EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

Interjú módszerek
Az interjú módszer a leggyakrabban alkalmazott munkakör elemzési eljárás. Rugalmasan
alkalmazható, visszacsatolásra, módosításra, egyéni megjegyzések figyelembevételére is lehetőséget
ad. Az interjú módszer feltétele egyrészt, hogy az értékelő jól strukturált kérdéseket fogalmazzon
meg, másrészt, hogy gyakorlott legyen ilyen interjúk lefolytatásában.
Az interjú módszer előnye a viszonylagos egyszerűsége és rugalmassága, hátránya a
szubjektivitása. A munkakör betöltője nem mindig képes a munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseket
világosan és strukturáltan megválaszolni és gyakran tapasztalható ellenállás az ilyen interjúkkal
szemben. Az ellenállás oka a dolgozók attól való félelme, hogy a munkakörelemzés révén nyert
információk normarendezéshez vezetnek.
A feladatleltár
Christal dolgozta ki azt az eljárást, amelyben a munkafeladatokat tevékenységekre, majd
résztevékenységekre bontják, azaz a munkakörhöz tartozó feladatokat elemi egységekre tagolják. Az
„elemi feladat egység” meglehetősen puha fogalom, lehet művelet elem, munkamozdulat vagy
mozdulatsor. A mélységekre történő lebontás arra szolgál, hogy az egyes munkakörökhöz rendelt
feladatokat összehasonlítható elemekre bonthassuk, amely elemek függetlenek az egyes
munkaköröktől. Az így kapott leltár alapján összemérhetővé válnak olyan munkakörök is, amelyeket
globálisan nehéz lenne összehasonlítani.
A munkaköri leltár előnye, hogy elkészítése (kész kérdőív alapján) könnyű, az információk
elemzése számítástechnika alkalmazásával gyorsan megoldható. Az elemzés eredményei pedig
közvetlenül felhasználhatók a munkakör értékelésben, a képzési, fejlesztési terv kialakítása során.
A módszer hátránya az, hogy elkészítése a kérdőív hiányában nagyon munkaigényes.
Funkcióelemzés
A funkcióelemzés a megfigyelésen alapuló munkatanulmányozás legáltalánosabban alkalmazott
módszere. Az elemzés során meghatározzák, hogy mi a munkakör célja, feladata az adott szervezeti
keretek között. A következő lépés a feladatok leírása. Ennek során a feladatok ellátásához szükséges
tevékenységet jelleg szerint osztályozni kell (a tevékenységek jellege szerint vannak fizikai, szellemi és
személyközi tevékenység típusok). Ezután a munkavégzés során megvalósított feladatokat
csoportosítják aszerint, hogy adatokra, emberekre vagy eszközökre irányul-e. A három dimenziót
skálák segítségével értékelik. A megfigyelések alapján a kiértékelésben meghatározzák a
munkavégzéshez szükséges ismeretek, készségek és gyakorlat szintjét. Ez képezi aztán az
elkészítendő munkaköri specifikáció alapját.
Ez a módszer alapvetően személyorientált, azaz a személy tevékenységét vizsgálja munkavégzés
közben. A módszer alkalmazásának hátránya, hogy rendkívül sok időt igényel, ezért kevés szervezet
alkalmazza.
Munkanapfelvétel
A munkanapfelvétel általában nem teljes körű, folyamatos megfigyelést jelent, hanem mintavételes
eljárással készül. Az elemzés során a munkafolyamatokat - hasonlóan a feladat leltár módszeréhez -
műveletekre, művelet elemekre, munkamozdulatokra bontják. A munkanap felvétel segítségével
rögzítik ezen elemek gyakoriságát, időigényességét, megítélés szerinti teljesítményszázalékát. A
munkakörelemzésben történő felhasználása csak akkor célszerű, ha a feladatok gyakran ismétlődnek,
tehát a mintavételes eljárás révén valóban megismerhetjük a teljes munkakört.
E módszer hátránya, hogy speciális, gyakorlott munkaelemzőt igényel, mert ebben a megítélésben
csak a tapasztalataira támaszkodhat, amennyiben az „átlagos, vagy elvárható” és az „egyéni”
teljesítményt meg kívánja különböztetni. Az eljárást a végrehajtó folyamatokban gyakran használják
normaidő meghatározásra is.
80