EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

esetben nagymértékű a call centerekben, telefonos ügyfélszolgálatoknál találhatunk nagyszámú
kölcsönzött munkavállalót). Bár elsőre érdekesnek tűnik, külföldi gyakorlatokban is megtalálható
foglalkoztatási forma igazán magasan kvalifikált munkaerő esetében is.
A munkaerő-kölcsönzés esetében – a magyarországi jogi helyzetnek köszönhetően –
beszámolhatunk arról az érdekes momentumról, hogy klasszikusan nem a valós céljára alkalmazzák,
más motiváció jellemzi a hazai vállalatokat: míg Nyugat-Európában leginkább szezonális feladatok
megoldása esetén, hektikus termelési/szolgáltatási folyamatok ellátására használják, addig
Magyarországon sokkal gyakoribb a hosszú távú (évekig tartó) kölcsönzési forma, melynek komoly
hatása van az állandó és kölcsönzött munkavállalók közötti megkülönböztetésre is.
A munkáltatói kompetenciák tekintetében viszonylag egyszerű feladattal állunk szemben, hiszen a
kölcsönvevő cég a törvény által előírt – főként felügyeleti – feladatokat látja el, valamint a
munkavédelemre vonatkozó fejezetek betartása jelenti a lényegi pontot. Többletként esetleg a
munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó extra munkajogi tudás kérhető számon rajtuk (ezek közül is
kiemelve azt, hogy a vállalkozások meglévő munkakörei nem alakíthatók át kölcsönzéses
munkavégzésre, azaz a visszakölcsönzés tiltott tevékenység, amit a törvény szigorúan büntet).
A klasszikus munkáltatói feladatok ellátása a kölcsönző céghez tartozik, és különösebb
infrastrukturális igénye sem jelentkezik ennek a formának, hiszen a feladat és az eszközök ugyanazok,
kizárólag a munkát végző személy foglalkoztatási viszonya eltérő.
A munkaerő-kölcsönzésben rejlő kockázatokkal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy azokat
nem a kölcsönbevevő vállalat, hanem a kölcsönző cég viseli és kezeli. A kölcsönzött munkaerő –
munkáltatókra hatással lévő – hatásának leginkább negatív vonulatát az alkalmazotti elkötelezettség
hiánya jelenti, melynek eredményeképpen a leadott egyéni teljesítmény alacsonyabb szintje
valószínűsíthető.
Problémák a munkaerő-kölcsönzésben
Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásakor felmerül a rugalmasság és a biztonság kényes
egyensúlyának kérdése. Nyugat-Európában (elsőként Dániában, az 1990-es években) már
meghonosodott az ún. flexicurity-elv, amely egy hármas reláció fenntartását célozza: nagyfokú
munkaerő-piaci rugalmasság, magas társadalmi biztonság és kiterjedt aktív munkaerő-piaci politikák
egyidejű érvényesülését. Lényeges kérdés, hogy az elvet mennyire alkalmazzák a törvényi szabályozás
során. Egyes vélemények szerint szükséges bizonyos minimál-standardok beépítése (egyenlő
bánásmód, felmondási kötöttség, stb.), ugyanakkor a szabályok túlzott szigorítása a külföldi cégek
kivonulását vonná maga után.
Sok gondot jelent még mindig, hogy a kölcsönző cégek nem jelentik be a munkavállalókat, a
szükséges dokumentálás és az igazolások kiadása elmarad. A kölcsönbeadó cégek adatszolgáltatási
kötelezettségeiket sem teljesítik maradéktalanul. A színlelt szerződések is gyakorta előfordulnak, pl.
amikor egy cég a munkavállalók egy részét kiszervezi, majd visszakölcsönzi egy újonnan alapított
gazdasági társaságtól saját korábbi munkavállalóit.
Többen rámutattak arra a tényre, hogy ezeket a formákat számos vállalat a többlet-juttatások
elkerülésére használja. A megfelelő működéshez megfelelő bértábla és besorolási rendszer kialakítása
szükséges. Ezen kívül kölcsönzésnél nem lehet érvényesíteni többek között a raktári felelősséget sem,
így nem vonható felelősségre a munkavállaló, ha hiány mutatkozik a cégnél. Kényes kérdés a cafeteria
alkalmazása is, hiszen ha a munkáltató csak a törzsgárdának szánja ezt a juttatást, akkor a
kölcsönzött alkalmazottak kimaradnak, ami egyébként akkor lenne indokolt, ha átmenetileg
alkalmazzák őket, csakhogy a gyakorlat általában nem ezt mutatja.
A külföldi székhelyű munkaerő-kölcsönző cégekkel való együttműködés is kockázatos lehet, mivel a
magyar munkaügyi ellenőrző szerveknek nincs hatóköre ellenőrizni a külföldi céget, hogy az adott
ország jogszabályai szerint nyilván van-e tartva, illetve, hogy a dolgozó be van-e egyáltalán jelentve,
így egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a magyarországi székhelyű kölcsönbevevő céget
vonhatják felelősségre.
55