EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

3.2.4. Bedolgozás
A bedolgozói jogviszony a munkaviszonyhoz közel álló foglalkoztatási forma. A legfontosabb
különbség talán a munkáltató utasítási jogával kapcsolatos: a bedolgozó a munkáját a munkáltató
közvetlen irányítása nélkül végzi, a foglalkoztató kizárólag az alkalmazott technika és a munkavégzés
módja tekintetében adhat utasítást. (24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet) A bedolgozói jogviszony a
távmunkával rokon vonásokkal rendelkezik: a munkavégzés helyét nem a munkáltató biztosítja,
hanem a bedolgozó. A munkáltató korlátozott utasítási jogával áll összefüggésben, hogy a
munkaviszonyhoz képest az elvégezhető munka jellege tekintetében korlátozottak a lehetőségek:
bedolgozói jogviszony csak olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a
teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi
mutatókkal meghatározható.
A bedolgozás esetében – amellett, hogy nagyfokú önállóság jellemzi az ilyen formán kialakított
munkaköröket – a munkahelytől való kisebb nagyobb távolságok áthidalására törvényi szabályozás
segíti mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal érdekképviseletét. A szabályozások és
korlátozások az alábbi területekre terjednek ki:
A bedolgozó munkáját – eltérő megállapodás hiányában – saját munkaeszközzel, a
foglalkoztató által biztosított anyaggal végzi. A munkavégzés során a bedolgozó a vele közös
háztartásban élő, munkaviszony létesítésére jogosult személy segítségét a munkavégzés
során igénybe veheti. Utóbbi esetben a bedolgozó a munkavégzéshez igénybe vett személy
tevékenységéért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről a bedolgozó gondoskodik, azzal, hogy
a foglalkoztató a bedolgozót köteles az előírt egyéni védőeszközökkel ellátni, és biztosítania
kell, hogy az általa adott munkaanyag, munkaeszköz az egészséges és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megfeleljen.
A foglalkoztató a teljesítménykövetelmény megállapításánál a munkaviszonyban állókhoz
képest kedvezőtlenebb feltételeket nem állapíthat meg. A bedolgozó részére térítést kell
megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült, a
kormányrendeletben maghatározott rezsiköltségekre.
A bedolgozói jogviszony speciális formája a biztosított bedolgozói jogviszony, melynek
keretében a foglalkoztató és a bedolgozó megállapodása alapján a foglalkoztató
meghatározott munkamennyiséggel a bedolgozót ellátja, a bedolgozó pedig ebben a
mértékben rendszeresen munkát végez. A megállapodást legalább olyan mennyiségű
munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező
minimálbér 30%-át. A biztosított bedolgozó helyzete annyiban kedvező, hogy a bedolgozó
részére a megállapodásban meghatározott díjazás akkor is jár, ha a foglalkoztató a
meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja.
A foglalkoztató köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást
megadni. Ha a munkavégzésre vonatkozó szabályok, előírások kötelező rendelkezéseket nem
állapítanak meg, a foglalkoztató az alkalmazott technika és a munkavégzés módja
tekintetében a bedolgozónak utasítást adhat, ha az a munka elvárt minősége szempontjából
szükséges. A foglalkoztató a munkavégzéssel összefüggésben a bedolgozót ezt meghaladóan
nem utasíthatja.
A foglalkoztató az általa adott anyag, termék, eszköz tekintetében köteles biztosítani, hogy az
az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfeleljen és azok
kezelésére, tárolására előírásokat adhat. Ezen túlmenően köteles a foglalkoztató a
bedolgozót a végzendő munkával kapcsolatban munkavédelmi oktatásban részesíteni, és az
előírt egyéni védőeszközökkel ellátni. Az egészséges és biztonságos munkavégzés további
feltételeiről a bedolgozó köteles gondoskodni.
A bedolgozás pesszimista megközelítése alapján a bedolgozói munkakörök alapvetően alacsony
bérszinttel rendelkeznek, főként manuális munkavégzést takarnak, a munkakörnyezetet
bizonytalanság és kedvezőtlen feltételek jellemzik és gyakran kapcsolódik hozzá az illegális
gyermekfoglalkoztatás. Mindezek alapján számos esetben a női foglalkoztatás arányát növelő
56