EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

A képességek (intellektuális, kommunikációs, cselekvési és szociális) alkotják a negyedik
szintet, melyek feltételül szolgálnak az első három szintre sorolt komponensek kialakításához.
Ezek is fejleszthetők, módosíthatók, formálhatók, itt az ún. általános szintig mindenki
eljuthat, a magasabb szintek viszont már a kompetenciafejlesztés speciális területeit alkotják.
A kompetencia-összetevők ötödik, kevésbé látható és nehezen fejleszthető rétegében
találhatók a konstruktivitás komponensei (értékek, beállítódások, önértékelés, önismeret,
énkép, empátia, stb.), melyek döntő mértékben befolyásolják a munkavégzés építő jellegét.
Amennyiben ez valakinél fejletlen marad, akkor befolyásolható, labilis, karakter nélküli,
esetleg antiszociális személy válhat belőle.
5.4.3. Kompetenciaszótár és -profil
Egy adott munkakör elvárásait tekintve az egyén kompetenciakészletéből nem minden
kompetencia tekinthető szükséges kompetenciának, csak az, amely az adott
munkakör/feladat/tevékenység szempontjából releváns. Ennek alapján a szervezetnek ki kell alakítania
saját kompetenciagyűjteményét (kompetencia-szótárát), valamint saját kompetenciamodelljét, melyek
segítségével aztán az egyes munkakörök kompetenciaelvárásai alapján létre kell hozni az ún.
kompetenciaprofilokat. Ezáltal megvalósulhat az azonos munkakör – azonos elvárás elve, valamint
ezen túlmenően elérhető az is, hogy az üzleti célokkal összhangban áttekinthető és személyfüggetlen
elvárásokat fogalmazhassanak meg, elkerülhessék a hiányhelyzeteket, vagy elejét vegyék a
párhuzamosságok kialakulásának.
Fontos megemlíteni, hogy miként a munkaköri leírások, úgy a kompetenciaprofilok sem
örökérvényűek. Az üzleti célok, a folyamatok és a szervezeti felépítés változásaival összhangban
szükség lehet a profil tartalmi és strukturális módosítására.
A kompetencia-szótár a szervezet kompetenciaprofilja, az üzleti célok megvalósításához szükséges
kompetenciák gyűjteménye. A szervezet a különböző munkakörjellemzők és teljesítményszintelvárások
kialakításánál erre a szótárra támaszkodhat, mely teljeskörűen tartalmazza a releváns
kompetenciaféleségeket és a kompetenciatartalmak definícióját. Az egyes kompetenciákhoz aztán
értékelő skála, valamint érvényességi idő is rendelhető.
Egy ilyen kompetencia-szótár kiválóan felhasználható pl. a munkaerő-felvételi követelmények
kialakítására, teljesítményértékelésre, de támogatást nyújthat a kompetenciafejlesztéshez vagy a
karriertervezéshez is. Az alábbiakban látható néhány példa kompetenciákra, az egységes értelmezést
elősegítő definícióval együtt.
5.1. táblázat: Példák kompetenciaszótár-tartalomra (Forrás: saját szerkesztés)
Információfeldolgozás Az egyén a környezetből érkező hatások, tapasztalt jelenségek információtartalmát
tudatosan értelmezi.
Felhatalmazás A felelősséget, a feladatot az arra alkalmas munkatársra ruházza, és biztosítja a
szükséges erőforrásokat, ezáltal cselekvési lehetőséget biztosít másoknak elképzeléseik
megvalósítására.
Alkalmazkodóképesség Az egyén képes az objektíven felismert és helyesen értelmezett, váratlanul kialakult
szituációkban rugalmasan viselkedni, a megoldás szempontjából optimális módon
tevékenykedni.
Kreativitás Képes a feladat elvégzéséhez/megoldásához szükséges újszerű ötletek kigondolására,
gondolatait nem tartja szűk határok között.
Szakmai hozzáértés Ismeri és alkalmazza a vonatkozó szak- és műveltségi területek struktúráját és elemeit a
különböző munkaszituációkban, valamint a felmerülő problémák megoldásában.
Eredményesség Az egyén minden helyzetben törekszik a kitűzött célok szem előtt tartására és elérésére,
az annak megfelelő munkavégzési formák alkalmazására.
Cselekvőképesség Az egyén képes a megalkotott tervek gyakorlatba való ültetésére, belső hajtóereje
segítségével folyamatosan ennek érdekében is cselekszik, akár még bizonytalan
helyzetek felvállalása mellett is.
Támogató magatartás Az egyén folyamatos visszacsatolást ad, ill. megfelelő tartalommal és módon bátorítást és
segítséget nyújt a munkatársak felé, amennyiben azok igénylik azt.
89