07.06.2013 Views

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>SEGÉDANYAG</strong> <strong>MENTOROKNAK</strong><br />

ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM<br />

PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYAORIENTÁCIÓ


A mentorálás célja, a mentori feladatok, a mentor szerepe<br />

Azokat a munkatársakat (tanítók, tanárok) nevezzük mentornak, akik nemcsak a tanuló<br />

tanulási folyamatának segítésével és figyelemmel kísérésével vállalnak szerepet, hanem<br />

tanácsadó-vezető-védő feladatkört is ellátnak. A mentor képzett és motivált, az oktatás<br />

terén szerzett élet-és szakmai tapasztalatai lehetővé teszik a mentorált széles körű<br />

segítését. Fogékony tanítványa jelzése iránt, arra azonnal igyekszik reagálni, érdeklődik.<br />

Milyen a jó mentor?<br />

Olyan személy, aki határozottan és gyorsan dönt, döntéseiért vállalja a felelősséget,<br />

képes mások lelkesítésére, irányítására, támogatására, alkotó képzelőereje segíti a<br />

munkában.<br />

Nagy empátiás készséggel bír, türelmes, jó szervező. Képes hatást gyakorolni egyes<br />

emberekre, csoportokra, dönteni kritikus helyzetekben, példát mutatni, bátorítani másokat<br />

Emberi tulajdonságai:<br />

- ambíció, kitartás, akadályoktól nem meghátrálás<br />

problémamegoldó képesség, lényeglátás és szelektálás képessége (a<br />

programban érintettekkel való konfliktus esetén nagy szükség van rá)<br />

- erkölcsi értékek (lelkesedés, empátia, őszinteség, becsületesség,<br />

megbízhatóság, hitelesség és nyitottság, humor)<br />

- humorral is hozzá lehet járulni a nehézségek leküzdéséhez<br />

- törekedni kell a kritika elfogadására<br />

- előrelátás – a kockázatvállalás bátorsága<br />

- együttműködési készség fontos a tanulóval, a tanulót körülvevő, az őt tanító<br />

és nem tanító felnőttekkel<br />

- ha a mentornak nincs önbizalma, akkor a mentoráltnak sem tudja kellően<br />

fejleszteni, kialakítani az önbizalmát<br />

- kognitív képességgel, szakértelemmel, kreativitással, rugalmassággal nem<br />

csak a mentornak kell rendelkezni, hanem minden oktatásban<br />

tevékenykedő szakembernek<br />

- képes legyen megfelelő értékrend kialakításával segíteni a célok elérését<br />

- talpraesett legyen, feltalálja magát minden körülmények között<br />

A mentor tanácsadó, önbizalom növelését segítő, erkölcsi támogatást adó, bátorító,<br />

dicsérő, reális önismeretet kialakító személyiség.<br />

2


A mentor feladatai, aki az iskola-és pályaválasztást is segíti:<br />

- tanulási körülmények felmérése<br />

- családlátogatás (nagy szerepe lehet az első családlátogatásnak, a jó<br />

hangulatú, közvetlen beszélgetésnek a későbbi kapcsolattartásra)<br />

- családi körülmények felmérése<br />

- rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal<br />

- a gyerek kompetenciáinak felmérése<br />

- a tanuló érdeklődési területe<br />

- tanulási hiányosságok feltárása<br />

- kapcsolati zavarok felismerése (diák-tanár, diák-diák, szülő-diák)<br />

- pályaválasztás, iskolaválasztási célok<br />

- korrepetálás<br />

- ellenőrzés, értékelés nélkül nem lehet a mentorálás eredményességét<br />

mérni<br />

- életvezetési tanácsok, (leginkább életvitel, osztályfőnöki, etika órán, délutáni<br />

beszélgetések során tehetjük meg)<br />

- szabadidő közös eltöltése (könyvtár, a neten tartalmas programok, a<br />

tantárgyakat segítő kiegészítő anyagok keresése, hétvégi egy napos<br />

gyermekprogramok, egy hetes táborok, melyet a mentor szervez iskolai<br />

szinten, gyermek civil szervezetek programjaiba való bekapcsolódás,<br />

esetleges versenyekre kísérés, egy-egy edzés meglátogatása, kiállítások<br />

megtekintése, osztályszintű mozi látogatás, amelyen a mentorált tanuló is<br />

részt vesz, múzeumlátogatás, minden mentor a saját lehetőségeit használja<br />

ki, stb.<br />

- önképzés (továbbképzések, konzultációk)<br />

- kulturális szokások<br />

- szakemberek bevonása (külső-belső, szükség esetén családgondozó)<br />

- multikulturális nevelés (sokszínűség)<br />

- tehetséggondozás- mindenki tehetséges valamiben, csak szükséges<br />

felfedezni, hogy ki, miben? „ A tehetség olyan, mint a Nap előbb, utóbb<br />

fölfénylik!”<br />

- a mentorok nagymértékben hozzá járulhatnak a hátrányos és halmozottan<br />

hátrányos tanulók tehetségének felismeréséhez, ezzel is biztosítva<br />

számukra az esélyegyenlőséget<br />

3


További feladatok:<br />

- Egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben a tanuló tanulmányi előmenetelét<br />

nyomon követi, különböző pedagógiai eszközökkel (kommunikációs játékok,<br />

önismereti játékok, irányított beszélgetés, helyzetgyakorlatok,<br />

szerepjátékok, érdeklődés, különböző tanulási technikák kipróbálása,<br />

esetmegbeszélések, tesztek töltése, értékelése, ön-és pályaismereti<br />

munkafüzetek, felmérő lapok töltése, amelyek az ön-és pályaismeret<br />

fejlesztését szolgálják).<br />

- Háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését (az értékelésre<br />

meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti<br />

szolgálatot, a gyámhatóságot, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét,<br />

fejlesztő pedagógust).<br />

- Az értékelés eredményét az előrehaladási naplóban rögzíti.<br />

- Legalább heti 3 órában foglalkozik a mentorált tanuló felkészítésével,<br />

fejlesztésével.<br />

- Elősegíti azt, hogy a tanuló tanulmányi eredménye javuljon.<br />

- Részt vesz azokon a rendezvényeken, amelyeket a pályáztató szerv<br />

szervez az Útravaló Ösztöndíjprogram sikeres lebonyolítása érdekében.<br />

- A mentori munka tanórán kívüli feladat.<br />

A mentor tanár szerepe a tanulás segítésében, aki egyben diákja iskolaválasztását,<br />

pályaválasztását is segíti:<br />

- Segít a kérdések megválaszolásában, hogy a tanuló következtetéssel jusson el<br />

a válaszig.<br />

- Bátorítja tanítványát.<br />

- Nem ő mondja meg a választ, hanem rávezeti a tanítványát a válaszra.<br />

- Eléri, hogy a tanuló felelősséget vállaljon a saját tanulási folyamatáért.<br />

- Tudja, hogy a tanulónak minél több egyénileg megoldott példára van szüksége.<br />

- Épít a tanuló előző tudására.<br />

- Fogékony a diákja jelzése, hangulata iránt, és képes azonnal reagálni.<br />

- Motiválja tanítványát a minél több tanulási technikák kipróbálására.<br />

- A mentornak nem kell hatékonyan előadni, tanítani, hanem kedvet kell<br />

kialakítani a tananyag elsajátításához.<br />

4


- A saját tudását a tanuló építi fel, nekünk, mentoroknak, ezt az építkezést kell<br />

segíteni.<br />

- Az ismeretek önálló megszerzésére kell megtanítani a fiatalokat!<br />

- A felismert problémák megbeszélése, esetleg vitája, majd értékelése,<br />

összegzése.<br />

- Fontos az azonnali visszacsatolás.<br />

- Ha a mentor figyelembe veszi tanítványa igényeit (tanulási stílusát, problémáit,<br />

időbeosztását, stb.) nagymértékben hozzá járul tanítványa személyes<br />

fejlődéséhez.<br />

- A jó tanulásszervezés az egyik legfontosabb feltétele a sikernek.<br />

- A program kiemelt feladata a tanuló haladásának folyamatos figyelemmel<br />

kísérése.<br />

Néhány jó tanács mentoráltjainknak!<br />

Tudnod kell, hogy:<br />

- minden szellemileg és testileg egészséges ember a pályák sokaságára alkalmas<br />

- a legtöbb képesség kellő szorgalommal fejleszthető<br />

- alaposan vesd össze képességeidet a kiválasztott iskola, pálya követelményeivel<br />

- a döntés előtt gondolkozz több lehetőségben is<br />

- hallgass meg mindenkit, aki segíteni akar neked, de ne feledd, a legfontosabb az<br />

iskola-és pályaválasztásnál Te vagy!<br />

Nincs rossz iskola és pálya, csak rossz választás!<br />

5


A fejlesztés lehetséges eszközei, az egyéni tanulás segítése<br />

Az oktatással szemben megváltoztak a külső elvárások<br />

A minél több ismeretanyag elsajátíttatása, a lexikális tudás helyett a képességek, az<br />

adottságok megerősítése, az egyéni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás került<br />

előtérbe.<br />

A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek „az iskolai oktatás<br />

valamennyi elemét áthatják”. Az életpálya-építés kerettanterv kiemelten – kezelve az<br />

„énkép, önismeret, tanulás, testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire”<br />

területeket – határozza meg célrendszerét, írja le a tartalmakat és a megvalósításhoz<br />

ajánlott tevékenységeket.<br />

Ez számunkra azt jelenti, hogy felértékelődnek azok a stratégiák, módszerek, amelyekkel<br />

a heterogén csoportokban megvalósíthatók az egyénre szóló személyes törődést segítő<br />

tanulásszervezési eljárások alkalmazása, építve az egymástól tanulás pedagógiai<br />

lehetőségeire.<br />

A sokféle tanulót együtt nevelő tanár feladata, hogy segítse a nagyrészt önálló tanulási<br />

tevékenységet. A tudást ugyanis minden tanuló maga építi fel, ebben a folyamatban a<br />

pedagógus szabályozza, de nem vezérli a tanulási tevékenységet.<br />

A tanulás szervezése<br />

A tanuló számára elegendő időt biztosítsunk a kitűzött készségek elsajátításához és<br />

mérjük, értékeljük, hogy sikerült-e az.<br />

Támogató, segítő tényezők:<br />

a motiváció egyénhez igazított folyamatos fenntartása,<br />

korrekciós lehetőségek,<br />

a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele a fejlesztésben.<br />

A tanulás-szervezés stratégiái, módszerei direkt és indirekt módon történhetnek.<br />

Direkt lehet: magyarázat, kérdezve kifejtés, szemléltetés, gyakorlás, előadás.<br />

Indirekt módszerek: megbeszélés, fogalomalkotás, probléma-megoldás, kutatás.<br />

További változatosságot jelenthet az önálló tanulás, egyéni feladat megoldás (esszé,<br />

mestermunka, számítógépes segítség).<br />

A fejlesztő értékelés az ösztönzés a tanulási képességek fejlesztése visszahat a belső<br />

motivációra, az önbecsülésre, a pozitív énkép kialakítására.<br />

6


Egyéni fejlesztés<br />

Az egyéni fejlesztési tervek hatékony kialakításához elengedhetetlen az aktuális<br />

személyes adottságok pontos feltérképezése, hiszen csak ezek ismeretében jelölhetők ki<br />

a legfontosabb, elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek.<br />

Fejlesztés: Az egyéni vagy csoportos fejlesztési programokat, pontosan azokra a<br />

készségekre, tudásanyagra, személyiségvonásokra fókuszálva lehet megtervezni és<br />

lefolytatni, amelyek közvetlenül befolyásolják az eredményességet, és amelyek kapcsán<br />

a kompetencia-modellen alapuló értékelések szerint fejlesztésre szorul az egyén. Az ily<br />

módon kialakított célzott fejlesztéssel érhető el, hogy a személy valóban azon készségei,<br />

és tulajdonságai mentén tudjon fejlődni, amelyek egyben iskolai teljesítményének alapját<br />

is képzik.<br />

Mi szükséges ehhez?<br />

A tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a<br />

különbségek kezelésének a képessége.<br />

A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő<br />

tanulók együttműködése, a csoportos tanulás lehetősége.<br />

Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi<br />

gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára.<br />

A folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és<br />

megvalósulásának mindennapi nyomon követése.<br />

Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli<br />

szakemberekkel.<br />

A tanulás, mint a tudáshoz vezető út<br />

Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja.<br />

Lépései a következők:<br />

Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor<br />

elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.<br />

Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor,<br />

amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket<br />

teszünk fel velük kapcsolatban.<br />

Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan<br />

elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy<br />

7


kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket ( ábrákat ) rajzolunk, hogy<br />

segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”.<br />

Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már<br />

nem kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket<br />

kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük,<br />

elemezni, összehasonlítani tudunk.<br />

Természetesen az ilyen órákra, foglalkozásokra való felkészülés sok előzetes munkát vár<br />

a pedagógustól.<br />

Segítő algoritmus<br />

Lépések:<br />

A tananyag felosztása kis egységekre (elsajátítás, értékelés)<br />

A leghatásosabb tanítási-tanulási technika alkalmazása az elsajátítás érdekében<br />

Formatív, diagnosztikus tesztek szerkesztése és kitöltése<br />

Kiegészítő eszközöket és tanulást kell biztosítani.<br />

Ellenőrzés szummatív teszttel.<br />

Azokat a tanulókat, akik nem sajátították el az egységet, újratanítjuk úgy, hogy a folyamat<br />

bármelyik részéhez csatolunk vissza, amíg el nem érik a megfelelő szintet.”<br />

A fejlesztés várható eredményei<br />

A program során gazdagodik és formálódik a tanuló énképe.<br />

Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési képességeiről.<br />

Megismeri egyéni adottságait, készségeit, képességeit.<br />

Fejlődik a kritikai gondolkodása.<br />

Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási<br />

módszereket, tanulási technikákat.<br />

Fejlődik döntéshozatali, problémamegoldó képessége, alkalmazza a különböző<br />

konfliktusmegoldó technikákat.<br />

Röviden összegezve: a fejlesztést egy állandóan változó folyamatnak kell tekintenünk,<br />

mivel „A személyiség születése” is egy folyamat része (Carl Rogers alapján ).<br />

8


Egyéni fejlesztési terv<br />

A törvényi előírás alapján a mentor a mentorált tanulóval kapcsolatosan egyéni fejlesztési<br />

tervet készít. Ez lesz a későbbi munka során alapja annak, hogy az osztályfőnök és az<br />

érdekelt pedagógusok bevonásával értékelésre kerüljön a tanuló haladása, fejlődése.<br />

Az egyéni fejlesztési terv<br />

- a mentorált tanuló személyiségéhez, adottságaihoz, tanulmányi szintjéhez,<br />

tanulási módszeréhez alkalmazkodik,<br />

- fejlesztést határoz meg<br />

- időrendre épül<br />

A dokumentum elkészítését segítő gondolatkörök:<br />

1. A mentorált diákot meghatározó főbb elemekből hangsúlyosan kiemelhetőek a<br />

családi háttérre, a személyiségjegyekre, a szociális kompetenciákra és a<br />

tanuláshoz való viszonyra vonatkozó elemek. Ezek alapján a megismerési területek<br />

köre vonatkozhat a családi, szociális háttér feltérképezésére, a családi klíma<br />

megismerésére, az iskolai életút áttekintésére éppúgy, mint mentoráltunk társas<br />

kapcsolatainak, szabadidős szokásainak számbavételére.<br />

A megismerési technikák közül a beszélgetés elsősorban a családról, barátokról,<br />

tervekről, célokról nyújt munkánkhoz alapot. A kérdőív a tanulási szokások, tanulási<br />

stílus feltárása, személyiségvizsgálat, képesség, érdeklődésvizsgálat tekintetében<br />

segít, az interjú a kapcsolatok feltérképezésére szolgálhat. A dokumentumok<br />

(felmérők, egyéb tanulói munkák, írásos feljegyzések, helyzetértékelés, mérésen<br />

alapuló kompetenciakutatás, osztálynapló stb.) elemzése a tanulmányi helyzetről ad<br />

képet.<br />

2. Ahhoz, hogy készségeket és képességeket fejleszteni tudjunk, a fejlesztés<br />

területeit, s a fejlesztés útját ki tudjuk jelölni, két kérdésre kell tudnunk válaszolni.<br />

Hol tart mentoráltunk egy-egy adott területen? Hová akarjuk eljuttatni a fejlesztés<br />

során?<br />

3. A fenti két pont elemei alapot adnak ahhoz, hogy mentor-mentorált közös<br />

munkájának első dokumentumában időrendben a célokat kijelölve elkészülhessen a<br />

terv.<br />

Az egyéni fejlesztési tervben meg kell határozni a területet, amelyre vonatkozik<br />

fejlesztésünk, a célt, melyet elérni kívánunk, az eszközt/módszert, amivel dolgozni<br />

9


fogunk, az időtartamot, mely alatt a célt elérni kívánjuk, s végül az értékelés idejét,<br />

módját, annak tartalmát.<br />

Ezek összefoglaló áttekintése következik a teljesség igénye nélkül.<br />

A fejlesztési terület egyrészt lehet tantárgyhoz kötődő, másrészt mivel a mentor az a<br />

képzett és motivált személy, akinek az oktatás terén szerzett tapasztalatai lehetővé<br />

teszik azt, hogy a mentorált jelzéseire figyeljen, így valamennyi tantárgy tananyagának<br />

elsajátításában segíthet.<br />

A cél kijelölésének legfőbb kívánalmai, hogy legyen fokozatra épülő, vállalható, tartható<br />

és reális.<br />

Az eszköz – módszer – idő hármasában a meglévő gyakorlatra támaszkodva a mentor<br />

választását a terület és a cél figyelembe vétele segíti.<br />

Az értékelés ideje a mentorált időszakon belül – tervünk alapján, a kitűzött célhoz<br />

rendelve – különböző lehet. Az értékelő visszajelzés elvárt követelményei közé tartozik,<br />

hogy fejlessze a tanulót, valamint a nevelés-oktatás színvonalát, biztosítsa annak<br />

minőségét; a tanulói tevékenység bonyolult, összetett jellegét képes legyen<br />

differenciáltan megragadni. Legyen szigorúan következetes, átlátható, objektivitásra<br />

törő, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő. Legyen<br />

továbbá elméletileg megalapozott és kivitelezhető. Az értékelés alapján szükség<br />

esetén kerüljön sor tervünkben korrekcióra.<br />

Összegzés:<br />

Az Egyéni fejlesztési terv olyan reális célok elérését rögzítő dokumentum, amely<br />

elemeiben igazodik a mentorált diák tanulmányait érintően a bemeneti szinthez, ezen túl<br />

az élethelyzethez. Figyeljen tehát a tanulási képességek fejlesztésén túl a társas<br />

kapcsolatok, szociális kompetenciák fejlesztésére is.<br />

10


A szociális kompetencia fejlesztése, segítése<br />

A szociális kompetencia értelmezése, összetevői<br />

A különböző szerzők eltérően, - ki szűkebben, ki tágabban- értelmezik a szociális<br />

kompetenciát. Az azonban biztos, hogy az Útravaló ösztöndíjprogramban részt vevő<br />

tanulók szempontjából elengedhetetlen ezek fejlesztésének középpontba való állítása.<br />

Egyfajta megfogalmazásban:<br />

A szociális kompetenciák<br />

A személyiség önvezérlő képessége: a belső igények felismerése és megfogalmazása.<br />

Realitásérzék: törvények és szabályok betartása.<br />

Szenzibilitás: az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek,<br />

problémáinak figyelembevétele.<br />

Szociális extenzivitás: a társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton<br />

belül.<br />

A legitimitás vizsgálata: a deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges<br />

magatartástól.<br />

Önismeret:<br />

reális és pozitív énkép a reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása;<br />

önbecsülés;<br />

önkontroll;<br />

önmotiválás;<br />

szerepvállalás;<br />

kooperativitás;<br />

kötelezettségvállalás;<br />

egyéni arculatformálás.<br />

Stratégiaalkotás és - megvalósítás:<br />

információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat;<br />

hatékony kommunikáció;<br />

gondolkodási képességek.<br />

A szociális kompetencia társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok,<br />

kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A<br />

szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális<br />

képességek határozzák meg.<br />

11


A társas fejlődés egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek egyszerre integrálódnak<br />

közösségükbe és differenciálódnak, mint önálló egyének. Egyik oldala a szocializáció –<br />

az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és<br />

ismereteit. Másik oldala a személyiségalakulás – ez is egy folyamat, amelyben a<br />

gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz,<br />

amelyekkel a körülményekre reagálnak.<br />

A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok,<br />

szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik.<br />

Ezek alapján két fő csoportot alkothatunk:<br />

- intraperszonális: azaz személyes kompetenciák<br />

- interperszonális: társas kompetenciák<br />

A szociális kompetencia fejlődésének feltétele a szociális komponenskészletek<br />

gyarapodása. A szociális viselkedés a meglévő komponensek aktiválásával, azokból<br />

aktuális komponensek létrehozásával szerveződik.<br />

Vannak a szociális kompetenciának öröklött és tanult komponensei. Az egyén<br />

személyiségét, a családot és az iskolai környezetet tekinthetjük a szociális kompetencia<br />

kialakulását befolyásoló tényezőknek.<br />

A mai társadalomban egyre nő azon munkahelyek száma, ahol a csoport tagjai<br />

úgy működnek együtt, hogy munkájukban az információáramlás is jelentős szerepet<br />

játszik. Ezért a kooperatív munkaformák az oktatásban is fontos szerepet játszanak,<br />

közben a diákok nemcsak új ismereteket tanulnak, hanem társadalmi szempontból is<br />

fontos készségekre tesznek szert.<br />

Halász Gábor megfogalmazása alapján a személyes és szociális kulcskompetencia<br />

elemei:<br />

- Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink azonosításának,<br />

értékelésének és megvédésének képessége.<br />

- Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket alkossunk és<br />

vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki.<br />

- Az a képesség, hogy rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és<br />

erőviszonyokat elemezzünk.<br />

- Az a képesség, hogy együttműködjünk, közösen cselekedjünk és kollektív,<br />

megosztott vezetésben vegyünk részt.<br />

- Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési<br />

rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk.<br />

12


- Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg.<br />

- Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és<br />

értelmezzük e szabályokat.<br />

- Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett<br />

kialkudott rendet alkossunk.<br />

A szociális kompetencia vizsgálható komponensei egy-egy gyerek esetében a<br />

következők lehetnek:<br />

Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés<br />

másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés játék közben, pozitív hozzáállás<br />

másokhoz, helyes kortárs kapcsolatok.<br />

Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés,<br />

érzelmek kifejezése, pozitív én-attitűd, felelősség.<br />

Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során,<br />

figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás,<br />

mások előtti szereplés vállalása.<br />

Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési kultúra, közlekedési morál.<br />

A szociális kompetencia-fejlesztés lehetőségei az iskolában<br />

A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas<br />

kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket,<br />

amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. A<br />

szociális kompetencia fontosságát a környezetben zajló folyamatok eredményei,<br />

következményei révén tapasztalhatja az egyén, és a tapasztalatok birtokában alakíthatja<br />

ki saját értékrendjét.<br />

Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban résztvevőknek<br />

meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában.<br />

A szocializáció tanulható és tanítható folyamat, a szociális képességek és készségek<br />

fejlesztése minden tanuló érdeke, a társadalomnak pedig természetes elvárása.<br />

A szociális viselkedésben megkülönböztethető:<br />

a proszociális, illetve<br />

az antiszociális viselkedésmód.<br />

A proszociális viselkedésmód elsősorban az együttműködések során valósul meg, de<br />

megjelenhet az antiszociális viselkedésmód is, mely az esélyegyenlőség érdekeit sértő<br />

viselkedésmód jellemzője.<br />

13


A proszociális viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek<br />

között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság,<br />

valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a<br />

csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. Az iskolában zajló<br />

fejlesztéseknek támogatniuk kell a proszociális magatartásmód kialakulását, és meg kell<br />

akadályozni az antiszociális magatartásmód megjelenését.<br />

A szociális kompetencia élmény alapú tanulását szolgálják a különböző kollektív<br />

munkaformák alkalmazásai az oktatás során. Fontosak a cselekvések közben<br />

megszerzett tudáselemek és ezek tudatosítása mind a tanár, mind a gyerekek részéről.<br />

Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával a gyerekek kompetenciáinak<br />

szélesebb köre fejleszthető, ahol a tanulók önállóan próbálnak valamit megtanulni,<br />

miközben olvassák akár a tankönyv szövegét, vázlatot írnak, magyarázó ábrákat<br />

készítenek, önállóan elvégeznek pár egyszerű kísérletet, keresnek az interneten, és<br />

mindeközben együttműködnek társaikkal. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha ténylegesen<br />

önálló tanulási szituációkat hozunk létre.<br />

Fejlődnek a tanulókban a szociális kompetenciák:<br />

- az empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, a<br />

sokszínűség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése),<br />

- a motiváció (kezdeményező készség, optimizmus, elkötelezettség,<br />

teljesítményösztönzés),<br />

- a társas készségek (kapcsolatépítés, kommunikáció, konfliktuskezelés,<br />

irányítás, befolyásolás, együttműködés, csapatszellem).<br />

A személyes kompetencia részeként:<br />

- Önismeret, én-tudatosság: egy önmagunkról alkotott reális kép, amely a<br />

szubjektív énkép és a mások által visszatükrözött kép dinamikus<br />

egyensúlyából alakult ki megélt tapasztalatok és rendszeres önértékelés<br />

révén.<br />

- Identitás: az emberi világ különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése,<br />

megélése és tudatos vállalása révén kialakuló önazonosság.<br />

- Önállóság és önbizalom: amely az elfogadottságból fakadó érzelmi<br />

biztonságon, a tévedés jogán, a reális önismereten alapszik<br />

- Ön-motiváltság: optimizmus, teljesítményvágy, kitartás, kezdeményezés,<br />

kreativitás.<br />

14


A társas kompetencia részeként:<br />

- Társas tudatosság: szabálykövetés és szabályalkotás, amely mindenféle<br />

emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele.<br />

- Empátia: a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a<br />

megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés<br />

feltétele, a sokféleség elfogadása és kezelése, mások fejlesztése.<br />

- Társas készségek: személyközi kapcsolatok kialakítása, kezelése.<br />

- Kooperáció: a másokkal való együttműködés képessége, ami a békés<br />

együttélés, a konfliktusok, illetve a problémák megoldásának<br />

nélkülözhetetlen kelléke. Itt jelenik meg a kommunikáció, valamint az<br />

önérvényesítés fontossága is.<br />

A mentor nevelőnek nagyon jól kell ismernie a gyerekeket, tudnia kell, kinek milyen<br />

jellegű feladatot lehet adni<br />

Az önállóságot biztosító munkaformák, a kooperatív tevékenységet igénylő szervezési<br />

módok és az újszerű módszerek alkalmazása rendkívül időigényes, ugyanakkor csak<br />

ezek hosszú távú alkalmazása hozhat sikert.<br />

A kooperatív tanulás közben lehetőség adódik több szociális képesség fejlesztésére, a<br />

mások javát szolgáló, segítő magatartás formálására, amelyek fokozatosan alakulnak ki.<br />

Fejlődik az egyénnek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy közös cél érdekében<br />

együtt dolgozzon másokkal.<br />

A szociális kompetenciák fejlesztése eredményesebb, amikor a tanulók együtt dolgoznak,<br />

hiszen ebben az esetben magától értetődő az, hogy a diákok megosztják egymással<br />

ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek. Nagyon sok lehetőség nyílik a<br />

segítségadásra, a barátkozásra, a társas érintkezéshez szükséges készségek<br />

gyakorlására.<br />

A szociális kompetencia iskolán belüli fejlesztését hátráltathatják:<br />

- személyi feltételek (a tanár személyisége, felkészültsége; a tanár, a gyerek<br />

és a szülő kapcsolata; kiemelten az iskola-szülő viszony) elégtelensége,<br />

- a szervezeti feltételek (tér- és időszervezés, tantárgyi rendszer)<br />

elégtelensége,<br />

- a tanítási módszerek egysíkúsága,<br />

- tárgyi feltételek elégtelensége (például különböző méretű csoportok<br />

működéséhez átrendezhető bútorok).<br />

15


Feladatok, melyek ezekből adódnak módszertani sokszínűségre ösztönöznek<br />

- biztosítsunk minél több lehetőséget a személyes kapcsolatok alakulására,<br />

különös tekintettel a mentor-diák és a mentor-szülő viszonyra, támogató<br />

viselkedés, partneri viszony, facilitátor szerep.<br />

- nagyobb szabadság megteremtésével adjunk lehetőséget a diákoknak<br />

idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra,<br />

- vezessük be az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az árnyalt<br />

értékelést,<br />

- csökkentsük a tanulás verseny jellegét, erősítsük az együttműködést, a<br />

frontális tanulásszervezést egészítsék ki kooperatív és más<br />

tanulásszervezési eljárások módszerek, a differenciálás szélesítése<br />

(mennyiség, feladatok, követelés, értékelés)<br />

- a tananyag problémaközpontú megfogalmazása és feldolgozása tegye<br />

érdekessé a gyerekek számára a tanulást, adjon lehetőséget kreativitásuk<br />

fejlesztésére.<br />

Mindezek megoldásához vegyük igénybe a különböző segítő formákat (pályázatok, tanár-<br />

továbbképzések, tréningek).<br />

Fokozott jelentősége van a szociális kompetencia fejlesztésében a mentorálásnak, hiszen<br />

itt megtapasztalhatja a fiatal a mentorának csak őrá irányuló figyelmét, elfogadó, bíztató,<br />

támogató hozzáállását, melynek hatására a tanuló esélyegyenlősége valóban javulhat.<br />

16


A tantestületen belüli együttműködés lehetőségei a mentori munka sikeressége<br />

érdekében.<br />

A téma indításához a jogszabályi háttér adja az alapot. A mentor rendszeresen<br />

személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, szükség esetén a szaktanárokkal.<br />

Az osztályfőnök és az érintett szaktanárok az adott tantestület tagjai. Így a tantestület<br />

egészét érdemes kiindulási pontként vizsgálni. Két szempontból lehet közelíteni. Egyrészt<br />

a tantestület a pedagógusoknak az a közössége, ahol az egyenrangú munkatársak<br />

munkája több szinten összekapcsolódik a közösen megvalósítandó pedagógiai cél<br />

érdekében. Másrészt az a közösség is egyben, ami értéket, normát képvisel, hiteles,<br />

viselkedési mintát nyújt az egész iskolaközösség számára. A tantestület egésze számára<br />

szükséges és fontos az Útravaló Ösztöndíjprogram céljainak megismerése, az adott<br />

intézményben e tekintetben folyó munka, hisz az együttműködés így lehetséges.<br />

Szakmai munkaközösségek segíthetik munkánkat a gyermek- és ifjúságvédelem, a<br />

szabadidő hasznos eltöltése területén éppúgy, mint a sajátos nevelési igényű és a<br />

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is.<br />

Az alkalmi munkacsoportok konkrét feladat elvégzésére időszakos jelleggel működő<br />

kisebb közösségek.<br />

Így:<br />

1. Osztályfőnök és mentor – mindkettejük szerepe más. Közös munkájuk<br />

akkor eredményes, ha a mentorált tanuló fejlődésére vonatkozó<br />

tapasztalatok kölcsönös átadására, az eredményesség/eredménytelenség<br />

okainak feltárására irányul közös tevékenységük.<br />

2. A mentor – osztályfőnök - mentorált diák hármas munkakapcsolatának<br />

legfőbb értékét a két segítő közös megbeszélése, értékelése, elemzése<br />

adja a mentorálttal.<br />

3. Mentor – ifjúságvédelmi felelős kapcsolata akkor különösen fontos, ha<br />

szakmai munkaközösség híján a mentorált élethelyzete a gyermekjóléti<br />

szolgálat vagy a gyámhatóság közbenjárását is megkívánja.<br />

4. Mentor – pályaválasztási felelős munkakapcsolat a helyes iskolaválasztás<br />

előkészítésének időszakában, a továbbtanulás tervezésénél válik<br />

jelentőssé.<br />

5. Az azonos osztályban tanító nevelők együttműködése a legjobban igényelt<br />

munkaformák közé azért sorolható, mert itt az azonos osztályban tanító<br />

17


nevelők az eredményesség, az osztály fejlődése szempontjából<br />

végezhetnek értékelést, sor kerülhet esetmegbeszélésre, így a mentorált<br />

tanuló vélemények ütköztetésére, a további út kijelölésére.<br />

6. Mikroértekezlet megtartására esetében a mentorált tanuló áll a<br />

középpontban, s a megbeszélésen részt vesz mindenki, aki vele valamilyen<br />

kapcsolatban van. Haszna témánk szempontjából kiemelkedően fontos.<br />

7. Az intézményi kapcsolattartó és a mentor megbeszélése elsődlegesen a<br />

pályázat elkészítésében, a dokumentumok kezelésében megszokott.<br />

Valamennyi megbeszélés alkalmas lehet egyrészt az elvárások, a normák tisztázására,<br />

másrészt a felmerülő probléma megoldásában. Tisztázható, az előrehaladás érdekében<br />

ki milyen elvárásokkal szembesíti a mentorált tanulót. Érdemes ezeket egyeztetni úgy,<br />

hogy egymást erősítsék.<br />

Értékelés a mentori munkában<br />

Az előzőekben vázolt kapcsolatokra építve eleget tudunk tenni a program következő<br />

előírásának is. Az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább<br />

háromhavonta értékelni kell a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató<br />

okokat.<br />

Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat,<br />

a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.<br />

18


A mentorált tanuló fejlődésének követése, a hozzá kapcsolódó dokumentáció<br />

vezetése<br />

A mentor a mentorálási időszak során az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódóan végzi<br />

munkáját:<br />

Egyéni fejlesztési tervet készít<br />

Egyéni előrehaladási naplót vezet<br />

Szakmai beszámolót készít<br />

Az Egyéni fejlesztési terv elkészítésének lehetséges módjával külön anyag foglalkozik<br />

részletesen. Kapcsolódva a mentorálási idő teljes köréhez, ez a dokumentum az alapja<br />

annak, hogy a mentor az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább<br />

három havonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat.<br />

Kapcsolódva a következő dokumentumhoz, az értékelés eredményét – kitérve az<br />

értékelésen résztvevők észrevételeire is - az Egyéni előrehaladási naplóban írásban is<br />

rögzíti.<br />

Egyéni előrehaladási napló a mentorálás kezdetétől a mentor rendelkezésére áll<br />

(táblázatos formában)<br />

Az első táblázata általános adatokat tartalmaz.<br />

A második táblázat az egyéni foglalkozások rendjét rögzítését kéri. Ennek<br />

szempontjai:<br />

- Időrend – a rendelet alapján a mentor legalább heti 3 órában foglalkozik a<br />

mentorált tanuló felkészítésével<br />

- A foglalkozások témája/tartalma, célja, az alkalmazott pedagógiai módszer.<br />

Minden diák esetében külön naplót kell vezetni, mely heti rendszerességgel, s<br />

tanulónként eltérő tartalommal kell kitölteni.<br />

Az egyéni előrehaladási napló mindenfajta mentori tevékenységnek teret enged, a<br />

komplex pedagógiai megközelítés regisztrálását támogatja. Nincsen ajánlott tartalmi<br />

megkötés, minden belefér, a színházlátogatástól kezdve a korrepetálásig (nem kell<br />

kizárólag tantárgyi szintre korlátozni). A diák fejlődésének adott pontjait<br />

dokumentálja. A naplót a mentornak kell vezetnie és tárolnia.<br />

Kitöltése történhet számítógéppel, ehhez segítség, hogy az OKM Támogatáskezelő<br />

honlapján a formanyomtatványnak van kitölthető változata. Kézírás esetén a<br />

nyomtatott nagybetű a kívánalom.<br />

19


A tanuló előrehaladásának értékelése, észrevételek<br />

Ez a 3. táblázat, mely a kötelezően előírt három értékelés dokumentálására<br />

alkalmas.<br />

- Az egyéni fejlesztési terv alapján az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok<br />

bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az<br />

ezeket hátráltató okokat.<br />

- Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a<br />

gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.<br />

- Az értékelés eredményét - kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is,<br />

írásban rögzíti.<br />

Családlátogatás<br />

A családi környezet meghatározó volta miatt a mentorált időszak kezdetén fontos,<br />

munkánkhoz alapot adó információkat szerezhetünk általa. Szerencsés, ha a diák is<br />

aktív résztvevője az itt zajló beszélgetéseknek.<br />

Minden esetben rögzíteni kell az időpontot, a családlátogatás célját és eredményét.<br />

A szülővel alá kell íratnunk a kitöltött dokumentumot abban az esetben, ha a<br />

mentorált kiskorú, egyébként korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.<br />

Szakmai beszámoló<br />

A mentorálási időszak végén az OKM Támogatáskezelő által megadott formátumban a<br />

mentor Szakmai beszámolót készít.<br />

A szakmai beszámoló legfontosabb kérdéseit az egyéni előrehaladási napló már<br />

tartalmazza.<br />

Mindez újbóli áttekintése, s a következő kérdéssorra adott válaszok átgondolása segíti a<br />

mentort a dokumentum kitöltésében.<br />

- Mik voltak a tanév elején meghatározott közös célok?<br />

- A közösen megfogalmazott célok érdekében milyen területeken kellett a<br />

diákot fejleszteni?<br />

- A mentor milyen módszereket alkalmazott a fejlesztés során?<br />

- Az alkalmazott módszer milyen eredményt hozott?<br />

- Milyen csatornákon és hogyan követte a mentor a fejlődést?<br />

- Milyen segítséget nyújtott az iskola a mentori munkához?<br />

- Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a szülőkkel?<br />

- Milyen nehézségekkel találkozott a mentor a munkája során?<br />

20


- Szaktárgyi ismeretek átadása vagy a személyes mentorálás volt a<br />

jellemzőbb?<br />

- Milyen tanulási technika volt eredményes?<br />

- Sikerült-e rászoktatni tanítványát a rendszeres tanulásra?<br />

- Milyen sikereket ért el a mentori tevékenység eredményeként a tanuló?<br />

- Milyen főbb problémák akadályozták a mentori tevékenységet, illetve annak<br />

sikerét?<br />

- Milyen hatással volt a mentorálás a tanuló továbbtanulási terveire?<br />

- Sikerült-e a következő évfolyamba lépnie a diáknak?<br />

- Sikerült-e bejutnia abba a középiskolába, ahová szeretett volna?<br />

- Javult-e a tanulmányi eredménye a tanulónak?<br />

- Sikerült-e bensőséges, őszinte, közvetlen kapcsolatot kialakítani a<br />

mentorálttal?<br />

- Változtak-e életviteli szokásai a tanulónak?<br />

- Mennyire sikerült céltudatos emberré alakítani?<br />

21


A mentor szerepe és feladata a pályaorientációban és pályaválasztásban<br />

„Az iskola szolgáltat, a tanár nem ítél, hanem támogat.”<br />

A pályaválasztási felelős nevelő tevékenysége az általános iskolákban:<br />

Az iskolaválasztás nem azonos a pályaválasztással, két különböző döntési szint.<br />

1. „A tanár és a tanuló közös cselekvései<br />

2. Tanári önálló munka<br />

3. Tanári közösségben végzendő feladatok<br />

1. A tanár és a tanuló közös tevékenységei:<br />

- felvilágosítás<br />

- előadás<br />

- filmvetítés<br />

- látogatások szervezése<br />

- csoportos foglalkozások vezetése (órakeretben, órán kívül)<br />

- csoportos beszélgetés<br />

- csoportos tanácsadás<br />

- egyéni tanácsadás” 1<br />

- tanulási technikák<br />

- önismereti elemek<br />

- pályaismereti elemek<br />

- álláskeresési technikák<br />

- önismereti tréningek<br />

2. Tanári önálló feladatok<br />

- pályaorientációs tevékenység bemutatása,<br />

- részvétel iskolai rendezvények szervezésében,<br />

- pályaválasztási hetek,<br />

- középiskolai tanárok meghívása összevont szülői értekezletre a szülőkhöz,<br />

tanulókhoz,<br />

- középiskolai tanulók meghívása osztályfőnöki órákra,<br />

- pályaorientációs órák beépítése az osztályfőnöki- és háztartástan-életviteli<br />

órákra (tanmenet készítése),<br />

22


- a Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadója látogatásának<br />

segítése,<br />

- külső intézményekkel történő kapcsolattartás)<br />

- számítógépes pályaorientációs program igénybevétele (esetleges<br />

beszerzése, pályázatok útján), könyvtár látogatása, szakirodalom gyűjtése)<br />

- videok, CD-k, DVD-k által szakmák, pályák bemutatása, ebben a témában<br />

weboldalak látogatása a neten).<br />

3. Tanári közösségben végzendő feladatok:<br />

- tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának<br />

kialakítása céljából<br />

- tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási<br />

problémájának megoldása szempontjából<br />

- továbbképzés, közös konzultációkon részvétel<br />

- szülői értekezlet tartása<br />

A pályaorientációs tevékenység<br />

A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények, aki mentor is:<br />

- a tanár pozitív módon közeledik minden tanulójához<br />

- tanulóival személyes kontaktusa alakuljon ki<br />

- csoportfoglalkozást a nyíltság, a tolerancia kell, hogy jellemezze,<br />

- olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon a tanulóval, ahogyan<br />

szeretné, ha hasonló helyzetben vele is bánnának,<br />

- ne szolgáltasson ki olyan információkat, amelyeket, a tanuló és a szülő csak<br />

a tanárnak szánt<br />

- ne kérdezősködjön irreleváns részletek felől<br />

- megfelelő felelősségtudattal rendelkezzen.<br />

A pályaorientációs tevékenység szakaszai:<br />

Hol vagyok? Hol tartok? Hová tartok? Ezek a terveim!<br />

A mentorált tanulóra, a pálya- és iskolaválasztásra ható környezeti tényezők:<br />

- család<br />

- szülők - nagyszülők<br />

- testvérek, rokonok<br />

- baráti kör<br />

- barátok-osztálytársak<br />

- ismerősök<br />

23


- tanárok<br />

- szomszédok<br />

- tömegtájékoztatás (Tv, rádió, folyóiratok-újságok, CD-k, Video-felvételek)<br />

Az Útravaló Ösztöndíjprogram segít abban, hogy a tanulók leküzdjék hátrányaikat és<br />

csökkentsék a családi háttér okozta lemaradást. Otthon nincs net, megfelelő könyvtár,<br />

nem tud a tanuló szakkönyvekhez jutni.<br />

Nekünk, nevelőknek a feladatunk, hogy segítsük a fiatalok szociális hátrányaiknak<br />

lefaragását, az életben való eligazodásukat.<br />

24


A pályaorientációs tevékenységek eszközei<br />

Az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló Kormányhatározat többek között<br />

rendelkezik a mentori feladatokról is. Ennek egyik eleme, hogy a mentori feladatot ellátó<br />

pedagógus „… pályaorientációs tevékenységet végez, melynek célja a régiós, illetve a<br />

helyi igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzése, a későbbi lehetséges<br />

munkahelyekkel való kapcsolat felvétele.”<br />

A pályaorientációs tevékenység értelmezéséhez tisztázandók a következő fogalmak:<br />

pálya, szakma, foglalkozás, hivatás, képesítés, képzettség, pályaelképzelések, stb.<br />

A pályaorientációs tevékenységek elsődleges célja, hogy a pályaválasztó:<br />

- megismerje és érzékelje a választható szakmát, szakmacsoportokat,<br />

szerezzen elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról,<br />

foglalkozásokról,<br />

- fejlessze önismeretét,<br />

- mérje fel saját készségeit, adottságait, képességeit, érzelmi-akarati<br />

tulajdonságait és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás-,<br />

követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét,<br />

- megismerje a választandó szakmát övező munkaszervezeti-társadalmi<br />

viszonyokat<br />

- megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat<br />

- megismerje a tudás és a gyakorlat elsajátíttatását biztosító intézményeket.<br />

- tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a<br />

megalapozottabb döntést a pályaválasztásban.<br />

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is találják meg az<br />

érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb iskolát, képzést.<br />

A pályaorientációs folyamat legfőbb szereplői<br />

- a pályaválasztásban résztvevők, a diákok<br />

- a szülők,<br />

- a pályaválasztást segítő tanárok: osztályfőnök, pályaválasztási felelős, a<br />

mentor,<br />

- az általános iskola és a középfokú képző intézmények,<br />

- a pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg,<br />

- a munkaadók és munkakörnyezetük, a foglalkoztatási viszonyok.<br />

25


A pályaorientáció eszközeinek csoportjai:<br />

- életkornak megfelelő gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret<br />

létrejöttét szolgáló eszközök,<br />

- életkornak megfelelő tanulást támogató és önismeretét segítő eszközök,<br />

- a munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és<br />

segítségnyújtás a tapasztalatok feldolgozásához, értékeléséhez,<br />

- a tanulási környezet megismerését szolgáló eszközök,<br />

- segítségnyújtás a szerzett tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép<br />

kialakításához.<br />

A pályaorientáció várható eredményei<br />

A pályaorientációs program végére a tanuló:<br />

- ismerje fel saját erősségeit és gyengeségeit,<br />

- legyen képes a pedagógus és társai segítségével reális önértékelésre,<br />

- fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat,<br />

- lehetőségek szerint ismerjen meg minél több pályát, szakmát, foglalkozást,<br />

- tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos<br />

kiadványokban,<br />

- tudjon segítséggel tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről,<br />

- legyen képes egyéni pályaterv kialakítására.<br />

A pályaorientációs tevékenység területei<br />

Osztályfőnöki órák: a tanulók a különböző évfolyamokon már feldolgoznak<br />

pályaorientációval kapcsolatos témákat (Mi az, ami érdekel, amit szívesen csinálok,<br />

miért tanulok. Fizikai és szellemi munka, az iskolaválasztás, jövőnkre készülünk…)<br />

Drámajátékok (önismeret: testi képességek, érzelmi képességek, szociális képességek,<br />

egyéni motivációk …)<br />

Pályaválasztási tanácsadás: munkaügyi központ által szervezett rendezvények,<br />

lehetőségek.<br />

Iskolákkal való kapcsolattartás: nyitott napok, szülői értekezletek.<br />

Pályaválasztási kiállítások, börzék: megyei, körzeti, települési rendezvények.<br />

Útravaló Ösztöndíjprogram: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű<br />

tanulók mentori segítése.<br />

26


A pályaorientáció módszerei<br />

Információs tanácsadás:<br />

- felvilágosítás: információk nyújtása, információk cseréje,<br />

- előadások: diákoknak, szülőknek (meghívott előadók, tanárok ritkán),<br />

- videofilmek: szakmai anyagok vetítése (vizuális úton támogat)<br />

- előny: életszerűbb, több érzékszervre hat. Vitaindítónak kezeljük, célszerű<br />

megbeszélni, az érzelmi hatásokat elmondják a tanulók. A mondanivalókat<br />

nem értékeljük, azt a tanuló önállóan szűrje le.<br />

- munkahelyi látogatások,<br />

- társintézmények meglátogatása (szervezési feladatok).<br />

Egyéni és csoportos beszélgetés, tanácsadás:<br />

- személyközpontú,<br />

- célirányos,<br />

- interaktív,<br />

- problémamegoldó jellegű.<br />

Befejező elmélkedés<br />

A nevelők, a mentorok egyik nagy célkitűzése, hogy a diákokat olyan tapasztalatokkal<br />

lássák el, amelyek lehetővé teszik számukra életük pozitív alakítását. Ez olyan<br />

feladatokat jelent nekünk - nevelőknek, mentoroknak - amelyek merőben eltérnek a<br />

korábbiaktól, amelynek magunk is csak a körvonalait sejtjük. Az információk, a világ olyan<br />

gyors ütemben változik, hogy az előrejelzések szerint a most iskolába lépők felének<br />

várhatóan olyan munkaköre lesz, amelyet ma még nem is ismerünk.<br />

Nem vagyunk tehát abban a kényelmes helyzetben, hogy életük végéig használható<br />

információval lássuk el a mentoráltjainkat. Sokkal inkább az egész életen át tartó<br />

tanulásra, a gondolkodási képességek fejlesztésére kell koncentrálnunk, és arra készíteni<br />

őket, hogyan működjenek a legkülönbözőbb társas helyzetekben.<br />

27


A pályaválasztás segítése<br />

Pályaorientációs munka fejlesztése az iskolában<br />

A pályaválasztás és az ehhez kapcsolódó tanácsadói munka az elmúlt években jelentős<br />

változásokon ment keresztül. A megfelelő pálya megtalálására vonatkozó döntés már<br />

nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével, hanem folytatódik, és ismételten<br />

felmerül az életpálya későbbi szakaszaiban is.<br />

Az egyén számára megfelelő pálya kiválasztására irányuló döntés magában foglalja a<br />

pályaválasztási és a pályamódosítási döntést. A pályaválasztási döntés ebben az<br />

értelemben az első pálya kiválasztását jelenti, amelyet az életpálya későbbi szakaszában<br />

az egyén elsősorban a munkaerő-piac követelményeire reagálva, valamint saját<br />

alkalmasságát figyelembe véve több alkalommal is korrigál. Ez a pályakorrekció<br />

megvalósulhat teljesen új szakma elsajátítása, új végzettség megszerzése révén, vagy a<br />

meglevő végzettség továbbfejlesztésével.<br />

A pályaválasztás ilyen módú, szélesebb értelemben vett fogalmának kialakulása<br />

szorosan összefügg a rendszerváltozást követően hazánkban bekövetkező társadalmi és<br />

gazdasági folyamatokkal. A munkaerő-piac átalakulása, a munkanélküliség megjelenése<br />

és nagy arányúvá válása, majd a 90-es évek második felében és jelenleg az Európai<br />

Unióhoz való csatlakozás követelményei nagymértékben hozzájárultak a pályaválasztás<br />

fogalmának átértékelődéséhez. A pályák, szakmák, az egyes végzettségekkel betölthető<br />

munkakörök tartalmának változása, a fokozódó munkáltatói elvárások, az „egész életen<br />

át tartó tanulás” gondolatának megjelenése és szükségességének tudatosulása új<br />

dimenziókat adott a pályaválasztásnak és az azt segítő tevékenységeknek egyaránt.<br />

A pályaválasztás fogalmának átalakulásával, a pályatanácsadással szembeni<br />

követelmények változásával egyidejűleg a pályatanácsadás rendszere is fokozatos<br />

átalakuláson ment keresztül. A folyamatos változásoknak az eredményeként mára a<br />

pályaválasztási tanácsadásnak egy olyan sokszereplős intézményrendszere alakult ki,<br />

amely az oktatásügy és a munkaügy területén működő szervezetek és szakemberek<br />

formájában biztosítja azt a támogatást, ami az egyre összetettebbé váló életpályára<br />

történő felkészítéshez nélkülözhetetlen.<br />

A pályaválasztás fogalmának és a tanácsadás rendszerének átalakulása következtében a<br />

pályaorientációs tevékenység is egyre komplexebbé vált, egyre sokfélébb és egyre<br />

28


összetettebb ismeretanyagot feltételez a pályaválasztási döntést segítő pedagógus,<br />

pályaválasztási szakember részéről.<br />

A pályaorientációhoz kapcsolódó iskolai tevékenységeket hagyományos funkcióban a<br />

pályaválasztási felelős tanárok látták el. Az átalakuló szakképzésben a pályaválasztáshoz<br />

kapcsolódó tevékenységek koordinálását a különböző szerkezetű iskolák különböző<br />

módon oldják meg. A pályaválasztási felelős tanári (osztályfőnöki) munka<br />

hagyományosan az iskolán belüli munkára vonatkozik, de súlypontja a tanulókkal való<br />

foglalkozásra helyeződik (osztályfőnöki munka, csoportmunka stb.).<br />

Napjainkban számolnunk kell az interdiszciplináris ismeretek előretörésével. Akik<br />

diszciplináris ismereteken nőttek fel, nehezebben barátkoznak meg az összetett<br />

témakörök megjelenésével az iskolában. Azonban az érintkező tudományterületek - jelen<br />

esetben a pályaorientációhoz kapcsolódó pszichológia, közgazdaságtan,<br />

munkatudomány, a jog, a szociológia és az egészségtan - mint önálló tudományágak már<br />

rendszerezett ismeretanyaggal rendelkeznek. Az interdiszciplináris ismeretek átadásához<br />

„új típusú" tanári magatartás szükséges, ez pedig a moderáló tanár, aki nemcsak átad<br />

információt, hanem segíti az információk helyes mederben történő áramlását is.<br />

Amikor pályát, hivatást választunk, két alapvető dologgal kell tisztában lennünk. Először<br />

is ismerni kell önmagunkat. Másodszor, tudnunk kell, mit kínál a világ, milyen<br />

lehetőségeink vannak.<br />

A téma feldolgozásánál szükséges a pályaválasztáshoz kapcsolódó fogalmak tisztázása:<br />

- az iskolaválasztás (mely az általános iskola feladata, s a 14 éves korú<br />

tanulóknál történik) nem azonos a szakmaválasztással,<br />

- az iskolaválasztás nem azonos a pálya kiválasztásával sem (két különböző<br />

döntési szintet jelent),<br />

- a pályaválasztás és a pályaorientáció sem egymás szinonimája.<br />

A pályaválasztás azt jelenti, hogy lehetőségeinkhez mérten, önállóan, vágyainknak<br />

megfelelően választunk ki egy olyan szakmát, amely értékes mind a társadalom, mind az<br />

egyén szempontjából.<br />

A pályaorientáció egy több évet átívelő hosszabb folyamat, amely a tanuló<br />

egyéniségének igénybe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető<br />

legszélesebb információ nyújtásával.<br />

A pályaválasztás és a NAT<br />

A Nemzeti Alaptanterv, mint a közoktatásról szóló alapdokumentum, 10<br />

műveltségterületre osztotta az elsajátítandó ismereteket, amelyek szélesebb egységei a<br />

29


tudományoknak, mint az egysíkú diszciplináris megközelítés volt. Ezek között szerepel az<br />

„Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás,<br />

pályaorientáció”.<br />

A NAT-hoz kapcsolódóan ez a műveltségterület lehetőségeket kínál az iskolák számára a<br />

tanulók személyiségfejlődésének hosszú távú támogatására, a jó választás segítésére.<br />

A pályaválasztási döntések meghozatalához öt, viszonylag jól elkülöníthető terület<br />

feldolgozásával tudunk hozzájárulni.<br />

1. Tanulásmódszertan<br />

A pályaválasztásban a tanulás jelentősége igen nagy mind a pályára való<br />

felkészülésnél, mind a szakma gyakorlása során fellépő feladatok megoldása<br />

szempontjából.<br />

Az iskolai évek alatt minden tanulóban kialakult már valamilyen gyakorlat a tanulásra, van<br />

valamilyen rendszere annak, ahogyan tanul. Nem biztos azonban, hogy a meglévő<br />

tanulási módszerek kellő hatékonyságúak, meghozzák a várt eredményt, és hogy a<br />

gyermek érzelmi viszonya az iskolához, a tanuláshoz kedvező.<br />

A hatékony tanulási módszereket korán ki kell alakítani, de nem elegendő ismerni azokat,<br />

hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia.<br />

A sikeresség elengedhetetlen feltételként szerepel a tanulásmódszertan célkitűzései<br />

között, de nem egy szokásos tantárgyat jelenthet egyetlen módszertani foglalkozás sem,<br />

hanem egy képességfejlesztő, segítő tantárgyról van szó.<br />

Bármikor kezdjük is alkalmazni a tanulásfejlesztést, célszerű egy visszatekintés az<br />

előzményekre, a tanulási szokásokra, hiszen az egyéni tudásanyag mögötti munka igen<br />

eltérő lehet. Ezzel segít szembesülni valamely önvizsgálati kérdőív, amit a magunk<br />

megismerésére végezhetünk el.<br />

Egyúttal az őszinteség iskolája is ez, hiszen a valóságos tényeket érdemes feltárni,<br />

önmagunknak végzik az értékelést a tanulók, a mentor, a tanár csak az értéknormákat<br />

képviseli. Személyes megnyilatkozásra, megbeszélésre csak egyéni formában kerülhet<br />

sor. Természetesen néhány kérdés – amelyről több személynek is van mondanivalója –<br />

megvitatható közösen is. A skála értékeiből akár kérdésenkénti átlagot is számíthatunk,<br />

ami jelzi az egyéni, vagy csoportos problémákat is.<br />

Ezekre épülhet valamely tanulási képességek fejlesztése<br />

- visszatekintés a tanulási előzményekre<br />

- tanulás – tudás; a tanulási tevékenység<br />

- tanulási stílusok<br />

30


- tanulási stratégiák<br />

- tanulási technikák<br />

- megtanulni tanulni<br />

- olvasás (szokás, készség, értő olvasás)<br />

- figyelem<br />

- koncentráció<br />

- szókincsfejlesztés<br />

- emlékezés, memoriterek<br />

- gondolkodás-fejlesztés, agytorna<br />

2. Pályaismeret<br />

- foglalkozások gyűjtése<br />

- pályák objektív követelményei, pályaleírás<br />

- az egyén elvárásai<br />

- szakmacsoportok (moduláris rendszer)<br />

3. Az egyén-pálya megfelelése<br />

- önmeghatározás, azonosságtudat<br />

- önismeret, önvizsgálat, önfeltárás (érdeklődés, képesség, munkamód)<br />

- a személyiség főbb összetevői<br />

- én a társaim szemében<br />

- helyem a környezetben<br />

- céljaim a magánéletben, a közéletben (munkahelyen)<br />

4. Tájékozódás a lehetőségekről<br />

- jövőre irányulás, „én” ideálok<br />

- az ember munkája – társas viszonyok<br />

- munkaerő-gazdálkodás, mobilitás<br />

- foglalkozáspolitika, foglalkozási viszonyok<br />

- foglalkozások, szakmák társadalmi presztízse<br />

- egészségügyi követelmények<br />

5. Esélyeim a munkaerőpiacon<br />

A munkaerőpiac szerkezete:<br />

- lehetséges munkahelyek,<br />

- belépők a munkaerőpiacra (pályakezdők, munkanélküliek, átképző<br />

tanfolyamon résztvevők, bevándorlók),<br />

31


Karrier-terv<br />

- kilépők a munkaerőpiacról (nyugdíjba vonulók, munkanélkülivé válók,<br />

kivándorlók),<br />

A karrierépítés-tervezés nem más, mint annak pontos meghatározása, honnan hová<br />

szeretnénk eljutni. Az előrejutást a szakmai és a személyes fejlődés, az újabb és<br />

érdekesebb feladatok jelentik (nem feltétlen a magasabb rang). Ennek érdekében fel kell<br />

mérnünk saját adottságainkat, képességeinket és lehetőségeinket, aminek függvényében<br />

kialakítható a karrierterv.<br />

Pályakezdőknél a karriertervezés a következő lépésekből áll:<br />

1. Önmagunk megismerése: készítsünk mérleget erősségeinkről és korlátainkról, majd<br />

ez alapján gondoljuk át milyen készségek kellenek a sikerhez (fejlesztendő területek).<br />

2. Céljaink megfogalmazása: annak átgondolása, milyen munka, tevékenység felelne<br />

meg legjobban az igényeinknek (szellemi kihívás, kreativitás, pénz, szabad idő, előre<br />

lépési lehetőség, kötetlen munkaidő,,,). Állítsuk fel ezek fontossági sorrendjét.<br />

3. A lehetőségeink számbavétele: a módszerek összegyűjtése, ahogyan elérhetjük<br />

céljainkat. Annak eldöntése, hogy céljaim és szükségleteim megfelelnek-e az<br />

elképzeléseimnek. Tájékozódjunk, hogy szakmánkban milyen álláslehetőségek vannak,<br />

azok milyen feltételekhez kötöttek:<br />

- képzési követelmények,<br />

- elvárt előzetes tapasztalat,<br />

- elvárt kompetenciák,<br />

- munkafeltételek,<br />

- munkaerő-piaci trendek,<br />

- fizetés,<br />

- jövőbeli kilátások…<br />

A pályakezdők miután megbirkóztak az iskolai rendszer minden erőpróbájával,<br />

megszerezték szakmájukat, ott állnak tanácstalanul, ami az ismeretlentől való félelemből,<br />

a jövőtervek kidolgozatlanságából fakad. Tapasztalat híján nagy valószínűséggel olyan<br />

munkát bíznak a pályakezdőre, amely csak elindítja a karrierje építésében, de nem<br />

feltétlen jelent kihívást számára. Ha a diákévek alatt sikerült némi munkatapasztalatra<br />

szert tenni, lerövidülhet ez a szakasz (szakmai gyakorlat, szünidőben végzett munka, a<br />

tanulással párhuzamosan végzett munka…).<br />

Álláskeresés, álláskeresési technikák (jelentkezés, hirdetés, interjú, munkába állás)<br />

32


Célszerű az újsághirdetések figyelése, ami a napilapok mellett a szakmai és a gazdasági<br />

lapokat is jelenti, hiszen ezek általában több lehetőséget, bővebb információkat<br />

tartalmaznak.<br />

Motivációs levél<br />

A motivációs levél az önéletrajzhoz csatolt személyes hangvételű kísérőlevél, mely a<br />

felsőoktatási felvételihez, illetve egy állás megpályázásához írt modern önéletrajz<br />

melléklete.<br />

Több célt is szolgál:<br />

- keltse fel az olvasó érdeklődését,<br />

- egészítse ki az önéletrajzot személyes információkkal (elvárásaink,<br />

céljaink), esetleg az abból kimaradt adatokkal,<br />

- megerősíti, hogy valóban érdekel az adott iskola, vagy tevékenység, amire<br />

én vagyok a legalkalmasabb személy.<br />

Felépítése, stílusa átlátható, könnyen érthető legyen.<br />

Nyomtatott formában készül, legfeljebb egy oldal: egyszerű, tényszerű, rövid.<br />

Szerkezete:<br />

- fejléc (név, cím, elérhetőség),<br />

- címzett (cég neve, címe, a felelős személy neve, beosztása) megszólítása,<br />

- a megpályázott állás,<br />

- honnan szereztünk róla tudomást,<br />

- miért jelentkezünk,<br />

- milyen személyiségjegyek alapján vagyunk alkalmasak (képességek, végzettségek,<br />

tapasztalatok),<br />

- a befejezés ne lezárás, hanem jövőbe mutató legyen,<br />

- keltezés,<br />

- aláírás.<br />

Fontos, hogy egy pozitív, optimista személy benyomását keltsük, ami alap lehet egy<br />

későbbi személyes találkozóra.<br />

33


Önéletrajz<br />

Továbbtanulásnál, az álláspályázatok benyújtásához szinte mindig csatolni kell az<br />

önéletrajzot (illetve szakmai önéletrajzot).<br />

Sok pályázónak gondot okoz az összeállítása (pl.: előnytelennek vélt tulajdonságok<br />

kezelése, bele írja-e ezeket?).<br />

Az önéletrajz az egyén életútjának bemutatása a születéstől az adott időpontig.<br />

Fajtái: hagyományos és modern típusú.<br />

A hagyományos önéletrajz egy összefüggő szöveg, melyet kézzel írunk.<br />

A modern típusú önéletrajz rövid, vázlatszerű, motivációs levél kíséri.<br />

Általános tanács, hogy terjedelme ne haladja meg az egy oldalt. Ne állítsunk valótlant,<br />

hiszen az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül.<br />

Formáját, típusát, tartalmát mindig a cél határozza meg: azt a részt hangsúlyozzuk,<br />

emeljük ki, részletezzük, amely a célhoz illeszkedik (pl.: egy állás elnyeréséhez az adott<br />

szakmai hozzáértésünket).<br />

Interjún való megjelenés<br />

Az interjú hasonlít egy vizsgára, de itt nem a tudást, hanem önmagát (személyiségét,<br />

képességeit…) kell tudni eladni a végzős fiatalnak. Nem titok, sokan örülnének, ha<br />

eljutnának az interjúig egy álláskeresés során – viszont sokan itt buknak el (nem a<br />

feltételeknek való nem megfelelés miatt). Az interjún gyakran rákérdeznek az<br />

önéletrajzban szereplő adatokra, az őszinteség itt is fontos. Általában több körösek az<br />

interjúk. Néhány javaslat, amire érdemes figyelni:<br />

- legyen magabiztos,<br />

- legyen természetes<br />

- tudjon néhány alapvető információt a cégről<br />

- mutasson lelkesedést<br />

- legyen találékony<br />

- öltözködjön megfelelően<br />

- érkezzen pontosan<br />

- ügyeljen a testbeszédre (mosoly, szemkontaktus, kézfogás).<br />

Nem szabad elkövetni:<br />

- a kudarcokról beszélni<br />

- blöffölés (máshol is van ajánlatom)<br />

- személyeskedés<br />

34


- fizetésre való rákérdezés.<br />

Néhány tipikus állásinterjú kérdés:<br />

- Mit tud a cégünkről?<br />

- Mit szeretne elérni az elkövetkező 5 éven belül?<br />

- Milyen az Ön számára ideális munkakör, munkahelyi légkör?<br />

- Mondjon magáról néhány dolgot, ami az önéletrajzból nem derült ki számomra!<br />

- Miért szeretne itt dolgozni?<br />

- Miért pont Ön a legalkalmasabb erre a pozícióra?<br />

- Mondjon 3 dolgot, amely az Ön erőssége/gyengesége!<br />

- Az állandóságot, vagy a változatosságot kedveli a mindennapi munkában?<br />

- Egyedül, vagy csapatban szeret inkább dolgozni?<br />

- Kit tudna megjelölni referencia-adóként, és miért?<br />

Jogi és vállalkozói alapismeretek<br />

Mielőtt bármilyen felsőoktatási intézménybe, vagy munkahelyre belépünk, tudnunk kell,<br />

hogy mik az alapvető kötelességeink és milyen jogaink vannak az adott területen.<br />

Mivel napjainkban a vállalkozások idejét is éljük, így elengedhetetlen, hogy a<br />

legegyszerűbb jogi, vállalkozási ismeretekkel tisztában legyünk.<br />

Beszélnünk kell tehát néhány ide kapcsolódó gondolatkörről:<br />

a munkába állás jogi vonatkozásai,<br />

a pályakezdőket megillető jogok,<br />

hogyan lássunk hozzá egy vállalkozás indításához, megalapításához,<br />

a könyvelés fortélyai,<br />

az adózás,<br />

piaci szereplők, piackutatás.<br />

Az iskolában, a műveltségi területekben hangsúlyozottan szerepet kap a<br />

pályaválasztáshoz szükséges önismeret és foglalkozásismeret. A kettő közötti „okos”<br />

kapcsolat-megteremtése a cél.<br />

35


A család hatása<br />

A család szerepe a pályaválasztásban<br />

A szülők, testvér, nagyszülők, rokonok, ismerősök azok, akikkel megoszthatják és<br />

megvitathatják a fiatalok az iskola és a pályaválasztás gondjait. A szülők, és a<br />

családtagok, ahogy a pedagógusok látják őket, információ gyűjtés területén az első<br />

számú segítőtársak. A legtöbb visszajelzést a családtagoktól kapják a tanulók a jó és<br />

rossz tulajdonságokról.<br />

Fontos a reális önismeret! A család tudja erősíteni az önbizalmat, biztatnak és<br />

vígasztalnak, segítenek a reális kitűzött cél eléréséhez. Sajnos a család anyagi helyzete<br />

is befolyásolhatja a fiatalok pálya elképzelését. A családi problémák befolyásolhatják a<br />

diák tanulmányi eredményét. A mentor feladata, hogy segítse a kudarcok feldolgozását.<br />

Jelentősége van a családi hagyományoknak, ez lehet előnyös és hátrányos a fiatal<br />

számára. Nem törvényszerű, hogy ha a családnak megvan a felszerelése a régebbtől<br />

űzött mesterséghez, a gyermekük képessége, érdeklődése is szinkronban van vele. Az<br />

otthoni háztartási munka elvégzése mellett fontos a tanulás idő beosztása<br />

A baráti kör lehet hasznos és káros az iskola választás szempontjából.<br />

Kortársaiktól, osztálytársaktól is más korú barátoktól is kaphatnak tájékoztatást a tanulók.<br />

Az iskola jó információs rendszer, adatgyűjtő hely az iskola-választásban.<br />

Az osztályfőnök segít abban, hogy a képességnek megfelelő iskolát válasszanak a<br />

fiatalok.<br />

A tömegtájékoztatás hatása:<br />

- a televízió (üzemben zajló munkák, sikeres ember önéletrajza, különböző<br />

sorozatok- rendőr, orvos, pilóták munkájáról adnak betekintést stb.)<br />

- a rádió: az iskolaválasztással, pályaválasztással kapcsolatos ismereteket sugároz<br />

- könyv, ismertető, szórólap, folyóirat, CD-k, DVD-k, videók, net által<br />

informálódhatnak az érdeklődők.<br />

A legfontosabb: a fiatalok a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő iskolákba<br />

kerüljenek! Nagy jelentősége van a családlátogatásoknak. Ilyenkor tájékozódhatunk a<br />

családról, a közvetlen környezetről. Szükséges a nyíltság és az őszinteség. A<br />

mentornak, aki segíti a pályaválasztást is, a családdal nagyon jól együtt kell működni.<br />

Megbeszélik, kinek milyen elvárása van a másikkal szemben.<br />

A diák mit vár el a mentorától?<br />

- Segítsen átismételni, és megtanulnia a leckét és hozzon gyakorló feladatlapokat.<br />

36


- Laboráns szeretnék lenni, és ezen a területen szeretnék többet tudni a<br />

természettudományokból.<br />

- Ha vannak problémáim, segítsen hozzá, hogy annak ellenére tudjak tanulni.<br />

- Tanítson meg tanulni.<br />

- Bizalmat és támogatást várok tőle.<br />

- Szeretném, ha hozzásegítene ahhoz, hogy a kiszemelt középiskolába bejussak.<br />

- Meg tudjam vele beszélni minden jellegű problémámat.<br />

- Szeretném, ha a szüleimmel sokat beszélgetne.<br />

- Szeretném, ha időnként a szabadidőnket is együtt tölthetnénk.<br />

- Szeretnék olyan rendezvényeken ott lenni, amit a mentorom szervez, iskolában és<br />

iskolán kívül.<br />

- Időnként szeretnék vele elmenni a könyvtárba.<br />

- Szeretném, ha időnként érdeklődne az engem tanító nevelőknél a tanulmányi<br />

előmenetelemről.<br />

- Szeretném elérni a célomat, szeretnék boldog ember lenni.<br />

A mentor mit vár el, és miben szeretne segíteni a diákjának:<br />

- Bizalmat, őszinteséget várok el.<br />

- Különböző tanulási technikák átadásával szeretném, ha minél jobb eredményt érne<br />

a tanulásban (képességének megfelelőt).<br />

- Szeretném növelni az önbecsülését.<br />

- Reális önismeret kialakítása.<br />

- Merjen megszólalni, véleményét kinyilvánítani.<br />

- Rendszeres tanulásra szoktatás.<br />

- Szövegértés fejlesztése.<br />

- Felkészíteni a középiskolai tanulmányokra és a középiskolai évekre.<br />

- Képességeinek kibontakoztatása.<br />

- Logikai gondolkodás fejlesztése.<br />

- Magabiztosság, határozottság elérése.<br />

- Egyéb magánjellegű problémáiban tanácsot, segítséget adni.<br />

- Szeretném az általa kiválasztott középiskolába juttatni.<br />

- Szeretném, ha kiegyensúlyozott, céltudatos, vidám ember válna mentorált<br />

diákomból.<br />

37


A szülő elvárása a mentoráló nevelő felé:<br />

- Szeretném, ha gyermekem tanulmányi eredménye javulna.<br />

- Szeretném, ha segítené gyermekem továbbtanulását.<br />

- Fejlessze az olvasási készséget.<br />

- Rendszeresen tájékoztasson az elért érdemjegyekről.<br />

- Kísérje figyelemmel gyermekem mindennapjait az iskolában.<br />

- Időnként szabadidőben is legyenek együtt (pl. könyvtár, számítógépes<br />

pályaorientációs program igénybevétele stb.)<br />

- A gyermekemet tanító szaktanároknál időnként érdeklődjön haladásáról.<br />

- Tájékoztasson gyermekem magatartásáról.<br />

- Az általa tanított tantárgyából és ahhoz kapcsolódó tantárgyakból segítse<br />

tanulmányait.<br />

- Tanítsa meg gyermekemet tanulni.<br />

A várható eredmények:<br />

- A mentor segítése által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések<br />

száma<br />

- A program hatására minél több tanuló jut be érettségit adó középfokú<br />

intézménybe<br />

- Reális önismerettel a képességének, érdeklődésének megfelelő középfokú<br />

intézménybe jutnak be a fiatalok<br />

- A tanulási motivációval minél több tanuló igyekszik a képességének megfelelő<br />

eredményt elérni<br />

- A fiatalok életvitele pozitívan változik<br />

- A fiatalok felkészülnek az esetleges változásra, az élethosszig tartó tanulásra<br />

Az iskola- és pályaválasztásnál a legfontosabb, hogy a gyermek érdeklődésének és<br />

képességének megfelelően döntsön.<br />

Érdeklődés: a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulása.<br />

Az érdeklődés alakításába nagymértékben beleszólnak a vágyak, elképzelések és a<br />

kíváncsiság!<br />

Az érdeklődés akkor segíti jól a személyiség fejlődését, ha:<br />

- szélesebb körű<br />

- reális és megvalósítható<br />

- előretekintő és fejlődőképes<br />

- válogatott és tartalma<br />

38


Érdeklődési kör: pl. munka, szórakozás<br />

Érdeklődési terület: természettudományok,<br />

Érdeklődési irány: fizika<br />

Érdeklődési téma: mezőgazdasági termelés – dísznövénytermesztés<br />

Érdeklődési tárgy: dísznövény<br />

Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke<br />

- általános képesség. pl. intelligencia, kreativitás<br />

- különleges képesség: pl. kézügyesség, zenei képesség<br />

Amennyiben valaki átlagon felül ügyes, átlagon felül tud megoldani feladatokat, akkor<br />

tehetségről beszélhetünk.<br />

A tehetséges, kreatív gyermekek általában nyitottak, kíváncsiak, szellemileg élénkek.<br />

Mi pedagógusok, figyeljünk fel azokra a gyerekekre, akiknek gyakran vannak értelmes<br />

kérdéseik, akiket foglalkoztat az, hogy megértsék a dolgokat, amikkel találkoznak, legyen<br />

az a növények létezése vagy éppen egy tárgy anyaga. A tehetséges gyerekeket érdeklik<br />

a kihívások, nagy energiát fektetnek be a munkálkodásukba, nagy örömöt jelent<br />

számukra a megoldás, siker. Sikerorientáltak.<br />

Ha a tanuló kitartóan érdeklődik valamilyen téma iránt, ha türelemmel sok időt fordít egy<br />

dologra, figyeljünk oda rá! Sokat tehet egy éles szemű pedagógus, ha felfigyel a fiatalok<br />

kiváló adottságaira, kreativitásukra, érdeklődésükre, azokra, akik feltűnően jól<br />

emlékeznek eseményekre, remek megjegyzésükre.<br />

A tehetséges embereknek jó memóriájuk van, mindig új kihívások elé néznek,<br />

mondhatjuk, önmagukkal örök versenyben állnak. Az átlagosnál jóval nagyobb a<br />

teljesítmény – és önmegvalósítás szükségletük. Nagy bennük a szabadság –és<br />

függetlenségi vágy. Mernek kockázatot vállalni, a kudarc lehetőségével is számolva. Jó a<br />

humorérzékük Egy mentor akkor segít a tehetséges gyereknek, ha sok érdekes témát,<br />

problémát felvillant a saját szaktárgyán belül, figyelnie kell a reagálását, mi ragadja meg<br />

és mi nem. Ha van már többé-kevésbé határozott érdeklődése, adjon segítséget abban,<br />

honnan tájékozódhat, hogyan elégítheti ki ezt az érdeklődését. A tehetséggondozás<br />

során támogassuk, értékeljük a szellemi erőfeszítést, a gondolkodást, a megértésre<br />

törekvést, az érdeklődést, az eredetiséget.<br />

Mindennek oldott, nyugodt, bizalom teli, játékos légkör, jó hangulatban kell történnie!<br />

39


Milyen humánerőforrást kíván a munkaerőpiac?<br />

Mire készítsük fel tanulóinkat - mentoráltjainkat?<br />

(Út a szakmához!)<br />

1. Az átalakuló gazdaság és a szociális kompetenciák<br />

A gazdaságban a hirtelen gyorsasággal végbemenő változások a szervezeteket rugalmas<br />

és gyors változásra kényszerítik. A vállalatok a versenyképességük megtartása<br />

érdekében kultúraváltásra kényszerülnek. A kultúraváltásnak a gazdasági élet szereplői<br />

közül a humán szereplőket, a munkavégzés egészét is érintenie kell, különben nem tud<br />

érvényesülni, nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel.<br />

Szükséges az ehhez kapcsolódó új munkakultúra kialakítása. Az átalakuló gazdaság nem<br />

csupán új szakmai kompetenciákat, hanem olyan szociális kompetenciák érvényesítését<br />

igényli, melyre korábban a cégeknek, vállalatoknak nem volt szükségük.<br />

A XX. század 70-es éveitől elinduló változás nem csupán a piacokra, a gazdálkodás<br />

megváltozott eszközrendszerére, a szervezetek struktúrájára, működési mecha-<br />

nizmusára, hanem a gazdálkodás hagyományos és új területeire is vonatkozik.<br />

A gazdaságban megindult kultúraváltás a humán szereplői közül elérte a vezetőket és<br />

alkalmazottakat egyaránt. A kultúraváltás kényszere a gazdálkodás összes érintettjét arra<br />

szorítja, hogy az eddigi gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és viselkedésüket a<br />

gazdaságban bekövetkezett változásnak megfelelően átalakítsák, a régi szokásaikat<br />

újakra cseréljék.<br />

A kérdés az, hogy a megváltozott gazdasági környezetben melyek azok az adekvát<br />

viselkedési formák, amelyek megléte mellett feltételezhető a versenypiaci feltételeknek<br />

való megfelelés, a hatékonyságnövekedés oly módon, hogy a vállalat<br />

vezetése fel tudja használni azt a kollektív emberi erőforrást, amely a rendelkezésére áll.<br />

Olyan módon hagyja érvényesülni az egyéni érdekeket, amelyek optimális összhangba<br />

hozhatók a szervezet céljaival, így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtó erejévé<br />

váljanak. Szabad utat adjon olyan egyéni érdeknek és szükségleteknek, amelyek<br />

optimálisan összhangba hozhatók a szervezet céljaival és így azok a termelés, a<br />

szolgáltatás felhajtóerejévé váljanak. A spontán bekövetkező<br />

magatartás-változásokon túl szükséges-e a folyamat célirányos kezelése.


2. Milyen és mit vár el a XXI.. század munkaadója, vállalata?<br />

A szervezetek versenyképességük megtartása érdekében arra kényszerültek, hogy<br />

termelési folyamatuk egészét a kihívásoknak megfelelően gyökeresen és következetesen<br />

átalakítsák.<br />

Az átalakítás folyamatából az alábbi trendek meghatározóak:<br />

A változó társadalmi piacoknak való helytállás, a keresletvezérelt termelés a vállalatoktól<br />

megköveteli, hogy piac és vevőorientáltan alakítsák át, és piaci mércével mérjék a belső<br />

kapcsolatrendszerüket és a termelési folyamataikat. Ezt a szemléletváltást a<br />

munkavállalóknak az egyéni versenyképességük érdekében önmagukban is végre kell<br />

hajtaniuk. Olyan új gondolkodás és magatartásmódot kell kialakítaniuk, amire a<br />

hagyományosnak számító termelés mellett nem volt szükségük pl.: együttműködési<br />

hajlandóság, kommunikációs hatékonyság, új ötletek megfogalmazása.<br />

Az információnak, mint korlátlan erőforrásnak a felhasználása a gazdaság egész<br />

működésében elsődleges.<br />

Az emberi észlelés, érzékelés alapján tudássá és tapasztalattá váló ismeret ma az<br />

elsődleges versenytényező. Mindenki észlelési képességeitől függően más-más<br />

információkkal bír. Azt hogy egy adott feladat kapcsán melyik a releváns információ a<br />

párbeszéd és a vita eszközével tudja a csoport eldönteni. A helyes döntés<br />

meghozatalának szempontjából fontos egymás motiválása, a tudások, ismeretek<br />

kommunikálása, az információk megosztása. Jelentőssé válik a különféle információk<br />

közötti szelektálás képessége, a mások és saját információk egybevetése, valamint<br />

általuk való új megoldások létrehozásának a képessége. A legjobb megoldás<br />

kikovácsolása miatti versengés és együttműködés képessége, valamint a kettő együttes<br />

kezelése az eredményesség tekintetében meghatározó.<br />

Mindenoldalú rugalmasság és nyitottság a mai munkaadóknál alapkövetelmény.<br />

Ennek a követelménynek csak akkor tudnak megfelelni, ha az új feltételeknek megfelelő<br />

új kultúrát alakítanak ki.<br />

Szerkezeti, strukturális rugalmasság megvalósítása elsődleges feladat. A hierarchikus<br />

felépítésű, a hatalmi kultúra alapján működő cégek, vállalatok szerkezetüket tekintve igen<br />

merevek,,lassan reagálnak a váltásokra. Azért, hogy a vállalatok rugalmasan, gyorsan<br />

tudjanak a kihívásoknak megfelelni, a hatalom, azaz a pozíciók helyett magukat a<br />

feladatokat helyezik a középpontba. A feladat eredményes elvégzéséhez jól meg kell<br />

választani a folyamat technikáját, a folyamatok kezelésére képes, adekvát<br />

41


munkaerőigényt. A termékek, a szolgáltatások, és minden folyamat elemekre való<br />

bontása teszi lehetővé, hogy az aktuálisan előállított produktum mellett bármikor<br />

lehetséges legyen az elemek variálásával egy új konfiguráció létrehozására. Ehhez az<br />

elgondoláshoz alakítják a vállalat struktúráját, hozzák létre a moduláris szervezeteket A<br />

hihetelen gyorsan változó környezetben a vállalatok csak gyors reagálású, önirányító,<br />

önjáró, piac érzékeny munkacsoportokkal maradhatnak versenyben. A rugalmasságot a<br />

munkacsoportok állandó átszervezhetősége biztosítja oly módon, hogy az adott feladat<br />

elvégzéséhez rendelik a kompetenciákat és a létszámot, ez által is optimalizálva a<br />

termelést. A modulokban, a csoportokban végzett munka, vagy a projekt-tevékenység<br />

ezért kíván az alkalmazottaktól nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.<br />

Az egyes szervezetek, cégek vezetésének szemléletváltása a szervezeti struktúra<br />

megváltozása miatt alapkövetelmény. Az átszervezés következtében a szervezet és a<br />

döntési pontok is decentralizálódnak. A vállalati hierarchia laposodik, a pozíciók<br />

másodlagossá válnak. A vezető irányító, ellenőrző tevékenységről a hangsúly a feladat,<br />

illetve problémavezérelt megoldások keresésére tevődik. Az elvégzendő feladatok<br />

komplexitása, többértelműsége, a kivitelezhető variációk számossága teszi szükségessé<br />

a csoport minden tagjának bevonását a döntés előtti alternatívák felállításába és magába<br />

a döntésbe. A vezető már közel sem mindenható, és minden problémamegoldásban<br />

kompetens személy. A vezető szerepköre egyre inkább felhatalmazó, bevonó, facilitátori,<br />

ezért a döntési kompetenciát nem kisajátító de a felelősséget megosztó vezetői attitűd<br />

kerül előtérbe.<br />

Az időnek, mint rejtett erőforrásnak az erős versenypiaci feltételek miatt értékelődött fel a<br />

szerepe. A piac “just in time” (egy adott időben, helyzetben érvényes információ) módon<br />

működik. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni az elvégzendő feladatok állandó<br />

változására, esetleg azok cserélődő munkatársakkal való elvégzésére, mindamellett hogy<br />

az egyre bonyolultabb feladatok elvégzéséhez új információk halmazát kell gyorsan,<br />

minőség romlás nélkül a csoportnak feldolgoznia. Mára az a helyzet alakult ki, hogy „az<br />

üzleti életben – a legfelső szinttől a legalsóig, a központtól a perifériáig – az emberek a<br />

munkahelyi életüket kísérletezéssel töltik. Semmi sem tekinthető automatikusan jónak,<br />

hatékonynak vagy beváltnak. Az egyetlen, aminek értelme van, a próbálkozás A<br />

csoporton belül szükségszerűen felértékelődik a gyors és hatékony<br />

információfeldolgozás, a hatékony konfliktuskezelés és az ellentmondások tolerálásának<br />

a képessége. A szervezet a gyors termék előállítást, a rugalmas, hatékony reakcióival<br />

tudja elősegíteni, ezzel a versenyképességét növelni.<br />

42


Az egész folyamat hatékonysága tehát nem előre megírt szakmai forgatókönyv<br />

alkalmazásának a kérdése, hanem a szervezet és munkavállalók egy olyan újfajta<br />

együttműködése és állandóan újrakötött kompromisszuma, amelyben az érintettek mindig<br />

hasznuk maximalizálására törekedhetnek. A kölcsönös megelégedettség szempontjából<br />

fontos, hogy az egymással munkakapcsolatban lévő emberek helyesen értékeljék a<br />

tudásukban, a nézeteikben meglévő eltéréseket, és a pozitív vonásokat pedig<br />

azonosítsák egymás nézeteiben. A vállalat a moduláris szervezési elv alapján tud a piaci<br />

igényeknek megfelelően, kevés energia befektetéssel és időráfordítással, költségkímélő<br />

módon működni és a termelését újjászervezni. A munkavállalóknak ehhez a mindig újra<br />

megújuló feltételekhez kell igazodniuk. Ami azt jelenti, hogy a vállalat minden belső<br />

érintettjének újra és újra kell gondolnia és tanulnia a szakmai kompetenciáit, és azokat a<br />

személyes viselkedésmódokat, amelyek az adott feltételek között a munkavégzés és<br />

saját versenyképességük szempontjából a legeredményesebbek lehetnek.<br />

Kompetenciák<br />

Kompetenciák értelmezése<br />

Az ember szerepe valójában a modern gépek alkalmazása mellett is jelentős marad. Az<br />

elméletileg elképzelt és a valóságos folyamatok között adódhatnak eltérések, váratlan<br />

helyzetek, amit az ember tud a legjobb tudása szerint rugalmasan korrigálni, ugyanakkor<br />

a rugalmasság megkövetelte decentralizáció és a felhatalmazó vezetés a<br />

munkavállalóktól is egy új típusú tudást és annak új módon való alkalmazását követeli<br />

meg.<br />

A kompetencia fogalma alatt általánosságban a személyek illetékességét, hozzáértését<br />

értjük. A „mit” és „hogyan” operatív intelligenciáját, ami által megfelelően hatékony vagy<br />

kiváló teljesítmény érhető el egy feladat vagy egy helyzet kapcsán. Az embereknek<br />

különböző területen megnyilvánuló kompetenciái vannak. A különböző kompetenciák<br />

közül az ember mindig csak azokat alkalmazza, amelyek genetikai eredetűek, vagy<br />

amelyekre a környezet, a kultúra inspirálja. A legtöbb vállalat életében mindeddig az<br />

utasítások pontos betartása valamint azon belül maximális végrehajtás volt a helyes<br />

magatartás. Azonban a ma munkavállalóinak a kompetencia készletükből azokat kell<br />

alkalmazniuk, amelyek hozzásegítik őket önállóságuk és öntevékenységük mellett a<br />

csoportos munkavégzéshez, a kollektív gondolkodáshoz, hogy az egyre bonyolultabb<br />

feladatokat határidőn belül sikeresen megoldják. A rugalmasság elve nem fér össze az<br />

előre megszabott normák betartásával, a központilag előírt hatékonynak és<br />

eredményesnek gondolt munkavégzéssel, hanem az együttdolgozóknak kell olyan<br />

43


szabályokat, munkavégzési elveket és módszereket kialakítaniuk, amelyek a mindenkori<br />

célszerűségnek felelnek meg. Ahhoz, hogy ebben az új szituációban a munkavállalók<br />

eredményesek legyenek a szűken vett szakmai kompetenciájukon túl, szükségük van új<br />

kompetenciák beléptetésére.<br />

A legújabb kutatások a vállalati hatékonyság szempontjából az alábbiakat emeli ki:<br />

• Folyamatkompetencia<br />

• Információ. és kommunikációs technológia kompetencia<br />

• Üzemgazdasági kompetencia<br />

• Szervezési és menedzsmentkompetencia<br />

• Szociális kompetencia<br />

A korszerű szervezési struktúrákban az alkalmazottaknak olyan látásmódot és<br />

kapcsolattartási technikákat fontos kialakítaniuk, amellyel az interdiszciplináris területek<br />

áttekinthetők. A munkák elvégzéséhez nem elégséges a szervezet formális információs<br />

rendszerére támaszkodni, hanem öntevékenyen, a saját munkával összefüggő<br />

területekről az informális csatornák interperszonális kapcsolatait is szükséges működtetni.<br />

Szociális kompetencia<br />

A fenti szempontokból következően a gazdálkodó szervezeteknek a hatékony<br />

működésükhöz nem csak a környezeti változásokhoz kell mindig adaptálódniuk,<br />

hanem arra a szemléletváltásra is szükség van, hogy a szervezetek olyan élő<br />

organizmusok, amelyet az emberek kreatívitása, eredményessége tart mozgásban.<br />

Az emberek kreativitása abban nyilvánul meg, hogy:<br />

• Hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot.<br />

• Problémaközpontúak.<br />

• Állandóan készek az események friss látásmódjára.<br />

• Képesek az ellentétes véleményeket is elfogadni.<br />

• A tevékenységet önmagáért méltányolják.<br />

Ezek az emberben meglévő szükségletek lényegében csak a körülmények hatására<br />

aktivizálódnak. A modern vállalatszervezési elvek, a moduláris szervezeti struktúra, az új<br />

vezetési módszerek ugyan építenek ezen szükségletek aktivizálására, de a mai gyakorlat<br />

még csak a hatalmi kultúrában kialakult hierarchikus magatartást, a rugalmatlanságot<br />

tükrözi, a vezetők és a munkavállalók gondolkodásban és magatartásában egyaránt. A<br />

vállalatok többsége már szervezetileg ugyan az új feltételeket biztosítja, de azt az<br />

alkalmazottak még nem tudják maximálisan kihasználni. A vállalatok nem tudják elérni,<br />

44


hogy a munkavállalók munkájukkal növeljék a szervezet alkotóelemeinek<br />

teljesítőképességét, vagyis azt, hogy munkájukban érvényesüljön a szinergia.<br />

Bármiféle tudás társas körben való érvényesítése nagymértékben a szociális<br />

kompetencia, illetve az előbb felsorolt különböző kompetenciák új módon való<br />

összekapcsolásának a függvénye. A munkavégzés minőségi változásához ezért<br />

elengedhetetlen, hogy az új feltételeknek megfelelően megváltozzon a munkahelyi<br />

magatartás és viselkedés.<br />

Ennek előfeltétele:<br />

- a magatartást befolyásoló gondolkodásmód megváltozása, azaz<br />

- az értékrend,<br />

- a norma,<br />

- az emóciók,<br />

- az attitűdváltás, vagyis egy új világkép kialakulása.<br />

Az emberi szokásokban, magatartásmódokban bekövetkező kultúraváltás komplex<br />

feladata közel sem gyors, zökkenőmentes feladat. Ahhoz, hogy a termelésben<br />

valóban minőségi váltás legyen, illetve a társadalmi és az egyéni boldogulás<br />

érdekében a technika adta lehetőségeket az érintettek maximálisan kihasználják,<br />

szükséges az új kihívásoknak megfelelően átgondolni az egész szocializáció<br />

folyamatának tartalmi és módszertani kérdéseit. A szociális kompetenciák<br />

formálódása szinte a születés pillanatában megkezdődő és a halálunkig tartó<br />

folyamat. A társadalmilag kívánt cél elérése szempontjából fontos a különféle<br />

intézményrendszerekben zajló szocializációs folyamatok összhangjának<br />

megteremtése. Ebben az összhangteremtésben egy fontos igazodási pont<br />

magának a gazdaságnak a működése.<br />

Szociális kompetencia fogalma alatt - a társas kapcsolatok olyan kezelését értjük, ami<br />

által a szociális kapcsolatokban a kívánt hatás elérhető. A fő kérdés, az hogy szervezeti<br />

keretek között, egy közösségen belül mennyire és milyen módon tudják a munkavállalók<br />

egymást egy közös cél megvalósulása érdekében befolyásolni, a környezetüket alakítani,<br />

úgy hogy értékelni és hasznosítani tudják a csoport tagjai közötti különbségeket, akkor is,<br />

amikor változó feladatokat, esetleg változó kollégákkal kell sikeresen megoldaniuk. Az új<br />

körülmények nemcsak új kompetenciák bekapcsolását teszi szükségessé, hanem a<br />

munkavállalóktól azt is megkívánja, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően<br />

képesek legyenek kompetencia készletükből a legadekvátabb technikát alkalmazni, azaz<br />

45


képesek legyenek gyors magatartásváltásokra, oly módon hogy a konfliktusok<br />

kialakulását a hatékony kommunikációjukkal minimálisra csökkentsék.<br />

Jelenleg a kutatók között nincs egy egységesen elfogadott definíció a szociális<br />

kompetencia értelmezésére. Abban az állításban viszont egyetértenek, hogy a szociális<br />

kompetencia nem egy „dolog”, hanem sok dolog együttes megjelenését jelenti, „szociális<br />

megismerés, szociális motívumok és készségek, szokások, ismeretek” (Zsolnai 2003).<br />

Nagy József kutató felfogása szerint: „Egy képességrendszer: kommunikáció, segítés,<br />

együttműködés, vezetés és versengés képessége.” (Nagy József 1996). Úgy is<br />

fogalmazhatunk, hogy a kompetenciák egymással kapcsolatban álló viselkedésminták.<br />

Érvényre juttatásuk milyenségét meghatározza az önismeret, az önmegfigyelés és<br />

önszabályozás képessége, az énkép és az érzelmek kezelésére. A vállalatok eddigi<br />

életében az emberi kompetenciáknak erre a területére - annak ellenére, hogy azok<br />

bennünk voltak -nem volt valódi szükség és késztetés. Tehát a megváltozott környezet<br />

lesz az, ami aktivizálja ezeket a képességeinket, de a fentiek alapján ez közel sem egy<br />

automatikusan megvalósuló folyamat.<br />

A ma szükséges szociális kompetenciák közül a legvitatottabb a verseny és<br />

együttműködni tudás képessége. Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy egy<br />

csoporton belül a versengés csak romboló jelenség. „A versengés az ember számára<br />

fontos magatartási forma, amely az élet elkerülhetetlen velejárója, emberek között egy<br />

természetes megnyilvánulás” (Fülöp 2003). A versengést a felek között konstruktívvá kell<br />

tenni, hogy a benne részt vevő felek, és a közösség fejlődését egyaránt szolgája. A<br />

versengés napjainkban azért is kívánatos eszköz, amivel a felek szabadon növelhetik<br />

nyereségüket, mert ebben az esetben a szakértelem, a tudás, az információk a<br />

versengés tárgyai. Az ilyen típusú versengésnek a célja önfelfedezés, az önfejlődés és a<br />

tág értelemben vett tanulás nem pedig a másik személy legyőzése.<br />

Az együttműködés nem olyan természetes vagy önmagától kialakuló készség. Az<br />

együttműködést tanulni kell. Azt kell az együttműködésben elsajátítani, hogyan lehet az<br />

erő és információforrásokat úgy megosztani, hogy abból egy közös „építkezés” legyen.<br />

A versenyt és együttműködést együtt kell kezelni. Versengés és együttműködés nem<br />

egymást kölcsönösen kizáró fogalmak, hanem egy szétválaszthatatlan társas motívum<br />

összetevői, mert az együttműködés és verseny együttesen generálják a viselkedés<br />

lehetséges nyereségeit. Ez a két képesség párhuzamosan létezik az emberekben, és a<br />

legjobb képességűek mindkét magatartásformát egyaránt színvonalasan tudják<br />

alkalmazni.<br />

46


Kutatások kimutatták, hogy a kettő együttes alkalmazása, a kevert stratégia a<br />

legeredményesebb, mivel jobban fejleszti a tudást, a technológiai fejlesztését és a<br />

gazdasági növekedést, mint csak az együttműködés vagy csak a versengés. Ezért fontos<br />

a viselkedésben az állandó stratégiaváltás. Annak eldöntése, hogy az adott szituációban<br />

mi a helyénvaló magatartás, hogyan képesek a partnerek fenntartani vagy jobbá tenni a<br />

viszonyukat. Minden szociális kompetenciát alapjaiban átfog az interperszonális<br />

kommunikáció, mint a kapcsolattartás legelemibb eszköze. A kommunikáció akkor<br />

hatékony, ha a partnerek legrövidebb időn belül adekvátan értelmezik egymás üzeneteit.<br />

A jó kommunikációs készség egyrészt mások üzeneteinek pontos értelmezése, a<br />

figyelem, az aktivitás a hallgatás alatt, másrészt a közlőnek úgy kell megfogalmaznia<br />

üzenetét, hogy azzal segítse hozzá partnerét a megértéshez. Az egyénnek a közlő és<br />

befogadói szerepét azonos hatékonysággal kell működtetnie, mivel a szerepcsere<br />

állandó. Kommunikáció szempontjából akkor vagyunk kompetensek, ha rendelkezünk<br />

mindazzal a tudással és készséggel, amelyekkel társas kapcsolatainkat<br />

zökkenőmentessé tudjuk tenni.<br />

A kompetens viselkedés elsajátítására azért lényeges törekedni, mivel a szakemberek<br />

szerint a kompetencia önjutalmazó motívum. Őnmagában hordja a jutalmat azáltal, hogy<br />

a környezetünkkel – személyi és tárgyi – bánni tudunk. Ez az ember számára egy<br />

kellemes érzés, egy pozitív megerősítés. Általa növekszik az önbecsülés és élvezzük a<br />

környezet elismerését. Így sikeresnek érezi magát az ember.<br />

Konklúzió<br />

A gazdaság működéséhez elkerülhetetlen a termelés emberi oldalának a megváltozása,<br />

de azzal számolni kell, hogy az összes közül ez a legnehezebben, és a leghosszabb<br />

időráfordítással megváltoztatható tényező. Mivel az újmunkakultúra megteremtése<br />

összgazdasági és társadalmi érdek, ezért a társadalom alapintézményeinek, elsősorban<br />

az oktatásnak kell erre reagálnia. Ezért nagyon fontos már az általános iskolában a<br />

munkahelyi elvárásokról említést tenni, felkészíteni a diákokat arra, hogy milyen<br />

elvárásokkal szükséges szembenézniük a munkaerő piacon.<br />

Mely kompetenciák működését szükséges generálni ahhoz, hogy a munkavállaló képes<br />

legyen a meghatározott attitűdjein változtatni. Ehhez szükséges, hogy a szociális<br />

kompetenciák megítélése a szakmai kompetenciákkal egyenrangúvá válik Az iskolai<br />

oktatásban és a munkahelyi képzéseknél a tartós magatartásváltozás érdekében<br />

szakítani kell a szociális kompetenciák oktatásában a csak a technikákra, a trükkökre<br />

47


összpontosító felfogással. Nemcsak azokon a tényezőkön kell változtatni, mely alapján a<br />

magatartás kialakult, a magatartást megfelelő szocializáció mentén finomítani, változtatni<br />

tudjuk.<br />

Segítséget a felismerésben, a módosításban sokat jelenthet a mentor munkája, aki segíti<br />

támogatja a tanulót a tanulási folyamatban.<br />

48


Gyakorlatok<br />

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM<br />

„Az én életösvényem” című feladat az egyéni segítségnyújtás során mondatok<br />

befejezésével erősíti a mentorált tanulók önismeretét.<br />

Segít elfogadtatni a gyerekkel a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek<br />

természetes voltát. Rávezeti őket önmaguk elfogadására, továbbá elindítja őket azon az<br />

úton, hogy a mentor, a segítő felnőtt irányításával közelebbi, illetve távolabbi célokat<br />

fogalmazzon meg az életpálya kiépítése érdekében.<br />

49


Fejezd be az alábbi mondatokat!<br />

Ma legfontosabb célomnak azt tartom,<br />

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM<br />

hogy___________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Aminek a bekövetkezésére leginkább vágyom, az az,<br />

hogy___________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Ezt úgy segíthetem elő,<br />

hogy___________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Az, amit leginkább szeretnék megtanulni<br />

a______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Amit magamban leginkább<br />

megváltoztatnék__________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Amiben a legjobbat nyújtanám az a<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

50


CÍMER<br />

Az Útravaló program keretében az egyik kulcsfontosságú feladat a mentorált tanuló<br />

megismerése. Ez akár egy hosszan tartó feladat is lehet, de célunk a megismerési<br />

időszak lerövidítése, amit célirányos módszerekkel segíthetünk. Egyik lehet ezek közül az<br />

alábbi feladat.<br />

A módszer célja, hogy a tanulók játékos módon mutatkozzanak be egymásnak. Történhet<br />

ez kiscsoportos illetve páros munka keretében. Felhasználhatjuk a mentorált tanulónk<br />

megismeréséhez is.<br />

Minden tanuló kap egy A3-as lapot, amin egy üres címer és egy üres zászló van (ld.<br />

melléklet). A zászlóba be kell írnia a nevét és egy jellemző tulajdonságát, pl. „József, a<br />

beszédes”.<br />

A címer négy részre van osztva, ide kell beírniuk a tanulóknak a különböző, mindenkire<br />

érvényes kérdésekre adott személyes válaszaikat. Alkalmazható kérdések:<br />

Kinek a bőrébe bújnék szívesen?<br />

Mi volt eddigi életemben a legjobb tettem?<br />

Ki a példaképem?<br />

Mi az, ami bosszant?<br />

Mi az, amit nagyon jól tudok csinálni?<br />

Ha egy kívánságom lehetne, mi lenne az?…stb.<br />

A tanuló felolvassa és pár szóval kommentálja a címerét.


CSALÁDFA<br />

A mentorált által felállított családfa hozzájárulhat az iskola- és pályaválasztás<br />

sikerességéhez. A családi hagyományok, munkák feltérképezése<br />

elgondolkodtathatja a tanulót. Megerősítheti döntését abban is, hogy legyen a<br />

hagyományok folytatója; vagy abban a döntésben, ha számára más iskola-, pálya<br />

választása a szerencsésebb.<br />

53


CSALÁDFA<br />

Biztos már te is hallottál arról, hogy vannak családok, amelyek gondosan<br />

összegyűjtik a családra vonatkozó emlékeket, különféle dokumentumokat, leveleket,<br />

s ha kell, könnyen meg tudják írni családjuk történetét is. A családtörténethez tartozik<br />

persze az is, hogy ki mivel foglalkozott, milyen sikereket ért el a pályafutása során.<br />

A családok történetét hagyományosan ún. családfán szokták megjeleníteni. Mi<br />

azonban egy ágrajzon ábrázoljuk családtagjaidat. Az ágrajz után jegyezd föl, hogy mi<br />

a családod tagjainak foglalkozása. Írd be a foglalkozás mellé a legmagasabb iskolai<br />

végzettséget is. Ha tudod, kérd szüleid segítségét. Ha akarod, tovább rajzolhatod az<br />

ágrajzot is, és megjelölheted a távolabbi rokonok foglalkozását, iskolai végzettségét.<br />

Nagyszüleim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________<br />

54


Szüleim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________<br />

Testvéreim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Más családtagjaim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________<br />

1. Számold meg, hányféle foglalkozást találtál a családodban________<br />

Melyek<br />

ezek?_________________________________________________________<br />

_________________________________________________<br />

2. Azt is írd le, hányféle iskolát<br />

végeztek!______________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

3. Találsz olyanokat, akiknek azonos a foglalkozása? Mi ez a<br />

foglalkozás?____________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

4. Hány azonos foglalkozást Találtál? És hány olyan személyt, akik azonos<br />

foglalkozást űztek?<br />

Az azonos foglalkozások száma:_____________________________<br />

Az azonos foglalkozást űzők száma: _________________________<br />

55


5. Rokon foglalkozást találtál-e?<br />

Mit gondolsz, melyiknek mi a rokon foglalkozása?<br />

______________________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

6. Van-e a családodban olyan ember, aki foglalkozása révén ismert,<br />

közmegbecsülésnek örvendő ember? (Azt is jelezd, ha esetleg már nem él!)<br />

Igen – Nem<br />

Mi (volt) a foglalkozása?___________________________________<br />

Mitől vált közismertté,<br />

megbecsültté?____________________________________________<br />

7. Nézd meg a családfát még egyszer, s gondold végig: van-e olyan foglalkozás,<br />

amelyik tetszik neked?<br />

Igen, mert_______________________________________________<br />

Nem, mert_______________________________________________<br />

8. Van-e olyan foglalkozás, amelyet szívesen választanál ugyan, de nincs<br />

lehetőséged az elsajátítására? Nevezetesen:<br />

- ma már nincs ilyen szakma,<br />

- nagyon messze van az iskola, ahol ilyet képeznek,<br />

- kollégiumba kellene mennem, de oda nem sok kedvem van elmenni,<br />

- gyenge a tanulmányi eredményem,<br />

- anyagi okai vannak,<br />

- egyéb oka van, éspedig: _____________________________<br />

9. Igaz, még egy éved van a választás időpontjáig, mégis megkérdezzük:<br />

Ha most kellene választanod, tudnál határozottan felelni arra, hogy mi<br />

szeretnél lenni?<br />

Ha igent mondasz, mi a<br />

válaszod?______________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

56


Ha nemet mondasz, mivel indokolod<br />

meg?__________________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

10. Foglald össze, amit családod foglalkozástörténetéről megtudtál!<br />

______________________________________________________________<br />

______________________________________________________________<br />

_________________________________________<br />

57


Mi lesz velem egy év múlva?<br />

A pályaválasztás segítése során, a szakmaszerzéshez közeli szakaszban, a<br />

munkaerő piacra való kilépést megelőzően jól „elbeszélgethet” a fiatal önmagával a<br />

„Mi lesz velem egy (két, három…) év múlva?” kérdéseire adott válaszain keresztül.<br />

Szembe nézhet önmagával pályaválasztási döntésének sikerességét vizsgálva.<br />

Mentorként felhívhatjuk figyelmét azon tényekre, hogy a pályaválasztási döntés csak<br />

egy állomás az életében, de nem zárható le véglegesen ez a folyamat. Sokkal inkább<br />

az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fontosságára kell a<br />

hangsúlyt helyezni.<br />

58


MI LESZ VELEM EGY ÉV MÚLVA?<br />

Gondold át, milyen ember leszel miután megtaláltad azt a pályát, amit szerettél<br />

volna, vagy legalábbis közelebb jutottál hozzá.<br />

Ennyire vagyok elégedett pályaválasztásom sikerével:<br />

gyenge kiváló<br />

Így fogok<br />

0 1 2 3 4 5 6 7<br />

kinézni:_____________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Ezzel fogok<br />

rendelkezni:__________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Ez lesz a véleményem<br />

magamról:___________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Így vélekednek majd rólam azok, akiket<br />

ismerek:_____________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

A foglalkozásomat a következő szavakkal tudom majd<br />

jellemezni:___________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

59


MINDENNAPI DÖNTÉSEIM<br />

Amennyiben a tanuló megszervezi, tervezi napjait, sokkal eredményesebb lesz a<br />

tanulásban, életvitele pozitív irányban változhat.<br />

Ehhez a tervhez szükséges a mentor segítsége is, a közös tervezés előre viszi a<br />

mentorált diákot a fejlődés útján.<br />

Mai<br />

döntései<br />

m<br />

A<br />

felkelés<br />

ideje<br />

Ezt<br />

teszem,<br />

mielőtt<br />

iskolába<br />

megyek<br />

Reggeli<br />

Úton az<br />

iskola<br />

felé<br />

A tanítás<br />

előtt<br />

A<br />

szünetek<br />

ben<br />

Ebéd<br />

Tanítás<br />

után<br />

Mikor<br />

határoztam el<br />

először, hogy ezt<br />

kell tennem?<br />

Milyen<br />

hosszú ideje<br />

nem teszem<br />

ezt?<br />

Rizikó Eredményei,<br />

előnyei<br />

Megtartom,<br />

mert<br />

hasznos<br />

Változtatni<br />

akarok,<br />

mert<br />

káros<br />

60


PÁLYAVÁLASZTÁSI VETÉLKEDŐ<br />

A vetélkedőt a továbbtanulásra való felkészülés időszakában, a jelentkezési lapok<br />

beadása előtt szervezzük.<br />

A vetélkedő kérdéseit, feladatait kettesben is megbeszélgetheti a mentor a tanulóval.<br />

Információt kaphatunk, mi nevelők, osztályfőnökök, mentorok, tanítványaink,<br />

mentoráltjaink tájékozottságáról és szükség esetén lehetőség van a korrekcióra,<br />

kiegészítésre.<br />

Ezekkel a feladatokkal is segíthetjük tanítványainkat, mentoráltjainkat abban, hogy<br />

képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő iskolát, pályát válasszanak.<br />

Forgatókönyv<br />

Készült: a 8. osztályos tanulók számára (3 fős csoportok)<br />

Ideje: január<br />

Zsűri: a diákönkormányzat vezető nevelője, osztályfőnökök<br />

Vezeti: pályaválasztási felelős nevelő<br />

Cél: információ szerzése tanítványaink tájékozottságáról ahhoz, hogy tudjuk,<br />

szükség van-e valamilyen területen megerősítésre vagy további tájékoztatásra<br />

Idő: 60 perc<br />

Előzetes munka a tanulóknak: plakát készítése:<br />

„Nincs rossz pálya, csak rossz pályaválasztás” címmel (max.10 pont)<br />

1. feladat: tájékoztató, beszámoló a középiskolák által szervezett Nyitott<br />

Napokról, mennyire befolyásolt benneteket az iskolaválasztásban? (10 pont)<br />

2. feladat: Jellemezd az alábbi foglalkozásokat a megadott szempontok szerint!<br />

(52 pont)<br />

3. feladat: foglalkozások- végzettség (25 pont)<br />

61


4. feladat: activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást<br />

mutogatnak el a csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja<br />

a foglalkozás nevét, 5 pontot kap.<br />

5. feladat: rajz – szakmák párosítás (15 pont)<br />

Amíg a zsűri dönt, közösen éneklünk a munkával kapcsolatos dalokat.(pl. Már<br />

minálunk babám; 8 óra munka stb.)<br />

Értékelés:<br />

A diákönkormányzat vezetője mindenkit megjutalmaz, csak az értékben van<br />

eltérés.<br />

(mappák, tollak, ceruzák, stb.)<br />

Így mindenki olyan jó hangulatban távozik, mint amilyen jó hangulatban zajlott a<br />

vetélkedő<br />

62


2. FELADAT<br />

Mit tudsz a következő foglalkozásokról?<br />

A FOGLALKOZÁS<br />

NEVE<br />

építészmérnök<br />

közlekedési rendőr<br />

orvos (baleseti sebész)<br />

autószerelő<br />

fodrász (női)<br />

általános iskolai tanár<br />

bőrdíszműves<br />

dísznövénykertész<br />

szobafestő és mázoló<br />

informatikus<br />

EGY ESZKÖZ VAGY<br />

EGY SZERSZÁM<br />

A MUNKAVÉGZÉS<br />

HELYE<br />

A FELADAT, AMIT<br />

MEGOLD<br />

MILYEN ISKOLÁT<br />

KELL ELVÉGEZNI<br />

HOZZÁ?<br />

63


kultúrcikk-eladó<br />

cukrász<br />

óvónő<br />

64


3. FELADAT<br />

Az alábbi foglalkozásokat csoportosítsd aszerint, hogy milyen iskolai végzettség<br />

szükséges a gyakorlásukhoz, vagyis milyen végzettség a feltétele ezeknek a<br />

szakmáknak!<br />

autóbuszvezető, takarítónő, könyvesbolti eladó, növénytermesztő gépész, könyvelő,<br />

könyvvizsgáló, építészmérnök, fodrász, cipész, mezőgazdasági mérnök, titkárnő,<br />

újságíró, ügyvéd, tanár, postás-kézbesítő, varrónő, kozmetikus, autószerelő, kertész,<br />

hegesztő, kőműves, magasépítő technikus, vendéglős, varrómunkás, betegápoló<br />

1. elég az általános iskola 8. osztálya<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

2. szakiskolai végzettség szükséges<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

3. középiskolai végzettség (érettségi vizsga, technikusi vizsga) a munkavégzés<br />

feltétele<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

4. főiskola, egyetemi végzettség szükséges<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

Értékelés: minden jó helyre történő besorolás 1 pont, összesen 25 pont<br />

65


4. FELADAT<br />

Activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást mutogatnak el a<br />

csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja a foglalkozás nevét, 5<br />

pontot kap.<br />

5. FELADAT<br />

Az alábbi szellemes rajzon 15 szakember dolgozik. Felismered-e a különböző<br />

szakmacsoportokat az ábrázolt tevékenység alapján; Ha igen, írd be a négyzetekbe<br />

az ábrán lévő azonosítási számokat!<br />

66


kőműves<br />

épületburkoló<br />

üvegező<br />

villanyszerelő<br />

szobafestő<br />

vas– és fémszerkezet-lakatos<br />

padlóburkoló<br />

vízvezeték szerelő<br />

központifűtés-szerelő<br />

épületasztalos<br />

ács-állványozó<br />

tetőfedő<br />

darukezelő<br />

építőgép-kezelő<br />

vasbetonkészítő<br />

ács-állványozó<br />

67


Gyakorlat<br />

Álláshirdetés<br />

A következő hirdetések tanulmányozása után próbáld megfogalmazni, kik azok, akik<br />

ma sikeresen léphetnek fel a munkaerőpiacon?<br />

ÁLLÁST AJÁNL<br />

1. A Tanuljunk Kft. A Rank Xerox hivatalos dealere, illetve az amerikai BT & C<br />

telefonrendszerek disztribútora, belföldi kereskedelmi tapasztalattal<br />

rendelkező üzletkötőket, illetve üzletág-igazgatót keres fenti két<br />

termékcsoport forgalmazására. Magas kereseti lehetőség jutalékos<br />

rendszerben. A jelentkezéseket önéletrajzzal kérjük a Tanuljunk Kft. Címére<br />

postán eljuttatni.<br />

2. Utazási iroda 30 évnél fiatalabb angolul és németül (vagy olaszul)<br />

beszélő munkatársnőt keres. Önéletrajzot „Mosolyszünet nincs” jeligére a<br />

reklámszerkesztőségbe kérjük.<br />

3. A Gyógyuljunk! Kórház orvosigazgató manuális helyettese felvételt hirdet 6 fő<br />

részére – a Központi Műtőblokkba – műtős asszisztensi munkakörbe. Az<br />

állás azonnal betölthető!<br />

4. Egyedülállóknak garzonházi férőhelyet biztosítunk! Bérezés megegyezés<br />

szerint! Jelentkezni és érdeklődni az ápolási igazgatónál<br />

5. Országos hatáskörű államigazgatási szerv építészmérnöki diplomával,<br />

beruházási és költségvetési gyakorlattal rendelkező főmunkatársat<br />

keres.<br />

6. Ausztriai bankképviselet német, angol nyelvtudással, számítógépes<br />

szövegszerkesztői ismerettel, független, egyedülálló munkatársat keres<br />

titkárnői munkakörbe 35 éves korig. A fényképes önéletrajzokat<br />

„Megbízható” jeligére a hirdetőbe kérjük.<br />

7. Gyakorlott szoftverest keresünk, ipari folyamatirányítási és adatgyűjtési<br />

feladatokra (hőenergetikai gyakorlat előny) eseti megbízással, rész- esetleg<br />

főfoglalkozásban. Pályázatokat részletes szakmai előélet leírásával lehet<br />

beadni.<br />

8. Hőenergetikai, irányítástechnikai gyakorlattal hardver ismeretekkel<br />

villamosmérnököt keresünk minőségi munkára, jó gazdasági<br />

68


lehetőségekkel, önálló munkakörbe. Pályázatokat részletes szakmai előélet<br />

leírással várjuk!<br />

9. Külföldi tulajdonban lévő szállítmányozási Kft. Vasúti fuvarozásban is jártas,<br />

németül vagy angolul beszélő szállítmányozási szakembert keres azonnali<br />

belépéssel. Önálló munkakört és kiemelt fizetést ajánlunk.<br />

10. Versenyképes távközlési cikkeket forgalmazó, agresszív piacpolitikát folytató<br />

Feladat<br />

vegyesvállalat megbízásásból termékmenedzsert/üzletkötőt<br />

(telefonrendszerek) keresünk. Legfeljebb 35 éves olyan szakemberek<br />

jelentkezését várjuk, akik felsőfokú műszaki végzettséggel vagy legalább erős<br />

műszaki érdeklődéssel, eredményes üzletszerzői gyakorlattal rendelkezik.<br />

Társalgási szintű angol nyelvtudás jelent. Határozott, rámenős egyéniségével,<br />

magabiztos fellépésével, jó kommunikációs készségével; tehát<br />

professzionális aktív eladással végzi majd az értékesítést. Külföldi utazások<br />

lehetőségét, szabad mozgásteret, jutalékos rendszerben elszámolt<br />

jövedelmet – amely az Ön által termelt tiszta nyereség akár 50 százalékát is<br />

elérheti - kínálunk cserébe.<br />

Gyűjtsetek a helyi lapokból álláshirdetéseket! Fogalmazzátok meg a<br />

tapasztalatotokat!<br />

…………………………………………………………………………………………………<br />

…………………………………………………………………………………………………<br />

…………………………………………………………………………………………………..<br />

Állást keres:<br />

A.) Fogalmazz meg egy képzeletbeli álláshirdetést, melyben emeld ki az általad<br />

fontosnak vélt saját képességeidet, készségeidet, tulajdonságaidat!<br />

…………………………………………………………………………………………<br />

…………………………………………………………………………………………<br />

………………………………………………………………………………………….<br />

B.) Keress társa(ka)t elképzeléseidhez a többiek közül. Hogyan<br />

érvényesíthetnétek legjobban a képességeiteket a munkaerőpiacon?<br />

69


Bibliográfia<br />

Csányi Vilmos: Az emberi természet., 1999 Bp. Vince<br />

Fülöp Márta: A versengés mint szociális készség fejleszthetősége.=<br />

Szociális kompetencia – társas viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó.<br />

Bp. Gondolat<br />

Az ipari dolgozók képzettsége és kompetenciái a 21.században. -<br />

Humánerőforrás – menedzsment., Bp. OMIKK.2001/3, 12-23<br />

Kao, John: Ötletgyár, avagy a kreatív szervezet., 1999 Bp. SHL Hungary Kft.<br />

Nagy József: Szociális kompetencia és proszocialitás. – Szociális kompetencia – társas<br />

viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó Bp. Gondolat<br />

Szabó Katalin - Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter?, 2002 Bp. Aula<br />

Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában - Nemzeti<br />

Tankönyvkiadó Rt, Budapest<br />

Dr. Buda Mariann: Óriás leszel? – A tehetséges gyerek- Dinasztia Tankönyvkiadó<br />

Carl R. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000 Kft Budapest<br />

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. A 10-14 éves korosztály nevelőinek<br />

tanári kézikönyve – Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998<br />

Galambos Katalin: Pályaorientáció munkafüzetek középiskolai tanulók számára –<br />

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest, 1994.<br />

Galambos Katalin: Emberismeret 12-13 éveseknek SKANDI-WALD Könyvkiadó Kft<br />

Gönczi Károly: Életpálya építés Pedellus Tankönyvkiadó<br />

Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Pedellus Tankönyvkiadó<br />

Jim Barrett-Geoff Williams: Karrierkalauz- Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest<br />

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról – AKG alapítvány, Budapest<br />

Oroszlány Péter: Tanulás-módszertan – AKG Kiadó, Budapest<br />

Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás… Nemzeti Tankönyvkiadó RT,<br />

Budapest<br />

Semperger Piroska: Pályaorientáció a 7-8. évfolyam számára Műszaki Könyvkiadó<br />

Dr. Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában – Eszterházy<br />

Károly Tanárképző Főiskola, Eger, 1996.<br />

Dr. Szilágyi Klára: Pályát választok – Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak –<br />

Calibra, Budapest<br />

Dr. Szilágyi Klára: Módszertani útmutató a Pályát választok c. munkafüzet felhasználásához<br />

– Calibra, Budapest<br />

Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez Pedellus<br />

Tankönyvkiadó<br />

Zakar András. Pályaválasztási elméletek Tankönyvkiadó<br />

70

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!