EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

Szerződő partner Önmaga Munkáltató/Köztes szereplő Munkáltató
Termelés
(eszközök, anyagok)
Önmaga biztosítja Önmaga biztosítja Munkaadó biztosítja
Munkahely Önmaga biztosítja Önmaga biztosítja Munkaadó biztosítja
Felügyelet Autonóm Indirekt vagy felügyelet nélküli Közvetlen felügyelet
A bedolgozással kapcsolatos kockázatok felméréséhez – a távmunka kockázatain felül – az alábbi
kérdéseket kell feltennie a munkáltatónak:
Az eszköz használata: Megfelelő-e az eszköz a munkavégzéshez? Rendelkezik-e a
munkavállaló a kellő és megfelelő információval a használathoz? Megtörténik-e a berendezés
bizonyos időközönkénti felülvizsgálata (biztonságos-e a berendezés)?
Az eszköz használatával kapcsolatos veszélyforrások: Jelzik-e a berendezések a
meghibásodást? Javíthatók-e a munkavállaló által, vagy csak szakember végezheti ezeket a
munkálatokat? A munkavégzés során előfordulnak-e veszélyes/mérgező anyagok?
Nem megfelelő munkavégzés a minták hiányában
A termelés költségeinek viselése: mivel sok esetben a munkavállalónak magának – a
munkáltató támogatása nélkül – kell viselnie a termeléssel kapcsolatos költségeket (a
munkaeszközök megvásárlása, bérlése ill. fenntartása, a munkahelyszín biztosítása és az
üzemeltetési költségek finanszírozása, felhasznált anyagok megvásárlása, stb.), a nettó
jövedelmük alacsonyabb, mint a „hagyományos” alkalmazottaké, így viszont
elégedetlenségük nagyobb fokú.
Határidők csúszása, a teljesítmény minőségének alacsonyabb színvonala: a legtöbb bedolgozó
munkáját semmilyen szinten nem irányítja felettes, ennek ellenére a munkáknak határideje
és minőségügyi követelményei vannak. Mivel azonban ezeket a szereplőket sokszor félig vagy
teljesen független munkavállalókként kezelik, nincsenek köztes ellenőrzések, így a
követelményeknek való megfelelés is bizonytalanabb.
A gazdasági változások és a globalizáció révén a foglalkoztatásnak is új kihívásoknak kell
megfelelnie. A hagyományos ipari termelés háttérbe szorulása és a tercier szektor térhódítása a
foglalkoztatási gyakorlatra is hatással van. Újabb és újabb vállalati igények jelennek meg, különösen a
gazdasági termelékenység visszaesése esetén, a vállalatoknak egyre jobban alkalmazkodnia kell az
igényekhez, rugalmasnak kell lennie a változó üzleti környezethez igazodva. A hagyományos
munkahelyek száma csökken, a foglalkoztatás újabb és újabb, és egyben olcsóbb megoldásait keresik
a munkaadók, hogy a világméretű versenyben megőrizzék vagy erősítsék pozíciójukat. Az új
megoldások keresése egyaránt folyik a legális kereteken belül, illetve nem ritka a legalitás világának
az átlépése az illegalitás felé, amely előbb-utóbb a vállalkozói szféra érdekérvényesítési erejének
következtében a jog által legalitást kap. Az EU egyszerre hangsúlyozza a foglalkoztatás rugalmasabbá
tételét és a szociális biztonság megőrzését, miközben folyamatosan ösztönzi az új foglalkoztatási
formák terjedését, mint lényegében az egyedüli esélyt arra, hogy a fejlett Európa polgárai munkához
jussanak.
Az atipikus foglalkoztatási formákban rejlő előnyök eléréséhez azonban fel kell készülnie a
szervezeteknek. A foglalkoztatás formájának megváltozása kihat az üzleti folyamatok szervezésére,
ellenőrzésére, a szervezeti kultúra fenntartására, az üzleti titkok, adatok védelmére, továbbá
adminisztrációs többletet okozhat. Az egyes formák alkalmazása előtt emiatt javasolt az előnyök
elemzése mellett a ráfordításokat is megvizsgálni, mind rövid-, közép és hosszú távra. Fel kell készülni
továbbá a szervezet ellenállására, a vezetői szokások új formákhoz való illesztésére, informális (tacit)
tudás megfelelő kezelésére is. Meg kell bizonyosodni, hogy a munkavállalók, vezetők, valamint a
kiszolgáló funkciók is felkészültek a bevezetésre kerülő atipikus foglalkoztatási formák sikeres
alkalmazására. Az alkalmazás megkezdését követően pedig rendszeres elemzések javasoltak, hogy a
fenntarthatóságot, az előnyök teljesülését biztosítani lehessen.
58