EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

megegyezés alapján, munkaidőben teszi (tehát a munkahelyről munkaidő után alkalmanként
hazavitt, túlórában otthon befejezett munka nem tekinthető távmunkának) (Tóth-Neumann,
2006)
A kapcsolattartás a munkaadóval elektronikus úton valósul meg. Fontos kiemelni tehát, hogy a
bedolgozói munka nem azonos a távmunkával. Mindenekelőtt az alapján, hogy a fizikailogisztikai
hálózatot (elosztórendszert) informatikai hálózat váltotta fel.
Forgács (2009) a távmunka definíciós kérdéseinek elemzése alapján, a következő komplex
feltételrendszert fogalmazta meg:
a távmunka-végzést munkaviszonyhoz köti,
hangsúlyozza a távmunka munkaszervezési jellegét,
kiköti a munkafeladatok teljes értékű elvégzésének lehetőségét a távmunkahelyen,
a rendszeresség tekintetében a lehetőségre helyezi a hangsúlyt, azaz, hogy álljon
rendelkezésre erre alkalmas munkakörnyezet,
a helyszín tekintetében függetlenséget követel meg a munkafeladat elvégzése és a helyszín
között (például egy értékesítési pont nem távmunkahely),
kiköti az infokommunikációs eszközök használatát mind a munkavégzéshez, mind a
kommunikációhoz,
a szervezeti felépítésben rögzíti az elkülönültséget, ezáltal megteremti a távoli felügyelet és
mérhetőség kötelezettségét,
feltételezi, hogy a munkafeladat nem teljes értékű üzleti folyamat, amely megszorítás lehetővé
teszi a távmunka kiterjesztését az alvállalkozókra, önfoglalkoztatókra.
Ezen feltételek alapján alkotott definíciója szerint a távmunka egy munkaszervezési mód, melynek
lényege, hogy a távmunkás számára biztosított a vállalati központtól eltérő helyen is egy olyan
munkakörnyezet, ahol infokommunikációs eszközök segítségével egyes munkafeladatait teljes
értékűen el tudja végezni. A távmunka-végzés helyszínének megválasztása nincs közvetlen
kapcsolatban az ellátandó munkafeladattal, azaz a helyszín hasonló felszereltséggel bárhol
létrehozható. A munkavégző munkaviszonyban áll munkaadójával, és munkaszervezési szempontból
egy komplexebb munkafolyamatnak csak egy részét végzi, vezetője a távmunka-végzés helyszínétől
eltérő helyen található, kommunikációjukat infokommunikációs eszközökkel valósítják meg a
távmunka-végzés idején.
A távmunka típusai
Forgács (2008) – a távmunkavégzés helye szerinti – csoportosításában az alábbi három forma
tipizálható:
otthoni távmunka – a munkavégző otthonából látja el feladatait (pl. programozó, adatrögzítő),
mobil távmunka – a munkavégző otthonán és munkaadó telephelyén kívül látja el feladatait
(pl. értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók),
távmunka centrum vagy szatellit iroda – a költségcsökkentési lehetőségek és a munkaerőpiac
rendelkezésre állása alapján regionális irodákban látják el a munkavállalók a feladataikat.
Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó, vagy egy harmadik fél is (pl. call-centerek,
könyvelés, adatrögzítés).
A távmunka jellemzői
A távmunka témakörében fellelhető szekunder információforrások és gyakorlati tapasztalatok
alapján elmondható, hogy a távmunkavégzésre legideálisabbnak tartott munkakörök között az iskolai
végzettség nem perdöntő, takarhatnak egyszerű, rövid idő alatt, komolyabb formális képzések nélkül
betanulható folyamatokat éppúgy, mint felsőfokú végzettséget és nagyfokú kreativitást igénylő
munkákat. A közös metszet minden esetben a tevékenységek szellemi volta, ahol a munka
végeredménye elektronikus úton továbbítható a munkaadónak. További jellegzetesség, hogy ezek a
41