EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
munkakörök az időháztartás szempontjából is jelentősen különböznek. Van, amelyikben a dolgozó<br />
szabadon osztja be munkaidejét, élethelyzetétől, egyéb körülményeitől függően, míg van olyan, ahol<br />
szükség van a „hivatali idő” betartására, hiszen például egy ügyfélszolgálatnak a feltüntetett<br />
időpontban mindenképpen válaszolnia kell – függetlenül attól, hol tartózkodik a válaszadó. Ez<br />
jelentősen befolyásolhatja bizonyos munkakörökben azt, hogy kik vállalják el: adott esetben a<br />
munkakör teljes egészében távmunkássá tehető, de a munkavállaló (pl. egy kismama) azt az<br />
élethelyzetéből kifolyólag mégsem végezheti el. (ITTK, 2008)<br />
„Már ennyiből is látható, hogy az atipikus munkavégzés egy szegmensének szűken vett ideális<br />
eseteiben is számos differenciát találunk a különböző munkakörök között. A KSH adatai alapján<br />
jelenleg Magyarországon a foglalkoztatottak harmada dolgozik számítógéppel, és ez az arány a<br />
bemutatott tendenciák alapján jelentősen növekedni fog a közeljövőben. Esetükben máris felmerül,<br />
hogy részben vagy egészben munkájuk másként is szervezhető a hagyományos tér- és időkereteken<br />
kívül. Meg kell jegyezni, hogy hazánkban a vállalati kultúra egyelőre nem ebbe az irányba mutat, noha<br />
a megfelelő munkafolyamat-elemzéssel – ha nem is konkrét munkakörök, de – bizonyos<br />
munkafolyamatok mindenképpen átalakíthatók.” (ITTK, 2008)<br />
„A hazai és nemzetközi adatokból a kutatók azt szűrték le, hogy a távmunkában foglalkoztatottak<br />
nem elsősorban a hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki, hanem többnyire a minden szempontból<br />
előnyös helyzetben lévők közül: jellemzően budapesti, magasan kvalifikált munkaerőről van szó, amely<br />
az úgynevezett tudásmunkásoknak (knowledge workers) is az elitje. Ehhez képest a távmunkát<br />
támogató programok az ösztönzést jellemzően megpróbálják összekapcsolni valamilyen hátrányos<br />
foglalkoztatás- vagy szociálpolitikai helyzettel. Vagyis a megcélzott célcsoportok általában a<br />
megváltozott munkaképességűek vagy gyermeküket otthon nevelők, roma származásúak, 45 éven<br />
felüliek, hátrányos munkaerőpiaci térségben élők, munkanélküliek, pályakezdők stb.<br />
Mindezek alapján a távmunka célcsoportjait azok a munkavállalók jelentik, akiknél a munkavégzést<br />
és az élethelyzetet az alábbi tényezők jellemzik:<br />
Elszigetelt faluban, városban élő munkavállalók, akiknek nincs lehetőségük a napi szintű<br />
munkába utazásra<br />
Olyan ritka, nehezen megszerezhető tudással, vagy speciális kompetenciákkal rendelkező<br />
munkatárs, akinek lakhelye nagyon messze helyezkedik el a munkahelyétől<br />
Számítástechnikai és informatikai tudással rendelkező munkavállalók<br />
Olyan önállóan dolgozni tudó munkavállalók, akik munkaidejüket önállóan oszthatják be (pl.<br />
menedzserek), munkafeladataikat határidőre kell elvégezni de a munkavégzés időpontja<br />
szabadon megválasztható (pl. kreatív munkakörök), szerepük nehezen pótolható és<br />
élethelyzetükből kifolyólag nehezen tudják vagy nem szeretnék megoldani a rendszeres<br />
munkába járást (pl. magasan kvalifikált szakemberek, kismamák)<br />
A távmunka végzéséhez viszonylag nagy önfegyelemre és nem utolsósorban fejlett<br />
munkakultúrára, munkamorálra van szükség, ezért kutatásaink szerint joggal feltételezhető,<br />
hogy a munkából hosszabb-rövidebb időre kiesett regisztrált munkanélküliek vagy<br />
munkatapasztalatot nem szerzett pályakezdők nem éppen a legideálisabbak az ilyen jellegű<br />
munkavégzésre.<br />
Továbbá a távmunka végzéséhez az otthon dolgozók esetében különösen fontos a nyugodt<br />
munkakörnyezet kialakítása is, ami miatt viszont az sem valószínű, hogy a 10 évesnél<br />
fiatalabb gyermeküket otthon nevelők jó célcsoportnak tekinthetőek.<br />
A munkáltatók kompetenciáit illetően megállapítható, hogy bármely távmunkában végezhető<br />
munkakörről is legyen szó, a távmunkás munkatársakat irányító felettes vezetőknek egyrészt a<br />
hagyományoson felül új típusú vezetési feladatokat kell ellátniuk, másrészt a meglévő kompetenciák<br />
közül egyesek hangsúlyosabb alkalmazási szükséglete jellemző.<br />
A távmunkavégzés során kiemelt szerepet kapnak a kapcsolattartó, információgyűjtő és elosztó,<br />
valamint az erőforrás-elosztó és zavarelhárító szerepek. Részletesebben ide tartozik a munkatársak<br />
számára kiadott feladatokkal kapcsolatos delegálás képessége, valamint az ezekkel kapcsolatos<br />
megfelelő időgazdálkodás, és a feladatvégzések határidőre való elkészítésének fokozott tartatása.<br />
Mindezeket nagyban elősegíti a folyamatos és megfelelő kontrol, valamint a formális és informális<br />
42