EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A témával foglalkozó irodalomban megoszlanak a vélemények a munkaerő-piaci rugalmasság<br />
típusait illetően, ezért a továbbiakban használt fogalmak tisztázása érdekében célszerű ezeket röviden<br />
áttekinteni:<br />
1. Dahrendorf két rugalmassági típust különböztetett meg:<br />
Egyrészt utal az egyéni munkavállalók napi alkalmazkodásában, a változások elfogadásában<br />
megnyilvánuló un. szubjektív rugalmasságra, de az adózásban, a technológiai fejlesztésben,<br />
a marketingben megnyilvánuló un. objektív rugalmassági feltételekre is.<br />
Másrészt megkülönbözteti az olcsó bérű dolgozókra és a munkaerő azonnali, piaci lehetőségek<br />
szerinti elbocsátására, felvételére, vagy ha kell, mobilitására épített munkaerő-piaci<br />
rugalmasságot (külső, munkaerő-piaci rugalmasság), a magasabb képzettségen és tudáson<br />
alapuló, technológiai fejlesztéssel és minőségi termeléssel elérhető gazdasági alkalmazkodás<br />
(belső, funkcionális rugalmasság). A téma feldolgozásakor leginkább erre a megközelítésre<br />
támaszkodunk. Az ehhez tartozó rugalmassági stratégiákat a következő táblázat tartalmazza:<br />
3.1. táblázat: A rugalmassági stratégiák típusai (Makó-Simonyi, 2003)<br />
Rugalmassági stratégia<br />
Külső eszközökkel<br />
(external flexibility)<br />
Belső eszközökkel<br />
(internal flexibility)<br />
Számszerűsíthető jelzőkkel<br />
leírható<br />
Reductive flexibility<br />
Foglalkoztatási szerződések<br />
(határozott időre, rövid távra<br />
szóló szerződések, szezonális<br />
munka, helyettesítések)<br />
Temporal and/or financial<br />
flexibility<br />
<strong>Munka</strong>idő- és<br />
bérmegállapodások<br />
(részmunka, túlmunka,<br />
szabadságolások,<br />
műszakbeosztások)<br />
35<br />
Minősítő jelzőkkel leírható<br />
Productive flexibility<br />
Termelési rendszerek<br />
(alvállalkozások, bedolgozás,<br />
távmunka, kihelyezés,<br />
önfoglalkoztatás, regionális<br />
munkamegosztás)<br />
Organizational flexibility<br />
<strong>Munka</strong>szervezetek<br />
(autonómia,<br />
munkakörgazdagítás,<br />
felelősségvállalás és<br />
elkötelezettség növelése,<br />
csoportmunka, részvétel)<br />
2. A NEDO (National Economic Development Office, 1986) felosztása szerint három fő<br />
rugalmassági forma ismeretes, ezek lényege a következő:<br />
A numerikus rugalmasság a munkaerő létszámának ill. a ledolgozott munkaórák számának<br />
munkaerő-piaci igényekhez való illesztésére utal. Ennek kétféle típusa található meg:<br />
Neumann és Nacsa (2003) szerint külső, numerikus flexibilitás alatt lényegében a munkaerő<br />
felvételének és elbocsátásának üzleti és szezonális ciklusokat követő rendjét, míg belső<br />
numerikus flexibilitáson a már alkalmazásban lévő munkavállalók munkaidejét, munkarendjét<br />
és munkaszerződésének típusát érintő változásokat értik.<br />
A funkcionális rugalmasság a munkatársak új feladatainak meghatározását takarja, a<br />
munkakörök - igényszintek szerinti - újrafelosztásával. A funkcionális rugalmasság tehát<br />
szintén a már meglévő munkaerő-állományt érintő intézkedéseket takarja, elsősorban a<br />
foglalkoztathatóság javítását, pl. több munkafázis betanításával, illetve rugalmas<br />
munkaszervezet létrehozásával.<br />
A bérezési rugalmasság lényege, hogy a bérszerkezetet a gazdasági és versenyképességi<br />
követelmények változásaihoz igazítják.
Change language