EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

3. 5. táblázat: A részmunkaidős foglalkoztatás megjelenése tevékenységi státuszok és nemek
függvényében
Tevékenységi státuszok
aránya
%-ban
Szellemi foglalkozású
menedzserek
Szellemi foglalkozású
szakemberek
Szellemi foglalkozású
alkalmazottak
Fizikai foglalkozású szak-,
ill. egyéb manuális
munkavégzők
Forrás: Fagan-Burchell, 2002
Férfiak Nők Össz.
TM RM Össz. TM RM Össz.
59 5 64 30 6 36 100
44 7 51 29 20 49 100
28 4 32 39 29 68 100
79 5 84 12 4 16 100
Fizikai munkások 57 8 65 18 17 35 100
Fentiek alapján kijelenthető, hogy elsősorban nők körében jellemző a részmunkaidős
foglalkoztatás, esetükben is szellemi és fizikai munkák esetén, főként alkalmazotti szinten, ill.
valamilyen szakterületen (amely nem vezetői, menedzseri pozíciót takar).
A részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a makro-
és mikrogazdasági tényezőket, amelyek olykor pozitívan, de akár negatívan is érinthetik a szervezet
rugalmassabbá tételét:
Foglalkoztatási helyzet: egy hosszantartó foglalkoztatási állapot növeli a munkavállalók egyéni
alkupozícióját a preferenciáik megvalósítását ill. akár a munkaidő hosszának megválasztását
tekintve.
Általános szabályozási környezet: a törvényeken felül ide tartoznak a szervezeti és szocális
környezet elemei is, melyek pozitív és negatív arányban egyaránt befolyásolhatják a
részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését.
A szervezetben fellelhető munkavégzési minták: nem minden munkáltató van tisztában a
különböző rugalmas foglalkoztatási formák (így a részmunkaidő alkalmazásának) előnyeivel,
költségekre való hatásaival, köszönhetően a szervezeten belül fellépő komplikációknak és a
részmunkaidős foglalkoztatás növelésével emelkedő fix költségeknek (amelyek végső soron
növelhetik a munkaerőköltségeket). A hagyományos foglalkoztatással működő munkáltatók a
kedvező nyugat-európai példák ellenére is ellenállnak a részmunkaidő kínálta rugalmassági
előnyöknek (köszönhetően az általános információhiánynak).
A háztartások összetétele: a részmunkaidőben történő munkavégzés szereplői sokszor annak
függvényében hozzák meg munkaidőre vonatkozó döntéseiket, hogy milyen szerepet
töltenek be a családban. A gyermekek számának növekedése emeli a részmunkaidőben
dolgozó nők számát, a hazánkban tapasztalható általános öregedés és a népesség
csökkenése azonban éppen ellentétes hatást gyakorol.
A háztartások gazdasági helyzete: azok a családok, amelyek kisebb vagy nagyobb pénzügyi
gondokkal küzdenek, sokkal inkább hajlamosak átmeneti megoldásokra (pl. a
részmunkaidőben történő munkavégzésre), azaz a gazdasági válság okozta nehézségek
növekedésével a részmunkaidős foglalkoztatás részarányának növekedése várható, ebben az
esetben azonban sokkal inkább kényszerválasztásokról és nem a munka-magánélet
összhangjának elérését szolgáló megoldásáról beszélhetünk.
Az egyének személyes tulajdonságai, kompetenciái, értékrendszere: a munkavállalók –
iskolázottságuk, neveltetésük, jövedelmi helyzetük függvényében – széleskörű
elképzelésekkel rendelkeznek munkavégzési szokásaikra, általában munkavégzésükre
vonatkozóan, mely leginkább az ország nemzeti kultúrájára vezethetők vissza. Ennek alapján
50