EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

ELŐSZÓ
Az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átalakították a munka világát.
Hazánkban a piacgazdaságra való áttérés, a magánosítás nemcsak a vállalatok, vállalkozások
formáinak, működési módjának megváltoztatását igényelte, hanem az egyes, a vállalatok és
intézmények sikeres menedzseléséhez szükséges tevékenységek részterületek fejlesztését és
újragondolását is. Így az emberi erőforrások kezelése területén is megjelent az ember, mint erőforrás
hatékony alkalmazását segítő módszerek, eljárások megértésének, kidolgozásának és bevezetésének
igénye.
Az emberi erőforrás menedzsment középpontba kerülése és felértékelődése azonban nem csak a
hazai átalakulási folyamat következménye. A világ fejlett gazdasággal rendelkező országaiban is
megfigyelhető az a tendencia, hogy az utóbbi három évtizedben a munkakörök, az egyének
karrierjének alakulása, az alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos elmélet és gyakorlat többet
fejlődött, mint a megelőző két évszázadban. Mindez nem etikai megfontolásokból, vagy politikai
mozgalmak akciói nyomán történt így, a változás a gazdasági és a társadalomi (sőt természeti)
folyamatokban teret nyerő új korszak eredménye, mondhatni szükségszerű következménye.
A munkaadók és munkavállalók közötti lojalitás a múlté. A felgyorsult verseny következtében a
szervezetek rövid ciklusonként átalakulnak. A szervezeti átalakulásokat szükségszerűen követik
munkaerő-mozgások is. A szükségtelen munkaerőt elbocsátják, és esetenként egy tevékenység
újraindításakor a korábbi munkavállalókat újra toborozzák, néha viszont csak munkaerő-kölcsönzés
révén elégítik ki az ideiglenesen megnövekedett munkaerő-szükségletüket. A munkavállalók a
korábbinál gyakrabban változtatnak munkahelyet. A sikeres életpályák állandó fejlődést, változást
igényelnek az egyes emberektől.
A felvétellel, az alkalmazással kapcsolatos elvárások és módszerek alapvetően változtak. Példaként
említsük meg az outsourcing megjelenését. Az USA-ban az elmúlt 5 év leggyorsabban fejlődő ágazata
a személyügyi szolgáltatások voltak. Számos és jelentős vállalat helyezi ki a humán menedzsment
egyes feladatait, vagy azok többségét. Ennek egyik oka, hogy kis szervezetek esetében pl. a
munkaügyi kötelezettségekhez szükséges adminisztráció, vagy a megfelelő toborzás, kiválasztás nem
végezhető magas színvonalon ugyanakkor gazdaságosan, a másik ok pedig, hogy bizonyos
specialisták, akikből egy szervezetben csak kevés dolgozik (pl. dietetikus, hegesztőmérnök) karrierje,
képzése csak több szervezetet együttesen kezelve támogatható megfelelően. A kiszervezés
természetesen komoly odafigyelést és előre átgondolt egyeztető mechanizmusokat igényel. Az
alkalmazással kapcsolatos változások között megemlítendő az atipikus foglalkoztatási formák
térnyerése, ilyen pl. a távmunka, a megbízásos tevékenység, vagy a részmunka.
A sikeres és sikertelen vállalatok között nem a műszaki - technológiai fejlettségben lelhetők fel a
meghatározó különbségek, hanem a szervezetben dolgozó emberek minőségében. Az emberi
erőforrások fejlettsége és a gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggések közgazdasági
vizsgálata azt mutatja, hogy a gazdasági növekedésnek meghatározó eleme a munkaerő fejlettsége, a
humán potenciálja, amely azonban önmagában nem hat automatikusan, csak akkor, ha ezzel az
erőforrással megfelelően gazdálkodunk.
A vállalatok többségében részben a hagyományok hiányában, részben a gyorsan változó
körülmények miatt még sok kívánni valót hagy maga után az alkalmazott humánmenedzsment
gyakorlat. A szervezetek menedzsmentjére és a személyzeti vagy humánpolitikai osztályra (csoportra)
vár még az a feladat, hogy olyan humán menedzsment eljárásokat, technológiákat fejlesszenek ki
vagy adaptáljanak, amelyek képesek biztosítani mind a szervezet, mind az szempontjából elvárt
hatékonyságot. A színvonalas humán erőforrás menedzsment egyaránt szolgálja a szervezet céljainak
megvalósulását, nevezetesen a szervezeti teljesítmény kívánt szintjének elérését, de szolgálja a
szervezet különböző szintjein dolgozó egyént is (menedzsert és beosztottat egyaránt), amennyiben
eszközeivel lehetővé teszi az egyén hatékony munkavégzését, elvárásainak teljesülését és
képességeinek karbantartását, felkészülését a változó elvárásokhoz..
A humán erőforrás menedzsment most következő tárgyalása során, a munkaszervezet emberi
problémáit, az emberi tényező menedzselésének kérdéseit feszegetve számos szakterületre
támaszkodunk, ilyenek, pl. a pszichológia, szociológia, politikatudomány, a szervezeti viselkedés és
ezeken túl számos más periférikusan érintett területtel is találkozhat az olvasó.
7