EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
munkaerők, pénztárosok, áruházi<br />
eladók, könyvelők, adatrögzítők<br />
69<br />
őrző-védő emberek, vezető<br />
munkaerők, oktató-kutató<br />
emberek<br />
Összegző szükséglet meghatározás: Ennek eszköze a munkaköri terv módszer, melyet általában a<br />
közszféra területén alkalmazzák. Ezeken a területeken gyakran több évre előre előírják az egyes<br />
intézmények, szakterületek és részterületek számára a javasolt, illetve engedélyezett munkakörök<br />
tervét. Ezek a tervezett munkakörök különböző időpontokra vonatkozóan mutatják a létszámszükségletet.<br />
Ehhez a szükséglethez hozzá kell számítani a tartalék szükségletet is, hogy az évenként<br />
beállítandó munkatársak számáról áttekintést kapjunk (beszerzési szükséglet).<br />
Sztochasztikus módszerek, múlt-orientált módszerek<br />
A sztochasztikus módszerekkel a létszám-szükséglet és más változók (pl. a munkamennyiség)<br />
közötti kapcsolatokat vizsgáljuk. Ezeknél a módszereknél olyan adatokat használunk kiindulásként,<br />
amelyeket a múltban rögzítettünk. Az a feladat, hogy ezekből a múltbeli adatokból a létszámszükséglet<br />
és a szükségletet meghatározó befolyásoló tényezők (legtöbbször a munkamennyiség)<br />
közötti függvényszerű összefüggéseket levezessük, és a jövőre vonatkozóan felhasználjuk.<br />
A leglényegesebb hiányosságok ezeknél a módszereknél az alábbiak:<br />
A múltban általában csak a munkaerő-állományt rögzítettük és ezt - extrapolációval a jövőbe<br />
kivetítve- hallgatólagosan létszám-szükségletnek tekintjük.<br />
A feladatokban bekövetkezett változásokat a munkamennyiségben bekövetkezett változásként<br />
értelmezzük.<br />
Több évre visszamenőleg van szükség adatokra.<br />
A felsorolt hiányosságok miatt a számítások eredményét prognózisokkal kell kiegészíteni,<br />
amelyekben mind a cégen belüli, mind a külső hatásokat is figyelembe vesszük. Ezeket a számítás<br />
nem veszi figyelembe. A lehetséges sztochasztikus módszerek sokfélék: ezek közül gyakran használják<br />
a regresszió-analízist, a korreláció-analízist és az exponenciális simítást. E módszerek részletesebb<br />
leírásától azonban most eltekintünk.<br />
Ökometria és szimuláció<br />
Ökometria<br />
Az ökometriában a valószínűség-számítás felhasználásával gazdaságstatisztikai adatokat vizsgálunk<br />
annak érdekében, hogy a gazdasági rendszerek jövőbeli fejlődésére vonatkozóan megállapításokat<br />
tehessünk. Az ökometriai modelleket ma általában számítógépek segítségével tanulmányozzák. A<br />
munkaerő-tervezés területén az ökometria alkalmas a létszám-szükséglet globális, középtávtólhosszútávig<br />
terjedő előrejelzésére.<br />
Szimuláció<br />
Szimuláció esetében ugyancsak modellek segítségével, különböző rendszerek magatartását<br />
vizsgáljuk - meghatározott befolyásoló tényezők változása nyomán. A szimuláció felhasználási területei<br />
közé soroljuk például a sorbanállási problémákat, a karbantartási-, illetve a hozzárendelési<br />
problémákat. A munkaerő-tervezés keretei között tipikus felhasználási eset a véletlenszerű várakozó<br />
sorok vizsgálata, például pénzfizető vagy jegyárusító pénztáraknál. Ezekben az esetekben szimuláció<br />
segítségével azt elemezzük, hogy az ott dolgozó munkatársak milyen időbeli terhelésnek vannak<br />
kitéve, illetve meghatározott feltételek között a partnerek (ügyfelek) milyen várakozási időkkel<br />
juthatnak a pénztárhoz, és az előfordulható maximális várakozási idők mellett milyen létszámú kezelő<br />
személyzetet kell foglalkoztatnunk.<br />
Becslési módszerek
Change language