EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A becslési módszerek alkalmazásakor a vállalati menedzserek tapasztalataira alapozunk. Normál<br />
körülmények között a becsléseket keretfeltételek figyelembevétele mellett végezzük el. Ilyen<br />
keretfeltételek például forgalmi prognózisok vagy termelési programok alapján, illetve új technológiák<br />
alkalmazásával vagy új munkaeszközök bevezetésével összefüggésben alakíthatók ki.<br />
Egyszerű becslés<br />
4. 7. ábra: Becslési módszerek<br />
A létszám-szükségletet az illetékes menedzserek becsülik meg saját felelősségi szakterületükön.<br />
Ezek a módszerek aránylag kis ráfordításokkal alkalmazhatók, az eredmény ugyanakkor egy-egy<br />
menedzser szubjektív megítélésén alapul. Éppen ezért célszerű az egyes üzemi részterületek becsült<br />
létszám-szükségletét összehasonlítani egymással, elfogadhatóság szempontjából felülvizsgálni azokat<br />
és amennyiben szükséges, végrehajtani a korrekciókat.<br />
Szakértői becslés<br />
Egyszerű becslés<br />
A szakértői becsléseknél egy kompetens személyekből kialakított csoport végzi a becsléseket úgy,<br />
hogy az egyes részeredményeket csoportos összeredménnyé vonják össze. A becslés végrehajtásának<br />
formájától függően megkülönböztetünk egyszerű, vagy többszörös szakértői becslést.<br />
Egyszerű szakértői megkérdezés<br />
Az egyszerű szakértői becslés során a jövőbeli létszámszükségletet egy szakértői csoport<br />
tagjai külön-külön felbecsülik, majd azt követően egymás között egyeztetik. Az így kialakuló<br />
csoportos megítélést bizonyos körülmények között meghamisíthatja a csoport valamely<br />
tagjának személyes befolyása, ha a csoport többi tagja saját véleményét az övének alárendeli.<br />
Szisztematikus (többszörös) szakértői megkérdezés<br />
Annak érdekében, hogy a csoportos megítélés objektivitását biztosítsák, többkörös<br />
szakértői becslést hajtanak végre, amelyben az első becslés eredményét munkaerő tervezők<br />
kiértékelik, majd második becslése kerül sor.<br />
Ennél a módszernél az egyes szakértők a jövőbeli létszám-szükségletre vonatkozó<br />
becslésüket, illetve annak indoklását egy kérdőíven adják meg. Az első körkérdés végrehajtása<br />
és kiértékelése után az eredményeket összefoglalják, és azt a csoport tagjainak visszajelzik,<br />
ezt követően elvégzik a második becslési sorozatot. A második becslés kiértékelése után kerül<br />
sor a létszám-szükséglet rögzítésére. Ezt az eljárásmódot nevezik Delphi-módszernek.<br />
<strong>Munka</strong>körképzés módszere<br />
Becslési módszerek<br />
Egyszerű szakértői<br />
becslés<br />
A munkaerő-szükséglet tervezéséhez a munkakörképzési módszert akkor alkalmazzuk, ha a<br />
munkafeladatok teljesítésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre időadatok, vagy akkor, ha az<br />
egyes munkamennyiségeket nem ismerjük elegendő pontossággal. Vannak bizonyos munkakörök,<br />
amelyeket attól függetlenül is be kell tölteni, hogy azok kellően leterheltek lennének (például az<br />
elsősegélynyújtás). A munkakörök kialakítása a feladatelemzés és a feladatszintézis segítségével<br />
hajtható végre (lásd a 5.8. ábrát).<br />
70<br />
Szakértői becslés<br />
Többszörös szakértői<br />
becslés
Change language