formában kerülhet 

sor. Természetesen néhány kérdés – amelyről több személynek is van mondanivalója – 

megvitatható közösen is. A skála értékeiből akár kérdésenkénti átlagot is számíthatunk, 

ami jelzi az egyéni, vagy csoportos problémákat is. 

Ezekre épülhet valamely tanulási képességek fejlesztése 

- visszatekintés a tanulási előzményekre 

- tanulás – tudás; a tanulási tevékenység 

- tanulási stílusok 

30

- tanulási stratégiák 

- tanulási technikák 

- megtanulni tanulni 

- olvasás (szokás, készség, értő olvasás) 

- figyelem 

- koncentráció 

- szókincsfejlesztés 

- emlékezés, memoriterek 

- gondolkodás-fejlesztés, agytorna 

2. Pályaismeret 

- foglalkozások gyűjtése 

- pályák objektív követelményei, pályaleírás 

- az egyén elvárásai 

- szakmacsoportok (moduláris rendszer) 

3. Az egyén-pálya megfelelése 

- önmeghatározás, azonosságtudat 

- önismeret, önvizsgálat, önfeltárás (érdeklődés, képesség, munkamód) 

- a személyiség főbb összetevői 

- én a társaim szemében 

- helyem a környezetben 

- céljaim a magánéletben, a közéletben (munkahelyen) 

4. Tájékozódás a lehetőségekről 

- jövőre irányulás, „én” ideálok 

- az ember munkája – társas viszonyok 

- munkaerő-gazdálkodás, mobilitás 

- foglalkozáspolitika, foglalkozási viszonyok 

- foglalkozások, szakmák társadalmi presztízse 

- egészségügyi követelmények 

5. Esélyeim a munkaerőpiacon 

A munkaerőpiac szerkezete: 

- lehetséges munkahelyek, 

- belépők a munkaerőpiacra (pályakezdők, munkanélküliek, átképző 

tanfolyamon résztvevők, bevándorlók), 

31

Karrier-terv 

- kilépők a munkaerőpiacról (nyugdíjba vonulók, munkanélkülivé válók, 

kivándorlók), 

A karrierépítés-tervezés nem más, mint annak pontos meghatározása, honnan hová 

szeretnénk eljutni. Az előrejutást a szakmai és a személyes fejlődés, az újabb és 

érdekesebb feladatok jelentik (nem feltétlen a magasabb rang). Ennek érdekében fel kell 

mérnünk saját adottságainkat, képességeinket és lehetőségeinket, aminek függvényében 

kialakítható a karrierterv. 

Pályakezdőknél a karriertervezés a következő lépésekből áll: 

1. Önmagunk megismerése: készítsünk mérleget erősségeinkről és korlátainkról, majd 

ez alapján gondoljuk át milyen készségek kellenek a sikerhez (fejlesztendő területek). 

2. Céljaink megfogalmazása: annak átgondolása, milyen munka, tevékenység felelne 

meg legjobban az igényeinknek (szellemi kihívás, kreativitás, pénz, szabad idő, előre 

lépési lehetőség, kötetlen munkaidő,,,). Állítsuk fel ezek fontossági sorrendjét. 

3. A lehetőségeink számbavétele: a módszerek összegyűjtése, ahogyan elérhetjük 

céljainkat. Annak eldöntése, hogy céljaim és szükségleteim megfelelnek-e az 

elképzeléseimnek. Tájékozódjunk, hogy szakmánkban milyen álláslehetőségek vannak, 

azok milyen feltételekhez kötöttek: 

- képzési követelmények, 

- elvárt előzetes tapasztalat, 

- elvárt kompetenciák, 

- munkafeltételek, 

- munkaerő-piaci trendek, 

- fizetés, 

- jövőbeli kilátások… 

A pályakezdők miután megbirkóztak az iskolai rendszer minden erőpróbájával, 

megszerezték szakmájukat, ott állnak tanácstalanul, ami az ismeretlentől való félelemből, 

a jövőtervek kidolgozatlanságából fakad. Tapasztalat híján nagy valószínűséggel olyan 

munkát bíznak a pályakezdőre, amely csak elindítja a karrierje építésében, de nem 

feltétlen jelent kihívást számára. Ha a diákévek alatt sikerült némi munkatapasztalatra 

szert tenni, lerövidülhet ez a szakasz (szakmai gyakorlat, szünidőben végzett munka, a 

tanulással párhuzamosan végzett munka…). 

Álláskeresés, álláskeresési technikák (jelentkezés, hirdetés, interjú, munkába állás) 

32

Célszerű az újsághirdetések figyelése, ami a napilapok mellett a szakmai és a gazdasági 

lapokat is jelenti, hiszen ezek általában több lehetőséget, bővebb információkat 

tartalmaznak. 

Motivációs levél 

A motivációs levél az önéletrajzhoz csatolt személyes hangvételű kísérőlevél, mely a 

felsőoktatási felvételihez, illetve egy állás megpályázásához írt modern önéletrajz 

melléklete. 

Több célt is szolgál: 

- keltse fel az olvasó érdeklődését, 

- egészítse ki az önéletrajzot személyes információkkal (elvárásaink, 

céljaink), esetleg az abból kimaradt adatokkal, 

- megerősíti, hogy valóban érdekel az adott iskola, vagy tevékenység, amire 

én vagyok a legalkalmasabb személy. 

Felépítése, stílusa átlátható, könnyen érthető legyen. 

Nyomtatott formában készül, legfeljebb egy oldal: egyszerű, tényszerű, rövid. 

Szerkezete: 

- fejléc (név, cím, elérhetőség), 

- címzett (cég neve, címe, a felelős személy neve, beosztása) megszólítása, 

- a megpályázott állás, 

- honnan szereztünk róla tudomást, 

- miért jelentkezünk, 

- milyen személyiségjegyek alapján vagyunk alkalmasak (képességek, végzettségek, 

tapasztalatok), 

- a befejezés ne lezárás, hanem jövőbe mutató legyen, 

- keltezés, 

- aláírás. 

Fontos, hogy egy pozitív, optimista személy benyomását keltsük, ami alap lehet egy 

későbbi személyes találkozóra. 

33

Önéletrajz 

Továbbtanulásnál, az álláspályázatok benyújtásához szinte mindig csatolni kell az 

önéletrajzot (illetve szakmai önéletrajzot). 

Sok pályázónak gondot okoz az összeállítása (pl.: előnytelennek vélt tulajdonságok 

kezelése, bele írja-e ezeket?). 

Az önéletrajz az egyén életútjának bemutatása a születéstől az adott időpontig. 

Fajtái: hagyományos és modern típusú. 

A hagyományos önéletrajz egy összefüggő szöveg, melyet kézzel írunk. 

A modern típusú önéletrajz rövid, vázlatszerű, motivációs levél kíséri. 

Általános tanács, hogy terjedelme ne haladja meg az egy oldalt. Ne állítsunk valótlant, 

hiszen az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül. 

Formáját, típusát, tartalmát mindig a cél határozza meg: azt a részt hangsúlyozzuk, 

emeljük ki, részletezzük, amely a célhoz illeszkedik (pl.: egy állás elnyeréséhez az adott 

szakmai hozzáértésünket). 

Interjún való megjelenés 

Az interjú hasonlít egy vizsgára, de itt nem a tudást, hanem önmagát (személyiségét, 

képességeit…) kell tudni eladni a végzős fiatalnak. Nem titok, sokan örülnének, ha 

eljutnának az interjúig egy álláskeresés során – viszont sokan itt buknak el (nem a 

feltételeknek való nem megfelelés miatt). Az interjún gyakran rákérdeznek az 

önéletrajzban szereplő adatokra, az őszinteség itt is fontos. Általában több körösek az 

interjúk. Néhány javaslat, amire érdemes figyelni: 

- legyen magabiztos, 

- legyen természetes 

- tudjon néhány alapvető információt a cégről 

- mutasson lelkesedést 

- legyen találékony 

- öltözködjön megfelelően 

- érkezzen pontosan 

- ügyeljen a testbeszédre (mosoly, szemkontaktus, kézfogás). 

Nem szabad elkövetni: 

- a kudarcokról beszélni 

- blöffölés (máshol is van ajánlatom) 

- személyeskedés 

34

- fizetésre való rákérdezés. 

Néhány tipikus állásinterjú kérdés: 

- Mit tud a cégünkről? 

- Mit szeretne elérni az elkövetkező 5 éven belül? 

- Milyen az Ön számára ideális munkakör, munkahelyi légkör? 

- Mondjon magáról néhány dolgot, ami az önéletrajzból nem derült ki számomra! 

- Miért szeretne itt dolgozni? 

- Miért pont Ön a legalkalmasabb erre a pozícióra? 

- Mondjon 3 dolgot, amely az Ön erőssége/gyengesége! 

- Az állandóságot, vagy a változatosságot kedveli a mindennapi munkában? 

- Egyedül, vagy csapatban szeret inkább dolgozni? 

- Kit tudna megjelölni referencia-adóként, és miért? 

Jogi és vállalkozói alapismeretek 

Mielőtt bármilyen felsőoktatási intézménybe, vagy munkahelyre belépünk, tudnunk kell, 

hogy mik az alapvető kötelességeink és milyen jogaink vannak az adott területen. 

Mivel napjainkban a vállalkozások idejét is éljük, így elengedhetetlen, hogy a 

legegyszerűbb jogi, vállalkozási ismeretekkel tisztában legyünk. 

Beszélnünk kell tehát néhány ide kapcsolódó gondolatkörről: 

a munkába állás jogi vonatkozásai, 

a pályakezdőket megillető jogok, 

hogyan lássunk hozzá egy vállalkozás indításához, megalapításához, 

a könyvelés fortélyai, 

az adózás, 

piaci szereplők, piackutatás. 

Az iskolában, a műveltségi területekben hangsúlyozottan szerepet kap a 

pályaválasztáshoz szükséges önismeret és foglalkozásismeret. A kettő közötti „okos” 

kapcsolat-megteremtése a cél. 

35

A család hatása 

A család szerepe a pályaválasztásban 

A szülők, testvér, nagyszülők, rokonok, ismerősök azok, akikkel megoszthatják és 

megvitathatják a fiatalok az iskola és a pályaválasztás gondjait. A szülők, és a 

családtagok, ahogy a pedagógusok látják őket, információ gyűjtés területén az első 

számú segítőtársak. A legtöbb visszajelzést a családtagoktól kapják a tanulók a jó és 

rossz tulajdonságokról. 

Fontos a reális önismeret! A család tudja erősíteni az önbizalmat, biztatnak és 

vígasztalnak, segítenek a reális kitűzött cél eléréséhez. Sajnos a család anyagi helyzete 

is befolyásolhatja a fiatalok pálya elképzelését. A családi problémák befolyásolhatják a 

diák tanulmányi eredményét. A mentor feladata, hogy segítse a kudarcok feldolgozását. 

Jelentősége van a családi hagyományoknak, ez lehet előnyös és hátrányos a fiatal 

számára. Nem törvényszerű, hogy ha a családnak megvan a felszerelése a régebbtől 

űzött mesterséghez, a gyermekük képessége, érdeklődése is szinkronban van vele. Az 

otthoni háztartási munka elvégzése mellett fontos a tanulás idő beosztása 

A baráti kör lehet hasznos és káros az iskola választás szempontjából. 

Kortársaiktól, osztálytársaktól is más korú barátoktól is kaphatnak tájékoztatást a tanulók. 

Az iskola jó információs rendszer, adatgyűjtő hely az iskola-választásban. 

Az osztályfőnök segít abban, hogy a képességnek megfelelő iskolát válasszanak a 

fiatalok. 

A tömegtájékoztatás hatása: 

- a televízió (üzemben zajló munkák, sikeres ember önéletrajza, különböző 

sorozatok- rendőr, orvos, pilóták munkájáról adnak betekintést stb.) 

- a rádió: az iskolaválasztással, pályaválasztással kapcsolatos ismereteket sugároz 

- könyv, ismertető, szórólap, folyóirat, CD-k, DVD-k, videók, net által 

informálódhatnak az érdeklődők. 

A legfontosabb: a fiatalok a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő iskolákba 

kerüljenek! Nagy jelentősége van a családlátogatásoknak. Ilyenkor tájékozódhatunk a 

családról, a közvetlen környezetről. Szükséges a nyíltság és az őszinteség. A 

mentornak, aki segíti a pályaválasztást is, a családdal nagyon jól együtt kell működni. 

Megbeszélik, kinek milyen elvárása van a másikkal szemben. 

A diák mit vár el a mentorától? 

- Segítsen átismételni, és megtanulnia a leckét és hozzon gyakorló feladatlapokat. 

36

- Laboráns szeretnék lenni, és ezen a területen szeretnék többet tudni a 

természettudományokból. 

- Ha vannak problémáim, segítsen hozzá, hogy annak ellenére tudjak tanulni. 

- Tanítson meg tanulni. 

- Bizalmat és támogatást várok tőle. 

- Szeretném, ha hozzásegítene ahhoz, hogy a kiszemelt középiskolába bejussak. 

- Meg tudjam vele beszélni minden jellegű problémámat. 

- Szeretném, ha a szüleimmel sokat beszélgetne. 

- Szeretném, ha időnként a szabadidőnket is együtt tölthetnénk. 

- Szeretnék olyan rendezvényeken ott lenni, amit a mentorom szervez, iskolában és 

iskolán kívül. 

- Időnként szeretnék vele elmenni a könyvtárba. 

- Szeretném, ha időnként érdeklődne az engem tanító nevelőknél a tanulmányi 

előmenetelemről. 

- Szeretném elérni a célomat, szeretnék boldog ember lenni. 

A mentor mit vár el, és miben szeretne segíteni a diákjának: 

- Bizalmat, őszinteséget várok el. 

- Különböző tanulási technikák átadásával szeretném, ha minél jobb eredményt érne 

a tanulásban (képességének megfelelőt). 

- Szeretném növelni az önbecsülését. 

- Reális önismeret kialakítása. 

- Merjen megszólalni, véleményét kinyilvánítani. 

- Rendszeres tanulásra szoktatás. 

- Szövegértés fejlesztése. 

- Felkészíteni a középiskolai tanulmányokra és a középiskolai évekre. 

- Képességeinek kibontakoztatása. 

- Logikai gondolkodás fejlesztése. 

- Magabiztosság, határozottság elérése. 

- Egyéb magánjellegű problémáiban tanácsot, segítséget adni. 

- Szeretném az általa kiválasztott középiskolába juttatni. 

- Szeretném, ha kiegyensúlyozott, céltudatos, vidám ember válna mentorált 

diákomból. 

37

A szülő elvárása a mentoráló nevelő felé: 

- Szeretném, ha gyermekem tanulmányi eredménye javulna. 

- Szeretném, ha segítené gyermekem továbbtanulását. 

- Fejlessze az olvasási készséget. 

- Rendszeresen tájékoztasson az elért érdemjegyekről. 

- Kísérje figyelemmel gyermekem mindennapjait az iskolában. 

- Időnként szabadidőben is legyenek együtt (pl. könyvtár, számítógépes 

pályaorientációs program igénybevétele stb.) 

- A gyermekemet tanító szaktanároknál időnként érdeklődjön haladásáról. 

- Tájékoztasson gyermekem magatartásáról. 

- Az általa tanított tantárgyából és ahhoz kapcsolódó tantárgyakból segítse 

tanulmányait. 

- Tanítsa meg gyermekemet tanulni. 

A várható eredmények: 

- A mentor segítése által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések 

száma 

- A program hatására minél több tanuló jut be érettségit adó középfokú 

intézménybe 

- Reális önismerettel a képességének, érdeklődésének megfelelő középfokú 

intézménybe jutnak be a fiatalok 

- A tanulási motivációval minél több tanuló igyekszik a képességének megfelelő 

eredményt elérni 

- A fiatalok életvitele pozitívan változik 

- A fiatalok felkészülnek az esetleges változásra, az élethosszig tartó tanulásra 

Az iskola- és pályaválasztásnál a legfontosabb, hogy a gyermek érdeklődésének és 

képességének megfelelően döntsön. 

Érdeklődés: a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulása. 

Az érdeklődés alakításába nagymértékben beleszólnak a vágyak, elképzelések és a 

kíváncsiság! 

Az érdeklődés akkor segíti jól a személyiség fejlődését, ha: 

- szélesebb körű 

- reális és megvalósítható 

- előretekintő és fejlődőképes 

- válogatott és tartalma 

38

Érdeklődési kör: pl. munka, szórakozás 

Érdeklődési terület: természettudományok, 

Érdeklődési irány: fizika 

Érdeklődési téma: mezőgazdasági termelés – dísznövénytermesztés 

Érdeklődési tárgy: dísznövény 

Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke 

- általános képesség. pl. intelligencia, kreativitás 

- különleges képesség: pl. kézügyesség, zenei képesség 

Amennyiben valaki átlagon felül ügyes, átlagon felül tud megoldani feladatokat, akkor 

tehetségről beszélhetünk. 

A tehetséges, kreatív gyermekek általában nyitottak, kíváncsiak, szellemileg élénkek. 

Mi pedagógusok, figyeljünk fel azokra a gyerekekre, akiknek gyakran vannak értelmes 

kérdéseik, akiket foglalkoztat az, hogy megértsék a dolgokat, amikkel találkoznak, legyen 

az a növények létezése vagy éppen egy tárgy anyaga. A tehetséges gyerekeket érdeklik 

a kihívások, nagy energiát fektetnek be a munkálkodásukba, nagy örömöt jelent 

számukra a megoldás, siker. Sikerorientáltak. 

Ha a tanuló kitartóan érdeklődik valamilyen téma iránt, ha türelemmel sok időt fordít egy 

dologra, figyeljünk oda rá! Sokat tehet egy éles szemű pedagógus, ha felfigyel a fiatalok 

kiváló adottságaira, kreativitásukra, érdeklődésükre, azokra, akik feltűnően jól 

emlékeznek eseményekre, remek megjegyzésükre. 

A tehetséges embereknek jó memóriájuk van, mindig új kihívások elé néznek, 

mondhatjuk, önmagukkal örök versenyben állnak. Az átlagosnál jóval nagyobb a 

teljesítmény – és önmegvalósítás szükségletük. Nagy bennük a szabadság –és 

függetlenségi vágy. Mernek kockázatot vállalni, a kudarc lehetőségével is számolva. Jó a 

humorérzékük Egy mentor akkor segít a tehetséges gyereknek, ha sok érdekes témát, 

problémát felvillant a saját szaktárgyán belül, figyelnie kell a reagálását, mi ragadja meg 

és mi nem. Ha van már többé-kevésbé határozott érdeklődése, adjon segítséget abban, 

honnan tájékozódhat, hogyan elégítheti ki ezt az érdeklődését. A tehetséggondozás 

során támogassuk, értékeljük a szellemi erőfeszítést, a gondolkodást, a megértésre 

törekvést, az érdeklődést, az eredetiséget. 

Mindennek oldott, nyugodt, bizalom teli, játékos légkör, jó hangulatban kell történnie! 

39

Milyen humánerőforrást kíván a munkaerőpiac? 

Mire készítsük fel tanulóinkat - mentoráltjainkat? 

(Út a szakmához!) 

1. Az átalakuló gazdaság és a szociális kompetenciák 

A gazdaságban a hirtelen gyorsasággal végbemenő változások a szervezeteket rugalmas 

és gyors változásra kényszerítik. A vállalatok a versenyképességük megtartása 

érdekében kultúraváltásra kényszerülnek. A kultúraváltásnak a gazdasági élet szereplői 

közül a humán szereplőket, a munkavégzés egészét is érintenie kell, különben nem tud 

érvényesülni, nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel. 

Szükséges az ehhez kapcsolódó új munkakultúra kialakítása. Az átalakuló gazdaság nem 

csupán új szakmai kompetenciákat, hanem olyan szociális kompetenciák érvényesítését 

igényli, melyre korábban a cégeknek, vállalatoknak nem volt szükségük. 

A XX. század 70-es éveitől elinduló változás nem csupán a piacokra, a gazdálkodás 

megváltozott eszközrendszerére, a szervezetek struktúrájára, működési mecha- 

nizmusára, hanem a gazdálkodás hagyományos és új területeire is vonatkozik. 

A gazdaságban megindult kultúraváltás a humán szereplői közül elérte a vezetőket és 

alkalmazottakat egyaránt. A kultúraváltás kényszere a gazdálkodás összes érintettjét arra 

szorítja, hogy az eddigi gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és viselkedésüket a 

gazdaságban bekövetkezett változásnak megfelelően átalakítsák, a régi szokásaikat 

újakra cseréljék. 

A kérdés az, hogy a megváltozott gazdasági környezetben melyek azok az adekvát 

viselkedési formák, amelyek megléte mellett feltételezhető a versenypiaci feltételeknek 

való megfelelés, a hatékonyságnövekedés oly módon, hogy a vállalat 

vezetése fel tudja használni azt a kollektív emberi erőforrást, amely a rendelkezésére áll. 

Olyan módon hagyja érvényesülni az egyéni érdekeket, amelyek optimális összhangba 

hozhatók a szervezet céljaival, így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtó erejévé 

váljanak. Szabad utat adjon olyan egyéni érdeknek és szükségleteknek, amelyek 

optimálisan összhangba hozhatók a szervezet céljaival és így azok a termelés, a 

szolgáltatás felhajtóerejévé váljanak. A spontán bekövetkező 

magatartás-változásokon túl szükséges-e a folyamat célirányos kezelése.

2. Milyen és mit vár el a XXI.. század munkaadója, vállalata? 

A szervezetek versenyképességük megtartása érdekében arra kényszerültek, hogy 

termelési folyamatuk egészét a kihívásoknak megfelelően gyökeresen és következetesen 

átalakítsák. 

Az átalakítás folyamatából az alábbi trendek meghatározóak: 

A változó társadalmi piacoknak való helytállás, a keresletvezérelt termelés a vállalatoktól 

megköveteli, hogy piac és vevőorientáltan alakítsák át, és piaci mércével mérjék a belső 

kapcsolatrendszerüket és a termelési folyamataikat. Ezt a szemléletváltást a 

munkavállalóknak az egyéni versenyképességük érdekében önmagukban is végre kell 

hajtaniuk. Olyan új gondolkodás és magatartásmódot kell kialakítaniuk, amire a 

hagyományosnak számító termelés mellett nem volt szükségük pl.: együttműködési 

hajlandóság, kommunikációs hatékonyság, új ötletek megfogalmazása. 

Az információnak, mint korlátlan erőforrásnak a felhasználása a gazdaság egész 

működésében elsődleges. 

Az emberi észlelés, érzékelés alapján tudássá és tapasztalattá váló ismeret ma az 

elsődleges versenytényező. Mindenki észlelési képességeitől függően más-más 

információkkal bír. Azt hogy egy adott feladat kapcsán melyik a releváns információ a 

párbeszéd és a vita eszközével tudja a csoport eldönteni. A helyes döntés 

meghozatalának szempontjából fontos egymás motiválása, a tudások, ismeretek 

kommunikálása, az információk megosztása. Jelentőssé válik a különféle információk 

közötti szelektálás képessége, a mások és saját információk egybevetése, valamint 

általuk való új megoldások létrehozásának a képessége. A legjobb megoldás 

kikovácsolása miatti versengés és együttműködés képessége, valamint a kettő együttes 

kezelése az eredményesség tekintetében meghatározó. 

Mindenoldalú rugalmasság és nyitottság a mai munkaadóknál alapkövetelmény. 

Ennek a követelménynek csak akkor tudnak megfelelni, ha az új feltételeknek megfelelő 

új kultúrát alakítanak ki. 

Szerkezeti, strukturális rugalmasság megvalósítása elsődleges feladat. A hierarchikus 

felépítésű, a hatalmi kultúra alapján működő cégek, vállalatok szerkezetüket tekintve igen 

merevek,,lassan reagálnak a váltásokra. Azért, hogy a vállalatok rugalmasan, gyorsan 

tudjanak a kihívásoknak megfelelni, a hatalom, azaz a pozíciók helyett magukat a 

feladatokat helyezik a középpontba. A feladat eredményes elvégzéséhez jól meg kell 

választani a folyamat technikáját, a folyamatok kezelésére képes, adekvát 

41

munkaerőigényt. A termékek, a szolgáltatások, és minden folyamat elemekre való 

bontása teszi lehetővé, hogy az aktuálisan előállított produktum mellett bármikor 

lehetséges legyen az elemek variálásával egy új konfiguráció létrehozására. Ehhez az 

elgondoláshoz alakítják a vállalat struktúráját, hozzák létre a moduláris szervezeteket A 

hihetelen gyorsan változó környezetben a vállalatok csak gyors reagálású, önirányító, 

önjáró, piac érzékeny munkacsoportokkal maradhatnak versenyben. A rugalmasságot a 

munkacsoportok állandó átszervezhetősége biztosítja oly módon, hogy az adott feladat 

elvégzéséhez rendelik a kompetenciákat és a létszámot, ez által is optimalizálva a 

termelést. A modulokban, a csoportokban végzett munka, vagy a projekt-tevékenység 

ezért kíván az alkalmazottaktól nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet. 

Az egyes szervezetek, cégek vezetésének szemléletváltása a szervezeti struktúra 

megváltozása miatt alapkövetelmény. Az átszervezés következtében a szervezet és a 

döntési pontok is decentralizálódnak. A vállalati hierarchia laposodik, a pozíciók 

másodlagossá válnak. A vezető irányító, ellenőrző tevékenységről a hangsúly a feladat, 

illetve problémavezérelt megoldások keresésére tevődik. Az elvégzendő feladatok 

komplexitása, többértelműsége, a kivitelezhető variációk számossága teszi szükségessé 

a csoport minden tagjának bevonását a döntés előtti alternatívák felállításába és magába 

a döntésbe. A vezető már közel sem mindenható, és minden problémamegoldásban 

kompetens személy. A vezető szerepköre egyre inkább felhatalmazó, bevonó, facilitátori, 

ezért a döntési kompetenciát nem kisajátító de a felelősséget megosztó vezetői attitűd 

kerül előtérbe. 

Az időnek, mint rejtett erőforrásnak az erős versenypiaci feltételek miatt értékelődött fel a 

szerepe. A piac “just in time” (egy adott időben, helyzetben érvényes információ) módon 

működik. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni az elvégzendő feladatok állandó 

változására, esetleg azok cserélődő munkatársakkal való elvégzésére, mindamellett hogy 

az egyre bonyolultabb feladatok elvégzéséhez új információk halmazát kell gyorsan, 

minőség romlás nélkül a csoportnak feldolgoznia. Mára az a helyzet alakult ki, hogy „az 

üzleti életben – a legfelső szinttől a legalsóig, a központtól a perifériáig – az emberek a 

munkahelyi életüket kísérletezéssel töltik. Semmi sem tekinthető automatikusan jónak, 

hatékonynak vagy beváltnak. Az egyetlen, aminek értelme van, a próbálkozás A 

csoporton belül szükségszerűen felértékelődik a gyors és hatékony 

információfeldolgozás, a hatékony konfliktuskezelés és az ellentmondások tolerálásának 

a képessége. A szervezet a gyors termék előállítást, a rugalmas, hatékony reakcióival 

tudja elősegíteni, ezzel a versenyképességét növelni. 

42

Az egész folyamat hatékonysága tehát nem előre megírt szakmai forgatókönyv 

alkalmazásának a kérdése, hanem a szervezet és munkavállalók egy olyan újfajta 

együttműködése és állandóan újrakötött kompromisszuma, amelyben az érintettek mindig 

hasznuk maximalizálására törekedhetnek. A kölcsönös megelégedettség szempontjából 

fontos, hogy az egymással munkakapcsolatban lévő emberek helyesen értékeljék a 

tudásukban, a nézeteikben meglévő eltéréseket, és a pozitív vonásokat pedig 

azonosítsák egymás nézeteiben. A vállalat a moduláris szervezési elv alapján tud a piaci 

igényeknek megfelelően, kevés energia befektetéssel és időráfordítással, költségkímélő 

módon működni és a termelését újjászervezni. A munkavállalóknak ehhez a mindig újra 

megújuló feltételekhez kell igazodniuk. Ami azt jelenti, hogy a vállalat minden belső 

érintettjének újra és újra kell gondolnia és tanulnia a szakmai kompetenciáit, és azokat a 

személyes viselkedésmódokat, amelyek az adott feltételek között a munkavégzés és 

saját versenyképességük szempontjából a legeredményesebbek lehetnek. 

Kompetenciák 

Kompetenciák értelmezése 

Az ember szerepe valójában a modern gépek alkalmazása mellett is jelentős marad. Az 

elméletileg elképzelt és a valóságos folyamatok között adódhatnak eltérések, váratlan 

helyzetek, amit az ember tud a legjobb tudása szerint rugalmasan korrigálni, ugyanakkor 

a rugalmasság megkövetelte decentralizáció és a felhatalmazó vezetés a 

munkavállalóktól is egy új típusú tudást és annak új módon való alkalmazását követeli 

meg. 

A kompetencia fogalma alatt általánosságban a személyek illetékességét, hozzáértését 

értjük. A „mit” és „hogyan” operatív intelligenciáját, ami által megfelelően hatékony vagy 

kiváló teljesítmény érhető el egy feladat vagy egy helyzet kapcsán. Az embereknek 

különböző területen megnyilvánuló kompetenciái vannak. A különböző kompetenciák 

közül az ember mindig csak azokat alkalmazza, amelyek genetikai eredetűek, vagy 

amelyekre a környezet, a kultúra inspirálja. A legtöbb vállalat életében mindeddig az 

utasítások pontos betartása valamint azon belül maximális végrehajtás volt a helyes 

magatartás. Azonban a ma munkavállalóinak a kompetencia készletükből azokat kell 

alkalmazniuk, amelyek hozzásegítik őket önállóságuk és öntevékenységük mellett a 

csoportos munkavégzéshez, a kollektív gondolkodáshoz, hogy az egyre bonyolultabb 

feladatokat határidőn belül sikeresen megoldják. A rugalmasság elve nem fér össze az 

előre megszabott normák betartásával, a központilag előírt hatékonynak és 

eredményesnek gondolt munkavégzéssel, hanem az együttdolgozóknak kell olyan 

43

szabályokat, munkavégzési elveket és módszereket kialakítaniuk, amelyek a mindenkori 

célszerűségnek felelnek meg. Ahhoz, hogy ebben az új szituációban a munkavállalók 

eredményesek legyenek a szűken vett szakmai kompetenciájukon túl, szükségük van új 

kompetenciák beléptetésére. 

A legújabb kutatások a vállalati hatékonyság szempontjából az alábbiakat emeli ki: 

• Folyamatkompetencia 

• Információ. és kommunikációs technológia kompetencia 

• Üzemgazdasági kompetencia 

• Szervezési és menedzsmentkompetencia 

• Szociális kompetencia 

A korszerű szervezési struktúrákban az alkalmazottaknak olyan látásmódot és 

kapcsolattartási technikákat fontos kialakítaniuk, amellyel az interdiszciplináris területek 

áttekinthetők. A munkák elvégzéséhez nem elégséges a szervezet formális információs 

rendszerére támaszkodni, hanem öntevékenyen, a saját munkával összefüggő 

területekről az informális csatornák interperszonális kapcsolatait is szükséges működtetni. 

Szociális kompetencia 

A fenti szempontokból következően a gazdálkodó szervezeteknek a hatékony 

működésükhöz nem csak a környezeti változásokhoz kell mindig adaptálódniuk, 

hanem arra a szemléletváltásra is szükség van, hogy a szervezetek olyan élő 

organizmusok, amelyet az emberek kreatívitása, eredményessége tart mozgásban. 

Az emberek kreativitása abban nyilvánul meg, hogy: 

• Hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot. 

• Problémaközpontúak. 

• Állandóan készek az események friss látásmódjára. 

• Képesek az ellentétes véleményeket is elfogadni. 

• A tevékenységet önmagáért méltányolják. 

Ezek az emberben meglévő szükségletek lényegében csak a körülmények hatására 

aktivizálódnak. A modern vállalatszervezési elvek, a moduláris szervezeti struktúra, az új 

vezetési módszerek ugyan építenek ezen szükségletek aktivizálására, de a mai gyakorlat 

még csak a hatalmi kultúrában kialakult hierarchikus magatartást, a rugalmatlanságot 

tükrözi, a vezetők és a munkavállalók gondolkodásban és magatartásában egyaránt. A 

vállalatok többsége már szervezetileg ugyan az új feltételeket biztosítja, de azt az 

alkalmazottak még nem tudják maximálisan kihasználni. A vállalatok nem tudják elérni, 

44

hogy a munkavállalók munkájukkal növeljék a szervezet alkotóelemeinek 

teljesítőképességét, vagyis azt, hogy munkájukban érvényesüljön a szinergia. 

Bármiféle tudás társas körben való érvényesítése nagymértékben a szociális 

kompetencia, illetve az előbb felsorolt különböző kompetenciák új módon való 

összekapcsolásának a függvénye. A munkavégzés minőségi változásához ezért 

elengedhetetlen, hogy az új feltételeknek megfelelően megváltozzon a munkahelyi 

magatartás és viselkedés. 

Ennek előfeltétele: 

- a magatartást befolyásoló gondolkodásmód megváltozása, azaz 

- az értékrend, 

- a norma, 

- az emóciók, 

- az attitűdváltás, vagyis egy új világkép kialakulása. 

Az emberi szokásokban, magatartásmódokban bekövetkező kultúraváltás komplex 

feladata közel sem gyors, zökkenőmentes feladat. Ahhoz, hogy a termelésben 

valóban minőségi váltás legyen, illetve a társadalmi és az egyéni boldogulás 

érdekében a technika adta lehetőségeket az érintettek maximálisan kihasználják, 

szükséges az új kihívásoknak megfelelően átgondolni az egész szocializáció 

folyamatának tartalmi és módszertani kérdéseit. A szociális kompetenciák 

formálódása szinte a születés pillanatában megkezdődő és a halálunkig tartó 

folyamat. A társadalmilag kívánt cél elérése szempontjából fontos a különféle 

intézményrendszerekben zajló szocializációs folyamatok összhangjának 

megteremtése. Ebben az összhangteremtésben egy fontos igazodási pont 

magának a gazdaságnak a működése. 

Szociális kompetencia fogalma alatt - a társas kapcsolatok olyan kezelését értjük, ami 

által a szociális kapcsolatokban a kívánt hatás elérhető. A fő kérdés, az hogy szervezeti 

keretek között, egy közösségen belül mennyire és milyen módon tudják a munkavállalók 

egymást egy közös cél megvalósulása érdekében befolyásolni, a környezetüket alakítani, 

úgy hogy értékelni és hasznosítani tudják a csoport tagjai közötti különbségeket, akkor is, 

amikor változó feladatokat, esetleg változó kollégákkal kell sikeresen megoldaniuk. Az új 

körülmények nemcsak új kompetenciák bekapcsolását teszi szükségessé, hanem a 

munkavállalóktól azt is megkívánja, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően 

képesek legyenek kompetencia készletükből a legadekvátabb technikát alkalmazni, azaz 

45

képesek legyenek gyors magatartásváltásokra, oly módon hogy a konfliktusok 

kialakulását a hatékony kommunikációjukkal minimálisra csökkentsék. 

Jelenleg a kutatók között nincs egy egységesen elfogadott definíció a szociális 

kompetencia értelmezésére. Abban az állításban viszont egyetértenek, hogy a szociális 

kompetencia nem egy „dolog”, hanem sok dolog együttes megjelenését jelenti, „szociális 

megismerés, szociális motívumok és készségek, szokások, ismeretek” (Zsolnai 2003). 

Nagy József kutató felfogása szerint: „Egy képességrendszer: kommunikáció, segítés, 

együttműködés, vezetés és versengés képessége.” (Nagy József 1996). Úgy is 

fogalmazhatunk, hogy a kompetenciák egymással kapcsolatban álló viselkedésminták. 

Érvényre juttatásuk milyenségét meghatározza az önismeret, az önmegfigyelés és 

önszabályozás képessége, az énkép és az érzelmek kezelésére. A vállalatok eddigi 

életében az emberi kompetenciáknak erre a területére - annak ellenére, hogy azok 

bennünk voltak -nem volt valódi szükség és késztetés. Tehát a megváltozott környezet 

lesz az, ami aktivizálja ezeket a képességeinket, de a fentiek alapján ez közel sem egy 

automatikusan megvalósuló folyamat. 

A ma szükséges szociális kompetenciák közül a legvitatottabb a verseny és 

együttműködni tudás képessége. Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy egy 

csoporton belül a versengés csak romboló jelenség. „A versengés az ember számára 

fontos magatartási forma, amely az élet elkerülhetetlen velejárója, emberek között egy 

természetes megnyilvánulás” (Fülöp 2003). A versengést a felek között konstruktívvá kell 

tenni, hogy a benne részt vevő felek, és a közösség fejlődését egyaránt szolgája. A 

versengés napjainkban azért is kívánatos eszköz, amivel a felek szabadon növelhetik 

nyereségüket, mert ebben az esetben a szakértelem, a tudás, az információk a 

versengés tárgyai. Az ilyen típusú versengésnek a célja önfelfedezés, az önfejlődés és a 

tág értelemben vett tanulás nem pedig a másik személy legyőzése. 

Az együttműködés nem olyan természetes vagy önmagától kialakuló készség. Az 

együttműködést tanulni kell. Azt kell az együttműködésben elsajátítani, hogyan lehet az 

erő és információforrásokat úgy megosztani, hogy abból egy közös „építkezés” legyen. 

A versenyt és együttműködést együtt kell kezelni. Versengés és együttműködés nem 

egymást kölcsönösen kizáró fogalmak, hanem egy szétválaszthatatlan társas motívum 

összetevői, mert az együttműködés és verseny együttesen generálják a viselkedés 

lehetséges nyereségeit. Ez a két képesség párhuzamosan létezik az emberekben, és a 

legjobb képességűek mindkét magatartásformát egyaránt színvonalasan tudják 

alkalmazni. 

46

Kutatások kimutatták, hogy a kettő együttes alkalmazása, a kevert stratégia a 

legeredményesebb, mivel jobban fejleszti a tudást, a technológiai fejlesztését és a 

gazdasági növekedést, mint csak az együttműködés vagy csak a versengés. Ezért fontos 

a viselkedésben az állandó stratégiaváltás. Annak eldöntése, hogy az adott szituációban 

mi a helyénvaló magatartás, hogyan képesek a partnerek fenntartani vagy jobbá tenni a 

viszonyukat. Minden szociális kompetenciát alapjaiban átfog az interperszonális 

kommunikáció, mint a kapcsolattartás legelemibb eszköze. A kommunikáció akkor 

hatékony, ha a partnerek legrövidebb időn belül adekvátan értelmezik egymás üzeneteit. 

A jó kommunikációs készség egyrészt mások üzeneteinek pontos értelmezése, a 

figyelem, az aktivitás a hallgatás alatt, másrészt a közlőnek úgy kell megfogalmaznia 

üzenetét, hogy azzal segítse hozzá partnerét a megértéshez. Az egyénnek a közlő és 

befogadói szerepét azonos hatékonysággal kell működtetnie, mivel a szerepcsere 

állandó. Kommunikáció szempontjából akkor vagyunk kompetensek, ha rendelkezünk 

mindazzal a tudással és készséggel, amelyekkel társas kapcsolatainkat 

zökkenőmentessé tudjuk tenni. 

A kompetens viselkedés elsajátítására azért lényeges törekedni, mivel a szakemberek 

szerint a kompetencia önjutalmazó motívum. Őnmagában hordja a jutalmat azáltal, hogy 

a környezetünkkel – személyi és tárgyi – bánni tudunk. Ez az ember számára egy 

kellemes érzés, egy pozitív megerősítés. Általa növekszik az önbecsülés és élvezzük a 

környezet elismerését. Így sikeresnek érezi magát az ember. 

Konklúzió 

A gazdaság működéséhez elkerülhetetlen a termelés emberi oldalának a megváltozása, 

de azzal számolni kell, hogy az összes közül ez a legnehezebben, és a leghosszabb 

időráfordítással megváltoztatható tényező. Mivel az újmunkakultúra megteremtése 

összgazdasági és társadalmi érdek, ezért a társadalom alapintézményeinek, elsősorban 

az oktatásnak kell erre reagálnia. Ezért nagyon fontos már az általános iskolában a 

munkahelyi elvárásokról említést tenni, felkészíteni a diákokat arra, hogy milyen 

elvárásokkal szükséges szembenézniük a munkaerő piacon. 

Mely kompetenciák működését szükséges generálni ahhoz, hogy a munkavállaló képes 

legyen a meghatározott attitűdjein változtatni. Ehhez szükséges, hogy a szociális 

kompetenciák megítélése a szakmai kompetenciákkal egyenrangúvá válik Az iskolai 

oktatásban és a munkahelyi képzéseknél a tartós magatartásváltozás érdekében 

szakítani kell a szociális kompetenciák oktatásában a csak a technikákra, a trükkökre 

47

összpontosító felfogással. Nemcsak azokon a tényezőkön kell változtatni, mely alapján a 

magatartás kialakult, a magatartást megfelelő szocializáció mentén finomítani, változtatni 

tudjuk. 

Segítséget a felismerésben, a módosításban sokat jelenthet a mentor munkája, aki segíti 

támogatja a tanulót a tanulási folyamatban. 

48

Gyakorlatok 

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM 

„Az én életösvényem” című feladat az egyéni segítségnyújtás során mondatok 

befejezésével erősíti a mentorált tanulók önismeretét. 

Segít elfogadtatni a gyerekkel a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek 

természetes voltát. Rávezeti őket önmaguk elfogadására, továbbá elindítja őket azon az 

úton, hogy a mentor, a segítő felnőtt irányításával közelebbi, illetve távolabbi célokat 

fogalmazzon meg az életpálya kiépítése érdekében. 

49

Fejezd be az alábbi mondatokat! 

Ma legfontosabb célomnak azt tartom, 

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM 

hogy___________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

Aminek a bekövetkezésére leginkább vágyom, az az, 

hogy___________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

Ezt úgy segíthetem elő, 

hogy___________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

Az, amit leginkább szeretnék megtanulni 

a______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

Amit magamban leginkább 

megváltoztatnék__________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

Amiben a legjobbat nyújtanám az a 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

_______________________________________________________________________ 

50

CÍMER 

Az Útravaló program keretében az egyik kulcsfontosságú feladat a mentorált tanuló 

megismerése. Ez akár egy hosszan tartó feladat is lehet, de célunk a megismerési 

időszak lerövidítése, amit célirányos módszerekkel segíthetünk. Egyik lehet ezek közül az 

alábbi feladat. 

A módszer célja, hogy a tanulók játékos módon mutatkozzanak be egymásnak. Történhet 

ez kiscsoportos illetve páros munka keretében. Felhasználhatjuk a mentorált tanulónk 

megismeréséhez is. 

Minden tanuló kap egy A3-as lapot, amin egy üres címer és egy üres zászló van (ld. 

melléklet). A zászlóba be kell írnia a nevét és egy jellemző tulajdonságát, pl. „József, a 

beszédes”. 

A címer négy részre van osztva, ide kell beírniuk a tanulóknak a különböző, mindenkire 

érvényes kérdésekre adott személyes válaszaikat. Alkalmazható kérdések: 

Kinek a bőrébe bújnék szívesen? 

Mi volt eddigi életemben a legjobb tettem? 

Ki a példaképem? 

Mi az, ami bosszant? 

Mi az, amit nagyon jól tudok csinálni? 

Ha egy kívánságom lehetne, mi lenne az?…stb. 

A tanuló felolvassa és pár szóval kommentálja a címerét.

CSALÁDFA 

A mentorált által felállított családfa hozzájárulhat az iskola- és pályaválasztás 

sikerességéhez. A családi hagyományok, munkák feltérképezése 

elgondolkodtathatja a tanulót. Megerősítheti döntését abban is, hogy legyen a 

hagyományok folytatója; vagy abban a döntésben, ha számára más iskola-, pálya 

választása a szerencsésebb. 

53

CSALÁDFA 

Biztos már te is hallottál arról, hogy vannak családok, amelyek gondosan 

összegyűjtik a családra vonatkozó emlékeket, különféle dokumentumokat, leveleket, 

s ha kell, könnyen meg tudják írni családjuk történetét is. A családtörténethez tartozik 

persze az is, hogy ki mivel foglalkozott, milyen sikereket ért el a pályafutása során. 

A családok történetét hagyományosan ún. családfán szokták megjeleníteni. Mi 

azonban egy ágrajzon ábrázoljuk családtagjaidat. Az ágrajz után jegyezd föl, hogy mi 

a családod tagjainak foglalkozása. Írd be a foglalkozás mellé a legmagasabb iskolai 

végzettséget is. Ha tudod, kérd szüleid segítségét. Ha akarod, tovább rajzolhatod az 

ágrajzot is, és megjelölheted a távolabbi rokonok foglalkozását, iskolai végzettségét. 

Nagyszüleim: 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________ 

54

Szüleim: 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________ 

Testvéreim: 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

Más családtagjaim: 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________ 

1. Számold meg, hányféle foglalkozást találtál a családodban________ 

Melyek 

ezek?_________________________________________________________ 

_________________________________________________ 

2. Azt is írd le, hányféle iskolát 

végeztek!______________________________________________________ 

________________________________________________ 

3. Találsz olyanokat, akiknek azonos a foglalkozása? Mi ez a 

foglalkozás?____________________________________________________ 

________________________________________________ 

4. Hány azonos foglalkozást Találtál? És hány olyan személyt, akik azonos 

foglalkozást űztek? 

Az azonos foglalkozások száma:_____________________________ 

Az azonos foglalkozást űzők száma: _________________________ 

55

5. Rokon foglalkozást találtál-e? 

Mit gondolsz, melyiknek mi a rokon foglalkozása? 

______________________________________________________________ 

________________________________________________ 

6. Van-e a családodban olyan ember, aki foglalkozása révén ismert, 

közmegbecsülésnek örvendő ember? (Azt is jelezd, ha esetleg már nem él!) 

Igen – Nem 

Mi (volt) a foglalkozása?___________________________________ 

Mitől vált közismertté, 

megbecsültté?____________________________________________ 

7. Nézd meg a családfát még egyszer, s gondold végig: van-e olyan foglalkozás, 

amelyik tetszik neked? 

Igen, mert_______________________________________________ 

Nem, mert_______________________________________________ 

8. Van-e olyan foglalkozás, amelyet szívesen választanál ugyan, de nincs 

lehetőséged az elsajátítására? Nevezetesen: 

- ma már nincs ilyen szakma, 

- nagyon messze van az iskola, ahol ilyet képeznek, 

- kollégiumba kellene mennem, de oda nem sok kedvem van elmenni, 

- gyenge a tanulmányi eredményem, 

- anyagi okai vannak, 

- egyéb oka van, éspedig: _____________________________ 

9. Igaz, még egy éved van a választás időpontjáig, mégis megkérdezzük: 

Ha most kellene választanod, tudnál határozottan felelni arra, hogy mi 

szeretnél lenni? 

Ha igent mondasz, mi a 

válaszod?______________________________________________________ 

________________________________________________ 

56

Ha nemet mondasz, mivel indokolod 

meg?__________________________________________________________ 

________________________________________________ 

10. Foglald össze, amit családod foglalkozástörténetéről megtudtál! 

______________________________________________________________ 

______________________________________________________________ 

_________________________________________ 

57

Mi lesz velem egy év múlva? 

A pályaválasztás segítése során, a szakmaszerzéshez közeli szakaszban, a 

munkaerő piacra való kilépést megelőzően jól „elbeszélgethet” a fiatal önmagával a 

„Mi lesz velem egy (két, három…) év múlva?” kérdéseire adott válaszain keresztül. 

Szembe nézhet önmagával pályaválasztási döntésének sikerességét vizsgálva. 

Mentorként felhívhatjuk figyelmét azon tényekre, hogy a pályaválasztási döntés csak 

egy állomás az életében, de nem zárható le véglegesen ez a folyamat. Sokkal inkább 

az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fontosságára kell a 

hangsúlyt helyezni. 

58

MI LESZ VELEM EGY ÉV MÚLVA? 

Gondold át, milyen ember leszel miután megtaláltad azt a pályát, amit szerettél 

volna, vagy legalábbis közelebb jutottál hozzá. 

Ennyire vagyok elégedett pályaválasztásom sikerével: 

gyenge kiváló 

Így fogok 

0 1 2 3 4 5 6 7 

kinézni:_____________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

Ezzel fogok 

rendelkezni:__________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

Ez lesz a véleményem 

magamról:___________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

Így vélekednek majd rólam azok, akiket 

ismerek:_____________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

A foglalkozásomat a következő szavakkal tudom majd 

jellemezni:___________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

59

MINDENNAPI DÖNTÉSEIM 

Amennyiben a tanuló megszervezi, tervezi napjait, sokkal eredményesebb lesz a 

tanulásban, életvitele pozitív irányban változhat. 

Ehhez a tervhez szükséges a mentor segítsége is, a közös tervezés előre viszi a 

mentorált diákot a fejlődés útján. 

Mai 

döntései 

m 

A 

felkelés 

ideje 

Ezt 

teszem, 

mielőtt 

iskolába 

megyek 

Reggeli 

Úton az 

iskola 

felé 

A tanítás 

előtt 

A 

szünetek 

ben 

Ebéd 

Tanítás 

után 

Mikor 

határoztam el 

először, hogy ezt 

kell tennem? 

Milyen 

hosszú ideje 

nem teszem 

ezt? 

Rizikó Eredményei, 

előnyei 

Megtartom, 

mert 

hasznos 

Változtatni 

akarok, 

mert 

káros 

60

PÁLYAVÁLASZTÁSI VETÉLKEDŐ 

A vetélkedőt a továbbtanulásra való felkészülés időszakában, a jelentkezési lapok 

beadása előtt szervezzük. 

A vetélkedő kérdéseit, feladatait kettesben is megbeszélgetheti a mentor a tanulóval. 

Információt kaphatunk, mi nevelők, osztályfőnökök, mentorok, tanítványaink, 

mentoráltjaink tájékozottságáról és szükség esetén lehetőség van a korrekcióra, 

kiegészítésre. 

Ezekkel a feladatokkal is segíthetjük tanítványainkat, mentoráltjainkat abban, hogy 

képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő iskolát, pályát válasszanak. 

Forgatókönyv 

Készült: a 8. osztályos tanulók számára (3 fős csoportok) 

Ideje: január 

Zsűri: a diákönkormányzat vezető nevelője, osztályfőnökök 

Vezeti: pályaválasztási felelős nevelő 

Cél: információ szerzése tanítványaink tájékozottságáról ahhoz, hogy tudjuk, 

szükség van-e valamilyen területen megerősítésre vagy további tájékoztatásra 

Idő: 60 perc 

Előzetes munka a tanulóknak: plakát készítése: 

„Nincs rossz pálya, csak rossz pályaválasztás” címmel (max.10 pont) 

1. feladat: tájékoztató, beszámoló a középiskolák által szervezett Nyitott 

Napokról, mennyire befolyásolt benneteket az iskolaválasztásban? (10 pont) 

2. feladat: Jellemezd az alábbi foglalkozásokat a megadott szempontok szerint! 

(52 pont) 

3. feladat: foglalkozások- végzettség (25 pont) 

61

4. feladat: activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást 

mutogatnak el a csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja 

a foglalkozás nevét, 5 pontot kap. 

5. feladat: rajz – szakmák párosítás (15 pont) 

Amíg a zsűri dönt, közösen éneklünk a munkával kapcsolatos dalokat.(pl. Már 

minálunk babám; 8 óra munka stb.) 

Értékelés: 

A diákönkormányzat vezetője mindenkit megjutalmaz, csak az értékben van 

eltérés. 

(mappák, tollak, ceruzák, stb.) 

Így mindenki olyan jó hangulatban távozik, mint amilyen jó hangulatban zajlott a 

vetélkedő 

62

2. FELADAT 

Mit tudsz a következő foglalkozásokról? 

A FOGLALKOZÁS 

NEVE 

építészmérnök 

közlekedési rendőr 

orvos (baleseti sebész) 

autószerelő 

fodrász (női) 

általános iskolai tanár 

bőrdíszműves 

dísznövénykertész 

szobafestő és mázoló 

informatikus 

EGY ESZKÖZ VAGY 

EGY SZERSZÁM 

A MUNKAVÉGZÉS 

HELYE 

A FELADAT, AMIT 

MEGOLD 

MILYEN ISKOLÁT 

KELL ELVÉGEZNI 

HOZZÁ? 

63

kultúrcikk-eladó 

cukrász 

óvónő 

64

3. FELADAT 

Az alábbi foglalkozásokat csoportosítsd aszerint, hogy milyen iskolai végzettség 

szükséges a gyakorlásukhoz, vagyis milyen végzettség a feltétele ezeknek a 

szakmáknak! 

autóbuszvezető, takarítónő, könyvesbolti eladó, növénytermesztő gépész, könyvelő, 

könyvvizsgáló, építészmérnök, fodrász, cipész, mezőgazdasági mérnök, titkárnő, 

újságíró, ügyvéd, tanár, postás-kézbesítő, varrónő, kozmetikus, autószerelő, kertész, 

hegesztő, kőműves, magasépítő technikus, vendéglős, varrómunkás, betegápoló 

1. elég az általános iskola 8. osztálya 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_____________________ 

2. szakiskolai végzettség szükséges 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_____________________ 

3. középiskolai végzettség (érettségi vizsga, technikusi vizsga) a munkavégzés 

feltétele 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_____________________ 

4. főiskola, egyetemi végzettség szükséges 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_________________________________________________________________ 

_____________________ 

Értékelés: minden jó helyre történő besorolás 1 pont, összesen 25 pont 

65

4. FELADAT 

Activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást mutogatnak el a 

csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja a foglalkozás nevét, 5 

pontot kap. 

5. FELADAT 

Az alábbi szellemes rajzon 15 szakember dolgozik. Felismered-e a különböző 

szakmacsoportokat az ábrázolt tevékenység alapján; Ha igen, írd be a négyzetekbe 

az ábrán lévő azonosítási számokat! 

66

kőműves 

épületburkoló 

üvegező 

villanyszerelő 

szobafestő 

vas– és fémszerkezet-lakatos 

padlóburkoló 

vízvezeték szerelő 

központifűtés-szerelő 

épületasztalos 

ács-állványozó 

tetőfedő 

darukezelő 

építőgép-kezelő 

vasbetonkészítő 

ács-állványozó 

67

Gyakorlat 

Álláshirdetés 

A következő hirdetések tanulmányozása után próbáld megfogalmazni, kik azok, akik 

ma sikeresen léphetnek fel a munkaerőpiacon? 

ÁLLÁST AJÁNL 

1. A Tanuljunk Kft. A Rank Xerox hivatalos dealere, illetve az amerikai BT & C 

telefonrendszerek disztribútora, belföldi kereskedelmi tapasztalattal 

rendelkező üzletkötőket, illetve üzletág-igazgatót keres fenti két 

termékcsoport forgalmazására. Magas kereseti lehetőség jutalékos 

rendszerben. A jelentkezéseket önéletrajzzal kérjük a Tanuljunk Kft. Címére 

postán eljuttatni. 

2. Utazási iroda 30 évnél fiatalabb angolul és németül (vagy olaszul) 

beszélő munkatársnőt keres. Önéletrajzot „Mosolyszünet nincs” jeligére a 

reklámszerkesztőségbe kérjük. 

3. A Gyógyuljunk! Kórház orvosigazgató manuális helyettese felvételt hirdet 6 fő 

részére – a Központi Műtőblokkba – műtős asszisztensi munkakörbe. Az 

állás azonnal betölthető! 

4. Egyedülállóknak garzonházi férőhelyet biztosítunk! Bérezés megegyezés 

szerint! Jelentkezni és érdeklődni az ápolási igazgatónál 

5. Országos hatáskörű államigazgatási szerv építészmérnöki diplomával, 

beruházási és költségvetési gyakorlattal rendelkező főmunkatársat 

keres. 

6. Ausztriai bankképviselet német, angol nyelvtudással, számítógépes 

szövegszerkesztői ismerettel, független, egyedülálló munkatársat keres 

titkárnői munkakörbe 35 éves korig. A fényképes önéletrajzokat 

„Megbízható” jeligére a hirdetőbe kérjük. 

7. Gyakorlott szoftverest keresünk, ipari folyamatirányítási és adatgyűjtési 

feladatokra (hőenergetikai gyakorlat előny) eseti megbízással, rész- esetleg 

főfoglalkozásban. Pályázatokat részletes szakmai előélet leírásával lehet 

beadni. 

8. Hőenergetikai, irányítástechnikai gyakorlattal hardver ismeretekkel 

villamosmérnököt keresünk minőségi munkára, jó gazdasági 

68

lehetőségekkel, önálló munkakörbe. Pályázatokat részletes szakmai előélet 

leírással várjuk! 

9. Külföldi tulajdonban lévő szállítmányozási Kft. Vasúti fuvarozásban is jártas, 

németül vagy angolul beszélő szállítmányozási szakembert keres azonnali 

belépéssel. Önálló munkakört és kiemelt fizetést ajánlunk. 

10. Versenyképes távközlési cikkeket forgalmazó, agresszív piacpolitikát folytató 

Feladat 

vegyesvállalat megbízásásból termékmenedzsert/üzletkötőt 

(telefonrendszerek) keresünk. Legfeljebb 35 éves olyan szakemberek 

jelentkezését várjuk, akik felsőfokú műszaki végzettséggel vagy legalább erős 

műszaki érdeklődéssel, eredményes üzletszerzői gyakorlattal rendelkezik. 

Társalgási szintű angol nyelvtudás jelent. Határozott, rámenős egyéniségével, 

magabiztos fellépésével, jó kommunikációs készségével; tehát 

professzionális aktív eladással végzi majd az értékesítést. Külföldi utazások 

lehetőségét, szabad mozgásteret, jutalékos rendszerben elszámolt 

jövedelmet – amely az Ön által termelt tiszta nyereség akár 50 százalékát is 

elérheti - kínálunk cserébe. 

Gyűjtsetek a helyi lapokból álláshirdetéseket! Fogalmazzátok meg a 

tapasztalatotokat! 

………………………………………………………………………………………………… 

………………………………………………………………………………………………… 

………………………………………………………………………………………………….. 

Állást keres: 

A.) Fogalmazz meg egy képzeletbeli álláshirdetést, melyben emeld ki az általad 

fontosnak vélt saját képességeidet, készségeidet, tulajdonságaidat! 

………………………………………………………………………………………… 

………………………………………………………………………………………… 

…………………………………………………………………………………………. 

B.) Keress társa(ka)t elképzeléseidhez a többiek közül. Hogyan 

érvényesíthetnétek legjobban a képességeiteket a munkaerőpiacon? 

69

Bibliográfia 

Csányi Vilmos: Az emberi természet., 1999 Bp. Vince 

Fülöp Márta: A versengés mint szociális készség fejleszthetősége.= 

Szociális kompetencia – társas viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó. 

Bp. Gondolat 

Az ipari dolgozók képzettsége és kompetenciái a 21.században. - 

Humánerőforrás – menedzsment., Bp. OMIKK.2001/3, 12-23 

Kao, John: Ötletgyár, avagy a kreatív szervezet., 1999 Bp. SHL Hungary Kft. 

Nagy József: Szociális kompetencia és proszocialitás. – Szociális kompetencia – társas 

viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó Bp. Gondolat 

Szabó Katalin - Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter?, 2002 Bp. Aula 

Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában - Nemzeti 

Tankönyvkiadó Rt, Budapest 

Dr. Buda Mariann: Óriás leszel? – A tehetséges gyerek- Dinasztia Tankönyvkiadó 

Carl R. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000 Kft Budapest 

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. A 10-14 éves korosztály nevelőinek 

tanári kézikönyve – Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998 

Galambos Katalin: Pályaorientáció munkafüzetek középiskolai tanulók számára – 

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest, 1994. 

Galambos Katalin: Emberismeret 12-13 éveseknek SKANDI-WALD Könyvkiadó Kft 

Gönczi Károly: Életpálya építés Pedellus Tankönyvkiadó 

Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Pedellus Tankönyvkiadó 

Jim Barrett-Geoff Williams: Karrierkalauz- Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest 

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról – AKG alapítvány, Budapest 

Oroszlány Péter: Tanulás-módszertan – AKG Kiadó, Budapest 

Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás… Nemzeti Tankönyvkiadó RT, 

Budapest 

Semperger Piroska: Pályaorientáció a 7-8. évfolyam számára Műszaki Könyvkiadó 

Dr. Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában – Eszterházy 

Károly Tanárképző Főiskola, Eger, 1996. 

Dr. Szilágyi Klára: Pályát választok – Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak – 

Calibra, Budapest 

Dr. Szilágyi Klára: Módszertani útmutató a Pályát választok c. munkafüzet felhasználásához 

– Calibra, Budapest 

Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez Pedellus 

Tankönyvkiadó 

Zakar András. Pályaválasztási elméletek Tankönyvkiadó 

70

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?