Oktatási segédanyag Élelmiszeranalitika laborgyakorlatok

Az abszorbancia mérésére a spektrofotométerek szolgálnak. A készülék elvi vázlatát
a következő ábra mutatja:
7.1. ábra. A spektrofotométer elvi vázlata.
A lámpa fénye a monokromátorra esik. Ennek forgatásával tudjuk a megfelelő
hullámhosszú fényt a résre, ezen keresztül a mintára ejteni. A mintából kilépő fény egy
másik résen át fotocellára esik, ami méri a fény intenzitását. Elektronika kiszámítja az
abszorbanciát, az eredmény megjelenik a digitális kijelzőn.
A méréshez az oldatot küvettába töltjük, küvetta átlátszó lapjain tud áthaladni a
fény, ezeket a lapokat lehetőleg ne fogjuk meg (a matt lapokat megfoghatjuk). A
küvettába annyi oldatot kell tölteni, hogy a fénysugár teljes magasságában az oldaton
menjen át. Az oldat betöltése után a küvettát kívülről szárazra kell törölni.
A fényelnyelést mindig a vak oldathoz kell hasonlítanunk, hiszen az is nyelhet el
valamennyit a belépő fényből. A mérések elkezdésénél mindig a vak oldatot tesszük be a
fényútba először, nullázzuk a kiírt adatot, és ezután mérjük meg a mérendő oldat
abszorbanciáját.
Eszközök, vegyszerek:
- Spektrofotométer 520 nm hullámhosszra beállítva,
- Fehérjék kicsapására szolgáló oldatok:
I. oldat: feloldunk 10,6 g kálium-hexaciano-ferrátot [K4Fe(CN)6·3H2O] kevés
desztillált vízben, majd 100 cm 3 -es mérőlombikba jelig töltjük.
II. oldat: feloldunk 22 g cink-acetátot [Zn(CH3COO)2·2H2O] és 3 cm 3 tömény
ecetsavban, 40 cm 3 desztillált vízben, majd 100 cm 3 mérőlombikba jelig töltjük.
4 5