07.06.2013 Views

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

virtuális csapatok esetében lecsökken, az információk köre szűkebbé válik, a releváns<br />

információk<br />

A távmunka költségei: a távmunkahelyek kialakítása, az egyes feladatok átszervezése minden<br />

esetben a kommunikációs és IT költségek növekedéséhez vezet. Ez komoly költségoldali<br />

tényezőt takar, az ezzel szemben álló hasznok viszont sokszor nem pontosan kalkulálhatók,<br />

vagy esetleg nem számszerűsíthetők, ezért hangsúlyosabbá válnak a rugalmas formával<br />

kapcsolatos kiadások.<br />

A távmunka alkalmazásának napjainkban a legnagyobb akadálya a vezetői ellenállás. Ez elsősorban<br />

azon vezetőkre jellemző, akik a munkaidő alapú munkavégzésre szocializálódtak, úgy gondolják, hogy<br />

a munkavállaló akkor dolgozik, ha az irodában van. A nyugat-európai tapasztalatok alapján azonban<br />

látható, hogy a vezetési gyakorlat egyre inkább a munkafeladatok határidőre és minőségben történő<br />

elvégzésére fókuszál, egyre kisebb jelentőséget tulajdonítva a munkavégzés helyére és idejére.<br />

Feltételezhető, hogy az idő előrehaladtával a vezetők hozzáállása hazánkban is változik majd. Egyre<br />

több vezető támogatja majd a projektalapú munkaszervezést, vagyis az eredmény érdekli őket, és<br />

nem az, hogy mikor és hogyan végzik el a feladatot a munkavállalók. Napjainkban az informatika-, a<br />

pénzügy- és a média területén működhetne leginkább a távmunka rendszer.<br />

3.2.2. A részmunkaidős foglalkoztatás<br />

A részmunkaidő egyre szélesedő gyakorlata ellenére megállapítható, hogy a formának nincs<br />

egységes meghatározása. Erre jutottak egy, az atipikus foglalkoztatásában kiemelkedőnek számító<br />

átfogó hazai kutatás eredményei kapcsán is, amivel a részmunka területén is maradandót alkottak.<br />

Ebben a kutatásban az OECD-nek témával foglalkozó összefoglalójára hivatkoznak, mely szerint: „az<br />

ILO alapvetőnek tekintett meghatározása szerint a részmunkaidő jelentősen rövidebb, mint a normál<br />

munkaidő”. Számos országban ezt a meghatározást használják ügyviteli célokból, de ez nem minden<br />

vizsgálathoz elégséges. Ezért vagy az alkalmazottakat kérdezik meg, hogy részmunkaidőben<br />

dolgozónak tekintik-e magukat, vagy a teljes és a részmunkaidő megkülönböztetése alapján a<br />

megrövidített munkaidőt tekintik részmunkaidőnek. Nemzetközi összehasonlításokhoz jelenleg az az<br />

általános ajánlás, hogy a „megrövidített munkaidő” értelmezést használják. Esetenként azonban mégis<br />

megjelölik a részmunkaidő minimális vagy maximális óraszámát „Részmunkaidős munkaviszonyú<br />

munkavállaló az irányelv szerint az, akinek a heti rendes munkaóráinak száma vagy legfeljebb egy<br />

évig terjedő munkaviszonyra kiszámított munkaóraátlaga kevesebb, mint a hasonló kategóriájú teljes<br />

munkaidőben foglalkoztatott rendes munkaóráinak száma. Hasonló kategóriájúnak az ugyanannál a<br />

munkáltatónál teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minősül, aki ugyanolyan vagy hasonló<br />

munkakört (szakmát) lát el. Ha ilyen alkalmazott nem található, az összehasonlítást a hatályos<br />

kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a tagállam jogszabályainak alkalmazásával kell<br />

megtenni. Az irányelv a részmunkaidős munkavállaló definíciójánál egyfajta negatív logikát követ,<br />

mindenki részmunkaidős, akinek a munkaideje a teljes munkaidőt nem éri el.” (<strong>Munka</strong>adó Lapja,<br />

2003)<br />

Az irányelvnek a szakirodalom által leglényegesebbnek minősített része a hátrányos<br />

megkülönböztetés tilalmának kimondása. E szerint a részmunkaidős munkavállalók nem<br />

részesülhetnek kevésbé kedvező bánásmódban, mint a hasonló kategóriájú, teljes munkaidőben<br />

foglalkoztatottak, azért mert részmunkaidőben dolgoznak. Eltérő bánásmód csak akkor lehetséges, ha<br />

az objektív okok alapján indokolt. A részmunkaidő további irányelvi garanciája az önkéntesség. Így a<br />

munkavállaló hozzájárulásának hiánya a teljes munkaidős munkavégzésről a részmunkaidősre vagy a<br />

részmunkaidősről a teljes munkaidősre történő áttérés kapcsán önmagában nem adhat érvényes<br />

alapot a munkaviszony felmondására. Nem ütközik ugyanakkor az irányelvbe az a nemzeti<br />

joggyakorlat, amely a munkáltató működési szükségletein alapuló munkaviszony-megszüntetésre<br />

módot ad. Adott esetben fontos figyelembe venni az időarányosság (pro rata temporis) elvét is.<br />

45

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!