Oktatási segédanyag Élelmiszeranalitika laborgyakorlatok

A keletkező nagy molekulájú vegyület az azoszínezékek (vöröses-ibolya színű)
családjának egyik tagja. Ezekre az anyagokra az jellemző, hogy a molekulában
nagyméretű delokalizált elektronrendszer található. Hozzájárulnak ehhez a nitrogén- és az
oxigénatomok nemkötő elektronpárjai, az aromás gyűrűk és a kettős kötések is. Ennek a
kiterjedt elektronrendszernek köszönhetően a molekulák már látható fénnyel is
gerjeszthetők, a különböző hullámhosszú sugarakat eltérő mértékben nyelik el, ezért
színesek.
A fenti termék színe annyira intenzív, hogy a nitrition nagyon kis koncentrációban
is kimutatható vele. Ha a reagenseket nagy feleslegben alkalmazzuk, akkor a keletkező
színezék mennyisége és így a színintenzitás is csak a kiindulási nitrit-koncentrációtól
függ, ezért az abszorbancia alapján a nitrition koncentrációja meghatározható.
A gyakorlatban hitelesítést kell végezni. A kalibrálást pontosan ismert
koncentrációjú oldatsorozattal végezzük. Ezek mérését az analizálandó oldat mérésével
teljesen azonos módon végezzük el. A kalibrálandó mérés kísérleti pontjait
(abszorbancia) a megfelelő oldatok koncentrációinak függvényében ábrázolva nyerjük a
hitelesítő egyenest. Erről az analizálandó oldat abszorbanciájának megfelelő pontnál
leolvasható a keresett koncentráció. A mérést és a hitelesítést ugyanazon a műszeren
végezzük
Az abszorbanciákat spektrofotométeren mérjük.
A spektrofotometria elve:
A fényabszorpción alapuló vizsgálatok során a színes anyagok koncentrációja, az oldat
fényelnyelésének mértéke alapján meghatározható. A vizsgált anyag oldatát (mely
fényelnyelő csoportot tartalmaz) meghatározott hullámhosszú és intenzitású fénnyel
világítjuk meg és mérjük a fényelnyelés mértékét. Ebből határozzuk meg a kérdéses
anyag koncentrációját.
A fényelnyelés mennyiségi viszonyait a Lambert-Beer törvény írja le, ami kis
módosítással látható fényre is érvényes:
4 3