Oktatási segédanyag Élelmiszeranalitika laborgyakorlatok

4. Élelmiszeranalitika laborgyakorlat
ÉLELMISZEREKBEN TALÁLHATÓ NYERSZSÍR ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK
MEGHATÁROZÁSA GÁZKROMATOGRÁFIÁS ANALÍZISSEL
A módszer elve:
A gázkromatográfia csak illó vagy illékonnyá tehető vegyületek analízisére alkalmazható.
A zsírsavak és a zsírok, olajok, zsírsavkomponenseit metil-észterekké alakítjuk át, és
gázkromatográfiás úton elválasztjuk.
H H
H-C-OOC-R1 H-C-OH
| kat |
H-C-OOC-R2 + 3 CH3-OH -------> H-C-OH + 3 CH3-OOC-R1,2,3
| |
H-C-OOC-R3 H-C-OH
H H
Triglicerid Metanol Glicerin Zsírsav metil-észter
A kromatogramból a minta zsírsavkomponensei azonosíthatók és a zsírsavösszetétel
kiszámítható. A módszer 4-24 szénatomot tartalmazó zsírsavak meghatározására
alkalmas.
A gázkromatográfia esetében a mozgó fázis gáz állapotban van jelen, az álló fázis
pedig szilárd anyag (szilikagél). A gáz-szilárd kromatográfia esetén az elválasztás alapja
az álló fázis felületén történő adszorpció különbsége.
A gázkromatográfia lényegében azon alapul, hogy a különféle illékony anyagok
molekulái adott hőmérsékleten, adott gáznyomás esetén különböző ideig tartózkodnak a
szilárd vagy folyékony adszorbens felületén, azaz a molekulák szerkezetüktől függően
különböző időtartam után deszorbeálódnak. Ha egy adszorbenssel töltött kromatográfiás
oszlopon gázelegyet áramoltatunk, akkor az oszlopról először a leggyengébben
adszorbeáló komponens lép ki, majd ezt követi a növekvő erősségű adszorpció
2 5