EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

munkakörelemzést gyakran összekapcsolják az idő- és mozdulattanulmányozással is,
melynek kapcsán a munkavállalók úgy érzik, hogy a folyamat a velük szemben támasztott
követelmények növelését vonhatja maga után, ez esetben az alkalmazottak együttműködési
készsége csökken.
A közvetlen munkahelyi vezető: A munkahelyi vezető azt tudja leginkább, hogy milyen
követelményeket támaszt az adott munkakör és hogy ez milyen módon járul hozzá a
szervezeti-és a csoportcélok megvalósításához. Gyakran előfordul, hogy a munkahelyi vezető
csoportja vagy alkalmazottja vélt vagy valós érdekeinek védelmében félrevezető
információkat ad.
A szervezet egyéb tagjai: A munkakörhöz közvetlenül kapcsolódó munkatársak nem tudnak
ugyan elégséges információt nyújtani a munkakör egészéről, de hasznos kiegészítő
ismeretekkel rendelkeznek a közöttük és a vizsgált munkakör közötti kapcsolódási pontokról.
A meglévő írásos dokumentáció: Az írásos dokumentációk értékes kiegészítéssel szolgálhatnak
a munkakör betöltőjétől és a munkahelyi vezetőtől származó alapinformációkhoz képest.
Tipikusan felhasznált anyagok a következők: jelentések (amelyek az adott munkakör
teljesítményével foglalkoznak), a munkahely elrendezésének dokumentációja, korábban
elkészített munkaköri leírások, statisztikák.
5.1.4. A munkakörelemzés eszközei
A konkrét munkakörről történő információ gyűjtés legfontosabb eszközei:
Az egyik csoportot az önfényképezés, az egyéni interjúk, kérdőívek, ellenőrzőlisták alkotják.
Ezeknél a technikáknál a munkakör betöltője aktív szerepet játszik. Ezek közül az
önfényképezés s az interjútechnika alkalmazása a leggyakoribb.
Az információszerzés másik módja a megfigyelés. A munkavégzés közben történt megfigyelés
számos apró részletet tárhat fel a feladatok gyakoriságáról, összetettségéről, a munkavégzés
hatékonyságáról, a munkakörülményekről.
Kérdőíves módszerek
A kérdőívek felhasználásával a munkakörök olyan dimenzióit vizsgáljuk, számszerűsítjük, amelyek
nem mérhetőek. A skálás megfogalmazású kérdéseknél a kérdőív kitöltője relatív értékeket rendel
egy-egy munkaköri jellemző nehézségi fokához, gyakoriságához, stb. A skálák általában 3-9 elemet
tartalmaznak, az egyes skála-elemekhez pedig előkészített szóbeli magyarázatok tartoznak.
Ilyen például:
Milyen szerepet játszanak a berendezés által szolgáltatott vizuális információk a
munkavégzés során?
Írja be a legjellemzőbb válasz számát!
1 - jelentéktelen, 2 - nem fontos, 3 - közepesen fontos, 4 - fontos, 5 - nagyon fontos
A módszer alkalmazásának feltétele, hogy megfelelően kialakított kérdőívek álljanak rendelkezésre,
ezek lehetnek standard kérdőívek, vagy saját fejlesztésűek.
A kérdőíves módszer előnye, hogy képesek vagyunk nem kvantifikálható jellemzők
számszerűsítésére, így azok a számítógépes feldolgozásba bevonhatók, a válaszok gyorsan és
hatékonyan értékelhetők. További előnye, hogy a kitöltő nagyon gyorsan elkészítheti.
A kérdőíves módszer hátránya, hogy nincs lehetőség egyedi válaszok megfogalmazására, ami
torzíthatja a valós véleményt, továbbá az, hogy kérdésfeltevésre, visszakérdezésre, értelmezésre nincs
lehetőség. Így a válaszok megbízhatósága esetenként sérülhet.
79